Budapest turisztikai regionális központ lett
Budapest lett a Kelet-Közép-Európa-Kína együttműködés turisztikai regionális központja - mondta a magyar kormányfő a Bukarestben zajló KKE-Kína csúcstalálkozón a közmédiának kedden. "Létrehoztuk a kínai-közép-európai együttműködés turisztikai regionális központját Budapesten, tehát ennek a 16 országnak és Kínának az együttműködését a turizmus szempontjából Budapestről és Budapesten fogjuk szervezni" - jelentette be Orbán Viktor.
Magyarország nem titkolt célja, hogy a kínai vasútépítő vállalat itt alakítsa ki regionális központját, egyebek mellett ezért is fontos, hogy kínai-magyar-szerb megállapodás jött létre a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről - mondta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára kedden Bukarestben.
Magyar Hírlap
A maffiabaloldal újabb botránya!
A Híradó szerint hamisítvány a Bajnaiék által pár napja közzétett videó is. A műsorban nyilatkozó férfinak 10 ezer forintot fizettek azért, hogy mondja a kamerába: a Fidesz pénzért toborzott tüntetőket. Az ócska bolsevik tempótól nem tudnak elszakadni!
Fidesz nyilatkozat: A nők és az édesanyák megbecsüléséről szól a gyed-extra
2014-től minden eddiginél több eszköz áll rendelkezésre a nők és édesanyák megbecsülésére. A gyed extra üzenete, hogy minden élethelyzetben a nők mellett állunk - adta hírül a Fidesz
A diplomás gyed bevezetésével már akkor is támogatjuk az édesanyákat, ha fiatalon alapítanak családot és egyetemi tanulmányaik mellett is gyermeket vállalnak. Az anyáknak lehetőségük lesz arra is, hogy a kisgyermekük nevelése mellett részmunkaidőben vagy teljes munkaidőben dolgozzanak.
Ha az anyák kisgyermekük mellett egy újabb babát szeretnének vállalni, akkor akár dupla juttatásra is jogosultak lesznek.
A munkahelyvédelmi akció által eddig biztosított adókedvezményeket kibővítettük a három vagy több gyermeket nevelő anyák foglalkoztatása érdekében.
Januártól a kis keresetű édesanyák és édesapák jövedelme is emelkedik a kis keresetű családok adócsökkentésének köszönhetően.
Patrióta Európa Mozgalom
A Citi Bank kijelentette: a devizahitel csalás - és ebben nem kíván részt venni - VIDEÓ!
kattints a rövid VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=yD1B5RKLEng&feature=youtu.be
Magyarországnak nyitnia kell Ázsia felé
Nem jó, hogy Magyarország "egy lábon áll" azáltal, hogy exportja döntően az Európai Unióba irányul, ezért nyitnia kell Ázsia felé - mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök az NHK japán közszolgálati televíziónak adott, pénteken adásba került interjújában, amelyből honlapján részleteket tett közzé a tv-csatorna.
"Az export fontos. Ha megnézik az adatokat, kivitelünk közel 75, majdnem 80 százaléka az Európai Unió országaiba megy, ami nem jó. Úgy értem, jó, de azt jelenti, hogy egy lábon állunk, ami nagyon instabil. Ezért egyértelmű stratégiánk van: nyitni kelet felé" - fogalmazott Orbán.
A magyar kormányfő hivatalos látogatáson tartózkodik Tokióban, ahol útja alatt több kétoldalú - egyebek mellett energetikai és oktatási - megállapodást, illetve magyarországi japán beruházásokat jelentettek be. Az NHK szerint a japán vezetők célja, hogy "megvessék lábukat Kelet-Európában". Az NHK riportere emlékeztetett arra, hogy az EU szabadkereskedelmi tárgyalásokat folytat több ázsiai országgal - köztük Japánnal, amely megállapodás mielőbbi tető alá hozása érdekében való együttműködésről Orbán Viktor és Abe Sindzó japán kormányfő a héten megegyezett -, de Orbán szerint ugyanilyen fontos, hogy az egyes tagállamok egyedül is érvényesítsék érdekeiket.
