Közlemény - Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság alkoholista elnöke lediktátorozta Orbán Viktort és pofonvágta - pofon vágott ezzel minden magyart, hiszen a magyar miniszterelnök a hivatalos magyar álláspont képviselője - VIDEÓ!
Értetlenül állunk Jean-Claude Juncker viselkedészavara előtt. Aki demokratikusan megválasztott kormányfőket ütöget, sérteget, jegyzetfüzettel ver fejbe, vagy éppen mikrofonokat harapdál, aligha méltó európai vezető szerepre. Az európai emberek, így a magyarok is joggal várják el, hogy az Európai Bizottság vezetője államférfiként viselkedjen.
A Szanyi Tibor féle bohócfutamokból van épp elég, nem szeretnénk, ha az uniós vezetők közt is ez a magatartás válna uralkodóvá. Az Európai Bizottság vezetője szereptévesztésben van, hiszen egyetlen államtól sem kapott oktatásra, nevelésre felhatalmazást.
Az Unió civiljei az adó elkerülés nagymesterének tartják, Luxemburg miniszterelnökeként adó átverési show-műsorával megrövidítette mindazon államokat, akiknek most erkölcsről szónokol.
CÖF-CÖKA Vezetősége
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=juFxBhDSK9s
A kormány tartotta a szavát - A magyar állam megvásárolta Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című világhírű festményét
A magyar állam megvásárolta a kanadai Hamilton Galériától Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című alkotását, így hamarosan ismét együtt lesz Debrecenben a Krisztus-trilógia - jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Debrecenben.
Elmondta, hogy a Munkácsy-kép megvásárlását két fontos döntés előzte meg: a Hamilton Galéria igazgatótanácsa hozzájárult az eladáshoz, a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja pedig rendelkezésre bocsátotta a kép vételárát. Hozzátette: a kép megvásárlásáról szóló szerződést március végén írták alá.
A Déri Múzeum Munkácsy termében jelenleg is látható a trilógia két darabja, a Golgota és az Ecce Homo, a harmadik monumentális méretű kép helyét azonban a tavalyi elszállítása óta üresen hagyták.
Balog Zoltán a Krisztus Pilátus előtt című kép vételi árát nem árulta el. Beszámolt viszont arról, hogy a magyar állam meg akarja vásárolni a Golgotát is, amely jelenleg a New Yorkban élő Pákh Imre tulajdonában van. A magyar műgyűjtővel a miniszter megbízásából Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója tárgyal.
Pákh Imre elmondta: szerinte egyben kell tartani a trilógiát, amelynek Debrecenben van a helye. Miután a Krisztus Pilátus előtt című kép sorsa eldőlt, várhatóan a Golgotáról is felgyorsulnak a tárgyalások.
hiradó.hu
Magyar királynak állítottak szobrot Bánság fővárosában - Károly Róbert magyar király szobra- Temesvár
Károly Róbert magyar király köztéri mellszobrát avatták fel Temesvárott annak emlékére, hogy hétszáz évvel ezelőtt az Anjou-házi uralkodó Temesvárra költöztette Magyarország fővárosát, és nyolc éven át innen irányította az országot.
A Szakács Béla szobrászművész által készített szobor Temesvár központi parkjába, a város történetét alakító személyiségek sétányára került. A szoborállítást a Temesvári Magyar Nőszövetség kezdeményezte, és a város önkormányzata közpénzből támogatta. Az alkotást a Bánsági Magyar Napok keretében adták át.
Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke a magyar közmédiának nyilatkozva történelmi pillanatnak nevezte a szoborállítást. Hozzátette, nem volt példa arra az utóbbi évtizedekben Romániában, hogy egy román többségű város közterén közpénzből egy magyar királynak állítsanak szobrot.
Amint a szoboravatón Raffay Ernő történész felidézte, Károly Róbertet a belső harcok kényszerítették arra, hogy ne Székesfehérváron, Esztergomban vagy Budán rendezze be, hanem egy időre Temesvárra költöztesse a királyi udvarát. A történész azt tartotta az uralkodó érdemének, hogy az Árpád-ház kihalását követő trónviszályok után stabilizálni tudta a helyzetet, és erős országot adott át a trónon őt követő Nagy Lajos királynak.
Károly Róbert király szobra a temesvári személyiségek sétányán álló 22 mellszobor egyike. A sétányon áll még Hunyadi János, Bartók Béla, Ormós Zsigmond bánsági magyar politikus, író, valamint a város két korábbi polgármestere, a lóvasutat bevezető Telbisz Károly, és az utcai villanyvilágítást Európában elsőként bevezető Török János szobra.
