Magyarország köztársasági elnöke - a kormány előterjesztésére - nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából több neves művésznek is Kossuth-díjat adományozott: Albert Gábor József Attila-díjas író, esszéista, szerkesztő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja kivételesen műfajgazdag prózaírói életműve, valamint jelentős írói-történészi munkája, különösen a 19. századi magyar történelem tekintetében kiemelkedő kutatói és tanulmányírói tevékenysége elismeréseként; Bachmann Gábor Balázs Béla-díjas építész, designer a hagyományt a modernitással ötvöző, a 21. század elvárásaira reflektáló és egyedi vizuális nyelvezetet kiérlelő alkotóművészi munkája elismeréseként; Bács Ferenc Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész rendkívül sikeres színházi, televíziós és filmes pályafutása során kifinomult művészi eleganciával megformált alakításai, emlékezetes szinkronszerepei, valamint rendezői alkotómunkája elismeréseként; Bede-Fazekas Csaba operaénekes, érdemes és kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, a Győri Nemzeti Színház örökös tagja az operairodalom leghíresebb szerepei mellett feledhetetlen zenés és prózai alakításokat is magába foglaló, hazánk színházi életét gazdagító művészi pályája elismeréseként; Gyémánt László festőművész, érdemes művész kiemelkedő, különösen a fotó- és festőművészet ötvözésében páratlan alkotásokat kiérlelő művészi életműve elismeréseként; Hűvösvölgyi Ildikó színművész, a Madách Színház és a Turay Ida Színház művésze zenés és prózai szerepekben egyaránt kiemelkedő, emlékezetes alakításokat magába foglaló művészi pályája elismeréseként; Kunkovács László Balogh Rudolf-díjas fotóművész, néprajzkutató, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja kiemelkedő, az alföldi életet és a pásztorhagyományokat megörökítő művészi pályája elismeréseként; Mezey Katalin József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja általános emberi sorskérdéseket egyedülálló módon ábrázoló prózai alkotásai, valamint nagyhatású gyermekirodalmi és irodalomszervezői tevékenysége elismeréseként; Oszvald Marika Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész a magyar operett ikonikus alakjaként nyújtott emlékezetes, a műfajt éltető alakításai, valamint páratlanul sikeres művészi munkája elismeréseként; Ökrös Oszkár cimbalomművész a klasszikus és cigányzenei hagyományok ápolását és népszerűsítését szolgáló, világszerte népszerű előadóművészi pályája elismeréseként; Sapszon Ferenc Liszt Ferenc-díjas karnagy, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítójának és művészeti igazgatójának több évtizedes kiemelkedő művészi tevékenysége, valamint a zenei nevelés érdekében végzett, kimagasló színvonalú munkája elismeréseként; Szőcs Géza József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas író, költő, a Magyar PEN Club elnökének az egyetemes magyar irodalmat erdélyi gyökereiből táplálkozó, egyedi stílusú művészetével gazdagító költői-írói alkotómunkája elismeréseként; Tolcsvay Béla gitáros, énekes, zeneszerző, szövegíró rendkívül népszerű, az ősi magyar kultúra hagyományaiból és tradicionális hitvilágából építkező, egyedi stílusú és sokoldalú dalszerzői, előadóművészi pályája elismeréseként; A Kossuth-díjat megosztva adományozták: a Hot Jazz Band tagjainak, Bényei Tamás alapítónak és vezetőnek, valamint Bera Zsolt, Fodor László, Galbács István Tibor, Juhász Zoltán és Szabó Lóránt Hunor előadóművészeknek páratlanul sikeres, külföldön is nagyra értékelt, a tradicionális dzsessz autentikus megszólaltatására épülő előadóművészi tevékenységük, valamint a magyar könnyűzenei örökség ápolását szolgáló, értékőrző művészi munkájuk elismeréseként.
