Mester és tanítványa
Victor Ponta román miniszterelnök hazájában újra szította a magyar gyűlöletet.Volt kitől tanulnia: már gyermekkorában itta Ceausescu diktátor szavait.
Pontáék Ceausescu tervei szerint szórnák szét a magyarokat?
A román kormány régiósítási terve Nicolae Ceausescu kommunista diktátor betelepítési politikáján alapul – írta hétfőn keltezett blogbejegyzésében a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.
Izsák Balázs arra figyelmeztetett, hogy a kormány régiósítási elképzeléseit alátámasztó, a múlt héten közzétett szakértői tanulmány a vándorlási áramlatokra hivatkozva ajánlja a magyarság számára kedvezőtlen nyolcrégiós felosztást.
Az SZNT-elnök megállapítása szerint a tanulmány zömében azoknak a migrációjára épül, akiket a kommunizmus idején az etnikai arányok megváltoztatása céljával költöztettek más vidékekre. Emlékeztetett arra, hogy a Ceausescu-rendszer a gazdaságfejlesztést teljes mértékben alárendelte annak a célnak, hogy megváltoztassák a nemzetiségi arányokat.
„Felismerjük a Mussolini-, Franco-, Ceausescu-féle politika frazeológiáját”
Az SZNT elnöke szerint a szakértői tanulmány azért veszélyes, mert természeteseknek tekinti a Ceausescu-rendszer irányított migrációs folyamatait. Izsák Balázs szerint a kormány úgy akarja átalakítani a közigazgatást, hogy az új rendszer továbbra is a népességkeveredést szolgálja.
Az Olaszországhoz tartozó „Dél-Tirol németajkú közössége, a katalánok, a baszkok és mi, székelyek egyformán felismerjük a Mussolini-, Franco-, Ceausescu-féle bolsevik-fasiszta asszimilációs politika frazeológiáját, bármilyen európai vagy tudományos álcát használ, mint például a Ponta-kormány szakértői bizottsága” – állapította meg Izsák Balázs.
Emlékeztetett arra, hogy a román kormány részéről mindeddig válasz nélkül maradt a március 10-i marosvásárhelyi tüntetésen mintegy harmincezer ember által elfogadott petíció, amely a székelységnek a régiósítással szembeni elvárásait tartalmazza.
„Ha a többségi erőszak Székelyföldet a román többségű Középrégióba akarja belekényszeríteni, akkor a polgári engedetlenség eszközeihez kell folyamodnunk” – fogalmazta meg blogbejegyzésében az SZNT elnöke.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom, mno.hu
Saját zászlójukat tiltották be az angolok, hogy védjék a muszlimokat - folytatódik az agyrém döntések sora Nyugat-Európa szerte
Betiltották az angol zászló köztéri felvonását egy angol kisvárosban. A példátlan döntést a helyi képviselő-testület azzal indokolta, hogy a szimbólum sérti a muszlimokat.
Vakargathatják a fejüket a brit szólásszabadság-jogi élharcosok, no meg a törvénykezés. A Sommerset megyei, 5620 lakossal bíró angol kisváros, Radstock helyhatósága szinte példátlan módon és okkal betiltotta az angol zászló használatát a településen.
A merész húzás kezdeményezője a helyi képviselő-testület munkáspárti tagja volt. Eleanor Jackson arra hivatkozott, hogy az angol zászló, melyen fehér alapon egy vörös György-kereszt látható, sérti a Radstockban élő muszlimokat, hiszen a keresztes háborúkra emlékezteti őket.
A groteszk történet számos helyen sántít. Először is a valamivel több mint 5600 radstocki egyikét sem kérdezte meg a képviselő-testület az ügyben, a javaslatot önkényes módon nyújtották be. Ezenfelül a tucatnyi helyi muszlim egyike sem panaszkodott korábban arra, hogy rémálmok gyötörnék az angol zászló láttán, sőt a bristoli mohamedán közösség vezetője (a radstocki muszlimok mecset híján ehhez a gyülekezethez tartoznak) kijelentette: nem hozott politikailag korrekt döntést a radstocki testület. A Brit Muszlim Tanács szóvivője rátett még egy lapáttal, szerinte a Szent György-kereszt a befogadást, nem pedig a kirekesztést jelképezi.
