A rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű béremelésben részesülnek a pedagógusok, szemben a Gyurcsány-Bajnai-kormánnyal, amikor a legnagyobb mértékű reálbércsökkentést szenvedték el. Több mint 150 ezer pedagógust érint a béremelési program. Összesen 60%-os pedagógus-béremelési program indul. Ennek nagy részét (60%-át) már idén megkapják a pedagógusok. Először a szeptemberi fizetéssel (vagyis októberi kifizetéssel). A szeptemberi átlagos emelés mértéke: 34%. Majd ezt követően 4 éven át további kb. 20 %-os emelés lesz végrehajtva. Ez 2017-ig minden évben (szeptemberben) minimum 5-5%-os emelést jelent. A pedagógus bérrendszer igazságosabb, minőségibb, kiszámíthatóbb lesz. Ez kiszámíthatóság vonzóbbá, megbecsültebbé teszi a pedagógus pályát. Ha a pedagógusok elégedettebbek, nyugodtabbak. Bővebben a pedagógus béremelésről A jövedelmi ugrások a pedagóguspálya elején lesznek magasabbak, hogy ezzel is vonzóvá tegyék a hivatást. A Fidesz különösen üdvözli azt, hogy a béremelés mindenkit érint, nemcsak a tanítókra, tanárokra terjed ki, hanem pl. az óvónőkre, óvodapedagógusokra, a logopédusokra, gyógytestnevelőkre is. Tehát mindenkire, akik a gyermekek nevelésében, tanításában szervesen részt vesznek. Összesen több mint 150 ezer pedagógust érint a béremelési program. A rendszer igazságosabb lesz, mert csökkenti az önkormányzati többletjuttatások egyenlőtlenséget okozó szerepét. A munkáltatói döntésen alapuló keresetkiegészítés szempontjából az önkormányzatok esetében havi 100 ezer forintos különbségek is voltak az ország különböző részein. Míg az egyik fővárosi kerületben a középfokú intézmények igazgatói havi 150 ezer, az általános iskolai igazgatók 120 ezer forintos hóközi többletjuttatásban részesültek, addig az ország más településein az osztályfőnökök még a jogos osztályfőnöki pótlékot sem kapták meg, mert nem volt rá fedezete az önkormányzatnak. 1450 olyan pedagógus van, aki nem, vagy csak minimális mértékben számíthat bérnövekedésre, ők extrém túlórapénzt, munkáltatói többletjuttatásokat vagy jutalmakat kaptak. Idővel a teljesítményt is érvényesítik a béremelésben. Lehetőség lesz a kiemelkedő teljesítményt nyújtó pedagógusok jobb anyagi megbecsülésére, mert az alapbér mellett járó egyéb illetményeket a minősítés is befolyásolja majd. A minősítés szabályai már elkészültek, hamarosan kormányrendeletben jelennek meg. Az eljárást országosan egységes szakmai szempontok szerint háromtagú bizottság végzi, amelyben részt vesz az igazgató, a kormányhivatal által felkért szakértő és a pedagógust képző intézmény képviselője. A tanárokat szeptember elsejétől négy kategóriába sorolják, a pedagógus I. és II. mellett lesz mestertanári és kutatótanári kategória. Minden pedagógus négy minősítésen vehet részt, ebből kettő kötelező, kettőre pedig a pedagógus magától jelentkezhet. Patrióta Európa Mozgalom
Mára nyilvánvaló, hogy Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila egy emberként áll ki a maffiabaloldal központi figurája mellett. A Gyurcsány-Bajnai-kormányok egykori miniszterét a rendszerváltás óta példa nélküli bűncselekményben, kémkedési ügyben találta bűnösnek a bíróság első fokon. A baloldal ahelyett, hogy kivetné magából, hősként emlegeti, és összezárt a hazája ellen forduló Szilvásy mögött. Vajon miket tudhat Szilvásy a maffiabaloldal közös ügyeiről? A bíróság ítélete és a baloldali politikusok egységes reakciója nyilvánvalóvá tette, hogy a maffiabaloldal létezik és ma is veszélyes Magyarországra és a magyar emberekre. Patrióta Európa Mozgalom
