Orbán Viktort a szabadság és a demokrácia iránti elkötelezettségéért a tokiói Dzsószai Egyetemen díszdoktorrá avatták
Érkezésekor az egyetem aulájában több száz, magyar zászlót lengető hallgató köszöntötte a miniszterelnököt, akinek az intézmény vezetése egy fotókiállításon keretén belül mutatta be a Dzsószai Egyetem magyar kapcsolatait, ezt követen pedig díszdoktori címet adományoztak Orbán Viktornak a szabadság és a demokrácia iránti elkötelezettségéért.
Páll Lajos emlékkiállítás nyílik Marosvásárhelyen
Páll Lajos emlékkiállítás nyílik Marosvásárhelyen a Bolyai téri unitárius egyházközség Dersi János tanácstermében. A tavaly elhunyt jeles korondi festőművész emléke tiszteletére rendezett tárlat 2013. november. 26. és 2013. december 26. között látogatható, naponta 09-13 óra között.
Sikeres költő és sikeres festő vált belőle. Művészete az erdélyi tájhoz, közelebbről a Kis-Küküllő völgyéhez, Korond emberi világához kötődik. (Festményeinek már címe is jelzi a szülőföldi témaválasztást (Bivalyok, Korond, Tájkép legelésző lovakkal, Korondi csendélet, Őszi hangulat, Kilátás a hegyekre, Dombok között, Pihenő favágó).
Zsögödi Nagy Imre festő művészetével rokon az övé, természetelvű festés, de a 20. század modern festészeti irányzatainak kellékeit is gyakran beépíti motívumkincsébe . Világos, derűs színei optimizmust sugároznak, a táj megtartó erejének érzését keltik.
Valahol a háttérben a nagybányai művésztelep kisugárzása, hagyományainak továbbvitele érvényesül kortárs művészeti eszközökkel. 1965 óta volt kiállító művész, elsősorban egyéni tárlatokat szervezett. Az 1989-es romániai rendszerváltás után gyakran eljutott kiállításaival az anyaországi galériákba és Nyugat-Európába is.
erdely.ma
Tízezrektől vették el a lehetőséget a bankok - Gazdasági Versenyhivatal döntése: 9.5 milliárd összegű összegű bírság
A kartellezés felett nem lehet szemet hunyni – reagált Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az Indexnek a Gazdasági Versenyhivatal döntésére, amely alapján tizenegy pénzintézettel szemben a végtörlesztés korlátozására irányuló összehangolt magatartás miatt összesen 9 milliárd 488 millió 200 ezer forint összegű bírságot szabott ki.
Rogán Antal azt mondta: nagyon sajnálja, hogy a gyanúja beigazolódott, és a versenyhivatal szerint is összejátszottak a pénzintézetek. Úgy vélte, ezzel az akcióval a bankok több tízezer embertől vették el a lehetőségét, hogy éljenek a végtörlesztéssel.
A GVH közleménye szerint a 2011. november 23-án indult eljárásban a versenyhivatal megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozások 2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között jogsértést valósítottak meg azáltal, hogy a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korlátozása révén a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében összehangolták a stratégiájukat, és ennek során üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással.
A bankok korábban tagadták, hogy összebeszéltek volna, hogy együtt csökkentsék a végtörlesztésben részt vevő adósok számát. A vád szerint 2011 őszén, a végtörlesztés idején közösen a bankok határoztak úgy, hogy minél kevesebb adósnak teszik lehetővé a devizaadósságuk forintra váltását.
Ismert, a végtörlesztés életbe lépésekor másfél hónap alatt átlagosan egy-másfél százalékponttal drágultak a forintalapú kölcsönök. Az ügyben indult eljárást a Gazdasági Versenyhivatalnál és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF) még Rogán Antal kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy a pénzintézetek egyidejűleg emelték meg a forinthitelek kamatát a kedvezményes végtörlesztés hírére.
Zsinóron rángatták az MNB-t?