A munkáspárti előterjesztő valódi motivációját saját maga fedte fel a helyhatósági ülésen: amellett, hogy a muszlimokat sérti, a Szent György-keresztes zászlót jobbára az angol szélsőjobboldaliak és a futballhuligánok lobogtatják, így szerint nincs létjogosultsága a városban. Arról már nem tesz említést, hogy a nemzeti jelképként számon tartott szimbólum névadója a Krisztus utáni 3. évszázadban élt, mintegy 300 évvel azelőtt, hogy a muszlim vallás megszületett volna.
Minden bizonnyal a radstocki az első olyan eset a történelem során, amikor egy helyi végrehajtó testület saját több évszázados nemzeti szimbólumát betiltja.
Bár a magyarok egy része minden bizonnyal a kis angol város lakóihoz hasonlóan érezte magát a FIFA idei döntése nyomán, A Magyarország–Izrael mérkőzésen tapasztalt szurkolói incidens miatt a szervezet határozati dokumentumában – mellyel zárt kapussá nyilvánította a magyar–román vb-selejtezőt – jelezte, az árpádsávos címer megjelenítése FIFA-rendezvényen szigorúan tilos. A palesztin zászló lobogtatása szintúgy.
Bár nem sorolható szorosan egy kategóriába az angol esettel, 2010 márciusában Kassel városban (Németország) az izraeli zászlót tiltotta be az önkormányzati testület. Az indoklás szerint a zászló fenyegetőleg hat, és zavarhatja a gyalogosokat. A testület magyarázata szerint tulajdonképpen azért hozta meg ezt a döntést, hogy megvédje a lakosokat az antiszemita támadásoktól.
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Bátor fordulatot szorgalmaz Ferenc pápa
A mai ember és egyház életének megváltoztatását sürgette vasárnap Ferenc pápa a hívőkkel teli római Szent Péter téren bemutatott pünkösdi szentmisén.
A pápa az önmagába bezárkózó egyházat veszélyesnek nevezte, hangsúlyozva, hogy ha az egyház elveszíti befogadó képességét, a hívők párhuzamos utakat keresnek. „Félünk az újdonságtól, akkor érezzük magunkat biztonságban, ha mindent ellenőrzés alatt tartunk…, Istent is csak egy bizonyos pontig követjük, itt is félünk új utakat követni, félünk kilépni korlátolt, bezárt, egoista világunkból” – fogalmazott a pápa az emberre és az egyházra is utalva.
A Szentlélek ünnepén az egyházfő egy vitorláshoz hasonlította az emberi lelket, amelynek vásznát a Szentlélek fújja teli széllel.
Több mint kétszázötvenezren voltak jelen a római Szent Péter téren és környékén a Ferenc pápa vezette szombat esti pünkösdi virrasztáson, melyen az egyházfő a hívők által megfogalmazott kérdésekre is válaszolt, hangsúlyozva, hogy az embernek nem szavakkal, hanem egész életével kell megvallania hitét, egyben óva intve a hívőket és az egyházat a bezárkózástól.
Magyar Nemzet
Megérkezett a zarándokvonat Csíkszeredába
Pénteken este megérkezett Csíkszeredába a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz zarándokvonat, amelyeknek utasai részt vesznek a csíksomlyói búcsúban. A rangos eseményen jelen lesz a magyar köztársasági elnök és neje is. A csíksomlyói Nyeregben a Hármashalom oltárnál tartandó szentmisére félmillió zarándokot várnak.
A Csíksomlyó Expressz Szombathelyről indult, a budapesti Keleti pályaudvaron összekapcsolódott a Székely Gyorssal és egyetlen, csaknem fél kilométer hosszúságú vonatként haladt tovább.
