Az Egyesült Államok legnagyobb közszolgálati televíziótársasága, a Public Broadcasting Service (PBS) novemberben a budapesti Vigadó épületében világsztárok közreműködésével készít műsort Zoltán Mága: From Budapest with Love címmel. A Prima Primissima-díjas hegedűművészt olyan videoklipek készítésére is felkérték, amelyek a magyar zeneszerzők művei mellett az ország turisztikailag vonzó épületeit, településeit is népszerűsíti. Az első videoklip, amely a budapesti Halászbástyát és az onnan látható fővárosi panorámát mutatja meg, a hegedűművész közösségi oldalán mindössze néhány hét alatt már hárommillió emberhez eljutott. A videoklipek hazai premierje a Duna Televízió Kívánságkosár című adásában volt. A Parlament épületét, a Citadellát és a fővárost éjszaki kivilágításban bemutató klipek már elkészültek, azokat a novemberben készülő műsor jövő évi premierjét követően sugározzák a PBS csatornáján, amely több mint 110 millió televíziónézőhöz és 38 millió internetes követőhöz jut el. Jelenleg is zajlik Mága Zoltán Hegedűvel a világ körül címmel indított 100 állomásos világ körüli turnéja. A hegedűművész eddig Erdélyben, Bécsben, a New York-i Carnegie Hallban és Torontóban adott telt házas koncerteket. Novemberben Dél-Koreában lép színpadra, majd visszatér az Egyesült Államokba, hogy december 10-én Hollywoodban, a Dolby Színházban adjon koncertet a legkiválóbb magyar zeneszerzők és világhírű komponisták műveiből. A gálaműsorban együtt szerepel Natalie Cole világhírű énekesnővel, valamint David Fosterrel, aki mások mellett Céline Dion, Andrea Bocelli, Beyoncé, Madonna és Mariah Carey zenei producere és művésztársa. Karácsony előtt ismét Bécsben lép fel világhírű művészekkel közösen. A Hegedűvel a világ körül turnésorozat jövő évben Kínában és a Közel-Keleten folytatódik. Szép vagy Magyarország, gyönyörű vagy Budapest - kattints a VIDEÓRA! - érdemes! http://www.youtube.com/watch?v=8pBo_0exUvU&list=UUakjRwDrWjip2yuslQx_peg
Korrupciós botrányra hivatkozva, gyakorlatilag puccsal buktatták meg a cseh kormányt, méghozzá amerikai megrendelésre, mert Prága megpróbálta megakadályozni Washington befolyásszerzését az országban, többek között azzal, hogy nem engedte verseny nélkül nyerni a silány amerikai pályázatot egy atomerőmű-bővítési tenderen – emlékezett vissza a tavalyi történésekre Petr Necas akkori kormányfő szóvivője lapunknak adott interjújában. Petr Hájek rámutatott: nyilvánvaló a párhuzam az akkor cseh, és magyar történések között, hiszen Budapesten is van amerikai nagykövetség, az utcai tiltakozások élén egy amerikai diplomata áll. Az egykori cseh bennfentes ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ha Magyarország sikeresen szembeszáll Washingtonnal, azzal elhozhatja a reményt egész Közép-Európának is. A hivatalos média úgy mutatta be kormányunk bukását, mint a miniszterelnök és a hivatalát vezető asszony, Jana Nagyová viszonyának következményét – idézte fel az eseményeket Petr Hájek, aki felvetésünkre, hogy Magyarországon az emberek keveset tudnak Necas távozásáról, úgy reagált: a cseh közvélemény is alig értesült arról, mi is történt valójában. – Az említett asszony állítólag katonai titkosszolgálatunkkal figyeltette meg a kormányfő akkori feleségét. Azt akarták velünk elhitetni, hogy rendőrök százai ezért törtek be a kormány és a védelmi minisztérium hivatalaiba, ezért tartóztattak le korábbi képviselőket, s tették rá a kezüket bankoknál elhelyezett privát széfekre – idézte fel a volt szóvivő. Ám a vizsgálatok – Hájek szerint aligha meglepően – máig nem hoztak eredményt. – A