A VM ma megkezdte a Hajdú-Bét károsultak kérelmeinek feldolgozását és a kártérítések kifizetését. Hosszú évek után így a kisemmizett családok végre valamiféle anyagi kártérítésben bízhatnak. Az erkölcsi kártérítés azonban a mai napig elmaradt - vélekedik a Fidesz A károsultaknak Bajnai Gordontól bocsánatkérés és válaszok helyett csak gúny és egyre több megválaszolatlan kérdés jutott. Amióta a Hajdú-Bét akták megnyíltak, Bajnai Gordon egyenes beszéd helyett csak ideges fenyegetőzésre képes. A kérdések azonban még várnak a válaszra. Mai napig nem kaptunk arra megnyugtató választ, hogy van-e kapcsolat aközött, hogy miközben Magyarország legnagyobb baromfitenyésztőjét, a Hajdú-Bétet hagyták veszni, eközben Bécsben egy liba-kacsa húskereskedelemmel foglalkozó Bajnai cég virágozni kezdett? Ez a Bajnai-féle osztrák cégháló egyik nagyvállalata liba-, kacsa- és csirketermékek kereskedelmével foglalkozik. A céget Bajnaiék 23 éve alapították, a Wallis Zrt. bécsi irodájaként működött. Miközben itthon a Hajdú-Bétet felszámolják, a Bajnai cég évek alatt egyre nagyobb piacokat szerzett. Egy ideje Közép-Európa és a Távol-Kelet között kereskedik. Míg a Bajnai bécsi cége előtt megnyílnak a piacok, eközben Magyarország legnagyobb baromfifeldolgozója, a Bajnai Gordon vezetett Wallis többségi tulajdonában lévő Hajdú-Bét csődbe ment és vagyonát a Wallishoz mentették. Arra sem kaptunk a mai napig választ, hogy erkölcsösnek tartja-e Bajnai Gordon, hogy részben a kisemmizett magyar családok pénzén meggazdagodott emberektől fogadott pénzadományokat a kampányához? És arra sem kaptunk a mai napig választ, hogy erkölcsösnek tartja-e Bajnai Gordon, hogy a Haza és Haladás Alapítvány ugyancsak egy olyan ember (Megj: Nagy György) business centerében kapott helyet, aki hogy-hogy nem, Hajdú-Bét ügyben is érintett, a Wallis megbízásából a Hajdú-Bét elnöke volt. Ismerjük Bajnai Gordon hozzáállását: fenyegetőzik és tagad. Pedig ezekre a kérdésekre, a magyar emberek jó része is szeretne egyenes választ kapni - közölte a Fidesz Patrióta Európa Mozgalom
Megállapodást írt alá kedden a Parlamentben a 16 kiemelt sportági szövetség vezetőjével Orbán Viktor miniszterelnök, aki az ünnepségen hangsúlyozta: a megállapodás garancia arra, hogy egy eredményes magyar versenyzőnek vagy edzőnek se kelljen megélhetési okokból külföldön sportolnia. Kiemelte, hogy jelentős fizetésemelést kapnak azok az edzők, akik világversenyeken komoly eredményt elért sportolókat nevelnek. Az ország identitását megalapozó kultúrához, tudományhoz és sporthoz hozzájárulók ugyanis nem kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy azért kelljen külföldön dolgozniuk, mert itthon nem tudnak megélni, ez lehetetlen – jelentette ki Orbán Viktor. Mindennapos testnevelés Magyarország az európai pénzügyi válság idején is képes úgy beosztani gazdasági erejét, hogy abból jusson sportra, utánpótlás-nevelésre, mert „Magyarország jövője a gyermekeinkben van (...), ezért ha gyermekekről van szó, akkor semmi sem drága, válság ide, válság oda” – mondta a kormányfő, aki ezzel kapcsolatban a kormányprogram végrehajtása fontos lépésének nevezte a mindennapos testnevelés iskolai bevezetését. Megjegyezte, a 2012/2013-as tanévben összesen 314 ezer gyermek vett részt mindennapos testnevelésben. Orbán Viktor szerint csupa olyan sportági szövetségnek biztosítanak állami forrást, amely már bőségesen bizonyította, hogy