A miniszterelnök figyelembe veszi az emberek véleményét
A nemzeti konzultáció a közös ügyek eldöntésében való részvétel lehetőségét adja meg azoknak, akik ezt fontosnak gondolják a két választás között is. Visszautasítjuk, hogy a szocialisták "alibikonzultációnak" nevezik a kezdeményezést, ezek valódi, fontos és nyitott kérdések, a miniszterelnök kíváncsi az emberek véleményére és figyelembe veszi azt - reagált Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke Török Zsolt (MSZP) közleményére.Mint írja, az Új Nemzeti Konzultációt útjára indító Orbán Viktor miniszterelnök világosan kifejtette: a konzultáció lényege az állampolgári részvétel. A nemzeti ügyek kormánya szakított azzal a gyakorlattal, hogy négyévente egyszer elmennek az emberek választani, és utána négy évig a politikai vezetők feléjük se néznek. A kormányfő szerint Európában most kulcskérdés, hogy a választott vezetők és az emberek között fennmaradjon a stabil, kiszámítható kormányzáshoz szükséges együttműködés - olvasható a közleményben.
Orbán Viktor ezért egyfajta együtt kormányzást hirdetett meg; a nemzeti konzultáció a közös ügyek eldöntésében való részvétel lehetőségét adja meg azoknak, akik ezt fontosnak gondolják a két választás között is. Visszautasítjuk, hogy a szocialisták "alibikonzultációnak" nevezik a kezdeményezést, ezek valódi, fontos és nyitott kérdések, a miniszterelnök kíváncsi az emberek véleményére és figyelembe veszi azt - hívja fel a figyelmet Havasi Bertalan.
Az Új Nemzeti Konzultáció keretében egy polgár megszólítása (a levél legyártása, borítékolás, kézbesítés és a válaszok feldolgozása) kevesebb, mint 105 forintba kerül. Egy népszavazás megrendezése 5 milliárd forint. A nemzeti konzultációval ennek kevesebb, mint ötödéért is ki lehet kérni az emberek véleményét, ráadásul ebben a formában érdemben is ki tudják fejteni véleményüket az ország előtt álló legfontosabb kihívásokkal kapcsolatban - zárul a dokumentum.
MTI-fidesz.hu
A szocialisták elhanyagolták a családokat
Az MSZP-s Burány Sándor szerint több és többféle adót kell fizetniük az embereknek, mint két éve. Erre reagálva Selmeczi Gabriella közleményében úgy fogalmaz: „bizonyára elkerülte Burány Sándor figyelmét, hogy a világgazdasági válságra reagálva a magyar adórendszer radikális átalakítása zajlik, melynek során jövőre lényegesen egyszerűsödik az adóbevallás rendszere.” A Fidesz szóvivője leszögezi azt is, hogy az új, arányos adórendszer a munkát és a teljesítményt értékeli. Emlékeztet arra, hogy míg korábban az adók jó része a munkából élőket terhelte, most a közteherviselésben jelentős szerepet kell vállalniuk a bankoknak, a monopol helyzetű közszolgáltatóknak, és a fogyasztás adóztatásával azoknak is, akik a jövedelmüket sikerrel titkolták el.
Mint írja, a közteherviselés átrendezése során jelentős jövedelemnövekedést sikerült elérni azoknál a családoknál, akiket a szocialisták a korábbiakban teljesen elhanyagoltak. 2011-ben a reálkeresetek értéke átlagosan 5,8 százalékkal, a háromgyermekesek esetében pedig 19 százalékkal növekedett.
„Igaza van Burány Sándornak abban, hogy sokkal jobb is lehetne a helyzet, ha a szocialisták olyan állapotban adják át az országot, mint amilyenben átvették”– zárul Selmeczi Gabriella közleménye.
