Súlyosításért fellebbezett az ügyészség Szilvásyék perében
A főügyészség Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány volt titokminisztere és Laborc Sándor volt NBH-főigazgató esetében az ítélet súlyosításáért, P. László esetében megalapozatlanság miatt, az ítélet hatályon kívül helyezése érdekében fellebbezett – tudatta a szóvivő. A Debreceni Törvényszék katonai tanácsa pénteken kihirdetett elsőfokú ítéletében Galambos Lajost kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre, Szilvásy Györgyöt felbujtóként elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte.
A pénteki ítélethirdetést zárt tárgyalás keretében tartották meg, csak az ítélet rendelkező része volt nyilvános. A zárt tárgyalás után a vádlottak ügyvédei elmondták: valamennyien fellebbeztek az ítélet ellen, így másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa elé kerül az ügy.
A Budapesti Katonai Ügyészség 2011. december 7-én nyújtotta be különböző bűntettekre vonatkozóan vádiratát a volt titkosszolgálati vezetők ügyében a Fővárosi Bíróság katonai tanácsához. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú tárgyalás lefolytatására a Debreceni Törvényszéket jelölte ki. A büntetőper teljes titoktartás mellett, zárt ülés keretében zajlott, mivel – egy korábbi ügyészségi közlemény szerint – „a per során több, államtitokká minősített tényt érintenek”.
A vádlottak közül Galambos Lajost és P. Lászlót 2011-ben előzetes letartóztatásba helyezték, majd védői indítványra házi őrizetbe kerültek. A másik két vádlott szabadon védekezhetett. Az Index 2011. július 6-án írt arról: információi szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal két korábbi főigazgatóját és Szilvásy Györgyöt azzal gyanúsítják, hogy részt vettek a magyar kormányzati szervek informatikai hálózatának illegális megtámadásában. Az Index úgy tudta, hogy a katonai ügyészségre Szilvásy Györggyel egy időben bevitt, csuklyával eltakart férfi az UD Zrt.-ügyben érintett hacker volt.
Az ügy részleteiről olyan sajtóértesülések láttak napvilágot, amelyek szerint az előző kormányzati ciklusban bolgár szakembereknek álcázott orosz különítmény érkezett Budapestre, hogy átvilágítsa a polgári elhárítás munkatársait, s az NBH központját ezzel technikai támadás is érhette.
A Heti Válasz közölte, az átvilágításhoz az álbolgárok saját technikai hátteret telepítettek a hivatal székházába, amely a ferihegyi kisgépes terminálon keresztül, az NBH repülőtéri kirendeltségének és a légikikötő védelmi rendszereit működtető Zömök Kft. munkatársainak segítségével jutott az országba.
MTI, MNO
Kémügy: érthető, hogy a maffiabaloldal kiáll Szilvásy mellett
Érthető a maffiabaloldal kiállása a kémkedésért első fokon elítélt Szilvásy György mellett, hiszen együtt tették tönkre az országot – véli Kocsis Máté.
Kocsis Máté azt mondta, azok az emberek – Mesterházy Attila, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon –, akik „gazdasági, politikai és morális értelemben együtt tették tönkre az országot”, közvetlen munkatársai voltak a Gyurcsány-kormány titokminiszterének. Érthető a baloldal egységes kiállása, és az is módszereik része, hogy mindannyian a bíróságot okolják – tette hozzá.
A kormánypárt kommunikációs igazgatója kijelentette: Gyurcsány Ferenc egyenesen megfenyegette a bírót azzal, hogy bukni fog; Bajnai Gordonék óvatosabban fogalmaztak, de világosan látszik Szilvásy György melletti kiállásuk; Mesterházy Attila pedig még az ítélet után is azt mondta, hogy hisz a volt miniszter ártatlanságában.
Arra utalva, hogy az Együtt–PM szövetség előző nap mértéktartásra szólított fel, úgy reagált: a „maffiabaloldal” tagjai lehettek volna mértéktartóak, amikor kormányzásuk idején „megszámlálhatatlan bűncselekményt” követtek el. Kocsis Máté példa nélkülinek nevezte, hogy egy minisztert – főként egy titkosszolgálatit – éppen kémkedésért ítéljenek el, ha első fokon is.