arra használja a közpénzt, amire a kormányzat szánta. Tájékoztatása szerint 2006 és 2010 között hozzávetőleg évi 16 milliárd forint áramlott be a magyar sportba, amit az elmúlt három év munkájával és a mostani megállapodással sikerül megduplázni. A MOB véleménye a mérvadó A miniszterelnök beszédében kitért arra is, nem véletlenül nem működik önálló sportminisztérium, ugyanis a kabinet a sportirányítási munka nagy részét nem akarta a kormányzati bürokrácia feladatává tenni, hanem a Magyar Olimpiai Bizottságra (MOB) bízta. Csak egy akkora sportállamtitkárság alakult, amely a MOB partnereként képes segítséget nyújtani a sportágak működtetéséhez – tette hozzá, megjegyezve, hogy a 16 kiemelt sportág kiválasztásában is a MOB véleményét tekintették mérvadónak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy e 16 sportágban szerezték a magyar sportolók az olimpiai aranyérmek 96,4 százalékát. Szavait azzal zárta, hogy sportot politikai alapon nem lehet szervezni, csakis nemzeti alapon, ezért most sem vizsgálták és a jövőben sem fogják, hogy egy sportolónak, edzőnek vagy sportvezetőnek milyen a pártszimpátiája. A fiatalokra számítanak Az ünnepségen Borkai Zsolt, a MOB elnöke a célok között említette, hogy az elkövetkező időszakban még több fiatal kezdjen sportolni. A MOB vezetője kiemelte: a magyarok olimpiai eredményei magukért beszélnek, amit azért sikerült elérni, mert vannak olyan fanatikus emberek, akik úgy érezték, fontos a sport támogatása, a fiatalok felkarolása. A 2020-ig szóló koncepció méltán fogja szolgálni a magyar sportot – hangsúlyozta Borkai Zsolt. MTI, mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Tovább gyűrűzhet a Kúria múlt heti, devizahiteleseket érintő ítéletének hatása, miután kiderült, hogy ez alapján a fizetésképtelen adósok kérhetik az ellenük indított végrehajtás felfüggesztését. Ráadásul a bankok egy része az OTP-től eltérően a teljes hiteldíjmutatójából is kihagyta a devizaátváltás költségét, vagyis nem a kölcsönök valódi árát tüntette fel. Megtévesztő, a valósnál alacsonyabb árát tüntették fel a szerződésekben és a hirdetésekben azok a bankok, amelyek a teljes hiteldíjmutatóból (thm) kihagyták az árfolyamrést. Ez következik a Kúria múlt heti döntéséből, mely kimondta, hogy semmis az a szerződés, amelyikben nem szerepel a költségek között a devizaátváltás során alkalmazott árfolyamok különbsége. A tárgyalás alperese, az OTP Bank ugyan nem esett ebbe a hibába, mivel a thm-be beleszámolták az árfolyamrés törlesztőrészletekre gyakorolt hatását is, de a bíróság döntésének értelmében ennek ellenére semmis lett az adott hitel a költségek hiányos feltüntetése miatt. Igaz, a Kúria az ítéletével végül ismét érvényesítette a szerződést. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakemberek azon a véleményen vannak, hogy a valósnál alacsonyabb thm-et használó bankok jóval súlyosabb hibát követtek el, mint az OTP, ezért az ő eseteiknek súlyosabb megítélés alá kell majd esniük a múlt héten hozott döntésben foglaltaknál. – Mivel már a kölcsön kiválasztásának pillanatában félretájékoztatták az ügyfelüket, hamis állításukkal jogtalan versenyelőnyre tettek szert a többi pénzintézettel szemben – jegyezte meg a lap egyik forrása. Azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy az árfolyamrés kihagyása a thm-ből a szándékos félrevezetésre vagy a jogszabályok nem egységes értelmezésére vezethető vissza. Mindenesetre az is előfordul, hogy ugyanazon bank egyik hitelénél beleszámolták az árfolyamrést, a másiknál pedig kihagyták. Csécsi László Magyar Nemzet