A vonatot a MÁV külön erre az alkalomra Hunyadi Mátyás arcképével feldíszített, fekete-aranysárga mozdonya vontatta, tisztelegve 555 évvel ezelőtti királlyá választása előtt.
A vonat útközben rövid időre megállt Kolozsváron, ahol utasai a helyi magyarsággal közös ünnepség keretében a vasútállomáson emlékeztek meg a város szülöttéről, Hunyadi Mátyásról. A zarándokút különlegessége, hogy a 2008 óta évente közlekedő vonatot először vontatta végig az úton MÁV-mozdony Magyarországról a Székelyföldig.
Magyar Hírlap
A nemzetegyesítő Esterházy
Esterházy János felvidéki vértanúnk egész alakos szobrának budapesti avatását életem legszebb percei közé sorolom, hálát adva a sorsnak, hogy ott lehettem, s egyre jobban érezhetem, milyen hatalmas szakrális erőt sugároz Esterházy János újkori történelmünk küzdelmeihez.
Külön öröm, hogy a magyar országvezetés mindenki tudtára adta: becsüli a nemzetéért életáldozatot hozó zoboralji fiát, hiszen elveit – a krisztusi tanításra épülő, a másik embert testvérének tekintő, együtt érző magatartást - alkotmányba foglalta.
Az avatáson Magyarország legfőbb közjogi méltósága, Áder János köztársasági elnök mondott beszédet – a koszorúzáson pedig képviseltette magát a Kormány és az Országgyűlés is. Esterházy János mártíromságának köszönhetően lelkileg most egyesült újra ország-világ szeme láttára a kilencvenhárom évvel ezelőtt határon túlra kényszerített felvidéki magyarság a nemzetével. Én így éltem meg a szoborállítás tényét.
Bizonyosra vehető, hogy nem csak kárpát-medencei, de európai visszhangot is kelt majd a gesztenyéskerti esemény, hiszen jelzi: keresztények vagyunk, elítéljük a kollektív bűnösséget, ragaszkodunk egyetemes emberi jogainkhoz, a szülőföldünkön szeretnénk megélni hagyományainkat és kultúránkat – ott szeretnénk boldogulni.
Jó érzés volt, hogy a remek szobrot Esterházyval már hosszú évek óta foglalkozó, hazai művészünk, Nagy János mintázta meg. Számára ajándék az is, hogy ez az első, bronzból kiöntött nagy szobra.
Az avatáson szép számban megjelentek azok a felvidéki magyarok, akik rendíthetetlenül bíznak nemzetünk jövőjében, akik tudják, hogy a történelem ura az Isten. Szinte bizonyos, hogy a gyönyörű, szabadtéri templomnak is beillő Gesztenyéskert az Esterházy iránt mélységes hálát érzők zarándokhelye lesz.
Miközben sokasodtak a koszorúzók virágai a szobor talapzatán, arra gondoltam, hogy lám, ismét itt van velünk ez a szent ember, akivel együtt dobban a szívünk, akit nem tudtak legyőzni a bíróságokon és elpusztítani a gulágon meg a börtönökben. Itt van velünk, és örökre a miénk marad már.
Batta György
Felvidék.ma
Karsai szerint Bajnai tudott az aktákról - Zsigó szerint, most meg a károsultak pénzéből kampányol
Léteznek titkos Hajdú-Bét-dossziék, amelyekről Bajnai Gordon is tudott – mondta a Magyar Nemzetnek Karsai József. Ám a volt szocialista politikus ezek tartalmát nem fedte fel.
Nyolc féltve őrzött dossziéja volt a Hajdú-Bét-üggyel kapcsolatban, három helyen leadva, közjegyzőnek – erősítette meg a Magyar Nemzetnek Karsai József.
A volt szocialista országgyűlési képviselő közölte, ezeket most sem meri elővenni, mert nem biztos abban, hogy „nem kapják el érte”.
