Orbán Viktor: Van, akit nem elég egyszer megölni
Kossuth téren átadták az újra elkészített Tisza István-emlékművet. A rendezvényen beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök.
– A nemzet főtere megújul, ígérte évekkel ezelőtt a magyar kormány. Arra vállalkoztunk, hogy befejezzük azt, amit elődeink megálmodtak. A Tisza miniszterelnök szobra önmagán túlmutat – kezdte beszédét a miniszterelnök. Elmondta, Tisza István mindenfelől egy „ostromlott várat örökölt”, de hitt abban, hogy a nemzet megmenthető.
Mi pedig töredelmesen bevalljuk, hogy nemzeti alapon állunk – folytatta Orbán Viktor. Kitért rá, a volt miniszterelnök nemet mondott az első világháborúra, amikor mindenki más helyeselt. Azt látta, hogy egy ilyen háború minket, magyarokat és a nemzetet is maga alá temetné. A háború utolsó lövése azzal végzett, aki mindig a magyar nép érdekeit nézte – utalt a Tisza elleni merényletre Orbán Viktor. A Tisza-szobor helyére 1975-ben Károlyi Mihályé került. Erre utalva a miniszterelnök jelezte: van, akit nem elég egyszer megölni.
– 1918 októberében sem futott el sorsa elől Tisza István – jelezte a kormányfő. Majd úgy folytatta: adhat-e a sors nagyobb ajándékot, mint hogy ma mi állíthatjuk vissza helyére a szobrát? „A szobor újraállítása egy új, nemzetépítő korszak kezdete lehet. Nagy lehetőségek, nagy tettek, nagy elődök, nagy elszánások miért nem adódhatnak össze?” – így a kormányfő.
Dicsőség és hála Tisza Istvánnak, a magyarok miniszterelnökének – zárta beszédét Orbán Viktor, majd leleplezte a szobrot, ami után imát mondott Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke.
mno
Ők lesznek az új Orbán-kormány tagjai
Megnevezte miniszterjelöltjeit Orbán Viktor.
Orbán Viktor kormányfő Semjén Zsoltot tárca nélküli miniszterré, Pintér Sándort belügyminiszterré, Balog Zoltánt az emberi erőforrások miniszterévé, Fazekas Sándort földművelésügyi miniszterré, Hende Csabát honvédelmi miniszterré, Trócsányi Lászlót igazságügyi miniszterré, Navracsics Tibort külgazdasági és külügyminiszterré, Varga Mihályt nemzetgazdasági miniszterré, Seszták Miklóst nemzeti fejlesztési miniszterré, Lázár Jánost pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszterré kívánja kinevezni javasolni az államfőnek – derül ki abból a levélből, amelyet a miniszterelnök küldött Kövér László házelnöknek a jelöltek parlamenti bizottsági meghallgatásával kapcsolatban. A dokumentumot Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője juttatta el csütörtökön az MTI-hez.
Orbán Viktor: Nem támogatjuk Juncker jelölését
Az Európai Néppárti győzelem esetén sem támogatják majd, hogy a jobboldali csúcsjelölt, Jean-Claude Juncker legyen az Európai Bizottság elnöke – mondta Orbán Viktor a Hír Televízió P8 című műsorában.
A miniszterelnök hangsúlyozta: nincs olyan európai okmány, ami előírná, hogy a frakciók listavezetői kerüljenek a brüsszeli végrehajtó testület élére. Orbán Viktor kitart amellett, hogy a bizottsági elnököt továbbra is a miniszterelnökök tanácsa jelölje, és döntésükről szavazzon az Európai Parlament. A kormányfő azt mondta: ők korábban Juncker Néppárti jelöltségét sem támogatták.
