Orbán Viktor az Országgyűlésben beszélt
Céljaink elérése érdekében a legkeményebb vitákat is készek vagyunk megvívni. Kitartunk céljaink, gondolkodásunk mellett. Bevonjuk az embereket a kormányzásba, ezt vállaltuk. Mi együtt kormányzunk az emberekkel. Az Új Nemzeti Konzultációban eddig beérkezett 400 ezer kérdőívből már most látszik, az emberek legjobban a munkahelyük elvesztésétől félnek - mondta Orbán Viktor a Parlamentben.A Fidesz és a KDNP frakciója megállapodott a kormánnyal: Magyarország munkahelyvédelmi akciótervet indít - folytatta. Egy soha nem látott mértékű szociális adócsökkentésre készülünk, megkönnyítve ezzel a hazai vállalkozásoknak a foglalkoztatást. A munkahelyvédelmi akció mintegy 300 milliárd forinttal támogatja a munkahelyek létesítését és megőrzését.
Mindez ismét vitákat fog kiváltani, de ezeket meg fogjuk vívni és a céljainkból nem fogunk engedni.
Az elmúlt tíz napban sok minden kiderült, ami Magyarország céljai szempontjából fontos. Súlyos bankcsalások gyanúja merült fel Londonban, ami érinti az egész térséget. Európa képtelen visszavenni a pénzvilág feletti ellenőrzést. A pénzügyi bizottság mérje fel ennek hatásait! Az EU-csúcson rövid távú megoldások születtek Spanyolország és Olaszország likviditási problémáinak kezelésére. A pénzpiacok mértéktartó bizakodása most indokolt.
Bankunió, költségvetési unió, gazdaságirányítási unió és egy teljes politikai unió létrehozása merült fel. December végéig döntenek az unió állam- és kormányfői. Az Országgyűlés illetékes bizottságai sürgősen érdemben tárgyalják meg e dokumentumokat!
2010-ben még azzal kellett számolnunk, hogy ránk is Görögország sorsa vár. Hajszálnyira voltunk az államcsődtől. A régi eszközökkel nem tudtuk volna visszarántani az országot a szakadék széléről. Új eszközökkel, tabuk ledöntésével sikerült, amik nagy nemzetközi vihart kavartak, éles konfliktusokat kellett vállalnunk. A bankokat és a nagyvállalatokat bevontuk a tehermegosztásba. A bajba jutott devizahiteleseket kimenekítettük az adósságcsapdából és a válság ellenére jelentős, a középosztályt segítő adósságcsökkentést hajtottunk végre. Kiderült: jó és járható út! Két évig csak úgy záporoztak ránk a támadások. Eközben más országok szép lassan átvették a mi megoldásainkat.
Igazságtalanul elvették a nekünk járó kohéziós támogatásokat is. Ez most lezárult, az EU pénzügyminiszterei érvénytelenítették a Magyarország elleni méltatlan döntést a kohéziós forrásokról, mégpedig egyöntetűen.
Európa üdvözli, hogy Magyarország sikeresen teljesített. Mert bár más úton járunk, de ez sikeres. Az ellenkezője történik nálunk, mint más, déli uniós országokban. Megőrizzük a nyugdíjak reálértékét, máshol csökkennek. Nálunk 80 ezerrel többen dolgoznak, mint két éve, Magyarország megőrizte a társadalmi-politikai stabilitását. Haladunk tovább a saját utunkon.
Az eurózóna még mindig nem találja a hatásos gyógyszert saját gondjainak megoldására, még bizonytalan. Mi a zóna sikerében vagyunk érdekeltek. A válság minket is visszahúz. Szurkolunk Európának - fejezte be a kormányfő.
Áldozat a kommunisták által megnyomorított élet is
Kövér László szerint nem csupán azok a kommunizmus áldozatai, akiket megöltek, hanem azok is, akiket megnyomorítottak ezen eszme jegyében. Az Országgyűlés elnöke pénteken Kecskeméten, a kuláküldözés áldozatainak emléket állító alkotás avatásán úgy fogalmazott: az egész magyar parasztságról emlékezünk meg a mai nap, mert a politikai hatalom elragadása, a polgári állam vezető rétegének likvidálása, kitelepítése után a kommunizmus célpontja minden szocialista országban a mezőgazdaságból, a földből élő ember volt.A város főterén felállított emlékmű előtt az Országgyűlés elnöke emlékeztetett arra, hogy Rákosiék "a szovjettől kölcsönöztek egy szót", és kuláknak bélyegezték azokat, akiket a felvilágosultan gondolkodó politikusok már a két háború között parasztpolgárnak neveztek.