Egy részét el is égette, mert azok tartalmát látva egy ügyvéd barátja ezt tanácsolta neki. Karsai úgy vélte, képtelenség, hogy Bajnai Gordon ne tudott volna arról, mire megy ki a Wallis játéka a Hajdú-Bét ügyében. Elmondta azt is, nem fogja nyilvánosságra hozni a dokumentumokat, mivel eddig is sok életveszélyes fenyegetést kapott, ugyanakkor most is számít hasonlóra.
A volt szocialista képviselő tegnap a köztévében is beszélt arról, hogy 2006-ban „erősen elővette” őt az MSZP-frakció, amikor azt követelte, hogy Bajnai legalább kérjen bocsánatot a tönkrement libatenyésztőktől.
Veres János akkori pénzügyminiszternél pedig azt szerette volna elérni, hogy legalább a leadott libák áfáját utalják vissza azoknak, akiket a baromfi-feldolgozó nem fizetett ki. Karsait azonban állítása szerint elhallgattatták. - Akkor engem behívattak a frakcióirodába, ahol nagyon kemény dolgok hangzottak el. A kezemben volt a dosszié, s mondtam, akkor elővegyem a dossziéból a papírt, hogy igaz-e, vagy nem? Karsai szerint ezek után a volt kormányfő a szocialista frakcióirodán elismerte, hogy a dossziék tartalma fedi a valóságot.
A károsultak pénzéből kampányolnak
Zsigó szerint a csődbe ment Hajdú-Bét Rt. károsultjainak és kisbeszállítóinak pénze segítette Bajnai Gordon politikai karrierjét, ebből folytatja az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért választási szövetség vezetője mostani kampányát.
– Kiszabadult a Hajdú-Bét szelleme a palackból – kommentálta Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője tegnapi tájékoztatóján Karsai nyilatkozatát.
A szóvivő szerint egyre több őszinte, bátor ember nyilatkozik a Hajdú-Bét-ügyben, köztük Karsai is. A Fidesz szóvivője közölte: arra várnak választ Bajnai Gordontól – az 500 károsult család nevében is –, hogy mi történt valójában a szocialista frakcióirodában, miért kellett Karsai Józsefet elhallgattatni ebben az ügyben, s mi van a titkos dossziékban.
Bajnai nem tud a dokumentumokról
A volt kormányfő állítása szerint, amit a témáról tud, azt a nyilvánosság előtt már elmondta. A volt miniszterelnök továbbra sem kér bocsánatot a károsultaktól, mivel szerinte személyesen is közbenjárt a Hajdú-Bét-csőd minden károsultja ügyében. Ezért hamis látszatot keltene, ha olyasmiért kérne bocsánatot, aminek a kialakulásában nem volt szerepe.
A károsultakon viccelődik Bajnai
A Fidesz kikéri a károsult gazdák és családjaik nevében, hogy Bajnai Gordon egy múlt heti eseményen viccelődött a károsultak helyzetével – jelentette ki május 13-án Hoppál Péter.
Elindult Csíksomlyóra a zarándokvonat
Elindult négynapos útjára a budapesti Nyugati pályaudvarról a Boldogasszony zarándokvonat a pünkösdi csíksomlyói búcsúra. A csíksomlyói szombati szentmisét - amelyet a Duna élőben közvetít - Ternyák Csaba egri érsek celebrálja.
Az utazás fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Nyílt levél Rui Tavaresnek
Nyílt levelet írt Magyarország és a Kárpát-medence két legnagyobb civil szervezete a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Együttműködési Tanácskozás Rui Tavares, Európai Uniós képviselőnek.
A nyílt levélben kifejtjük, hogy közel ötezer ember csatlakozott szellemi honvédő mozgalmunkhoz, amelynek egyik célja, hogy megvédje Magyarországot az alaptalan, különböző érdekektől vezérelt nemzetközi támadások ellen. Levelünkben ez áll:
Rui Tavares
„Tavares Képviselő úr!
Úgy illene, hogy megköszönjük aggódását a magyar jogbiztonság és jogállamiság védelme okán. Ám köszönetet mégsem mondhatunk, csupán felháborodásunknak adhatunk hangot, hiszen Ön jelentéstervezetében olyan állításokat fogalmaz meg, amelyeknek – a tények alapján - a valósághoz aligha van köze.
