Zuschlag: „A visszalépésemért az MSZP ötvenmilliót adott egy nejlonszatyorban”
Az egykori MSZP-s képviselő Zuschlag János letöltötte büntetését, kiszabadult. Politikai karrierjének ugyan örökre vége, de a börtönévek láthatóan nem törték meg. A napokban jelenik meg a könyv, amelyben elmeséli az életét, nem kihagyva azokat az eseményeket sem, amelyek végül börtönbe juttatták.
– Nem fél?
– Mitől kellene?
– Attól, hogy a napokban megjelenő könyv miatt nagyon borús lehet az MSZP-beli megítélése.
– Nem érdekel. Az MSZP-vel évek óta nem vagyok kapcsolatban. Az pedig, hogy ők mondjanak erkölcsi ítéletet fölöttem, egyenesen nevetséges. Ezt ők is tudják, és én is tudom.
– A könyve így a kampány része lesz.
– Akkor a kampány része lesz, nincs ezzel semmi gond.
– Mégis, miért éppen most szólal meg?
– Az életemről szóló könyv megírását és megjelentetését régóta tervezem, és már hosszú ideje dolgoztunk rajta. Most lett kész. Hogy miért szólalok meg más témában is, annak viszont valóban megvan a konkrét oka, mégpedig a Simon-ügy. Megdöbbentőnek tartom, hogy azok az MSZP-s pártvezetők, akik aggályoskodás nélkül bűnbakot csináltak belőlem, akik odalöktek maguk helyett a bíróság elé és utána a börtönbe, akik végig csak arra gondoltak, hogy jaj, csak álljon meg az ügy Zuschlagnál, jaj, csak ne menjen feljebb, tehát ezek a vezetők még most is, még az én ügyem után is fülig sárosak. Mert azt ugye, nem gondolja senki, hogy Simon Gábor magányos elkövető.
– Ártani akar a volt pártjának?
– Segíteni akarok nekik. Hogy ne járjon senki úgy, ahogy én jártam, vagy ahogy Simon Gábor járni fog.
– Haragszik rájuk?
– Hat éven át voltam börtönben, ezt az ember nyilván nem köszöni meg senkinek. Az elmúlt húsz évben ilyen súlyú ügyért, ilyen súlyos ítéletet még nem szabtak ki. Gyilkosok kapnak ennyit, vagy ők sem. Nálam a bíróság megállapította, kimondta, hogy a pénzből senki nem tett el egy forintot sem. Ehhez képest jól tönkretették az életemet. Végig az volt az érzésem, hogy a bíró rajtam torolja meg azt, hogy a valódi bűnösök kibújtak a hurokból. El is mondta, hogy nekem azért kell ilyen sokat kapnom, mert így működött a politikai döntéshozatali rendszer. Én vittem el mindent egy olyan bevett szisztémáért, amit nem én találtam ki, és nem én üzemeltettem, pusztán a része voltam.
– Ön nyilvánvalóan kitűnően ismeri az MSZP-t. Ön szerint, hangsúlyozom, a magánvéleménye szerint, milyen pénz van Simon Gábornál?
– Kizártnak tartom, hogy Simon Gábor egyszemélyes buliban tudott volna megszerezni ennyi pénzt. Egyedül elintézni effajta dolgokat, úgy, hogy nem is tud róla senki, az MSZP rendszerének a jellegzetességei miatt nem lehet.
– Simon vajon ugyanazt érzi most, mint amit ön érzett?
– Igen. Ebben biztos vagyok. És az MSZP most nyilván nagyon dühös rá, mert ha igaz, hogy ő már tavaly ősz óta tudott arról, hogy nyomoznak utána, és mégsem lépett semmit, akkor az az ő részéről inkorrektség, de a túlélés reményét senkitől sem lehet elvenni.
– Akkor vajon miért nem lépett?
– Talán hitt a csodában. Nem tudom.
– Ismeri Simont közelebbről?
– Húsz éve ismerem, annak idején, amikor ifjúsági vezető voltam, ő volt a BIT elnöke.
– Meglepte a Simon-ügy?
– Igen. Az, hogy valaki negyedmilliárd forintot tart a saját nevén egy osztrák bankszámlán, ezen nagyon meglepődtem.
– Az összeg miatt?
– Nem, a hülyesége miatt.
– Ha mostanában összefutna Simon Gáborral, milyen tanácsot adna neki?
– Hogy próbálja meg túlélni. De nem akarnám illúziókba ringatni, mert nem lesz könnyű.
– Őt is cserbenhagyták?
– Ő menthetetlen, az ügye nagyon egyszerű, átlátható, és hát kampányban mit tegyen egy párt?
– Az MSZP-nek nincs felelőssége?
– Dehogynem. Leginkább abban, hogy elnökhelyettes lehetett egy olyan ember, aki a saját számláján tart negyedmilliárd forintot.
– És ha ügyesebb, okosabb?
– Akkor soha nem bukik meg.
– Önről is ezt mondogatták vajon? Volt olyan kitüntetett pillanat, amikor megérezte, hogy pária lett az MSZP-ben?