Önök gyáva emberek – nyílt levél a burgtheatereseknek
A bécsi Burgtheater vasárnapi esti előadása után a magyarországi demokráciáért aggódó levelet olvastak fel a Nemzeti Színházban, a darab rendezője pedig el sem ment a tervezett közönségtalálkozóra. A közönség egy része tapsolt, a másik része fütyült.
Blaskó Péter nyílt levele Karin Bergmann Burgtheater-intendánsnak és Jan Bosse rendezőnek:
„Tisztelt Karin Bergmann! Tisztelt Jan Bosse!
Önök ketten gyáva emberek. Ide küldenek Budapestre egy társulatot, a társulatukat, hogy lejárassák Ausztriát. Sunyin lapulnak otthon és szegény Martin Reinkét bízzák meg azzal, hogy az Önök közéleti alkalmatlanságát bizonyítsa. Egyébként milyen alapon avatkoznak bele egy másik ország belpolitikájába? Milyen jogon használják fel vendégszereplő előadásukat politikai üzenet közvetítésére?
Ez minden vendégjogot sárba tapos.
A színpad nem arra való, hogy politikai brosúrákat olvassunk fel. Éppen ettől kellene távol tartani magunkat nekünk, színházművészeknek. Mit szólt volna a bécsi közönség, ha a Katona József Színház nagy sikerű bécsi vendégjátéka után én, mint a darab főszereplője elkezdtem volna Jörg Haiderezni és a színpadról félteni az osztrák demokráciát? Ez nem az Önök és nem a színházművészet dolga. Szereptévesztésük bocsánatkérést sürget. Ha nem teszik meg, ne hivatkozzanak összetartozásunkra.
Otromba gorombaságot csak bocsánatkérés követhet.
A fentieket elvárva, üdvözlettel:
Blaskó Péter, a Nemzeti Színház színésze, aki tanúja volt az értelmetlen provokációnak.”
Szijjártó Péter tiltakozott az FBI-igazgató holokausztról szóló beszéde miatt - hazánk jegyzéket adott át
James B. Comey, az FBI igazgatója egy múlt heti beszédével (mely nyomtatásban is megjelent a Washington Postban) magára haragította a teljes lengyel politikai elitet. Comey azt próbálta elmagyarázni, miért várja el az FBI-ügynököktől, hogy látogassák meg az amerikai holokausztmúzeumot, pár mondatával azonban bírálói szerint Lengyelországot is egyenlő mértékben felelőssé tette a népirtásért.
A vitatott mondatok a következők voltak:
"A gyilkosok és cinkosaik Németországban, Lengyelországban, Magyarországon, valamint még számos helyen azt gondolták, nem tettek semmi gonoszat. Meggyőzték magukat arról, hogy helyesen cselekedtek, azt tették, amit tenniük kellett."
Comey szavai miatt tiltakozott a lengyel nagykövet, a Szejm elnöke és maga a lengyel elnök is, a varsói amerikai nagykövet pedig nyilvánosan kért bocsánatot. A fejleményeket alaposan összefoglalta Anne Applebaum újságíró, Radek Sikorski volt külügyminiszter, jelenlegi házelnök felesége.
A lengyel politikusok érvelése szerint Lengyelország megszállt ország és a második világháború tragédiáinak, így a holokausztnak elszenvedője, nem pedig aktív cselekvője volt. 2012-ben egyébként maga Barack Obama kényszerült bocsánatkérésre, amikor egy beszédében a "lengyel haláltábor" kifejezést használta a náci haláltábor miatt.
A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium is beolvasott az FBI-igazgatónak
A minisztérium az elmúlt napokban egy hivatalos levélben tette helyre az FBI igazgatóját. A minisztérium sajtóosztálya a levélre vonatkozó kérdésekre nem válaszolt, viszont megtudtuk, hogy hétfő reggel tiltakozó jegyzéket adtak át az amerikai nagykövetségnek, mellesleg pedig alaposan beolvastak Comeynak.
Szijjártó Péter minisztériuma a következőt mondta:
"Az FBI-igazgató szavai elképesztő érzéketlenségről és megengedhetetlen felületességről tesznek tanúbizonyságot. Senkitől sem fogadjuk el, hogy Magyarországgal, a magyar emberekkel szemben ilyen általánosítást és rágalmazást fogalmazzon meg. Hétfőn reggel a Külgazdasági és Külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket adott át az Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségének."
Index, MTI
500 éves a Csíksomlyói Szűz Mária-szobor - Csíksomlyó - Székelyföld - Erdély
A Segítő Szűz Mária szobrának 500 éves évfordulója tiszteletére 2014. szeptember 14-én nyitották meg a jubileumi Mária-évet Csíksomlyón a kegytemplomban.
Így az idei pünkösdi búcsú is már ennek a kivételes ünnepnek a jegyében telt.
