Lovas István: Elhallgatott hírek - a fajgyűlöletről, valamint a toleráns Amerikáról
November 16-án „Elhallgatott hírek” néven sorozatot indítottam azért, hogy a hazai média hallgatását vagy várható hallgatását áttörjem egyes témákban. Általában két napot várok arra, hogy egy hír megjelenjen nálunk, ami messze több annál, mint ami indokolt lenne a közléshez.
1.
A palesztin nép függetlenségét támogató Electronic Intifada nevű hírportál mai dátummal arról adott hírt, hogy egy Benny Levy nevű izraeli mozdonyvezető facebook-jára azt a buzdítást posztolta, hogy „Gázolj el egy arabot Izraelért!”. Majd hozzátette azt is: „Előre! Ne fékezz!!!”. Akit a történet részletesebben érdekel, megtalálja itt: http://electronicintifada.net/…/train-driver-calls-every-is…
2.
Az amerikai Pittsburgh-ben az ottani egyetem főbejáratával szemben van egy kis büfé. Két professzor működteti. A büfé neve Konfliktus konyha. Olyan országokból származó ételeket kínálnak, amely országokkal az Egyesült Államok konfliktusban áll. Felszolgáltak már afgán, iráni, kubai, észak-koreai, venezuelai ételeket. Mindebből nem volt semmi baj. Egészen addig, ameddig a büfé nem kínált palesztin fogásokat. Tiltakozások sora mellett (melyek szerint ezek az ételek antiszemitizmust sugároznak) a két professzor halálos fenyegetést is kapott és ezért a Konfliktus konyhát ideiglenesen be kellett zárni. Majd újra megnyílt és most a korábban szokásos napi 2-300 vendég helyett jóval többen érkeznek enni és kóstolni. (https://www.facebook.com/washingtonpost/posts/10152526171827293)
forrás: Lovas István Facebook
Rogán Antal napirend előtt: „Mit szól ehhez Goodfriend?” - hirdetnek-e most is tüntetést a "civil" ellenzékiek
Rogán Antal napirend előtt azt tudakolta az ellenzéktől, szerveznek-e most is tüntetéseket, hogy Barack Obama jelentett be internetadót az USA-ban.
– Van egy ország, amelynek első embere azt kezdeményezte, hogy adóztassák meg az internetet. Ez az ország az Amerikai Egyesült Államok, és vezetője Barack Obama – mutatott rá a tengerentúl egyik eseményére Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető napirend előtti felszólalásában.
Mint megjegyezte, ezen a hétvégén viszont mintha elmaradtak volna a szabadság ellen indított támadást kiáltó hangok. Az elmúlt hetekben viszont, amikor a magyar kormány javasolt hasonló törvényt, megszólalt az Európai Bizottság alelnöke és az USA ügyvivője, André Goodfriend is. – Mi a magunk részéről megfontoltuk az emberek véleményét, és visszavontuk a javaslatot – emlékeztetett Rogán.
Egyúttal költői kérdést intézett az ellenzékhez: hirdetnek-e most is tüntetést, megszólal-e az EB alelnöke? Ha nem, és nem szólal meg André Goodfriend sem, szerinte az elmúlt hetek viselkedése nem más, mint képmutatás, ez a magatartás pedig nem szolgál más célt, mint hogy leplezze a Magyarország szuverenitása elleni kísérletet – nem kell itt a vádat megfogalmazni, csak az ítéletet kell közölni, írta le a helyzetet a frakcióvezető. „Láttunk már ilyet, egy másik nagyhatalom részéről” – zárta felszólalását.
Goodfriend Amerika ellen is kimegy tüntetni?
A politikus sajtótájékoztatóján, a parlament ülése előtt is azt mondta: amikor a távközlési adó kiterjesztésének terve komoly vitákat váltott ki Magyarországon, ami utcai demonstrációkhoz is vezetett, amelyekben „az Egyesült Államok ügyvivője is tevékeny szerepet vállalt”, aközben azt olvasni a sajtóban, hogy az Egyesült Államokban Barack Obama az internetadó bevezetését javasolja a távközlési adó kiterjesztésén keresztül.
A Fidesz-frakció ezért „érdeklődéssel kérdezi Mr. Goodfriendet”, kíván-e tüntetni Barack Obama ellen is, és ha igen, ezt milyen formában fogja megvalósítani, „Budapesten vagy esetleg Washingtonban” – közölte.
mti, mno
Orbán Viktor: Goodfriend amerikai ügyvivő ne bújjon diplomáciai mentessége mögé - „álljon ki, legyen férfi”
Az Országgyűlés hétfői ülésnapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korrupcióval vádolt elnökével, Vida Ildikóval kapcsolatban is intéztek azonnali kérdést a miniszterelnökhöz.