fidesz.hu
Egyetlen közös magyar ügy létezik
A XXI. századi Európa alapértékeit semmibe véve korlátoznák az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát azok a román pártok, amelyek vezetői obskúrus nyilatkozatokkal vegzálják Magyarország közméltóságait - olvasható Tőkés László európai parlamenti képviselő közleményében.Az MTI bukaresti irodájához eljuttatott közlemény szerint az EP-képviselő sajnálattal állapította meg, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is csatlakozott ehhez "a soviniszta-nacionalista kórushoz", sőt, egyes vezető romániai magyar politikusok még túl is licitálják a többségi nemzet hangadóit - véli Tőkés. Név szerint Kelemen Hunort, Frunda Györgyöt és Borbély Lászlót bírálta, akik az elmúlt napokban tiltakozásukat fejezték ki amiatt, hogy magyarországi politikusok "beavatkoznak" a romániai helyhatósági választási kampányba. Tőkés szerint mintha ismét visszatérne a kommunista diktatúra időszaka, hiszen az RMDSZ a Nicolae Ceausescu volt román kommunista diktátor "be nem avatkozás" doktrínájára emlékeztető módon hazaküldené az anyaországi politikusokat, miközben - magyarországi szocialista "elvtársai" gyakorlatát átvéve - az uniós "tanító bácsihoz" rohangál feljelentgetni, panaszkodni, hogy kintről, hatalmi szóval oldják meg kétes panaszait - olvasható a közleményben. Tőkés szerint nem létezik több "magyar ügy", hanem egyetlen közös magyar ügy létezik, így minden, ami a romániai magyarsággal történik, az érinti a magyarországiakat, és mindaz, ami Magyarországon és Kárpát-medence szerte történik, az a romániai magyarság ügye is. MTI-fidesz.hu
Újabb tiltakozó levélek a harangok elnémítása ügyében
Sokan tiltakoztak az elmúlt napokban a történelmi egyházaink vezetői által jegyzett, Kovács Zoltán államtitkárhoz eljuttatott válaszlevelük miatt. Most Varga László lelkész, volt református püspök-helyettes levelét idézzük fel:
Varga László református lelkipásztor, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő is levélben fejezte ki tiltakozását , amiért a történelmi keresztyén egyházak központilag nem rendeltek el harangozást június 4-én.Varga László képviselő – a Kereszténydemokrata Néppárt honlapján és a reformatus.hu-n idézett, a református zsinati elnökségnek és Erdő Péternek címzett – levelében azt írta, mély megdöbbenéssel olvasta a hírt, hogy Bölcskei Gusztáv református püspök és Erdő Péter bíboros kijelentették, nem lényeges harangozni június 4-én, a nemzeti összetartozás napján, a trianoni szerződés aláírásának időpontjában, mert ez nem szakrális esemény.
A képviselő jelezte, nem csak szakrális események miatt szoktak harangozni. A tűz, az árvíz, a vihar sem szakrális esemény, mégis harangoztak mindig, és sok helyen ma is - fogalmazott.
Varga László szerint a magyarság összetartozásának napja emlékezés arra a halálra, amit a trianoni békeszerződés hozott Magyarországra. Mint közölte, országgyűlési képviselőként és a Református Törvényhozók Testületének tagjaként tiltakozik a püspök nyilatkozata ellen.
Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár arra kérte az egyházakat: június 4-én, a nemzeti összetartozás napjának délutánján egyperces harangzúgással kapcsolódjanak be a megemlékezésekbe. A katolikus, a református és az evangélikus egyház ezt elutasította. A testvéregyházak jelezték, hogy a kérésnek nem áll módjukban eleget tenni, mert a templomi harangok istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak.
Erdélybe utazik Budai Gyula
A Kárpát-medencei együttműködés erősítése, valamint szakmai tapasztalatcsere céljából látogat Erdélybe Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára. A két napos út során Budai Gyula Székelyudvarhelyre és Sepsiszentgyörgyre látogat, hivatalos találkozó keretein belül Tőkés Lászlóval, magánemberként Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt elnökével, a MAGOSZ szövetségi igazgatójaként pedig határon túli magyar gazdaszervezetek képviselőivel találkozik.A parlamentben februárban került aláírásra a „Vidékfejlesztési Együttműködések a Kárpát-medencei Határon Túli Magyarsággal” címet viselő megállapodás Magyarország, Ausztria, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna között. Ennek a megállapodásnak az egyik eleme egy nemzetpolitikai irányultságú vidékfejlesztési együttműködés elindítása a külhoni magyar szakmai-társadalmi szervezetek és Magyarország között. A megállapodás egyik fő területe a szakmai együttműködés a gazdaszervezetekkel, közvetlen kapcsolatokat létesítve az anyaországi és a külhoni gazdák között.