„Az Európai Néppárton belül, amikor a jelölés volt, mi nem azt a személyt támogattuk, aki ma az Európai Néppártnak a jelöltje; de mi fegyelmezett és lojális szövetségesek vagyunk. Miután eldöntötte az Európai Néppárt, hogy kiáll a kampányunk élén, mi teljes súlyunkkal, tekintélyünkkel az Európai Néppárt és jelöltje munkáját kezdtük el segíteni, tehát mi az európai néppárt meghatározó ereje vagyunk, és ott állunk teljes testtömegünkkel a csúcsjelölt mögött.
Azt akarjuk, hogy sikeres legyen, hogy vezessen bennünket győzelemre, de azt már nem gondoljuk, hogy neki kellene vezetnie a bizottságot” – fogalmazott a miniszterelnök, aki arra a kérdésre, hogy adott esetben nem is szavaznák meg azt válaszolta: „Hát szó sem lehet róla.”
Herman Van Rompuy, az uniós országok állam-, illetve kormányfői testületének, az Európai Tanácsnak a vezetője egy május 18-ai nyilatkozatában utalt arra az eshetőségre, hogy az európai parlamenti (EP-) választások után nem feltétlenül az európai pártcsaládok által előzetesen kiválasztott „csúcsjelöltek” közül kerül majd ki az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének, az Európai Bizottságnak az elnöke.
mno
Orbán Viktor: Szükség van a konfliktusokra - rádióinterjú - összefoglaló
Szükségszerűnek tartja a konfliktusokat Brüsszellel Orbán Viktor miniszterelnök, mert szerinte aki nem vállalja a vitát, az balek, az nem képes arra, hogy képviselje az országát - mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A konfliktusos magyar ügyek közül kitért a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre, amelyről azt közölte: a strasbourgi bíróság indoklása alapján úgy látja, abból nem következik, hogy Magyarországnak meg kellene változtatnia a jogi szabályozást.
A kabinet álláspontja az, hogy minél szigorúbbak a büntetések, annál kevesebb bűncselekményt követnek el. A nemzetközi vitákban a halálbüntetés mellett is ez a legfontosabb érv, vagyis hogy igenis van visszatartó ereje – mondta, hozzátéve: kétségkívül nagy dilemma, hogy a halálbüntetés végrehajtásakor valakinek elveszik az életét, de miután ennek visszatartó hatása van, ezért néhány életet meg is mentenek. Az Európai Unió tiltja a halálbüntetést, „pedig ez is megérne egy misét” – jegyezte meg.
Vissza a döntési jogot
A szabad pálinkafőzéssel kapcsolatban Orbán Viktor arról számolt be, hogy dolgoznak egy új jogi megoldáson, amely „lényegében továbbra is lehetővé fogja tenni – de az Európai Bíróság ítéletét is tiszteletbe tartó módon – a pálinkafőzést Magyarországon”. Jelezte azonban, hogy szerinte ezt is megtámadják majd.
Az akác ügyében feltette a kérdést: „Miért gondolja azt bárki a világ bármely sarkán, hogy neki köze van ahhoz, beleszólhat abba, hogy Magyarországon milyen fák nőjenek?” Szerinte ez abszurd. „Akác, méz, pálinkafőzés, uborka mérete, görbületi szögei és egyéb ilyen szamárságokban az uniónak vissza kellene adni a döntési jogot a nemzetállamokhoz” – összegezte véleményét.
„Szügyig állunk most is” a konfliktusokban
Mint mondta, „szügyig állunk most is” a konfliktusokban, de ez nem baj, mert minél kevesebb a konfliktus, annál kevesebb érdeket lehet érvényesíteni. Értékelése szerint "aki „nem áll ki magáért, az balek, lúzer, az nem alkalmas arra, hogy képviselje a saját nemzetét”.