A Debreceni Törvényszék pénteken a „kémkedési perként” ismert büntetőügyben első fokon Galambos Lajos elsőrendű vádlottat, aki 2004 és 2007 között a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója volt, kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, a közügyektől pedig 3 évre eltiltotta. Szilvásy György másodrendű vádlottat, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedésért szintén 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélték, a közügyektől 3 évre eltiltották. Laborc Sándorra, aki 2007 és 2009 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a törvényszék.
Az ítéletet Kocsis Máté úgy kommentálta: rács mögé kerülhet a maffiabaloldal egyik központi figurája.
MTI, MNO
Ne használjuk Magyarországot politikai játszmák részeként!
Újabb nemzetközi szervezet tiltakozik a Magyarországot elítélő Tavares-jelentés ellen - a Páneurópa Unió elnöke írt levelet az ügyben. Az Európai Néppárt a szocialisták partizán támadásáról beszél és az uniós kampány részének tartja a hazánkkal szembeni eljárást.
Csak a folyosón volt téma Magyarország az európai néppárti képviselők és tanácsadóik portói találkozóján. A frakciótagok többsége a szocialista választási kampány részének tartja a magyar kormány elleni támadásokat és a Tavares-jelentést.
„Történetesen ismerem azt, aki a jelentést készítette, mert a honfitársam. Eleve kommunista háttérrel indul. Fontos, hogy Magyarországot nem Európa bírálja. Ez egy partizántámadás, amiben az európai baloldal kritizálja Magyarországot” – nyilatkozta Mario David portugál EP-képviselő.
A néppárt alkotmányos ügyekkel foglalkozó bizottságának az elnöke szerint a magyar alaptörvény a legjobbak között van Európában.
„Azt kell, hogy mondjam, az Önök alkotmánya egy jó alkotmány. Igaz, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament több ponton kifogásolta, de ezzel nem értek egyet. Az uniónak tiszteletben kell tartania egy ország, állam belügyét, és azt, hogy egy ország saját magáról szabadon döntsön” – mondta Carlo Casani olasz EP-képviselő.
Kritikusok az Európai Néppárton belül is vannak. A frakció tagja Viviane Reding igazságügyi biztos, de más képviselők is fogalmaztak meg bírálatot.
„A magyarországi helyzet nem tökéletes, néhány törvénymódosítás ellentmondásos. Beszélnünk kell ezekről, de a kormány ebben partner és nincs szó arról, hogy Magyarország ne lenne demokratikus, amit a Tavares-jelentés próbál elhitetni.
Ne használjuk Magyarországot politikai játszmák részeként.
A baloldal most a szabadság védelmezőjeként próbálja magát feltüntetni, hogy szavazatokat szerezzenek” – hangsúlyozta Rafal Trzaskowski lengyel EP-képviselő.
A néppárti képviselők szerint kizárt, hogy az elmarasztalásnak valós következménye lesz. Ha így lenne, akkor az a bizottság, amely az unió alapértékeinek betartását ellenőrizné, a 28 tagállam akármelyikének a törvényhozásába beleszólhatna.
Hír TV, mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Piros-fehér-zöld lesz a festése, Sólyom lesz a neve az új hazai légitársaságnak
Piros-fehér-zöld lesz a festése, Sólyom lesz a neve az új hazai légitársaságnak, amely hamarosan már jegyeket árulna, és jövőre a tengerentúlra is repülne. Az üzletemberek igényeihez igazodó Malév-utód felpezsdítheti az életet Ferihegyen, a fapadosok kiszorulhatnak az 1-es terminálra.
Hamarosan zászlót bont a régóta várt Malév-utód, az új nemzeti légitársaság. Cégbírósági adatok szerint június 13-tól hatályos a Sólyom Hungarian Airways Kft. változásbejelentése. A Sólyom mögött álló közel-keleti kisebbségi befektetők segítségével már augusztusban megindulhatnak a járatok európai és közel-keleti célállomásokra.
A cég kezdetben hatgépes flottával kezdi meg tevékenységét, de a tervek szerint 2017-re ötven gépe repül majd. A flotta értéke megközelíti a négymilliárd eurót. Az első évben 700 munkatársat vesznek fel, három év alatt a létszám elérheti a háromezret. Jövőre el kívánják érni a tavaly februárban összeomlott Malév utasforgalmát, azaz a hárommilliót, 2017-re pedig már nyolcmilliós szám áll a tervekben.
