Kósa Lajos Bajnai hazugságairól - Az Orbán-kormány kárenyhítésben részesítik a Hajdú-Bét kifosztott és tönkretett gazdáit
A Hajdú-Bét tulajdonosai 180 milliós kölcsönt és 300 millió forintos hitelt szavaztak meg a Wallisnak, és döntöttek a Hajdú-Bét ingatlanjainak eladásáról is. Ezeken a szerződéseken Bajnai Gordon aláírása szerepel.
Így az, hogy Bajnai mit sem tudott a Hajdú-Bét dolgairól, szemenszedett hazugság – fogalmazott tegnap parlamenti interpellációjában Kósa Lajos.
A Fidesz alelnöke Fazekas Sándortól a Hajdú-Bét károsultjainak kárpótlásáról érdeklődött. A miniszter szerint Bajnainak kormányfőként „erkölcsi kötelezettsége lett volna” a kárpótlás.
A kormány 200 milliós juttatásban részesíti a károsultakat – mondta Fazekas. Arról is írunk, hogy a Hajdú-Bét-ügyben a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Nyomozó Hivatala csődbűncselekmény és hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozott, ám az eljárást 2010-ben megszüntették.
mh.hu
Orbán Viktor a Helsinki Egyetemen
A kormány azt akarja, hogy minél többen dolgozzanak, és minél többen keressenek, a munkanélküliséget ugyanis elfogadhatatlan.
Részlet Orbán Viktor beszédéből a Helsinki Egyetemen, 2013. május 13.
Ismét magyar fiatalokra támadtak Temerinben
A VajdaságMa szerint a „nemkívánatos incidens” vasárnap hajnalban történt a dél-bácskai városban. Hazafelé tartó két magyar fiatal szembetalálkozott egy háromtagú szerb társasággal, s egyikük – a sértett, a húszéves C. R. elmondása szerint – minden ok és magyarázat nélkül rátámadt az egyik magyar fiatalra, ütlegelni kezdte, sérüléseket okozva, s miután áldozata földre került, megpróbálta összerugdosni, de ebben a többiek megakadályozták. Miután a sértett feljelentést tett a rendőrségen, a támadót előállították.
Több hasonló eset is volt Temerinben az utóbbi időben
Az elmúlt hónapokban több, hasonló incidens történt Temerinben, de más vajdasági településeken is voltak ilyen esetek, ami miatt a magyar kormány tagjai többször aggodalmukat fejezték ki, és a diplomácia is több alkalommal felvetette a kérdést Szerbiának.
Március elején Martonyi János külügyminiszter közölte, hogy a kormány aggódik a Vajdaságban az elmúlt hónapokban történt magyarellenes erőszakos cselekmények miatt, ezek az incidensek súlyosan veszélyeztetik az ott élő magyar közösség biztonságát, és tartósan csökkenthetik a két ország közötti bizalmat.
Február 16-án Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Ivica Dacic szerb miniszterelnök, belügyminiszter megállapodott a leginkább érintett vajdasági települések közbiztonságának megerősítéséről és az események kivizsgálásának felgyorsításáról.
mno.hu
Brutális pofont kapott az MSZP
Elképesztően hatalmas vereséget szenvedett az MSZP a vasárnapi időközi választáson Komlón. A Baranya megyei város 1994–2006 között a szocialisták egyik legerősebb fellegvára volt, és egy évvel az általuk remélt kormányváltás előtt szinte kötelező lett volna a győzelem számukra.
Ismételten súlyos MSZP-vereséggel zárult a hétvégi időközi önkormányzati választás, mivel egy évvel az országgyűlési választások előtt nem sikerült a baloldali pártnak diadalmaskodnia a komlói időközi önkormányzati választáson. Ráadásul a szakonyfalui polgármester-választáson is a kormánypárti jelölt diadalmaskodott. Az ellenzéki kudarcsorozat jelentőségét abból a szempontból érdemes megközelíteni, hogy egy évvel a választások előtt a kormánypárttal szemben állók számára minden sikerre szükség lenne, de ezzel szemben január óta azt látjuk, hogy a Fidesz–KDNP győzelmet győzelemre halmoz.