– Amikor a pártban már elterjedt az ügyem híre, akkor igen. De még akkor is elmentem pártrendezvényekre, nem zavartattam magam. Letartóztatásom előtt három héttel jött Gyurcsány a megyei szervezethez, oda is elmentem. Nagyon nem tetszett nekik, de nem mert szólni senki, mégiscsak ügyvezető elnök voltam.
– Az a bizonyos sportminisztérium, ahol a pályázati ügyeket intézte, mai szemmel nézve az Összefogás minisztériuma volt. Gyurcsány Ferenc volt a miniszter, Mesterházy Attila volt az államtitkár, Szigetvári Viktor a kabinetfőnök. Nem bosszantó érzés önnek, hogy ők hárman ma ott tündökölnek a közös baloldali listán, és akár győzhetnek is, de mindenképpen bejutnak majd a parlamentbe?
– Ez nem bosszant. Az bosszant, amikor például Gyurcsány Ferenc véleményt nyilvánít rólam, miközben erre semmilyen erkölcsi alapja nincs.
– Tudott mindenről?
– Persze, hogy tudott. Ha egy ilyen szisztéma működik egy minisztériumban, arról egy Gyurcsány-típusú miniszter tud. Mindenről tudott, mindenbe beleszólt, mindent ő írt alá. Neki ez a tárca volt akkoriban a homokozója, itt építette fel magát, innen lett miniszterelnök. A sportpályázatok esetében például, ahol ott ültem mellette, amikor az egyeztetések folytak közte és az országgyűlési képviselők között. A könyvben részletesen elolvashatják, hogy mi is történt pontosan.
– Volt olyan, hogy ott ült mellette, s magyarázta neki, hogy nézd Feri, ennek a pályázatnak kell nyernie, ezért meg ezért?
– Persze. És azt mondta, hogy rendben van. Mindig azt mondta.
– Akkor miért ön ment a börtönbe?
– Azért én mentem a börtönbe, mert… Nem tudom. Nyilván azért, valahol nálam lehetett még azt a közvetlen kapcsolatot bizonyítani, ami a büntetőeljáráshoz és annak befejezéséhez elégséges volt. Ennyi. De az ítélet ötszáz oldalas indoklásának a nagyobbik része nem rólunk, hetünkről szólt.
– Mesterházy is tudott mindenről?
– Ő nem sokszor volt bent a minisztériumban, mert Gyurcsány nagyon utálta. Gyurcsány csak a saját csapatát kedvelte, Keszthelyi Andrást, Szigetvárit, Szilvásyt. Mesterházyt ott szívatta, ahol érte, például korlátozta a mobiltelefon-használatát. Egy államtitkárnak! Feri ugyanis egy igazi bunkó, ha valaki kicsit jobban megismeri. Már valósággal sajnáltuk Mesterházyt. Attilának akkor lett nagyobb szerepe, amikor Medgyessy már lemondott, Gyurcsány pedig még nem lett miniszterelnök. Addig csak elevickélt valahogy. Szerepét és súlyát jól mutatja, hogy önmaga nem tudott mindent elintézni, hanem hozzám kellett fordulnia, ha pozitív döntést szeretett volna. Ha Veszprémben sikereket akart elérni, akkor hozzám fordult, hogy segítsek az elbírálásban.
– Szigetvári Viktor is tudott mindenről?
– Kabinetfőnökként ő mindig, mindenről tudott, hiszen az ő feladata volt a napi operatív ügyintézés a minisztériumban. Hétfőnként volt a heti egyeztetés, ott volt Feri, Attila, ott volt Szigetvári, Keszthelyi, esetleg valamelyik helyettes államtitkár, az ifjúsági szervezettől ott volt Újhelyi István, Arató Gergő, meg én, a sportosoktól Bakonyi Tibor, és megbeszéltük a heti várható ügyeket, és persze a pályázatokat is.
– Ön bármikor besétálhatott Gyurcsányhoz?
– Persze, bármikor. Nekem különleges viszonyom volt vele, mert 2003 tavaszán jöttek elő a kétes ügyei, és én voltam az egyik, aki kiállt a párt részéről és megvédte, s így elég sokat kellett vele és Keszthelyivel találkoznom. A kormányszóvivő Gál J. Zoltán átszólt a miniszterelnöki hivatalból vagy az Altusból átküldtek egy faxot, hogy mit és hogyan kell éppen megmagyarázni, én meg kiálltam a kamerák elé, és elmondtam.
– Így utólag ez sem dühíti?
– De, ez dühít.
– Mégis, ez az időszak volt az ön, hogy is fogalmazzak, fénykora. Gondolom, a párt ifjúsági szervezete tele volt pénzzel.
– Éppen, hogy voltak pénzügyi gondjaink, ezért kellett ezt a szisztémát működtetni.
– De azért voltak luxuskiadásaik, nem?
– Nem voltak luxuskiadásaink, de volt, hogy különvonatot kellett bérelnünk Görögországba, az Európai Szocialista Ifjúsági Szervezetek találkozójára. Ezerötszázan mentünk.
– Mennyibe került?
– Nem tudom, pár tízmillióba. De azt sem tudom, ki állta a számlát, az is lehet, hogy a MÁV benyelte.
– És ön úgy érezte ez idő tájt, hogy semmi baj nem lehet.