Egyértelmű stratégiánk van: nyitni kelet felé Az EU nem egy ország. Vannak területek, amelyek az EU kizárólagos jogkörébe tartoznak, például a szabadkereskedelmi egyezmények (megkötése), de Európa nemzetekből áll, és a nemzetek saját gazdaságpolitikát folytatnak, úgyhogy nem várhatunk Brüsszelre vagy bármely más fővárosra, ami nem magyar, hogy tegyen valamit Magyarország érdekében, ahelyett, hogy a magyarok megtennék maguk.
Úgyhogy ha befektetéseket szeretnénk, jobb kapcsolatot, azt kétoldalú alapon kell elérnünk" - közölte Orbán Viktor, hozzátéve, hogy az egész európai gazdaságra jótékony hatással lesz, hogy Budapest javítja kapcsolatait Ázsiával.
Az interjúban az atomenergia is szóba került, mivel Abe növekedési politikájának egy hangsúlyos eleme az atomipari export, Magyarország pedig a paksi erőmű bővítésére készül. Orbán Viktor elmondta: Európában vannak olyan országok, amelyek fel akarják adni az atomenergiát, de Magyarország nem ilyen.
"Ha mi, európaiak versenyezni akarunk az Amerikából vagy más területekről is érkező termék(ek)kel a világpiacon, akkor olcsóbb energiát kell termelnünk a gazdaságunk számára" - mondta Orbán Viktor magyar kormányfő, aki az NHK japán közszolgálati televízió szerint "technológiai segítséget" vár a szigetországtól.
MTI, fidesz.hu
Kondorosi lesújtó kritikája
Némi túlzással: Gyurcsány Ferencre vallott a 2006. őszi eseményekkel kapcsolatos per tanújaként Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium volt államtitkára, aki a Magyar Nemzetnek adott interjújában lesújtó kritikát fogalmazott meg az akkori kormányzati munkáról. Részletek az interjúból. – Néhány napja tanúként hallgatták ki a 2006. őszi eseményekkel összefüggésben a Bene– Gergényi-perben. A tévénézők is látták-hallották a vallomását. Ne haragudjon, hogy ilyet mondok, de úgy tűnt, nincs túl jól. – Volt néhány megfeszített évem, ami mély nyomokat hagyott bennem. A 2006 és 2009 közötti államtitkárságom időszakára gondolok. Nemcsak lelkileg, hanem fizikailag is megviseltek az akkori események. Most néhány olyan gyógyszert kell szednem, amelyeknek a mellékhatása rosszabb, mint az alapprobléma. Rengeteg gondot és tömérdek fájdalmat okoz az a szerencsétlen lábtörés is, amelynek szövődményeiből másfél éve nem tudok kikeveredni. Engem eddig megkímélt a sors, mert hosszú évekig még a torkom sem fájt. – Ennyire megviselte a kormányzati munka? – Valóban, hihetetlen sokat dolgoztunk. A rengeteg átszervezés azonban rontott a munka hatásfokán. Jellemző, hogy akkor szüntették meg a hatásvizsgálatokkal foglalkozó főosztályt, amikor erre a legnagyobb szükség lett volna. Emlékszem, hány vasárnap reggel kezdtünk úgy a Parlament Nándorfehérvári termében, hogy programokat, törvényeket fogalmaztunk, amelyek vagy soha nem kerültek a parlament elé, vagy kérészéletük nem hozott igazán politikai sikert. Számos politikus vezetői tapasztalat nélkül került bársonyszékbe, és így minden érdemi kontroll nélkül törvényekbe íratta álmait, vágyait vagy épp a saját tárcája, szakterülete megmentésének addig jól titkolt forgatókönyvét. – Nem kérdezte meg, miért kotnyeleskednek bele olyasmibe, amihez nem értenek? – Dehogynem. Több esetben is fölösleges, értelmetlen munkát végeztünk. Ám mi akkor és ott tényleg elhittük, mennyire fontos, amit teszünk. Hiszen néha még maga a miniszterelnök is odajött hozzánk, meglapogatta a hátunkat, és azt mondta: „Gyerünk, barátaim!” Ám kifejezetten rosszul- esett, amikor a Miniszterelnöki Hivatal akkori