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára: sem a mostani jelentésben, sem pedig korábbi vitákban nem tudtak konkrét példákat felmutatni az állítólagos jogsértésekre, így a dokumentum pártoskodástól túlfűtött, és minden ténybeli alapot nélkülöz. Eltelt egy év a legutóbbi vita óta, eltelt két év az új alaptörvény elfogadása óta, eltelt lassan három év a médiatörvény elfogadása óta konkrét jogsérelmekről azóta sem esett szó. hirado.hu
Megdöbbent a kémbotrány főszereplőire kiszabott, szerinte megmagyarázhatatlanul enyhe ítéleten Gálszécsy András, az Antall-kormány egykori titokminisztere, a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa által pénteken kihirdetett elsőfokú döntésről. A jogvégzett szakember szerint a történtekre jobban illik a hazaárulás fogalma, ami azonban már nem szerepel a törvényben. – Hivatali ideje alatt vagy az után hallott-e bármely külföldi partnerszolgálat berkein belül a nálunk 2011-ben kirobbant kémbotrányhoz hasonló esetről? – Sem a partnereknél, sem pedig egyéb szervek vonatkozásában soha életemben nem hallottam olyanról, hogy egy titkosszolgálat egy idegen állam úgynevezett szakembereit beengedje a saját hivatalába azért, hogy az apparátusa megbízhatóságát ellenőrizze. Ez szerintem Abszurdisztánon kívül sehol sem fordulhat elő. Nagyon kíváncsi lennék az ítélet indoklására. Már nagyon régen nem vagyok jogász, és büntetőjoggal egyébként sem foglalkoztam, de jól tudom, hogy a kémkedés megállapításának megvannak a törvényi feltételei. Ha ezek a fennálltak, márpedig az ítélet szerint ez így lehet, akkor nem értem a verdiktet. Két év tíz hónapot adni egy akkor hivatalban lévő miniszternek, valamint kémfőnöknek, akik a saját hazájuk ellen kémkedtek, illetve ahelyett, hogy elhárították volna a kémkedési kísérletet, hírszerzőket engedtek be az elhárításhoz, az legalább olyan abszurd, mint maga az egész ügy. 2003–2004 tájáról emlékszem az egyetlen kémkedési ügyre, amelynek terheltje egy honvéd tiszthelyettes volt, akit az egyik szomszédos ország hírszerzése fizetett le. Ez a személy a saját alakulatáról szolgáltatott információkat, amiért ötéves szabadságvesztéssel büntették, most pedig a miniszter is megúszta két év tíz hónappal. Vagy igaz, hogy kémkedtek, és akkor a büntetési tétel felső határát kellett volna kiszabni velük szemben, vagy nem igaz, és akkor fel kell őket menteni, de ezért a bűncselekményért nem illik ilyen csekély büntetést kiszabni. – Mennyire tartja valószínűnek azokat a sajtóhíreket, hogy az idegeneknek a Nemzetbiztonsági Hivatalba történt beengedésével technikai támadás is érhette a polgári elhárítást? – Nem tartom elképzelhetőnek, hogy ha egy idegen hatalom hírszerzőit beengedik az elhárítás épületébe, akkor azok ne használnák ki az összes adódó lehetőséget. Kérdés, hogy miként ellenőrizték azt a technikát, amit behoztak, és az eszközök valóban csak arra voltak-e alkalmasak, hogy a miniszter és a főigazgató által megbízhatatlannak tartott elhárítótisztek szavahihetőségét megállapítsák. A veszélyt azonban nem csak ebben látom. A poligráfos ellenőrzéshez ugyanis a végrehajtók teljes személyiségképet kaptak azokról, akiket átvilágíthattak, és ezeket az adatokat magukkal is vihették. Nem tudható, hogy hány olyan fiatal elhárítótisztről rendelkeznek az említett információkkal, akik évek múlva ennek a szervezetnek a vezetői lehetnek. – Milyen, a