Vihogva dobálták meg a rendőröket
Husby utcáin világossá vált, amit sokan már évtizedek óta gyanítanak: ideje felébredni a svéd jóléti álomból. Egyesek több pénzt, mások több rendőrt küldenének a külvárosokba, az igazi nyertes azonban a szélsőjobb lehet.
A helyzet hasonló a 2011-es londoni eseményekhez: a rendőrség intézkedés közben lelő egy kisebbségi hátterű személyt (hogy jogosan vagy nem, azt egyelőre egyik esetben sem tudni), mire a külvárosi fiatalság utcai rombolásba kezd, és megtámad rendőrséget-tűzoltóságot – akit csak lehet.
Mindkét helyen a magas munkanélküliséget, a jóléti programokat ért megszorításokat és a reménytelen helyzetet okolták a zavargásokért. A hasonlóságok azonban innentől kezdve csak látszólagosak. Igaz ugyan, hogy az utóbbi években a svéd kormány is rálépett a fékre a segélyek és támogatások kiadásainak terén, ez azonban a világ legkiterjedtebb és legdrágább jóléti államában gyakorlatilag alig látszik meg.
A munkanélküli segélyből élőknek (akik mintegy 300 ezer forintnak megfelelő összegből gazdálkodhatnak) sem kell éhezniük, a külvárosokban pedig magasan képzett tanárok és szociális munkások tömegei és jól felszerelt iskolák, könyvtárak, sportpályák igyekeznek segíteni az integrációt. Néhány hónapja minden husbybeli diák saját táblagépet kapott az államtól ajándékba. Mi lehet akkor a probléma?
A többség a hibás?
Vannak, akik szerint a rasszista rendőrség és a nem eléggé befogadó svéd társadalom a hibás. A Megafonen nevű baloldali szervezet szerint például így írta le a kocsikat gyújtogató és a kiérkező tűzoltókat megdobáló fiatalokat: „kétszáz husbyi lakos mutatta ki elégedetlenségét a rendőrség rasszista viselkedésével szemben”.
A szintén balra húzó Expressen vezércikkében ugyan elítélte a vandálokat, ugyanakkor úgy fogalmazott, a zavargásokért nagy részben a szegregáció és az alacsony szintű iskolai oktatás tehető felelőssé. „Azok, akiket elhallgattattunk, csak így tudnak szóhoz jutni. Nincs hangjuk, senkit nem érdekel a véleményük – ezért fordulnak erőszakhoz” – írja a Svenska Dagbladet egyik publicistája is.
„Innen nincs kiút”
Hasonló véleményen van az egyik „zavargó” is. „Innen nincs kiút – magyarázta „Omar” egy újságírónak. – Hiába próbálkozik az ember, nem tud kitörni. Már nem tudunk hálásak lenni azért, amit kapunk. Munkára lenne szükség, de az nincs. Nincs veszítenivalónk sem, ezért hát törünk-zúzunk. Erre legalább odafigyelnek. Néha jól esik megmutatni a hatalomnak, hogy mi is itt vagyunk. Azoknak, akik állandóan zaklatnak minket és úgy kezelnek, mint az állatokat”.
Az 50-60 rendzavaró túlnyomó többsége második generációs bevándorló. Ők azok, akik már nem tapasztalták meg az „anyaország” nehéz körülményeit, így nem értik azt sem, mennyivel könnyebb az életük Svédországban. „Hálátlanok – írja róluk Alice Teodorescu az Aftonbladet véleményrovatában. – A jólét számukra már magától értetődő, alázat és megértés helyett csak egy dolog jár a fejükben: mindent, nekem, és ha lehet, azonnal. Pedig lenne miért hálásnak lenniük” – véli Teodorescu.
Még több sportpálya lenne a megoldás?
A kormányzat válasza is kiszámítható volt: még több anyagi erőforrás az, ami megoldja a külvárosok gondjait.
Fredrik Reinfeldt miniszterelnök csak két nappal a zavargások kitörése után állt a nyilvánosság elé, és akkor sem igazán eredeti gondolatokkal. „Vissza kell adnunk Husby-t a husbybelieknek, helyre kell állítanunk a rendet. A történtek arról árulkodnak, hogy még többet kell tennünk a külvárosokért” – fogalmazott a politikus.