sajtósaitól visszahallottam: azért szerepeltetnek engem annyit a médiában, hogy inkább én kopjak, ne a miniszterelnök vagy a miniszter. Nem örültem túlzottan ennek a cinikus megjegyzésnek. Nem hiszem, hogy az érdemi munkát a sajtószereplésekkel ki lehet váltani, bár kétségtelen, hogy a társadalomnak el kell magyarázni a döntéseinket, azok okait... – Az sem vigasztalta, hogy az akkori miniszterelnök szerint történelmet írtak? – Az ember még egy tágas hivatali irodában sem igazán veszi észre, hogy történelmet ír, pedig amit megéltünk a rendszerváltozás óta, az maga a történelem... Én a rendszerváltozás után röviddel az Alkotmánybíróság egyik első szakértője lettem, majd 1997 márciusában kerültem az Igazságügyi Minisztériumba. Három nagy feladatot kaptam; a bős–nagymarosi vízlépcső ügyében hozott hágai ítélet végrehajtásáról tárgyaltam, a strasbourgi bíróság előtt képviseltem Magyarországot, az uniós csatlakozás folyamatában pedig a bel- és igazságügyi fejezeten dolgoztam. 2004-től már közigazgatási államtitkár lettem. – Azonban 2006-ban a második Gyurcsány-kormány megszüntette a közigazgatási államtitkári posztot. – Az egy államtitkáros modell bevezetése súlyos tévedés volt. Egy fenékkel nem lehet két lovat megülni. Nem lehet egyszerre a minisztérium szakmai munkáját irányítani, és azzal egy időben a parlamentben a pártpolitikai csatározásokban is állni a sarat. Amikor engem a miniszterelnök 2006 nyarán felkért, hogy legyek az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára, hosszú napokig gondolkodtam. Bár politikai gyakorlatom nem volt, végül mégis igent mondtam. – Ma is megtenné? – Nem. Azt láttam, hogy a többi minisztériumnál – velem ellentétben – pártpolitikai vonalról érkező figurák lettek államtitkárok, akik viszont nem értettek a közigazgatáshoz. Így az a képtelen helyzet állt elő, hogy a miniszterek kabinetfőnökei próbálták ellátni azokat a feladatokat, amelyeket addig a közigazgatási államtitkárok végeztek. Hatalmas öngól volt az átalakítás, amellyel nagyon meggyengült a kormányzat szakmai munkája. Máig nem értem, kinek lehetett ez az érdeke. – Közismert, hogy az egy államtitkáros modell ötlete Sárközy Tamásnak, a Gyurcsány-kormány egyik fontos háttéremberének a fejéből pattant ki. – Ilyen nagy, közigazgatási reformnak álmodott ötletek csak felszínesen köthetők egy-egy tudóshoz, elméleti szakemberhez. Valóban hajlamosak arra a hazai jogtudósok, hogy a politikának dolgozzanak: alig tudnék olyan professzort említeni, akiről ne tudta volna meg a közvélemény, hogy az éjjeliszekrényében is alkotmánytervezetet őriz, vagy nagy közigazgatási modellekről ábrándozik. De az áhított megrendelés csak kevesekhez érkezik el. Természetesen nemcsak az számít, mennyire nagyszerű az ötlet: a pártkötődések sokkal izgalmasabbak. Joggal váltott ki súlyos kritikát az a máig ható döntéssorozat, amellyel folyamatosan csökkentették a minisztériumok létszámát, ám ezzel párhuzamosan számos olyan feladatot szerveztek ki, amelyeket még a karcsúsított minisztériumi apparátus is el tudott volna végezni – sőt, azért kapták a fizetésüket. Bevett eljárás volt viszont, hogy éppen az elküldött munkavállalókat foglalkoztatták vissza cégeiken keresztül. Papíron tehát csökkent a tárca személyi állománya, ám valójában saját magunkat csaptuk be. – A 2006-os perben az igazságügyi és belügyi tárca összevonását is hatalmas hibának nevezte. Miért? – 2006. július elsejével történt meg az összevonás. Két teljesen eltérő