A Mária-év az erdélyi és a világ magyarságának különös alkalma az elmélyülésre, az összetartozás magasztos érzésének a megélésére.
Ellopták Magyarittabé Kossuth-szobrát - Bánság
Ellopták a Kárpát-medence legdélebben felállított Kossuth-szobrát a bánsági Magyarittabéról.
Petes Béla, a falu polgármestere szerint színesfémtolvajok vihették el a 111 éves bronzszobrot. Elmondta: még folyik a helyszínelés, de szerinte csak akkor lesz meg a szobor, ha azok jelentik az esetet, akiknek a tolvajok el akarják adni a fémet. Hozzátette: a talapzat érintetlen, és még mindig ott vannak a március 15-én elhelyezett koszorúk.
Horvay János szobrász alkotását 1904-ben állították fel önkéntes pénzadományokból, 1918-ig minden évben március 15-én, az 1848-1849-es szabadságharc és forradalom emlékére megkoszorúzták. Miután 1918-ban egy bevonuló szerb katona szívtájékon átlőtte, majd lelökték a talapzatáról, a szobrot a református templomban rejtették el, és csak 1941 tavaszán került újra elő. Az emlékműnél 1990 óta szerveztek újra koszorúzásokat, itt tartották a március 15-i bánsági központi megemlékezést.
A körülbelül 1300 fős közép-bánsági Magyarittabé zömében magyar lakosságát a 18. század végén odatelepített Békés megyei református magyarok utódai alkotják. Korábban színtiszta magyar falu volt, az utóbbi két évtized elvándorlásai és az asszimiláció miatt azonban most már a lakosság körülbelül egytizede szerb.
A cseh elnök nem viccel: kitiltotta az amerikai nagykövetet
Nem az országból, hanem a rezidenciájáról, azaz a prágai várból. Amiatt lett dühös, hogy a nagykövet beszólt, amiért Zeman részt akar venni a második világháborús nagyszabású moszkvai ünnepségen.
Milos Zeman cseh elnök „bezárta a prágai vár kapuit” az amerikai nagykövet előtt, miután a nagykövet kritizálta a döntését, hogy Zeman részt vesz a moszkvai második világháborús megemlékezésen, írja a Reuters. A prágai vár hivatalosan az elnök rezidenciája.
Az uniós vezetők az oroszok ukrajnai szerepvállalása miatt bojkottálják az ünnepséget, amelyen Zeman részt akar venni. „Nem tudom elképzelni, hogy a washingtoni cseh nagykövet tanácsokat adna az amerikai elnöknek, hogy hova utazzon. Nem hagyom, hogy bármely nagykövet beleszóljon, hova megyek” – mondta Zeman a Parlamentni Listy hírportálnak. „Schapiro nagykövet előtt bezárultak a vár kapui” – tette hozzá.
Később a szóvivője azt mondta, a nagykövet a társadalmi eseményeken továbbra is részt vehet az elnöki rezidencián. Schapiro a cseh televíziónak korábban úgy fogalmazott: kínos lenne, ha Zeman lenne Moszkvában az egyetlen EU-s közjogi méltóság.
vs.hu
Kövér László szerint a Magyar Nemzet és a Hír TV kiesett a kormányoldali szerepéből - ellenzéki orgánumokká váltak
Az Országgyűlés elnöke szerint ma Magyarországon, és egyre inkább a világban is "pártos sajtó" működik, és a közmédia feladata, hogy a lehető legtárgyilagosabban, a lehető legtöbb - elfogultságra ugyan hajlamos -, de elfogulatlan ítéletalkotásra alkalmas emberhez jusson el.
Az Országgyűlés elnöke szerint tárgyilagos, tényekre törekvő, más vélemények méltóságát is tisztelő orgánum alig akad Magyarországon és külföldön.
Ez alapvetően baj - emelte ki a házelnök, hozzátéve: a sajtószabadság abban a formában, ahogyan megálmodták és ahogy a demagógok hirdetik, már régen nem létezik, ma a tulajdonos szabadsága létezik, hogy a saját maga arcára, képére formálja a saját nyers érdekei szerint az adott médiumot. "Mégis egyfajta képmutató megközelítéssel csak az államtól féltik a sajtó szabadságát, és nem hajlandók tudomást venni arról a jelenségről, amelyben nem Simicska Lajos az első számú szereplő a fontossági sorrendben" - tette hozzá.
Kövér László azt mondta: felfogásában a sajtószabadság nem az újságírók szabadságát jelenti, hogy mindenféle megkötöttség nélkül bármit bárkiről bármikor leírhassanak. A sajtószabadság a híreket fogyasztó polgárnak a szabadsága arra, hogy a sajtón keresztül a valóságot és összefüggéseket a lehető legobjektívebben megismerhesse - magyarázta.