Ezért a miniszterelnök szükségszerűnek tartja a konfliktusokat Brüsszellel. Szavai szerint „számos olyan döntésünk van Magyarországon, amelyet Brüsszelben meg lehet akadályozni”. Úgy fogalmazott, Brüsszel egyfajta végvár, ahonnan „tesznek is kísérletet arra, hogy – a magyar emberek szempontjából fontos kérdéseket ott kint megváltoztatva – ránk kényszerítsék az akaratukat”. Példaként említette, hogy „vissza akarják csinálni” az energiaár-csökkentést, és „meg akarják akadályozni” a magyar föld védelmét.
Fontosnak nevezte ezért, hogy Brüsszelben a magyarok érdekéért kiálló, tiszteletet kivívni képes politikusok képviseljék az országot. Sürgette egyúttal Európa teljes megújítását, mert az ma nem versenyképes, továbbá újból kiállt az Európai Unió bővítésének folytatása mellett, mert Magyarországnak az az érdeke, hogy lehetőleg minden irányból uniós tagállamok, illetve az EU-val mély, stratégiai megállapodást kötő országok vegyék körbe.
A miniszterelnök kifejtette azt az álláspontját is, hogy ő azok közé tartozik, akik szerint bár vannak „csúcsjelöltek”, de semmilyen kötelezettség nincs, hogy közülük kerüljön ki az Európai Bizottság elnöke. „Az a körülmény, hogy valamelyik pártcsalád csúcsjelöltté tett egy embert, abból nem következik Magyarország számára, hogy nekünk a győztes párt csúcsjelöltjét kellene támogatni. Ilyen automatizmus nincs” – jelentette ki.
Orbán Viktor szerint a magyarországi európai parlamenti (EP-) választásnak az ad sajátos ízt, hogy az elmúlt öt évben a hazai baloldali ellenzék a kormány intézkedéseinek elgáncsolására próbálta használta az EP-t. Ezért arra kérte a választókat, ne küldjenek olyan pártokat Brüsszelbe, akikkel „aztán nekünk ott kint meg kell küzdeni”.
Arra a kérdésre, hogy mit fog képviselni a következő években az Európai Tanácsban, válaszában megemlítette az adócsökkentést, a bürokrácia radikális leépítését, a kis- és középvállalkozások támogatását és az állam munkaadói felelősségvállalását ott, ahol a piac nem tud munkát adni.
Azt is kérdezték a kormányfőtől, hogy Magyarország tagja lesz-e az eurózónának öt év múlva, amire úgy felelt: se nem mindenható, se nem jós, ezért erre a kérdésre nem tud válaszolni. Azt azonban célként fogalmazta meg, hogy az euró világpénz legyen.
A rádióinterjúban szóba került a kémgyanúba keveredett jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla ügye is, amelyről Orbán Viktor azt mondta: „eleget tudok, de higgye el, hogy nem minden tudás boldogít”. Arra a kérdésre, hogy az ügyet vizsgálták-e külföldi titkosszolgálatok is, úgy reagált: „a titkosszolgálatok nemzetközi együttműködés keretében dolgoznak”.
Az ukrán válsággal összefüggésben kijelentette: szerinte a legjobbkor beszélt a napokban a kárpátaljai magyarok autonómiájáról, hiszen most jön létre az új Ukrajna, ezért az EU-nak most kell világossá tennie az elvárásait. Az új Ukrajnának föderálisnak kell lennie, „igenis kellenek autonómiák”, meg kell adni az ott élő kisebbségeknek a jogokat, „a kettős állampolgárságot nem lehet eltiltani” – sorolta. Megjegyezte azt is, hogy Magyarországnak a következő években megfontoltan, de növelnie kell majd a katonai kiadásait.
Orbán Viktor végül elmondta, célegyenesben van a kormányalakítással, a miniszterek esetében már teljesen, az államtitkároknál pedig 80 százalék felett „tisztán lát”.
"Brüsszellel folyamatosan vívjuk a csatáinkat a rezsicsökkentés ügyében, a földvédelem ügyében, a pálinkafőzés ügyében (…), ehhez azonban nagyon erős jogi hátországra van szükség” – mondta még csütörtökön a kormányfő, indokolva egy önálló Igazságügyi Minisztérium és önálló igazságügyi munkakeret megalkotását.