A komlói időközi választás jelentősége abban állt, hogy az MSZP-nek lehetősége nyílt arra, hogy egy olyan körzetben szerezze meg a mandátumot, amelyben 1994–2006 között domináns pozícióban volt. Még 2010-ben is több mint 30 százalékot szerzett az országgyűlési választáson a listás szavazatokat tekintve a baranyai városban, amely az országos átlagához (19 százalék) képest több mint 10 százalék volt. Az előjelek és a három éve tartó jobbközép kormányzás alapján teljesen biztosnak tűnt, hogy a komlói körzetben a szocialisták fognak diadalmaskodni, ráadásul a Jobbikon kívül más ellenzéki jelölttel nem kellett szembenézniük.
Magas részvétel, nagy MSZP-bukta
Mindezzel szemben a komlói választás alaposan rácáfolt a várakozásokra. A kormánypártok a Fidesz–KDNP-vel szövetséges Lungo Drom jelöltjét indították, aki 59,64 százalékos eredménnyel óriási fölénnyel diadalmaskodott a korábbi évtizedekben baloldali dominanciát mutató választókerületben.
A szocialisták aspiránsa csupán 32,11 százalékot kapott, míg a Jobbik jelöltje éppen csak átlépte a parlamenti küszöböt 5,26 százalékkal. Minden ilyen időközi választást kapcsán a vesztes fél általában a részvételi arányba kapaszkodik, éppen ezért érdemes ezt is részletesen szemügyre venni.
A komlói időközi választás végeredménye, ismét egy súlyos MSZP-vereség
Máshol sem erős az ellenzék
Azzal, hogy a baloldali ellenzék egy olyan városban szenvedett vereséget, ahol egy évvel az általuk tervezett kormányváltás előtt kötelező lett volna a győzelem, minden bizonnyal változást hoz majd az erőviszonyokban. Világosan kiderült, hogy az MSZP nem képes megszólítani azokat a szavazókat, akik 2002-ben és 2006-ban is mellette álltak, míg a kormánypártok egy baloldali fellegvárban is képesek továbbra is a szavazók biztos többségét mozgósítani maguk mellett.
Berettyóújfaluban szintén önkormányzati képviselőt választottak, ahol csupán 19,6 százalék szavazott, de a voksoláson a Jobbikon kívül egyetlen parlamenti párt sem indult. A szélsőjobboldali alakulat csupán 15,26 százalékot ért el, míg a 2010-ben 22,5 százalékot szerzett. Az ellenzék tehát itt is meglehetősen csúfosan leszerepelt, így a Hajdú-Bihar megyei városban is megmaradt a kormánypártok stabil többsége a képviselő-testületben.
mno.hu
Viviane Reding vállat vont Tőkés László panaszaira
Kettős mércét alkalmaz a kisebbségvédelemben az Európai Bizottság Tőkés László EP-képviselő szerint. A politikus közleményben számolt be Viviane Reding alapjogi biztossal folytatott levélváltásáról.
Tőkés László 2013. április 4-én levélben hívta fel Viviane Reding figyelmét arra, hogy a román közéletben "újból eluralkodott a magyarellenes gyűlöletkeltés".
Az EP-képviselő szerint Victor Ponta miniszterelnök balliberális kormányának hatalomra jutása nyomán az erdélyi magyar közösség ismét a harcias román nacionalizmus céltáblájává vált, a hatóságok adminisztratív intézkedéseknek álcázott jogtiprásokkal zaklatják a kisebbségi magyarság tagjait és intézményeit.
"Napjaink Romániájában magyar zászlót égetnek, magyar politikusok kapnak halálos fenyegetéseket, demonstrálók követelik, hogy a magyarok tűnjenek el az országból, magyarokat bántalmaznak nemzeti hovatartozásuk miatt" - áll a levélben.
A biztos április 25-én kelt válaszlevelében elismerte, hogy az unió Alapjogi Chartája tiltja az etnikai és nyelvi alapon való hátrányos megkülönböztetést, de hivatkozási alapként csak akkor kérhető jogilag számon, ha egy adott jogsértés az uniós irányelvek tagországi végrehajtására, azok belső jogrendbe való átültetésére vonatkozik, így "nincs mód arra, hogy minden, állítólagosan előforduló jogsérelem esetében eljárjunk" - idézte Reding levelét az erdélyi EP-képviselő sajtóirodája.
Tőkés László szerint a válasz "arra a kettős mércére világít rá, amelyet Magyarország és más tagállamok viszonylatában alkalmaz az Európai Bizottság".