Boros Imre korábban az MNO-nak arról beszélt: véleménye szerint a Simor András vezette jegybank is felelős lehet azért, hogy kamatemeléssel riasztották el az adósokat a devizahitelek forintosításától a bankok. Nem zárható ki, hogy az akkori Magyar Nemzeti Bankot – Boros kifejezésével élve – a külföldi bankok „rángatták”, saját érdekeik szerint módosítgatva a forint alapkamatát, ezzel mintegy rásegítve a pénzintézetek kamatemeléseire.
Így a devizahitelesek jelentős része nem tudta vagy nem merte forintosítani külföldi pénznemben fennálló tartozását, vagy ha mégis megtette, a megemelt kamatok miatt így is a bankokat gazdagította. A pénzintézetek így kompenzálták magukat azokért a veszteségekért, amelyek állításuk szerint a végtörlesztés nyomott árfolyama miatt érte őket.
Magyar Nemzet
Hiába tagadja Bajnai, egy ország hallotta
Bajnai Gordon elszólta magát, és ezt most próbálja letagadni – így kommentálta a Fidesz szóvivője szerdán, hogy az Mint ismert, minden bizonnyal megbízóinak üzent Bajnai azzal, hogy fájdalmas intézkedéseket helyezett kilátásba győzelme esetén 2014-ben. Bajnai blogbejegyzésében egyetlen felvetésre sem reagált és ismételten sumákolva mellébeszélt.
Bajnai Gordon múlt héten azt mondta: „Mindig készek vagyunk megtenni, amit a nemzet jövője érdekében meg kell tenni. Akkor is, ha ki kell mondanunk, hogy ez fájni fog. Fájni fog, de azért, hogy utána lényegesen jobb legyen. Utólag az egészet megint letagadta - hogy ő nem arról beszélt...
Bajnai a Fidesz szerint egyszerűen hazudik
Bajnai hazudik, azt akarja letagadni, amit egy ország füle hallatára mondott – kommentálta az Együtt–PM Szövetség vezetőjének szavait Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Véleménye szerint Bajnai hiába tagadja, hiszen beismerte, hogy „ha rajta múlna, újra fájdalmas megszorító intézkedéseket vezetne be”, mint 2009-ben, amikor megszorítások sújtották a családokat, a munkaadókat és munkavállalókat, a nyugdíjasokat, a gyermeket nevelőket és az otthonteremtőket.
MNO, Patrióta Európa Mozgalom, Elég
Devizahitelek – a kormány jogi konzultációt szeretne
Orbán Viktor szerint a devizahitelek rossz hitelek, s ez bankok hibája, ezért nekik kell kijavítaniuk. Van egy körülmény, ami mellett a parlamenti képviselők elmehetnek, de nem mehet el a kormány. Ez pedig, hogy mihamarabb szükség van egy jogegységi döntésre, hogy a Kúria hozzon egy ilyen döntést a devizahitelügyekkel kapcsolatban.
Eddig egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek születtek az elmúlt időszakban a devizahitelek ügyében. Az embereket viszont nem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy bevezetnek egy kormányzati megoldást, majd azzal ellentétes bírósági ítéletek születnek, az ugyanis jogi zűrzavart eredményezne.
Ezért arra kell sarkallni az igazságszolgáltatás vezetőit, elsősorban a Kúria elnökét, hogy előbb-utóbb tegyenek rendet a devizahitelügyek területén, vagyis hozzanak egy olyan jogegységi döntést, amely után a bírók az azonos tényállásokat, azonos élethelyzeteket azonos módon fogják megítélni, és azonos ítéletek születhetnek.
A kormány egy minél hamarabb megindítandó jogi konzultációra kérte fel a devizahitel-szerződések ügyében Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert.
Ha látjuk, hogy itt rend lett, akkor a kormány kockázat nélkül, az emberek mindennapi életének felborítása kockázata nélkül tud úgy döntést hozni, hogy az összhangban legyen az igazságszolgáltatás által kialakított jogi helyzettel - mondta Orbán Viktor
Patrióta Európa Mozgalom
Adócsalás az egykori Bajnai-cégnél
Bajnai Gordon miniszterelnöksége idején száznyolcvanmillió forintnyi áfát próbált jogtalanul visszaigényelni a Konzol Trade Kft., amely a csalási kísérlet előtt néhány évvel még Bajnai apjának tulajdonában állt, és a gyanús tranzakció idején is az ő régi cégtársai vitték a vállalkozást.
