Az adófizetők állják az SZDSZ milliárdos tartozását?
A magyar államnak, egy banknak, hazai szolgáltatóknak, önkormányzatoknak és magáncégeknek is tartozik a 2013-ban jogerősen is feloszlott SZDSZ. A párt úgy tartja, ők elszámoltak a hiteleikkel, így kérdéses, hogy a mögöttük hagyott adóhátralékokkal, kölcsönökkel és teljesítetlen közüzemi számlákkal ki fog majd elszámolni. A szabad demokraták volt elnökei eközben bőszen dolgoznak visszatérésükön Bajnaiék és az Orbán-kormány leváltásán ügyködők oldalán.
„Tolvaj libsik ne csalózzanak, főleg ne alaptalanul! Inkább hozzák vissza az időkeréken meg a kakaóbiztos számítógépen elsíbolt lóvét! Vagy fizessék vissza az SZDSZ hiteleit” – így reagált nemrégiben Lukács Zoltán MSZP-s politikus egy Liberálisok-szimpatizánsnak, aki a bajai videó kiszivárgása miatt várt volna Canossa-járást a szocialistáktól. Jelen esetben nem a hangnem a lényeg, hanem az a bizonyos hitel.
Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója már két hete arra szólította fel az SZDSZ egykori elnökeit, Kuncze Gábort, Kóka Jánost és Fodor Gábort, hogy fizessék vissza a Magyar Fejlesztési Banktól irodavásárlásra felvett 415 millió forintot, mely a kamatokkal együtt mára félmilliárd forint fölé duzzadt.
A Fidelitas alelnöke, Falusi Vajk éppen egy héttel ezelőtt a Haza és Haladás Egyesület óbudai székhelyén szeretett volna átadni Bajnaiéknak egy szimbolikus, nagyméretű csekket, de az épületben senkit sem talált. Falusi azt üzente az Együtt–PM-nek, hogy ha már befogadják a „politikai emésztőgödörből szépen lassan visszakapaszkodó volt SZDSZ-es politikusokat”, akkor a megszűnt párt által a magyar adófizetőknek hátrahagyott 500 milliós tartozást is rendezzék egyúttal.
A volt liberális pártot azonban nem csak ez a teher nyomja. A Pécsiholding.hu októberben arról írt, hogy bár Pécsett 2010-ben felmondta a székházhasználatra vonatkozó szerződést a párt, egy év alatt 1,4 millió forintos bérletidíj-tartozást halmoztak fel, amit a mai napig nem törlesztettek. Az ügyben jogerős bírósági ítélet született, amely végrehajtási szakaszba lépett.
A Pestisracok.hu összeállítása szerint a pécsi tartozás és az MFB-hitel csak egy része annak a mintegy 1,2 milliárdos összegnek, melyet az SZDSZ-nek feloszlása után ki kellene egyenlítenie. A cikk kitér arra, hogy a kedvezményes MFB-kölcsönből az előírtnál nagyobb alapterületű ingatlanokat, valamint nem irodaként funkcionáló helyiségeket is vásároltak. Ezek rezsijét máig nem fizették ki. A liberális párt természetesen politikai hirdetéseket is rendelt korábban, a munkát 27 millióért elvégző cég azonban maximum a bíróság által lefoglalt székházépületek elárverezéséből remélhet bevételt.
Az SZDSZ tartozik a biztonsági feladatokért felelős Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft.-nek, és közüzemi hátralékot kellene kiegyenlítenie a Magyar Posta Zrt., a Főtáv Zrt. és az Elmű felé is. A fővárosban a III., VIII.. és a XI. kerületi székházakra szintén több tízmilliós adó- és egyéb hátralékot jegyeztek be.
A magyar adófizetők is a károsultak között?
Összesítve: az SZDSZ tartozik a magyar államnak, a Magyar Fejlesztési Banknak, több szolgáltatónak, egy társasháznak, több piaci cégnek és önkormányzatnak.