fidesz.hu
A magyarság és a románság történelmi sorsközösségben van
Semjén Zsolt szerint Trianon sebét a nemzet közjogi egyesítésével, az állampolgárság megadásával lehet meggyógyítani, ezzel lehet a világon bárhol élő magyarokat - közülük is elsősorban a Kárpát-medencei magyarságot - egyesíteni, akik az útlevéllel és a szavazati joggal kapcsolódhatnak közjogi értelemben is a magyar nemzethez.A Nyirő József újratemetése kapcsán Magyarország és Románia között kiélesedő vitákra vonatkozóan kifejtette: a magyar kormány hivatalba lépése óta sokkal többet tett Magyarország és a körülötte lévő országok jó kapcsolatáért, mint korábban bárki más. Romániában választások vannak. A szocialista-liberális kormánytöbbség, amikor Magyarországot támadja, akkor voltaképpen Traian Basescu és a PDL (a román államfőt támogató ellenzéki Demokrata Liberális Párt - a szerk. megj.) politikáját támadja, mondván, hogy Basescu és Orbán Viktor között olyan baráti és olyan szoros politikai kapcsolat volt, amit ők nem támogatnak. Amikor a magyarokat támadják, tulajdonképpen a román belpolitikai konfliktusban próbálnak voksokat szerezni, ezért kellő mértéktartással kell kezelni az egész ügyet - mondta.
Hangsúlyozta: Magyarország alapvetően érdekelt egy román-magyar kiegyezésben. "Egyszerűen egymásra vagyunk utalva, tehát Magyarország és Románia, a magyarság és a románság történelmi sorsközösségben van. Ezt nem szabad alárendelni politikai hullámverésnek". A Nyirő-temetés ugyanakkor alapvetően egy magyar író végtisztességének a megadása. A végtisztesség megadásához pedig mindenkinek joga van, politikai hozzátartozásától függetlenül - mondta.
MTI-fidesz.hu
A közbeszerzések résztvevőinek fel kell fedniük kilétüket
A kormány büszke arra, hogy a jelenlegi parlamenti többség volt képes először olyan szabályokat alkotni, amelyek alapján offshore cégek nem vehetnek részt közbeszerzésekben - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az azonnali kérdések és válaszok órájában a parlamentben. Az LMP-s Karácsony Gergely ismét arról kérdezte Orbán Viktort, "vannak-e oligarchiák a nemzeti együttműködés rendszerében"."Nyilván oka van annak, hogy már másodszor is ugyanezt a kérdést teszi fel. Úgy tűnik, mintha oligarchákra önöknél lenne igény. (...) Nem véletlen egybeesése-e az, hogy ön állandóan lényegében külföldi cégek érdekében szólal fel itt, a magyar parlamentben?" - fogalmazott válaszában Orbán Viktor, aki megismételte, hogy ha Karácsony Gergely szabálytalanságot észlel, a hatóságokhoz kell fordulnia. A kormány büszke arra, hogy a jelenlegi parlamenti többség volt képes először olyan szabályokat alkotni, amelyek alapján offshore cégek nem vehetnek részt közbeszerzésekben: minden közbeszerzésben részt vevőnek fel kell fednie a kilétét, ha ebből akar részesedni - hangsúlyozta a kormányfő.
MTI-fidesz.hu
Felháborító és érthetetlen a történelmi egyházak vezetőinek levele
Néhány nappal ezelőtt Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkárnak küldött közös válaszlevelében a nemzeti összetartozás napján kért egyperces harangozással kapcsolatban a következőt írta:Kérésének sajnos nem áll módunkban eleget tenni, mert templomi harangjaink istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak.
Sok hívő vagy vallását éppen nem gyakorló magyar embert mélységesen felháborított a történelmi egyházaink főpapjainak semmivel nem magyarázható válaszlevele, mellyel nem csak a nemzeti összetartozás erősítésének folyamatán ejtettek mély sebet, hanem a történelmi egyházak, a társadalom általi minél szélesebb körben való elfogadásának, követői gyarapításának kívánt közös szándékunkat is jelentősen gyengítette. A sok értetlenséget és felháborodást tartalmazó megnyilvánulás közül, most Lakitelek polgármesterének, Felföldi Zoltánnak a levelét közöljük:
Főtisztelendő Bíboros Úr!