szerkezetű, működésű minisztériumot kényszerítettek frigyre. Azt se tudtuk, mi van a Belügyminisztériumban. Ott lógott a szögön a belügy pincekulcsa, mi pedig csak álltunk, néztük azt az egykor oly sok félelmetes titkot rejtő kulcsot. Nem erősítette a kormányzás hatásfokát, hogy kellő vezetői és élettapasztalat nélküli, nagyon fiatal politikusok kerülhettek fontos minisztériumok élére. Senki ne mondja nekem, hogy egy 30 év körüli fiatalember – legyen bár a világ legokosabb embere – érett a miniszterségre. – De legalább Ficsor Ádámot nem vádolják kémkedéssel, mint hivatali elődjét, Szilvásy Györgyöt. Mit szól ahhoz, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormány számos minisztere és államtitkára súlyos bűncselekmények miatt áll bíróság előtt? – Általánosságban elmondható, hogy a politikai élet sajnos kriminalizálódik. Méltatlan emberek kezébe nem kerülhetnek politikai szerepek, ekkor ugyanis megrendül a választópolgárok demokráciába vetett hite. Azért azt tegyük hozzá, az ártatlanság vélelme – politikai nézeteitől függetlenül – mindenkit megillet. – Mikor tudatosult önben, hogy az akkori kormányzati munka – finoman fogalmazva – hagy kívánnivalókat maga után? – A tökéletes kormányzás utópia, az csak a pártok választási programjaiban lelhető fel. A szembenézéshez, az átfogó kritikához idő kellett. Ezt a folyamatot jelezte az a bizonyos őszödi beszéd is. A szándék akár jó is lehetett: kicsit brutális, közönséges formában a politikai küzdőtársakra olvasni súlyos kritikákat. Lehetett volna egy új, a hibáival szembenéző kormányzás kezdete is. A beszéd azonban az addig és a később elért eredmények értékét csökkentette. Az elkövetkező évek kormányzása a beszéd súlya alatt, hihetetlen idegfeszültségben telt. Kérdés: végig kellett-e csinálni… – Ön szerint? – Meg tudtam volna érteni, ha lemond a kormányfő, és előre hozott választást írnak ki. Katartikus hatása lett volna a szembenézésnek. A miniszterelnök nem ezt az utat választotta, ragaszkodott a kormányrúdhoz, és emiatt a későbbi bukása is nagyobb volt. Én úgy tapasztaltam, hogy Gyurcsány nem kifejezetten csapatjátékos. Őszödön és máshol is szép hatásosan elmondta, amit akart, majd többnyire távozott, az eszmecseréken, a közösségi életben már nemigen vett részt. Gondolatait nem a közösséggel való párbeszéd érlelte, hanem a pillanatnyi hangulatai. Önjáró volt. – Aztán jött 2006 ősze. – Megrendített, ami akkor történt. Nagyon sajnálok mindenkit, aki testi vagy lelki sérüléseket szerzett – tüntetőket és rendőröket egyaránt. Röstellem, hogy személyesen semmit sem tudtam tenni, amivel mérsékelhettem volna a károkat. A legrosszabb az volt, hogy nem kaptam utasítást, légüres térben mozogtam. – Miért kerülte meg a minisztert Gyurcsány Ferenc, miért tárgyalt közvetlenül a rendőri vezetőkkel? – Gondolom, azért, hogy elkerülje a tárcavezető esetleges akadékoskodását. Így rövidre zárta a kérdést. – Ehhez képest a Gyurcsány-párt az ön tanúkihallgatása után közleményt adott ki, amelyben leszögezte: Kondorosi nem is mondott olyat, hogy a miniszterelnök közvetlenül tárgyalt rendőri vezetőkkel. – A bíróságon részletes és valósághű vallomást tettem, amely hozzáférhető a sajtó útján bárkinek. A miniszterelnök eljárását nem tartom valamiféle szörnyű bűnnek, bár szerencsésebb lett volna, ha a miniszteren keresztül intézkedik. Egyébként a tárgyaláson felvetődött egy másik példa is. Gergényi Péter volt budapesti főkapitány 2006 őszén felajánlotta, hogy nyugdíjba vonul. A