– Igen. Meg voltam győződve arról, hogy minden rendben van.
– Aztán 2004-ben botrányos körülmények között lemondott, és visszavonult Kiskunhalasra. Ahol erős bázisa lehetett, hiszen a 2006-os választások előtt megint megválasztották képviselőjelöltnek.
– Amitől rosszul lett a teljes pártvezetés, hiszen mindenki azt hitte, el fogok tűnni. Csak én nem.
– És mit léptek?
– Megkerestek, hogy lépjek vissza, állapodjunk meg, mondjam meg, mit kérek.
– Kik keresték meg?
–Többen, többször. A végén megállapodtam a Lendvai, Szekeres, Szilvásy trióval.
– Mi lett a vége?
– Visszaléptem és kaptam ötvenmillió forintot egy nejlonszatyorban.
– Honnan jött ez a pénz? Ki adta át és hol?
– A pénz az MSZP-től jött, nyilván a központi széfből. A székházban adta át valamelyik titkárnő, már nem emlékszem pontosan, hogy melyik.
– Ön pedig fogta a pénzt, és hazament?
– Igen.
– Ekkortájt sem aggasztotta a büntetőügye?
– Egyáltalán nem, hiszen már 2004-ben megindult a nyomozás, és nem történt semmi érdekes. Ráadásul mindenről tudtam, Lusztig Péter rendszeresen tájékoztatott, hogy éppen hol tart a rendőrség. 2007 januárjában fordult komolyra a dolog, mert az ügyészség vagy megunta a rendőrség tipródását, vagy új információkat kaptak. Ekkor felhívott Szilvásy Gyuri, hogy van-e valami közöm ehhez az ügyhöz. Azt mondtam, hogy nincs, és akkor úgy is gondoltam. Majd rá egy hétre megjelentek a rendőrök, nagyon sok rendőr, tartottak egy csomó házkutatást, engem pedig felhívott valaki, hogy vigyázzak, mert lehallgatnak. Ekkor már nagyon ideges voltam, bementem Szilvásyhoz, de úgy, hogy gyakorlatilag rátörtem az ajtót. Kiabáltam vele, hogy miért nem szólt. Képes volt azt mondani, hogy elfelejtette.
– Csak ön volt ideges?
– Mindenki ideges volt. Lados István munkatársamat, aki az MSZP-frakció alkalmazottja volt, el is kellett menekíteni külföldre.
– Ön nem akart menni?
– Fel sem merült. Értelmetlen lett volna. Ráadásul még ekkor sem féltem igazán. Aztán februárban az ügyészség átvette a nyomozást, akkor indult meg a henger, akkor kezdődött a tanúk tömeges beidézése.
– Nem akarom heccelni önt, de emlékszik még arra a mondatára, hogy nincs Zuschlag-ügy?
– Gondolhatja, hogy emlékszem…
– Kijött Lendvai Ildikó irodájából, ott várta a média, s akkor nyilatkozta. Ez a mondat azóta közmondássá vált.
– Na igen, hiszen három héttel később letartóztattak. De hát mit mondtam volna mást?
– Ezt mondta kint. De mit mondott bent, Lendvai Ildikónak?
– Kínos volt, mert véletlenül ott volt Szilvásy is. Amúgy Lendvai hívott be, hogy tájékoztassam. Én el is mondtam, hogy ebből katasztrófa lesz, hiszen ekkor már a pártvezetés tagjait is kezdte az ügyészség behívogatni. Ildikó aggódott, hogy az ügy esetleg feljebb is mehet, és azt hajtogatta, hogy valamit kellene csinálni, meg hogy találjunk ki valamit. Szóval tipikus MSZP-s válságkezelés volt.
– Gyurcsány nem jelentkezett?
– Dehogynem, már jóval korábban. Nem is tehetett mást. Gondoljon bele, van egy miniszterelnök, akinek a korábbi minisztériumában a teljes apparátust már kihallgatták, meg olyan házkutatások voltak, ahol szó szerint több tonnányi iratot foglalt le az ügyészség. Úgyhogy Gyurcsány megkeresett, hát persze. Beszéltünk telefonon is, személyesen is. Azt mondta, hogy kezeli a problémát. Aztán egyszer Keszthelyi Andrással megüzente, hogy hívjam fel Bánáti Jánost, megbeszélte vele, hogy ő fogja az ügyet kezelni.
– Amúgy a saját védőügyvédje jól védte önt?
– Az volt az érzésem, hogy a védelem célja elsősorban az ügy politikai kezelése, nem pedig az én büntetőjogi felelősségem enyhítése. A fellebbezésemet már én magam írtam, talán elég, ha ennyit mondok.
– Most hogy látja, akartak egyáltalán önnek segíteni?
– Szerintem eleinte akartak, aztán meg arra jutottak, hogy az én beáldozásommal legalább le lehet zárni az ügyet. Nekem nem volt mentelmi jogom. Feljebb már mindenkinek volt. Jogilag ezt így lehetett összerakni és lezárni.
– Ötvenmillió forintot valakik befizettek ön helyett, hogy csökkentsék a kárt. Azért ez segítség. Ön tudott erről?
