Nemzeti tulajdonba kerülnek a vízi közművek
Négy fideszes képviselő önálló indítványának célja a jelenleg gazdaságtalanul üzemeltetett önkormányzati víziközmű-cégek integrálása, hogy azok elfogadható költséggel működjenek, és ne lehessen külföldi cégeknek átadni őket. Az előterjesztők szándéka szerint a változtatással negyven-nyolcvan szolgáltató végezheti azt a munkát, amelyet jelenlegi körülbelül négyszáz lát el. Emellett a több törvényt is módosító javaslat egységesíti a vízi közművekre vonatkozó szabályokat, mivel a szolgáltatók jelenleg különböző módon, kötelezettségekkel és feltételekkel működnek. Fontos változás, hogy a jövőben nem az önkormányzatok határozzák meg a szolgáltatási árakat, hanem ez állami hatáskörbe kerül, ugyanúgy mint a vízközmű-szolgáltatás infrastruktúrájának fenntartása. Ennek célja, hogy a rezsiköltségekben fontos szerepet játszó díjakban csak olyan költségek szerepeljenek, amelyeket valóban a felhasználóknak kell megfizetniük.
Minden közösség építőkockája a nemzetnek
Az a jó, ha egy nemzeti közösség minél több apró, erős, kicsi szálakkal összeforrt közösségből épül fel, és az unitárius egyházak pontosan ilyen közösségek - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség alapításának 110 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen
Minden közösség építőkockája az egész társadalomnak és az egész nemzetnek, ha olyan valódi szervezet, amelyik az embereket közös értékek alapján valamilyen közös tevékenységre bírja rá, függetlenül létszámától és jellegétől - jelentette ki Kövér László. Az évforduló alkalmából alföldi unitárius búcsút tartott a Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség, valamint a Gyula és Környéke Szórványgyülekezet. Az ünnepi istentiszteletet Balázsi László megbízott püspök-főjegyző celebrálta, amelyen Kövér László ünnepi beszédet mondott.
A házelnök beszédében hangoztatta: az unitárius egyház története a legjobb példa arra, hogy ami a földrajzi Magyarországtól elvétetett, az a lelkekben egyben maradt. "Az ország és az egyház feldarabolásával lelkünket nem szabdalták szét", hiszen a családot, a lelkiismereti, hitbéli közösséget és a nemzetet nem ideig-óráig egyben tartható jogi és gazdasági szerződések tartják össze, hanem szoros érzelmi kötelékek, amelyek hosszú távon sem roncsolódnak szét, hanem megerősítenek - mondta Kövér László.
Megőrzött múltunk története sokat elárul arról, hogyan látjuk magunkat, és amíg magunkban hiszünk, az számottevően befolyásolja a tetteinket – fogalmazott a politikus. Saját magunk és a közösségek jövője kevésbé függ a gazdasági és a világpolitikai fejleményektől: lelkületünk határozza meg - hangoztatta, hozzátéve: ezért nem keserű szívvel, lehorgasztott fejjel kell a napot kezdeni, inkább tettre készen, felemelt tekintettel. Széchényi István szellemiségét hozva például azt mondta: akkor tud egy nemzet új életet kezdeni, jó irányba fordulni és felemelkedni, ha vannak kapaszkodók, amelyek eligazítanak.
Az ünnepi istentiszteleten konformációs szertartásra is sor került, és magyar állampolgári esküt tett nyolc, az erdélyi Marosszentgyörgyről érkező unitárius egyháztag.
MTI-fidesz.hu
A kulturális intézetek a magyarság kisugárzásai
A külföldi magyar kulturális intézetek nem kizárólag kultúrát közvetítenek, azok a "magyarság kisugárzásai", ezért fontos lenne az intézményrendszer megerősítése - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Balassi Intézetben, ahol kiállítás nyílt a magyar kulturális diplomácia történetéről.A tárlatot megnyitó Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a magyar diplomácia már azelőtt kihasználta az ország kulturális, tudományos presztízsét, mielőtt erre a politikatudomány megalkotta a tudományos szakkifejezést.
