Budapest, a világ második legszebb városa – és a Duna

                        Magyarországon készített exkluzív felvételeket a National Geographic Channel a Dunát bemutató sorozatában. Hazánk és fővárosunk egyre több filmes forgatócsoport és tévéstáb figyelmét kelti fel, sőt tavaly októberben az egyik legnevesebb amerikai utazási magazin több mint egymillió szavazatának összesítése alapján Budapest nyerte el a világ második legszebb városa címet. Fővárosunkban a National Geographic Channel is gyönyörű képsorokat készített, ráadásul a stáb több hazai tájegységre is ellátogatott. A Duna, Európa gyöngyszeme című sorozat ugyanis végigköveti a közel 3000 kilométer hosszú folyó útját a Fekete‑erdőtől a Fekete‑tengerig, bemutatva azt a tíz országot és négy fővárost – Belgrádot, Budapestet, Pozsonyt és Bécset –, amelyeken áthalad a Duna. A városok mellett a környező vidékek is képbe kerülnek, és a sokszínű állatvilágról is a National Geographictől megszokott, lenyűgöző képsorokat láthatunk. A folyó szigetek, tavak és elárasztott erdők labirintusát hozta létre, s több mint ezer növényfajnak és négyezer állatfajnak ad otthont, a pelikánoktól kezdve a kanalasgémeken keresztül a kárókatonákig. Az Alföldön közel százezer daru pihen meg az őszi időszakban, hogy vándorlásuk előtt erőt gyűjtsenek az Afrikába vezető hosszú úthoz. A forgatócsoport lencsevégre kapta a költöző madarakat, s a kétrészes film foglalkozik a veszélyeztetett fajokkal, a környezetszennyezéssel és a folyószabályozás kérdésével is, így a nézők átfogó képet kaphatnak Európa egyik legjelentősebb folyójáról. A Duna, Európa gyöngyszeme című kétrészes sorozat epizódjait február 23-án, vasárnap 13 és 14 órakor tekinthetik meg a National Geographic Channel műsorán.

Az a kérdés, hogy Magyarország a küzdők és a győztesen országa lesz-e, vagy jönnek újra a megalkuvók

                        Szervezetünk, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és annak mozgalma a Patrióta Európa Mozgalom tizenhatodik alkalommal hívta meg Orbán Viktort, hogy értékelje az előző évet , annak történéseit - és vázolja fel az előttünk álló esztendő  feladatait. Az idei rendezvénykét szempontból is különleges volt: nem csak az a tavalyi évről, hanem az elmúlt négyéves kormányzásról is is mérleget vont a miniszterelnök - valamint a mai rendezvény egyben a kormánykoalíció kampánynyitó rendezvénye is volt egyben.

Örvendetes, régóta várt hírek a magyar gazdaságról - Orbán Viktor: 2016-ra a 4 százalékos növekedés a cél Magyarországon

                          Aki a magyarokkal köt üzletet, az az Európai Unió növekedési motorjával kerül kapcsolatba. A kormány megtalálta azt a gazdaságpolitikát, amellyel versenyképessé tette Magyarországot - mondta Orbán Viktor kínai látogatásán az őt fogadó állami és gazdasági vezetőknek. Hazánk bevezette a 16 százalékos szja-t, az alacsony társasági adót és a munkaalapú gazdasági rendszert. Magyarország Európa egyik legversenyképesebb gazdasága, ahol komoly termelési központ jött létre, és kiépült egy fontos kutatás-fejlesztési hálózat is. 2016-ra 4 százalékos gazdasági növekedést tűz ki célul a magyar kormány. További cél a teljes foglalkoztatottság elérése. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliséget 3-4 százalékra fogjuk leszorítani, így lényegében mindenki folyamatosan talál majd munkalehetőséget. Magyarországon megvan a politikai stabilitás, ami manapság kulcskérdés. Április 6-án "jó esélyünk van arra, hogy a magyar emberek a politikai stabilitás mellett fognak szavazni". Patrióta Európa Mozgalom