"Joggal vetődik fel tehát a kérdés: Szlovákia vagy Románia durva jogsértéseket elszenvedő kisebbségi magyarsága nem ér annyit, és nem érdemli meg ugyanazt az elbírálást, mint Kis-Magyarország Reding asszony által - is - buzgón védelmezett kisebbségei?" - zárul Tőkés László EP-képviselő közleménye.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom, echotv.hu
Orbán álláspontját képviseli az EKB fejese - És akkor most pajzsra emelik a magyar miniszterelnököt?
Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának és igazgatótanácsának tagja szerint be kell fejeznie az együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) Európának és saját intézményeire támaszkodva kell kilábalnia a válságból.
Jörg Asmussen véleménye nagyban hasonlít a magyar állásponthoz: Orbán Viktor miniszterelnök szerint azzal, hogy hazánk saját lábra állt elszakadva a valutaalaptól 2010-ben, most „elég jó állapotban”van.
Olli Rehn gazdasági és monetáris ügyekért felelős uniós biztos, egyetértését fejezte ki Jörg Asmussen felvetésével. Mindketten hangsúlyozták, hogy a válságkezelési erőfeszítések európai keretek közé helyezése az Európai Parlament közvetítésével biztosítaná a demokratikus számonkérhetőséget.
Orbán: Saját lábra álltunk
Ezt a – több déli tagállammal együtt – komoly gazdasági problémákkal küzdő Portugáliában tett látogatásakor mondta a miniszterelnök. „2010 októberében nem újítottuk meg az IMF-fel a megállapodást, hanem saját lábra álltunk, és bár akkor azt mondták, hogy ebbe bele fogunk pusztulni, láthatóan elég jó állapotban vagyunk azóta is” – tette hozzá.
A miniszterelnök jelezte, abban mindenki egyetért – londoni elemzőktől kezdve az OTP-ig –, hogy a következő években érzékelhető növekedés lesz Magyarországon, és már 2013-ban is bővülni fog a gazdaság.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Köves Slomó keményen odaszólt a Zsidó Világkongresszus vezetőjének
Köves Slomó visszásnak nevezte, hogy a Zsidó Világkongresszus vezetője úgy nyilatkozik, hogy a magyarországi viszonyokról a sajtóból tájékozódik. Pozitívnak értékelte Orbán Viktor meghívását a kongresszusra és azt, hogy bekerült az alaptörvénybe a közösségek méltóságának védelme.
Elszalasztott lehetőségnek nevezte viszont a WJC budapesti ülését, mert a rendezvényen több konstruktív, konkrét javaslat kellett volna arról, hogy mit lehet tenni az antiszemitizmus és a gyűlölet terjedése ellen. „Nem elég a vészkiáltozás” – fogalmazott az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija.
Köves Slomó utalt arra, hogy a WJC ülésén visszavonták a Magyarországot ért, az itteni antiszemitizmusra vonatkozó kritikát.
Köves Slomó sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a WJC ülésén nem merült fel, hogy komoly előrelépést történt, amikor az alaptörvénybe – a negyedik módosításakor –, illetve az új polgári törvénykönyvbe bekerült a közösségek méltóságának védelme. Ez eszközt ad ahhoz, hogy a jogállam eszközeivel lehessen végre fellépni az egyre durvuló gyűlöletbeszéd ellen – hangsúlyozta.
Fontos lett volna
Fontos tanulságnak tekinti, hogy a Zsidó Világszövetség a jövőben a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetőségén kívül a sokszínű zsidó közösség minél több szervezetével szerves kapcsolatot tartson fenn. A mostani rendezvényt megelőzően nem volt konzultáció a különböző zsidó közösségekkel, jogvédő szervezetekkel, és a zsidó kulturális szervezetekkel sem. Ez azért is fontos lett volna, hogy információkat szerezzenek a magyarországi állapotokat illetően. Nagyon visszás, amikor a WJC vezetője úgy nyilatkozik, hogy a magyarországi viszonyokról a sajtóból tájékozódik – vélekedett.