Az elnöki napirend nem kerülhet majd meg egy olyan kérdést, mely Erdély gazdasági pályájának nyilvánosan el nem ismert „újrakonfigurálási” folyamatával kapcsolatos. A gazdasági határok nélküli térségekben – amilyen az EU is – a régiók a politikai határoktól függetlenül, objektív módon a meglévő vagy kialakulóban lévő gazdasági hatalmi pólusok vonzáskörzetében mozognak, idézi a Jurnalul.ro portálon publikált cikket a Főtér.ro. Az erdélyi magyar portálon olvasható fordítás szerint Ilie Serbanescu elemző gazdasági szempontok alapján vette górcső alá a régió helyzetét, és arra jutott, hogy Erdély számára Bukarest a leggyengébb gazdasági hatalmi pólus a térségben. Budapest és Bécs sokkal erősebbek, és sokkal közelebb vannak. Csak Erdély érdekli a befektetőket Ezenkívül Bukarest évek óta mintha minden tőle telhetőt elkövetne, hogy eltávolodjon Erdélytől, egyszerűen kerülve egy korszerű kommunikációs ütőér – autópálya, gyorsforgalmi út – megépítését, mely vagy Brassó, vagy Nagyszeben felé kelne át a hegyeken. Közben Erdély Magyarországhoz és Ausztriához közeledett, az autópályák abból az irányból megérkeztek Románia határaihoz, és Erdélyből is elindultak nyugat felé. Bukarest egyre elszigeteltebb – írja az elemző. A külföldi befektetések, amennyi még van, leragadnak Erdélyben, Moldváról és Olténiáról nem is nagyon hallottak. A német befektetések pedig – melyek „inváziójára” Johannis hatalomra kerülése miatt számítanak – szintén a Kárpátok ívénél állnak meg. Temesvárt, Kolozsvárt hetente néhány repülőjárat köti össze Bukaresttel, de több tíz járat kapcsolja Budapesthez, Bécshez, Frankfurthoz. És a politikum végül követi majd a gazdaságot. Erdély Bukarestről való leválása valószínűleg már csak idő kérdése – mutat rá. Johannis erősítheti a szándékot Mint írja: meglehet, hogy ez a fordulat éppen a jelenlegi elnök mandátuma alatt következik be. Végső soron nincs jelentősége annak, hogy az elnök államfő német származású. Lehet, hogy éppen ez fogja akadályozni a leválást, hiszen Johannist terhelni fogja az a tudat, hogy ha netalán mégis megtörténne, akkor egy kisebbségi idejében következhet be; őt Erdély juttatta az ország élére, és nem igazán tudni, pontosan mit vár el tőle Erdély. Talán éppen a „leválást” Bukarestről, mert az erdélyi románok – és nem mások – fő tézise éppen az, hogy ők dolgoznak, a bukaresti mitikák [ez az erdélyi románok megvető szava a havasalföldi és moldvai románokra] pedig csak szórják a pénzt. Hangzatos következtetések Erdély Romániáról leválása lényegében a nemzetközi kontextustól és a nagyhatalmak közötti – már javában zajló – tárgyalásoktól függ. „Ahogy az már bebizonyosodott, Románia egyszerű nézője ennek. Mindennek! Erdély leválásánál sem lesz másképp! Bukarest átengedte a külföldieknek a természeti forrásokat, az ipart, a pénzügyeket, a bankokat, az erdőket, a földeket. Mennyiben lesz majd más átengedni némi területet is? Nyilvánvalóan névleg, mert ténylegesen már rég átadták a gazdasági ellenőrzést. Bukarest el fogja veszíteni Erdélyt! Semmit sem tett a megőrzéséért. Az az igazi baj, hogy nem harcban, az ellenség felsőbbrendűsége miatt fogja elveszíteni, hanem csendben, a Facebookon” – zárja cikkét az elemző. Jurnalul.ro - Főtér.ro
A megújuló M1-n március 15-től, napi aktuális csatornát láthatnak majd a nézők, amely AKKOR számol be hazánk és a nagyvilág eseményeiről, AMIKOR azok történnek - hirdeti magát a Magyar Televízió. M1 – a napi aktuális csatorna - az új hírtévé Az eddig vegyes műsortartalmat sugárzó M1 csatorna teljes kínálatában megújul. A továbbiakban folyamatos hírszolgáltatást biztosít, továbbá hírháttér- és magazin műsorokat sugároz. Az alkotók számára tematikában a BBC, a brit közszolgálati aktuális csatorna, míg a napi adásszerkezetben az amerikai CNN televízió műsorszerkezete jelenti a mintát. Az ugyancsak megújuló