Nem a Hamász lobbantotta lángra az övezetet
Nem a Hamász állt a három izraeli fiatal elrablása és meggyilkolása mögött, mely eddig a több mint ezer palesztin áldozattal járó harcok fellángolásához vezetett.
Több külföldi médium még pénteken számolt be róla, hogy izraeli rendőrségi források elismerték: nem a Hamász, hanem egy „magányos sejt” a felelős a három zsidó fiatal lemészárlásáért. A dailydot.com felhívja rá a figyelmet, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök már akkor kijelentette, hogy a Hamász a felelős, és meg fognak fizetni, mielőtt a rendőrség megállapíthatta volna, hogy ki áll az embertelen cselekmény mögött.
A cikk felhívja rá a figyelmet, hogy a gyilkosságokkal gyanúsított két férfi egy olyan törzs ismert tagja, mely gyakran ássa alá a béke irányába tett lépéseket Izraellel. Felidézik, hogy 2003-ban is két öngyilkos merénylőt küldtek Jeruzsálembe, miközben javában zajlottak a béketárgyalások.
A cikk helyi újságírókra hivatkozva sejteti: a gyilkosságok kapóra jöhetett a zsidó államnak, hogy a Hamász ellen hangoljon, így megakadályozva a palesztin egységkormány létrejöttét.
A nymag.com ennél is tovább megy, kijelentik, az Al Jazeera újságíróját szemlézve, hogy az izraeli titkosszolgálatok tudtak a három fiatal haláláról, de fenntartották a remény látszatát, így közvéleményt a radikális palesztin szervezet ellen fordították. A cikk felidézi a buzzfeed szakírójának anyagát, mely az emberrablás után három nappal már azt fejtegette: valószínűleg önálló akcióról van szó.
mno
Az ENSZ szerint háborús bűnt követhetett el Izrael - a szavazáson az USA megint az agresszor oldalára állt
Izrael háborús bűncselekményeket követhetett el a polgári személyek megölésével, a házak és kórházak elleni tüzérségi támadásokkal két hete tartó gázai övezeti offenzívájában - jelentette ki szerdán Genfben az ENSZ emberi jogi főbiztosa. Az ENSZ emberi jogi tanácsának rendkívüli ülésén a 47 tagú testület úgy határozott, hogy vizsgálatot indítanak a jogsértések feltárására.
A főbiztos az ülésen tett felszólalásában kétségbe vonta azt, hogy Izrael mindent megtesz a civil áldozatok elkerülése érdekében. A dél-afrikai Pillay szerint, ha valaki nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogokat, akkor felmerül a veszélye annak, hogy háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket követ el.
A világszervezet genfi jogi fórumát a palesztinok, Egyiptom és Pakisztán kérésére hívták össze. A határozatot 29 állam támogatta, az Egyesült Államok ellene szavazott, 17 ország, köztük több európai uniós tagállam pedig tartózkodott.
MTI
Győr Ágnes: Antiszemita vád hazánk ellen
Meglepetést okozott itthon az a vélemény, amelyet az Egyesült Államok külügyminisztériumának az antiszemitizmus elleni küzdelemmel foglalkozó különmegbízottja fogalmazott meg.
Az egy napra hazánkba látogató Ira Forman az MTI-nek adott hétfői interjúban arról számolt be, hogy Magyarországon „klasszikus, XIX–XX. századi, náci típusú antiszemitizmus van”. – Személyes tárgyalásunk alkalmával Forman úr nem adott hangot az idézett véleménynek – mondta megkeresésünkre Prőhle Gergely helyettes államtitkár, aki több zsidó szervezet vezetőjével közösen találkozott a különmegbízottal. A helyettes államtitkár hozzátette, a különmegbízott méltatta a Holokauszt Emlékközpontot, valamint a holokauszt-emlékév rendezvényeit. – Ezenkívül elismerte a kormány gyűlöletbeszéd visszaszorítását célzó intézkedéseit – mondta.