MNO
Kövér László: Olyan kampány elé nézünk, amilyen még nem volt
A választási kampányról és a jövő évi költségvetésről is beszélt Kövér László házelnök keddi, egri sajtótájékoztatóján.
A jövő évi költségvetés tükrözi az elmúlt három év erőfeszítéseit, egyértelmű sikerként könyvelhető el, hogy semmire nincs kevesebb pénz, mint az előző esztendőkben – jelentette ki Kövér László. Az Országgyűlés elnöke kiemelte: az egészségügyre több mint tíz, az oktatásügyre tizenkettő, a közbiztonságra hat, gazdaságfejlesztésre hét, felzárkóztatásra csaknem tíz százalékkal több forrás jut a következő évben.
„Az elvégzett munka tudatában a kormánypártok bizakodással tekinthetnek a következő fél évre. Az embereknek van okuk, hogy ismét megbízzanak bennünket az ország négyévnyi kormányzásával” – tette hozzá. Kövér László ugyanakkor hangsúlyozta: nagyon meg kell küzdeni a választási kampányban, mert „olyan kampány elé nézünk, amilyen Magyarországon még nem volt”.
Szavai szerint öt hónappal a választások előtt már minden a kampányról szól, kötelező tehát az összegzés. A kormányzati ciklusra visszatekintve úgy fogalmazott, hogy 2010 az összefogás időszaka volt, sikerült elkerülni a csődöt, pedig „500 milliárd forintos lyukat hagyott hátra a magát szakértőnek nevező Bajnai-kormány”. Mégis működőképes maradt az ország, ami komoly erőfeszítéseket igényelt az emberektől és a cégektől is.
Kövér László emlékeztetett: a Fidesz 2002-ben „már megszenvedte az óvatlanságát, nem volt felkészülve a durva, mocskolódó kampányra. Akkor is bizakodó volt a hangulat, mégis sikerült visszájára fordítania az MSZP-nek. „Ennek a veszélye most is fennáll, azonban lélekben és politikai értelemben is felkészültünk” – mondta.
Az ellenzéknek nincs mondanivalója
Kijelentette: „Az ellenzéknek nincs mondanivalója, hiszen nagyon nehéz egy kormány gazdaságpolitikáján fogást találni, hogyha olyan költségvetést tudunk elfogadni, amely minimum szinten tartást ígér mindenki számára, de a legtöbb területen forrásbővüléssel számol. Az ellenzéknek egyetlen mentsvára van: ha megpróbálja hiszterizálni a hangulatot, ha megpróbál háborús tömegpszichózist teremteni.”
„Fontos, hogy nyugodt, higgadt lelkiállapotban álljunk a kampányban a választók elé. Ha nem hagyjuk magunkat belerángatni ebbe a kampányhangulatba, akkor az ország végre egy megkezdett jó utat folytathat” – mondta Kövér László.
Lehallgatási botrány - Orbán leülne a frakcióvezetőkkel
Orbán Viktor miniszterelnök az amerikai lehallgatási botránnyal kapcsolatban levélben konzultációra hívta a parlamenti frakciók vezetőit – jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülése után tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján.
Azt mondta: ha ezek a konzultációk lezárultak, a Fidesz-frakció javaslatot fog tenni egy a lehallgatási botránnyal foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság felállítására. Kocsis felidézte: a közelmúltban nyilvánosságra kerültek az amerikai központi hírszerző ügynökség, a CIA és az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség, az NSA közös lehallgatásra szakosodott szervének adatai. Ismertté váltak a lehallgató és átjátszó központok helyszínei, melyek között több európai főváros, köztük Budapest is szerepelt. Az is kiderült, hogy az Egyesült Államok európai vezető politikusokat is lehallgatott.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága kedden a lehallgatási üggyel kapcsolatban a magyarországi szakszolgálatok képviselőinek részvételével tartott zárt ülést. Kocsis, a bizottság tagja azt mondta: az ülésen felmerültek olyan információk, amelyek további vizsgálatot igényelnek, mivel úgy vélik, nemcsak információ-, hanem befolyásszerzésre irányuló törekvések is lehettek a lehallgatások mögött.