A Sólyom nem a fapadosok versenytársa kíván lenni, hanem a prémium kategóriában versenyez a Turkish Airlinesszal vagy épp az Emiratsszel – mondta a Magyar Nemzet informátora, aki azt is sejtette, hogy a vállalat a bádogváros helyett luxusvárókban kényezteti majd utasait.
mno.hu
Véronique Mathieu Houillon, francia EP képviselő: Miért szavaztam a Magyarországról szóló jelentés ellen?
Immár hónapok óta sokan szemrehányásokat fogalmaznak meg Orbán Viktorral szemben az általa vezetett parlamenti többség által végrehajtott alkotmánymódosításokkal kapcsolatban. A valóság azonban az, hogy a magyar kormányfő teljes mértékben elkötelezte magát a tekintetben, hogy az uniós intézmények által nehezményezett részeket módosítja.
És be is tartotta az ígéretét. Az aktuális helyzet az, hogy ma már mindössze egyetlen pont maradt csak függőben: a politikai reklámoknak a közmédia területére való korlátozása. Franciaországban ezzel teljesen megegyező jogi szabályozás van érvényben - jelentette ki Véronique Mathieu Houillon (UMP, Európai Néppárt), az Európai Parlament Állampolgári Jogok Bizottságának (LIBE) néppárti koordinátora az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló Tavares-jelentés elfogadását követően.
"Egyébiránt a jelentés jócskán túllépi azt a hatáskört, amelyet az alapszerződések az Európai Parlament részére biztosítanak!" - tette szóvá az európai képviselő asszony.
"A jelentés azt javasolja, hogy Magyarországot helyezzük a LIBE Bizottság néhány képviselőjének felügyelete alá! Sok hónappal a választások előtt azt követeli, hogy küldjünk Magyarországra a választások ellenőrzése céljából megfigyelő bizottságot! Követeli a család fogalmának tágítását! Továbbá ezt is követeli, hogy a tagállamokat a jövőben az EU egyik ügynöksége ellenőrizze." - fejtette ki a képviselő asszony.
"Egyértelmű volt a számomra az, hogy semmiképp nem támogathatom azon képviselőtársaim túlzó elképzeléseit, akik minden további nélkül lábbal tiporják a tagállamok részére fenntartott hatásköröket és az uniós alapszerződéseket egyaránt." - tette hozzá Véronique Mathieu Houillon.
(fordítás az eredeti francia változatról)
Fidesz EP Képviselőcsoport
A Fidesz reagálása az MSZP gazdaságpolitikai kritikáira - Magyarország a saját lábára állt
A szocialisták ismét hazudnak és elvitatják a magyar emberek és a gazdaságpolitika teljesítményét, amelyet már az Európai Bizottság is kénytelen volt elismerni.
Amióta a magyar emberek elzavarták a Gyurcsány-Bajnai-szövetséget veszélyes és szélsőséges gazdaságpolitikájával együtt, azóta Magyarország jobban teljesít, mint korábban, és mint az európai országok általában.
Hazánk elkerülte Görögország sorsát, kijött a gazdasági recesszióból, 38. hónapja töretlenül nő a foglalkoztatottak száma, nőttek a reálbérek és a nyugdíjak, rekordmennyiségű külföldi tőkebeáramlás indult meg, és az alacsony inflációnak köszönhetően a fizetések negyven éve nem őrizték olyan erősen az értéküket, mint most.
Magyarország a saját lábára állt, nem költekezik felelőtlenül, nem vett fel hitelt, csökkenti adósságát és nem szorul gyámságra.
A magyar gazdaságpolitika teljesítményét már az Európai Bizottság is elismerte, amikor úgy döntött, hogy kiengedi hazánkat a szocialisták hibájából kilenc éve tartó túlzottdeficit-eljárás alól.
Magyarország nem kér többet abból a gazdaságpolitikából, amely a multik és a bankok érdekeit szolgálta, soha nem a magyar családok és vállalkozások mellett állt.