Reinfeldt kijelentését gyakorlatilag minden oldalról kritizálták – még saját pártjából is. „Nem hihetjük komolyan, hogy egy újabb sportpálya megnyitása majd elhallgattatja a lázadozókat. A munkahelyek kérdésében kell megoldást találnunk”” – írta a husbyi Benjamin Dousa, a miniszterelnök párttársa a Svenska Dagbladet hasábjain.
Vége a toleranciának
Vannak olyanok is, akiknél azonban már elfogyott a közmondásos svéd tolerancia. Fredrik Kärrholm rendőr-publicista szerint szó sincs frusztrációról. „Vihogva hajigálták meg a rendőröket. Nekik ez nem politikai kérdés, hanem kiváló szórakozás” – írja Kärrholm.
A rendőr szerint nagyon egyszerű a kérdés: egyes fiatalok zavarognak, míg mások – akik ugyanolyan körülmények közt élnek – otthon csinálják a leckéjüket.
A megoldás sem bonyolult: a huligánokat meg kell nevelni, és ha erre a szülők nem képesek, akkor kénytelen lesz az állam magára vállalni a feladatot. „A rendet helyre kell állítani: itt az idő, hogy komolyan felelősségre vonjuk a vihogó kődobálókat” – véli Kärrholm.
Jöhet a szélsőjobb
„A felelősök megússzák egy figyelmeztetéssel, az ártatlan külvárosi gyerekeket pedig ezek után még nagyobb gyanakvással kezeli majd a társadalom nagy része. A károkat a szintén ártatlan helyi lakosok fogják megfizetni. Ki az egyedüli nyertes: a szélsőjobb” – állapítja meg az Expressen vezércikke.
Valóban úgy tűnik, hogy a bevándorló-ellenes Svéd Demokraták (Sverigedemokraterna) nevethetnek egyedül őszintén: a stockholmi események ugyanis bizonyítani látszanak, amit ők már évek óta szajkóznak: a „féktelen” bevándorlás szép lassan tönkreteszi a svéd társadalmat.
A Svéd Demokraták nem is késlekedtek learatni a babérokat. A pártvezér, Jimmie Akesson „Létfontosságú, hogy visszafogjuk a bevándorlást” címmel jelentetett meg cikket a SVD vitaoldalán. „ korábbi kormányzatok felelőtlen politikája mély sebeket szakított fel a svéd társadalom testén, melyeket a pénz már nem tud begyógyítani – a történelem során sosem költöttünk még ennyit a külvárosokra. Nincs más választásunk: szigorúan le kell csökkentenünk a bevándorlás mértékét. Egyedül így állíthatjuk vissza a svéd társadalom békéjét” – szögezi le Akesson.
Svenska Dagbladet (svd.se), Expressen (expressen.se), Aftonbladet (aftonbladet.se), Dagens Nyheter (dn.se), mno.hu
Az EP is beismerte: alapjogok sérülnek Szlovákiában
Az EP petíciós bizottsága napirenden tartja azt a petíciót, amely a szlovák állampolgársági törvény azon rendelkezését kifogásolja, amely szerint elveszíti a szlovák állampolgárságát az, aki felveszi egy másik országét. A bizottság tovább foglalkozik azzal beadvánnyal is, amely a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét kimondó 2007-es szlovák parlamenti határozat miatt született – jelentette be a bizottság hétfői zárt ülését követően Hankiss Ágnes, a testület fideszes tagja.
A politikus úgy fogalmazott, hogy sikerült időt nyerni, a testület ugyanis úgy döntött, mindaddig napirenden tartja a kérdést, amíg a szlovák alkotmánybíróság nem dönt az ügyben. Azt ugyanis a szlovák alaptörvény is kimondja, hogy akarata ellenére senkit nem lehet megfosztani szlovák állampolgárságától.
Ez a „brutalitás” emberi alapjogokat sért
A szlovák fél a vitában azt hangsúlyozta, hogy az uniónak ebbe nincs beleszólása, az állampolgárság szabályozása tagállami hatáskör. Ezt Hankiss sem vitatta, de elmondta, hogy az a „brutalitás”, amellyel a törvényt az érintetteteken végrehajtják, az már nem tagállami hatáskör, ez ugyanis emberi alapjogokat sért, ami szerinte nagyon is uniós kompetencia.