A bizottsági ülésről konkrétumokat a képviselő nem árult el, mivel a zárt ülésen elhangzott információk minősített adatok, azok államtitoknak számítanak. Azt viszont Kocsis kiemelte, hogy a lehallgatási botrány széles körű kezelést igényel, mivel nemcsak a nemzetbiztonsági, hanem a külügyi és a biztonságpolitikai területet is érinti. Ezért szükséges, hogy egy parlamenti bizottság átfogó vizsgálatot folytasson le – foglalt állást.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA ) kiterjedt titkos adatgyűjtési programjáról Edward Snowden, az NSA egykori informatikusa szivárogtatott ki adatokat. A WikiLeaks a napokban az NSA lehallgató-átjátszó központjainak helyszínét tartalmazó illusztrációs anyagot tett közzé, és az egyik térképen Budapest is szerepel.
A hírre reagálva a Külügyminisztérium múlt szerdán közleményben tudatta, Magyarország elvárja, hogy az Egyesült Államok mihamarább tisztázza a helyzetet, és adjon magyarázatot a történtekre.
MNO
„Idefigyeljetek seggfejek” - a kettős mérce miatt Lovas Istvánnál betelt a pohár
Idefigyeljetek seggfejek – kezdi a Magyar Nemzet brüsszeli tudósítója, Lovas István a Magyarországon akkreditált külföldi tudósítókat tömörítő Hungarian International Press Association (HIPA) nevű szervezetnek címzett levelében.
Soha életében nem volt ilyen alpári, mint most, írta maga a szerző, Lovas István, a Magyar Nemzet brüsszeli tudósítója október 21-én, amikor a címben idézett megszólítással fordult a Magyarországon akkreditált külföldi tudósítókat tömörítő Hungarian International Press Association (HIPA) nevű szervezet tagjaihoz, azaz az összes Magyarországon dolgozó külföldi újságíróhoz, Nick Thorpe BBC tudósító kivételével.
Az összes itt dolgozó külföldi tudósítónak címzett email az „idefigyeljetek seggfejek” megszólítással indul, majd mondanivalóját nyomatékosítva „kibaszott seggfejeknek” is titulálja az itt dolgozó tudósítókat – néhány „ritka és valóban elismerésre méltó kivétellel, mint például a BBC-s Nick Thorpe”.
Lovas azért volt felháborodva, mert a tudósítók elmulasztottak tudósítani a szocialisták gigantikus botrányairól, például a bajai választásról vagy arról, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szerint az MSZP titkos pénzeket kapott Európán kívülről. Erre példákat is mutat, majd szarevésre szólítja fel külföldi kollégáit a brüsszeli tudósító.
A HIPA egyik tagja az atlatszo.hu érdeklődésére megerősítette, hogy az alábbi levelet Lovastól kapták.
atlatszo.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Tovább duzzad a lehallgatási botrány
Németország a nemzetközi bíróságon is eljárást kezdeményezhet az Egyesült Államok ellen, ha valóban a berlini követség tetején voltak a lehallgató állomások. Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Híradó külpolitikai perceiben elmondta: a követség területe jogilag a fogadó országhoz tartozik, ahol tilos a hasonló adatgyűjtés. Az amerikai program ellen a Google elnöke is felszólalt, Eric Schmitt szerint nem számítottak arra, hogy titkosított rendszerüket nem a kínaiak, hanem az amerikai kormány ügynöksége töri fel.
Az európai országok után már az amerikai internetes cégek is az NSA lehallgató programja miatt tiltakoznak. A múlt héten derült ki, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség a Google, Yahoo és a Facebook belső rendszerét is feltörte. Állítólag 320 millió emberről szereztek így adatokat.