Balmazújvárosban ugyanezen a napon pedig arra kérte a választókat: ne szavazzanak azokra, akik egyfajta Európai Egyesült Államokban gondolkodva áldoznák fel a magyar szuverenitást, nyelvet, gazdaságot, politikai önállóságot. De azokra se hallgassanak, akik az Európai Unióból kilépve képzelik el az ország jövőjét.
mno
Vona Gábor vállalja a felelősséget Kágébéláért
Elismerte személyes felelősségét Vona Gábor a Jobbik pártelnökeként abban, hogy milyen embereket ültetett be a például az Európai Parlamentbe, így az „árulóvá vált” Szegedi Csanádot, az önjáró Morvai Krisztinát és a kémügy miatt napok óta címlapon szereplő Kovács Bélát. Ha jobban megvizsgáljuk a három személy ténykedését, a legkevésbé sem mondható, hogy sikertörténet lenne Vona választása.
Szegedi Csanád volt az első, aki komoly botrányt követően kiesett a sorból; ő volt az, akit egy felvétel szerint eltitkolt zsidó felmenőivel zsarolt meg egy volt jobbikos párttársa, akinek a származása titokban tartásáért Szegedi uniós pénzeket ígért. Az EP-képviselő párton belüli összeesküvésre és manipulált felvételre hivatkozott, és azt állította, hogy ő maga is csak ekkor szerzett tudomást felmenői származásáról, később aztán kiderült, hogy a párt vezetése is régóta tudott róla.
Szegedi végül kilépett a Jobbikból, és miután némi segítséggel új identitást talált magának, teljes mellszélességgel pártja ellen fordult. Azóta a Jobbikon belül már csak úgy nevezik: „az áruló.”
A Jobbik EP-listavezetőjére, Morvai Krisztinára pedig a párton belül is „elszabadult hajóágyúként” tekintenek. Emlékezetes a legutóbbi Gaudi-ügy, aminek kapcsán a képviselő asszony egyszerűen közölte, őt nem köti semmiféle pártfegyelem.
A botrány annak kapcsán robbant ki, hogy a Gaudi-Nagy által felheccelt emberek leköpték Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, majd Gaudi-Nagy másnap rátett még egy lapáttal azzal, hogy közölte: örüljön, hogy ennyivel megúszta, hiszen „lámpavason szoktak lógni a hazaárulók". Morvai Krisztina jelen volt a rendezvényen, míg pártja elhatárolódott a történtektől, Morvai azt mondta, nem fordít hátat legjobb barátjának és harcostársának.
Vona EP-listás favoritja egyébként kis túlzással pont fordított utat járt be, mint Szegedi Csanád: ultraliberális radikális feminista aktivistából lett a Jobbik metéltfarkincájúzó, zsidózó kulcsfigurája. Morvai a Heti Válasz hasábjain erről azt mondta: nem volt elég népszerű a jogvédős projekt, nem tudta eladni a könyveit sem.
És itt a legutolsó ügy, a kémbotrányba keveredett Kovács Béláé, akit párttársai kiterjedt orosz kapcsolatai miatt csak Kágébélának neveztek; vele kapcsolatban egyre több olyan információ lát napvilágot, hogy tulajdonképpen bevásárolta magát a pártba. Hézagos önéletrajza egyébként is sok kérdést kellett volna, hogy felvessen a párt vezetőségében.