A petíciót jegyző Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke úgy vélekedett, hogy a mai a felvidéki magyarság napja Brüsszelben, mert mind a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét kimondó pozsonyi parlamenti határozat, mind az állampolgársági törvény ügyében beadott petíció napirenden maradt. Ez olyan siker, ami talán a szlovákokat is elgondolkodtatja – fogalmazott a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke.
Árt Szlovákia image-ének és gazdaságának
Gubík László, akit megfosztottak szlovák állampolgárságától, elmondta: 2011 nyarán vette fel a magyar állampolgárságot, és azóta jogi értelemben bevándorlóként él szülőföldjén. Úgy vélekedett, hogy a kérdés rendezése Szlovákia érdeke is. Szlovákiának ugyanis szerinte nem érdeke, hogy elveszítsen munkavállalókat, tehetséges fiatalokat, értelmiségieket, adófizetőket.
„Ez nem tesz jót sem Szlovákia image-ének, sem Szlovákia gazdaságának. Ez nem csak szlovák–magyar kérdés” – hangsúlyozta Gubík.
Tőkés László, egykori királyhágómelléki református püspök úgy vélekedett, hogy a szlovák törvény egyértelműen a magyarok ellen irányul. Elmondta, hogy az ülésen egyfajta egyensúlyozási törekvést vélt érzékelni. „Valahol érzékelik az Európai Parlamentben, hogy túlságosan messze mentek el a Magyarország elleni eljárásmódban” – hangsúlyozta az erdélyi magyar politikus, aki szerint például az Európai Bizottság alapjogi biztosa nem törődik a külhoni magyar kisebbségekkel, miközben a magyarországi kisebbségek miatt aggodalmát fejezi ki.
Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke is eljött a bizottsági ülésre Brüsszelbe, bár a zárt ülést végül nem követhette figyelemmel a teremben. A pártelnök úgy véli, a petíciós bizottság döntése a szlovák alkotmánybíróság döntését is felgyorsíthatja, sőt, akár annak kereteit is meghatározhatja.
„Szlovákiának döntenie kell, hogy ezt a kérdést megoldja az alkotmány értelmében civilizált módon, vagy ezt a vitát, veszekedést továbbra is folytatni akarja európai színtéren” – húzta alá a jelenleg parlamenten kívüli párt vezetője.
„Sikerült a teljes nemzetközi nyomás és az összeurópai pártpolitikai összefogás ellenére áterőltetni a bizottságon azt az álláspontot, hogy kérjük fel az Európai Parlament jogi bizottságát, hogy jogi aspektusokból vizsgálja meg az ügyet” – mondta el Bagó Zoltán, aki abszolút sikerként értékelte a bizottság döntését.
MTI
A kolozsvári Szabó Ábel fotószerű festményei
Szabó Ábel kolozsvári származású képzőművész egyéni tárlatát nyitották meg a csíkszeredai Pál Aukciósház és Galériában.
„Szabó Ábel a fotórealizmus európai hagyományaihoz kapcsolódva, jól kiválasztott helyszíni fotók alapján készíti alkotásait, de nem vetítő segítségével, hanem elmélyülten, akadémikus módon.
Azt hiszem, ebben is rejlik képeinek nagyszerűsége. Jellegzetesen nagyvárosi, oxigénhiányos levegőt árasztanak a képek. Tárgyilagos közléssel, hideg, elidegenítő távolságtartással létrehozott kompozíciók.
Mintha turistaként bámészkodnánk, miközben ez a környezet életünk tere, tele idegenséggel, málladozó falakkal, a múlt rozsdásodó relikviáival. És nincs perspektíva, illetve ha időnként van is, nem túl biztató.
Szabó Ábel nem ódzkodik a társadalmi üzenetektől, tényszerűen, közvetlen módon, ugyanakkor nyersen és éles látóan mutatja meg környezetét” – emelte ki a tárlatot megnyitó Túros Eszter művészettörténész.
szekelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom
A hagyományos családmodell mellett tüntettek
Lengyelek tízezrei tüntettek vasárnap Varsóban a hagyományos, azaz egy férfiből és egy nőből álló családmodell védelmében.