híradók mellett – többek között – napi tőzsdei, gazdasági, agrár, innovációs, kulturális híradók készülnek. Dramaturgiájuk a BBC által már sikeresen alkalmazott formátumokra épül. Újdonság lesz az is, hogy az M1 éjszakai adászárását egy új, angol nyelvű híradó jelenti majd, amelynek elindítása médiatörténeti esemény lesz Magyarországon, hiszen napi idegen nyelvű híradót még egyetlen magyar csatorna sem működtetett. Megújul és jelentősen kibővül az időjárás-jelentés – Kárpát-medencei és európai tartalommal –, valamint részletes és állandóan frissülő országos közlekedési jelentések lesznek folyamatosan elérhetők a hét minden napján. A napi híradók mellett, napközben és az esti műsorsávban is, új magazinműsorok indulnak napi és heti gyakorisággal. A bel- és gazdaságpolitika mellett lesz világpolitikai, Európai Uniós, Kárpát-medencei, oktatási-, egészségügyi-, agrár-, kis- és középvállalkozói-, turisztikai, fogyasztóvédelmi, környezet- és klímavédelmi, technológiai és innovációs, egyházi, valamint a fogyatékkal élőknek szóló magazin is. A divat és az autós-motoros világ is önálló magazint kap. Az M1 műsorszerkezete naponta öt, stúdióból közvetített élő műsorblokk (Ma reggel, Ma délelőtt, Ma délután, Ma este, Ma éjjel) sugárzására épül, amelyet egy-egy műsorvezető vezet, és amelyet a stúdióból vagy más helyszínről politikai, gazdasági, kulturális szakmai beszélgetések mellett híradók, magazinok és egyéb élő kapcsolások egészítenek ki az ország különböző pontjairól és a világ más résziről.
„Az Orbán Viktorral együtt folytatott huszonöt éves parlamenti munkálkodásunkat, harcainkat is tekintve, egyre nagyobb elismeréssel és csodálattal figyelem, hogy valakinek olyan tartása és idegrendszere legyen, hogy kibírja mindazt, amit vele szemben elkövettek, illetve elkövetnek. Tiszteletet érdemel ezért a miniszterelnök családja is, amely ráadásul nem is választott közéleti pályát. Simicska Lajos a magyar közélet betegségének egyik tünete. Nem is igazán az az érdekes, miért mondta, amit mondott, illetve hogy erre mit lehet válaszolni. Inkább az, miként lehetséges, hogy negyedszázaddal a rendszerváltozás után magukat mérvadónak tartó ellenzékiek egyáltalán komolyan veszik ezt a megnyilvánulást, sőt, politikai akciókat építenek rá. Csak azért, hogy erkölcsileg diszkreditálják a kormányfőt” - mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Hozzátette, valós tényanyag nélküli vádaskodásról van szó, amit ráadásul még dokumentumok is cáfolnak. „Amit Simicska tett, azt normális ember józan állapotában nem teszi. Láthatóan az „ott a haza, ahol a haszon” elvét vallja, vagyis addig támogat egy kormányt, amíg az személyes gazdasági érdekeit nem sérti” – hangoztatta Kövér László. PestiSrácok.hu-nak pedig a következőkről beszélt: Az a tény, hogy szigorúan államtitok minősítésű adatokkal dobálóznak egyesek, világos bizonyíték, hogy lenne még mit rendbe rakni a szolgálatoknál – mondta a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Kövér László, az Országgyűlés elnöke, az első Orbán-kormány nemzetbiztonsági minisztere. A Fidesz veszprémi kudarcáról úgy vélekedett: túl nagy jelentőséget nem kell ennek tulajdonítani, de ténykérdés, hogy a párt első vonala leengedett. A Jobbikról kijelentette: az tele van zavaros fejű, múltú, lelkileg instabil emberekkel. Ennek ellenére a házelnök szerint a napnál is világosabb, hogy a szélsőséges párt országszerte összejátszik az MSZP-vel. “Veszprémben is úgy álltak a választáshoz, hogy a szocialisták is odaférjenek” – mondta. Kövér László szerint már a márciusi ifjak is a polgári Magyarország távoli céljáért küzdöttek, amiért még akkor is nagyon sokat kell majd harcolni, amikor ő maga is ősz öregember lesz. A házelnök annak is örülne, ha végre nem lenne a gyülekezési jog automatikus velejárója a belvárosi vadkempingezéshez való jog is. Itt olvashatja a teljes interjút: http://pestisracok.hu/kover-laszlo-fidesz-elso-vonala-leengedett/