miniszter nem marasztalta, sőt emlékeim szerint valami olyasmit mondott neki, hogy „Nagyszerű, örülünk neki, jó pihenést!” Ám Gyurcsány behívatta a főkapitányt, és maradásra bírta. Egyébként is érződött, hogy hatalmas támogatást kap a miniszterelnöktől. – Rövid ideig az MSZP-nek is tagja volt. Miért lépett ki? – Még Gyurcsány Ferenc javasolta 2008-ban, hogy induljak országgyűlési képviselőjelöltként Zala megyében. Elvállaltam, és örültem is ennek a lehetőségnek. Nem titkolom, szívesen lettem volna országgyűlési képviselő. Bár Zalaegerszegen születtem és ott is kezdtem dolgozni, 1979-ben elköltöztem a városból. Próbáltam visszailleszkedni, és kapcsolatokat találni, de ez nem igazán sikerült. A helyi pártvezetők még azt is felrótták nekem, hogy a zalaegerszegi piacon jobboldali asszonyoktól vásárolok. Nem gondoltam, hogy párttagkönyvet kellene kérnem az eladóktól. Mivel érzékeltem, hogy nem fogadnak jó szívvel, és alig kaptam támogatást, ezért néhány nap után kiléptem a pártból. – Mivel foglalkozik most? – A Budapesti Corvinus Egyetemen és néhány más felsőoktatási intézményben nemzetközi jogi és európai jogi kurzusokat tartok. És rengeteget írok. Az állam és jog természetrajza válság idején című új könyvemben például a globális kormányzás intézményeivel, többek között a Világbankkal vagy a sokat és méltán bírált Nemzetközi Valutaalappal is foglalkozom, amelyek furcsa módon szinte kivirágoznak válság idején. E szervezetek olyan programokat kényszerítenek fiatal, átalakulóban lévő demokráciákra, amelyek visszafogják a szociális kiadásokat, az elesettek felemelésére szánt forrásokat. Azok az államok, amelyek hagyják magukat, és a hitelért cserébe végrehajtják ezeket az intézkedéseket, gyakorlatilag gyámság alá kerülnek. Ha mindezt végiggondoljuk, akkor értékelnünk kell azt a törekvést, hogy Magyarország az elmúlt években próbálja nemzeti érdekeit erőteljesebben képviselni. Én ezt üdvözlendőnek tartom. Az állam szuverenitása ma már nem a – Schengen világában felszívódott – határok megvédésének a képességét jelenti, hanem a nemzeti érdekek érvényesítését. Ilyen nemzeti érdek mondjuk a hazai vállalkozások megvédése, amelyekre a rendszerváltás után túlságosan hamar engedtük rá a több évtizedes versenyelőnyben lévő nyugati konkurenciát. Vagy nemzeti érdek a kettős állampolgárság is. A Gyurcsány-kormány egyik legsúlyosabb hibája a határon túli magyarok kitagadása volt a 2004. december 5-i népszavazáson. Sajnos máig van egy félelem a baloldalon attól, hogy ha a határon túli magyarok állampolgárságot kapnak, ők mondják majd meg, milyen jövőnk legyen. Ez butaság. Minden valamirevaló ország törődik a határain túlra szorult nemzettársaival. Megjegyzem, fontosnak tartom az alaptörvényben lévő nemzeti hitvallást is. Hallgatóimtól elvárom, hogy ismerjék a hitvallás mondanivalóját. – Nem tart attól, hogy egykori párttársai emiatt kígyót-békát szórnak majd a fejére? – Nem hoz lázba a kritikájuk. A világlátásomon ez nem változtat. Való igaz, nem könnyű túllépni azon, hogy Bajnai Gordon hatalomra kerülésekor, 2009-ben a Magyar Közlönyből értesültem a rend és szabadság kormánybiztosi tisztségem megszűnéséről. Rosszulesett, hogy a munkámat annyira sem becsülték meg, hogy döntésüket személyesen közöljék. – Miért mondta el mindezt? – Tudom, hogy a Magyar Nemzet olvasói nem a legkedvezőbb oldalamról ismertek meg. Szerettem volna árnyalni ezt a képet. Pilhál Tamás MNO
Hogyan is működik a "független" magyar igazságszolgáltatás?