A Pestisrácok.hu értesülései szerint a Konzol Trade a Bajnai család milliárdos kereskedőcégének, az International Foodnak (IF) csődje után virágzott fel, gyakorlatilag ugyanazokkal a szereplőkkel. A csalási kísérletet az akkori APEH feltárta, az összeget végül nem is fizették ki, ám különös módon az egykori Bajnai-vállalkozás vezetői ellen nem indult büntetőeljárás. A portál úgy tudja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal időközben újra vizsgálódni kezdett az azóta már félmilliárdos tartozást felhalmozó és a csőd szélén álló társaságnál.
Mint írták: idősebb és ifjabb Bajnai közös cége, a fénykorában évi nyolcmilliárdos forgalmat bonyolító IF sok károsultat maga mögött hagyva csődbe ment, azonban vezető tisztviselői, köztük a volt kormányfő apja újabb és újabb kereskedőcégekben tűntek fel.
Az egyik ilyen vállalkozás a Konzol Trade Kft. volt, amelyben 1997-től 2005-ig Bajnai György és Vizin László volt a meghatározó tulajdonos, majd az ifjabb Bajnai kormányzati szerepvállalása előtt a fő tulajdonosok helyébe a Kamarás-Duna Kft. lépett.
A Konzol Trade szerepelt az állami adóhatóságnál nyilvántartott, 180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező, nem magánszemélyekre vonatkozó adózók listáján – közölte a lap.
Szeptember közepén az MNO is beszámolt róla, dokumentum bizonyítja, hogy Bajnai Gordon a legnagyobb részvényesek között volt akkor, amikor az International Food Rt. 1998-ban csődbe ment. A volt miniszterelnök viszont úgy véli, hogy ő csak mellékszereplő volt a történetben. Mint ismert, Bajnai tisztában lehetett a Hajdú-Bét várható csődjével, a történtekért pedig a mai napig nem kért bocsánatot. A nyáron pedig olyan hírek is megjelentek, hogy Bajnai egyik cége révén Ausztriában fizet adót.
Magyar Nemzet
Orbán Viktor: Sikeres anyaország áll a Kárpát-medencei magyarság mögött
A Kárpát-medencében élő magyarság számíthat arra, hogy egy sikeres anyaország áll a háta mögött a következő esztendőkben.
Erőt adott az egész kormánynak, hogy amikor kiállásra volt szükség, akkor a határon túli magyarokra és szervezeteikre mindig lehetett számítani; könnyen lehet, hogyha nem lett volna ilyen széles, a nyugati magyarságot is magában foglaló kiállás és szolidaritás, akkor talán nem is tudtuk volna keresztülvinni az elképzeléseinket.
Rendkívül sajátos a magyar pozíció az eurózónához nem tartozó országok és az eurózóna államainak viszonyának vitájában, mert miközben államadósság csökkentési, költségvetési, foglalkoztatáspolitikai sikerekről lehet beszámolni, sosem szabad elfeledkeznünk arról, hogy rendkívül szegény országról beszélünk.
Bár a helyzet kétségkívül valamennyit javul: döntöttünk a gyed extrabevezetéséről, a következő évben is lesznek béremelések, jövőre életbe lép a kiskeresetűek adókedvezménye, rezsicsökkentés zajlik, ez nem felejtetheti el velünk azt a tényt, hogy az átlagkereset Magyarországon nettó 600 euró körül van és a nyugdíjak is csak 300-330 euró körül havonta.
Az elmúlt három és fél évben abba az irányba haladt Magyarország, hogy a szabadság mellett a szabad élet feltételeit is megteremtsük. A szabad élethez ugyanis szükség van munkahelyre, megélhetésre, a gyereknevelés biztonságára és így tovább.
Az elmúlt három és fél évben tapasztalt ellenszél jelentősen enyhülni fog. Ez nem fog megmutatkozni a választások előtt, ugyanis az európai logikának megfelelően mindenki a sajátjait fogja támogatni és a külföldi elem meg fog erősödni.
Ha a választásokat követően stabil kormány jön létre Magyarországon, ami az egyik legkeresettebb cikk Európában, akkor ez a fajta nemzetközi elismerés megjelenik majd hazánk és a szövetséges uniós országok kapcsolatában - mondta Orbán Viktor.