Honnan tájékozódott Ön, hogy kellő jogalapot érezzen annak a véleményének a megfogalmazására, miszerint az új Alaptörvényünk megalkotása előtt nem volt párbeszéd?
Ezzel szemben a valóság az, hogy a nyilvánosan nyomon követhető tények szerint 2010 július 20-tól kezdődött az előkészítő munka, amelyben mindenki kifejthette véleményét, leírhatta javaslatait a Parlament honlapján keresztül az Alaptörvény tervezetével kapcsolatban. (Jelen levél szerzői között is van olyan állampolgár, akinek a véleményét a jogalkotó figyelembe vette.) Az Alaptörvényt 2011. április 25-én közölte a magyar hivatalos közlöny, így egyszerűen kiszámítható, hogy a párbeszéd hosszú hónapokig tartott. Persze valóban nem volt párbeszéd azokkal, akik nem akartak párbeszédet folytatni a jogalkotóval.
Mikor olvasta el Ön figyelmesen a magyar médiatörvényt? Valószínűleg soha, mert ha elolvasta volna, láthatta volna, hogy semmilyen formában nem lehet mérvadó az az elvárása, hogy legyenek kötelező jogi eljárások a közmédia, vagy a Médiatanács vezetőinek kiválasztása, kinevezése kapcsán. Tájékoztatjuk Önt, hogy részletes, kötelező jogi eljárásokat tartalmaz a médiatörvény, sőt a korábban már közölt uniós elvárásoknak megfelelő módosítása 2013 áprilisában hatályba is lépett.
Miből vonta le azt a következtetést Képviselő úr, hogy az Alkotmánybíróság nem tudja betölteni alkotmányvédő szerepét? Az Alkotmánybíróság oly módon védi az Alkotmányt, hogy néha a parlament nem tudja betölteni közhatalom-gyakorló szerepét. S az is tény, hogy az Alkotmánybíróság jogköre a rá vonatkozó módosítást követően - a korábbiaktól eltérően más típusú ügyekben - kifejezetten megnőtt.
Ön szerint a nemzeti konzultáció komolytalan volt. Tisztelt Képviselő úr! Az Ön hazájában, vagy bármelyik uniós országban találkozott már olyan konzultációval, amelyben nem csupán az állampolgárok képviselőit, hanem közvetlenül a több millió állampolgárt szólította meg személyesen a kormány? Valószínűleg nem.
Állampolgárok milliós nagyságrendben vették komolyan a magyar kormány megkeresést, s a nemzeti konzultáció révén megerősítették a kormányt, hogy azon az úton jár, amelyet a kétharmados többség kijelölt a számára. Csak azok állíthatják, hogy komolytalan volt a nemzeti konzultáció, akik nem akartak egyetérteni a kormánnyal. Nem lehet, hogy Ön - személyes tapasztalatok hiányában - ilyen nemzettársainktól kapja az információkat?
Természetesen az általunk jelzett bármely témában - amennyiben igényt tart rá - a részletes jogszabályi hivatkozások nevesítésével szívesen állunk rendelkezésére. Úgy gondoljuk, hogy a több oldalról beszerzett információ Önt is közelebb vihetné az igazsághoz, és nem kellene a későbbiekben elismernie, hogy tévedett. Ennek okán a jelentéstervezet nem Magyarországra, hanem annak megfogalmazójára fog rossz fényt vetni.
Ön a legnagyobb nemzeti költőnkre hivatkozott jelentéstervezete ismertetésekor. Petőfi Sándor azon idézetére, amely szerint: „Haza csak ott van, hol jog is van…”
Képviselő úr! Nekünk van hazánk, van jogunk, amit csak akkor vehetnek el tőlünk, amennyiben az Ön javaslata elfogadásra kerülne.