MTI, mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Orbán Viktor a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége győri szervezetének kerekasztal-beszélgetésén
Demográfiai programot indít a kormány az év második felében, ha a gazdasági növekedés ezt lehetővé teszi. Ezzel szeretnék elősegíteni a fiatal szülőknek azt a döntését, hogy az egyébként kívánt eggyel több gyermeket Magyarországon bátran vállalhassák - mondta a beszélgetésen a miniszterelnök
Európában Magyarország sikereinek elismerése helyett egyfajta fekete bárány-szerepet akarnak ránk erőltetni - folytatta. Európa, bár pénzügyi-gazdasági mutatóinkat nem tudja nem elismerni, mégis fúj ránk, és arra kell készülnünk, hogy a következő időszakban is szálkának számítunk majd az európai elit, nem az európai emberek, az európai elit jelentős részének szemében.
A vita középpontjában a család áll, hiszen az új alaptörvényben rögzítettük a házasság és a család védelmét, amiért talán nem várt, de mindenképpen megdöbbentő támadásokat kaptunk Nyugatról.
Ezek a más együttélési formákat választók jogainak sérelmét vélelmezték. A mi álláspontunk sziklaszilárd, kibillenthetetlenek vagyunk ebben az ügyben, a mi megoldásunk és alkotmányos szabályunk nem irányul senki ellen, mi egy négyezer éves hagyományt védünk, utalva az ó- és az újtestamentumi tradícióra, amely szerint a házasság férfi és nő közössége.
Európában már régebben kialakult egy nagyon erős lobbi, amely igyekszik a kontinensünket a saját, szekuláris és családellenes látomásának hálójába keríteni, nem is sikertelenül, hiszen a 20. század utolsó harmadára először alakult ki Európában olyan rendszer, amely a rokonsági kapcsolatok fontosságát és a családot alá tudta aknázni, népességcsökkenést érve el.
Holott a család minden életképes társadalom elsőszámú erőforrása, és akármilyen is lesz az európai világ a válság után, az csak a családra épülhet.
25 pontban összegezhetjük a kormányzat eredményeit, például a rezsicsökkentést, a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését, a minimálbér-emelést említve.
Úgy akarunk erős és sikeres Magyarországot felépíteni, hogy annak gerince egy erős és sikeres középosztály legyen. A kabinet intézkedéseinek jelentős hányada e réteg megerősítését szolgálta.
Magyarország jobban teljesít, de még nem elég jól, ez utóbbinak akkor felel majd meg, ha mindenki képes arra, hogy a családját biztonságosan eltarthassa a munkájából.
Az ország eközben példátlan teljesítményt nyújtott három év alatt: a saját lábára állt, míg egyre több uniós tagállam megy be segélyprogramokba, Magyarország ezeket, egyetlenként, épp maga mögött hagyta, a piacról sikerül ellátnia magát pénzzel, jól alakul a külkereskedelmi mérleg, az export szárnyal, az államadósság csökken.
Idén lesz gazdasági növekedés minden nemzetközi és hazai előrejelzés szerint, a vita csak az, hogy mekkora, szerintünk el fogja érni az egyszázalékos szintet, jövőre pedig tovább emelkedik, és talán még a választás előtt előállhat az a helyzet, hogy az egész közép-európai régióban a magyar gazdaság fog a leggyorsabban növekedni.
Patrióta Európa Mozgalom
Orbán: Mi nem keresztény kamikazék vagyunk
A kormány elmúlt hároméves teljesítményének értékelése mellett a következő egy év feladatairól is beszélt Orbán Viktor a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének győri jubileumi kerekasztal-beszélgetésén. Hozzátette: ez a ma természetes gondolat akkor igazi forradalomnak számított. Az 1998-as meglepő választási győzelem nem jött volna létre a keresztény értelmiségiek összejövetelei nélkül. Ez volt a siker záloga – emelte ki a kormányfő. Nem kamikaze kormány „Antall József egyszer azt mondta, hogy kamikaze kormányt alakított. 