vádak úgy olvadnak el a rendőrség kezében, mint az áprilisi hó, ám a fő célt sikerült elérni, új kormányunk van – emelte ki. Rámutatott: az általa vezetett Ellenáram (ProtiProud) internetes magazinban előre jelezték az eseményeket, s a cseh médiában egyedüliként tájékoztattak a puccs valódi okairól. Bevezetésként utalt egy latin-amerikai elnök szavaira, miszerint a Földön csak az Egyesült Államokban nincs puccsveszély, mivel ott nincs amerikai nagykövetség. Cseh protektorátus Ezt követően belevágott egy hajmeresztő történetbe: a prágai legfőbb ügyész az amerikai követségen tett szert másodlagos – vagy elsődleges – állásra, csakúgy, mint legfőbb szövetségese, a különleges rendőrség korrupcióellenes különítményének főnöke. Az amerikai követségen készítették elő, és döntöttek a puccsról. A legfőbb ok, hogy végső fázisába jutott a temelíni nukleáris erőmű két blokkal történő bővítésének ügye. Az előző év őszén a Necas-kormány dönteni készült arról, ki nyerje a tendert: a versenyben részt vevő cseh–orosz konzorcium, vagy egy amerikai cég. – Ez látszólagos verseny volt, az amerikaiak ajánlata ugyanis használhatatlan volt. Ám senki sem kételkedett, hogy ők fognak nyerni, politikai okokból. Nemcsak dollármilliós nászajándékról volt szó, de egy olyan ügyről, amely biztosította volna az amerikai jelenlétet cseh földön – jegyezte meg. Az Egyesült Államok ugyanis nyilvánvalóvá tette, biztosítja számukra a „testvéri katonai segélyt”, ha lesz befektetés. Vagyis, ami nem történt meg évekkel azelőtt, amikor az amerikaiak egy Oroszországot célzó radarállomást akartak építeni Csehországban, bepótolhatták volna Temelínnel. – Amikor bezárult az egyik ajtó, kinyílt egy másik, vagy ahogy csehül mondjuk, dobd ki őket az ablakon, bejönnek az ajtón. Bejöttek, de nem nyitották ki – mondta Hájek. Beszámolója szerint Necas rájött, az amerikai ajánlat annyira rossz, hogy az már szinte veszélyes. Csak azt felejtette el, hogy ő nem egy szuverén ország kormányfője, hanem csak egy protektorátus kormányzója, amit Brüsszel és Washington irányít. Moszkvai látogatásán tájékoztatta Dmitrij Medvegyev miniszterelnököt és Vlagyimir Putyin elnököt, hogy tisztességes verseny lesz Temelín kérdésében. Ezeknek a szavaknak a kimondásával nemcsak kormánya, hanem saját politikai karrierje sorsát is megpecsételte – vélte a volt szóvivő. Másféle lojalitás – Az általunk megszerzett információk szerint ugyanaznap az amerikai titkosszolgálat oroszországi részlege tudomást szerzett a sorsdöntő beszélgetésről – folytatta Hájek. Néhány nappal azután, hogy Necas hazatért Moszkvából, kezdetét vette a „Prága hadművelet”. A cél egyértelmű volt: meg kellett akadályozni, hogy a kormány dönthessen Temelínről, ahogy szándékozott, néhány héten belül. A rendelkezésre álló rövid idő miatt nagyon kellett sietni az akcióval. – Bár mint később megtudtuk, a kormányfő hivatalát már jó ideje lehallgatták, anélkül hogy arról neki akár a legcsekélyebb fogalma lett volna. A mi titkosszolgálatunk, amely formálisan a miniszterelnök alá tartozik, semmit nem mondott neki erről, lojalitásuk láthatóan máshova kötötte őket. Az ügylet sikeresnek bizonyult, a kormány megbukott, a tendert törölték. Nincs kétség afelől, hogy ki nyeri meg, ha egyszer újra elindítják. Kivéve, ha az akkori miniszterelnök is kész lesz a politikai öngyilkosságra – tette hozzá. Magyarország lehet a reménysugár Ami a tanulságokat illeti, azok Hájek szerint nyilvánvalók Magyarország számára is, ahol meglátása szerint hasonló a helyzet. Nemcsak azért, mert a kormány döntött arról, hogy a nukleáris erőművet az oroszokkal együttműködve bővítik, hanem azért is, mert magabiztos függetlenségről tett tanúbizonyságot. Úgy tűnik, azt gondolják, Magyarország nem Brüsszel protektorátusa. – De ha nem is az, Budapesten is van amerikai nagykövetség, az utcai tiltakozások élén egy amerikai diplomata áll – figyelmeztet a cseh bennfentes, kifejezve reményét, hogy ha sikerrel szembe lehetne szállni a nyomásgyakorlással, az reménysugár lenne más országoknak is, legalábbis a közép-európai térségben. mno