Kövér László szerint nem baj, hogy az ATV elfogult a baloldal javára, hogy a Népszava "pártos revolverlap", de az már inkább sajnálatos, hogy a Népszabadság, amelynek sokkal nagyobb mozgástere volt a kilencvenes évek elején, szintén pártlappá süllyesztette magát, és beszorította magát a balsarokba.
De ez szabad döntés - mondta. Hozzátette: azzal sincsen és volt semmi baj, hogy a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet kifejezetten kormánypárti megközelítésből próbálta meg a híreket értelmezni, és a Hír TV-vel hasonlóan ez a helyzet.
Ehhez képest kellene lennie középen mértékadó médiának, leginkább a közmédiának, amelyik nem vádolható sem egyik, sem másik irányban való elfogultsággal. Olyan média, amelyet ha valaki bekapcsol, és nem akar máshonnan tájékozódni, akkor biztos lehet benne, ami elhangzik, az a valóság része és többé-kevésbé pártatlan – fejtette ki.
A házelnök szerint ez az egyensúly sosem volt igazán meg, és most azzal, hogy a jobboldalon a Magyar Nemzet és a Hír TV megítélése szerint kiesett a szerepéből, végleg felborult, és ebben a közmédia is nehezebben fogja megtalálni a helyét.
Kövér László a Magyar Televízió és Magyar Rádió teljesítményével sem elégedett. Közölte: számos, a minőségre és a politikai pártatlanságra vonatkozó kritikája és megjegyzése is lenne, de hagyni kell még egy kis időt, hogy az új helyzetben megtalálják a helyüket.
Szerinte a közmédiának az a feladata, hogy a lehető legtárgyilagosabban, a lehető legtöbb, elfogultságra ugyan hajlamos, de elfogulatlan ítéletalkotásra alkalmas emberhez jusson el.
Kitől lehet elvárni, hogy a kormány álláspontját közvetítse az emberek felé, ha nem a közmédiától? - tette fel a kérdést.
Kövér László azt gondolja, ez elvárás, és ez még a BBC-nél is így van tudomása szerint. Mint mondta, ott egyharmadban a kormánynak, egyharmadban a kormánypártoknak és a maradék egyharmadban pedig az ellenzéknek kell lehetőséget adni. Ennek szerinte kormánytól függetlenül érvényesülnie kell.
Katolikus Rádió, Magyar Hírlap
Putyin: Washingtonból irányították a kijevi államcsínyt Jönnek a válaszok, már több csatorna levetítette a "Krím - A hazatérés" című dokumentumfilmet
Az Egyesült Államok megpróbált Európa mögé bújni, de Oroszország számára mindig is egyértelmű volt, hogy Washington szervezte és irányította a kijevi állampuccsot - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a vasárnap vetített "Krím - A hazatérés" című orosz dokumentumfilmben, mely az ukrán konfliktus kérdéseire ad választ a Kreml szemszögéből. Az elnök az interjúban kifejtette: "A trükk az volt, hogy a külvilág csak azt észlelte, hogy az ukrán ellenzéket leginkább az európaiak támogatták. S Washington ezalatt kiképezte az ukrán nacionalistákat, s nem csak Nyugat-Ukrajnában támogatta a fegyveres csoportosulásokat, hanem Lengyelországban, de még Litvániában is segédkeztek a fegyveres puccs előidézésében. Atomfegyverekkel is készültek A kijevi államcsínyt követően Oroszország készen állt atomfegyvereinek készenlétbe helyezésére is - folytatta Vlagyimir Putyin orosz államfő a Rosszija 1 állami televíziónak dokumentumfilmjében, amelyet az orosz Távol-Keleten már levetítettek vasárnap. A Krím félsziget Ukrajnától Oroszországhoz csatolásának első évfordulójára készített filmben az orosz elnök arra hivatkozott, hogy a nyugati partnerek tekintetében nem volt érthető számára, hogy azok be fognak-e avatkozni katonailag az ukrajnai eseményekbe. Putyin azt is elmondta az állami tévének, hogy tavaly márciusban az ő utasítására a félsziget partjain harckészültségbe helyezték a Basztyion típusú orosz rakétarendszert, hogy demonstrálják a Krím megbízható védelmét, és hogy "ez még az űrből is látható legyen". A "Krími tavasz" jogilag nem kifogásolható Az orosz elnök a dokumentumfilmben elmondta, hogy semmi kifogásolni való nincs a történtekben az ukrán jog szempontjából, minden teljesen szabályos volt. A krími parlament munkáját kellett biztosítani, (hogy az dönthessen a félsziget hovatartozásáról szóló népszavazás kiírásáról) és garantálni a képviselők biztonságát. Tavaly február 27-én 110 orosz kommandós szállta meg a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz való csatlakozásról.