Bevallom, nem vagyok a különböző egyházak liturgiájában járatos, csupán egy római katolikus hitű, magyar ember. Emellett egy település polgármestere. Egy olyan településé - Lakiteleké - amelynek polgáraik a tavalyi évben fél árbocra eresztett Országzászlót állítottak, valamint felállították az
Emlékezés Harangját. Az Emlékezés Harangja Lakiteleken minden délután fél öt órakor, a trianoni békediktátum aláírásának időpontjában egy perces harangzúgással emlékeztet bennünket
Magyarország halálára, és egyben hirdeti a feltámadásba vetett reményünket.
Keresztény magyar emberként mély döbbenettel olvastam Magyarország 3 történelmi egyháza - közöttük az én egyházam - vezetőjének levelét, mely szerint nem zúgnak június 4-én a templomi harangok a megemlékezések részeként. Nem tudtam, hogy templomi harangok - ahogyan az a
levélben szerepel - csak „istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak.” Most sem tudom, valóban így van-e ez. Csak azt tudom, hogy nagy veszély idején félreverik a templomi harangokat. És hogy ha kell, ágyút is lehet belőlük önteni. És hogy 1920. június 4-én délelőtt, két órán át zúgtak a harangok a maradék Magyarország teljes területén. És hogy 1940. szeptember ll-én a magyar honvédek a Szent Mihály templom harangjainak zúgása közepette vonultak be Kolozsvárra. És hogy 1990. június 4-én Székelyudvarhely valamennyi magyar templomában 10 percen át zúgtak a harangok a békediktátum aláírásának időpontjában.
A levelet olvasva csak ültem a számítógép monitorja előtt, fél órával a lakiteleki Trianon megemlékezés előtt. Bevallom, elkapott az indulat. Ugyanazt éreztem, mint amikor 2004. december 5. előtt Gyurcsány Ferenc érvelését hallgattam arról, hogy miért kell nemmel szavazni azon a bizonyos népszavazáson. Önmagában logikus, koherens érvelés. Mégis elfogadhatatlan. Ha másért nem, hát azért, mert a trianoni harangok szólnak/szólnának mindazokért, akik élete - közvetlenül, vagy közvetve - a békediktátum következtében tört derékba. A szülőföldjükről elüldözöttekért. A békediktátum következtében kirobbant második világháború áldozataiért. Az elhurcolt zsidókért. A baltával lefejezett székelyekért. A több tízezer, kiirtott magyarért. A szintén több tízezer, elhurcolt és elpusztított kárpátaljai magyar A kitelepített felvidéki magyarokért. A történelmi egyházak tagjaiért. És a magyar történelmi egyházak válasza, mintha csak egy áramszolgáltató, vagy egy telefontársaság hivatalos levelét olvasnánk: „Kérésének sajnos nem áll módunkban eleget tenni”, „válaszunk elfogadását kérve”, etc.
Bár a Válasz nem nekem szólt, de római katolikus magyarként engem is érintett. És csak azért ragadtam tollat, hogy a legmélyebb tisztelet mellett hangot adjak annak, hogy számomra, mint érintett számára, ez a Válasz nem elfogadható.
A magyar feltámadásba vetett reménnyel és a legmélyebb tisztelettel üdvözli Önöket:
Felföldi Zoltán
Lakitelek polgármestere
Lakitelek, 2012. június 4.