Simicska Lajosnak ítélte meg az idei második Sánta Kutya díjat a Magyar Cenzúra Napjának Ünnepélyét Szervező Bizottság. A civil testület szóvivője, Czakó Gábor közleményében úgy fogalmazott: "az elismerést a legendásan gazdag magyar káromlás szókincs egy szóra egyszerűsítőjének ítéli, mint a rágalmazás nagydoktorának." A Sánta Kutya-díjat 1996 óta azok kapják, akik a bizottság szerint félrevezetik az országot. A díjat minden péntek 13-án ítélik oda. Idén eddig André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének – azóta távozott – ideiglenes ügyvivője kapott Sánta Kutya-díjat. Korábban megkapta Jancsó Miklós filmrendező, a Lehet Más a Politika, Gyurcsány Ferenc, Medgyessy Péter Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Biszku Béla volt belügyminiszter, Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány, Jancsó Miklós filmrendező és Demszky Gábor, és Heller Ágnes is. A Közgép vezére február elején előbb médiaháborúról beszélt, majd miután emiatt felmondott jobboldali médiabirodalmának vezetősége, gecinek nevezte Orbán Viktor miniszterelnököt. Múlt vasárnap pedig a Mandinernek adott interjújában azt mondta, hogy a kormányfő a katonaságnál jelentett róla a titkosszolgálatoknak. Utóbbi állításával kapcsolatban a PestiSrácok.hu-nak azt nyilatkozta Boross Péter volt miniszterelnök, belügyminiszter, hogy Simicska hazudik Orbán Viktor beszervezéséről. Boross még 1990-ben, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszterként bekérette Orbán aktáját. – Olyan karton van, ami a figyeléséről, tervezett beszervezéséről szól és olyan nincs, amely szerint valaha is beszervezték volna. Orbán Viktor ugyanis az együttműködést megtagadta. Ez bizonyítható és itt a pont az ügyön – mondta Boross Péter. Hozzátette: “Simicska Lajos tettei mögött egy féktelen karakter lelhető fel, akivel lehet, hogy hiba volt barátkozni. Gyilkos szándékok vannak a háttérben és olyan tisztességtelenség, ami nem megbocsátható.”
A nyugati civilizációhoz tartozó vagy magát oda soroló országban vezető politikus szájából az elmúlt hét évtizedben nem hangzott el buzdítás az etnikai kisebbség lefejezésére. Március 9-én ez a „rekord” is megszűnt: Avigdor Lieberman izraeli külügyminiszter arra szólított fel, hogy ragadjanak fejszét és vágják le az Izrael államhoz hűtlen arabok fejét. Ez több mint minden ötödik izraeli állampolgár lenyakazását jelenti, ugyanis egyetlen arab sincs, aki a megszálló, illetve a Gázai övezetet rendszeresen szétbombázó, azt totális blokád alatt tartó „demokratikus” zsidó államot támogatná. A hivatalosság szájából elhangzott, etnikai alapú tömeggyilkosságra felszólító kijelentés már aznap olvasható volt két izraeli angol nyelvű napilap honlapján is. Lieberman külügyminiszter, az Izrael a Hazánk nevű szélsőséges párt elnöke az izraeli arabokra térve szó szerint ezt mondta: „Azokkal, akik ellenünk vannak, nincs mit csinálni: fel kell ragadni egy fejszét és levágni a fejüket. Másként nem leszünk itt túlélők.” Ahmad Tibi, a Kneszet, az izraeli törvényhozás egyik legismertebb arab képviselője kijelentette, ha megvalósulna a Lieberman által sürgetett helyzet, akkor az az Iszlám Állam zsidó változatát eredményezné. Tibi képviselő a negyedik az arab pártokat tömörítő Közös Listán. A március 17-i izraeli választásokra utalva kijelentette: „A Közös Lista a rasszista és fasiszta fejeket csak demokratikus úton kívánja eltávolítani, és ezzel a lehető legtöbb helyet kívánja megszerezni a Kneszetben. Minél erősebbek vagyunk, annál gyengébb lesz a Zsidó Iszlám Állam.” A rasszizmusra, emberi jogok megsértésére vagy éppen Izrael politikájának mélyebben szántó bírálatára oly érzékeny Nyugat fülsiketítő csenddel őrizte a „titkot” az arabok lefejezésére