Szentmihályi Szabó Péter 1945. január 8-án született Budapesten; az ELTE bölcsészkarának angol-magyar szakán végzett, ezután gimnáziumban, majd 1975-től az ELTE-n tanított. A József Attila-díjas író, költő 1979-től a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, később ügyvezetője, 1985-től a Galaktika című folyóirat főmunkatársa volt. Az 1990-es évek elején a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetőjeként, 1995 és 1997 között a The Hungarian Observer főszerkesztőjeként dolgozott. Oktatott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, 1998 és 2000 között pedig a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja volt. Szentmihályi Szabó Péter angolból fordított, irodalomtörténészként a 20. századi költészettel foglalkozott. Kedvelt műfaja a fantasztikus, illetve a történelmi regény. Főbb művei: Ének a civilizált emberről, Yeats, A Nagy Számítógép, Avarok gyűrűje, Apát keresek, Gellért, A tökéletes változat, Aranykereszt, acélkard, Anti-regény, Édua és Kun László, Haláltánc, Péter bácsi meséi, Az erősek gyöngesége, Felőlünk az idő szól majd, Kapisztrán és Hunyadi, Lázadók, 66 új mini sci-fi. 1983-ban József Attila-díjat kapott. 2014 júliusában a magyar kormánytól római nagyköveti megbízást kapott, de a személyét ért támadások miatt a jelöltségről lemondott. A Magyar Hírlapban a Sarkosan fogalmazva címen naponta jelentek meg írásai, amely az újság legolvasottabb rovatai közé tartozott. Hétfői lapszámban megjelent publicisztikájában, ami sajnos már az utolsó is, megköszönte az olvasók jókívánságait: "Az elmúlt hetekben több ezren imádkoztak gyógyulásomért, imaláncokat alkotva, emellett rengeteg jobbulást remélő levelet kaptam, melyeket ezúton is köszönök kedves olvasóimnak. Míg nekem erős a hitem, és elfogadom Isten akaratát..."
Az Egyesült Államokat, a cionizmust és a „gonosz brit kormányt” vádolta az Iszlám Állam (IÁ) szélsőséges dzsihadista szervezet létrehozásával Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője egy beszédében. Az iráni vezető szerint Washingtonnak, Londonnak és „a cionistáknak” az volt a céljuk, hogy megosszák a síitákat és a szunnitákat, és szembefordítsák egymással az iszlám vallás két legfőbb ágának követőit. „Amerika, a cionizmus, és különösen a mások egymás ellen hangolásának gyakorlott szakértője, Nagy-Britannia gonosz kormánya jelentősen növelték erőfeszítéseiket, hogy szembefordítsák egymással a szunnitákat és síitákat. Létrehozták az al-Kaidát (nemzetközi terrorszervezetet) és az Iszlám Államot az (Iráni) Iszlám Köztársaság elleni harc és a megosztottság megteremtése érdekében, de ma mégis ellenük fordultak” – fogalmazott Hamenei honlapján is közzétett beszédében, amely az első volt azóta, hogy szeptemberben prosztataműtéten esett át a 75 éves vezető. Az iráni síita vezető vélhetően arra utal, hogy az al-Kaidát az 1980-as évek végén a szovjetek elleni afganisztáni ellenállás tagjai hozták létre, akiket az Egyesült Államok erősen támogatott. A Szíriában és Irakban jelentős területeket hatalmába kerítő és ott szunnita „kalifátust” kikiáltó Iszlám Állam pedig az al-Kaida iraki szárnyából nőtte ki magát, bár mára szembefordult anyaszervezetével. Az ajatollah szerint „a fejlemények körültekintő, elemzői vizsgálata felfedi, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei a valótlanul az Iszlám Állam elleni fellépésnek nevezett erőfeszítéseikkel valójában a muszlimok között akarnak ellentéteket szítani, ahelyett, hogy a (terrorista) hullám alapvető okait akarnák elpusztítani” – mondta Hamenei. A síita Irán ellenséges a szunnita, a síitákat gyűlölő Iszlám Állammal szemben, és a síita vallás egyik ágának számító alaviták vezette szíriai rezsimet, valamint a síita vezetésű iraki kormányt támogatja. mno
Orbán Viktor miniszterelnök az erdélyi Kolozs megyei Válszúton működő Kallós Zoltán Alapítványt kereste fel, ahol találkozott Kallós Zoltánnal és a szórványkollégium kis lakóival. Miután értesült arról, hogy a kollégium menzáján csorbaleves és töltött káposzta a menü, elhatározta, hogy együtt ebédel a tanintézmény diákjaival. A nebulók után beállt a sor végére, habozás nélkül benyújtotta tálcáját az ablakon. „Nem tudtam volna kihagyni, imádom az erdélyi ételeket, ritkán van részem benne. Főként ebben a környezetben tényleg igazi feltöltődés volt ez az ebéd” – mondta a Blikknek a miniszterelnök. Blikk
Ez aztán igazán érthetetlen: a magyar kormány vállalja az erősen felújításra szoruló, a szórványmagyarság megmaradása szempontjából kulcsfontosságú délvidéki templomok állagmegóvási munkáját, ezek után jön a helyi püspök, Német László, és kiürítteti a templomokat, fenntartva a szerinte elhagyatott intézmények bontási határozatát. Sorozatunkat harmadik részre kényszerítette az élet, képeket is mutatunk, mennyire elhagyatott az a templom, amelynek kiürítésébe kezdett Német püspök, miután egy mise közben rontott be oda.Reméltük, hogy cikksorozatunknak nem lesz harmadik része, vagy ha igen, enyhén szólva más hangulatú. A délvidéki templomok ügyéről van szó, a nemzeti megmaradás azon bástyáiról, amelyekről a katolikus egyház lemondani látszott (első cikkünk), de amelyekről az idei nyár végére úgy tűnt, megmenekülnek anyaországi segítséggel. Szóval most megint a vészharang kong. – Korábban azzal a tudattal nyugtáztuk a bánsági templomok ügyét, hogy a lehető legszerencsésebb fordulat mindent megoldott, de sajnos ennek egy ideje épp az ellenkezője történik – közölte az MNO-val Hetzmann Róbert (Magyar Patrióták Közössége). Felelős magyar kormány Mint megírtuk, maga az egyház szánta bontásra Németcsernye (Szerbcsernye), Módos, Párdány és más települések katolikus templomát, a folyamat napvilágra kerülése után pedig a hangok – vagy inkább a „harangok” – elhallatszódtak a magyar kormányig, amely Budapestről delegációt küldött a Délvidékre augusztus 8-án. A látogatás eredményeként Német László megyéspüspök letett bontási szándékáról, és a felek megegyeztek, hogy hamarosan állagmegóvási munkák kezdődnek a hajdanán Torontál vármegyéhez tartozó Szerbcsernye, Módos és Párdány temploma esetében. Akkor kiderült az a meghökkentő dolog is a kiutazó küldöttek és szakemberek számára, hogy sem a neoklasszicista oltáráról híres németcsernyei, sem a Közép-Bánság legmagasabb temploma, a módosi nincs a lebontást indokló állapotban, mindkettő csupán karbantartásra szorul. Először azonban a Teleki László Alapítvány megszervezi és levezényli a teljes állapotfelmérést, és kezdődhet a mentőmunka gyakorlati fázisa. Szóval így álltunk augusztusban. Ma viszont? – Sorra jelennek meg a püspök úr nyilatkozatai, amelyekben a rombolási szándék