A menetben ott vonult több tucat francia, s a lengyel szervezők ki is emelték ennek jelentőségét, közölve: „szolidárisak vagyunk a franciákkal abban a küzdelemben, amelyet a hagyományos családi értékek védelmében folytatnak”. „Franciák, ne adjátok meg magatokat, mi veletek vagyunk!” – harsogta a tömeg előtt az egyik szervező, Jacek Sapa.
A párizsi parlament négy hónapig tartó vita után áprilisban fogadta el a homoszexuálisoknak a házasodást és az örökbefogadást is lehetővé tevő törvényjavaslatot, amely a tavaly megválasztott Francois Hollande francia államfő egyik legfőbb választási ígérete volt. Az elmúlt hónapokban Franciaország szerte számos tüntetést rendeztek a tervezet ellen és mellett, s több demonstráció zavargásba torkollott.
A varsói menetben tüntető franciák egyik szószólója azt hangsúlyozta, hogy soha nem fogják elfogadni az új törvényt, s nem engednek. Vasárnap egyébként nemcsak Varsóban, hanem mintegy száz másik lengyel városban is tartottak hasonló megmozdulásokat a család védelmében, az abortusz és a homoszexuálisok házassága ellen.
Május 25-én a brazil protestáns egyházak mintegy százezer tagja tüntetett Rio de Janeiróban a melegházasság ellen és a hagyományos családkép védelmében. Horvátországban aláírásgyűjtés zajlik annak érdekében, hogy az alkotmányba vegyék be: a házasság egy férfi és egy nő életközössége.
Párizs forrong
A francia rendőrség adatai szerint mintegy 150 ezren tüntettek vasárnap Párizsban a homoszexuálisok házasodási joga ellen. A szervezők viszont azt közölték: egymillióan vettek részt a tüntetésen. Ez várhatóan az utolsó nagy tiltakozó megmozdulás a házasságot és az örökbefogadást a homoszexuálisok számára is lehetővé tevő új francia törvény ellen, amelyet egy hónappal ezelőtt szavazott meg a törvényhozás. Az első ilyen házasságot jövő szerdán tartják Montpellier-ben.
Óriási vita van a briteknél is
Ismert, Nagy-Britanniában is óriási vitát vált ki a homoszexuálisok házasságának lehetséges, többlépcsős engedélyezése. A világsajtó azzal is rendszeresen foglalkozik, hogy a Vatikán miként foglal állást, holott az e kérdésben megfogalmazott egyházi álláspont kétezer éve világos. Az utóbbi időben a Magyar Nemzet arról is írt, hogy Bajnai Gordonék esetleges, jogállamot helyreállítónak nevezett alkotmányterve is utat nyitna a melegházasság felé. A homoszexuálisok életszövetsége az amerikai elnökválasztási kampánynak is része volt.
MTI, MNO
Orbán Viktor a brüsszeli EU-csúcson
Magyarországnak ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól, ha a matematikának vannak még érvényes szabályai - mondta Orbán Viktor Brüsszelben, az EU-csúcson. 2010 május-júniusban a költségvetési hiány 7,2 százalék volt, azt az év végére levittük 4,2-re, majd 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban nyilvánvalóan három százalék alatt lesz a hiány- folytatta.
Az a kérdés, hogy tegyünk-e még lépéseket, hogy biztosra menjünk az uniós túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülést illetően Ebben még vita zajlik a kormányon belül is.
Elküldtünk egy levelet az Európai Bizottságnak, amelyben háromlépcsős javaslatot tettünk. A kiadási oldal lefaragásával zároltunk a szakértők szerint 0,3 százaléknyi összeget.
Kilátásba helyeztük, hogy ha ez nem elegendő, akkor az egyszeri beruházásokat nem a költségvetési források terhére, hanem az állami vagyon terhére fogjuk megvalósítani, tehát az egyszeri kiadásokat egyszeri bevételekkel fogjuk megoldani.
A harmadik lépés, ha ez sem elegendő, akkor pedig hajlandóak vagyunk bizonyos fajta adókat megemelni. A vita arról zajlik, hogy elég-e a zárolás, vagy a másik kettőt is meg kell-e lépni. Mi a belső vitákban azt képviseljük, hogy a másik kettőt is lépjük meg.
Már kézhez kapjuk az adóemelésekre vonatkozó törvényt is, amely a tranzakciós adót, a bankadót, az energiaadót és egy új reklámadó bevezetését jelentené.