felszólító külügyminiszteri felhívásról. Amelyet egy nap késéssel, nyilván halált megvető bátorsággal, az amerikai NBC televízió tört meg. További egy napot várt a Washington Post, ameddig nekidurálta magát: egészen tegnapig ez volt az egyetlen nagy országos amerikai lap, amely teljesítette hírközlői kötelességét. Természetesen messze nem akkora vehemenciával, mintha arról a képtelen eseményről kellett volna tudósítania, ha netán Mahmud Abbasz palesztin vezető tesz a Ciszjordániát évtizedek óta megszállva tartók nyakának elvágására buzdító felhívást. A globális hírügynökségek közül a hallgatást a Reuters március 11-én törte meg. Talán azért, mert az alaphír terebélyesedni kezdett: a Palesztin Hatóság közölte, Hágába viszi az ügyet. Abbéli zavarában, hogy az alaphír közlésével két napig várt, a brit hírügynökség történetében talán első ízben szándékosan hazudott: hétfő (március 9.) helyett egy körmönfont mondatban szerdát jelölte meg a kijelentés elhangzásának dátumaként. A hazai politikai világban is visszhangtalanul maradt a példátlan, népirtásra buzdító kijelentés. A magát ilyen ügyekben bátornak hirdető Jobbik is néma maradt. A médiában a hasonló jellegű kijelentéseknek megafont és meganagyságú teret adó balliberális, más esetekben az emberi jogok valódi vagy akár vélt megsértésére vércseként és érezhető élvezettel lecsapó balliberális médiában síri csönd uralkodott. Március 12-ig a két balliberális napilap, a Népszabadság és a Népszava sem „fedezte fel” az iszonyatos felhívást. Még kis hírben sem. Ugyanilyen némaságot mutattak a civilszervezetek is. Felhívtuk az Amnesty International budapesti szervezetének sajtósát, Rónay Juditot. Honlapjukon e címmel hirdetnek programokat: Gyűlölet nélküli világ, Mondj nemet a rasszizmusra és Szeretni emberi jog. Arra a kérdésre, hogy az izraeli külügyminiszter szájából elhangzott fejszés lenyakazásra miért nem reagálnak, a sajtós azt felelte, hogy politikusok véleményét nem kommentálják, és különben is, ők csak „rendszerszintű” ügyekben hallatják a hangjukat, márpedig a fejlevágásra felszólítás nem az. A magyar kormányt rendszeresen kioktató budapesti amerikai nagykövetség sajtóosztályának egyik alkalmazottja a Lieberman-ügyet egyetlen szóval sem kívánta kommentálni. A budapesti német nagykövetség sajtóattaséja, Claudia Walpuski arra a kérdésre, hogy ő vagy kormánya elítéli-e a lefejezésre felszólítást, vagy azt úgy értékelik, hogy Izrael léte a „szerencsétlen”, „a választási kampány hevében tett” kijelentés miatt még nagyobb veszélybe került, és netán Berlin ezért újabb hadi tengeralattjáró ingyenes leszállítását tervezi a közel-keleti atomhatalomnak, Walpuski asszony visszahívást ígért, amely elmaradt. A politikai és médiavilágban uralkodó félelem érthetetlen. A hír közlésével sem lapunk, sem a Magyar Nemzet munkatársait éppen úgy nem érte semmilyen bántódás – nem is szólva például nyakelmetszésről –, mint az NBC, a Washington Post vagy a Reuters munkatársait. Az arab világban hatalmas felháborodást kiváltó uszítást viszont a nyugati politikusoknak a világbéke érdekében is el kellett volna ítélniük. Éppen úgy, mint ahogyan teszik azt ennél jóval enyhébb esetekben. Nem is szólva az Iszlám Állam tényleges lefejezési gyakorlatáról, amelyet szerencsére egyetlen arab állam politikusa soha nem helyeselt. Senkinek nincs szüksége arra, hogy a Nyugat az arab világnak és másoknak újabb muníciót szolgáltasson képmutatásból és kettős mércéből. Ami, mint azt oly fájdalmasan és tragikusan megtapasztaltuk Európa nem egy országában, gyilkosságokhoz is vezethet. Izraelnek sem lehet az érdeke, hogy cinkos hallgatás kísérje Lieberman külügyminiszter felhívását népirtásra. Hiszen nem csak az arab világban lesznek olyanok, akik általánosítani fognak, főként azután, hogy Lieberman főnöke, Netanjahu izraeli miniszterelnök többször kijelentette, hogy minden zsidó nevében beszél. A Nyugat politikusainak és a médiának meg kell értenie, nem diktatúrában élünk, és az emberi értékek melletti egyetemes kiállást szerencsére még nem büntetik. Ha rettegünk ezen értékek univerzális védelmétől és különbséget teszünk az ezek elleni verbális merényletet elkövetők etnicitásától függően, magunk is bűnösök leszünk egy valódi véleménydiktatúra megvalósításában és a megtorlásra hivatkozó gyilkosságok bátorításában. Magyar Hírlap