Emlékezetes: Rezesová a pénteki első fokú ítélet szerint négy ember halálát okozta tavaly augusztusban, amikor begyógyszerezve, ittasan, hátulról belehajtott az elé kikanyarodó Fiatba, ennek ellenére csak hat év fogházbüntetést kapott. A legenyhébb fogva tartási körülmények mellett gyakorlatilag három év múlva hazamehet, ha másodfokon nem változik a bírói döntés. A magyar felmenőkkel rendelkező szlovák milliomosnő védelmét az ország egyik legjobb ügyvédje, Novák Péter látja el, s megszerezte a védelemnek az ország talán legelismertebb műszaki szakértőjét, dr. Melegh Gábort.
Utóbbinak kulcsszerep jutott. Ő volt az, aki korábban még összeférhetetlenség miatt visszautasította az áldozatok hozzátartozóit, de akkor, amikor a szlovák milliomosnő védelme kérte fel ugyanerre, már nem voltak ilyen aggályai. Szakelemzésében aztán kimutatta, hogy nem Rezesová, hanem a Fiat – már halott – sofőrje volt a hibás, hirtelen előzése miatt elkerülhetetlen volt a baleset, főleg, hogy Rezesovát még a szemközt közlekedő autók fényei is zavarták.
Melegh betoppanása után az ügyben meghallgatott szakértők közül ketten korábbi álláspontjukkal szembehelyezkedtek, s Melegh “pártjára álltak”. Ezeket a szakvéleményeket a bíróság végül nem is vette figyelembe, ugyanis meg sem tudták magyarázni, miért is jutottak teljesen más végkövetkeztetésekre ugyanazokból az adatokból.
Melegh véleményét, miszerint szinte elkerülhetetlen volt a baleset és a Fiat sofőrje is hibás volt, a Gödöllői Járásbíróság tanácsvezető bírája, Fülöp Ágnes elfogadta. Melegh és a bírónő nem mellesleg korábban közös könyvet írt Közlekedési büntetőjog címen.
A témával foglalkozó előző cikkünkben idéztük Rezesová anyjának a nyilatkozatát is: „Ez az ítélet szuper!” – jelentette ki az asszony a szlovák Blesk című lap szerint. Az ítélet végén maga Eva Rezesová is megköszönte az ítéletet.
pestisracok.hu
A Fidesz véleménye szerint a bankok bírsága önmagában nem elég!
A Gazdasági Versenyhivatal által 11 bankra kirótt összesen 9,5 milliárd forintnyi büntetés, a végtörlesztés korlátozására irányuló összehangolt magatartás miatt csupán egy szükséges lépés volt.
Ez a büntetés önmagában nem elég!
Ezek a bankok, amelyek első számú felelősei az ország egyik legsúlyosabb társadalmi és pénzügyi problémájának, a devizacsapdának. Ugyanezek a bankok ahelyett, hogy segítenék a bajba jutott családokat, megakadályoztak több ezer családot abban, hogy végtörlesszenek.
A végtörlesztés korlátozásával a bankok több tízezer embertől vették el a lehetőségét, hogy éljen a végtörlesztéssel. A Kúriának mielőbb meg kell hoznia a jogegységi határozatot, hogy a devizahitelesek megmentésében újabb lépéseket tehessünk!
A bankok sem húzhatják ki magukat az átfogó megoldás kidolgozása alól - közölte a kormányzó párt, a Fidesz.
Patrióta Európa Mozgalom
Kocsis Máté (Fidesz): Számoltassa el Bajnait az MSZP!