A politikus hangsúlyozta, hogy a "soft power" és a "public diplomacy" politikai terminusok abból a felismerésből születtek az 1980-es évek végén, hogy a hatalom nemcsak a katonai, gazdasági erőből, hanem az adott ország attraktivitásából is származhat. Mielőtt Joseph Nye ezeket a fogalmakat megalkotta volna, Magyarországon ezt már művelték a 19. század közepétől kiépülő magyar intézetek révén - jegyezte meg a tárcavezető, hozzátéve, ezen intézmények először szigetszerűen működtek, majd hálózattá fejlődtek.
A miniszter rámutatott arra, hogy az 1927-es törvénycikk így nem alkotott, hanem csupán elismert egy már létező struktúrát, ugyanakkor lendületet adott új intézetek létrehozásához.
Navracsics Tibor kiemelte, hogy Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter felismerésére és bátorítására fedezte fel az ország a szellemi életben rejlő "erőforrást", a kultúrából, a nyelvből, a tudományból és a közösségi létből fakadó erőt, amelynek jelentősége különösen fontos volt a trianoni trauma után.
"Úgy gondolta, hogy nem fegyverkezéssel, erővel, fenyegetéssel fogja bebizonyítani, hogy talpra tud állni a nemzet, hanem kultúrával, tudománnyal" - fogalmazott a politikus, majd méltatta a két világháború közti pezsgő szellemi életet.
MTI-fidesz.hu
Orbán Viktor a Magyar Rádióban
A 2013-as költségvetéssel két dolgot kell garantálni a gazdasági életnek: kiszámíthatóságot és rugalmasságot. Így a főszámok nem változnak, azokat tartani kell, de a büdzsé belső szerkezetében kellő és rugalmas tartalékalapot kell biztosítani. Összességében nincs olyan terület, amelyre ne jutna több pénz jövőre - mondta a miniszterelnök a Magyar Rádióban adott interjújában.Hozzátette: ami a munkahelyvédelmi terv időzítését illeti: először meg kellett várni, hogy Brüsszel június 22-én visszavonta a Magyarországra indokolatlanul kirótt büntetéseket. Az elmúlt két évben Magyarországnak más gazdaságpolitikájáért folyamatosan küzdenie kellett, folyamatosan fenyegettek bennünket, források elvonásával, azzal, hogy rossz hírünket keltették a nemzetközi pénzpiacokon, leminősítettek bennünket. Amíg nem sikerült megnyernünk ezt a csatát az EU-val, addig újabb csatát nem érdemes megnyitni. Ezt a csatát megnyertük, most pedig egy következő szakasz kezdődik.
A meghirdetett tízpontos akciótervtől, a szociális adócsökkentéstől elsősorban nem munkahely-növekedést, hanem a meglévő munkahelyek stabilizálását várjuk. Külön kiemelendő a képzettséget nem igénylő munkát végzők támogatása. A munkahelyvédelmi tervnek az is célja, hogy világossá tegye: ezek a munkavállalók fontosak, tiszteljük, megbecsüljük őket.
A hatmillió forintnál kevesebb éves árbevétellel rendelkező kisadózók január 1-jétől választhatják majd az átalányadózást.
Még sok vita lesz a tranzakciós illetéknek az MNB-re való kiterjesztéséről - amely a munkahelyvédelmi akcióterv egyik forrása -, de ebben a vitában a kormány nem fog részt venni, a jegybank ugyanis független, és a saját belátása szerint jár el. Hogy ide hárítja, oda hárítja, ráteszi a bankokra a terhet, maga akarja állni - ebben a vitában a kormány nem vehet részt. Pénzügyi tranzakciós illetéket mindenki fizet, és a jegybank sem lehet kivétel.
Ha a kiszámíthatatlan európai gazdaságpolitika miatt néhány dolog másképp alakul, és kicsit kell változtatnunk, a tartalék módosításával és felhasználásával reagálunk, ha nagyot kell reagálni, ha gyors és mély reakció kell, akkor összehívjuk a parlamentet, és megváltoztatjuk a törvényt.
Az MNB-törvény módosításának parlamenti elfogadása után bármikor „beeshetnek” az IMF képviselői a Magyarországgal való hivatalos tárgyalások megkezdésére. Az IMF-hitel értelme – a közvélekedéssel ellentétben – a pozíciójavítás, nem pedig a túlélés!
nemzetgazdasági miniszter asztalfiókjában jó néhány terv lapul még, a tárcavezetőnek van egy beruházásösztönző terve is, amelyre ősszel tér vissza a kormány.