Amikor az MNO munkatársa Vona Gábor sajtótájékoztatóján rákérdezett, hogy pártelnökként érez-e felelősséget azzal kapcsolatban, hogy a Jobbik színeiben ilyen embereket sikerült az Európai Parlamentbe küldeni, Vona azt mondta: természetesen a Jobbik elnökeként felelősséget érez minden képviselőjelöltjének kiválasztásáért, mind azok munkájáért.
mno
Simon-ügy: még súlyosabb a gyanú
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) folytatólagos gyanúsítotti kihallgatás keretében módosította a Simonnal korábban közölt gyanúsítást. A módosított gyanúsítás a korábban közölt, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének minősítését nem változtatta meg, azonban a most közölt tényállás lényege szerint a vagyoni hátrány mértéke nagyobb. Emellett Simont az ügyészség hamis magánokirat ötrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével gyanúsítja – derült ki a KNYF közleményéből.
Honnan van a pénz?
A főügyészség Mesterházy egykori elnökhelyettesének terhére rótta, hogy a korábbi gyanúsításban foglalt, osztrák bankszámlán elhelyezett összegeken túl egy másik osztrák bankszámlán elhelyezett euróösszeg, valamint az általa vásárolt üdülőingatlan és lakóingatlan ellenértékeként kifizetett forintösszeg is olyan ismeretlen forrásból keletkezett jövedelméből származott, amelyet a tárgyévekben benyújtott adóbevallásaiban nem tüntetett fel, és amely után az adót nem fizette meg – olvasható az ügyészségi nyilatkozatban.
Erre figyelemmel a korábbi gyanúsításhoz képest a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány magasabb összegű, közel 100 millió forint. A módosítás szerint bővült a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban közölt megalapozott gyanú tényállása annyiban, hogy Simon a korábban ismertté vált bankszámlája mellett nem tett eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének további, szintén osztrák bankszámlákon tulajdonaként szereplő, százezer eurós nagyságrendű összegek vonatkozásában – tették hozzá.
Simon maga írhatott alá
Az újonnan közölt gyanúsítás szerint Simon Gábor a hamis útlevéllel való bankszámlanyitáshoz szükséges iratokat saját kezűleg látta el Gabriel D. aláírással. Erre figyelemmel a korábbi háromrendbeli hamismagánokirat-felhasználás vétsége miatti gyanúsítás ötrendbelire emelkedett. Simon a módosított gyanúsítás közlésével szemben panasszal élt, és a vallomástételt megtagadta.
Öt eltitkolt bankszámla
Mint arról a Magyar Nemzet 2014. március 31-én beszámolt, az MSZP bukott elnökhelyettesének már öt eltitkolt bankszámlára kellene magyarázatot adnia, melyeken százmilliós összegek voltak felhalmozva. A Simon-ügyben végrehajtott házkutatások és banki információk beszerzése során a pénzügyi és nyomozóhatóságok olyan pénzintézeti dokumentumokat és tárgyi bizonyítékokat foglaltak le, amelyek révén több újabb, Simon Gáborhoz tartozó bankszámlát tudtak azonosítani.
Simonnak a salzburgi Bankhaus Spänglernél, a grazi Bankhaus Krentschkernél és a zürichi UBS AG Banknál is voltak számlái, amelyeken nagy összegű, esetenként akár az egymillió eurót is elérő készpénzes be- és kifizetéseket bonyolított le.
Május 12-én a Fővárosi Törvényszék megszüntette előzetes letartóztatást, és egyúttal elrendelte a volt politikus házi őrizetét. Az időközben hazaérkezett Simon a Hír TV-nek azt mondta, a nyilvánosság elé áll, de erre azóta sem került sor. Egykori jobbkeze százmillióinak eredetét Mesterházy Attila szocialista pártelnök sem segít felderíteni.
mno
Orosz ügynök okozhatta a vesztét a jobbikos kémnek
Egy most is aktív, volt KGB-s ügynökkel osztott meg információkat a jobbikos Kovács Béla – értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudják, a jobbikos európai parlamenti képviselő a lebukásáért is az orosz személlyel tartott kapcsolatát hibáztathatja.