– Higgye el, nem engem védtek, nem engem segítettek, hanem saját magukat meg az egész rendszert. Amúgy nem tudtam róla. Jött az ügyvédem, és közölte, hogy letéti számlájáról kárenyhítés címén átutalt ötvenmillió forintot. Ha megkérdeznek, én nem kértem volna. Később vagyonosodási vizsgálat indult ellenem, adóhiányt állapítottak meg, ez az ügy még ma is tart. Ráadásul ezzel külön felbőszítették az ügyészeket. Mert hát honnan származik ez a pénz?
– Vajon honnan?
– Nyilván ugyanabból a széfből, honnan máshonnan?
– A legendás széf. Ön látta nyitva?
– Persze, tele volt pénzzel, volt benne vagy pár száz millió forint. Ott állt a régi székház második emeletén, rajta egy MSZMP címerrel.
– Ki fért hozzá ehhez a széfhez?
– Akinek a pártpénztárnok megengedte.
– Mire kellettek ezek a pénzek?
– Mindenfélére. Fű alatti támogatásokra, zűrös ügyek elintézésre, a pártelnök költségeire, kampányokra. Ilyenekre.
– Mi az ön egyenlege az MSZP-vel? Kapott egyszer ötvenmilliót nejlonszatyorban. Egy másik ötvenmilliót visszafizettek ön helyett. Ez száz. És mit adott ön nekik?
– Sokat. Éveken át intéztem nekik mindent, ami csak felmerült, és amit csak kértek. Nem állítom, hogy önzetlenül, hiszen így építettem a karrieremet. Ha olyan megyéből jössz, ahol nincs esélyed egyéniben nyerni, akkor nagyon oda kell feküdnöd, hogy listán bekerülj a parlamentbe. Én pedig odafeküdtem. Mindent, érti, mindent el tudtam intézni a magam hatósugarán belül. És meg is tettem, és az ügyemben szereplő pénzekből egyetlen forint sem nálam landolt. De nem találtam a féket, ez tény. Pedig sokszor rá kellett volna lépnem, ma már tudom. Olyan pályázatokat toltunk át, sokat, amelyeket az ablakon kellett volna kidobni, olyan vacakok voltak. De nem szólt senki. Nem volt fék. Amúgy meg volt, hogy vittem abba a széfbe pénzt én is, valami negyvenmillió forintot, bevezették a kockás füzetbe azt is. Összességében biztos, hogy pozitív az egyenlegem.
– Ha tehetné, mit csinálna másként?
– Nem mondanám azt a mondatot a Terror Háza előtt. Ha az nincs, megmarad a mentelmi jogom és nem lett volna semmi bajom, mert én is a védett körben maradok. Igen, persze, követtem el hibákat, de ha nem így tettem volna, ha nem lépek rá arra az útra, amelyikre végül ráléptem, akkor sehová nem jutok az MSZP-ben, akkor elsüllyedek a semmiben. Ámbár, így is ott vagyok…
– A börtönévek alatt keresték?
– Nem.
– És miután kijött?
– Volt pár beszélgetés, semmi több.
– Mit csinál, mivel foglalja el magát, amióta szabad?
– Van egy cég, a Zuschlag Consulting Kft., amely üzletviteli tanácsadással, adótervezéssel, coachinggal foglalkozik. Abban segítek.
Barcza György és G. Fodor Gábor
Napi Gazdaság Online
Simon nem csak Ausztriában rejtegethetett pénzeket - a szocialista botrány tovább dagad
Az Index információi szerint Simon Gábor az eltitkolt osztrák számláin kívül Magyarországon is rejtegethetett pénzeket. A lap úgy tudja, ebben a Sólyom Airways körül is felbukkant, az Interpol által körözött Welsz Tamás segíthetett neki.
Az Index csütörtökön azt írta, egy napokban tartott házkutatás alapján jutottak arra a következtetésre a nyomozók, hogy Mesterházy Attila szocialista pártelnök egykori helyettese nemcsak osztrák számlákon, hanem egy magyarországi bankban is rejtegetett jelentős összegeket, melyeket a vagyonnyilatkozatában nem tüntetett fel.
A pénzek elrejtésében az a Welsz Tamás segíthetett Simonnak, akinek neve nemrégiben a Sólyom Airways körül bukkant fel, és akit barátnőjével együtt egy offhore-csalás miatt köröz az Interpol a panamai hatóságok kérésére. Welsznél a nyomozók állítólag házkutatást is tartottak, a férfi ezt tagadta az Index megkeresésére.
A lap úgy tudja, hogy a nyomozók Simon és Welsz régóta tartó együttműködésére találtak bizonyítékokat, és a körözött férfi aktívan közreműködhetett Simon pénzügyeinek rendezésében is, többek között bizonyos okmányok beszerzésében, melyek segítségével a volt MSZP-s „diszkréten” tudott bankszámlát nyitni.
Február 4-én a Magyar Nemzet írt elsőként arról, hogy Mesterházy Attila szocialista pártelnök egykori helyettese, Simon Gábor évek óta hatalmas, csaknem 250 millió forintos vagyont parkoltat egy osztrák pénzintézet számláján, amelyet nem tüntetett fel egyetlen vagyonnyilatkozatában sem.