Orbán válaszolt a kongresszusnak
Az Egyesült Államokból támogatott antiszemita provokációk megszüntetését kérte a washingtoni kongresszus tagjaitól Orbán Viktor. A kormányfő ezt az Egyesült Államok kongresszusának ötven tagjához címzett válaszában írta, miután az amerikai képviselők levélben fordultak hozzá, létfontosságúnak nevezve, hogy a magyar vezetők szót emeljenek az antiszemitizmussal és a fanatizmus minden formájával szemben. A levelet Joseph Crowley kongresszusi képviselőnek címezte a miniszterelnök, aki köszönetet mond az amerikai képviselők megkereséséért.
„A legjobbkor tették ezt, ugyanis éppen a segítségüket szerettem volna kérni egy olyan ügyben, amelyben a kormányközi kapcsolatokon és nagykövetségen keresztül nem sikerült célt érnem” – fogalmazott Orbán Viktor. A kormányfő kifejtette, hogy jelentős antiszemita támadások érik az általa vezetett politikai közösséget és személy szerint őt is.
„A szélsőséges erők zsidóbérencnek titulálnak bennünket” – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy ezek az erők a legnagyobb támogatást az Egyesült Államokból kapják. „Az antiszemitizmus magyarországi központja egy olyan hírportál, amely föllépéseink elől az Egyesült Államokba menekült, s onnan végzi gyalázatos tevékenységét.
Ha ez a probléma megoldódna, az antiszemitizmus magyarországi erői jelentősen meggyengülnének. Kérem önöket, hassanak oda, hogy megszűnhessenek Magyarországon az Egyesült Államokból támogatott antiszemita provokációk. Miután az Egyesült Államok kormánya visszautasította kérésünket, önökhöz fordulok segítségért” – zárul Orbán Viktor válaszlevele.
Az Egyesült Államok kongresszusának ötven tagja június 21-én levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, kérve, hogy a magyar vezetők emeljenek szót az antiszemitizmus és a fanatizmus minden formájával szemben.
Magyar Hírlap
A miniszterelnök szerint a Jobbik politikusainak kijelentései súlyos felelőtlenségről tanúskodnak
Az Országgyűlésben Jávor Benedek (LMP) hozzászólására reagálva Orbán Viktor feltette a kérdést: miért kellene csökkenteni az Európai Unión belüli versenyképességi különbségeket. Szerinte, Magyarország számára onnantól, hogy elérte az átlagot, hátrányossá válna, ha valaki művi úton korlátozná a versenyképességi különbségeket. Az ország pedig - mint mondta - nem átlagos akar lenni, "mi meg akarjunk nyerni az Európai Unióban zajló gazdasági versenyt, mi akarunk lenni Európa legversenyképesebb gazdasági rendszere, és azt gondolom, hogy erre Magyarországnak, bár nagyon mélyről indult, de jó esélyei vannak".Az uniós eljárásról azt mondta: a hétvégén megfogalmazott javaslatok nem lezárt kérdések, most kezdődik a vita róluk, épp ezért arra utasította a gazdasági minisztert és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vezetését, vizsgálják meg, milyen előnyökkel vagy hátrányokkal járhat az országnak egy eurózónás bankunióhoz való csatlakozás.
A miniszterelnök a Jobbik politikusait arra kérte, mérlegeljék kijelentéseik következményét, mert, mint mondta, a legmélyebb felelőtlenség, amellyel valaha találkozott külpolitikai vitában, annak kijelentése, jó lenne, ha az 500 millió embernek otthont adó Európai Unió összeomlana. "A magyar embereknek az az érdeke, hogy az Európai Unió és benne az eurózóna sikeres legyen" - ismételte meg a kormányfő.
fidesz.hu - MTI
Az Önök kormányzását az emberek kidobták az ablakon, önökkel együtt
A kormányfő szerint nehéz megérteni, hogy Mesterházy Attiláék miért tesznek kísérletet arra, hogy újra és újra a 2002 és 2008 közötti kormányzást megvédjék. Az védhetetlen; de nem azért, mert önök ügyetlenül védik, hanem azért, mert az emberek kidobták az ablakon, önökkel együtt – jegyezte meg. Azért kaptunk kétharmadot, mert olyan kétségbeejtő állapotokat idéztek elő a szocialisták Magyarországon – a megvédeni akart kormányzati gyakorlatukkal -, hogy az emberek nem bíztak másban, mint a Fidesz-KDNP-ben – fűzte hozzá.