A csúcstalálkozón részletesen foglalkoztunk azzal, milyen negatív hatással járnak a magas energiaárak a gazdasági versenyképességre. Az energiaárakat csökkenteni kell!
Folytatni fogjuk a Magyarországon rezsicsökkentésnek nevezett politikát, mind a háztartások, mind a vállalkozások esetében.
Állami eszközökkel csökkenteni fogjuk a vállalkozások által használt energia árát is.
Európában ma még nem működik, és rövid távon nem is várható az egységes liberalizált piac, amely valóságos verseny révén valós árcsökkenést eredményezhetne. Ennek kialakulása csak középtávon remélhető, és addig szükség van a hatósági eszközökre.
Magyarország nukleárisenergia-fejlesztésekre készül. Fontos, hogy az unió az egyes energiahordozó-fajták között ne állítson fel rangsort, hanem semleges szabályozás révén biztosítsa az atomenergia egyenjogúságát.
Magyarország nem támogatja az adóharmonizációra irányuló elképzeléseket, mert az adórendszerek közötti versenyt tartja kívánatosnak.
Támogat viszont minden olyan intézkedést, amely az adófizetés elkerülése, az adócsalás ellen irányul. Az uniós vezetők között egységes eltökéltség mutatkozott az ilyen kiskapuk bezárására.
A német kancellárral a magyar kormánynak nincs vitája, és a CDU-val sincs vitája a Fidesznek. Azzal is egyetértünk a kancellár álláspontjai közül, hogy válság idején is fontosak az emberi jogok és a demokratikus értékek.
Ugyanakkor megkerülhetetlen ténynek tartjuk, hogy Németországban választások lesznek szeptemberben, és elvi álláspontunk, hogy a német belpolitikában nem kívánunk részt venni.
Tehát nem akarjuk, hogy Magyarország a német választási kampány témája legyen.
Ezért arra szólítottuk föl az összes minisztert, hogy tartózkodjanak minden, Németországon belüli eseménynek a kommentálásától!
Patrióta Európa Mozgalom
"Bajnai a tolvajok fejedelme"
A Hajdú-Bét Rt. egykori károsultjainak információi szerint elkészült az a jogszabálytervezet, amelynek alapján összesen 200 millió forintos vissza nem térítendő, de minimális kárenyhítési támogatáshoz juthatnak azok az élőállat-szállítók, akiknek 20 millió forintnál alacsonyabb összegű a követelésük.
Kapin Albert károsult csütörtökön, a Haza és Haladás Egyesület székháza előtt tartott sajtótájékoztatón hozzátette: a jogszabály elfogadása esetén az együttesen mintegy 1,6 milliárd forint kárt szenvedett károsultak a felszámoló által regisztrált összeg meghatározott százalékát igényelhetik. Ismertette: a sajtótájékoztatót – amelyen mintegy tucatnyi állattartó is jelen volt – azzal a céllal rendezték, hogy kérdéseket tegyenek fel Bajnai Gordonnak a károsultak nevében.
Egyebek mellett azt szeretnék megtudni, a Hajdú-Bét felszámolását követően hová lett a libák ára.
A károsultak a tájékoztató alatt táblákat tartottak, amelyeken egyebek között „Nem felejtünk!” és „Bajnai a tolvajok fejedelme” felirat szerepelt. Magukkal hoztak két libát is, hasonló tartalmú táblával a nyakukban.
A Hajdú-Bét dossziék
Korábban Pósán László fideszes országgyűlési képviselő azt jelentette be, hogy várhatóan a jogszabályi háttér megteremtését követően, nyár elején megkezdődhet a Hajdú-Bét-ügyben kárt szenvedett baromfitenyésztőknek szánt mintegy 200 millió forint kiutalása. A kormány nemcsak a tenyésztőket, hanem a beszállítókat is kárpótolja.
Karsai József a Hajdú-Bét-károsultaknak nyújtott támogatásról szóló kormányzati döntés után nyilatkozott a sajtóban arról, hogy nyolc titkos Hajdú-Bét-dosszié volt a birtokában, amelyek közül négyet megsemmisített azok tartalma miatt, a többit pedig közjegyzőnél tartja.