1998-ban eldöntöttem, hogy én nem fogok, mert az nem biztat jó végkifejlettel: a végén a vereség vagy a megsemmisülés áll – fogalmazott Orbán Viktor. – Mi nem keresztény kamikazék vagyunk, hanem sikeres állampolgárok.” Orbán Viktor mellett Lanczendorfer Erzsébet, a KDNP országgyűlési képviselője, Harrach Péter, a párt frakcióvezetője és Mráz Ágoston Sámuel politológus Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI Amikor 1998-ban azzal a feladattal szembesült, hogy kormányt kell alakítani, sikeres kabinetet akart. A jelenlegi ciklusban 25 olyan dolgot ért el miniszterelnökként, amire feltétlenül büszke: említette egyebek mellett a rezsicsökkentést, a nyugdíjak reálértékének emelését, a minimálbér emelését, az országgyűlési képviselők számának megfelezését, a szülés után visszatérő anyák munkavállalásának segítését, a munkahelyvédelmi akciótervet, az újra hároméves gyest, az államadósság csökkentését, a hiány mértékének leszorítását, a családi adózást, a horribilis végkielégitések megadóztatását, az Erzsébet-programot, az őstermelők támogatását, a három csapás törvényét, az önkormányzati adósság átvállalását, a devizahitelesek megsegítését, a magyar föld védelmét és az uniós költségvetésből nyert 51 ezer forinttal nagyobb fejkvótát a 2014 és 2020 közti költségvetési időszakra. „Lehet vitatkozni, hogy ez kevés vagy sok, de hogy nem csináltunk volna semmit, azt nem lehet a fejünkhöz vágni” – hívta fel a figyelmet Orbán. Az általa felolvasott 25 pontra utalva hozzátette: „egy fideszes kereszténydemokratának ezekből elég lenne öt pont is, de ha meg akarjuk nyerni az előttünk álló éveket, több kell”. Számadás Isten előtt „Keresztény értelmiségiként érdekel minket a dolgok mögöttes tartalma is – folytatta –, így írtam egy beszédet. Ez egy töredékes beszéd, május 29-én lesz három éve, hogy megalakult a kormány, addig kell végleges formába hozni majd. Azokra a kérdésekre, hogy milyen rendezőelv áll a kabinet lépései mögött, azonban így is választ lehet adni.” Arról, hogy mi a különbség egy keresztény és nem keresztény politikus között, azt mondta: előbbi négyévente, utóbbi naponta kell számot adjon munkájáról. „Keresztény politikus alatt nem valami humánus elvekhez való ragaszkodást értünk, hanem számadást Isten előtt.” Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI „A pénzügyi és gazdasági váláságban fel kellett tennünk az a kérdést, mit örököltünk. Két választási lehetőségünk volt, megvárjuk, míg a problémákat más megoldja, vagy megpróbáljuk megtalálni a cselekvés lehetséges útját. Mi a cselekvést választottuk” – utalt a kabinet 2010-től napjainkig elvégzett munkájára a kormányfő. Elmondta, Magyarország számára a hit, a bizalom azt jelentette, hogy lehetséges egyszerre csökkenteni az államadósságot, a költségvetési hiányt és a fogyasztói árakat, valamint meg lehet nyerni a harcot Brüsszelben. Rámutatott: a számok alapján még ebben az évben beindulhat a gazdasági növekedés, ami mutatja, töretlen a bizalom. Példaként Orbán Viktor ismertette az aktuális számadatokat: „ma 98 431-gyel többen dolgoznak, mint a kormányváltáskor, a mai napon közmunkán 201 721 ember vett részt.” Újszerű politika és önbecsülés Orbán Viktor kiemelte, a kormány politikájának újszerűsége szempontjából a családok pénzügyi helyzetének javítása is fontos dolog volt. „A rezsicsökkentéssel és a devizahitelesek kimentésével azt szerettük volna elérni, hogy a magyar családok pénztárcájában több maradjon; 300 ezer devizahiteles család helyzete jelentősen javult. Ez volt a célunk a minibálbér megemelésével is – amely el fogja érni nemsokára a 100 ezer forintot –, és a nyugdíjak reálértékének emelkedése is ide tartozik.” Amikor a kormány hivatalba lépett, nem másoknál kilincselve akarta kiemelni az országot a válságból, ez az önbecsülés miatt nagyon jelentős – mondta a miniszterelnök. Hozzátette: az önbecsülés nemcsak az embereknek, hanem a nemzeteknek is fontos. Mindenkinek hozzá kell járulnia a válság elleni küzdelemhez, a politikusoktól a multinacionális cégekig. Egy erős középosztály megerősítését szolgálták a kormány lépései – közölte. Kemény