Az amerikai internetes cégeknek a törvény tiltja, hogy nyilvánosságra hozzák, milyen adatokat adtak ki az NSA-nek és mit szereztek meg tőlük törvénytelenül. Az elnöknél és a kongresszusnál is kezdeményezték a változtatást. A Szenátus demokrata vezetője szerint a lehallgatás nem törvényellenes.
A német és brazil kormány az ENSZ-ben készít elő határozattervezetet, amiben a titkos adatgyűjtést korlátoznák. A németek amiatt is eljárást indíthatnak, hogy az Egyesült Államok a berlini követség épületét használta a lehallgatásokhoz. Az amerikai elnök októberben azt ígérte: még idén szigorítanak az adatgyűjtési szabályokon, de a kémprogrammal nem hagynak fel.
Hír TV
Lenyúlná a megtakarításokat az IMF
Bár még csak ötlet szintjén, de új javaslattal rukkolt elő az IMF az euróövezeti válság megoldására: ne csak az államok, de a polgárok maguk is járuljanak hozzá az euróövezeti adósság rendezéséhez – írja a Focus Online német hírportál.
A Focus beszámolója szerint a Welt am Sonntag lap szerkesztősége az IMF legutóbbi jelentésében egy olyan megoldás vázlatára bukkant, amelynek értelmében egyszeri tízszázalékos adót kellene kivetni az európai polgárok megtakarításainak nettó, azaz a magánadósság feletti részére. Az euróövezeti adósság ennek köszönhetően egy csapásra a 2007-es szintre esne vissza. GDP-arányosan az euróövezeti államadósság akkor 66 százalékon állt, szemben a 2012-es 91 százalékkal – írja a Focus Online.
Németország esetében ez annyit jelentene, hogy a 2007-es GDP-arányos államadósság visszaállításához 576 milliárd eurót kellene visszafizetni. A Bundesbank adatai szerint 2007 és 2012 között a német polgárok megtakarításai 551 milliárd euróval bő ötezer milliárd euróra emelkedtek. Az IMF elképzelésének megvalósítása megfosztaná a német polgárokat vagyongyarapodásuk nagy részétől.
A nemzeti jövedelem mintegy 30 százalékát kellene beáldozni
Thorsten Polleit, a Degussa-Goldhandel vezető közgazdásza szerint egy ilyen lépés az euróövezeti pénzügyi vagyon nagy részét megsemmisítené. „Az euróövezeti adósság GDP-arányosan (a stabilitási paktumnak megfelelő) 60 százalék alá csökkentéséhez 3000 milliárd eurót, a nemzeti jövedelem mintegy 30 százalékát kellene beáldozni” – fogalmazott. „És ebben még nincs benne a bankok adóssága” – tette hozzá.
Az, hogy egy ilyen lépést a lakosság valóban igazságosnak tartana-e – mint ahogy azt az IMF állítja – az legalábbis kérdéses – írja a Focus Online hírportál.
Mi megszabadultunk az IMF-es tehertől
Míg Magyarország 2013 nyarán visszafizette az utolsó részét a 2008-ban a Gyurcsány-kormány által felvett IMF-hitelnek, addig a közép-európai térségben egyre több ország kénytelen a valutaalaphoz fordulni. Mint ismert: Romániában folyamatosak az IMF-diktátumok, mivel keleti szomszédunk csak így tudja elkerülni a fizetésképtelenséget. Szerbiában pedig ahhoz, hogy a csőd szélére sodródott állam elkerülje a fizetésképtelenséget, kénytelen volt a korábbi IMF-vezér, a szexbotrányba keveredett Dominique Strauss-Kahn és a korrupciós ügyekbe belebukott egykori osztrák szociáldemokrata kancellár, Alfred Gusenbauer segítségét kérni. Természetesen a megoldást most is a kemény megszorításokban jelölték meg a bukott potentátok.
Ahogy azt a Magyar Nemzet már nyáron megírta, egyre gyakrabban lő mellé az IMF. Bár sikertörténetként próbálják eladni, valójában óriási bukás az úgynevezett trojka, vagyis a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank Görögországra erőltetett válságkezelő programja.