Látogatása alatt Forman kilátogatott a Szabadság térre, a német megszállás áldozatainak emlékművénél rendezett tiltakozásra is. Alighanem a jelentős indulatokat kiváltó szoborra utalt a különmegbízott, amikor az említett interjúban nyomatékosította, „Washington szorgalmazza, hogy a magyar kormány tegyen lépéseket az érintettek figyelembevételére, konzultáljon velük”.
Ismeretes, vasárnapra virradóan került fel a hónapok óta félkész emlékműre a két utolsó elem. Napközben az emlékmű ellen tüntetők – akiknek sorai közt több balliberális ellenzéki politikus is jelen volt – tojással és joghurttal dobálták meg az alkotást.
Másnap este Demszky Gábor egykori SZDSZ-es főpolgármester is beszédet tartott a téren. Orbán Viktor miniszterelnök hétfői nyilatkozatban újból kiállt az alkotás mellett, és hangsúlyozta, az alkotmányos rendnek, az egykori áldozatoknak és a ma élő magyaroknak tartozott a kormány az emlékmű elkészítésével.
mno
Több európai városban is tüntettek az izraeli agresszió miatt - A török miniszterelnök szerint az izraelieknek „nincs lelkiismeretük, becsületük, büszkeségük, és azok, akik nap mint nap elítélik Hitlert, felülmúlják őt barbárságban.”
Tüntetések voltak több európai városban Izrael gázai hadjárata ellen. Amszterdamban mintegy 3 ezren vonultak az utcákra a palesztinok támogatására, és azt követelték, hogy Izrael hagyja abba a véres támadást. A felvonulók között arabok és európaiak is voltak. Felirataikon az „állítsák le a háborút” és „Izrael háborús bűnös” szöveg szerepelt. Incidens nem történt.
Párizs egyik külvárosában , Sarcelles-ben a tüntetési tilalmat megszegő fiatalok autókat, szemetes tartályokat gyújtottak fel. Egy zsinagógánál zsidó fiatalok gyűltek össze vasbotokkal felfegyverkezve az épület védelmében.
Manuel Valls miniszterelnök a Párizs térségében 72 éve tartott deportálások évfordulóján, egy megemlékezésen kijelentette: nem engedi meg, hogy konfliktus törjön ki az ország zsidó és muzulmán lakosai között.
Bécsben 11 ezren tüntettek a gázai katonai offenzíva ellen. A tömegben sok palesztin és török zászlót lehetett látni. Grazban és Linzben az előz nap voltak hasonló tüntetések pár száz résztvevővel.
Londonban is több tízezres tüntetés volt a palesztinok mellett.
Recep Tayyip Erdogan török kormányfő bírálta az izraeli hadsereg offenzíváját rámutatva, hogy sok palesztin polgári áldozata van a harcoknak. Erdogan úgy fogalmazott, hogy az izraelieknek „nincs lelkiismeretük, becsületük, büszkeségük, és azok, akik nap mint nap elítélik Hitlert, felülmúlják őt barbárságban.”
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő minderre úgy reagált, hogy Erdogan kijelentése antiszemita jellegű.
A gázai konfliktus miatt az utóbbi napokban több török városban is Izrael-ellenes tüntetések voltak.
Felállították a német megszállás áldozatainak emlékművét
Helyére került a Szabadság téren a német megszállás áldozatainak emlékműve. A teret éjszaka több tucat rendőr zárta le, ekkor emelték a helyére a sast és az angyalt ábrázoló szobrokat. Az ellentüntetők vasárnap délelőtt megpróbálták megbontani a kordont és tojással is megdobálták az emlékművet. Az emlékmű ellen hónapok óta tiltakoznak zsidó szervezetek és a balliberális értelmiség.
Vasárnap fél tizenkettő tájékán megjelent egy idősebb úriember és tojászáport zúdított az emlékműre. A dobálózásba többen is bekapcsolódtak – közölte a Hír Televízió helyszínen tartózkodó riportere.