Áder János meglátogatta a magyar olimpikonokat

                        Áder János köztársasági elnök szombaton felesége és Simicskó István sportért felelős államtitkár társaságában meglátogatta a tengerparti olimpiai faluban lakó magyar csapatot. „A legfontosabb kérdés az volt, milyenek a körülmények, azaz milyen a szállásuk, az ellátásuk, az egészségi állapotuk, az edzéslehetőségük és persze a versenyhelyszínek” – mondta az államfő, akit a gyorskorcsolyázók a falu főterén fogadtak. Elmondta, a magyar, de elsősorban a nemzetközi sajtóban meglehetősen riasztó híreket lehetett olvasni arról, hogy milyen mostoha körülmények fogadták az ideérkező sportolókat. A magyarok őt semmi ilyesmiről nem tájékoztatták – tette hozzá. Áder János kifejtette, a sportolók és a vezetők megnyugtatták, a negatív kritikák ellenére kifogástalan a magyarok szállása. Az étkeztetés persze nem magyaros, próbálják kiegészíteni hazai ízekkel. A köztársasági elnök közölte: „ha valaki olimpiai pontszerző helyre esélyes, vagy olimpiai kvótát szerzett, az már komoly teljesítmény, amit nekünk elismeréssel kell illetni”.  A sportolókkal folytatott kötetlen beszélgetésen a rövidpályás gyorskorcsolya idei Európa-bajnokságán 1500 méteren és a váltóval is bronzérmes Kónya Zsófia megmutatott egy korcsolyát az államfőnek, s elmondta neki, hogy mindenkinek a saját lábára öntött korcsolyája van.  

Orbán vezeti a kormánypártok listáját

                      Elfogadta a Fidesz választmánya a kormánypártok országos listáját, amelyet Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök vezet az április 6-i parlamenti választáson – jelentette be Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke szombati, budapesti sajtótájékoztatóján. Orbán Viktor után a listán Semjén Zsolt, Kövér László, Mátrai Márta, Varga Mihály, Kósa Lajos, Lázár János, Rogán Antal, Navracsics Tibor és Harrach Péter következik. Kósa Lajos nem tartja kizártnak, hogy a jelenlegi politikai helyzetben újra kétharmados győzelmet arasson a Fidesz-KDNP. A mai napon 93 képviselőjelölt névsoráról döntöttek, ők kapnak helyet a Fidesz–KDNP-pártszövetség országos listáján. Ezzel teljessé válik annak a 199 képviselőjelöltnek a névsora, akik a jelenlegi kormánypártok színeiben indulnak az április 6-i országgyűlési választáson. mno

Simon Gábor MSZP alelnök mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte az ügyészség

                        A legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte Simon Gábor szocialista országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését szerdán az Országgyűlés elnökénél – jelentette be Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője Budapesten tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján.   Fazekas Géza elmondta: tavaly novemberben indult a nyomozás a Központi Nyomozó Főügyészségen, mára gyűlt össze elég információ a megalapozott gyanúhoz. A nyomozás elrendelésének az alapja az osztrák pénzpiaci felügyelet Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pénzmosás Elleni Információs Irodájának értesítése volt. Ezt követően hivatalból indult nyomozás még nem konkrét személy ellen – közölte. A sajtószóvivő elmondta azt is, az eddig begyűjtött adatok szerint az osztrák számlán található összeg nem származhatott Simon bevallott és adózott jövedelméből. A vagyonnyilatkozataiban sem szerepelt az ausztriai megtakarítás. Kósa Lajos a Fidesz alelnöke azt kérdezte, hogy a Simon Gábor számláján lévő több százmillió forint azonos-e azokkal a „gyanús százmilliókkal”, amelyről Gyurcsány Ferenc a közelmúltban beszélt. A kormánypárti politikus Mesterházy Attila szocialista pártelnöktől arra is választ vár, hogy az MSZP vezetése vagy a vezetés bármely tagja tudott-e a párt második emberének osztrák bankban tartott százmillióiról. MNO

Még a Népszabadságnál elszakadt a cérna - Minden korábbinál vastagabb selyemzsinórt kapott az MSZP