Az adórendszer ügyében Orbán Viktor arra kérte az ellenzéket, hogy ne kérjék a 2010 előtti rendszer visszaállítását. Azt az emberek leszavazták, nem véletlenül; az egy munka- család-, és vállalkozásellenes adórendszer volt. Nekünk arra adtak megbízást, hogy ehelyett egy családbarát, munkabarát és vállalkozásbarát adórendszert dolgozzunk ki. Ezt tettük – fejtette ki.
Orbán Viktor az MSZP frakcióvezetőjének felhívta a figyelmét arra, hogy 2004 óta 2011-ben először elértük azt, hogy 3 százalék alatt lett a költségvetési hiány, és ez lesz 2012-ben és 2013-ban is. Felidézte, a kormány bevezette a bankadót, közteherviselési kötelezettséget róttak ki nagyvállalatokra, valamint sikerült 170 ezer családot kiszabadítani a devizahitel csapdájából, és több százezer család a napokban veszi igénybe az árfolyamgát intézményét.
A miniszterelnök élesen visszautasította azt a feltevést, hogy a végtörlesztés a gazdagoknak kedvezett volna, hiszen az átlagos kiváltott hitel 6 millió forint volt. Ezek mind olyan tettek, melyeket egyetlen korábbi kormány vagy gazdasági miniszter sem vállalt. Az önök szinte ősi, olthatatlan ellenérzése Matolcsy Györggyel szemben azért van, mert Magyarországon végre egy nem liberális, sikeres, történelmi tetteket végrehajtó gazdasági miniszter van – fogalmazott Orbán Viktor.
MTI
Követendő irány lett a magyar gazdaságpolitika
Ha megfigyeljük az Európai Unió gazdasági döntéseit, ezek mind-mind azt mutatják, hogy polgárjogot nyert Európában az a gazdaságpolitika, amelyet mi két éve folytatunk - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdaságért és külkapcsolatokért felelős államtitkár. Az európai bürokrácia természeténél fogva mindig lassabb, mint egy tagállam kormányzati döntéshozatala – jelentette ki.
Hozzátette: uniós szinten ráadásul mindig ügyelni kell az óvatosságra, hogy az ügyekben konszenzus legyen. Ezzel párhuzamosan a nemzetállamoknak tenniük kell a dolgukat, nem várhatunk Európára. Ezért nekünk is előre kell menni, és olyan növekedési tervet kell készíteni, ami belevág abba a nyomvonalba, amit az Európai Unió követ.
Ha megfigyeljük az Európai Unió gazdasági döntéseit – példaként említette a kohéziós források zárolásának feloldását, illetve a növekedési paktumról szóló döntést -, ezek mind-mind azt mutatják, hogy polgárjogot nyert Európában az a gazdaságpolitika, amelyet mi két éve folytatunk. Sőt, ez a követendő irány – tette egyértelművé.
Beszélt arról is, hogy a válság szerinte azt mutatta meg, hogy csak azoknak szabad csatlakozni az eurózónához, akik a felkészültség maximális szintjén állnak.
Megismételte korábbi kijelentését, miszerint az Európai Unióban jelenleg háromfajta ország van: olyan, amelyiknek az államadósságát kell csökkentenie, olyan, amelynek a versenyképességét kell növelnie, és olyan, amelynek egyszerre kell ezt a kettőt tennie. Utóbbi csoportba tartozik Magyarország.
Ezért egy kétségtelenül sajátos gazdaságpolitikával indultunk neki a kormányzásnak 2010-ben. Ám a mostani uniós döntések, például a növekedési paktumról szóló, amelynek kapcsán mindenki azt hangoztatja, hogy az átlátható, tiszta költségvetési gazdálkodás, és a növekedést ösztönző gazdaságpolitikai intézkedések nemhogy egymás kizáró, hanem egymást kiegészítői kell, hogy legyenek. Mi ezt csináljuk két éve, az átlátható költségvetés mellett egy tiszta mellett egy komoly növekedési programot indítottunk meg – érvelt Szijjártó.
