Kémkedés, titkos adatgyűjtés - Magyarország magyarázatot vár az Egyesült Államoktól

                                      A lehallgató-átjátszó állomásokról szóló hírekkel kapcsolatban Magyarország elvárja, hogy az Egyesült Államok mihamarább tisztázza a helyzetet, és adjon magyarázatot a történtekre - közölte a Külügyminisztérium.   A külügyi tárca közleményében arra reagált, hogy a WikiLeaks az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgató-átjátszó központjainak helyszínét tartalmazó illusztrációs anyagot tett közzé, és az egyik térképen Budapest is szerepel. Az NSA és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) elektronikus lehallgatásra szakosodott közös egysége, lehallgató-átjátszó központjainak térképét és a többi anyagot a kiszivárogtató portál Edward Snowdentől, az NSA volt szerződéses alkalmazottjától származó információk alapján tette közzé Twitter-oldalán. A térképen Moszkva, Párizs, Peking, Berlin és több tucat más nagyváros, köztük Budapest is szerepel - írta kedden internetes oldalán a Golosz Rossziji orosz rádió. A külügyi kommüniké hangsúlyozza: Magyarország határozottan kiáll az emberi jogok védelme, így a magánszféra védelme mellett is. "Aggasztónak tartjuk azokat az információkat, amelyek a lehallgató-átjátszó állomásokról szólnak, és elvárjuk, hogy az Egyesült Államok, a korábban a nagykövetétől kérteknek megfelelően, mihamarább tisztázza a helyzetet, magyarázatot adjon a történtekre" - áll a közleményben. Mint írják, a téma szerepel Martonyi János külügyminiszter és Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár-helyettes csütörtöki tárgyalásának témái között is. Victoria Nuland a visegrádi csoport és a Közép-európai Kezdeményezés országai külügyi tárcavezetőinek találkozójára érkezik Magyarországra. A Külügyminisztérium szerdai közleményében hangsúlyozza: az úgynevezett lehallgatási ügy túlnőtt a kétoldalú kapcsolatokon, Magyarország európai uniós és más fórumokon is keresi a megoldást a helyzet orvoslására. Emlékeztetnek arra, hogy az EU állam- és kormányfői múlt pénteki brüsszeli tanácskozásukon hitet tettek a transzatlanti együttműködés és a terrorizmus elleni harc fontossága mellett, ugyanakkor rámutattak, hogy a bizalomhiány alááshatja a közös munka hatékonyságát. A közösség vezetői tudomásul vették azt a német-francia kezdeményezést, amely tárgyalásokat kezdeményezne, hogy még az év vége előtt megállapodás szülessen a titkosszolgálati együttműködésről az Egyesült Államokkal. MTI

A lebukás óta is kedvére kémkedik az USA? - Lebukott - most hazudozik és cinikus, a világuralomra törő szuperhatalom

                        Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) nyáron hagyta abba Angela Merkel német kancellár és több más vezető külföldi politikus telefonjának a lehallgatását – az után vetett véget ennek, hogy a kémprogram létezéséről tudomást szerzett a Fehér Ház – írja hétfőn internetes kiadásában a The Wall Street Journal című amerikai napilap amerikai illetékesekre hivatkozva. Az USA jelenleg is folytat megfigyeléseket, de azt nem mondja meg, ki ellen irányul e tevékenysége. Az újság emlékeztet arra, hogy az amerikai és a brit sajtó nyáron rántotta le a leplet a NSA titkos lehallgatási programjáról az ügynökség volt informatikusa, Edward Snowden által kiszivárogtatott információk alapján. A Fehér Ház ezután vizsgálatot indított, amely során fény derült arra, hogy az NSA mintegy 35 külföldi vezető politikus telefonbeszélgetéseit figyelte. Miután ez tudomására jutott, a Fehér Ház leállította egyes politikai vezetők, köztük Angela Merkel telefonjának a lehallgatását – írja a The Wall Street Journal. A lap szerint az amerikai illetékesek beszámolóiból arra lehet következtetni, hogy Barack Obama amerikai elnök hivatalba lépése óta, öt éven át nem tudott arról, hogy az NSA lehallgatja a világ vezetőinek telefonjait is. Az ügynökség olyan sok lehallgatást végzett, hogy gyakorlatilag nem tájékoztathatta mindegyikről a kormányzatot. Barack Obama hagyta jóvá a hírszerző tevékenység tágabb értelemben vett „prioritásait”, de az NSA szintjén, az elnök tudomása nélkül hozták meg a konkrét döntéseket az ilyesfajta megfigyelésekről, és ez a gyakorlat jelenleg felülvizsgálat alatt van.   Még sincs vége? A The Wall Street Journal megjegyzi, hogy az amerikai kormányzat a nyári leleplezés után nem állította le az összes, külföldi politikai vezetőket érintő lehallgatási programot, mivel egyesek közülük hasznos információkhoz juttatják az Egyesült Államokat. Vasárnapig nem derült fény arra, hogy hány lehallgatásnak vetettek véget és kik azok a külföldi vezetők, akiket mindmáig figyel az NSA – írja az amerikai napilap. MTI, MNO, Patrióta Európa Mozgalom