                        A teljes magyar sajtó Simon Gábor pénzügyeivel van elfoglalva. A Népszabadság a korábbi – baloldalhoz köthető – gyanús ügyekhez hasonlóan nem maradt néma, szerkesztőségi cikkben reagált a történtekre. A lap az eddigieknél is sötétebb jövőt jósol az MSZP-nek, és nem csak a 2014-es választásokat illetően. A Népszabadság még októberben a bajai videóról, később az elbaltázott baloldali összeborulásról írt elítélő hangú vezércikket, komoly szerkesztőségi kritikát. A lap szerdán megsemmisítően fogalmaz a baloldal választási reményeit illetően – immár Simon Gábor pénzügyi manővereinek tükrében. Mesterházy Attila első számú helyetteséről a Magyar Nemzet derítette ki, hogy egy osztrák bankban parkoltat több száz millió forintot. A vagyon eredetéről eddig nem tudott hiteles bizonyítékkal szolgálni, vagyonnyilatkozatában sem szerepeltette azt. Simon csütörtökre ígért részletes tájékoztatást, a történtek hatására pedig lemondott minden MSZP-s tisztségéről, és felfüggesztette párttagságát. A Népszabadság szerkesztőségi cikkében kitér rá, hallgatásával a politikus lényegében beismerte, hogy titkolt vagyonnal bír, aminek köszönhetően politikai hullává vált. Saját magát már nem fogja tudni tisztára mosni, a lap szerint immár nem is ez a tét. Inkább az, mit kezdenek a szocialisták azzal a védhetetlen helyzettel, hogy a párt egyik felső vezetője a kampány finisében kirántotta a tartógerendát Mesterházyék amúgy is roskatag építményéből, „…és biztos vesztessé tette-e ezzel a pártját és általa az egész ellenzéki összefogást…”. A Népszabadság szerint most már nagyon sokaknak kell nagyon utálniuk ahhoz Orbán rendszerét, hogy ebből kormányváltás legyen. Amint írják, a százmilliók eltitkolása akkor sem menthető tett, ha azoknak semmi köze az MSZP-hez. Simont száműzni kell, még a szocialista párt környékéről is, de a lap továbbmegy, évekre előre levonja a következtetést az egyik lehetséges forgatókönyv mentén. „Ha az MSZP nem képes őszintén feltárni a Simon-ügyet, akkor nem csak egy választást fog elveszíteni.” MNO

Lovas István: Végre! - avagy Gulyás Gergely a Fidesz frakcióvezető helyettese szerint a külföldiek lehallgatása tekintetében teljes mértékben hiányzik Amerikában a fékek és ellensúlyok rendszere - :) mikor a fagyi visszanyal

                          Jó reggelt, Magyarország! Viszlát, szolgaság, viszlát, reménytelenség! Huszonhárom éve először történt meg, hogy az Egyesült Államok és a csak egy irányba sújtó bunkósbot rossz végénél álló Magyarország viszonyában paradigmaváltásra került sor, amelynek fő megjelenítője és megtestesítője Gulyás Gergely, a kormánypárt 33 esztendős frakcióvezető-helyettese. Aki január 22-én lapunkban Colleen Bell Budapestre szánt amerikai nagykövetnek mondta el lesújtó, tényekkel kegyetlenül megerősített véleményét a filmes asszony magyarországi ismereteinek hiányairól, torzulásairól és kikövetkeztethető forrásokból szerzett sértéseiről, amelyekkel támadta fogadó országa kormányát. És akinek az amerikai szenátusi meghallgatásán mutatott gyatra teljesítményéről a hazánkba látogató McCain szenátornak is volt egy gúnyos mondata. Szörnyű! – visított egyöntetűen a balliberális sajtó, amelynek szintén Gulyás Gergelyre kihegyezett álláspontját a Galamus nevű hírportálon egy tegnapi cikk így fejezte ki címében:

„Amerika nem tűrheti tovább az Orbán-rezsim inzultusait.” Ha azt írnánk, e hadi rikkantás magvasan fejezi ki a nálunk a világon egyedülállóan minden esetben a bennünket támadó védelmére kelő ötödik hadoszlopos magatartást, tőle visszhangozna az a német sajtó, amely most éppen arról felejtett el beszámolni – vagy a francia amerikai nagykövetség tiltakozni amiatt –, hogy vasárnap a párizsi Bastille-tól menetelő 17 ezres tömeg vonult fel „Zsidók, takarodjatok Franciaországból!” és „Buzik ki, kutyák jöhetnek!” kiáltásokkal.