A Magyar Nemzet megkereste Karsai Józsefet is, aki elmondta, kész személyesen tájékoztatni Wittner Máriát (ő vállalta, hogy országgyűlési képviselőként vállalja a baromfi-feldolgozó károsultjainak parlamenti képviseletét – a szerk.) a dossziék tartalmáról, melyeket nem tud átadni, mivel a dokumentumokat külföldi közjegyzőnél tartja.
MTI, MNO, Patrióta Európa Mozgalom
Kiderült: ezért vádaskodik egyből a baloldal
A Fidesz szerint az Amnesty International éves jelentése kifejezetten torz és elfogult képet mutat be Magyarországról, amelyet a magyar emberek nevében vissza is utasított a kormánypárt szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján. Hoppál Péter szerint látható, hogy amint újabb hírek kerülnek elő a baloldal körüli problémákról, akkor ők egyből azzal vádaskodnak, hogy „itt valami hárítás van”.
„Ma reggel megint arra ébredtünk, hogy alaptalan és hamis állításokkal próbálnak nyomást gyakorolni Magyarországra, hiszen a kommunista Tavares-jelentést követően, most az Amnesty International írt jelentést Magyarországról” – mondta Hoppál Péter.
A szóvivő szavai szerint a szervezet jelentésében mutatott hamis Magyarország-képet a Gyurcsány–Bajnai-szövetségtől már megszokhatták, és ezek az érvek visszaköszönnek az ország külföldi lejáratásában.
Arra is kitért: az Amnesty International támogatóként megjelent a „Bajnai-gárda mögött”, amikor az a fiatalokat a Fidesz-székházba „küldte törni-zúzni”.
Hoppál a médiatörvény ügyéről azt mondta: ebben a kérdésben az idő Magyarországot igazolta, minden vita lezárult, így „Európai Unió által lepecsételt médiatörvényünk van.” Hoppál nem kívánt hozzáfűzni semmit ahhoz, hogy a jelentés bírálja az új magyar alkotmányt, amely a házasság fogalmát egy férni és egy nő között értelmezi.
Külföldi segítséggel
A Fidesz szóvivője úgy vélte: nem újdonság az a jelenség, amely Magyarországra alaptalan vádakat zúdít, és amely különféle jelentésekben megpróbálja lejáratni a magyar embereket, hiszen Mesterházy Attila, az MSZP elnöke is külföldről próbál nyomást gyakorolni Magyarországra és Bajnai Gordont is külföldről pénzelik.
Szerinte ugyanakkor a magyar embereknek elege van abból, hogy a baloldal a külföldet használja fel arra, hogy nyomás alá helyezze Magyarországot. „Nem hagyjuk magunkat gyarmatosítani!
MTI, mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Doszpot leidiótázta a Portik-per védett tanúját
Egyelőre nem indul vizsgálat a Portik Tamás által állítólag lefizetett rendőrök ügyében. Az ügyészség és az Országos Rendőr-főkapitányság is a bírósági jegyzőkönyvekre vár. Egy védett tanú beszélt arról a keddi tárgyaláson, hogy az olajbűnözőtől pénzt kaptak a 90-es évek leszámolásait vizsgáló magas beosztású rendőrök. Az egyik megnevezett volt rendőr– Doszpot Péter – visszautasította az állításokat.
Nemcsak lefizetett újságírókról, hanem korrumpált rendőrökről is vallottak a tanúk a Prisztás-gyilkosság második tárgyalási napján. A koronatanú, Radnai László szerint az ügy elsőrendű vádlottja Portik Tamás 1999 vége felé tőle kért segítséget: az ő rendőri kapcsolatait próbálta felhasználni, hogy információt szerezzen a Seres elleni merényletről.
„Tamás annyit kért, hogy próbáljam meg valahonnan megtudni, hogy a Seres-féle gépkocsiról leesett robbanóanyagon azonosították-e az elkövetőnek az ujjlenyomatát” – vallotta Radnai.
De Portiknak saját rendőrségi kapcsolatai is voltak – ezt már az egyik különösen védett tanú, Portik egykori bizalmasa állította a Fővárosi Törvényszéken. A tanút zárt láncú videórendszeren keresztül hallgatta ki a bíróság, így felvétel sem készülhetett róla.