Heller Ágnes a lejáratóakció mellett

                                Heller Ágnes szerint nem tartalmazott tévedéseket a hazánkat lejárató svéd dokumentumfilmben tett nyilatkozata, amelyben többek között arról beszélt, hogy a zsidók, a romák és a homoszexuálisok iránt megnyilvánuló egyre gyűlölködőbb hangulat leplezetlenül tetten érhető a magyar parlamentben is, ami példa nélküli Európában. Heller a svéd filmben arról is beszélt, hogy szerinte az államot egy barátokból álló maffia irányítja, és a kormány fundamentalista nacionalista retorikát folytat.   A filozófustól Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár azt kérte, hogy pontosítsa a műsorban tett hamis és rosszindulatú kijelentéseit. Heller a Népszava online kiadásában közzétett válaszában a kommunista elnyomás eszközeihez hasonlította Kumin kérését. Kifejtette, utoljára négy évtizeddel ezelőtt vonták azért felelősségre, mert a burzsoá sajtónak adott nyilatkozatot. Kumin kérdésére, hogy tud-ta-e, mihez adja a nevét, azt válaszolta: őt a riporter személye nem érdekli. – Mindenütt, minden fórumon a saját véleményemet mondom, nem kérdezem, kikkel együtt, s azt sem, hogy kiknek… A jelenlegi politika vezérlő ideológiájáról mondottakat nem idéztem, csak összefoglaltam. Saját összefoglalásom nem tartalmazhat tárgyi tévedést – tette hozzá. A filozófus szavaira a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a Facebookon reagált szombaton. Az államtitkár azt írta, noha Heller a legtöbb kérdésére nem adott választ, mégis mindent megértett. – Én ugyan negyven éve még nem is éltem, de nagyapám sokat mesélt arról, milyen volt az, amikor az akkoriak felelősségre vonták őt. Nem nyílt levélben kérték közös tiltakozásra, hanem hajnalban berakták egy fekete autóba, és nagyanyám csak hónapokkal később látta viszont – reagált Kumin. A Magyar Nemzet megkeresésére az államtitkár azt mondta, az ügy Heller Ágnest érintő részét ezzel lezárta. (Egy ilyen beteges gyűlölködővel nem is kell szóba állni. -szerkesztő megjegyzése) Magyar Nemzet