Szabadságunk elvesztésének fájdalma vezeti a budapesti Szabadság téri emlékmű felállítóit – írta korábban Orbán Viktor abban a válaszlevélben, amelyet harminc zsidó származású amerikai képviselőnek küldött. A kongresszusi képviselők és szenátorok a Zsidó Világkongresszus honlapján május végén közölt nyílt levelükben a Szabadság téri emlékmű megépítésére vonatkozó tervek felülvizsgálatát kérték a magyar miniszterelnöktől.
„Egy függetlenségét oly büszkén ünneplő népnek, mint az amerikai, talán természetesnek tűnhet a magyarok ragaszkodása a szabadsághoz, és talán átélhető az a fájdalom, amelyet szuverenitásunk és szabadságunk elvesztése jelentett. 1944. március 19-től 1991-ig folyamatosan állomásoztak megszálló katonai csapatok hazánk területén.
A szabadságunk elvesztésének fájdalma vezeti tehát az emlékmű felállítóit. Az a törekvés, hogy emlékeztessük az elkövetkezendő nemzedékeket a szabadság jelentőségére és hogy milyen tragikus következményekkel jár egy nemzet életére szabadságának elvesztése. Az emlékmű felirata világos: Magyarország német megszállása, 1944. március 19., az áldozatok emlékére” – írta válaszában Orbán Viktor.
Az emlékmű nem holokauszt-emlékmű – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy megindító holokauszt-emlékművek és -emlékhelyek léteznek már Magyarországon. Az alkotás – írta a kormányfő – egy szabadságharcos nemzet emlékműve arról a fájdalomról, amikor eltiporták a szabadságát.
„Ez az emlékmű arra emlékeztet mindannyiunkat az áldozatok emléke előtti főhajtással, hogy hazánk szuverenitásának elvesztése tragikus következményekkel járt, sok százezer ember életét követelte, és további millióknak, az egész nemzetnek rengeteg szenvedést okozott.”
Orbán Viktor felidézte, hogy Magyarországon megszülettek azok a döntések, amelyekkel „erkölcsi, szellemi jóvátételt adtunk a történelem során velünk együtt élt és a magyar nemzet részévé vált zsidó közösség tagjainak” is. Megemlítette a Holokauszt Emlékközpont létrehozását, a holokauszt-emléknap bevezetését, és kiemelte: „zéró toleranciát hirdettünk az antiszemitizmus ellen”.
A miniszterelnök jelezte egyúttal, hogy idén emlékezünk meg a magyar holokauszt 70. évfordulójáról. Ezzel kapcsolatban arról biztosította az amerikai képviselőket, hogy kormánya a holokauszt-emlékév minden lényeges mozzanatában igényt tart a magyarországi zsidó közösség véleményére és részvételére.
„Mi úgy gondoljuk, hogy a holokauszt az egyetemes és a magyar történelemben is egyformán sötét korszak” – rögzítette Orbán Viktor.
A CÖF írt Junckernek, hogy nem jó az irány
A Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) vezetősége az Európai Unió racionalizálására szólítja fel nyílt levélben Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság új elnökét.
„Elvárjuk az unió teljes szervezetének racionalizálását, működési költségeinek jelentős csökkentését, ideértve a bürokraták létszámának ésszerű megnyirbálását és a parlamenti képviselők számának visszafogását.
[…] Mindannyiunk számára figyelmeztetés, hogy egyre növekszik az euroszkeptikus uniós állampolgárok aránya” – fogalmaz a dokumentumban a civil szervezet. A levélben a civil szervezet gratulál Jean-Claude Junckernek a megválasztásához, ugyanakkor úgy fogalmaz: „az elmúlt időkben az Európai Unióban végzett munkáját értékelve bizonytalanok vagyunk abban, hogy Ön tud-e változtatni azon a felfogáson, amely a föderatív unió intézményi rendszerének mindenáron történő megteremtésére irányul”.
Úgy vélekednek, hogy a tagállamokban az elmúlt időszakban megtartott választások arra figyelmeztetnek, hogy az eddigi politikai és gazdasági irány nagymértékben eredménytelennek bizonyult. Elhúzódott és hosszú ideig sikertelen volt a 2008-as gazdasági válság kezelése, ezért az unióban politikai, gazdasági és társadalmi reformok váltak szükségessé.