A tanú azt mondta, Chilkó Ferenc a BRFK életvédelmi alosztályának egykori vezetője havonta kapott pénzt Portiktól. Említést tett a Chilkót váltó egykori sztárrendőrről, Doszpot Péterről is, akit szerinte alkalmanként szintén lefizetett az olajbűnöző. Doszpot ezt cáfolja.
„Nem is szeretnék róla nyilatkozni, mert akkora idiotizmus, hogy nincs miről beszélni. Nem tudom ki ez a védett tanú, de egy idióta. Pont” – fogalmazott az egykori rendőri vezető.
Chilkó Ferencet a Hír TV nem tudta elérni telefonon. Megkeresték az ügyészséget is amiatt, hogy indítanak-e vizsgálatot az ügyben, adásukig azonban nem kaptak választ. Az országos rendőrfőkapitány pedig a bírósági jegyzőkönyvre vár.
MNO, Hír TV
Rogán Antal napirend előtti felszólalása
Mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a Magyar Szocialista Párt nem a kormány ellenzéke, hanem az ország ellenzéke. Önök annak örülnek, hogyha az országnak rosszabbul megy, mert azt gondolják, önöknek ettől lesz jobb, de egy felelős politikust az különbözteti meg egy felelőtlen politikustól, hogy minden alkalommal az ország érdekeire figyel.
Rogán Antal napirend előtti felszólalása a parlamentben, 2013. május 21.
Az Alkotmány Bíróságnál elbukott az ombudsman javaslata
Az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította a negyedik alkotmánymódosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására irányuló ombudsmani indítványt kedden – tudatta az Ab közleményben. Szabó Máté még február végén kérte az államfőt: fontolja meg, hogy aláírja-e az alkotmánymódosítást. Áder János március 13-án aláírta azt.
Az Ab az alaptörvény-módosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására vonatkozó indítványt nem találta megalapozottnak, tartalmi vizsgálatot pedig hatáskör hiányában nem végzett.
Szabó Máté április 23-án a többi között azzal fordult az Ab-hoz, hogy formai hibát ejtett az Országgyűlés a negyedik alkotmánymódosítás elfogadásakor, ami közjogi érvénytelenséghez vezetett, a tartalmi vizsgálatból pedig kiderül, hogy egyes rendelkezései ellentétesek az alkotmánnyal, ami belső ellentmondást eredményez az alaptörvényben, továbbá egyes pontokon a módosítás korábbi alkotmánybírósági döntésekkel ellentétes.
Min módosítottak?
Az Országgyűlés március 11-én fogadta el az alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását. A parlament döntése nyomán a jövőben az alkotmány alapozza meg a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét. További módosítás, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban csak a közmédia tehet közé politikai reklámokat. A közmédiának a hirdetések ingyenes közzétételekor egyenlő feltételeket kell biztosítania a listát állító pártoknak.
Törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést.
A közterületen lakást a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében tilthatja meg jogszabály. Az alkotmány ugyanakkor kiegészült azzal, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekednek minden hajléktalannak szállást biztosítani.
A parlament sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el vallási szervezeteket.
Alkotmányba iktatták azt is, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.
Az alaptörvényben rögzítették továbbá a hallgatói szerződések lehetőségét. Az elfogadott alkotmánymódosítás szerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.
Támadások az alkotmánymódosítás miatt
Az alkotmánymódosítást számos támadás érte belföldön és az Európai Unióban egyaránt. Az Európai Parlamentben áprilisban ismét „magyar napot” tartottak A magyarországi alkotmányos helyzet címmel.
„Habozó bizalmatlanság” volt az országgal szemben, és a negyedik alkotmánymódosítás után az az érzés terjedt el, hogy „megint baj van Magyarország körül” – mondta Navracsics Tibor korábban. „Ez a rosszindulat irányunkban megvan” – fogalmazott április 8-án az igazságügyi miniszter.
„Garancia a stabil demokráciára”
Szerencsére pozitív vélekedéseket is lehetett hallani az alkotmánymódosítás kapcsán. A magyar alaptörvény garantálja a stabil demokráciát, a tiszta jogállamot, példaértékű, ahogyan a polgári és emberi jogokat biztosítja – mondta Rupert Scholz német alkotmányjogász, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa május 6-án az M1 Az Este című műsorában.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom, mno.hu