fenntartásáról beszél. Sőt, azokat a gyülekezeteket, amelyekben a helyi hívek megszervezték magukat és küzdenek templomuk létéért, valósággal ellehetetleníti – tette hozzá Hetzmann Róbert, ugyanis puszta üres létéért templomot megtartani még lehetne valamennyire indokolatlan; de élő katolikus közösségek szervezték magukat újjá ezekben a vészterhes hónapokban. A püspök – a Magyar Patrióták Közössége szerint – gyakorlatilag a magyar kormány támogatása ellenére is lebontaná a templomokat a védett műemlék módosi kivételével. Már meg is kezdődött a templomok kiürítése. Való igaz, szeptember 8-án a megmaradásért küzdő és a magyar kormány ígéretét megnyert délvidéki hívek döbbenten olvashatták a Magyar Szó cikkében: a németcsernyei templomot mégis lebonthatják, a „moratórium” ellenére a megsemmisítési határozat érvényben van, és a püspök akarata is egyértelmű: „Sajnos egyes templomok, amelyek üresek, csak a régi időkre emlékeztető mementóként maradnak meg, míg másokat – azért, mert a járókelőkre nézve veszélyesek – kénytelenek leszünk eltávolítani” – így fogalmazott Német László nemrég az újvidéki Dnevnik szerb nyelvű napilapnak, nevesítve a németcsernyei és a párdányi templomot. Fontos: szakemberek óva intenek a drasztikus és visszafordíthatatlan lépéstől, és most már ugye állagmegóvási ígéret is van az anyaországi kormánytól, a Teleki László Alapítvány felel a munka első fázisáért. A megmaradás utolsó vára Szerbcsernye sok száz éves település Szerbia román határához közel. Korábban német többségű helység volt, magyar ajkúak adták a lakosság harmadát, a szerbek alig hatodát tették ki az ott lakóknak. A történelem aztán háromszor is belerúgott Szerbcsernyébe az elmúlt száz év során: először Trianonkor, aztán az 1944-es délvidéki vérengzések során, majd jöttek Slobodan Milosevic „rendszerváltó” évei. A 2002-es népszámláláskor 3672-en éltek a településen, de csaknem kétszázan még ekkor is magyaroknak vallották magukat – a németség teljesen elpusztult. A magyarság megmaradására tehát alig van kilátás, a helyi anyanyelvű oktatás megszervezésére esély sincsen, a nemzeti megmaradás utolsó jele valójában a katolikus templom. – Miközben Német László „elnéptelenedő gyülekezeteket” említ, ezzel szemben mindenütt van több-kevesebb, főként magyar anyanyelvű hívő. Németcsernyén például még százhatvan magyar és tíz német lakik. A szentmiséket harminc-ötven fő látogatja, ami bár kétségtelenül nem feltételez nagy közösséget, korántsem a végstádium jele – vázolja a jelent Hetzmann Róbert. Mise közben rontott be a püspök Módoson amúgy még ennél is népesebb a hívő közösség, de Német püspök egész egyszerűen a védett műemlék templom esetében elhagyatott és veszélyes épületről beszél a sajtónak. Sőt, helyiek beszámolója szerint Német szeptember végén egy szentmise közben lépett be a németcsernyei katolikus templomba, és – ahogy a Magyar Patrióták Közösségét tájékoztatták – „a híveket szidalmazta, felszólította őket, hogy katolikus felekezethez tartozásukat keresztleveleik felmutatásával igazolják”. A helyzet ezt követően mérgesedett el a közösség és a püspök között: a hívek levélben fordultak Stanislav Hočevar belgrádi érsekhez, közbenjárását kérve a templom megmaradásáért. Ezt a püspök megdöbbentő ellenlépése követte: úgy tudni, betiltották a misézést Németcsernyén. A németcsernyei csak egy kiragadott válságpont, de a patrióták úgy tudják, akár két számjegyű is lehet azon templomoknak a száma, amelyekkel a katolikus egyház helyi vezetője hasonló módon járhat el. Ezért útra fognak kelni, és képes dokumentációt