A Fidesz szerint köztudott, hogy homályos amerikai pénzügyi körök százmilliókkal pénzelik Bajnai Gordon pártját és annak holdudvarát, ezért felszólítják az MSZP-t, mint az Együtt–PM szövetségesét, hogy számoltassa el a volt kormányfőt ezekben a kérdésekben – jelentett be sajtótájékoztatóján Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója.
Amióta Bajnai Gordon visszatért a közéletbe, csaknem félmillió dollár érkezett a Haza és Haladás Alapítványhoz, és további mintegy 500 millió forintot kaptak a holdudvarukhoz tartozó „álcivil szervezetek” és internetes oldalak amerikai spekuláns pénzügyi köröktől, az amerikaiak feltehetőleg politikai befolyásszerzésre törekednek – tette hozzá a kommunikációs igazgató.
Kocsis Máté emlékeztetett rá, hogy az MSZP szombati választmányi ülésére meghívták Bajnai Gordont is, így szerinte tisztázhatják vele a vitás kérdéseket. A kormánypárti politikus szerint elgondolkodtató, hogy miért éri meg Bajnai Gordont és körét pénzelni az amerikaiaknak és hogy ezért mit kérnek cserébe. „Ez nyilván nem karitatív támogatás” – fogalmazott.
Kocsis Máté választ vár arra is, hogy összesen mekkora összegű támogatás érkezett az amerikaiaktól és azt mire költötték. Egy kérdésre válaszolva a fideszes politikus elmondta, hogy ezek tisztázása elsősorban morális, nem jogi kérdés.
Egy másik témában feltett kérdésre válaszolva a Fidesz kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a volt SZDSZ félmilliárd forinttal tartozik az államnak és további pénzekkel az önkormányzatok, közszolgáltatók felé. Álláspontja szerint az egykori liberális politikusoknak előbb rendezniük kell tartozásaikat és csak ezután próbálkozni újabb szerepvállalással a közéletben a Bajnai-féle politikai alakulatban.
MNO
Amibe Ferenc pápa sosem törődne bele - Közel-keleti pátriárkákat fogadott Rómában Ferenc pápa
A szíriai, iraki és más közel-keleti keresztények helyzetéről beszélt Ferenc pápa csütörtökön a keleti egyházak pátriárkáival tartott vatikáni találkozón, azt hangoztatva: „nem törődünk bele, hogy a Közel-Keletet keresztények nélkül lássuk”.
Mély aggodalmának adott hangot a megbeszélésen a katolikus egyházfő a közel-keleti keresztény közösségek életkörülményei miatt, hangsúlyozva: ezek a közösségek „rendkívüli súllyal szenvedik el a folyamatban levő feszültségek és konfliktusok következményeit”. Az egyházfő hozzátette: Szíria, Irak, Egyiptom és a Szentföld „nem egyszer könnyez”.
A Keleti Egyházak Kongregációjának plenáris ülésén felszólaló egyházfő kiemelte: a Közel-Keleten tiszteletben kell tartani mindenki jogát ahhoz, hogy méltó életet élhessen és szabadon gyakorolhassa vallását. Ferenc pápa úgy fogalmazott, hogy Róma püspöke „addig nem talál békére”, amíg bármilyen vallású férfiakat és nőket méltóságukban sebeznek meg, megfosztják őket a legszükségesebbtől, ellopják jövőjüket és menekültsorsra kényszerítik őket.
A pápa vigaszt kért „mindannyiunk közös spirituális szülővárosa”, Jeruzsálem számára is.
A keleti egyházak vezetőit fogadva Ferenc pápa kijelentette, minden katolikus hálával tartozik a Szentföldön élő egyházaknak, melyek a keleti kereszténység lelki örökségének őrzői. A pápa ugyanakkor a nyugati és keleti egyházak egységét sürgette, hangsúlyozva, hogy a különbségek nem bontják fel az egyház egységét.
„Joguk van ahhoz, hogy jó példát kapjanak tőlünk és a javak kezelésében is átláthatóságot kérnek” – mondta Ferenc pápa a közel-keleti térségből érkező pátriárkáknak és érsekeknek.
MNO