Kedves Gúr úr, mire ez a nagy mellény?
2002-ben, amikor az Orbán kormány átadta a kormányzást, 5,8% volt a munkanélküliségi ráta, 2010-ben pedig 11,4%, vagyis a szocialisták megduplázták azt, ezért a szocialista politikusok elvtelen vádaskodások helyett jobban tennék, ha inkább elmélyednének az adatok tanulmányozásában - reagált Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője Gúr Nándor szombati sajtótájékoztatójáraA Fidesz szóvivőjének közlése szerint: ma már 80 ooo-rel többen dolgoznak, mint 2 éve, amit a súlyos gazdasági válság ellenére sikerült elérni. Selmeczi Gabriella hozzátette: bíztató az is, hogy több százezerrel kevesebben élnek segélyből, mint 2 éve. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy "kormányzásuk idején Gúr Nándort és szocialista társait nem hallottuk, hogy sajtótájékoztatókon aggódtak volna a magyar emberek munkahelyei miatt, ellenben rendkívül tevékenyek voltak a családok eladósításában". Nem érthető, mire ez a nagy mellény - zárul a közlemény.
fidesz.hu
A "magyarverések" ellen tiltakozik az Emberi Méltóság Tanácsa
A délvidéki "magyarverések" ellen tiltakozik az Emberi Méltóság Tanácsa, amely arra kéri a szerb hatóságokat, hogy minden ilyen esetben erélyesen lépjenek fel - olvasható az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben. A Tőkés László európai parlamenti képviselő és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke által aláírt tiltakozás szerint megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a Délvidéken - Szabadkán és Muzslyán - "ismét tettleg bántalmaztak magyarokat, pusztán a nemzetiségük miatt". A tanács szerint az európai integrációs törekvéseit hangoztató Szerbia csak azzal bizonyíthatja érettségét az európai uniós tagságra, ha erőteljesen fellép az etnikai alapú jogsértések, tettlegesség ellen.
Sajtóközlemény: Nürngberg vívmánya Strasbourgban összeomlott
Fizessen a magyar állam kártérítést a vörös csillaggal hivalkodó, a BTK-t semmibe vevő a totalitárius államokat istenítő polgárnak 4.000 EUR-t kárpótlásul.
Ez a bírósági verdikt.
Az ítélet szerint törölni kellene az önkényuralmi jelképek közül a vörös csillagot, annak ellenére, hogy a magyar Alkotmánybíróság is a BTK idevonatkozó rendelkezését jóváhagyta.Nekünk, kelet-közép-európai népeknek a vörös csillag több, mint vörös posztó. A kommunizmus hatalma, sapkájukon vörös csillagos katonákkal, verette le az 1956-os, majd az 1968-as magyar és csehszlovák forradalmakat. A háború után a kitelepítettek tízezrei szenvedtek a terrortól, a vörös csillagosok "mozgalma" százmillió embert küldött a halálba. Lásd példaként lengyel testvéreink katyini sorsát.
Mi magyarok, fajra, vallásra, felekezetre tekintet nélkül egyaránt elítéljük a nácizmust és a kommunizmust. Minden magyar ember elveti a totalitárius rendszereket.
Ez az ítélet felveti azt a kérdést, hogy az elfogadott és elutasított szimbólumok vonatkozásában egy ország, egy nemzeti közösség nem dönthet szabadon. Milyen közös Európa az, ahol közösségi értékeinket bírálják felül, ahol valaki jogot formál arra, hogy megmondja egy másik népnek, mit szabad és mit nem szabad elvetnie erkölcsiek terén.
A magyar állam nem fizethet kártérítést, egyetlen petákot sem a vörös csillag híveinek, mert ártatlan zsidó, keresztény és cigány polgárai már életükkel fizettek meg a "nagy vezérek" őrületeinek.
A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) vezetősége kéri a Kárpát-medence magyar polgárait, hogy jelen nyilatkozathoz minél többen csatlakozzanak.
Csatlakozni lehet a www.civilosszefogas.hu weboldalon a „Csatlakozás” fül/A vörös csillag totalitárius jelkép alatti űrlap kitöltésével.
Közleményünket eljuttatjuk a Strasbourgi Nemzetközi Bírósághoz.