A betiltott marosvásárhelyi felvonulás miatt, és helyett Székelyföld számos településén rendeztek a Székely szabadság napján, kedden tiltakozó megmozdulásokat a székelyek. Sepsiszentgyörgytől Gyergyószentmiklósig felolvasták a rendezvényeken a román hatóságokhoz intézett közös petíciót. Március 10-ét, az 1854-es székely vértanúk kivégzésének évfordulóján, a Székely szabadság napján, a székely autonómiaigény kinyilvánítására szervezett hagyományos marosvásárhelyi felvonulását Dorin Florea polgármester idén betiltotta. A román kormánynak és parlamentnek címzett, Klaus Iohannis államfő figyelmébe ajánlott dokumentum rámutat: Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi egységét vagy az ott élő románság érdekeit sem, hanem a közösség választott testületeire bízza a közügyek jelentős részét. Ha azonban Bukarest önálló régiónként való elismerése helyett a Székelyföldet - az itt élő történelmi közösség egyértelmű akaratával szemben - egy nagyobb közigazgatási egységbe tagolja, azzal egy sor nemzetközi kötelezettségvállalását is megszegi - olvasható a petícióban.
Március 7-én délután 3 órakor török barátaink tüntetést szerveztek Isztambulban Székelyföld autonómiájáért. A demonstráció a Galatasaray Gimnázium előtt zajlott.
Százhúsz izraeli katona érkezett Magyarországra nem sokkal a 2006. október 23-i összecsapások előtt, hogy "rutin terrorelhárítási gyakorlatokat végezzen" – derül ki a Stratfor amerikai hírszerzési cég elemzőinek levelezéséből, amelyet a WikiLeaks ma közölt. A WikiLeaks 2012-ben kezdte meg a birtokába jutott mintegy ötmillió straforos e-mail publikálását. "2006 őszén, Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök idején egy izraeli gép szállt le a budapesti reptéren, 120 izraeli katonával a fedélzetén. A katonák azért érkeztek az országba, hogy rutin terrorelhárítási gyakorlatokat végezzenek. A magyar média nem adott hírt a gép távozásáról. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy éppen ebben az időben az 1956-os forradalom 50. évfordulóján tartott békés megemlékezést azonosító szám nélküli, fekete maszkos rendőrök brutálisan szétverték" – írta 2010 márciusában a Stratfor egyik munkatársa, Klara E. Kiss-Kingston a szintén stratforos Sean Noonan-nek. Kiss-Kingston a 2010-es izraeli kémgépek magyarországi berepülése kapcsán elevenítette fel a magyar-izraeli titkosszolgálati kapcsolatokat. Az amerikai titkosszolgálatok legfontosabb alvállalkozójának számító Stratfor munkatársai a kiszivárogtatott levelezésben arról értekeznek, hogy mi lehetett az izraeli kémrepülők feltűnésének az oka, illetve, hogy mit csináltak a magyar légtérben. A berepülést annak a szíriai-magyar férfinak a meggyilkolásával hozták összefüggésbe, aki a 2010-es e-mailezésben az "évszázad pénzügyi csalásaként" emelgetett Kulcsár-ügyben segítette a rendőrséget. A pénzmosásos-sikkasztásos ügyben Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc neve is felmerült. A stratforosok szerint Gyurcsány segített eltussolni "az országból óriási pénzösszegeket eltüntető" brókerbotrányt, amihez bankárként szerintük Medgyessynek is köze volt. Ennek a műveletnek a része lehetett a befolyásos pénzváltóként ismert szíriai-magyar férfi meggyilkolása is. „Mióta bizonyossá vált, hogy a Fidesz megnyeri a (2010) április 11-i választásokat, és a párt világossá tette, hogy az elmúlt