Orbán Viktor egy ellenzéki kérdésre elmondta, az ügy jó irányba halad, a jog tiszta mezejére lehet lépni. Pert kell indítani – közölte, majd hozzátette, ha ezt nem lépi meg a NAV elnöke, le fogja váltani. Kifejtette, ha André Goodfriend bizonyítani tudja a korrupciós vádakat és a bíróság az ő javára ítél, Vida Ildikó börtönbe fog menni, mert – ahogy fogalmazott – ha Magyarországon a jog szerint valakiről kiderül, hogy korrupt, azt nem leváltják, hanem bezárják. De ha az derül ki, hogy az amerikai ügyvivő valótlanságot állított, annak is meglesznek a következményei.
Orbán Viktor felszólította Goodfriendet, hogy ne bújjon diplomáciai mentessége mögé. Minden magyar állampolgár nevében azt kérte a miniszterelnök, hogy az ügyvivő „álljon ki, legyen férfi”.
mti, mno
Vida Ildikó, a NAV elnöke: Nem lehet következmények nélkül rágalmazni valakit
Nyílt levélben követel magyarázatot André Goodfriendtől Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke az ideiglenes ügyvivőnek a Heti Válaszban megjelent interjújában megfogalmazottakra.
A NAV elnöke az MTI-hez is eljuttatott, André Goodfriendnek címzett nyílt levelében azt írta: az ügyvivő minden eddiginél súlyosabb kijelentést tett, és ezzel egyértelműen arra utalt, hogy ő bűncselekményt követett el. André Goodfriend az Amerikai Egyesült Államok képviseletében magyar kormánytisztviselőkről ország-világ előtt állította, „úgy hisszük, vannak olyan magyar kormányalkalmazottak, akik korrupt cselekményekben vesznek részt” – írta Vida Ildikó.
Hozzátette: mivel kitiltása tényét ő hozta nyilvánosságra, nem kérdés, hogy André Goodfriend kijelentése, az eddig meg nem nevezettek mellett, konkrétan rá vonatkozik. Vida Ildikó kitért arra is, hogy személyes találkozásukkor az amerikai ügyvivő nem fedte fel, milyen indokok alapozták meg az ellene hozott intézkedést.
A NAV vezetője közölte, hogy André Goodfriend most „minden eddiginél súlyosabb vádakkal” illette őt a magyar sajtóban, ezért magyarázattal tartozik a diplomata „a magyar állampolgároknak, nekem és az általam vezetett Nemzeti Adó- és Vámhivatal 23 ezer munkatársának, akik alázattal végzik munkájukat, miközben kénytelenek eltűrni az etikátlan, ízléstelen és mindenekelőtt méltánytalan támadásokat – fogalmazott Vida Ildikó. – Valakinek a becsületébe gázolni, valakit rágalmazni nem lehet következmények nélkül.”
Az Egyesült Államoknak tudomása van a magyar adóhatóságon belüli csalásokról, és információi szerint ezekben az ügyekben nem indult nyomozás – mondta a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője a Heti Válasznak. Az, hogy egyeseket nem engednek be az Egyesült Államokba, annyit jelent, „úgy hisszük, vannak olyan kormányalkalmazottak, akik korrupt cselekményekben vesznek részt” – mondta.
Hozzátette: az információ, amelyre a beutazási tilalmat alapozták, nem pusztán arra vonatkozik, hogy az érintettek keveset tettek a csalások ellen. Az, ha valaki jó szándékú, de nem tesz eleget a csalás megakadályozásáért, természetesen nem minősül korrupt cselekménynek – jegyezte meg.
MTI, mno
„Egzisztenciális kérdéssé vált a hazaárulás” - 5 perces interjú: Földi László titkosszolgálati szakértővel
– Reális, hogy néhány egyetemista és lelkes civil összehozzon egy akkora demonstrációt, mint a hétfő esti volt?
– Szó sincs róla, ez alaposan átgondolt, jól szervezett és finanszírozott akció volt. Amúgy igazuk van azoknak, akik szerint hazánk nem jogállam. Jogállamban ugyanis így nem lehet bánni a rendőrökkel, ahogy néhány tüntető tette, legalábbis következmények nélkül. Másrészt, a jelek szerint egzisztenciális kérdéssé vált a hazaárulás. Ez a fogalom azt jelenti, hogy valaki anyagi ellentételezésért cserébe külföldi érdekeket szolgál.
– Ebben az esetben erről lenne szó?