De a nyugalmát eddig még soha el nem vesztő, jogvégzett frakcióvezető az új és emancipálódott kormányzati hangra tegnap rátett még egy szívlapáttal. Amikor vége lett az e paradigmaváltást megtestesítő, az Egyesült Államok magyarországi lehallgatását vizsgáló parlamenti bizottság ülésének, amely – jelentette ki Lázár János államtitkár – jelentősen befolyásolhatja az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatát, Gulyás Gergely azt mondta, aggasztja, hogy Amerikában a külföldiek lehallgatása tekintetében teljes mértékben hiányzik a fékek és ellensúlyok rendszere. Végre-valahára nálunk egy politikus a fejünkre rendszeresen lesújtó amerikai bunkót használta az ütlegelővel szemben. Gulyás levele ellenében a balliberális oldal szolgái ismételten felsorolták az összes „érvet” az amerikai jelölt mellett. Csak nem képzeli bárki is, tördelték kezüket, nyelvüket a korábbi Moszkva helyett Washington felé nyújtva, hogy Bell nagykövetjelölt ne amerikai kormányzati álláspontot hangoztatna, és ne volna tökéletesen felkészítve? Pár nappal Bell szenátusi meghallgatása után került sor az Obama elnököt szintén nagy pénzzel támogató amerikai üzletember, George Tsunis kijelölt oslói nagykövet meghallgatására. Aki tudván az illemet és szokásokat, nem a norvég kormányt szidalmazta, de – legalábbis azt hitte, az elvárt szókereplő tetszésre talál – „a norvég kormány szerint gyűlöletet fröcsögő” szélsőjobboldali norvég Haladás Pártot. Amikor az izzadó Tsunis megtudta, hogy egy kormány nem szokta saját koalíciójának tagját bírálni, amelynek egyébként egy fél tucat miniszteri tárcája van, és azt, hogy Norvégia nem köztársaság, hanem királyság, tájékozatlansága miatt Colleen Bell-lel ellentétben bocsánatot kért. De sikerült neki az EGÉSZ norvég társadalmat felbőszítenie. Mert e csodálatra méltó nép a földkerekség azon csaknem kétszáz országának egyikét lakja, ahol a most nálunk is megvalósult paradigmaváltás már vagy régen megtörtént, vagy arra nem is volt szükség. Mérhetetlen öröm, hogy Magyarország végre nem tűri – galamusi fordulattal – az „Obama-rezsim inzultusait”. Lovas István MNO

Orbán Viktor: Brüsszel lesz a rezsiharc színtere - a miniszterelnök a Kossuth Rádióban

                      A rezsicsökkentés elindítása óta tudtuk, hogy az ellenérdekeltek ezt nem hagyják szó nélkül, mert Magyarországon véget vetettünk annak, hogy a magánmonopóliumok visszaélnek erőfölényükkel. A cégek még így is hatalmasak maradtak, nagy erőket, összegeket és kapcsolatokat tudnak mozgósítani, ezért is mondható, hogy a rezsiharc színtere Budapestről és a nemzeti fővárosokból Brüsszelbe tevődött át. Nekünk van javaslatunk, de ez pont a szöges ellentéte annak, amit az unió javasol: szerintünk versennyel soha nem fogunk eljutni olyan alacsony árszinthez, mint amit Amerikában és más riválisainknál tapasztalunk. Az ipari szektorban is nonprofit energiaszolgáltatásra van szükség a munkahelyek megőrzése érdekében. Magyarországon be fogjuk vezetni, és várhatóan be tudjuk majd bizonyítani, hogy a nonprofit energiaszolgáltatás alacsony ipari termelői árakat és magasabb életszínvonalat eredményez, ezért lesznek követőink ezen a területen is  - mondta a miniszterelnök a Kossuth Rádióban. Patrióta Európa Mozgalom