A valutaalap saját előrejelzéseiből derül ki, mekkorát tévedtek a programmal, amelynek következtében eddig már 25 százalékkal esett vissza a görög gazdaság, miközben a munkanélküliség és az államadósság gyakorlatilag kezelhetetlenné vált. Az is kiderült már a Nemzetközi Valutaalapnak nem sikerül pontos előrejelzést adni az egyes gazdaságok teljesítményéről sem.
MTI, MNO
MSZP-s kirohanás: tolvaj libsik ne csalózzanak! - alakul az össz-ellenzéki egységfront!
Keményen beszólt Lukács Zoltán a Liberálisoknak: tolvaj libsiknek nevezte őket, követelve, hogy fizessék vissza az SZDSZ hiteleit. Rózsa Mihály, a Liberálisok szimpatizánsa csütörtöki Facebook-bejegyzésében azt írta: „európai politikus nem hamisít. Európai párt politikusai nem b...ák át látványosan a választókat, az embereket hazugságokkal. Európai politikus ha hamisít és lebukik (…), akkor lemond és távozik a közéletből.”
Lukács Zoltán, az MSZP politikusa erre azt írta: „Tolvaj libsik ne csalózzanak, főleg ne alaptalanul! Inkább hozzák vissza az időkeréken, meg a kakaóbiztos számítógépen elsíbolt lóvét! Vagy fizessék vissza az SZDSZ hiteleit.” Mikor Fodor Gábor pártjának támogatói erre szidni kezdték a szocialistákat, Lukács azt reagálta: „Egy ilyen aljas pártba minek jött listás helyért könyörögni Fodor úr?”
A Magyar Nemzet korábban arról számolt be, hogy az SZDSZ mind a mai napig nem fizette ki a pécsi székházhasználatért járó csaknem másfél millió forintot a Pécs Holding Zrt.-nek.
A bajai videóhamisítási botrány miatt már számos csörte alakult ki közéleti személyiségek között a közösségi portálon is.
MNO
Martonyi János: Tisztázni kell, lehallgatták-e Orbán Viktort
Martonyi János szerint egyebek mellett azt is tisztázni kell, hogy az amerikai titkosszolgálatok lehallgatták-e Orbán Viktort miniszterelnököt. Elmondta, hogy erről is szót váltott Victoria Nulanddel, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkárával, aki a visegrádi csoport és a Közép-európai Kezdeményezés országai külügyi tárcavezetőinek találkozójára érkezett Magyarországra.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségtől (NSA) kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozó német sajtóhírek szerint az NSA többek között Angela Merkel német kancellár telefonját is megfigyelte, ami – az egyéb adatgyűjtési akciókról szóló hírekkel együtt – komoly felháborodást okozott Németországban és Európa-szerte.
Martonyi János elmondta: az amerikai helyettes külügyi államtitkár a megbeszélésen utalt az Egyesült Államok elnökének arra a kijelentésére, amelyben Barack Obama sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, egyúttal utasítást adott arra, hogy vizsgálják felül a rendszert és minden egyes országgal külön-külön tárgyalva tisztázzák a történteket.
A magyar diplomácia vezetője a műsorban úgy vélekedett, hogy majdnem mindenki tárgya lehetett a megfigyeléseknek, lehallgatásoknak, ám azt nem tudni, hogy ezek milyen mélységig történtek, vagyis csak a híváslistákat ellenőrizték, vagy a beszélgetések tartalmára is kíváncsiak voltak. A külügyminiszter szerint nem tudni, hogy valaha is teljes képet kapunk-e arról, hogy kit hallgattak le és milyen információkat szereztek, de ezt az igényt fel kell vetni. A másik, legalább ilyen lényeges kérdés az, hogy miként alakul a világ ebből a szempontból – tette hozzá.