időszak összes korrupciós ügyét ki fogja vizsgálni, bárkit, aki a szíriai-magyar férfihoz hasonlóan információt szolgáltathat a rendőrségnek az izraeli kapcsolatokkal terhelt nagy volumenű korrupciós ügyekről, likvidálni fognak” – áll a Stratfor-szakértők e-mailjeiben. A levélből az is kiderül, hogy a kémgépek azon a napon jártak a magyar légtérben, amikor a szíriai férfit megölték. Az eset előtt két hónappal Gyurcsány Izraelben járt, ahol nem tudni miről tárgyalt. "Mivel a pártja nagy bajban van, engem egyáltalán nem lepett meg a kémrepülők feltűnése" – írta az elemző. A Magyaroszágra érkező, Gulfstream V-ös típusú izraeli gépek a legmodernebb hírszerzési eszközökkel voltak felszerelve. A zsidó állam direkt titkosszolgálati akciók végrehajtására vásárolt ilyen gyártmányű gépeket. A Honvédelmi Minisztérium álláspontja szerint a gépek diplomáciai szolgálatot teljesítettek. Az 52 éves Trache Bassamot 2010. március 17-én reggel lőtték le Rákosszentmihályon, amikor autójával egy piros lámpánál várakozott. A támadó a lövések leadása után egy táskát vett ki az autóból, majd gyalog menekült el. Az eset érdekessége, hogy a gyilkosságot egy rendőr alezredes is végignézte, aki semmit sem tett a gyilkosság megakadályozásáért. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) később megerősítette, hogy egy rendőrtisztet tanúként hallgattak ki az ügyben. A kettős állampolgárságú szír férfi húsz éve élt Magyarországon, állatorvosi diplomát szerzett, de egyéb vállalkozásokból, feltehetően pénzváltásból tartotta fenn magát. Akkori sajtóhírek szerint a Doki becenévre hallgató férfi a brókerbotrány egyik szír szereplőjének megtalálásában segített a rendőröknek. A férfi ellen 1997-ben a X. kerületi Gyakorló utcában követtek el hasonló támadást, de akkor nem sérült meg. Ezen kívül egy 2006-ban történt önbíráskodási ügyben is érintett volt. forrás: Index
A nyugati hatalmaknak figyelembe kell venniük Oroszország valós biztonsági érdekeit Ukrajnával kapcsolatban, és fel kell hagyniuk a sehová sem vezető mentalitással – adott hangot Peking véleményének Qu Xing, Kína brüsszeli nagykövete. Az Új Kína hírügynökség Reuters által idézett jelentése szerint, melyről a magyar sajtó máig nem adott hírt, Qu Xing bírálta az Egyesült Államok beavatkozását az ukrán válságba, és azt mondta, hogy Washington külpolitikája nyugtalanságot okoz. A kínai diplomata – a Reuters szerint – így fogalmazott: „Az Egyesült Államok nem akarja belátni, hogy gyengül a jelenléte a világ minden részében, pedig forrásai korlátozottak, és igen nehéznek ígérkezik, hogy fenntartsa befolyását a külső ügyekben”. Qu Xing nagykövet arra a Zbigniew Brzezinski által sokat emlegetett „geopolitikai játszmára” vezette vissza az ukrán válságot, amely Oroszország és a Nyugat között folyik, és nem ért véget a Szovjetunió összeomlásával. „Moszkva természetesen mindaddig fenyegetve fogja magát érezni, amíg a nyugati hatalmak nem fognak konstruktívabb magatartást tanúsítani” – mondta. „A kínai diplomata kijelentései élesen szemben állnak azzal a szűnni nem akaró nyugati retorikával, amely Oroszországot okolja a válságért és tünteti fel agresszorként” – kommentálta a Reuters, hozzátéve, hogy Qu Xing Brüsszelben, a NATO és az EU székhelyén képviseli Kínát, és beszéde akkor hangzott el, amikor az USA és európai szövetségesei az Oroszország elleni szankciók fokozását fontolgatják. A Reuters szerint Kína eddig óvatos volt Oroszország és a Nyugat hatalmak Ukrajna jövőjével kapcsolatos harcában, mert nem akarta, hogy egyik kulcsfontosságú szövetségese, az USA elhidegüljön tőle. Most viszont a kínai diplomata szokatlanul őszintén és nyíltan biztosította országának támogatásáról Moszkva válsággal kapcsolatos álláspontját. A a magyar sajtó vajon miért „felejtett el” ilyen horderejű tényről beszámolni. Nemzeti Internet Figyelő