Kövér László szerint ezen az emléknapon nem kerülhető meg a kérdés: miért nem látjuk még mindig mindannyian a kommunizmus valódi arcát? Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a kommunizmus emberiség elleni bűne "nem a véletlen műve, nem egyszerű műhiba, nem is könnyen kiigazítható kisiklás volt". A terror, a megfélemlítés, a közösségek elleni gyűlöletkeltés és a tömeggyilkosságok "az ideológia lényegéből, annak velejéből következtek" - tette hozzá.
A szembenézés napja arra kötelez tehát valamennyiünket, hogy soha ne feledjük: a hazugságra és megfélemlítésre alapozott, az embereket szegénységbe taszító, néhány kiváltságosnak pedig korlátlan hatalmat és jólétet biztosító rendszer létezett - mondta.
Kövér László emlékeztetett a 2010-es országgyűlési választásokra, amikor "fényes győzelmet" aratott a jelenlegi kormányzó többség, lezárták a "nemzetsorvasztók korszakát", nekifoghattak hazánk felvirágoztatásának, újraindulhat az építkezés, "de a munka még koránt sem ért véget". "Mindent a helyére kell rakni, mert a rosszul elrendezett múlt el sem megy, a megíratlan idő pedig ködszerűen üli meg a lelkeket" - fogalmazott a szónok.
MTI-fidesz.hu
Orbán Viktor Bakuban, a Crans Montana Fórumon
A jelenleginél szorosabb együttműködést kell kialakítania a Kaszpi-tenger térségével az Európai Uniónak ahhoz, hogy minél biztonságosabb legyen a közösség energiaellátása. Ha az unió minél több helyről szeretné beszerezni energiahordozóit, akkor mind politikailag, mind gazdaságilag erőteljesebb kapcsolatra van szükség közte és a Kaszpi-tenger térségének egyik legfontosabb országa, Azerbajdzsán között - mondta Orbán Viktor Bakuban.Hozzátette: a német és az orosz világ között elhelyezkedő, észak-déli irányból nézve a Balti-tengertől az Adriai-tengerig húzódó térség nem rendelkezik jelentős energiaforrásokkal, gáz- és olajmezőkkel. Közép-Európának ezért központi kérdése az energiabiztonság. Ezért a kelet-nyugati infrastruktúra továbbfejlesztése mellett mindenképpen szükséges az észak-déli rendszerek kiépítése.
Kiállunk a nukleáris energia szükségessége mellett is.
Orbán Viktor az EU-csúcs után
A brüsszeli EU-csúcstalálkozó eredményei alkalmasak a magyarok önbizalmának növelésére. A csúcs központi gondolata volt, hogy a bankadóból, válságadóból, tranzakciós adóból befolyó bevételeket a gazdasági növekedés ösztönzésére kell fordítani. - mondta Orbán Viktor az EU-csúcs után.Hozzátette: az ennek szellemében elhatározott európai növekedési paktum szemlélete összhangban van a magyar törekvésekkel, amelyek munkahelyteremtő növekedésösztönzésre irányulnak. Magyarország egyszerre kívánja csökkenteni az államadósságot és növelni a versenyképességet. A gazdasági növekedési célokat olyan eszközökkel akarja elérni, amelyek nem növelik az államadósságot.
A magyar gazdaság exportorientáltsága nem kiszolgáltatottságot, hanem lehetőségeket jelent. Az a nagy kérdés: eléggé rugalmas-e Magyarország gazdaságpolitikai intézményrendszere ahhoz, hogy áttereljük a magyar exportképességet oda, ahol keletkezik piac.
Nem véletlen, hogy a keleti nyitás politikáját 2010-től fogva folyamatosan hirdetjük. Örülnénk annak, ha az Európai Unió, mint piac gyorsabban fejlődne, de ha ez nem következik be, akkor sem vagyunk megijedve, mert a világ más piacain gyorsan el tudjuk helyezni a termékeinket.