Patrióta Európa Mozgalom
A Kúria a bankok oldalára állt
Kúria ítéletet hirdetett abban a felülvizsgálati eljárásban, amelyben egy devizahitelesnek az OTP Bank ellen indított ügyét tárgyalta. A döntés szerint a vitatott devizahitel-szerződés érvényes. A Kúria döntésével a bankok oldalára állt a devizahitelesekkel szemben - közölte a Fidesz.
A Fidesz számára a döntés elfogadhatatlan, igazságtalan és felháborító. A deviza károsultak joggal érezhetik úgy, hogy az igazságszolgáltatás cserbenhagyta őket. Különösen elfogadhatatlan az ítélet annak fényében, hogy Horvátországban egy hasonló ügyben az igazságszolgáltatás nyolc bankkal szemben hozott ítéletet.
A devizacsapdát a Gyurcsány-Bajnai-szövetség ásta ki. 2002-2010 között 140-szeresére nőtt a lakosság devizaadóssága. Körülbelül hatszázezer magyar otthonra került jelzálog.
Nem védték meg az embereket a bankok devizakínálataitól. Az első Orbán-kormány alatt létező otthonteremtési programokat megszüntették, belehajszolták az embereket a svájci frank hitelekbe.
A baloldal akkor is bankok számára kedvező paktumot kötött.
Mi is úgy látjuk, a devizahitelek hibás termékek. Annak a sok százezer embernek, akik annak idején azt hitték, hogy a forintalapúnál kedvezőbb kölcsönhöz jutnak, körülbelül a 90 százaléka nem volt tisztában a kockázatokkal.
A bankoknak viszont mindegyike tudta azt, hogy hibás és kockázatos termékeket akarnak „rásózni” az ügyfeleikre. Ezért a felelősség a pénzintézeteké.
A magyar Országgyűlés nem szólhat bele konkrét hitelszerződésekbe, de az elmúlt három évben mindent megtett azért, hogy minél több embert szabadítson ki a hitelcsapdából (pl. árfolyamgát, végtörlesztés, Nemzeti Eszközkezelő, a devizahitelek megtiltása).
Az Európai Unió az ügyben kötelezettségszegési eljárást indít az országgal szemben, pedig ha valahol, akkor Magyarországon bebizonyosodott, hogy a devizahitel hibás termék.
Patrióta Európa Mozgalom
Orbán Viktor a Magyar Rádióban
Európai baloldali akció a Tavares-jelentés európai parlamenti elfogadása, aminek az egyik ideológiai alapja az, hogy a magyar alkotmány nem egy liberális alaptörvény. A jelentésre reagáló magyar memorandumot elküldtük minden európai kormányfőnek és házelnöknek - mondta Orbán Viktor a a Magyar Rádióban
Az európai baloldalnak két gondja van a kormánnyal és Magyarországgal: egyrészt nem tudják lenyelni a békát, hogy a magyar választók 2010-ben kétharmaddal leszavazták az akkori baloldali kormányt, másrészt mivel a baloldal összefonódik a pénztőkével, folyamatosan a bankadó visszavonását és a rezsicsökkentés megszüntetését akarja elérni.
A szovjet birodalom fennállása óta egyetlen más külső hatalom sem vette a bátorságot, hogy nyíltan, jogi formát választva korlátozni akarja a magyarok függetlenségét.
Mi nem akarunk egy európai birodalomban élni, amelynek van egy központja Brüsszelben, és megmondják, hogy mi itt, a periférián vagy a tartományokban mit csináljunk. A magyarok a szabad nemzetek Európájában akarnak élni.
A Tavares-jelentés ügyében már nem Magyarországról, hanem egy új jelenségről van szó, arról a kérdésről, hogy egy intézmény megváltoztathatja-e önkényesen az európai alapszerződéseket, hiszen az EP olyasmit tesz, amihez nincs joga.
Ráadásul a válságot megoldani képtelen bürokratahad éppen egy olyan országot akar elmarasztalni, amely jó ösvényen jár.
Az EP nagyon súlyos hibát vétett, amikor megsértette az alapszerződést, de ez egy figyelmeztető lövés, ezt mindenki észre fogja venni az EU intézményein belül, és pillanatok alatt be fogja látni, hogy ha bármely intézmény - például az EP - így viselkedik, akkor nem erősíti, hanem gyengíti az EU belső kohézióját, összetartó erejét, és ennek megálljt fognak parancsolni. Ezért biztos, hogy ez az első és egyben utolsó eset volt.