Szerintük az unió szervezeteinek a nemzetállami jogok sérthetetlenségét megtartva kell az egyenrangú tagállamok közösségét sikerre vinni, és egyetlen állammal szemben sem lehet kettős mércét alkalmazni.
Felhívják a figyelmet arra, hogy a volt kommunista országok népeinek történelmét megismerve megértést kell tanúsítani fokozott szabadságvágyuk elismerésének tekintetében, az unió új stratégiai terveit pedig a nemzeti parlamentek előzetes jóváhagyása után kell szentesíteni.
Végül arra kérik Jean-Claude Junckert hogy támogassa a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását, és vonja vissza azt az üzenetét, hogy öt éven belül erre nem kerülhet sor. Ez az üzenet ugyanis elbizonytalanítja az unió számára stratégiailag nélkülözhetetlen nemzetek baráti közeledését – írta nyílt levelében a CÖF-CÖKA.
Megbontották a Munkácsy-trilógiát
Elszállították a debreceni Déri Múzeumból Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című festményét.
A Munkácsy-trilógia másik két darabja, a Golgota és az Ecce Homo továbbra is együtt látható a múzeum Munkácsy Termében.
Az utolsó két napon több mint 3200-an keresték fel a még együtt látható Munkácsy-trilógiát, miután a múzeum múlt hét csütörtökön bejelentette: a képek nem maradhatnak együtt, a Krisztus Pilátus előtt című festmény visszatér Kanadába, a Hamilton galériába.
A csomagolási munkálatokat ezúttal is a helyszínen irányító Szentkirályi Miklós vezető restaurátor az MTI érdeklődésére emlékeztetett arra, hogy először 1995-ben érkezett Magyarországra a festmény. Akkor átfogó restaurálást végeztek rajta, ami a mai napig megőrizte a kép jó állapotát. Ugyanakkor a festménynek ez már a harmadik kanadai útja, közben volt Pécsett, Budapesten és Bécsben, de már Munkácsy idejében is sokat utazott Európa nagyvárosai, valamint Európa és Amerika között.
"A sok utazás, a sok fel- és letekerés miatt a kép fizikai állapota elhasználódott, anyaga elfáradt, ezért nagyon ajánlott végre leállítani a szállítgatását, s egyben tartani a trilógiát, mégpedig Debrecenben" - mondta Szentkirályi Miklós.
Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere azt mondta pénteken, hogy nem tettek le Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című képének megvásárlásáról, de annak meg kell teremteni a jogszabályi hátteret. Bejelentette: most ugyan visszaszállítják a képet a kanadai Hamilton Művészeti Galériába, de nyáron szeretnék véglegesen megvásárolni, amelynek az anyagi fedezete rendelkezésre áll a Magyar Nemzeti Bank értéktár programja keretében.
Kósa Lajos arra kéri a kormányt, hogy a trilógia másik darabját, a Golgotát is vásárolja meg Pákh Imre amerikai-magyar műgyűjtőtől. A harmadik alkotás, az Ecce Homo már magyar állami tulajdonban van.
„Viktor, a tigris” – neves brit író állt ki Orbán mellett
Két hete jelent meg e-bookként Tibor Fischer új nagyesszéje, a Hungarian Tiger. Az '56-os szülők gyerekeként Londonban született, ott is élő elismert brit szépíró múlt héten Budapesten járt, s elárulta, miért írt különálló művet Orbán Viktorról. Nagyinterjú a csütörtöki Heti Válaszban.
Nem fizet nekem a magyar kormány. Annyit azonban el kell ismernem: Viktor küldött nekem egy rúd szalámit. Valójában ez áll a háttérben – viccelődött Tibor Fischer, amikor a Heti Válasz arról érdeklődött, miért is ír évente cikket egy neves angol lapba az Orbán-ellenes cikkekről, most pedig miért szánta rá magát külön nagyesszére.