A lap információi szerint a szovjet diktatúra állambiztonsági szervezetének, a KGB-nek az egyik, jelenleg is aktív ügynökével tartott kapcsolatot a kémbotrányba keveredett jobbikos Kovács Béla. A Magyar Nemzet úgy értesült, külföldi jelzés alapján a magyar polgári kémelhárítás az orosz személyre vonatkozóan gyűjtött adatokat, amikor Kovács Béla is a szolgálatok látókörébe került.
A jobbikos politikus rendszeresen találkozott a szóban forgó orosszal. Úgy tudják, ráadásul Kovács Béla tökéletesen tisztában volt azzal, kivel tart fenn kapcsolatot, ezt támasztja alá az is, hogy a találkozókra konspiratív körülmények között került sor. Kovács kényesen ügyelt rá, nehogy bárki tudomást szerezzen az „információátadásokról”. Amíg a „célállomáshoz” elért, többször váltogatta a taxikat és a tömegközlekedési eszközöket.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentése alapján a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte Brüsszelnél az európai parlamenti (EP-) képviselő mentelmi jogának kiadását az unió intézményei elleni kémkedés gyanúja miatt. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsági ülésén az is kiderült, hogy tényekre, kép- és hangfelvételekre hivatkozva tájékoztatták a testületet az ügyről.
A bizottság jobbikos tagját kivéve minden képviselő megalapozottnak nevezte a zárt ülésen elhangzottakat. Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke úgy fogalmazott: egyértelművé vált, hogy Kovács Béla kapcsolatot tartott fenn az orosz titkosszolgálattal, ez a kapcsolat szervezett és konspirált volt.
Az Index.hu eközben arról írt, hogy a magyar polgári elhárítás mellett több külföldi kémelhárító szervezetnek is szemet szúrhatott a jobbikos politikus. Az mno.hu is beszámolt a lengyel és francia szálról, a hírportál tegnap közölte, hogy mindkét ország szolgálatai, rajtuk kívül pedig a belga titkosszolgálat is dolgozhatott a politikus ténykedésének és orosz kapcsolatainak a feltárásán.
Orbán Viktor: Felháborító a strasbourgi döntés - "a történelem megtanított bennünket arra, hogy ott kell ülni annál az asztalnál, ahol a világ dolgairól döntenek, mert ha nem ülsz ott az asztalnál, ne lepődj meg, ha az étlapon találod magad”
Felháborítónak nevezte Orbán Viktor kormányfő a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága döntését, amely szerint Magyarország nem tarthatja fönn a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetését.
A miniszterelnök Körmenden, a Fidesz EP-választási rendezvényén azt mondta, felháborítónak tartja a döntést, egy újabb bizonyítéknak arra, hogy úgy tűnik, Brüsszelben és Strasbourgban, tehát az Európai Unióban „a bűnt elkövető emberek jogait az ártatlan emberek jogai és az áldozatok jogai elé helyezik”.
A magyar emberek akaratát semmibe véve a tényleges életfogytiglan ellen is támadást indítottak Brüsszelben a szocialisták európai parlamenti képviselői, Tabajdi Csaba és Göncz Kinga javaslatára. A vasárnapi európai parlamenti választás azért is fontos, hogy olyan európai parlamenti képviselőket küldjenek Brüsszelbe, akik meg fogják védeni a tényleges életfogytiglant és ki fognak állni a magyarok döntése mellett.
Hozzátette: a kormány nevében a leghatározottabban vissza kell utasítani ezt, és meg kell védeni az életfogytig tartó szabadságvesztés intézményét, amely jelentős visszatartó erővel bír a bűnt elkövetők vagy az ilyen szándékkal rendelkező emberek számára. A magyar kormány a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőivel szemben továbbra is ragaszkodni fog a tényleges életfogytiglani büntetéshez.
Orbán Viktor a körmendi városháza előtt az öt körülvevő több száz szimpatizáns gyűrűjében arra biztatta hallgatóságát, hogy menjenek el vasárnap szavazni, vegyenek részt az európai parlamenti választáson.