Ideológiai alapon azért bírálják a magyar alkotmányt, mert az nem egy liberális alaptörvény, mint az Európában divat, hanem a magyar emberek döntése alapján olyan, amely egyensúlyba hozza az egyéni szabadságot és a közösségi érdekeit.
Az európai vita mindaddig nem ér véget, amíg a kormány nem vonja vissza a bankadót és a rezsicsökkentést, márpedig a kabinet ezt nem fogja megtenni.
Devizahitelek
Az igazságszolgáltatásnak azt a jogi kérdést kellene vizsgálnia, hogy hibás termékek voltak-e a devizahitelek, és ha igen, hogy válhattak általánossá. A magyar jog és igazságszolgáltatás egyelőre nem tud mit kezdeni e kérdéssel, hogy hibás termékekről van-e szó a devizakölcsönök esetében.
A kormány háromszor is szembenézett a devizahitelek problémájával, hiszen létrehozta a végtörlesztés, az árfolyamgát és az eszközkezelő intézményét. Nem azt magyarázzuk, hogy mit miért nem lehet, hanem a kormányzat eszközeit bevetjük. Az igazságszolgáltatásnál nem ezt látjuk.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét az ügyben nem az emberek oldalára állt.
Az államnak az lenne a dolga, hogy az emberek oldalára álljon!
Pedagógusokról
A gyermekeinkben van a jövő, ők a legfontosabbak, márpedig velük a tanárok foglalkoznak a legtöbbet, így alapvető fontosságú, hogy milyen emberek, milyen tudásúak a pedagógusok, mennyit keresnek, nyugodt és kiegyensúlyozott hátterűek-e.
Ezért is döntött úgy a kabinet, hogy az egészségügyi dolgozóké után szeptembertől a pedagógusok bérét emeli, bevezetve az életpályamodellt. A többi béremelés híre kacsa, mert bár természetesen a kormány folyamatosan vizsgálja, hogy kinek, mikor, milyen béremelést tudna még adni, de semmilyen kötelezettséget nem tudunk vállalni most a pedagógus-életpálya bevezetésén túl.
Patrióta Európa Mozgalom
Amerikára nagyon nagy hatást gyakorolt Orbán politikája
A magyarországi változásokat és Orbán Viktor miniszterelnök munkáját méltatta az Egyesült Államok kongresszusi képviselője Budapesten.
Cristopher Smith republikánus képviselő, az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke – aki kongresszusi küldöttség tagjaként látogatott Magyarországra – bámulatosnak nevezte a magyarországi alkotmányreformot és az új törvények sorát. „Harminchárom éve foglalkozom emberi jogi ügyekkel a kongresszusban, és nagyon nagy hatással volt rám” mindaz a változás, amely Magyarországon végbement – mondta a politikus a Parlamentben, miután tárgyalt Orbán Viktorral.
A magyar miniszterelnök „rendkívüli, hatékony, szilárd erkölcsi alapon álló politikus, aki szenvedélyesen munkálkodik azon, hogy előrevigye Magyarországot” – mondta. Az Egyesült Államokban okkal tekintik sokan olyan európai vezetőnek, akinek a pályája felfelé ível – tette hozzá.
Smith: Orbán a hagyományos értékeket védi
Az MTI kérdésére, hogy miként vélekedik azokról a bírálatokról, amelyekkel az Európa Tanács égisze alatt működő alkotmányjogászokból álló szakértői testület, a Velencei Bizottság illette a magyarországi alkotmányozást, Christopher Smith azt felelte: nyilvánvaló, hogy minden alkotmányos újítás, sőt egyszerű törvénymódosítás is apróbb változtatásokra szorul. Hozzátette, Orbán a hagyományos értékeket védi, és vannak az Európai Parlamentben és az Európa Tanácsban olyanok, akik nem értenek egyet ezzel, de – mint mondta – ilyen a demokrácia.
A republikánus kongresszusi képviselő márciusban, az amerikai Helsinki Bizottságnak a magyarországi demokrácia állapotával foglalkozó meghallgatásához fűzött állásfoglalásában azt írta, Magyarországon „él és virul az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendszere”. Christopher Smith hangsúlyozta, a demokrácia és az emberi jogok állapotával kapcsolatban Magyarországot ért bírálatok között „sok a méltánytalan, amely kettős mércét, félreértelmezést és pontatlan információt tartalmaz”.