– A jelek szerint igen. Nem véletlen ugyanis az események láncolata, amit az elmúlt hetekben láthattunk, a kitiltási botrány és André Goodfriend amerikai ügyvivő ténykedése, vagy éppen a demonstrációk tekintetében. Amerika összemossa a tényeket, a nyugati sajtó pedig teret enged ezeknek az értelmezéseknek, mindez egy irányba mutat: számukra elfogadhatatlan az Orbán-kormány, az idei kétharmados választási eredmények pedig egyáltalán nem számítanak. Új vezetést akarnak az ország élére.
– Meddig tarthat ez a nyomás?
– Az efféle stratégia nem napokban mérhető. Az Egyesült Államok hírszerzői profik, dolgoztam velük, csakhogy most ezt a tudást rosszra használják. A helyzet eszkalálódhat, nem feltétlenül annyira, mint Ukrajnában, ám egy ország napi működését, fejlődését már az is akadályozhatja, ha folyamatos a feszültség. Nehéz előre látni, mi jöhet az elkövetkező hetekben, mindenesetre az egyértelműen látszik, nincs politikai alternatíva, amelyre a jelenlegi vezetést le lehetne cserélni.
– És ha a kormány visszalép mondjuk a Déli Áramlat megépítésétől?
– Szerintem ezen a ponton már túl vagyunk – csak Orbán Viktor távozásával érnék be az amerikaiak. Ahogy azon is felesleges elmélkedni, stabil szövetségesként hasznosabb partnerek lehetünk. Ez egy nagyhatalom, érdemes tehát félretenni a hétköznapi logikát.
Magyar Hírlap
A posztkommunista Ponta elismerte vereségét - Johannis Románia új elnöke
Még tart a szavazatszámlálás a romániai elnökválasztáson, de Victor Ponta posztkommunista miniszterelnök már felhívta ellenfelét, Klaus Johannist, és gratulált Nagyszeben polgármesterének a győzelméhez.
Győztünk! Visszafoglaltuk az országot! – írta a Facebookon Johannis Ponta telefonja után. Egy másik üzenetben hozzáteszi, hogy egy másik Románia korszaka kezdődhet el, ami nem a konfliktusoké, vagy a bosszúállásé.
Az urnazárás után több ezren vonultak utcára több román nagyvárosban, hogy tiltakozzanak, amiért a kormány nem hosszabbította meg a külföldi szavazóhelyiségek nyitvatartását, de aztán a tömeg mindenhol nagy ünneplésbe kezdett, amikor kiderül, hogy Johannis nyert.
Erdély óriási többséggel Johannisra szavazott.
Kertész Imrében megmozdult a lelkiismeret? - A "sajtószabadság nevében" a New York Times azt akarta, hogy Kertész Imre - ha már Nobel-díjat kapott - hazudja azt, hogy Magyarországon diktatúra van
Az USA politikai, gazdasági, társadalmi elitjét oly mértékig elöntötte a szenny, hazugság, az aljas manipulációk szövevénye, hogy az már a demokrácia alapjait kezdte ki
Az amerikai sajtószabadság nem az emberek az információhoz, a tényszerű hírekhez való jutásának a jogát, hanem a globális pénzhatalmi diktatúra által irányított médiát “szabadságát” jelenti. Az amerikai sajtószabadság a szerkesztőségek, a hamis újságírók, “szabadságát” jeleneti.
A társadalomhoz, az emberekhez csak bizonyos hírek, és azok is csak “bizonyos” megvilágításban juthatnak el - olyan tálalásban, amelyek “megfelelnek a globális hatalom érdekeinek. Amelyik orgánum esetleg “kilógna” ebből a sorból”, és nem tejesíti az “elvárásokat” az egészen egyszerűen “nem kívánatosnak, antidemokratikusnak” minősíttetik – és kész!
Kiakadt a New York Times-tól a 85 éves Kertész Imre is. A Nobel-díjas író szerint a neves amerikai lap azért nem hozta le a vele készült interjút, mert nem kritizálta eléggé a magyarországi állapotokat – írja a Szombat című újság.
A New York Times újságírója arra akarta rávenni Kertész Imrét, vallja be: Magyarországon diktatúra van. “Megkérdezte, hogy mi a véleményem a magyarországi helyzetről. Azt válaszoltam, hogy a helyzet kielégítő, remekül érzem magam, mire az újságíró meglepődött. Úgy tűnt, az a benyomása, hogy megfélemlítve érzem magam a politikai hangulat miatt ” – idézte az író szavait a hazai lap.
A Válasz.hu egyébként publikálta az interjú egy másik részletét is, amelyben Kertész kifejti, hogy nincs mindennel megelégedve, ami Magyarországon történik, de szerinte túlzás lenne azt állítani, hogy az országban diktatúra lenne, mert hazánkban egészen egyszerűen, nincsen diktatúra.