Ebben az esetben ugyanis az az akarat, amelyet Ön képvisel, megvonná hazánktól mindazt a jogot, amelyet a kétharmados választási győzelem után a demokratikusan választott parlament jogszabályi hatalomgyakorlásával biztosított a számunkra.
Amennyiben az Ön álláspontja érvényesülne, valóban megszűnne hazánkban a jog és megszűnne a szuverenitásunk.
Ne legyenek kételyei Képviselő úr, ezt a magyar nemzet és a magyar állampolgárok többsége nem hagyja! Biztosak vagyunk benne, hogy Ön sem kívánja ezt hazánknak.
Ön hivatkozott a mi Petőfinkre, mi hivatkozunk az Ön országának nagyszerű költőjére, Fernano Pessoa-ra. Pál Ferenc fordításában - igaz, más témában – azt írja a költő Elemzés (Análise) című versében: „Így, hogy Téged nem…lát szemem, a benyomás képzetét hazudom…”.
Ön úgy látja, hogy nekünk nincs hazánk, mert nincs jogunk. Mi úgy látjuk, hogy Ön nem győződött meg annak tényszerűségéről, amit hazánkról állít.
Mi egyszerű, hazánkat szerető állampolgárok vagyunk, míg Ön elvileg hatalommal bíró uniós képviselő. Ugyanakkor mindnyájan tudjuk, hogy a képviselők – jogállamban, és jogállami keretek között működő államszövetségben - az egyszerű állampolgárok akaratából kerülhetnek csak a hatalom közelébe.
Ez a tény az Képviselő úr, amiért egyenrangúság kapcsán elvárjuk Öntől, hogy jelentéstervezetét bírálja felül, a tényeknek megfelelően módosítsa, vagy vonja vissza, és téves állításaiért kérjen elnézést azoktól a magyar állampolgároktól, akik az Ön születési idejének dátumakor a legsötétebb jogállamiság-nélküliségben élték megnyomorított életüket már 27 éve, és még 17 évig. Ezek az állampolgárok jól tudják a kommunista diktatúra jóvoltából, hogy mit jelent a jogállamiság hiánya.
Ezért nem fogjuk hagyni, hogy a mostani jogállamiságunkat esetleges hatalmi célok elérésének érdekében homályos forrásokból származó, hamis állításokkal külföldről próbálják megdönteni.
Magyarország kifejezetten elkötelezett a klasszikus európai értékek és az alapító atyák Európai Uniója mellett, ezért állampolgárai elvárják, hogy azok a képviselők, akik az állampolgári akaratot hivatottak a hatalomban képviselni, csak azt tegyék, és ne a „benyomás képzetét hazudják”- zárul nyílt levél.
Patrióta Európa Mozgalom, Magyar Hírlap
Orbán Viktor: Magyarország a saját lábán áll
Magyarország elvégezte a házi feladatát, a saját lábán áll, nincs szüksége más országok pénzére, sem a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vagy az Európai Unió pénzügyi programjára - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő hétfőn Helsinkiben, miután hivatalos látogatása során tárgyalt Jyrki Katainen finn miniszterelnökkel.
Magyarország a saját lábán áll, és nem akar sem a finnek vagy éppen a németek segítségére szorulni. Ha támogatni szeretnék a magyarokat, ne segélyt adjanak, hanem inkább a finn cégek fektessenek be Magyarországon - mondta a sajtótájékoztatón vendéglátójának a magyar miniszterelnök.
Szólt a magyar gazdaság helyzetéről is, a csökkenő államadósságról, a tavalyi 1,9 százalékos költségvetésihiány-adatról, sikertörténetnek nevezve ez alapján Magyarországot, majd reményét fejezte ki, hogy kikerülünk a túlzottdeficit-eljárás alól.
Orbán Viktor újságírói felvetésre válaszolva hangsúlyozta: az Európai Bizottság mint intézmény sohasem mondta, hogy a magyar kormányzati politika antidemokratikus lenne, ilyet csak az Európai Parlament szocialista, liberális és zöldpárti képviselői állítottak.
MTI, fidesz.hu, Patrióta Európa Mozgalom