Patrióta Európa Mozgalom
Fidesz: A jogerősen elítélt Szilvásy György még mindig az MSZP tagja
Mindenről többet elmond a MSZP-ről és az egész baloldalról az, hogy ők egy emberként összezárnak Szilvásy mögött.
Politikus még soha nem követett el olyan súlyos bűncselekményt, mint Szilvásy György, akit a Bíróság
jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítélt. Az ítélet szerint, államellenes bűncselekményt követett el. Az egyik legsúlyosabb, amit egy ember a nemzete ellen elkövethet.
Lehallgatás: a balliberálisoknak dolgozott az USA?
Balliberális köröknél landolhatott azoknak az Egyesült Államokat érintő lehallgatássorozat részeként gyűjtött információknak egy része, amelyek kapcsán a magyarországi politikai befolyásszerzés gyanúja is felmerült – tudta meg a Magyar Nemzet.
Hazai baloldali és liberális politikai körök is kedvezményezettjei lehettek annak a nemzetközi botrányt kiváltó lehallgatás- és adatgyűjtés-sorozatnak, amelyet az Egyesült Államok nemzetbiztonsági ügynöksége, az NSA Magyarországon folytatott – értesült a Magyar Nemzet.
A lap információi szerint a parlament nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén a lehallgatási üggyel kapcsolatban említett belföldi befolyásszerzésre irányuló törekvésekkel két ilyen politikai formáció hozható összefüggésbe. A lehallgatások kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök konzultációra hívta a parlamenti pártok frakcióvezetőit. A kormányfőnek ez a döntése a lap nemzetbiztonsági forrásai szerint abból a szempontból is elgondolkodtató, hogy a T. Házban helyet foglaló pártok közül a Gyurcsány nevével fémjelzett Demokratikus Koalíció képviselői, valamint a Bajnai Gordonhoz köthető Párbeszéd Magyarország politikusai nem alkotnak frakciót.
Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja kedden jelentette be, hogy a polgári és katonai titkosszolgálatok főigazgatóval zárt ajtók mögött történt egyeztetés után arra jutottak: a lehallgatások kapcsán nemcsak adat- és információgyűjtésre, hanem a politikai befolyásszerzésre irányuló, kül- és biztonságpolitika területét is érintő gyanú merült fel.
Mint ismeretes: az NSA minden elképzelhető mértéket meghaladó adatgyűjtési programjáról a szervezet egykori informatikusa, Edward Snowden szivárogtatott ki adatokat. Kiderült, hogy a hírszerző ügynökség erre szakosodott szerve európai vezető politikusokat is lehallgatott, a WikiLeaks világhálós portál pedig a múlt héten az NSA lehallgató-átjátszó központjainak helyszínét tartalmazó dokumentumokat tett közzé, melyek egyikén Budapest is szerepel.
Az amerikai diplomácia figyelmét egyébként már korábban felkeltették a magyar belpolitikai események. Fokozott érdeklődést mutattak a balliberális oldalhoz köthető személyek ellen folytatott büntetőeljárások iránt.
Az amerikai külképviselet 2010 után statisztikai adatszolgáltatás címén rendszeresen kért információkat a Legfőbb Ügyészségtől, és kérdéseik főként a politikusokkal szemben folyamatban lévő eljárások részleteire irányultak. A politikai befolyásgyakorlás részének volt tekinthető, hogy a nagykövetség munkatársai 2011 májusában találkozót kezdeményeztek Budai Gyulával. Az akkori elszámoltatási kormánybiztostól korrupciógyanús ügyekről, de főképp Gyurcsány Ferencnek a sukorói kaszinóberuházásban játszott szerepéről próbáltak információkat szerezni.
A velünk egy szövetségi rendszerben lévő nagyhatalomnak a magyar politika befolyásolása érdekében tett lépései közé sorolható az is, hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon a 2010-es kormányváltás óta jelentős összegű amerikai támogatáshoz juthatott. A Heti Válasz számolt be arról, hogy Gyurcsány cégcsoportja sorra nyeri el a külföldi megbízatásokat a Soros György amerikai tőzsdespekuláns érdekeltségébe tartozó alapítványától, míg Bajnai az Együtt–PM vezetőjeként több amerikai szervezet és befolyásos magánszemély támogatását élvezi.