Lehallgatási botrány: az USA-nak tisztáznia kell magát Magyarországgal szemben

                                    Az amerikai lehallgatási botrány érdemben és jelentősen befolyásolhatja az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatát, amíg az ügyet az Egyesült Államok nem tisztázza – mondta Lázár János újságíróknak az Országgyűlés e témával foglalkozó vizsgálóbizottságának csütörtöki üléséről távozóban. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok hírszerző szolgálata rendelkezik Magyarországra vonatkozó információkkal. Az államtitkár kiemelte, hogy a Magyarországra érkező amerikai nagykövetnek – aki már látatlanban aggódik a magyar demokrácia helyzete miatt – is meg kell jelennie a bizottság előtt. Az Országgyűlés az Európa több országát érintő lehallgatási botrány magyarországi szálainak, valamint a külföldi befolyásszerzési törekvéseknek feltárására létrehozott vizsgálóbizottságának csütörtöki ülésén Lázár János, Pintér Sándor belügy- és Martonyi János külügyminiszter a külpolitikai aspektusból fakadó nehézségeket értékelték, továbbá tájékoztatták a képviselőket arról, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal és a hírszerzés milyen tevékenységet folytat ezzel kapcsolatban. A zárt bizottsági ülésen elhangzottakat Pintér Sándor titkosította. A belügyminiszter a sajtónak általánosságban annyit mondott: nagyon alapos és részletes feltárást adtak a bizottságnak. Martonyi János azt mondta: napirenden tartják a lehallgatási ügyet, továbbra is várják a tájékoztatást, hogy mi történt Magyarországon, és figyelemmel kísérik az amerikai folyamatokat. A külügyminiszter kiemelte: reményeik szerint „hosszú munkával”, de helyre tudják állítani azt a bizalmat, amely szövetségesek és barátok között fontos. Ezzel együtt – mint megjegyezte – különleges figyelmet kell szentelni ennek a kérdésnek az emberi jogi vonatkozásaira is. „Nagyon fontos, hogy magyar állampolgárok semmi esetben se legyenek kiszolgáltatva tömeges megfigyelésnek, lehallgatásnak, mert ez az ő személyiségi, emberi jogaikat sérti” – szögezte le a külügyminiszter. Államtitoknak minősül, hogy Magyarországon kiket hallgathattak le az Egyesült Államok titkos adatgyűjtése során – válaszolta Kocsis Máté, a vizsgálóbizottság fideszes elnöke újságírói kérdésre a testület csütörtöki ülése után. Kocsis Máté és Gulyás Gergely, a testület fideszes alelnöke azt sem mondta el, hogy hány ember érintett a lehallgatásban. Gulyás Gergely megjegyezte továbbá, ahogy a külügyminiszter közölte korábban: egy amerikai államtitkár magyarországi látogatása során elnézést kért a történtekért. „Nyilván volt miért elnézést kérni” – fűzte hozzá a fideszes alelnök. A testület fideszes alelnöke kérdésre válaszolva azt is elmondta: szeretnének lehetőséget adni az amerikai diplomáciának hogy képviseltesse magát a bizottság előtt, s hogy az Egyesült Államok is tájékoztatást adjon arról, hogy egy szövetséges államban kik voltak azokat akiket ez a lehallgatási tevékenység érintett, milyen gyanú alapján tették ezt, s mit tesznek most ezekkel az adatokkal. Az USA Nemzetbiztonsági Ügynöksége a napvilágra került információk szerint már-már „orwelli mennyiségű” adatot gyűjt be nap mint nap megfigyelt célpontjaitól világszerte, de a szervezet magyarok százezreinek adataihoz is hozzáférhetett jogsértő módon. Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő szerint elképzelhető, hogy Orbán Viktor telefonját is lehallgathatta az NSA. mno, MTI