állítanak össze a szerintük épp a püspök által veszélyeztetett egyházi épületekről. mno Ne legyenek újabb Bözödújfaluk... Német László nagybecskereki püspök egy október 2-ai sajtótájékoztatón beszélt utoljára az ügyről: a templomok és az egyházi épületek állapotáról és sorsáról szólva elmondta, hogy a katolikus lakosság száma az egyházmegyében csökken, és mind nehezebb az üres templomok fenntartása. Mint hangsúlyozta, „az emberek sokkal fontosabbak az üres épületek karbantartásánál. Akkor is, ha ez egy érzékeny téma és sokaknak fáj, ha egy faluból eltűnik a templomtorony. De ismervén a gazdasági helyzetet és az állam lassúságát a vagyon-visszaszármaztatás terén, az egyház nem garantálhatja, hogy ezeket a létesítményeket meg tudja tartani.” A legrosszabb állapotban, mint mondta, a szerbcsernyei (Németcsernye) és a párdányi, valamint a módosi, galagonyási, perlaszi meg néhány üresen maradt parókia van. Ezen templomok értékeinek egy részét „kimentették”. A nagybecskereki Katolikus Leánynevelő Intézet épületéből nemrég kiköltözött a mezőgazdasági iskola, további sorsáról egyelőre nincs végleges döntés. (Magyar Szó)
A főtéren kiállított, nemzeti színekben pompázó CLA modell a kecskeméti Mercedes gyárban szakmát tanulók mesterségbeli tudását dicséri - demonstrálva a gyakorlat orientált képzésben részt vevő tanulók munkájának kiváló eredményét!
Skócia függetlenedésének támogatására szervezett villámcsődületet kedd este az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) több székelyföldi városban: Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön is. Az akció résztvevői angol és magyar nyelvű feliratokkal biztosították támogatásukról a skót függetlenség híveit, székely és skót zászlót lobogtattak. A csődületek mintegy negyedóra után feloszlottak. „Fel szeretnénk hívni Európa, Skócia és a székelyek figyelmét, hogy vannak függetlenségi és autonómiatörekvések Nyugat-Európában is. Ez precedensértékű lehet” – mutatott rá Tiboldi László, az EMNT csíkszéki elnöke. Cseh Gábor, az EMNT Maros megyei szervezetének elnöke az MTI-nek elmondta, Skócia ugyan nem autonómiát akar, mint Székelyföld, hanem függetlenséget, de a skóciai népszavazás jelzés értékű lehet Európa számára a békés rendezés szempontjából. A marosvásárhelyi villámcsődületen legalább ugyanannyi rendőr és csendőr jelent meg, mint tüntető – közölte Cseh Gábor. A hatóságok a rendezvény valamennyi résztvevőjét igazoltatták, adataikat felírták, és bírságot helyeztek kilátásba valamennyi résztvevő számára. Gergyószentmiklóson is igazoltatták a résztvevőket. Az MTI kérdésére, miszerint a megnyilvánulás nem táplálja-e a román társadalomnak azt a félelmét, hogy a székely autonómiatörekvések mögött is voltaképpen elszakadási szándék áll, Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke kijelentette: „minden békés, demokratikus eszközökkel zajló európai elkülönülési, függetlenedési szándék a javunkra van.” Hozzátette: ha Skóciának sikerül függetlenednie, a példa erőt adhat a székelységnek is. A román hírtelevíziók keddi stúdióbeszélgetéseiben több meghívott is párhuzamot vont a skóciai és a székelyföldi törekvések között. kronika.ro