A kohéziós politika az unió szíve, és ha azt feladjuk, akkor abból nem növekedés lesz, hanem infarktus. A felzárkóztatási támogatások módszerével már eddig is bizonyítottan sikerült növekedést gerjeszteni, ezért azt nem szabad gyengíteni. Ezt a magyar álláspontot sikerült is tükröztetni a tanácskozás záródokumentumában, de a részletek megvitatása még hátra van.
Év végéig akarják lezárni a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós pénzügyi keretek vitáját, amelynek választ kell majd adnia arra, hogy mennyi pénz lesz kohéziós célokra. Az Európai Bizottság által kidolgozott eredeti tervezet Magyarország számára nem felel meg, mert annak alapján a következő középtávú időszakban jóval kevesebb kohéziós forráshoz jutna, miközben az ország fejlettsége továbbra is számottevő mértékben elmarad az EU-átlagtól.
Magyarország visszautasította az uniós ajánlások egy részét, és nem hajlandó feladni adópolitikájának azt az irányát, hogy az adóterhelés súlypontja a jövedelmekről egyre inkább a fogyasztásra és a forgalomra kerül át.
Jogsegély szolgálat indul a külhoni magyarok jogvédelméért
Kisebbségi jogvédő intézet és alapítvány kezdi meg működését, amelynek célja, hogy a magyar nemzethez tartozók teljes körű jogvédelemben részesüljenek - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. E célra 50 millió forintot különítettek el - mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki megjegyezte: ennek az összegnek a többszöröse áll rendelkezésre, hiszen számos olyan szervezetet támogatnak a Bethlen Gábor Alapon keresztül, amely szintén foglalkozik a külhoni magyarok jogi segélyezésével, védelmével. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: az erőteljes nemzeti érdekérvényesítés ellenére vannak olyan magyar közösségek, amelyeket különböző hátrányok érnek a magyarságuk miatt. Ezért ahhoz, hogy a magyarság valóban gyarapodó közösség lehessen, fontos, hogy a teljes körű jogvédelmet is biztosítsák.
Kiemelte: elsőként a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel kötöttek együttműködési megállapodást. Hozzátette: a kisebbségi jogvédő alapítvány kuratóriumának tagjai között van Tertyánszkiné Vasadi Éva volt alkotmánybíró, aki a testület elnöke is, valamint Bándi Gyula és Szabó Marcell, a PPKE tanszékvezetője, Kardos Gábor, az ELTE tanszékvezetője, Szalayné Sándor Erzsébet, a Pécsi Tudományegyetem oktatója. A fenti alapítvány hozta létre az a kisebbségi jogvédő intézetet, amelyet Gyeney Laura vezet.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár elmondta: fontos, hogy ha valakit bárhol a világban magyarsága miatt bántódás ér, ne érezze magát egyedül, ne érezze azt, hogy nincs, aki segítsen neki. "A magyar kormány ott áll mögötte, és kész segítséget nyújtani" - fogalmazott.
Jelezte: fontos partnereik a külhoni magyar civil szervezetek, és példaként említette a Somorjai Fórum Intézetet, valamint a délvidéki Concordia Minoritatis Hungaricae Polgári Egyesületet. Kifejtette: a jogvédő intézet a szomszédos országokban megkeres jogászokat, akiket megbíz a konkrét segítségnyújtással.
Gyeney Laura, az intézet vezetője elmondta: különösen fontosnak tartják, hogy a határon túli magyarok jogvédelmét tudományos eszközökkel is támogassák. Mint kifejtette: a De Gasperi nevét viselő szellemi műhely a jövőben tudományos rendezvényeket, konferenciákat szervez, valamint tudományos kutatásokat, képzéseket finanszíroz, pályázatokat ír ki.
Az intézet nyitva áll mindazok előtt a magyarországi vagy határon túli joghallgatók, doktoranduszok, kezdő jogászok előtt, akik élethivatásuknak a magyarság jogvédelmét, így közvetett módon a demokrácia és az esélyegyenlőség védelmét tekintik. Anyagi támogatásban kívánják részesíteni a pályázati úton kiválasztott határon túli, a jogvédelemben kiemelkedő szerepet játszó szellemi műhelyeket, civil szervezeteket. Az intézet júliusban nyári egyetemet is szervez Kisebbségvédelem Európában mottóval.
MTI - fidesz.hu
Felülvizsgálhatják az állampárti vezetők nyugdíjpótlékait
A parlament hétfőn elfogadta fideszes és jobbikos képviselők azon kezdeményezését, hogy vonják meg a nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlékot azoktól, akiknek az 1990 előtti tevékenysége összeegyeztethetetlen a demokratikus értékrenddel; a zárószavazás erről a jövő héten lesz. A fideszes Wittner Mária és Iván László, valamint a jobbikos Sneider Tamás, Novák Előd, Murányi Levente, Szilágyi György és Hegedűs Lórántné előterjesztése alapján az illetékes miniszternek október 31-ig felül kell vizsgálnia a nyugdíjpótlékra való jogosultságot.A pótlékot akkor kell megszüntetnie, ha az abban részesülő részt vett 1945 és 1949 között a demokratikus államberendezkedés felszámolásában, illetve az 1956-os forradalom leverésében és a megtorlásokban. Ugyanez vonatkozik arra, aki 1948 és 1989 között végzett titkosszolgálati tevékenysége, abban az időszakban betöltött állami vezetői tisztsége vagy az állampártban, illetve a Kommunista Ifjúsági Szövetségben ellátott vezető tisztsége miatt érdemtelen rá. Indoklásuk szerint noha 1991-ben felülvizsgálták a nyugdíj privilégiumokat, olyanok is megtarthatták kiegészítésüket, akik az 1990 előtti rendszerben végzett tevékenységük miatt méltatlanok erre.
Patrióta Európa
Az egyházak a támogatottságukkal arányos számú intézményt működtessenek!
Kormányzati javaslat készül arról, hogy egy egyház ne vállalhassa jóval több intézmény fenntartását annál, mint amennyi a tényleges támogatottsága az országban - közölte Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő kijelentette, az egyházak által működtetett intézmények ügyét nem tekinti sem ideológiai, sem vallási kérdésnek. Mint mondta, a szociális és az oktatási ügyekért felelős miniszter, Balog Zoltán és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közös javaslatot készít az arányosság érdekében, vagyis hogy egy egyház ne vállaljon jelentősen több intézményt annál, mint amennyi a tényleges támogatottsága az országban, ellenkező esetben ugyanis az adott felekezet hitéletben elfoglalt szerepe és a hitélet alapján nyújtott szolgáltatások mértéke elválik egymástól.
Orbán Viktor brüsszeli nyilatkozata
Magyarország nem várhat a saját növekedési programjának elindításával az európai uniós döntésekre. Magyarország érdekelt abban, hogy növekedés legyen Európában. Az eltökéltség eziránt szavakban erős, tettekben azonban még gyenge.
A 2013-ra szóló magyar költségvetés, amelynek a vitája már zajlik a parlamentben, tartalmazni fogja a frakcióval folytatott tárgyalások eredményes lezárását követően azokat a növekedési programokat, amelyekről Brüsszelben beszélni fogunk, és Magyarország ezeket a programokat el is fogja indítani. Ezek elindítása magyar részről nem függ attól, hogy Európában ezeket a programokat a többieknek sikerül-e elindítaniuk vagy nem.Ma még minden részletkérdés tisztázatlan azzal kapcsolatban, hogy milyen fajta jövő irányába halad az Európai Unió. Egyelőre nem szabad túlságosan előre szaladni, és túlságosan okosnak lenni. Európa integrációs történetében időnként hatalmas bejelentések hangzanak el. Mi magunk az óvatos, mértéktartó beszéd hívei vagyunk ebben az ügyben. Akik bent vannak az eurózónában, nem tudnak életben maradni másképpen, csak ha létrehoznak egy erőteljes bank-, fiskális és politikai uniót.
Nekünk, magyaroknak azt a kérdést kell tisztázni, hogy mi mit akarunk. Mi kormányozzuk magunkat, vagy valaki más kormányozzon bennünket? Ez itt a döntő kérdés. Ezért mi most óvatosságot és kivárást javaslunk.
Nem vagyunk tagja az eurózónának. Nézzük meg, hogy mire jutnak, tanulmányozzuk a részeredményeket, és majd ha eljön az idő, ez évek múlva lesz, döntsünk arról, hogy kell-e valamit lépnünk.
Otthon eközben egyetlen perc veszteség nélkül cselekedni kell a növekedési program beindításával.
Budapest testvérvárosa lett Peking
"Magyarország számára rendkívül fontos a kínai kapcsolat, amihez a főváros is hozzá kíván járulni" - hangsúlyozta Tarlós István a tárgyalását és az aláírási ceremóniát követően. Mint mondta, mindkét fővárosban sokat dolgoztak azon, hogy ez a testvérvárosi megállapodás létrejöjjön, s részleteiről teljes volt az egyetértés. A városüzemeltetés területére, a környezetvédelemre, az oktatás, a kultúra és a média terén történő kapcsolatépítésre, de a kereskedelmi és a gazdasági kapcsolatok kereteinek bővítésére - "a kapuk megnyitására" - is kiterjed a mostani egyezség - jegyezte meg a főpolgármester. Peking egy óriási ütemben fejlődő húszmilliós város, amely nagyon is ki van téve a környezeti ártalmaknak. Ezért is volt fontos a dokumentum környezetvédelmi eleme - magyarázta a főpolgármester, hozzátéve, hogy mindazonáltal a hangsúly eleinte a kulturális kapcsolatokon, az oktatási cseréken lesz; "szeretnénk együtteseket, képzőművészeti kiállításokat vendégül látni és mi is szívesen jövünk Kínába". Ami a városüzemeltetést illeti, Tarlós elmondta, Budapest másfél éve vezetett be a működési struktúrát érintő új modellt, amelyet Pekingben a következő napokban - a városi fenntartható fejlődés nemzetközi fórumán - György István főpolgármester-helyettes külön is ismertetni is fog.
Tarlós István tavaly júliusban találkozott először Kuo Csin-lunggal, s akkor vetődött fel a két főváros közötti kapcsolatoknak a korábbinál magasabb szintre emelése. Akkor kapott meghívót a kedden kezdődő pekingi fórumra is, amelyen több mint tucatnyi főváros főpolgármestere vesz majd részt.
MTI-fidesz
A kormánypártok szigorúbb büntetőpolitikát szorgalmaznak
A Fidesz szerint az új büntető törvénykönyvvel (Btk.) kapcsolatban továbbra is személetbeli különbség van az MSZP és a Fidesz-KDNP között: míg a szocialisták az enyhébb, a kormánypártok a szigorúbb büntetőpolitika mellett foglalnak állást. Gulyás Gergely, a Fidesz képviselője Bárándy Gergely MSZP-s politikus szavaira reagált, aki azt közölte, hogy pártja nem ért egyet a kormány büntetőpolitikájának irányával, ezért nemmel szavaznak hétfőn a parlamentben az új Btk.-ról szóló törvényjavaslatra, bár annak több új rendelkezését is jónak tartják. Indoklásul kifejtette, a szocialisták olyan kettős nyomvonalú büntetőpolitikát szorgalmaznak, amely a súlyos bűncselekményekkel és a visszaesőkkel szemben szigorúan lép fel, a kisebb bűntetteket először elkövetőkkel szemben viszont alternatív, nevelő hatású szankciókat alkalmaz. Arról is beszélt: az MSZP, ha kormányra kerül, az új - 2013. július 1-jétől hatályos - büntető törvénykönyv több mint kilencven százalékát változatlanul hagyja, mivel az nagyjából ilyen arányban megegyezik az eddigi kódexszel, megszüntetnék viszont az értelmetlen szigorításokat és a bírók mérlegelési szabadságát korlátozó rendelkezéseket.
Gulyás Gergely az MSZP-s képviselő szavaira reagálva azt mondta: örülnek annak, hogy az MSZP elismeri, a Btk.-ban egyes tényállások, illetve egyes jogintézmények szabályozása pontosabb, mint korábban volt, és annak is örülnek, hogy a szocialista párt a tervezet 90 százalékával egyetért. Csak az a kérdés, hogy ebben az esetben a végszavazáson miért nem támogatják a törvényt - vetette fel.
A fideszes politikus úgy értékelte: az a személetbeli különbség továbbra is fennáll, hogy míg az MSZP az enyhébb, a kormánypártok a szigorúbb büntetőpolitika mellett foglalnak állást.
Gulyás Gergely az új Btk. érdemének nevezte, hogy a jogos védelem tényállását szélesebb körben szabályozza az új alaptörvénnyel összhangban, valamint megőrzi, de a gyakorlati tapasztalatokra tekintettel pontosítja a három csapás jogintézményét. A kormánypárti képviselő kiemelte: a középmértékes büntetés továbbra sem sérti a bírák szabad mérlegelését, mivel a középmértéktől való eltérésre indokolási kötelezettség mellett lehetőség van.
MTI-fidesz.hu