Azóta a politikus kilépett a szocialista pártból, lemondott mandátumáról, az ügyészség pedig február 18-án gyanúsítottként hallgatta ki. A Központi Nyomozó Főügyészség az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntettével, valamint kétrendbeli magánokirat-hamisítás vétségével gyanúsítja a volt országgyűlési képviselőt.
Hallgatag Mesterházy, hallgatag szocialisták
Mesterházy Attila, a baloldali összeborulás közös miniszterelnök-jelöltje a Simon millióinak eredetét firtató, a szocialisták számára kínos kérdéseket megelőzendő eltűnt a nyilvánosság elől; csupán annyit árult el, hogy szerinte Simon 240 milliója nem pártpénz, „az azt megelőző életével kapcsolatos forrásfelhalmozásról van szó, amennyire én tudom”.
A pártelnök mellett a szocialista párt álláspontja is kitérő, a párttagok számára előírt hivatalos álláspont semmi másra nem törekszik, mint hogy törölje a politikussal fennállt vagy fennálló bárminemű kapcsolatot.
MNO
Alapjogokért Központ véleménye szerint Scheppele alapvető dolgokban téved
Hibásan értelmezte a magyar választási rendszer lényegét Scheppele amerikai jogászprofesszor az Alapjogokért Központ szerint.
Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász The New York Times blogján megjelent, ötrészes, Egy kérdéses választás című vendégpublikációjában Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora szombaton azt írta, a Fidesz olyan választási rendszert tervezett, „amely lehetővé teszi a számára, hogy egy látszólag küzdelmes választással úgy nézzen szembe, hogy nincs reális esélye veszíteni”. „Ezzel a választással Magyarország így mesterévé vált annak a művészetnek, hogy valami olyasminek tűnjön, ami nem – olyan igazi demokráciának, amelyben szabad és igazságos választásokat rendeznek” – írta Scheppele.
Az Alapjogokért Központ az MTI-hez kedden eljuttatott elemzésében azt közölte: a jogászprofesszor tévesen arányos, azaz tisztán listás rendszerként állítja be a hazai szabályozást és rögzíti, hogy az új törvények „kiveszik Magyarországot az európai arányos képviseleti rendszerek közül”. A magyar választási rendszer azonban 1990 óta vegyes rendszerként működik, amelyben egyaránt jelen van a listás, tehát arányos elem és az egyéni képviselői, többségi ág is. Ennek kapcsán értelmetlen arról beszélni, hogy a kompenzációs szavazatok hogyan torzítják az arányosságot, hiszen a magyar választási rendszer sosem volt arányos – mutattak rá.
Alapvető jogi, tárgyi tévedések
Az Alapjogokért Központ szerint emellett Scheppele írásai alapvető jogi, tárgyi tévedéseken alapulnak. A kritikákkal szemben a választókerületi határok törvényi szinten történő rögzítését az Alkotmánybíróság írta elő és az nem a jogalkotó önkényes döntése volt.
Scheppele cikkeiben figyelmen kívül hagyja, hogy a korábbi választókerületi beosztást még egy 1990 óta változatlan minisztertanácsi rendelet tartalmazta, ami nyilvánvalóan a baloldalnak kedvezett – jegyezték meg, hozzátéve: a szerző azt sem említi meg, hogy közös pártlisták esetében 1994 óta mindig is 10, illetve 15 százalék volt a bejutási küszöb.
Az Alapjogokért Központ szerint Scheppele a választási szervekről írva nem veszi figyelembe, hogy a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda is függetlenebb lett elődeinél, de félreértelmezi a Velencei Bizottság választókerületek arányosságára vonatkozó ajánlásait is, melyek alapján az új szabályozás a korábbival ellentétben már biztosítja a választójog egyenlőségét.
Súlyos tévedések
A központ úgy értékeli, a jogászprofesszor nincs tekintettel arra sem, hogy a határon túli magyarok szavazatuk és létszámuk súlyánál fogva sem lehetnek döntő befolyással a választások kimenetelére és súlyosan téved, amikor esetükben szabályozási hiányosságokról beszél. Ugyanis a határon túliak regisztrációja és szavazása ellenőrzött keretek között zajlik, adataikat a választási szervek folyamatosan összevetik a nyilvántartásokkal.
Ezenfelül Scheppele állításaival ellentétben összesen nem csak egy, hanem négy hazai nemzetiségnek lehet esélye kedvezményes mandátumot szerezni és a professzornak abban sincs igaza, hogy a politikai plakátokra vonatkozó szabályozás az utolsó pillanatban módosult volna alapvetően: arra ugyanis egy 2011-ben meghozott és 2013-ban alkotmányosnak talált kormányrendelet vonatkozik – fejtette ki az Alapjogokért Központ.
A Galamus előre megkaphatta
Még mikor meg sem jelent Kim Lane Scheppele alkotmányjogász angol nyelvű írása a The New York Times közgazdasági témájú blogjában, a Gyurcsány-közeli Galamus honlapja magyarul már az egész cikket közölte – írta február végén a Magyar Nemzet.
A lap ezzel kapcsolatban megjegyzi, „eddig is nyílt titok volt”, hogy az SZDSZ-barát Scheppele magyarországi és amerikai magyar balliberális barátaival együttműködésben rendszeresen támadja a magyar kormányt.