Durvábbnál durvább, ám talán kevéssé meglepő információk látnak napvilágot az amerikai NSA kémtevékenységéről: kiderült, hogy a a Google és a Yahoo eddig védettnek hitt adatfolyamaiban is gond nélkül turkálnak az amerikaiak.
Mint fogalmazott: szerdán még úgy tudta, hogy 74 fővárosban volt ilyen speciális berendezés, legutóbb azonban már azt hallotta, hogy 80-ban. Ebben a helyzetben a magyar diplomácia teendője a kérdések felvetése, és politikai oldalról is igényt támaszt arra, hogy az illetékes hírszerzési szervezetek között a tárgyalások eredményesen folyjanak, tárják fel a múltat, majd hozzanak létre egy olyan rendszert, amely hasonló esetek megtörténtét kizárja.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom
A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát - hazugságspirálban az MSZP: ki lesz a következő?
Az MSZP annak ellenére tagadja, hogy köze lenne a bajai hamisítási botrányhoz, hogy országgyűlési képviselőjük, sporttagozati alelnökük, sőt lassan elnökük, Mesterházy Attila neve is besározódik az ügyben. A frakció kommunikációs vezetője már lemondott, de minden valószínűség szerint csak az első dominó dőlt a sorban. Teljes hírzárlat van az MSZP-ben, de ennek ellenére beszédes Korózs Lajos nyilatkozata, amely szerint a mostani csatában tiszteket veszít a baloldal. Egyébként nehezen hihető, hogy az egész folyamatról nem tudott a párt vezetése, és az egyes szereplők magánakciót folytattak volna.
A bajai időközi választás október 13-i második, megismételt fordulója óta az MSZP megszólalói egyre nagyobb ellentmondásba keverednek egymással. Mint ismert, az időközi választást simán nyerte meg a Fidesz–KDNP jelöltje, így sokan azt gondolhatták, hogy a voksolás története ezzel lezárult. Nem így történt.
Október 18-án pénteken a Hvg.hu egy felvétellel állt elő, amelyet „Itt a bizonyíték a csalásra: pénzért és tűzifáért szavaztak Baján” címmel tettek közzé, a cikk bevezetőjében pedig többek között azt állították, „egyértelmű bizonyíték került elő arról, hogy szavazatvásárlás történt a bajai időközi választáson”. Mesterházy sajtótájékoztatón kürtölte világgá a felvételre hivatkozva, hogy a Fidesz választási csalást követett el.
Igen ám, de ha igaz, amit Kőrös Gusztáv, a felvétel egyik készítője rendőrségi kihallgatásán mondott – a DK-s színekben politizáló solti cigány kisebbségi önkormányzati képviselőt Gyurcsányék múlt hét hétfőn eltávolították a pártból –, akkor az MSZP-seknek már október 16-án tudniuk kellett a videóról. Károlyi Attila, az MSZP fehérvári sporttagozatának elnöke ugyanis ezen a napon adta át a szocialisták székházában a sporttagozat alelnökének, Király Györgynek a felvételt. Király volt az információk szerint az, aki felkérte a cigányokat, hogy készítsenek egy „oktatófilmet” arról, hogy a Fidesz milyen módon veszi meg a szavazatokat.
Miután az átadáson Károlyin és Királyon kívül Harangozó Tamás (MSZP-s országgyűlési képviselő) és Szakács László, Mesterházy kabinetfőnöke is jelen volt, ebből a szemszögből nézve is furcsa volt, hogy Mesterházy fideszes választási csalásról beszélt október 18-i sajtótájékoztatóján.
A szocialisták azt követően is cáfolták, hogy bármi közük lenne a felvételhez, hogy október 20-án a Blikk már nyilvánosságra hozott részleteket Kőrös tanúvallomásából, Gavra Gábor, a Hvg.hu főszerkesztője pedig elismerte, hogy hatalmas hiba volt előrukkolni a videóval.