A budapesti látogatásra érkezett amerikai kongresszusi delegációt, amelynek Christopher Smith is tagja, Martonyi János külügyminiszter munkareggelin fogadta. A Külügyminisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a szenátorokból és képviselőkből álló öttagú delegáció tájékoztatást kapott a magyarországi politikai és gazdasági fejleményekről és azok európai uniós vonatkozásairól. Mint írták, amerikai részről elismeréssel szóltak a magyar kormány elkötelezettségéről a kirekesztő jelenségekkel szembeni küzdelem kapcsán.
MTI. mno.hu
Országgyűlési Határozat - A Magyarországot megillető elbánásról
1 . Mi, magyarok, több mint ezer éve az államalapítással, a kereszténység felvételével beléptünk az európai népek családjába. Mi, magyarok, sokszor kiálltunk az európai értékekért. Volt idő, amikor vérünkkel védtük ezeket az értékeket külső támadásokkal szemben . 1956-ban fegyvert fogtunk a kommunista diktatúra ellen. 1989-ben hozzájárultunk Európa újraegyesítéséhez a vasfüggöny lebontásával.
Mi, magyarok, szabad akaratunkból léptünk be az Európai Unióba. Tettük ezt abban a reményben, hogy a jog, az igazságosság és a szabadság alapján áll ó közösséghez csatlakozunk.
Mi, magyarok, nem akarunk többet olyan Európát, ahol a szabadságot korlátozzák, és nem kiteljesítik. Nem akarunk többet olyan Európát, ahol a nagyobb visszaél a hatalmával, ahol megsértik a nemzetek szuverenitását, és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat .
A vasfüggöny mögött eltöltött 40 év alatt elegünk lett a diktátumokból.
Mi, magyarok, mindig tiszteletben tartottuk, ha az Európai Unió erre feljogosított intézményei párbeszédet kezdeményeztek, és mindig készen álltunk az ésszerűség jegyében fogant megállapodásokra.
Ezért joggal várjuk el az Európai Unió intézményeitől a Magyarországnak kijáró tiszteletet és egyenlő elbánást. Elvárjuk az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben mindazon jogainkat, amelyek a csatlakozás után is megilletnek minket, éppen úgy, mint minden tagországot .
A magyar Országgyűlés csodálkozásának ad hangot, hogy az Európai Parlament olyan határozatot hozott, amelyhez nincs joga, és amellyel az Európai Parlament túllépi hatáskörét.
Önkényesen állapít meg követelményeket, önkényesen vezet be új eljárásokat, és olyan új intézményeket kreál, amelyekkel megsérti Magyarország uniós alapszerződésben garantált szuverenitását.
Ezzel az Európai Parlament szembemegy az európai értékekkel és veszélyes útra vezeti az Európai Uniót.
További aggodalomra ad okot, hogy a Magyarországot sújtó hatalmi visszaélés mögött üzleti érdekek húzódnak meg .
Magyarország csökkenti a magyar családok által felhasznált energia árát. Ez sértheti több európa i nagyvállalat érdekeit, akik monopol helyzetük révén hosszú éveken át extraprofitot termeltek Magyarországon. Elfogadhatatlan, hogy az Európai Parlament ezeknek a nagyvállalatoknak az érdekében próbál nyomást gyakorolni hazánkra .
A magyar Országgyűlés egész Európára nézve veszélyesnek tartja, ha az üzleti csoportok érdekei akadálytalanul érvényesülnek az Európai Unióban, és felülírhatják az alapszerződésben lefektetett szabályokat .
A mai napon határozatot fogadunk el annak érdekében, hogy megvédjük Magyarország szuverenitását és a magyar emberek egyenjogúságát Európában .
Felszólítjuk Magyarország Kormányát, hogy ne engedjen az Európai Unió nyomásának, ne hagyja csorbítani az ország alapszerződésben garantált jogait, és folytassa a magyar családok életét megkönnyítő politikáját!
2 . Ez az országgy űlési határozat a közzétételét követő napon lép hatályba .