magyar elhárítást érintő adatok érdekelhették leginkább az átvilágítókat? – Lényegében minden érdekli őket, amit nyílt adatokból, például diplomáciai forrásokból nem lehet megtudni. A legértékesebb információk azok, amelyekből kiderül számukra, hogy kik folytatnak az ő berkeikben ellenérdekű, ebben az esetben Magyarország érdekeit szolgáló hírszerző tevékenységet. Ezt úgy lehet felderíteni, ha sikerül megtudni, hogy ki küldte őket, és a legnagyobb fogásnak az minősül, ha meg tudják szerezni azt a listát, amely az ő hazájukban dolgozó hírszerzők valódi és álneveit, illetve fedőfoglalkozásait tartalmazza. – Ennek tükrében mi a véleménye a Szilvásy Györggyel és társaival szemben megfogalmazott kémkedés vádjáról? – Értékelésem szerint ha mindez előfordult, akkor nem kémkedéssel, hanem a büntető törvénykönyvben már nem szereplő hazaárulással állunk szemben. Aki ezt elkövette, az nem kémkedett, hanem másoknak teremtett lehetőséget arra, hogy az országuk érdekeit súlyosan sértő kémtevékenységet folytassanak. Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Miért éppen Sólyom a tervezett magyar légitársaság neve? A legtöbb véleményező ezt a kérdést feszegette, míg mások felvetették, hatósági engedély hiányában korainak tűnik az augusztusi indulás, illetve az, hogy van-e Magyarországon új légitársaság indításához szükséges tőke. Senki sem vitatja, hogy a magyar gazdaságnak és turizmusnak nagy szüksége lenne egy budapesti bázisú, Malév méretű hagyományos légitársaságra. A Sólyom Hungarian Airways tervezett indulásáról szóló, a szombati Magyar Nemzetben megjelent cikkre érkezett nagy számú reakció azt mutatja, hogy a probléma a szakmai és a szélesebb közvélemény elevenébe talált. A hozzászólók egy része már az elnevezésen fennakadt, és sokan úgy vélték, a Sólyom nehezen illeszkedik a nemzetközi nyelvi környezethez. A lapot tájékoztató forrás szerint a nevet tesztelték, és hallás után könnyen kiejthetőnek találták külföldiek is. Ennél komolyabb ellenvetések is olvashatók azonban a szakmai sajtóban. Ezek szerint a Sólyom mind a mai napig nem rendelkezik hatósági üzemeltetési engedéllyel, és ez valószínűtlenné teszi az augusztusi indulást. Mások arra mutattak rá, hogy a Malév hagyatéka, az EU-n kívüli repülési jogok legértékesebbjei már elkeltek. Mások az európai légi piac helyzetét elemezve jutottak olyan következtetésre, hogy nincs létjogosultsága Budapesten egy ötvengépesre tervezett flottát üzemeltető légi fuvarozónak. Külföldi befektetőktől kap pénzt a Sólyom A felvetésekkel a Magyar Nemzet megkereste névtelenségéhez ragaszkodó reptéri forrását, aki elmondta, hogy az új légitársaság beindításának előkészületei másfél éve tartanak. Ennek során többek között megállapodás született ománi és egyesült arab emirátusbeli befektetőkkel a légi cég kisebbségi tulajdonlásáról, a kiadások finanszírozásáról. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint ugyanakkor a cégnek jelenleg nincs külföldi tulajdonosa, csak egy magyar, az idén áprilisban alapított Sólyom Befektetési és Vagyonkezelési Holding. Ennek a holdingnak három magyar magánszemély a tagja, Vágó József, a Sólyom ügyvezetője mellett Hurtyák Róbert András és Lucsik János. A cég tőkéje 500 ezer forint. A holding májusban több mint egy tucat további kft.-t hozott létre. A céghálózatból kirajzolódik egy leendő légitársaság különböző munkafolyamataira specializálódott cégrendszer. Akárhogy lesz is, tény, hogy az új magyar légitársaság indulása túlmutatna önmagán. Miként a szombaton megjelent cikkben olvasható, a Sólyom esetleges megjelenése új helyzetet teremtene a reptéren is. A Budapest Airport megvalósíthatná tervezett fejlesztéseit, és akár újra megnyithatná az 1-es terminált. Magyar Nemzet