Ettől nagyon tartanak Bukarestben

                            Bukarestben egy erősödő orosz–magyar együttműködéstől tartanak, mivel így akár még jobban napirendre kerülhet az erdélyi autonómia ügye. A romániai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének az igazgatója szerint Magyarországnak van egy terve a keleti irányba. Meglehetősen érdekes interjút adott Dan Dungaciu, a Román Akadémia Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója és a Fekete-tengeri Egyetemi Alapítvány elnöke a Ziare.com-nak Románia és Magyarország geopolitikai helyzetéről. A beszélgetésben arra hívta föl a figyelmet, hogy milyen veszélyek rejlenek Budapest és Moszkva jó kapcsolatában, amelyek mögött az erdélyi autonómia ügye is felrémlik – tájékoztatott az Eurocom – Romániai Sajtófigyelő.   A nagy menetelés Október 27-én tartották a Székelyek Nagy Menetelését, amellyel autonómiát követeltek a régiónak Románián belül. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) háromszéki demonstrációjával párhuzamosan Európa és Észak-Amerika több nagyvárosában is szolidaritási megmozdulásokat tartottak vasárnap. „Bármennyire elszigetelt is lenne egy adott pillanatban Magyarország nemzetközi szinten, akkor is több külpolitikai kommunikációs csatornája lesz, mint egy elszigetelt Romániának” – hangsúlyozta. Véleménye szerint ha a dolgok úgy fognak alakulni, ahogy most tűnnek, a Moszkva–Budapest-tengely rendkívül jelentőssé és Bukaresttel kapcsolatosan sokkal befolyásosabbá fog válni, mint ahogy azt szeretnék Romániában. Másképp mondva, nem Magyarországtól kell félnünk, hanem Budapest stratégiai partnerségétől Moszkvával – tette hozzá Dungaciu.   Érdekes összefüggések A szakértő szerint a Budapest–Moszkva-partnerség 1989 után hallgatólagos, nem közvetlen formát vett fel, ami Bukarestet leginkább a Moldovai Köztársasággal kapcsolatosan érintette hátrányosan. Magyarország EU-csatlakozása után Brüsszel moldovai európai képviseletének minden fontos tisztségét Magyarország kapta meg, így többek között Magyarország nagykövetsége lett a Schengen-központ – emlékeztetett a külpolitikai elemző.   „Márpedig az világos, hogy mindezekre nem kerülhetett sor Moszkva hallgatólagos beleegyezése nélkül, még ha nem is a bátorításával. Abban az időszakban, amikor Románia diplomatáit sorra kiutasították, a magyar nagykövetek Voroninnal (Moldova korábbi elnöke) jártak vadászni, ma pedig nagyon aggódnak a moldovai orosz kisebbség helyzete és jogai iránt” – nyilatkozta Dungaciu. A kutató szerint az Orbán-kormány hivatalba kerülése után a budapesti magyar hivatalosságoknak rendszeresen vannak állásfoglalásaik a transznisztriai kérdésben, autonómiát kérve a régiónak – nyilvánvalóan Erdélyre gondolva. Arra is emlékeztetett, hogy Magyarország moldovai nagykövete 2013 januárjában Gagauzia Autonóm Területi Egységbe látogatott, egy orosz ajkú és autonóm régióba, ahol találkozott Mihail Formuzal baskánnal, szeptemberben pedig a Hargita Megyei Tanács elnöke elküldte Formuzalnak egy Hargita megye és Gagauzia régió közötti együttműködési megállapodás tervezetét.   Bukarestnek ezt kell megtanulnia Dungaciu úgy látja, Bukarestnek igazán olyan nyilatkozatok miatt kell aggódnia, amelyet Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium politikai igazgatója két hónappal ezelőtt tett. Azt mondta: a magyar Külügyminisztérium egyik fő célja az EU és Oroszország közötti távolság csökkentése. Az elemző szerint Romániának nem sikerült híddá válnia a térségben, jeleznie a világnak, hogy mégiscsak van valami terve a térségben, míg Magyarországnak van. Dungaciu az interjúban különös jelentőséget tulajdonított a következő évek stratégiájának a szempontjából a november 28–29-i vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozónak, ahol aláírhatják az EU és Ukrajna között kötendő társulási és átfogó szabad kereskedelmi megállapodást. Úgy látja, amennyiben nem sikerült megállapodásra jutni Ukrajnával, akkor Románia helyzete alapvetően megváltozhat, és működésbe léphet a Budapest–Moszkva-tengely. „Bukarestnek meg kell majd tanulnia valamit Magyarország leckéjéből. Nem azt, hogy Budapesthez hasonlóan viselkedjen a bel- és külpolitikában, hanem azt, hogy képesnek kell lennie minden lényeges eszközt irányítania egy lehetséges „tárgyalásos konfrontációban” Oroszországgal” – olvasható az interjúban. Kovács András MNO