Szabó Dezső szavaival: "Minden magyar felelős minden magyarért".
Budapest, 2012. június 4.
CÖF-CÖKA, CET elnöksége
Közép-Európában a vörös csillag önkényuralmi jelkép
Rétvári Bence államtitkár nyilatkozta: hiába mondta ki a strasbourgi emberi jogi bíróság, hogy a vörös csillag nem önkényuralmi, hanem mozgalmi jelkép, itt, Közép-Európában a vörös csillag önkényuralmi jelkép, amelynek a nevében embereket gyilkoltak meg bírósági ítélet nélkül, valódi ok nélkül. Az államtitkár kijelentette: bármifajta nemzetközi nyomás is nehezedik Magyarországra ezzel kapcsolatban, "sem azoknak, akik vörös csillagot hordtak magukon, mi kártérítést, amíg polgári kormány van Magyarországon, fizetni nem fogunk, sem a büntető törvénykönyvből mint önkényuralmi jelképet kivenni nem fogjuk, a sarló-kalapáccsal együtt.
Akit tehát ezen bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek és utána nemzetközi fórumokhoz fordul, azzal szemben ezt az elvi álláspontot érvényesítjük - mondta az MTI-nek magyarázatként az államtitkár. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy alig volt valaki, akire a kommunizmus nem sújtott le valamilyen formában: egymillió ember ellen folytattak jogi eljárást; a fő szándék a megfélemlítést volt - tette hozzá.
Szavai szerint minden önkényuralmi rendszer a társadalom legellenállóbb rétegét töri meg, a polgári középosztályt. A polgári kormányok pedig éppen őket támogatják, ezért a mostani kormány is őket segíti, például az új adópolitikájával - jegyezte meg.
Kifejtette: a mai napig elhúzódó feladata a kormányzatnak a középosztály felemelése, illetve az elégtételadás a sokat szenvedett családoknak. Ennek az elmúlt két évben igyekeztek jogszabályokban is eleget tenni. Ezek közül a legfontosabb az alaptörvény, amely szerint az 1944-es német megszállástól egészen az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásáig, 1990-ig az addig elfogadott jogrendszer kívül esik a magyar alkotmányosság keretein - mutatott rá Rétvári Bence.
MTI - fidesz.hu
El kell érni, hogy ebből a tragédiából valami jó nőjön ki
Következetesnek kell maradni a magyarok közötti szolidaritásban, "a határokat átívelő nemzeti összetartozásban", mert csak így érhető el, hogy a trianoni tragédia átlényegüljön "valami egyedülállóan jóvá" - mondta a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a nagytétényi országzászlónál tartott megemlékezésen. Németh Zsolt közölte: Trianonban a magyar nemzetet szabad akarata ellenére feldarabolták, és ezt a nemzet nem valami nemes célért hozott áldozatként, hanem kényszerből szenvedte el. El kell érni, hogy ebből a tragédiából a jövő nemzedékeknek "valami jó nőjön ki" - fogalmazott. Úgy vélte, ez "látszólag lehetetlen", de ilyen eredmény lehet az államhatárok által elválasztott magyarok közötti szolidaritás, a nemzet összetartozása, ami Trianon következményeként alakult ki. Ez "más népeknek nem adatott meg", ezért képtelenek megérteni a magyarok szolidaritását, összetartozását - vélekedett Németh Zsolt. Hangsúlyozta, féltve kell őrizni, gondozni ezt az összetartozást, ezért nyilvánították június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává, amely így már nem emlék- vagy gyásznap.
Az ünnepség keretében csaknem ötvenen állampolgársági esküt tettek. Németh Zsolt róluk azt mondta, most léptek be a magyar állampolgári közösségbe, de lélekben mindig is ide tartoztak, így nekik a nemzeti összetartozás napja nem a gyász, hanem "az egyedülálló öröm pillanata".