Szavai szerint bár igaz, hogy Magyarországnak nemzeti kormánya van és a magyar ügyeket itt Magyarországon, a magyar emberek fogják eldönteni, de ez nem jelenti azt, hogy „ki tudnánk magunkat szakítani abból a világból, amelyben élünk”.
Magyarország tagja az Európai Uniónak, ezért „bár mi döntünk el nagyon sok kérdést”, de nagyon sok, már itt eldöntött ügyért meg kell harcolni Brüsszelben is, mert ott nagyon sok mindent akasztanak meg – fogalmazott. „Ott erősek a bankok, erősek a multik, erősek a bürokraták, akik néhanapján nem nézik jó szemmel, amit mi csinálunk” – mondta.
„Ha olyanokat küldünk oda, akik nem harcolnak értünk, nem állnak ki a magyarok igazságáért, nem állnak ki a magyar érdekek mellett, akkor Brüsszelben számos itthon eldöntött jó dolgot elgáncsolhatnak” – mondta.
Orbán Viktor arra szólította fel a polgári, keresztény és nemzeti táborral szimpatizáló választópolgárokat, hogy vegyenek részt a voksoláson és adják szavazatukat a Fidesz–KDNP jelöltjeire.
A kormányfő szerint kétfajta szélsőséges politikai irányzat létezik, amelyik „bajt tud hozni a magyarok fejére” Brüsszelben. Az egyik azt mondja, hogy valamiféle Európai Egyesült Államokat kellene létrehozni, feláldozva ezzel egy még nem létező európai egység oltárán az ezeréves magyar államiságot; a másik irányzat pedig azt követeli, hogy indulatainkat követve, a józan eszünket sutba dobva lépjünk ki az Európai Unióból.
Egyik sem szolgálja Magyarország érdekeit – szögezte le a kormányfő, hozzáfűzve: "a történelem megtanított bennünket arra, hogy ott kell ülni annál az asztalnál, ahol a világ dolgairól döntenek, mert ha nem ülsz ott az asztalnál, ne lepődj meg, ha az étlapon találod magad”.
mno
Internetes szégyenfal indult a baloldal hazugságairól
A Fidelitas egy honlapra gyűjtötte a „Magyarországot lejárató baloldali akciókat”, amelyek miatt a baloldali pártok méltatlanná váltak Magyarország európai uniós képviseletére.
Böröcz László, a szervezet ügyvezető alelnöke vasárnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a www.aszegyenfal.com-on az elmúlt négy év „leginkább arcpirító akcióit” gyűjtötték össze, amelyekkel a baloldal megpróbálta lejáratni a magyar kormányt és Magyarországot az uniós intézményekben.
Példaként említette Göncz Kinga európai parlamentbeli felszólalását, amelyben az MSZP képviselője a 2010-es kormányváltás után pár héttel arról beszélt, hogy Magyarországon megszűntek a demokratikus intézmények.
Böröcz László hozzátette: azok, akik részt vettek „az ország lejáratásában”, és akik jóváhagyták az akciókat, méltatlanná váltak arra, hogy Magyarországot képviseljék Brüsszelben.
Kattints a szégyenfalra:
http://aszegyenfal.com/
Fantasztikus győzelmet aratott a Pick Szeged férfi kézilabda csapata
Ismét Európa tetején a magyarok!
Fantasztikus győzelmet aratott a Pick Szeged férfi kézilabda csapata
Megnyerték az EHF Kupát, miután a berlini négyes döntőben a tegnapi németek felett aratott győzelmet követően ma a fináléban 29-28-ra győztek a francia Montpellier ellen.
Gratulálunk fiúk, ez hatalmas teljesítmény volt!
Öregbítettétek a magyarok hírnevét a világban.
Hajrá Szeged! Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!