Ukrajna semlegessége „alapvető kérdés” Moszkva számára, az ennek megváltoztatására irányuló erőfeszítések mögött pedig az Egyesült Államok áll, amelynek az a célja, hogy éket verjen Oroszország és Európa közé – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Lavrov az Ukrajna semleges státusának megváltoztatását előirányzó törvénytervezetről szólva úgy fogalmazott, hogy az el nem kötelezettség képviseli legjobban „az ukrán nép, a környező országok és az európai biztonság” érdekeit. A kérdéses törvénytervezetet – amely a semlegesség feladása mellett az ukrán NATO-csatlakozás felújítását tartalmazza – a múlt hónapban nyújtotta be Arszenyij Jacenyuk kormánya. A miniszterelnök az utóbbi időben gyakran hangoztatta, hogy Ukrajna biztonsága csak a NATO-hoz való csatlakozás által biztosítható az „orosz agresszióval” szemben, bár az atlanti szövetség szeptember eleji csúcsértekezletén elzárkózott az ukrán csatlakozás lehetőségétől. „Számunkra (a semlegesség) alapvető kérdés. (Jacenyuk) nem saját állama érdekeit képviseli, hanem azokét, akik viszályt akarnak szítani az ukrán és az orosz nép között, és éket akarnak verni Oroszország és Európa közé. Ez elsősorban Washington, az Egyesült Államok nem is titkolja ezt” – mondta az orosz diplomácia vezetője egy tévéinterjúban. Elemzők már hosszú ideje hangoztatják, hogy az ukrán válsággal kapcsolatos orosz magatartást elsősorban az motiválja, hogy Moszkva nem hajlandó a NATO „befolyási övezetébe” engedni Ukrajnát. Lavrov az interjúban visszautasította azokat a feltételezéseket, hogy Moszkva ütközőzónát vagy orosz befolyás alatt álló szakadár államot akar létrehozni Kelet-Ukrajnában. „Ez butaság, ami (...) csak a közvéleményt becsapni akaró lázas agy szellemi terméke lehet” – mondta. MTI
Érdekek, geopolitikai tervek, pénz- és hataloméhség, valamint a fegyverkereskedelem a felelős a háborúk okozta pusztításért – hangoztatta Ferenc pápa Észak-Olaszországban, az Isonzóhoz és Doberdóhoz közeli Fogliano Redipuglia katonai temetőjében mondott homíliájában, amelyben az első világháború és a mai világ konfliktusainak borzalmairól beszélt. A háború őrültség, a háborúk kirobbantói bánják meg bűneiket! – fogalmazott a pápa. „A háború őrültség, mindent elpusztít és tönkretesz. Pusztító terveivel gyarapszik és maga a pusztítás táplálja. A háború senkit sem kímél” – hangoztatta Ferenc pápa a világ összes háborújának áldozataiért és a békéért bemutatott szentmisén. Az egyházfő szerint az emberiség semmit nem tanult az első és a második világháború kudarcából, és jelenleg „darabokban ugyan”, de a harmadik világháborút éli meg. A most száz éve kitört első világháború legnagyobb olaszországi, több mint százezer, többségében ismeretlen katona temetőjében felállított oltárnál Ferenc pápa kijelentette: mindazoknak, akik itt fekszenek, terveik és álmaik voltak, életüket az törte ketté, hogy az emberiséget akkor sem érdekelte, mi történik testvéreivel. A háborút a kapzsiság, az intolerancia, a hatalomvágy robbantja ki, az ezeket igazoló ideológiával a háttérben, de a felelősség azt a magatartást is terheli, amely azt mondatja velünk, „mit érdekel engem, mit érdekel a testvérem sorsa, miért én törődjek vele?” – hangoztatta az egyházfő. Hozzátette: a mostani újságok főcíme is az lehetne, hogy mit érdekelnek bennünket a mai háborúk. Egyedül a másikkal törődés segíthet a konfliktusokkal szemben, aki azt mondja, hogy ez őt nem érdekli, magát ítéli el – fogalmazott a pápa. Beszédének egy részét az egyházfő azok ellen intézte, akik a háborúval üzletelnek, borzalmakat terveznek, konfliktusokat szerveznek. „Térjenek meg! Érezzenek fájdalmat, bánják meg bűneiket, kérjenek bocsánatot és sírjanak! Szívük korrupt és nem képes többé sírni! (…) Megtérésre van szükség. Az emberiségnek arra van szüksége, hogy sírjon és most itt a sírás ideje!” – idézte fel a háborút elítélő, a száz évvel ezelőtti egyházfő, XV. Benedek szavait - „felesleges mészárlásnak” nevezve a háborúkat Ferenc pápa.