Azonban az, hogy a Galamuson előbb fent volt a magyarra fordított cikk, mint az eredeti angol verzió, a jelek szerint arra utal, hogy a gyurcsányista portál a cikk fordítását nem szemlézte, hanem – a jelek szerint – előre megkapta Kim Lane Scheppele alkotmányjogásztól.
MNO
Súlyos vereséget szenvedett a baloldal Fóton
A Fidesz-KDNP, valamint a Kisgazda Polgári Egyesület támogatását is maga mögött tudó Bartos Sándor független jelölt kapta a legtöbb, 2261 voksot, a leadott érvényes szavazatok 50,12 százalékát a vasárnap tartott fóti megismételt időközi polgármester-választáson – közölte a Pest megyei város jegyzője. A településen tartott időközi önkormányzati képviselő-választáson is vereséget szenvedett a balliberálisok jelöltje.
A három polgármesterjelölt közül a jelenleg a város alpolgármesteri tisztét betöltő Bartos Sándor győzött a szavazatok 50,12 százalékával, míg a novemberben az élen végző Takács István, az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP jelöltje 1913 szavazattal (42,41 százalék) a második lett. A legkevesebb, 337 voksot (7,47 százalék) Mádly Zsolt független jelölt, Fót egykori polgármestere kapta.
Az 1-es számú választókerületben megtartott időközi voksoláson is vereséget szenvedett a baloldali összeborulás jelöltje. A mandátumot Madaras Ádám független jelölt szerezte meg a voksok 30,39 százalékával. A tavaly novemberi győztes Varga József Csongor (független) 30,09 százalékot kapott. Fábry Béla, a balliberális erők támogatottja 27,1 százalékot ért el. Sándor István, a Jobbik jelöltje 6,74, míg Mádly Zsolt 5,69 százalékot tudott elérni.
Novemberben még Takács örülhetett
A szavazók egy részének szervezett szállításával összefüggő jogorvoslati, illetve felülvizsgálati kérelmek alapján a Budapest Környéki Törvényszék december elején megsemmisítette a novemberi fóti voksolás eredményét, és a teljes választási eljárás megismétlését írta elő. A tavalyi fóti időközi választás után a megyei főügyészség indítványára a választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt nyomozás is indult, amely jelenleg is tart. Akkor a baloldali összeborulás tudott nyerni a csalások következében.
Kövér elmondta, mi történik majd április 6-a után
Az Országgyűlés elnöke szerint az elmúlt négy évben rendszerváltozással összemérhető jelentőségű és mennyiségű törvényhozási munka zajlott.
Kövér László szombaton Nagykanizsán, sajtóbeszélgetésen értékelte így a jelenlegi ciklus parlamenti munkáját, és – mint mondta – ha a választók is így ítélik meg, újra bizalmat adnak a jelenlegi kormánynak. A négy év nem olyan nagy idő, hogy az emberek elfelejtenék, mi történt 2010 előtt.
Akik akkor hatalmon voltak, „pontosan ugyanazt tennék ma is” – fogalmazott a házelnök. Szerinte mostani nyilatkozataikból is kiolvasható, hogy a rezsicsökkentést „visszacsinálják”, a családtámogatási rendszert „romba döntik”, a mezőgazdasági reformnak az ellenkezőjét tennék megint, vagyis „visszajuttatnának bennünket oda, ahonnan 2010-ben elindultunk”.
Kövér elmondta, hogy a Fidesz-kormány 2010-ben „csőd közeli országot” örökölt 500 milliárd forintos hiánnyal, ami nem volt benne a 2010-es költségvetésben, pedig „innen indul minden”.
Közlése szerint 2002-ben a Fidesz 320 milliárd forint elkölthető forrást hagyott az MSZP-SZDSZ-kormányra. A házelnök kijelentette: a négy évvel ezelőtti kormányváltás idejére „minden területen az állam működőképessége kérdőjeleződött meg”. A sorozatos cigánygyilkosságok ügyét emelte ki, mint ami „a legborzalmasabb, legbrutálisabb formában világított rá arra, hogy az állam gyakorlatilag nem volt képes megvédeni a legelemibb szinten sem a polgárait”.
Kövér: Ma is lehetnek kétségeink
Volt SZDSZ-es képviselők felvetéseire utalva beszélt arról, hogy hanyagság, szakmai hozzá nem értés vagy oda nem figyelés következménye volt, hogy a rendvédelmi szervek, a titkosszolgálatok és a rendőrség hosszú ideig nem volt képes „megakadályozni és felderíteni a történteket”. Hozzátette: „ma is kétségeink lehetnek, hogy vajon a teljes igazság napfényre került-e”, netán többről van szó, „olyan cinkos összejátszásról”, ami passzivitásában nyilvánult meg, vagy „tevékenyen is hozzájárultak mindahhoz, ami történt”. Kövér azt mondta: „ennél mélyebbre egy állam már nem juthat”.
Az őszödi beszéd kiszivárogtatása kapcsán, megfogalmazása szerint „a szappanopera újabb fejezete után” érdemes elgondolkodni, azon, kik voltak, „akik az előző kormányban a működésképtelenség határára juttatták az országot”.