Szentesi Zöldi László: Székelyek

                              Tegnap délben, amikor ügyeletesként beléptem a Magyar Hírlap és az Echo Tv közös, Thököly úti szerkesztőségébe, megpillantottam a székely zászlót. Ott lobogott vígan fent, a bejárat felett, közben fújt a szél, a nap sütött, és nekem eszembe jutott húsz hosszú esztendő megannyi székelyföldi utazása. Akkor nem volt még divatban a kék lobogó, és nem beszéltünk ennyit az autonómiáról, csak izzott a hamu alatt a parázs, s minden baráti és hivatalos beszélgetés végén ott sorjáztak a kérdések: van-e, lehet-e közös célja a székelységnek, lesz-e magyar megmaradás Erdélyben?   A múlt héten pedig az Országházban akadt dolgom, és amikor a beléptetésnél felpillantottam, ugyancsak a székely zászlót pillantottam meg a piros-fehér-zöld lobogó mellett. Vállalom a felelősséget, hogy a roppant illedelmes, el nem kötelezett és hihetetlenül középen álló értelmiségiek megrónak majd a következőkért, de én hálás vagyok Kövér László házelnöknek ezért a gesztusért. Budapestről ugyanis gyakran nem látszik, mit jelent egy-egy effajta elhatározás odaát, a székely falvakban és városokban. Nem értheti, aki még nem látta a Kis-Cohárdot és Székelydálya református templomát, aki nem poharazgatott székely barátokkal, nem beszélgetett elzárt falvakban és hangos nagyvárosban a sorskérdésekről és a mindennapokról, s aki a csíksomlyói nagy ünnepen még nem tapasztalta meg, hogy a székely lobogó – Kosztolányival szólva – „csak bot és vászon, de nem bot és vászon, hanem zászló…” A székely nemzet a magyarság eleje. A legkeményebb, legnagyobbra hivatott, legértékesebb fajtája. Mikes Kelemen, Benedek Elek, Tamási Áron, László Gyula, Márton Áron népe. A székely ember okos, talpraesett, rendíthetetlenül magyar, ezért öröklétre ítéltetett (nekem efelől soha nem voltak kétségeim…) A székelység már a puszta létével is példát mutat: legelőször is a kisebbségbe szorult erdélyi magyarságnak, aztán felvidéki, délvidéki, kárpátaljai, és igen, az „itthoni” magyarságnak is. De a székelység erényei mellett a hibákról is meg kell emlékeznünk. A széthúzás, a testvérháború, a nemzeti irigység és kishitűség régi hagyománya Vásárhelyen, Udvarhelyen, Csíkban és Háromszéken ma is rombolja a megmaradás esélyét. Hogy az erdélyi értelmiség, éppen úgy, ahogyan a magyarországi is, nemzeti hűségben, meg nem alkuvásban mindig is a nép mögött kullogott, és nemzedékenként csak néhányan tudtak a legjobbjai közül valódi vezetővé szegődni – ténykérdés. A székelység megosztott, és akár bánkódunk, akár természetesnek tartjuk, bizony ez a helyzet. Csakhogy a dolgok természete szerint a Székelyföldhöz hasonló szellemi vidékek kiterjedése és befolyása mindig nagyobb a valóságos földdarabokénál. Ahol magyar anyanyelvünk a legszebben szökik szárba, s ahol nem dobják el a nemzetiségüket mások kedvéért, ott a nép él és élni akar. Székelyek a világ minden részén élnek. Sok barátomban itt, Magyarországon is csörgedezik székely vér, és aki csak egy picit is kötődik Erdélyhez, soha nem felejti, mivel tartozik a valóságos vagy szellemi szülőföldnek. A székelység befolyása roppant kiterjedt, de ezt talán még maguk sem hiszik el. Tegnap óta azonban fordult a kocka: a szellemi nagysághoz való jog immáron elvitathatatlan. Tegnap ugyanis nem pusztán annyi történt, hogy a székelyek nagy menete elindult és százezreket mozdított meg testben és lélekben. Tegnap a világ magyarsága együtt lélegzett a Székelyfölddel. Ha hiszünk abban, hogy a közös akarat, az őszinte hit és a tudás embereket egyesít nemes ügyekben, akkor abban is hinnünk kell, hogy hamarosan, még a mi életünkben valami nagy-nagy fordulat vár a székely közösségre. Nem félek kimondani: szabadság vár rájuk. Autonómia, nemzeti önigazgatás lesz a vége, ha eléggé elszántak és összetartóak. Nem lehet elég sokszor elmondani: először a saját sorokat kell összébb zárni, mint vasárnap. Minden erdélyi magyar pártnak, mozgalomnak kötelessége támogatni a mostanihoz hasonló kezdeményezéseket. Mert ekkor, és csakis ekkor létrejön a magyar nemzeti egység, és akkor a románok sem mondhatják, hogy forrófejű szeparatisták hőzöngenének az ország közepén. Illetve mondhatják, de azzal csak nagyobb ellenállást váltanak ki… Mi, a magyar nemzet Erdélyen kívül élő tagjai mindig mellettetek leszünk, székely testvéreink, és ha a végén harmincan maradunk, akkor is számíthattok ránk. De bízzatok abban, hogy még nagyon sokáig milliószámra vagyunk és leszünk, nem pedig harmincan… A küzdelemben mindenkire szükség van odaát, Erdélyben. Az asszimiláció ugyanis egyformán sújt le: arra is, aki fontolva haladva bízott a megmaradásban, arra is, aki radikálisabb eszközöket javasolt. De a beolvadás istenigazából nem fenyeget benneteket. Nektek ugyanis rendeltetésetek van, székely barátaim, dolgotok van velünk, a magyar nemzet nagy családjával is – de elsősorban önmagatokkal. A mostani nagy seregszemle nem haszontalan vállalkozás: végre utat mutattatok magatoknak, és minden magyar ember támogat benneteket küzdelmetekben. Együtt erősek vagyunk, és a végén győzni fogunk! Szentesi Zöldi László Magyar Hírlap  