A nemzetet szellemisége teszi naggyá
A nemzeti összetartozás mi vagyunk - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke Kaposváron a nemzeti összetartozás napján tartott megemlékezésen. A házelnök beszédében így fogalmazott: a nemzetet nem az országának területe, hanem szellemisége teszi naggyá. Így volt képes arra, hogy ha fizikai valójában végveszélybe is került az ország, ha az részeire is szakadt, újra és újra egységbe hívja az összmagyarságot. A magyarság eszményéért voltunk képesek mindig újra kezdeni, szinte a semmiből új világot teremteni. A nemzeti összetartozás nem más, mint az egymás iránt érzett szeretetünk, a ragaszkodásunk, hűségünk, a barátainkért, szomszédjainkért végzett jó cselekedet, a városunkért hozott áldozat - mondta a házelnök, aki úgy vélekedett: akkor erősödik a nemzeti összetartozás, emelkedik a haza, ha az a legfőbb küldetésünk, hogy a lehullottat visszaemeljük, az elveszettet megtaláljuk, a bemocskolódottat megtisztítsuk,az elhomályosultat kifényesítsük, az összetörtet ismét egybeépítsük, a fellázadtat megbékítsük.A politikus emlékeztetett: annak ellenére, hogy a kommunista diktatúra évei alatt mindent megtettek, hogy Magyarország feldarabolásáról ne eshessen szó a közbeszédben, nem nagyon akad olyan magyar ember, aki ne hallott volna Trianonról. A tényeket többé-kevésbé mindannyian ismerjük - mondta Kövér László, aki felidézte a vesztes első világháború utáni gyalázatos békediktátum következményeit. Mint mondta, szinte lehetetlen feladatlannak tűnt a kivéreztetett, szinte életképtelennek tűnő maradék Magyarországból újra életképes hazát szervezni, de (...) mégis sikerült, mert bár a hazánkat szétszabdalhatták, a lelkünket mégsem apríthatták fel. Hozzátette: ezért ma (...) nem siratni, hanem ünnepelni jöttünk, nem gyászolni, hanem értékelni azt, amit újra megleltünk, és nem csak megleltük, de alaptörvénybe is foglaltunk a nemzeti összetartozást, hiszen, ami a földrajzi Magyarországból elvétetett, a szellemi Magyarországnak mindig a része maradt.
MTI-fidesz.hu
Országzászló adományoztak a Rákóczi Főiskolának
2012. június 4-én a Beregszászi Református Egyházközség után a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kapott országzászlót a magyarországi Nemzeti Társaskörtől. A szervezet fő célkitűzése a hiteles magyar történelem tanításán túl a magyarság egységének megerősítése. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából rendezett ünnepségen a főiskolától már megszokott, a magyar hagyományokra építve szép ünnepséget láthattunk. A főiskola vezetősége a díszvendégekkel Rákóczi - korabeli és kárpátaljai magyar viseletekbe öltözött hallgatók sorfala között vonult be a főiskola Esztergom termébe, majd a Nemzeti Társaskör tagjai is a terembe érkeztek, kezükben az országzászlóval.Az ünnepség kezdetén egyperces néma csenddel emlékeztek meg a teremben a trianoni békeszerződés aláírásáról és a kárpátaljai magyarokra gyakorolt hatásáról, majd a nemzeti imádságunk, a Himnuszt eléneklése következett. Tarnóczy Balázs, a Nemzeti Társaskör alelnöke a beszédében elmondta, hogy a szervezet legnagyobb céljának az identitás-tudatot, az öntudat erősítését tűzte ki s ezért is a " magyarság megmaradásáért" a zászló példamondata. Ez már a 88. zászló, de további településekre kívánnak még eljutni a Kárpát - medencében.
A történelmi egyházak képviseletében tisztelendő Michels Antal római katolikus plébános és nagytiszteletű Maksai Attila, a Beregszászi Református Egyház lelkésze áldotta meg az eseményt és kérte az Isten áldását e nemes célra.
Az országzászlót vitéz lovag Erdős László honvédezredes adta át Orosz Ildikónak, ezzel is jelképezve a magyarság múltját, a jelenét és a közös jövőjét, majd elhelyezték az Esztergom terem falán.
Vitéz lovag Erdős László beszédében elmondta: "aki ezen a főiskolán szerez diplomát, "lámpást" jelent az elkövetkezendő nemzedék számára. Sok millióan meghaltak a magyar eszmékért s a kárpátaljaiaknak is harcolniunk kell a magyarság megmaradásáért.
Az eseményt egy fiatal tehetség, a badalói Szoboszlai Csilla operaénekes előadása tette még fennköltebbé.
kárpátalja.ma