Indokolás
A magyar választópolgárok 2003 . április 12-én népszavazáson óriási többséggel döntöttek az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett. Magyarország 2004. május 1-je óta az Európai Unió teljes jogú tagja . A csatlakozással a magyar állam a tagságból adódó új jogosultságokra tett szert és kötelezettségeket vállalt . Ahogyan az Alaptörvény E) cikkének (1) bekezdése fogalmaz :
„Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedés e érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében” . Az E) cikk (2) bekezdése szerint :
„Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. ”
A hatáskörök többi tagállammal közös, az európai unió intézményei útján történ ő gyakorlásának korlátja tehát az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének szükséges mértéke.
Az alkotmányozás joga az Európai Unió valamennyi tagállamában kizárólag a nemzeti törvényhozást illeti meg. Az Európai Unióról szóló szerződés
3 . cikk (6) bekezdése szerint az Unió a célkitűzéseit „a megfelel ő eszközökkel, a Szerződésekben ráruházott hatáskörök keretein belül valósítja meg” . A 4. cikk (1) bekezdése szerint „minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak az Unióra, a tagállamoknál marad .” Ezért minden olyan ügyben, ahol az Európai Unió bármely intézménye az alkotmányozással összefüggő kérdésbe avatkozik be, túllépi azokat az átruházott hatásköröket, amelyeket a tagállamokkal közösen az Európai Unió intézményei jogosultak gyakorolni.
Az Európai Parlament által elfogadott Tavares-jelentés egyszerre jelent durva hatáskörelvonást és hatáskör-túllépést. Hatáskörelvonást, mert a Szerződések őre nem az Európai Parlament, hanem a Bizottság, ezért az Európai Uniós intézmények közül az Európai Bizottság jogosult fellépni minden olyan esetben, amikor az Európai Unió vagy annak bármely intézménye azt vélelmezi, hogy valamely nemzeti szabályozás közösségi jogot sért.
Hatáskör-túllépést, mert a jelentés számtalan olyan megállapítást tesz, amely kizárólag a nemzeti törvényhozás tárgya és különösen azért, mert olyan intézményt állít fel a vélelmezett közösségi jogsértések vizsgálatára, mely az alapító szerződésekben nem létezik.
A 2009 . december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés megalkotásában és elfogadásában Magyarország már teljes jogú tagként vett részt .
Az Európai Unióról szóló Szerződés 48. cikke egyértelművé teszi, hogy az Európai Unió működését szabályozó Szerződések módosítására bármely tagállam, az Európai Parlament vagy a Bizottság tehet javaslatot a Tanácsnak. A Tanács a javaslatot a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácsnak továbbítja és arról egyidejűleg a nemzeti parlamenteket is értesíti. Amennyiben az Európai Tanács a javasolt módosítás megvitatása mellett dönt, elnöke konventet hív össze, amely a nemzeti parlamenteknek, a tagállamok állam-, illetve kormányfőinek, valamint az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak a képviselőiből áll.
A további lépésekből álló eljárás végén az Európai Unió alapját képező szerződéseket csak akkor lehet módosítani, ha a módosításokat – alkotmányos követelményeinek megfelelően – valamennyi tagállam megerősítette. A magyar Alaptörvény E) 3. cikk (4) bekezdése ehhez valamennyi országgyűlési képviselő kétharmadának támogatását írja elő.
Az Európai Parlament részéről még kezdeményezés sem volt annak érdekében, hogy a koppenhágai kritériumok teljesítésének vizsgálatára új uniós testület jöjjön létre, ezért egy jogi kötőerő nélküli jelentés nem helyettesítheti az Európai Unióról szóló Szerződés 48. cikkében rögzített eljárást.
Az Európai Parlament által elfogadott ún . Tavares-jelentés nem csupán valótlan és sértő állításokat fogalmaz meg Magyarországról, de durván megsérti a közösségi jogot, amikor az Európai Unióra át nem ruházott hatáskört a Szerződésekben nem létező testületre telepít.
A hatalommal való önkényes visszaélés és a nemzeti szuverenitással ellentétes közösségi jogsértés ezen egyedülállóan durva példájára a magyar Országgyűlés – a szubszidiaritás elvére is figyelemmel – saját hatáskörében eljárva ezen határozattal hívja fel a magyar és az európai közvélemény figyelmét .