Petr Necas kijelentette: mély csalódást érez, és nagyon csodálkozik azon, ahogy az Európai Parlament (EP) Magyarországgal szemben eljárt. A cseh kormányfő, aki hétfőn nyilatkozatban reagált a Magyarországot bíráló Tavares-jelentés elfogadására, leszögezte: nincs kétsége afelől, hogy Magyarország demokratikus állam, ugyanakkor kétségesnek tartja, hogy legitim-e az EP határozata. „Elfogadhatatlan, hogy bármiféle parlament egyszerű többséggel politikai döntést hozzon arról, hogy egy államban betartják-e vagy sem az alapjogokat. Elsősorban azért, mert egy ilyen döntés semmi esetben sem lehet politikai” – jegyezte meg Necas. Rendkívül veszélyes precedenst jelent Az EP eljárása – vélekedett Necas – azt a látszatot kelti, mintha az Európai Unió (EU) ezen testületének az volna a célja, hogy helyettesítse az EU-ban meglévő klasszikus hatalommegosztást valamiféle EP-felügyelettel. „És nemcsak az uniós ügyekben, hanem az egyes tagállamok ügyeiben is. Ilyen szempontból az érintett Tavares-jelentés rendkívül veszélyes precedenst jelent” – állította a miniszterelnök, aki három év után a héten távozik tisztségéből kabinetfőnökének korrupciós botránya miatt. Necas nyilatkozatával kiállt Budapest mellett, s azt hangoztatta, hogy nem az EP feladata arról dönteni, sérültek-e az alapjogok Magyarországon. Rámutatott: Csehországban sem a parlament, hanem az alkotmánybíróság feladata az alapjogok védelme az állam esetleges beavatkozása ellen. A cseh miniszterelnök szerint a Tavares-jelentés nem tartalmaz semmiféle konkrét példát az EU-ban érvényes alapjogok magyarországi megsértésére. Kuriózumnak minősítette az alkotmánybírósági jogkör gyengítésének bírálatát egy olyan helyzetben, amikor több EU-tagállamban ez a testület nem is létezik. MTI, MNO Patrióta Európa Mozgalom
Eva Maria Barki Bécsben élő jogász szerint az állami szuverenitást sérti a Tavares-jelentés. Eva Maria Barki a jelentés körül a magyar sajtóban zajló vitához hozzászólva rámutatott, hogy az osztrák alaptörvény a magyarral ellentétben nem tartalmazza az emberi jogok katalógusszerű felsorolását. Az MTI kérdésére kifejtette: noha az Emberi Jogok Európai Chartája és az Emberi Jogok Európai Egyezménye alkotmányjogi rangban van Ausztriában, magában az úgynevezett alkotmánytörvényben nem szerepel az emberi jogok tételes felsorolása. Az 1867-es államtörvénynek a tágabb értelemben vett alkotmány részét képező egyes rendelkezéseivel kapcsolatban azt emelte ki, hogy azok csak az állampolgárokra vonatkoztatva ismerik el az alapvető jogokat. Ausztriát eddig nem bírálták emiatt – érvelt Eva Maria Barki. A Tavares-jelentés felszámolja az önrendelkezést Úgy vélekedett, hogy az Európai Unió és az Európai Tanács a múlt héten elfogadott jelentéssel túllépi hatáskörét, megsérti saját szerződéseit és egyben az ENSZ alapokmányában a népek önrendelkezéséről és az államok szuverén egyenlőségéről lefektetett elveket. „Minden állam alkotmánya belügy. Kifogás egy alkotmány ellen csak abban az esetben lenne igazolt, ha a demokrácia alapvető normáit sértik meg” – fogalmazott. Úgy vélekedett, a Tavares-jelentés politikai célja „az államok szuverenitásának és a népek önrendelkezésének felszámolása”. MTI, MNO, Patrióta Európa Mozgalom