Török összevissza beszélt
Török Zsolt MSZP-szóvivő másnap is állította, hogy ők csütörtökön kapták meg a felvételt, és azonnal feljelentést tettek a rendőrségen. Török egy napon belül keveredett önellentmondásba: először úgy nyilatkozott, nem tudja, ki vette át a felvételt, néhány órával később pedig elismerte, hogy párttársa, Király György volt az. Az MSZP szóvivője egyébként két napja még tagadta hogy a szocialistáknak köze lenne a bajai videó hamisítási botrányhoz. Török akkor azt mondta: nem az MSZP adta át a videót a Hvg.hu-nak, és nem is ők rendelték meg azt.
Szanyi Tibor október 21-én este mindezek ellenére leszögezte: az MSZP-nek semmi köze a felvételhez, és később ugyanezt írta közleményében maga Király György is. Király október 25-én a Blikknek már arról beszélt, hogy ő valóban átvette a felvételt, de nem ő rendelte meg.
Mesterházy Attila október 27-én, a Hír TV Versus című műsorában megpróbálta a DK-ra nyomni a felelősséget a bajai videó ügyében, jelezve, hogy annak ellenére az MSZP-n csattan az ostor, hogy egy gyurcsányista keze van benne a felvétel elkészítésében.
Október 30-án Kőrös Gusztáv már arról beszélt, hogy Király a felvétel átvételét követően maga hívta fel telefonon Mesterházy Attilát, hogy nála van az „oktatófilmet” tartalmazó CD. A volt DK-s képviselő állítása szerint az MSZP-elnök maga kérette be a felvételt, vagyis Mesterházynak már korábban tudnia kellett a kisfilm megrendeléséről. Török ennek ellenére október 30-án is tagadta, hogy ők állnának a videóhamisítás mögött, és közölte, feljelentik Kőröst.
Október 30-án kora este felgyorsultak az események: kiderült, hogy Gavrát személyesen rendelték be a pártszékházba a felvételért, ahol Déri Balázs, az MSZP-frakció kommunikációs vezetője adta át neki az adathordozót. Török Zsolt az M1 Híradó eme értesülésére már semmit sem kívánt reagálni.
A történtek fényében nehéz elhinni, hogy a szocialista párt másod-, vagy éppen harmadvonalbeli tagjai magánakciót folytattak volna, amiről a párt vezetése nem tudott. Ráadásul egy olyan ügyről volt szó (bajai választás), amelynek a balliberális pártvezetés óriási jelentőséget tulajdonított.
Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője a köztévében csütörtökön arról beszélt, nulla az esélye annak, hogy Mesterházyt nem tájékoztatta Déri Balázs, a párt kommunikációs igazgatója a bajai videóról, vagyis az MSZP elnöke hazudott.
Ha mégsem, akkor pedig Mesterházy azért alkalmatlan a pártelnökségre, mert az apparátusa elhallgat egy ilyen fontos információt előle – vélekedett Gulyás, aki szerint – mint fogalmazott – harmadik lehetőség nincs.
MNO
Lehullt a lepel: Bajnaiék adót emelnének
Bajnai Gordon egyértelműen adóemelést szeretne – a Fidesz szóvivője szerint erről szól a volt miniszterelnök által vezetett Együtt–PM Szövetség hétfőn indított aláírásgyűjtő akciója, amelynek célja az egykulcsos adó eltörlése.
Selmeczi Gabriella azt mondta, Bajnaiék visszaállítanák azt a kudarcos adórendszert, amely kormányzásuk alatt működött. Ezzel szemben a mostani egykulcsos, 16 százalékos adórendszernek köszönhetően idén 540 milliárd forinttal több maradt a munkavállalók zsebében – tette hozzá a Fidesz szóvivője, aki jelezte azt is, hogy a családi adókedvezmény az elmúlt két évben további 360 milliárd forinttal többet hagyott a gyermekes családoknál. Ráadásul a családi adókedvezményt jövőre kiterjesztik, amivel elsősorban a kiskeresetű családok járnak majd jól – emlékeztetett.