küzdelem indult Magyarországon Hazánk – mint mondta – jobban teljesít, de még nem elég jól. Mikor fog jól teljesíteni? – tette fel a kérdést. „Akkor, amikor mindenki képes arra, hogy a családját saját munkájából eltartsa.” Felidézte, három éve, a gazdasági válság közepén kemény küzdelem indult. Az eltelt időszakban az ország példátlan teljesítményt nyújtott, s mára a nemzetközi pénzpiacról képes finanszírozni magát. Orbán azt mondta, bár Magyarország 2008-ban beleesett egy segélyprogramba, mára egyetlen európai országként kijött belőle, ráadásul a leglényegesebb mutatókat tekintve jobb képességre volt képes, mint Európa legtöbb országa – példaként az exportot, az államadósság és a hiány csökkentését említette egyebek között. Ezért úgy véli, az unió jóslásai a televíziós jósdák hitelességével egyenértékűek, mégis ezen múlik, hogy megszüntetik e hazánk ellen a kötelezettségszegési eljárást. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI „Ebben az évben, nézzék meg, lesz gazdasági növekedés, 1 százalék körüli, aztán tovább fog bővülni, s a választás előtt előállhat az a helyzet, hogy a régióban a magyar gazdaság fog a legjobban növekedni. Minden mutató, amellyel mérnek minket, a baloldal legnagyobb bosszúságára a legjobb minálunk lesz” – mondta. Középpontban a család és a gyermekvállalás „Több gyermek jött világra, senki sem tudja, pontosan mi ennek az oka, talán ez egy jele annak, hogy az életkedv és a jövőbe vetett bizalom visszatér az emberekbe. Azért, hogy a magyarok ne mondjanak le a tervezett második, harmadik gyerekről, ezt intézkedéseivel segítheti a kormány – fejtette ki a miniszterelnök. – Ha beindul a gazdasági növekedés, demográfiai programot is meg fogunk indítani, hogy a fiatalok több gyermeket vállaljanak.” „Itt van egy válságtól meggyötört, kudarcokat szenvedő Európai Unió és egy jól teljesítő Magyarország. Miért nem kérnek ebből az unióban? Sikertörténet helyett a fekete bárány szerepét akarják ránk erőltetni. Európa fúj ránk, szálkának számítunk majd az európai elit szemében a következő időkben is – fogalmazott a miniszterelnök. – A vita középpontjában a család áll. Nyugatról azt mondták, a család fogalmának értelmezése ellentétes a modern európai fejlődéssel. Mi lesz a fogalmainkkal, ha addig tágítjuk őket, amíg minden és annak ellenkezője is belefér? A mi álláspontunk sziklaszilárd, egy négyezer éves szokást nem adunk fel. Nem nekünk kell magyarázkodnunk az alkotmányban a család fogalmáról leírtak miatt, hanem a minket bírálóknak.” Aki azt hiszi, választhat a hullámok között, meg fog fulladni Egy teoretikus a család kapcsán korábban azt hirdette, túl kell rajta lépni, mert nem választhatjuk meg magunknak a családtagokat. „Érdekes gondolat, akik így érvelnek, azok pont arról feledkeznek meg, hogy magukat sem ők választották meg, az ember saját magát sem választhatja meg” – emelte ki a miniszterelnök. Orbán hangsúlyozta: a családban pont az a vonzerő, hogy testvérinket, utódainkat nem mi választjuk. Beszédében úgy fogalmazott, „a család ezért minden életképes társadalom erőforrása; aki azt hiszi, választhat a hullámok között, meg fog fulladni. Európa ezt nem érti, ezért fuldoklik a válságban.” A kormányfő utalt rá, hogy Európa képtelen saját biológiai fenntartására, „elfogy az energia, majd jön a válság”. A krízis válság lett, s a jövőbeni tartalékok felemésztéséhez vezet – tette hozzá. „Mi ellentétes felfogást képviselünk, egy munkaközpontú társadalmat.” Nem lehet folytatni Orbán szerint azt, amit eddig tett Európa, a válság utáni unió nem is lesz többé olyan, mint eddig volt. Félreértés szerinte, ha valaki azt gondolja, visszatérhetünk ahhoz az élethez, ami a válság előtt volt. „Egy dolgot biztosan mondhatok, akármilyen is lesz az európai világ, az csak a családra épülhet. Aki a családot támadja, a jövőt dobja ki az ablakon” – szögezte le. Keresztények nélkül nincs győzelem Úgy látja, bármilyen