Utóbbit az idei választások angolszász sajtóban talált tárgyalása ihlette, „hogy azt kellett olvasnom, nincs ellenzék, nincs szabadság, hogy olyan a kép, mintha zsidók és cigányok lógnának a budapesti lámpavasakon.
Márpedig ha az ember ismeri Magyarországot, pontosan tudja, hogy az Orbán-ellenes hangnak természetes és nagy terepe van, nyugodtan elmondja, leírja bárki, mi a baja vele.” Fischer szerint például Konrád György „hülyét csinált magából” a demokrácia temetésével.
Bármennyire is kiváló szakember valaki, amennyiben a kommunista diktatúra elnyomó erőkszakszervezetének a tagja volt, nincs helye a demokratikus magyar kormányban – Tasnádi Lászlót lemondásra szólította fel a CÖF
Lemondásra szólítja fel Tasnádi László rendészeti államtitkárt a Civil Összefogás Fórum (CÖF) .
A CÖF szerint nem lehet különbséget tenni III/II-es ügynökök megítélése között. "Ezért lenne nagyszerű erkölcsi magatartás, ha az érintett önmaga mondana le pozíciójáról" - fogalmaznak. "Ha Tasnádi László mondanivalónkat nem érti, akkor már most jelezzük: a CÖF további civil nyomásgyakorlással próbálja meg elérni, hogy a demokrácia erkölcsi alapjai tovább erősödjenek" - fűzik hozzá.
A dokumentumban, amelynek "a CÖF közleménye Tasnádi László belügyminisztériumi államtitkárnak a diktatórikus pártállamban betöltött, III/II-es szt-tiszti múltjával kapcsolatban" címet adta a civil szervezet, hangsúlyozzák: máig a rendszerváltás súlyos hiányossága a pártállam felelőseinek elmaradt elszámoltatása.
Ez pedig kihat a demokrácia jelenlegi működésére is, ezért még ma is ránk ragasztható a "következmények nélküli ország" titulusa - teszik hozzá.
Hangsúlyozzák, hogy a CÖF eddig is fellépett és a jövőben is fellép a pártpolitikától mentes elszámoltatás fontossága mellett.
"Remélve Tasnádi László közerkölcsre érzékenységét, úgy véljük, hogy kiváló szakemberként is belátja, hogy a jó és legitim kormányzás fő kritériuma a többségi civil társadalom bizalmának megtartása. Határozottan elvárjuk tőle, hogy megértse: csak akkor maradunk következmények nélküli ország, ha a pártállami diktatúra erőszakszervezetében való részvételnek a demokráciában nincs következménye" - fogalmaz közleményében a CÖF.
A HVG hetilap június 19-ei számában azt írta, hogy Tasnádi László a Belügyminisztérium III-as főcsoportfőnökségébe tagozódó III/II-2 alosztályon tevékenykedett századosként. Az államtitkár pénteken azt közölte: csak kém- és terrorgyanús emberekről jelentett a rendszerváltás előtt, s nem mond le, mert nincs miért.
Kovács András: Most kiderülhet, mennyit ér az RMDSZ
A román jobboldal esetleges összefogása a szocdemekkel együtt kormányzó RMDSZ számára is új helyzetet teremthet, mivel így számon kérheti a magyar kisebbséget érintő lépéseket Victor Pontáéktól, ráadásul a magyar szervezeten múlhat a kormánytöbbség is.
Miközben az EP-választásokon elszenvedett vereség nyomán a szétforgácsolódott román jobboldal pártjai úgy döntöttek, megpróbálnak összefogni, hogy a választást a voksok 37 százalékával megnyerő Szociáldemokrata Pártot (PSD) és két törpe szövetségesét, a Románia Fejlődéséért Országos Szövetséget (UNPR) és a Konzervatív Pártot (PC) legyűrjék, kevés szó esik az RMDSZ-ről, amely a jobbközép pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) tagjaként a PSD-vel kormányoz koalícióban, biztosítva a szocialisták számára a parlamenti többséget.