„Csak menedzselni kell az ügyeket...”
Az elmúlt négy év tevékenységét megfeszített munkaként értékelte, amiben az embereknek is részük volt, s ennek eredménye, hogy sikerült ismét növekedési pályára állítani a gazdaságot. A törvényhozási munka nagyját elvégezték, az elmúlt négy évet jellemző „rohamtempóban” több mint 800 törvényt fogadtak el, ez még akkor is jelentős szám, ha „leszámítjuk belőle a mintegy 150 nemzetközi szerződést” – mondta.
Csak a legjelentősebbeket említve sorolta a büntető törvénykönyv, a polgári törvénykönyv és a munka törvénykönyve mellett az alaptörvényt, valamint az arra épülő sarkalatos törvényeket.
Az MTI kérdésére, hogy milyen feladatai lesznek az április 6. után felálló új Országgyűlésnek, Kövér kifejtette: egyszerűen szólva „csak menedzselni kell az ügyeket a normális kerékvágásban”, azzal együtt, hogy különböző törvényeken akad még igazítanivaló, „mert az élet újabb kihívásaira reagálnia kell a kormányzatnak”.
Két területet emelt ki, az államigazgatást és az oktatási rendszert, ahol „még lesz teendő a következő négy évben”, de a végre újra növekedési pályára állított mezőgazdaságban is szükség van „új ötletekre és segítségre”.
A családi gazdálkodókat, a kis- és közepes vállalkozásokat kell segíteni abban, hogy az európai uniós források mellett a saját lábukra tudjanak állni és piacot találjanak. Ehhez a kormányzat segítsége kell, azt „leegyszerűsítve szövetkezésnek nevezhetnénk” a legproblémásabb értékesítés és feldolgozás területén, hogy a magyar mezőgazdaság valóban versenyképes legyen.
MNO, MTI
A Fidelitas kérdése Mesterházy Attilához
Honnan van ez sok pénz?
Mesterházy Attila több hetes bujdosás után ma országjáró turnéra indult. A fidelitászosok Tiszaújvárosban várták, hogy megkérdezhessék tőle: hogyan került 240 millió forint Simon Gábor MSZP-alelnök számlájára?
Igen, hetek óta várjuk mindannyian, és nem kapunk választ erre az egyszerű kérdésre!.
A kormány milliárdokkal pörgeti föl az agykutatást
Az agykutatásban az ország megmutathatja tehetségét, a kutatók pedig társadalmilag hasznos eredményeket érhetnek el – jelentette ki Orbán Viktor.
Tizenkétmilliárd forintos kormánytámogatással Nemzeti Agykutatási Program indul a felfedező kutatások, a megelőzés, az innováció, az orvosi ellátás hatékonyabbá válása, a gyógyszerfejlesztés, valamint a hazai tudományos eredmények ösztönzése érdekében. Az erről szóló együttműködési megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Freund Tamás, a Nemzeti Agykutatási Program elnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója írta alá szerdán az Akadémia épületében.
Az agykutatás lehet a „zászlóshajója” annak a célkitűzésnek, hogy Magyarország a termelési központ mellett kutatási innovációs térséggé is váljon Európában – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Nemzeti Agykutatási Program együttműködési megállapodásának aláírási ünnepségén, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).
A kormányfő szerint az agykutatásban az ország megmutathatja tehetségét, a kutatók pedig társadalmilag hasznos eredményeket érhetnek el, amelyek hasznosulhatnak majd például a magyar ipar egyik húzóágazatában, a gyógyszergyártásban.
Európa minden bizonnyal az agykutatás évtizede elé néz, Magyarországnak pedig minden oka megvan arra, hogy ebben fontos szerepet játsszon, ugyanis képes olyan eredmények elérésére, amelyek „a nagy pénzeket mozgató”, nagy általános kutatásokat végző országoknak is értékesek lesznek – mondta Orbán Viktor.
MNO
Izsák Balázs: legyünk minél többen a székely vértanúk - megtámadják a bíróságon a polgármester átiratát
Csak részben engedélyezte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által március 10-re meghirdetett, Székely szabadság napja elnevezésű tömegrendezvényt Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere.
A polgármester arra hivatkozott, hogy az illetékes városházi bizottság – „nyugtázva a tavalyi felvonulás során történt incidenseket" – kedvezőtlenül véleményezte a felvonulást. Hozzátette: „a székely vértanúk emléke nem kompromittálható tiltakozó megmozdulásokkal".
A felvonulásra vonatkozó tiltás azt jelzi, hogy a gyülekezés alkotmányos joga mennyire önkényesen értelmezhető Romániában – fogalmazott Izsák Balázs. Az SZNT elnöke arra figyelmeztetett, hogy félrevezető a tavalyi incidensekre való hivatkozás, hiszen az elmúlt évben incidensek nélkül zárult a felvonulás.
Békés rendezvényt tartottunk, amelynek a végén a szervezők és a rendfenntartók kölcsönösen gratuláltak egymásnak, és megköszönték az együttműködést" – idézte fel a tavalyi rendezvényt Izsák Balázs.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke elmondta, megtámadják a bíróságon a polgármester átiratát. Az SZNT elnöke arra hivatkozott, hogy a polgármester tiltó rendelkezése a törvény által megszabott határidő után érkezett, és egy bejelentett rendezvény programját csak a szervezők beleegyezésével lehet módosítani.