Hangsúlyozta: most sem szabad hezitálnunk, egy olyan növekedési tervet kell készítenünk, ami elsősorban arra fókuszál, hogy az adópolitikának a középpontját végre teljes mértékben levegye a munkáról, és áthelyezze a fogyasztásra. Brüsszelben világossá tették azt is: nem fogják engedni, hogy a rezsiköltségek elszaladjanak Magyarországon, bizonyos kereskedelempolitikai lépésekkel a magyar munkahelyteremtést szolgálják – szögezte le az államtitkár. Mint fogalmazott: eddig is ez jelentette a sikert a kormány számára, és ezután is ez fogja.
hirado.hu
Átalakítások a keleti nyitás jegyében
Hárommilliárd forintot kér a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a jövő évi költségvetésből a keleti gazdasági kapcsolatok fejlődését szolgáló kereskedőházak rendszeréhez, amelynek központi szervezete és az első, azerbajdzsáni kirendeltsége a tárca reményei szerint már ősszel létrejöhet.Nagy Róza, a tárca közigazgatási államtitkára elmondta, hogy a kormány szerdán tárgyalja első olvasatban a kereskedőházakról szóló elképzelést. Eszerint budapesti központtal létrehoznának egy kis létszámú részvénytársaságot, amelynek tulajdonosa az NGM, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara lenne. A központ kapcsolatrendszerét felhasználva építhetnék ki üzleti modelljüket az országonként létrejövő úgynevezett relációs kereskedőházak; utóbbiakba bevonnának külföldi és hazai bankokat, az Eximbankot, valamint az adott térséget jól ismerő cégeket, kamarákat.
A tárca a keleti nyitás jegyében július elsejével átalakította szervezetét, a keleti országokkal foglalkozó 16 új osztály a gazdaság, a jog, a kultúra és az oktatás területét elemezve segíti a külföldre igyekvő magyar vállalatok tájékozódását.
MTI-fidesz.hu
Szent László a legeurópaibb és legmagyarabb király volt
Mind az európaiság, mind a kereszténység, mind a magyarság szempontjából példaértékű ma is Szent László, aki a legeurópaibb és legmagyarabb király volt - mondta Semjén Zsolt szombaton Somogyváron. A miniszterelnök-helyettes az egykori apátság romjainál, Szent László első sírhelyénél mondott beszédet, annak alkalmából, hogy a Szent László-napok keretében ünnepi megemlékezést tartottak a településen bencés apátságot alapító lovagkirályról.Semjén Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a Szent László-i örökség mai mondanivalója, az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekek érvényesítése abszolút legitim szempont, keresztény alapon is. Párhuzamot vont a lovagkirály kora és a jelenkor között, mondván, ma is hasonló a feladat, meg kell tanulni erős kézzel, vasakarattal kormányozni.
Emlékeztetett arra, hogy a lovagkirálynak "egy anarchiába süllyedő, széteső, a meggyengült központi hatalom miatt különböző érdekcsoportok által szétszabdalt országban kellett rendet teremtenie vaskézzel, hogy a nemzet ne essen szét az anarchiában, könnyű zsákmányává válva külső éhes érdekeknek".
A rekkenő hőségben megtartott megemlékezésen részt vettek lengyel, osztrák és horvát vendégek is, köztük Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság nagykövete.
Az ünnepi beszédek után megkoszorúzták Szent László első sírhelyét, és idén itt tartották meg a magyarországi lengyelség napját is.
Somogyvár ebben az évben is háromnapos, péntektől vasárnapig tartó ünnepi rendezvénysorozattal emlékezik meg a lovagkirályról, aki francia szerzeteseket telepített le a településen, ezzel jelképezve és erősítve a keresztény Magyarország európaiságát.
Magyarország történelmi emlékhelyén, a somogyvári Kupavár-hegyen I. László 1091-ben alapított bencés apátságot. A megyének is nevet adó, 1061-től 1724-ig székhelyül szolgáló településen 1989-től emlékeznek meg ünnepségsorozattal a Szent Benedek apátság alapítójáról, akit 1095 júliusában az apátság bazilikájában temettek el, majd 50 év múlva - végakaratának megfelelően - az általa alapított nagyváradi székesegyházban helyeztek örök nyugalomra.
MTI-fidesz.hu