Ez a romániai viszonyokat ismerve tulajdonképpen nem nevezhető kirívónak, az RMDSZ 2000 és 2004 között kormányon kívülről támogatta az akkor hivatalosan kisebbségben kormányzó, de facto bizonyos, a magyar közösségnek szánt juttatásokért cserében az országot az RMDSZ-szel koalícióban irányító szociáldemokratákat – mutatott rá legfrissebb állásfoglalásában a Mensura Transylvanica (MT) erdélyi politikaelemző intézet.
Az RMDSZ-nek nem fontos az ideológia
Az RMDSZ indoklása szerint nem ideológiai alapon köt koalíciókat, hanem annak alapján, milyen engedményeket tud kicsikarni kormányszerepléséért cserében a magyar közösség számára. Ez annak fényében, hogy Romániában a pártok alapvetően csupán nevükben képviselnek konkrét ideológiákat – a magát szociáldemokratának nevező PSD-től például a legkevésbé sem áll távol a szélsőséges, soviniszta, kisebbségellenes attitűd –, tulajdonképpen elfogadható érvelés lenne – tette hozzá az elemzőintézet. Más kérdés, hogy konkrétan mit sikerül valóra váltani a jogkövetelésekből, az önrendelkezési, anyanyelv-használati, oktatási igényekből – vélekedett az MT.
A politikaelemző intézet szerint azáltal, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem csupán szakított a PSD-vel, hanem most már a Demokrata-Liberális Párttal (PDL) készül összefogni, sőt fuzionálni, rendkívüli mértékben beszűkült a szociáldemokraták mozgástere. Helyi szinten – és a parlamentben is – megpróbálnak szövetségre lépni a populista Dan Diaconescu Néppárttal (PPDD), ám a demagóg, doktrína nélküli párt politikusainak nagy része eddig már átült valamelyik kormánypártba, vagyis várhatóan meglehetősen kevés helyen sikerül a PSD-nek így megőriznie a többséget.
Számon kérhetnének mindent
Ebben a helyzetben jelentős mértékben felértékelődik az RMDSZ szerepe koalíciós partnerként – állapította meg az erdélyi politikaelemző intézet. A PSD parlamenti többsége jelenlegi állás szerint az RMDSZ-en múlik, és nemigen néz ki alternatív, a kormánytöbbség biztosítására alkalmas szövetséges.
Most alkalma nyílhat az RMDSZ-nek arra, hogy számon kérjen minden, a kormányra lépése fejében a PSD által tett ígéretet, és egyben megpróbálja rábírni szövetségesét, hogy fogja vissza soviniszta indulatait, amelyek a magyar és a székely nemzeti jelképek elleni folytatódó hadjáratban, Tőkés László kitüntetésügyében, legutóbb pedig Bogdan Diaconu PSD-s képviselő törvényjavaslatában nyilvánultak meg, amelyben büntetendő cselekménnyé nyilvánítaná az autonómia propagálását – tették hozzá.
Ezekkel ugyanis a nagyobbik kormánypárt eddig az RMDSZ aktív asszisztenciája mellett tette szalonképessé a magyarellenes diskurzust, ami elfogadhatatlan, hiszen a legfelsőbb szintről mérgezi tovább a magyar–román kapcsolatokat.
A nagy teszt
Emellett elméletileg a MOGYE magyar főtanszékei és a kisebbségi törvény ügyében is határozottan hallathatja a szavát a szövetség, arra hivatkozva, hogy csupán rajta áll vagy bukik a szociáldemokraták kormánytöbbsége.
Az autonómiatörvény tervezetéről nem is beszélve – mutatott rá az elemzőközpont. „Amennyiben megvalósul a PNL–PDL összefogás, illetve fúzió, és a PSD tényleg alternatív szövetséges nélkül marad, az az RMDSZ kormányszereplésének tesztje is lehet: kiderül, hogy kellően határozott tud-e lenni, sikerül-e most bármilyen érdemi előrelépést kicsikarni a kisebbségi jogok bővítése terén.” Végső soron: koalíciós szereplése hoz-e bármilyen érdemi előrelépést a magyar közösség jogainak bővítése terén – zárul az elemzés.
mno