Gyurcsány Ferenc maga is utalt a baloldalt támogató kampánypénzekre, amikor két hete egy pódiumbeszélgetésen az MSZP finanszírozásáról szólva úgy fogalmazott: „én voltam ennek a pártnak az elnöke, sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon, ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk”.
MNO, Patrióta Európa Mozgalom
Rétvári Bence államtitkár szerint itt az idő, hogy a benesi dekrétumok a történelem szemétdombjára kerüljenek
Az igazságügyi államtitkár szerint a felvidéki magyarság második világháború utáni jogfosztását eredményező 1945-ös Benes-dekrétumok ellentétesek az unió jogával, Szlovákia és Csehország mégis fenntartja őket. Az államtitkár úgy véli, hogy a dekrétumok hátráltatják a visegrádi együttműködést. A politikus szerint ideje, hogy a Benes-dekrétumok a történelem szemétdombjára kerüljenek.
Az 1945-ös kassai kormányprogram nyomán megszületett 143 elnöki rendeletből 13 közvetlenül, 20 közvetve sújtotta a csehszlovákiai magyar és német kisebbséget, a rendelkezések célja pedig elsődlegesen az etnikailag homogén Csehszlovákia létrehozása volt.
A magyar és német nemzetiségűeket egyebek között megfosztották állampolgárságuktól, befagyasztották bankbetéteiket, az állami alkalmazottakat elbocsátották, a hallgatókat kizárták az egyetemekről. A csehszlovákiai kisebbségek elleni támadássorozat része volt a gróf Esterházy János elleni per, melyben „fasizmussal való együttműködés” ürügyével hoztak halálos ítéletet – melyet életfogytiglanra változtattak –, miközben korábban éppen Esterházy volt az egyetlen, aki a szlovák parlamentben tiltakozott a zsidók deportálása ellen.
Horváth Attila jogtörténész előadásában beszélt arról, hogy a Benes-dekrétumok nem csupán jogfosztást jelentettek, de az ingatlan- és részben az ingóvagyontól való megfosztást is, továbbá az érintettek társadalombiztosításának megszüntetését. Ezeknek az elnöki rendeleteknek a következménye az is, hogy a magyar gyermekek négy éven át nem járhattak iskolába.
Ezen a területen a világháború után a népbíráskodás is a magyarság ellen fordult, 75 ezer „háborús bűnöst” találtak a felvidéki magyarok körében – ez egész Európában példátlan arány – az ezen eljárásokban elítéltek egy részének azonban büntetlenséget ígértek a csehszlovák hatóságok, ha áttelepülnek Magyarországra, ismertette a szakember.
Miután a nyugati nagyhatalmak csak a csehszlovákiai németek egyoldalú kitelepítését támogatták, a felvidéki magyarságét nem, a csehszlovák hatóságok kezdeményezésére sor került a szlovák-magyar lakosságcserére, melynek keretében több mint hetvenezer, jobbára módos felvidéki magyart kényszerítettek vagyona hátrahagyásával áttelepülésre. Eközben Magyarországról önként, toborzás hatására költözhettek Csehszlovákiába, akik erre vállalkoztak – mondta Horváth Attila.
Továbbra is születnek bírósági határozatok Szlovákiában a benesi dekrétumok jogfolytonossága alapján, ezt mutatja a szlovák legfelsőbb bíróság álláspontja alapján hozott ítélet.
Hozzátette: a hátrányos megkülönböztetés az 1948-as csehszlovákiai kommunista hatalomátvétellel látszólag véget ért, mindenki egyenlő lett a diktatúrában, ám valójában a magyarok ezután kettős elnyomásban éltek, a kommunista diktatúra mellett az etnikai diszkrimináció is sújtotta őket.
Bár Szlovákia az EU tagja, mégsem érvényesül minden vonatkozásban az unió joga, hiszen a Benes-dekrétumokat nem lehet megszűntnek tekinteni, és így még mindig nincs elégtétel a jogfosztásokért – jelentette ki Horváth Attila.
MTI