jól is működjön a kabinet, a kormányzati teljesítmény nem lesz elég a választási győzelemhez, „még az ellenfeleink is elismerték, hogy 2002 előtt jól kormányoztunk”. Szerinte ezt le kell tudni fordítani politikai teljesítményre, ami azt jelenti, hogy a munkát át kell tudni fordítani arra a huszon-egynéhány pontra, amit elmondott beszéde elején. „Ha ezt nem tesszük meg, nem fogjuk megnyerni a választásokat.” „Bátorság kell ehhez, odamenni az emberekhez, elmondani, hogy tartani kell az irányt” – tette egyértelművé a Fidesz elnöke. Szerinte ezenkívül kell önbizalom és kell szembesítés is, amihez viszont mindkét előbbi dolog. „Az ellenfeleinket szembesíteni kell, hogy mit műveltek a hazánkkal, amikor ők voltak kormányon” – fejtette ki. Nem most kell bátornak lenniük, fedezékből – tette hozzá. „Csak a személyes példa és bátorság segít, önöknek ehhez nagy erőforrás áll rendelkezésükre, keresztények nélkül nincs győzelem” – zárta szavait a miniszterelnök. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) a 200. kerekasztal-beszélgetését rendezte kedden Győrben „Mit? Miért? Hogyan? – Magyarország jobban teljesít” címmel. Orbán Viktor kedd délelőtt a Cigányügyi Egyeztető Tanács alakuló ülésén vett részt. Elmondta: Magyarország jobban teljesít, de még messze van attól, hogy az ember elégedett lehessen vele.
Volt NSZK-minisztertől kapott bókot a magyar alaptörvény
A magyar alaptörvény garantálja a stabil demokráciát, a tiszta jogállamot, példaértékű, ahogyan a polgári és emberi jogokat biztosítja - mondta Rupert Scholz német alkotmányjogász, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa az M1 Az Este című műsorában hétfőn.
A politikus, aki 1988-1989-ben az NSZK védelmi minisztere volt, kifejtette: a magyar alkotmány részben a német alaptörvényhez igazodik, mindenekelőtt azonban az Európai Unió alapjogi chartájához.
Olyan alkotmány, amely az egykori keleti blokk államaiban példaértékű – vélekedett, hozzátéve: ezt „nyilvánvalóan egyesek nem látják, nem akarják látni, vagy elhallgatják”.
A bizottság, az EP és az ET több bírálata „abszolút alaptalan” – mondta. Hangsúlyozta: az alaptörvény teljes mértékben megfelel minden európai alkotmányos értéknek, és ez érvényes a negyedik alkotmánymódosításra is.
Úgy látja, helyes, hogy az alaptörvény preambuluma tartalmazza Magyarország hitvallását történelméről, nemzeti identitásáról és Európáról. Rupert Scholz szerint a német alkotmány szövege ugyan sokkal lényegretörőbb, de az, ami a magyar alkotmány preambulumában áll, „egyáltalán nem támadható”.
Az Alkotmánybíróságnak kimagasló pozíciót biztosítottak az alaptörvényben, kevés olyan alkotmány van a világon, amely „ilyen erős, világos hitvallást” tartalmazna a testületről – közölte.
Brüsszelben, Strasbourgban nem voltak igazságosak az alaptörvény kapcsán
Hangsúlyozta: a negyedik alkotmánymódosítás szerint az Alkotmánybíróság ellenőrzi a törvényhozást, hogy a jogszabályok összeegyeztethetők-e az alkotmánnyal, a törvényhozás vizsgálatában a testület teljes mértékben illetékes, ebben nem történt korlátozás.
Ugyanakkor azt is kimondja, az Alkotmánybíróság nem illetékes abban, hogy az alkotmánymódosítást ellenőrizze, azt, hogy összeegyeztethető-e az alkotmánnyal – tette hozzá, megjegyezve, „ez magától értetődő, ez a világ minden alkotmánybíróságára érvényes”.
„Brüsszelben, Strasbourgban és a sajtóban nem voltak igazságosak”.
Rupert Scholz elmondta: Magyarország „különleges fejlődésen megy keresztül”, az alkotmányban ezért egy sor átmeneti rendelkezést hoztak. Az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy ezek közül többnek be kellene kerülnie az alaptörvénybe, és ezt tette a törvényhozó most, a negyedik alkotmánymódosításnál – tette hozzá a német politikus. Meglátása szerint ez nem lett volna szükséges, de a parlament eleget tett az Alkotmánybíróság döntésének.
MTI, mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom