Orbán Viktor hozzászólt az Üzlet és befektetés Koszovóban című gazdasági fórumon
A Nyugat-Balkán kapcsolódása - Közép-Európán keresztül - az Európai Unióhoz a jövő egyik legfontosabb kérdése, Magyarország pedig mindent megtesz azért, hogy a Nyugat-Balkán, azon belül Koszovó minél gyorsabban tudjon közeledni és integrálódni az EU-hoz. Koszovónak legalább olyan ütemben kell közelednie a közösséghez, mint azt a volt Jugoszlávia területén létrejött többi államnak az unió lehetővé tette. Európa keleti-délkeleti peremén óriási gazdasági lehetőségek vannak - mondta a miniszterelnök a fórumon.Majd hozzátette: az európai válságkezelés sikertelenségének fő okát abban látjuk, hogy az európai vezetők folyamatosan az események után szaladnak, a piacok mennek elöl, mi meg állandóan reagálunk a piacok működésére. Ezen változtatni kell. Magyarországot is elragadta az a hamis illúzió, hogy létezik gazdasági növekedés munka nélkül, hogy a pénz mindig olcsó lesz, és nem kell félni az államadósság növelésétől. Ezekből a hibákból tanulni kell, és másképpen kell gondolkodni.
Kompromisszumok nélkül harcolni kell az adósság ellen, és kontroll alatt kell tartani a költségvetési hiányt. A hitelre és adósságra épülő növekedés és jólét tönkreteszi a nemzetet, ezért ez a korábban járt ösvény többé nem járható.
A külső pénzügyi függés nem korlátozhatja az államot abban, hogy saját testére szabott, sajátos gazdaságpolitikát kövessen. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Magyarország külső források nélkül fenn tudná tartani magát, de fontos, hogy a pénzt minél több helyről tudja igénybe venni, így például belső megtakarításokból, pénzügy adókból, a Nemzetközi Valutaalaptól és keleti partnerektől. Ha a belső megtakarításoknak és a külső függésnek nem optimális az aránya, akkor nem lehet szuverén gazdaságpolitikát folytatni.
A válság utáni időkben a siker egyik kulcsa az lesz, hogy sikerül-e jól körülhatárolni, mely pontokon és milyen súllyal kell jelen lennie az államnak a gazdaságban - mondta.
Várhatóan az ősszel magyar kormánydelegáció és egy üzleti csoport utazik Koszovóba.
Rekordmennyiséget adtak el májusban lakossági állampapírokból
Az állam májusban 50,2 milliárd forintnyit értékesített a kifejezetten a lakosságnak szánt értékpapírokból, 14,5 milliárddal többet, mint áprilisban - közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. . Az ÁKK adatai szerint májusban is a kamatozó kincstárjegyek állományának növekedése volt kiemelkedő, teljes mennyisége 38,5 milliárd forinttal nőtt az előző havihoz képest. A májusban először jegyezhető féléves kincstárjegyből 3,1 milliárdnyi kelt el. Az egy- és kétéves kincstári takarékjegyek állománya 4,6 milliárd, a közkedvelt inflációkövető Prémium államkötvények lakossági kézben lévő mennyisége 4 milliárd forinttal nőtt az év ötödik hónapjában.
Kövér László Londonban
A Fidesz 2010-ben a magyar történelem egyik legmélyebb és legösszetettebb válsága idején vette át a kormányzást - mondta londoni előadásában Kövér László. Az Országgyűlés elnöke, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Nagy-Britanniában, a londoni magyar nagykövetség szervezésében tartott ismertetőt Magyarország helyzetéről a nagy-britanniai magyarság meghívott képviselőinek. A politikus kijelentette: a válság Magyarországon "jó egy évvel korábban kezdődött, mint a világon bárhol", és nem elsősorban gazdasági válságról, hanem egy ennél összetettebb, alapvetően morális válságról volt szó, amelynek egyik fő eleme a korrupció volt.
Orbán Viktor Bécsben
Mindszenty József bíboros legalább két fontos üzenetet küld a magyarságnak: az egyik a hűség, amely ma is az egyik legfontosabb érték, a másik pedig a helytállás, a cél iránti alázat, ha ugyanis az embernek küldetése, feladata van, akkor a legnehezebb körülmények között is alá kell magát annak rendelnie.
Kereszténység és politika összefüggése a legkényesebb kérdések közé tartozik ma a szekularizált Európában, de az, hogy valami kényes, nem jelenti azt, hogy nem kellene vele foglalkozni, sőt a mi logikánk szerint éppen fordítva van: minél kényesebb, annál inkább izgalmas dolog foglalkozni vele. - mondta Orbán Viktor Bécsben a az egykori magyar bíboros emléktáblájának megkoszorúzásakor.Az Ausztriában élő magyarokat arra biztatta, vegyenek részt a most már az államhatárokat túllépő modern magyar politikai életben, így például a választásokon.
Hozzátette: sok tanulnivalójuk van még a magyaroknak az osztrákoktól az elmúlt 40-45 év gazdasági teljesítménye alapján Ausztria tekinthető Európa legsikeresebb országának. Ausztriában a legkisebb a munkanélküliség Európában.
Az osztrák és a magyar nép csontig hatoló közös történelme beleivódott az ösztöneinkbe, hiszen 300-400 évig egy csapatban játszottunk, így akármilyen viták is adódnak a két ország között, ez a fajta történelmi együttélés, egymásrautaltság, a sógorság mind itt van velünk, és a gazdasági válság közepette ezt még inkább meg kell becsülni.
Könnyen lehet, hogy 2013. január 1-jével a bankadót nemcsak a megállapodás szerinti mértékig, hanem teljesen kivezetjük az adórendszerből, és megjelenik helyette a pénzügyi tranzakciós illeték, amelynek részleteiről még tárgyalunk. A tranzakciós illetékből várhatóan hatalmas lesz a bevétel, amely ha valóban realizálódik, azt kizárólag a jövedelemadók és a szociális adók csökkentésére, vagyis a versenyképesség javítására fogjuk fordítani. A tranzakciós illeték nem egy válságkezelési eszköz, hanem a jövendőbeli magyar gazdasági rendszer állandó eleme. Egyetértünk azzal, hogy a bankadó mértéke brutális, európai méretekben is kiemelkedően magas volt.
Támogatjuk, hogy az osztrák-magyar vasúti vegyesvállalat, a GYSEV nem túl nagy ütemben, de folyamatosan vehessen át vasútvonalakat a MÁV-tól. Így valamelyest módosul a piaci pozíció egy osztrák-magyar cég javára a kizárólag magyar kézben lévő Magyar Államvasutakkal szemben, de összességében a magyar emberek jobban járnak. Egyúttal együttműködést szorgalmaztunk az osztrák államvasutakkal is annak érdekében, hogy a magyar személyszállításhoz szükséges források legalább kis részét elő lehessen teremteni a teherszállításból.
Mi a szabadságharcosok pártja vagyunk. Magyarország a szabadságot nézve bármely európai országgal kiállja az összehasonlítás próbáját.
Akik figyelik a magyar sajtótermékeket, közülük senki nincs azon a véleményen, hogy Magyarországon ne lenne sajtószabadság. Olcsó poénnak tartjuk egy olyan országot vádolni sajtószabadság-ügyben, ahol a média 80 százalékban külföldi kézben van.
A magyar igazságszolgáltatás ízig-vérig európai, kiállja a nemzetközi szervezetek és a gyakorlat próbáját is. Ugyanakkor vannak kritikai észrevételeink a magyar igazságszolgáltatással kapcsolatban, de ezek nem a szabadsággal, hanem azzal függnek össze, hogy sokszor túl enyhék az ítéletek, és túl későn születnek meg.
A válság utáni európai élet teljesen más lesz, mint az azt megelőző. Az egyik legnagyobb érték a közép-európai együttműködés lesz, azon belül is az osztrák-magyar kapcsolat súlya emelkedik majd ki, Magyarországnak ugyanis létfontosságú az Ausztriával való gazdasági együttműködés. A Magyarországon működő osztrák cégek 73 ezer munkahelyet adnak, Ausztriában pedig mintegy 40 ezer magyar dolgozik.
Óriási eredmény, hogy Magyarország pozíciója javult a legnehezebb pénzügyi-gazdasági helyzetben lévő országok listáján. A versenyképes magyar gazdasághoz 50 százalék alatti államadósságra, legalább ötmillió dolgozóra és adófizetőre, arányos adórendszerre, csak a nyugdíjkorhatár betöltése után engedélyezhető nyugdíjba vonulásra és a demográfiai probléma megoldására van szükség – ezt illetően a bevándorlásnak nem vagyunk hívei –, valamint arra, hogy Magyarország termelési központtá váljon.
Még ha a magyar gazdaságpolitika okozott is nehézséget osztrák cégeknek, egy sikeres, a saját lábán álló ország ezeknek a szektoroknak is inkább érdeke, mint egy Görögországhoz hasonló, rogyadozó magyar gazdaság.
Magyar kisebbségi témák az EP plenáris ülésén
Határon túli magyar képviselők kisebbségi témákban emeltek szót az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén hétfőn, a napirenden kívüli, úgynevezett egyperces felszólalások sorában.
Mészáros Alajos, a Magyar Koalíció Pártjának képviselője Trianonra is emlékeztette az Európai Parlament képviselőit: "Június 4-én volt a trianoni szerződés aláírásának évfordulója. Annak a szerződésnek, amely európai polgárok millióit „helyezte át” képletesen egyik országból egy másikba, anélkül, hogy szülőföldjüket elhagyták volna, ezzel példátlan módon megnövelve a máig is kisebbségi státusban élő EU-polgárok számát. Az EU, amely rendkívül érzékeny az emberi jogok betartatására a világ bármely pontján, a mintegy 40 millió kisebbségi polgárának mégsem hajlandó egységes, magas színvonalú európai kisebbségi keretjogszabályt kialakítani. Ezek az állampolgárok, de nyelvük, oktatásuk és kultúrájuk is, ki vannak szolgáltatva az egyes nemzetállamok kényének-kedvének, ezért nagyon eltérő, gyakran az európai értékekkel össze nem egyeztethető körülmények között élnek.
Számtalan példa van kisebbségieket érő atrocitásokra - a múlt hónapban is magyar nemzetiségű fiatalokat bántalmaztak a szlovák fővárosban, mert anyanyelvükön beszéltek. A Lisszaboni Szerződés 2. cikke garantálja az emberi jogok mellett a kisebbségi jogokat is. Véleményem szerint nem teszünk eleget, vagy szinte semmit, hogy ezen értékeket átültessük a gyakorlatba. Üdvözölném, ha a Bizottság számtalan fontos tevékenysége mellett megvizsgálná annak lehetőségét, hogy a történelmi kisebbségek egyenlő mértekben élvezzék az egyes tagállamokban kollektív jogaik védelmét” – fogalmazott Mészáros Alajos.
MKP-s képviselőtársa, Bauer Edit Malina Hedvig ügyére hívta fel a képviselők figyelmét. Emlékeztetett arra, hogy az áldozatot hat évvel ezelőtt azért verték meg, mert magyarul beszélt a szlovákiai Nyitrán. Az előző kormány idején az ügyet lezárták, az elkövetők büntetlenül megúszták a történteket. Miután pedig Szlovákiában nemrégiben ismét szocialista kormány került hatalomra, az ügyészség felújította az eljárást azzal a váddal, hogy Malina Hedvig hazudta a verést. "Miközben az unió az igazságosság és biztonságosság térségét építi, az új szlovák kormány a jogbizonytalanságot erősíti, a címzettek pedig a kisebbséghez tartozók" - fogalmazott Bauer Edit.
Sógor Csaba (RMDSZ) felszólalásában azt méltatta, hogy az Europa Nostra-nagydíjak egyikével idén a 80 éves Kovács Piroskát tüntették ki, annak elismeréseként, hogy a székely kapuk és azok közösségi szimbólumának fontosságát sikeresen a köztudatba tudta építeni. Tevékenységének elismerése a nemzedékek közti összetartás, az összetartozás, a hagyományok megőrzésének példája - szögezte le. Kiemelte: kisebbségi szempontból fontos az értékek maradéktalan és osztatlan megőrzése, "hogy ne veszélyeztessük őket és jövőnket elbizonytalanodással és széthúzással".
Felvidék.ma, MTI
Jó úton halad a rendőrség megújítása
Kocsis Máté a rendőri vezetők őrizetbe vételével kapcsolatban arról beszélt: jó úton halad a rendőrség megújítása, a korrupció felszámolása a szervezeten belül. Örömmel hallotta - mondta -, hogy a belügyminiszter nem hátrált meg a zsarolás által, hanem kemény fellépést ígért. Visszafordíthatatlan megtisztulási folyamat indult, amelyet az illetékesek végig fognak vinni - mondta, hozzátéve: a kormánypártok rendet ígértek, amelynek része a korrupció felszámolása is.
Kontrát Károly belügyi államtitkár a kormány programjára emlékeztetett, amely szerint nemzeti ügy egy új rendőrség megszületése. A kabinet ezért módosította a rendőrség jogállását, szervezetét, és hozta létre a Nemzeti Védelmi Szolgálatot.
Köszönetet mondott a Fidesz-KDNP-frakciószövetségnek, amiért szavazatukkal támogatták az erről szóló törvényt, amellyel megteremtődhettek a személyi, tárgyi és anyagi feltételek a szükséges munkához.
MTI
Nagy jelentőségűek az ázsiai kapcsolatok
Martonyi János külügyminiszter közlése szerint a globális nyitás külpolitikai irányában Magyarország nagy jelentőséget tulajdonít az ázsiai kapcsolatoknak, ezért is jelentős esemény Sri Lanka külügyminiszterének hétfői budapesti látogatása. A tárcavezető hétfőn fogadta Gamini Lakshman Peirist, Sri Lanka külügyminiszterét. Kétoldalú megbeszélésüket követően közösen tartott sajtótájékoztatójukon Martonyi János emlékeztetett: Sri Lanka az elmúlt évtizedekben súlyos problémákkal küzdött, az országban folyt polgárháború komoly veszteségekkel járt. Mára azonban politikai stabilitást teremtettek, fejlődésük gyors, látványos, gazdasági növekedésük évente 7-9 százalék - mutatott rá.Gamini Lakshman Peiris azt mondta, földrajzi elhelyezkedéséből adódóan Sri Lanka hozzájárulhat ahhoz, hogy rajta keresztül Magyarország más dél-ázsiai országokkal is szorosabbra fűzhesse kapcsolatait. Felidézte, 2009-ben kereskedelmi miniszterként járt legutóbb Magyarországon, és azóta sok minden történt országában. Hosszú évek után béke és stabilitás uralkodik Sri Lankán, ami szilárd alapot jelent az együttműködés kiépítéséhez is Magyarországgal - fogalmazott.
Martonyi János a kétoldalú kapcsolatokat illetően hangsúlyozta, rendkívül sok a kihasználatlan lehetőség a kereskedelem, a gazdaság, az oktatás, a kultúra, az egészségügy és az energetika területén.
Gamini Lakshman Peiris a kétoldalú megbeszélések témái között említette még a turizmust, a légi közlekedési kapcsolatokat, a vízgazdálkodást, a kulturális kapcsolatokat és a felsőoktatási együttműködési lehetőségeket is. A miniszter egyúttal meghívta Martonyi Jánost, hogy látogasson el Sri Lankára, hogy tovább erősíthessék a két országot összekötő kapcsolatokat.
Kérdésre válaszolva közölte, össze kell hozniuk a két ország üzletembereit, és országából többen érdeklődnek a magyarországi lehetőségek iránt, például egy hagyományos módszereket alkalmazó orvosi központ megnyitását is tervezik.
A két miniszter a sajtótájékoztató előtt aláírta a tárcák közötti konzultációs együttműködési megállapodást. A dokumentumról Martonyi János azt mondta, politikai lendületet adhat a bilaterális kapcsolatok átfogó fejlesztésének. Gamini Lakshman Peiris pedig úgy vélekedett, a megállapodás kiváló kiindulópont az együttműködés intenzívebbé tételéhez.
MTI-fidesz.hu
Ez olyan, mint egy élve eltemetés
Nem támogatja a halálbüntetés visszaállítását a kormány – jelentette ki Répássy Róbert az igazságügyi államtitkár. A Fidesz–KDNP politikusa kifejtette: ha kellően távol van az időpont, amikor legkorábban szabadlábra helyezhető egy életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személy, akkor megfontolandó, hogy a halálbüntetésnél bizonyos értelemben szigorúbb az életfogytig tartó szabadságvesztés.
Mint mondta: hogyha valaki abba belegondol, hogy egy 20-30 éves elkövetőt úgy ítélnek életfogytiglanra, hogy teljesen kizárják a szabadulást, vagy esetleg egy nagyon hosszú feltételes szabadlábra bocsátási időt határoznak meg, akkor ez olyan, mint egy élve eltemetés. Ennek legalább annyira komoly visszatartó ereje van, mint a halálbüntetésnek.
Répássy Róbert június 8-án a Nemzeti Fórum közéleti akadémián tartott előadásában azt emelte ki az új büntető törvénykönyvvel (Btk.) kapcsolatban, hogy az egyik legfontosabb elvárás a szigorúság, de fontos szempont a közérthetőség és a következetesség is. Kiemelte, hogy az is elvárás, hogy a Btk. belső büntetési rendszere arányos legyen, vagyis „a tettel arányos legyen a büntetés”. Répássy egy interjúban a fegyvertartás szabályairól is beszélt, hangsúlyozva: ezt továbbra is komoly kontroll alatt kell tartani.
mno.hu-fidesz.hu
Orbán Viktor az Ügyészség Napján
Magyarországon az elmúlt években helyreállt a jogállam, és érezhetően jobban működik az igazságszolgáltatás. Elmúltak azok az idők, amikor súlyos, az embereket megrázó bűncselekmények büntetlenül maradhattak, amikor bárki úgy készülhetett bűncselekmények elkövetésére, hogy abban bízhatott, megúszhatja, és azok az idők is elmúltak, amikor ártatlan tüntetőket tömegesen küldtek előzetes letartóztatásba, amikor az alapjogaikat szabadon gyakorolni próbáló magyarok szenvedhettek életre szóló testi és lelki sebeket - mondta Orbán Viktor az Ügyészség Napján.Ugyanakkor feladat még van bőven - folytatta - Magyarország megújításában pedig komoly feladat hárul az igazságszolgáltatás teljes rendszerére, és ebből a munkából az ügyészeknek is ki kell venniük a részüket. Magyarország 2010 előtt a felbomló rend állapotában volt, magánhadseregek grasszáltak az országban, voltak olyan helyek, ahová a törvény ereje nem vagy csak korlátozottan ért el, a politikai osztály egy része pedig úgy érezte, hogy a törvények felett áll. Ezek a folyamatok kikezdték a társadalom morális rendjét, és lerombolták az emberek biztonságérzetét.
A józan ész azt diktálja, hogy a többszörösen visszaeső erőszakos bűnözőktől meg kell óvni az embereket, és nem lehet eltűrni azt sem, hogy az erőszak állami monopóliumát megkérdőjelező paramilitáris csoportok tevékenykedjenek az országban.
Az új alaptörvény egyértelművé teszi az ügyészség helyzetét, viszonyát a kormányhoz és a parlamenthez, így az ügyészség és a kabinet közötti kapcsolatot korábban jellemző kényszeredett távolságtartó magatartás ideje lezárult.
A kormányzat az elmúlt két év során az alaptörvényben rendezte az ügyészség helyét és szerepét, megvalósította az ügyészség teljes szervezeti egységességét, meghatározták az ügyészség nem büntetőjogi feladatait, és hamarosan kész az új büntető törvénykönyv és az új polgári törvénykönyv is. A biztonság szavatolásának helyreállításában elsőrendű szövetségese a kormányzatnak az ügyészség.
Az ügyészek minden törvényes eszközzel járuljanak hozzá a bűnösök példás megbüntetéséhez, és ugyanilyen elszántsággal akadályozzák meg, hogy az ártatlanokat - akár tévedésből, akár rossz akaratból – megbüntessék! - mondta a miniszterelnök
Új Nemzeti Konzultáció - 2012 - Orbán Viktor levele, és a kérdőív
Kattints az Új Nemzeti Konzultáció dokumentumaira:
http://static.fidesz.hu/download/201206/Nemzeti_Konzultacio_2012_5846.pdf