Patrióta Európa Mozgalom, Index, Szombat, Blikk, Válasz.hu
Helmut Kohl: Orbán Viktor európaiként gondolkodik és tesz
Helmut Kohl volt német kancellár továbbra is dolgozni akar az európai integrációért, és úgy véli, hogy Jean-Claude Juncker megválasztásával jó kezekbe került az Európai Bizottság (EB) vezetése. A Stern német hírmagazinnak adott interjújában a kereszténydemokrata politikus méltatta Orbán Viktort is.
Helmut Kohl a Stern csütörtökön megjelenő interjúban a hetilap hírportálján előzetesen közölt részletek szerint kiemelte, hogy tenni akar az európai egység eszméjének előmozdításáért. „Továbbra is ez a kötelességem” – mondta a 84 éves volt kancellár, a konzervatív CDU egykori vezetője, akinek a héten jelent meg az EU helyzetéről és a közösség előtt álló kihívásokról szóló új kötete.
Az Európa iránti aggodalom miatt – Felhívás (Aus Sorge um Europa – Ein Appell) című munkát Jean-Claude Juncker mutatta be hétfőn Frankfurtban. A könyvbemutató volt Juncker első nyilvános programja az EB elnökeként.
Helmut Kohl méltatta Orbán Viktort is, szerinte a magyar miniszterelnök „nagy européer, európaiként gondolkodik és cselekszik”.
A német egység és az euró építőmestereként is számon tartott volt kancellár – aki 1982-től 1998-ig volt Nyugat-Németország, majd az újraegyesített Németország kormányfője – az ukrán válsággal kapcsolatban kifejtette, hogy nem osztja a háborús félelmeket, de aggodalommal szemléli az ukrajnai fejleményeket.
Amennyiben pedig a jelenlegi kancellár, Angela Merkel tanácsot kérne tőle, neki is azt mondaná, mint mindenki másnak: „Sokat kell egymással beszélni. A dolgokat párbeszéd útján kell megoldani” – idézte a Stern hírportálja Helmut Kohlt.
MTI, mno
Állami tulajdonba került Barabás Miklós festménye
Újra állami tulajdonban van Barabás Miklós híres festménye, a Gróf Nádasdy Ferencné, gróf Zichy Ilona című kép, amely 2015. január 31-ig a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban lesz látható.
A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája, az állami elővásárlás jogával élve 2014 őszén, egy budapesti árverezőház aukciós kínálatában bukkant Barabás Miklós festményére, amelyet – a Miniszterelnökséggel egyetértésben – a Forster Központ október 6-án 6 millió 600 ezer forintért megvásárolt a Magyar Állam számára.
A képet a székesfehérvári múzeumban helyezték el, ahonnan a Forster Központ vagyonkezelésében lévő nádasdladányi Nádasdy-kastélyba kerül majd.
Barabás Miklós (1810–1898) a 19. századi magyar képzőművészeti élet kiemelkedő alakja volt. Nagyenyed, Kolozsvár, Bécs, Velence, Pest jelzi tanulmányainak, művészi útjának állomásait. Elsősorban a portréfestészet mestereként tartja számon a művészettörténet, bár szép számmal festett zsánerképeket és tájképeket is, az alföldi táj különösen nagy hatást gyakorolt rá.
1842-ben egy akvarellen, később nagyméretű olajfestményen megörökítette a Lánchíd alapkőletételét. Néhány festménye a korszellemnek megfelelően érzelmes, biedermeier hangulatot áraszt. 1836-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, utóbb rendes tagja lett, 1859-ben életre hívta a Képzőművészeti Társaságot. Barabás Miklós alkotásai láthatók a Magyar Nemzeti Galériában, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Kolozsvárott, Bukarestben és több erdélyi múzeumban, valamint magángyűjteményekben is.
Életművében fontos szerepet töltöttek be a főúri és polgári megrendelésre készült egyéni és társas portrék, közülük való gróf Nádasdy Ferencné, született gróf Zichy Ilona (1849–1873) megörökítése. A gyászruhát viselő fiatalasszonyt ábrázoló egész alakos festmény, ahogy a jelzete mutatja, a grófné korai halála után négy évvel, 1877-ben készült.
Megszületett a várva várt szerb rendelet - amelyet viszont azonmód el is titkol mind a szerb kormány, mind a szerb média
Magyarország kormánya megnyugvással fogadta, hogy hetven év után végre megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt – közölte a miniszterelnök-helyettes vasárnap. A végtisztesség megadása azonban még várat magára.