MTI
A magyar szélsőjobbot erősítik a nyugat-európai sajtó bírálatai
A Beszélgetések Magyarország alaptörvényéről című német nyelvű interjúkötetet bemutató rendezvényen a Gulyás Gergely elmondta: "A nyugat-európai sajtó fő iránya a második világháború óta soha olyan komoly támogatást nem nyújtott szélsőjobboldali pártnak, mint amekkorát a Jobbik és a magyar szélsőjobboldal kapott" a kormány politikáját megalapozatlanul bíráló cikkekkel. Ha az ilyen írásokat közlő lapok tudnák, hogy milyen hatást váltanak ki, akkor "biztos nem tennék ezt" - mondta Gulyás a Német Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén.Hozzátette: a Fidesz politikusai akkor is az "Európai Unióhoz való tartozás mellett érveltek, amikor még kommunista diktatúra volt", és éppen az első Orbán-kormány "folytatta le az uniós csatlakozási tárgyalások érdemi részét". Mindeközben "mi kapjuk meg" a csupán minősítést tartalmazó és tényeket nélkülöző bírálatokat, amelyek "kizárják az érdemi vita lehetőségét", erősítik a szélsőjobbot és még inkább elmélyítik a belpolitikai ellentéteket - mondta.
Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő egyebek között azt hangsúlyozta, hogy az új alkotmány az első sorával "egyesíti a magyarokat", hiszen az megegyezik a Himnusz első sorával, a Himnusz pedig "minden magyar számára alapvető és közös és nem diszkriminatív". Szájer a kormány tevékenységére vonatkozó külföldi bírálatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: sokszor olyasmit kérnek számon a magyarokon, amit a bírálók magukra nézve nem tartanak kötelezőnek. Ez a kettős mérce elfogadhatatlan és "végtelenül felháborító". Ha "Guantánamón lehet foglyokat bírósági eljárás nélkül fogva tartani, akkor az az ország legalább eressze kicsit lejjebb a hangját, amikor a magyar bírósági rendszert vizsgálja" - mondta Szájer mintegy 80 fős - többnyire németekből álló - hallgatóság előtt.
Rupert Scholz alkotmányjogász, volt német védelmi miniszter, CDU-s politikus a beszélgetést felvezető előadásában egyebek mellett úgy vélekedett: az új magyar alkotmány "példaértékű", garantálja a polgári szabadságjogokat és emberi jogokat, és megfelel a demokrácia és a jogállamiság értékeinek. A magyar alaptörvény az alkotmányos adósságfék intézményének bevezetésével is "kiemelkedik", és "német alkotmányjogász számára igen örömteli", hogy a jogszabály révén az Alkotmánybíróság erős pozícióba került, az alkotmányos panasz intézményével pedig széles körben lehet élni.
MTI-fidesz.hu
Orbán Viktor beszéde a Századvég Alapítvány, a Széll Kálmán Alapítvány és a Heti Válasz Kiadó konferenciáján
Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből, a magyarokat körülvevő népek történelméből sokkal logikusabban következett volna a felszívódás, a beolvadás, a német vagy szláv világban való feloldódás az ezer év során. A magyarok létezése azonban bizonyítéka annak, hogy ez egy győztes nemzet. Éppen ezért szakítani kell az önsajnálattal, a beletörődéssel, a csak a mát éljük túl logikával, a mások lábán állással, a mások pénzén éléssel, és azzal a politikával, hogy tanuljunk meg inkább kicsik lenni - mondta Orbán Viktor a konferencián. Állapotbeli kötelesség, hogy annak, aki politikai vezetői szerepet lát el, csak attól a ténytől, hogy ide született és hogy magyarnak született, bizonyos feladatokat el kell látnia, és ezek iránt alázattal kell viseltetnie. Az elmúlt két év kormányzati munkáját ez az alázat jellemezte.
Sikeres két esztendőt tudhatnak maguk mögött, mert Magyarország képes volt arra, hogy stabilizálódjon. A stabilizációt úgy végezte el a kabinet, hogy közben ellentmondott egy európai csábításnak, amely a demokráciafeladás felé sodort volna bennünket. Ez a csábítás abban állt, hogy Európa sok, válságba sodródott államot arra ösztökélt: lássa be, a stabilizálás a demokratikusan megválasztott vezetőkkel nem lehetséges, ezért technokrata vezetőket próbáltak országok élére állítani. Ehelyett a magyar nép inkább egy kétharmadot dobott össze.
Az elmúlt két év eredményei közé tartozik, hogy az államháztartás stabil lábakon áll - jövőre is 3 százalék alatt lesz a hiány -, valamint az is, hogy új alkotmány született, amelynek megalkotásával darázsfészekbe nyúltunk. A következő években fel kell készülni a válság utáni világrendre úgy, hogy közben Magyarország továbbra is a transzatlanti katonai-biztonsági rendszerhez, a közép-európai együttműködéshez és az európai gazdasági övezethez tartozzon.
Ugyanakkor az Európai Unió által javasolt válságkezelést Magyarországnak érdemes elutasítania, a brüsszeli bürokraták által indítványozott lépések végrehajtása ugyanis csak ártana. Ehhez egy bonyolult taktikai akciósorra van szükség: a saját utunkat kell járni, és ellen kell állni azoknak a nyomásoknak, amelyek a magyaroknak hátrányos intézkedéseket akarnak bevezetni az országban. Példaként említhetjük az ingatlanadó bevezetésére tett javaslatot, valamint az energiaár-maximalizálás megszüntetésére érkezett kezdeményezést.
Az európai demokráciák is veszélybe fognak kerülni, mégpedig azért, mert kitört egy válság, amely olyan lépéseket követel meg, amelyeket az emberek nem akarnak elfogadni. Magyarországon azonban nem fog felborulni a társadalmi béke a kétharmados politikai többségnek köszönhetően. Ez úton is köszönetet mondunk a januári Békemenet résztvevőinek.
A méltányos közteherviselésnek és a fegyelmezett pénzügyi gazdálkodásnak - vagyis a hiány és az államadósság csökkentésének - a fenntartása, megállapodás a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel - úgy, hogy közben Magyarország a pénzpiacokon marad -, és nyitás a keleti pénzpiacok felé is - ezek a válság utáni időszakra felkészülés lépései.
Nem szabad visszarettenni - a kritikák ellenére sem - a családi és az arányos adórendszer kombinálásától.
A szükséges minimálbér-emeléssel párhuzamosan pedig csökkenteni kell a tb-járulékokat.
Az előttünk álló két évben befejezzük azt a munkát, hogy a jóléti állam helyett munkaalapú állam alakuljon ki.
A versenyelőnyhöz szükséges lépések: a költségvetést pozitívba kell fordítani, 50 százalék alá kell csökkenteni az államadósság szintjét - négyévente legalább 10-14 százalékkal lehet lefaragni belőle -, újra kell iparosítani az országot, meg kell teremteni az ország energiafüggetlenségét, fejleszteni kell az atomenergia-termelést, célként kell meghatározni a teljes foglalkoztatottságot, meg kell fordítani a demográfiai trendet, és haza kell hívni a tehetségeinket.
A Magyarországra jellemző, civilizációs értelemben vett kulturális homogenitás nagy érték lesz a jövőben, vagyis az a tény, hogy Magyarországon nem fenyeget különböző világértelmezésű embercsoportok közötti összeütközés.
Ezért minden bevándorlással, befogadással összefüggő kérdést nagy körültekintéssel kell kezelni.
Az Európai Unió történetének egyik legfontosabb küzdelme folyik
Matolcsy György szerint az Európai Unió történetének egyik legfontosabb küzdelme folyik, az EU centralizációs és a tagállamok nemzeti érdekeket képviselő törekvései között.
Mi ebben határozott, nemzeti érdekeket óvó, ezért lépésről lépésre haladó folyamatot viszünk. Szeretnénk - és meg is fogjuk - őrizni Magyarország pénzügyi mozgásterét - mondta Matolcsy György az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottsága ülésén.
MTI
Orbán Viktor interjú jelent meg a Délmagyarország című napilapban
A következő két évben már nem az lesz a feladat, hogy az átalakításokat, átszervezéseket megtervezzük és végrehajtsuk, hanem, hogy befejezzük, lezárjuk ezeket. A következő két évben Magyarország legfontosabb célja, hogy minél hamarabb 5 millió dolgozó és adófizető embere legyen. Ha 10 millióból nem dolgozik legalább 5 millió, akkor csak külföldi hitelekkel tudunk talpon maradni, ami pedig azt jelenti, hogy a saját munkánkból nem mi fogunk gyarapodni, hanem azok, akik a hitelt adták és a kamatokat szedik.
Ma körülbelül 3 millió 750 ezer ember dolgozik és adózik, míg amikor a kormányzást átvettük, 2 millió 600 ezren fizettek adót. A folyamat jól halad, de még több értékteremtő munka kell.
Az irány nem változik, és nem változnak a törekvések a méltányos tehermegosztás szempontjából sem: a bankokat és a nagy nemzetközi cégeket továbbra is bevonjuk a közteherviselésbe. Mostanra a Magyarországon működő bankok nyereségének nagy része már a költségvetésbe vándorol.
Az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, a rendőrség átszervezését nagyrészt elvégeztük, a következő két év ezeknek az új rendszereknek a bejáratásáról szól.
Az európai, a nyugati világ többé nem lesz olyan, mint amilyen a válság előtt volt. Ezért nem egyszerűen válságot akarunk kezelni, hanem fölkészíteni a hazánkat a válság utáni világra. Azt szeretnénk, ha versenyelőnnyel indulhatnánk a válság utáni megváltozott világban.
Jelenleg egy átlagos magyar ember nettó keresete havonta 500 euró, egy nyugdíjas pedig 250 euróból él. A magyarok az elmúlt években sokat szenvedtek, sok áldozatot hoztak azért, hogy kikerüljenek a nehéz helyzetből, s a munkát nem fogják föladni, az IMF-tárgyalások árnyékában sem.
Most indul az új nemzeti konzultáció olyan kérdésekről, mint a minimálbér emelés, a vállalkozások fejlesztése, a leszakadt területeken szabad vállalkozási zónák létrehozása és a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése.
A mostani kormány szakított a korábbi húzd meg, ereszd meg politikával, elutasítjuk a megszorításokat, helyettük a bankok és a multik közteherviselésbe való bevonásával a méltányos tehermegosztás politikáját hirdettük meg. A választásokhoz közelítve sem akarunk visszatérni a megszorítás-osztogatás rossz logikájú gazdaságpolitikájához, hanem továbbra is azt akarjuk elérni, hogy mindenkinek legyen munkája, aki dolgozni akar.
Ma nem a törvények, jogi garanciák hiánya veszélyezteti a szabadságot, hanem a szociális biztonság hiánya. Aki ma az embereknek munkalehetőséget ad, egyúttal szabadságot is ad nekik. Erre haladunk.
A korrupció felszámolása olyan munka, amit sosem lehet befejezni. A visszaélésekkel, jogosulatlan előnyszerzésekkel szemben folyamatosan föl kell lépni, a láthatatlan kezek és a láthatatlan ügyletek korszakának véget kell vetni. Aki közpénzből akar gazdálkodni, annak feddhetetlennek kell lennie. És ha ezt jól csinálja, ha sikere, jövedelme, vagyona lesz, akkor azt nem elfedni, hanem vállalni kell.
Délmagyarország
Európa vezető nemzete akarunk lenni a tudományban
A nappali tagozatos mesterszakos hallgatók és a már tudományos eredményeket felmutató kutatók számára is ösztönzést jelenthet a most induló Nemzeti Kiválóság Program – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a három éven át tartó ösztöndíjrendszer nyitó rendezvényén, Budapesten.A Wekerle Sándor Alapkezelő gondozásában megvalósuló projekt első részprogramja egymilliárd forinttal járul hozzá a hazai felsőoktatás fejlesztéséhez, a kimagasló kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység, valamint az oktatás ösztönzéséhez, míg a júniusban induló második részprogram három éven át összesen 5,5 milliárd forinttal segíti a közép-magyarországi régión kívüli, hat magyarországi térség oktatási-kutatási tevékenységének felzárkózását.
„Európa vezető nemzete akarunk lenni a tudományban” – jelentette ki a közigazgatási és igazságügyi miniszter, hangsúlyozva, hogy egy ország gazdasági ereje szempontjából kulcsfontosságú az ott élők tudása. A Nemzeti Kiválóság Program a piac előtt is megnyitja a kutatási eredmények hasznosításának lehetőségét, és biztosítja, hogy a magyar tudósok külföldön, a külföldiek pedig Magyarországon ismertessék kutatási eredményeiket – mondta Navracsics Tibor.
MTI