Világ gyalázat! - Obama mindenről tudott

                        Barack Obama amerikai elnök tudott arról, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) megfigyeli Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját – írta a Bild am Sonntag című vasárnapi német lap az ügynökség egy magas rangú vezetőjére hivatkozva. A lap szerint az NSA-nál növekvő elégedetlenséggel figyelik, hogy a kormányzat igyekszik túlbuzgó ügynökök önálló akciójaként beállítani a német kormányfő mobiljának megfigyelését, holott 2010-ben Keith Alexander igazgató tájékoztatta a műveletről Barack Obamát, akinek nem volt kifogása ellene. Később pedig a Fehér Ház még külön rendelt is egy összeállítást Merkelről, mert Obama nem bízott meg a kancellárban, és mindent tudni akart róla – mondta a német lap forrása. Az NSA Merkel elődjét, Gerhard Schröder kancellárt kezdte el megfigyelni 2002-ben, miután Schröder elzárkózott attól, hogy Németország csatlakozzon az Egyesült Államok iraki inváziójához.  A lap szerint az NSA szakértői Merkel különleges biztonsági szoftverrel felszerelt hivatali mobiljához és pártelnökként használt „mezei” készülékéhez is hozzáfértek, elolvashatták üzeneteit és meghallgathatták beszélgetéseit, csak a hivatali vezetékes telefonját nem tudták lehallgatni. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi német lap szerint viszont Obama szerdán, amikor Merkel felhívta őt, arról biztosította a német kancellárt, hogy nem tudott semmiféle megfigyelésről vagy lehallgatásról. Erről írt a Der Spiegel is a vasárnapi számában. A hírmagazin értesülése szerint Obama hangsúlyozta, hogy azonnal leállíttatta volna a Merkel megfigyelését célzó akciót, ha tájékoztatták volna ilyesmiről. A Der Spiegel szerint Angela Merkel 2002 óta az NSA megfigyelési célpontjai között van.  A hírmagazin az NSA-tól kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva azt írta, hogy az ügynökség még Barack Omaba júniusi berlini látogatása előtt néhány héttel is megfigyelési célpontként tartotta számon a német kancellárt. A Twitteren megjelent címkék alapján a német sajtóban Handygate-ügynek és MerkelPhone-afférnak is nevezett botrány miatt vezető konzervatív és szociáldemokrata politikusok is szorgalmazzák, hogy tiltakozásból állítsák le az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabad kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat. A Der Spiegel azt írta, hogy a YouGov közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a németek 58 százaléka támogatja ezt a követelést. mno.hu   A Bild am Sonntag az Emnid kutatóintézet felmérését ismertette, amely szerint a németek 76 százaléka úgy véli, Barack Obamának bocsánatot kell kérnie Merkeltől a megfigyelés miatt.

Ma megmozdult a világ magyarsága - Székelyek Nagy Menetelése – 2013. október 27. – Háromszék – Berecktől Kökösig - és támogató megmozdulások a világ harminc városában

                        Kattints a VIDEÓRA, a budapesti bejelentésre: https://docs.google.com/file/d/0B8yuROl3oj_sSVZZUU5tZ2RZMFE/edit?usp=drive_web&pli=1

Székely autonómia: az EU sem hunyhat szemet

                          A Civil Összefogás Fórum (CÖF) petíció átadására készül az Európai Unió és a román kormány számára – fogalmazott Bencze Izabella CÖF-szóvivő. Bayer Zsolt újságíró a Román Királyság és Erdély egyesülését kimondó Gyulafehérvári nyilatkozatnak a nemzeti önrendelkezést garantáló harmadik pontját idézte fel Budapesten a Székelyek Nagy Menetelését támogató demonstráción. A Román Királyság és Erdély egyesülését kimondó Gyulafehérvári nyilatkozatnak a nemzeti önrendelkezést garantáló harmadik pontját idézte fel a román nagykövetség előtt elmondott beszédében Bayer Zsolt újságíró. Elmondta, hogy az 1918-as nyilatkozatban teljes nemzeti szabadságot ígért a Romániában élő népeknek a románság. E szerint minden együtt élő nép önállóan bíráskodhat, igazgathatja és képezheti önmagát. A nyilatkozat harmadik cikkelyét – mint mondta, a nagykövetség munkatársai és a román média kedvéért – román nyelven is felolvasta. Ugyanis emlékeztetni kívánja Romániát az általuk tett Gyulafehérvári nyilatkozatra, a magyarság történelmi jussára és az adott szó becsületére – fűzte hozzá.   Az autonómia jár a székelyeknek is Bayer Zsolt a továbbiakban a székelység történetében a legnagyobb tüntetésnek nevezte a Székelyek Nagy Menetelését, ami elvezethet Székelyföld autonómiájának kivívásához. Közlése szerint mára a székelység Európa egyetlen etnikai közössége, amelyik nem rendelkezik autonómiával. Márpedig ami más etnikai közösségeknek jár Európában, az a székelységnek is jár – jelentette ki, hozzáfűzve: ezt azért mondhatjuk el Budapesten is, mert nincs két magyar nemzet, csupán egy. „Éljen a székelység el nem idegeníthető joga az önrendelkezésre, éljen a székely autonómia!” – zárta beszédét Bayer Zsolt. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) petíció átadására készül az Európai Unió és a román kormány számára – közölte Bencze Izabella, a CÖF alapítója és szóvivője a Székelyek Nagy Menetelését támogató vasárnapi budapesti szimpátiatüntetésen. A petícióban felsorolják a várható jogsértéseket – mondta, hozzátéve: nem hagyják majd, hogy az Európai Unió „úgy rázza le magáról az autonómia kérdéskörét, mint ahogy azt eddig tette”. Közölte: azt üzenik a román kormánynak, hogy az autonómia nem ördögtől való, ha egyetértésben, gyűlölködés nélkül hozzák létre, az aranyat ér nemcsak az ott élőknek, hanem az azt jóváhagyó államnak is. Közölte, a magyar nemzet gyakorolni fogja székely testvérei sorsa felett Istentől kapott védhatalmi jogát, minden törvényes és békés eszközt megtalálnak a székely megyék eltörlésének megakadályozására, hogy elérjék az etnikai alapú székely területi autonómia létrejöttét.  MTI, mno, Patrióta Európa Mozgalom

A Székelyek Nagy Meneteléséhez csatlakozó tüntetés - 2013. október 27. - Budapest

Böjte Csaba a Székelyek Nagy Meneteléséről

                                        Böjte Csaba Rétyen elmondott beszédében a 400 éve fejedelemmé választott Bethlen Gábor példázatát említette, aki képes volt párbeszéddel lecsillapítani a trónra lépésekor Erdélyben dúló feszültségeket. "Csak együtt tehetjük tündérkertté Erdélyt! - jelentette ki Böjte Csaba. A szerzetes arra kérte Istent, értesse meg a többségi néppel, nem ellene, hanem vele együtt akar a székelység szebb Romániát, szebb Erdélyt, szebb Székelyföldet.