Arra összpontosítunk, hogy 17 órától az eredeti programnak megfelelően a székely vértanúk emlékművénél a nagygyűlést megtartsuk, nagyon fontosnak tartom, hogy minél több ember vegyen részt, ha lehet, még többen, mint tavaly – hangsúlyozta Izsák.
Az SZNT korábban azt közölte, százezer embert vár a marosvásárhelyi Postarétre, a Székely Vértanúk Emlékművéhez. Az obeliszk az 1852-ben felgöngyölített Habsburg-ellenes székely szervezkedés 1854. március 10-én kivégzett három vezetőjének, Török Jánosnak, Gálfi Mihálynak és Horváth Károlynak állít emléket.
Kossuth Rádió
Orbán Viktor: Most már nincs visszaút
Magyarországon 2018-ra minden háztartásban lesz széles sávú internet – közölte Orbán Viktor Budapesten, a kabinet és a Magyar Telekom közötti partnerségi együttműködési megállapodás aláírási ünnepségén. A megállapodást a miniszterelnök és Timotheus Höttges, a Deutsche Telekom vezérigazgatója írta alá.
Az MNO kormányzati forrásból úgy értesült, hogy a Deutsche Telekom egymilliárd eurós beruházást tervez Magyarországon. Orbán Viktor a kabinet és a Magyar Telekom közötti partnerségi együttműködési megállapodás aláírási ünnepségén emlékeztetett arra, hogy Magyarország az Európai Uniónak azt a vállalást tette, hogy 2020-ra minden magyar háztartásban lesz széles sávú internet.
„A mi megállapodásunk azt teszi lehetővé, hogy ezt az állapotot Magyarország 2018-ra eléri”, tehát jóval az EU-s határidő előtt – hangsúlyozta. Hozzátette, az infrastruktúra kialakításához több száz milliárd forintra van szükség, amelyet részben a Deutsche Telekom, részben pedig a magyar állam teremt majd elő.
A kormányfő azt mondta, „most már nincs visszaút”, reális esélyünk van arra, hogy a magyar legyen Európa egyik legmodernebb, legjobb telekommunikációs infrastruktúrával rendelkező gazdasága. A Magyar Telekommal kötött partnerségi együttműködési megállapodást egy komoly múltra visszatekintő barátság megerősítésének nevezte Orbán.
Kiemelte a Telekom az elmúlt húsz évben 1800 milliárd forint értékű beruházást hajtott végre Magyarországon, ahol 12 ezer embert foglalkoztat – a beszállítóinál pedig további százezer munkavállaló dolgozik –, és évente 140 milliárd forint adót fizet, amivel az ország egyik legnagyobb adófizetője.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Deutsche Telekom jelentős támogatója a magyar sportnak és kultúrának, így például a pénteki aláírási ceremóniának otthont adó Budapest Music Centernek is elkötelezett partnere, nagyban hozzájárul a működtetéséhez.
MNO
Ferenc pápa nem tűri a családok lenézését
A család a témája a Vatikánban csütörtökön kezdődött rendkívüli konzisztóriumnak, amelyre Ferenc pápa megválasztása óta első alkalommal hívta össze az egyház bíborosait.
A világ minden részéről 180 bíboros érkezett a Vatikánba, köztük Erdő Péter Esztergom-budapesti érsek, valamint az a 19 fő, akiket Ferenc pápa szombaton bíborosi rangra emel.
A kétnapos rendkívüli konzisztórium témáját az egyházfő jelölte ki, és a családról szól majd az októberre meghirdetett püspöki szinódus is, amelynek főrelátora Erdő Péter bíboros lesz.
Nagyon aktuálisnak és jelentős pásztori kihívásnak nevezte a családdal való foglalkozást Angelo Sodano egykori szentszéki államtitkár, a bíborosi kollégium dékánja a konzisztóriumot megnyitó beszédében. Hozzátette: a bíborosi testület támogatásáról biztosítja az egyházfőt „az emberiség történetének mostani összetett korszakában”.
A családot ne bántalmazzák, ne nézzék le!
Ferenc pápa a bíborosok előtti felszólalásában úgy fogalmazott, „a mai családot bántalmazzák és lenézik”. Az egyházfő szerint tenni kell azért, hogy elismerést kapjon, „mennyire jó, igaz és szép családot alkotni, családnak lenni ma, ez elengedhetetlen a világ élete, az emberiség jövője miatt”.
A család a társadalom alapvető egysége – hangsúlyozta az egyházfő.
Ez a probléma gyökere
Az argentin egyházfő tavalyi megválasztása óta foglalkozik a korunk gazdasági és társadalmi válságában szintén krízisbe került család szerepével. Ferenc pápa gyakran beszél a munkanélküliség és a szegénység miatt is felbomló családi egységről. A kihívás Ferenc pápa szerint az, hogy az egyház miként tud ezzel szembesülni és megoldást találni többek között olyan pásztori kérdésekre, mint a templomban házasodott, de elvált hívőknek a szentségekben való részesítése.
mno