Magyarország támogatja a székelyeket - Attól függetlenül, hogy a román miniszterelnök mit tűr és mit nem - biztosítani kell a jogállami normákat
Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint Victor Ponta román miniszterelnök "valamit félreért", amikor a székelyzászló-használat ügyével összefüggésben úgy nyilatkozik, Románia nem tűri el, hogy kioktassák.
Románia nem tűr el senkitől leckéket, hogyan alkalmazza a törvényeit - hangoztatta Victor Ponta román miniszterelnök szerdán arra reagálva, hogy Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Székelyföldön dúló "zászlóháború" ellen emelt szót, és azt kérte a román kormánytól, hogy szüntesse be a szimbolikus agressziót az erdélyi magyar közösség ellen.
Victor Ponta szavaira reagálva Németh Zsolt a Fidesz-KDNP gyulai frakcióülésének helyszínén újságíróknak azt mondta: a román miniszterelnök valamit félreért. "Európában amit a törvény nem tilt, azt lehet. Romániában nem tiltja semmilyen törvény a székely zászló használatát. Ilyen értelemben az európai normákat, a jogállami normákat - attól függetlenül, hogy a román miniszterelnök mit tűr és mit nem - biztosítani kell" - nyilatkozta.
Az államtitkár szólt arról is, nagyon örül annak, hogy Romániában most már jobban odafigyelnek a székely zászló ügyére. Ez volt a szándéka a budafoki önkormányzatnak is, amikor úgy döntött, kitűzi a székely zászlót, és kezdeményezi, hogy más helyhatóságok is így tegyenek - fűzte hozzá.
A székelyeknek joguk van ahhoz, hogy használják a székely zászlót - mondta Németh Zsolt, aki bízik abban, hogy a román kormány megérti, ezt lehetővé kell tenni, biztosítani kell a feltételeket.
Megerősítette: Magyarország támogatja a székelyeket ebben az erőfeszítésükben, hiszen a székelyek is magyarok, ugyanakkor a problémát Romániának kell megoldania.
Németh Zsolt részt vett kedden azon az ünnepségen, amelyen a Budafok-Tétény polgármesteri hivatalának falára kitűzték a székely lobogót.
A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: azáltal, hogy Kovászna megye és Hargita megye kormánymegbízottja körlevélben tiltotta meg a székely zászló kitűzését, "szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi".
MTI, fidesz.hu
Bayer-interjú a cigányvajdával
Lakatos Attila borsodi cigányvajda a Bayer Zsolt újságírónak adott interjújában, az Echo Tv Korrektúra című műsorában (február 8. Péntek 20.30) kijelentette: a cigányságnak saját magának is van felelőssége és van kötelessége az iránt, hogy a saját életét jobbá tegye.
„Az sokáig nem mehet, hogy a magyar vet, a cigány pedig arat” – szögezte le Lakatos Attila, és hozzátette: így nem lehet élni. A legkisebb munkát is el kell vállalni, de lopni tilos, mert abból csak a gyűlölet lesz, a cigányok elleni gyűlölet – jegyezte meg.
A rendszerváltás előtt is megvolt a lehetőség, arra hogy tanuljon, de százból csak két cigány tanult, a többi nem. Most a gyerek hétfőtől péntekig bejár az iskolába, ahol megtanul számolni, olvasni, írni, de a szülő meg a nagyszülő a hétvégén „kiveri belőle a tudást” – mondta a borsodi cigányvajda.
Mi a véleménye a vajdának arról, hogy a cigányság egy része képtelen beilleszkedni a magyar társadalomba, és miként értékeli Bayer Zsolt erről írt, és a baloldalon nagy felháborodást kiváltott publicisztikáit?
Mi táplálhatja az erőszakos cselekményeket a cigányság körében?
Milyen kiutakat lát a vajda a cigányság számára?
Miként lehetne eloszlatni a cigányokkal szembeni félelmeket és hosszú távra megalapozni a cigány-magyar együttélést?
Mindezekre a kérdésekre választ kaphatnak az Echo Tv Korrektúra című műsorában (február 8. Péntek 20.30)
Echo tv, Patrióta Európa Mozgalom
Ausztriában is lezajlottak "kultúrharcok" - meg különben is vége van a monarchiának, hogy Bécs diktáljon nekünk!
Visszautasította a magyar gazdaság- és a kultúrpolitikát ért osztrák bírálatokat Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára egy osztrák lapnak adott interjúban.
Az európai uniós kétoldalú kapcsolatokért felelős Prőhle Gergely a Kurier című lapban visszautasította osztrák vállalatok panaszát, miszerint a kormány "zaklatja" a külföldi vállalatokat. Kijelentette: a válság terheit mindenkinek egyenlően kell viselnie. Hozzátette: a gazdaságpolitikának kiszámíthatónak kell lennie.
A kultúrpolitikát ért kritikákra válaszolva úgy fogalmazott: Ausztriában is lezajlottak "kultúrharcok". A helyettes államtitkár Thomas Bernhard és Elfriede Jelinek esetét említette példaként. "A magyar kultúrában is vannak hasonló belharcok, mint Ausztriában" - tette hozzá.
Mindkét nemzetközileg elismert írót, drámaírót hevesen támadták hazájában Ausztriát bíráló műveik miatt. Az őket ért bírálatok nyomán mindketten megtiltották műveik előadását Ausztriában. Jelinek később feloldotta, majd más művekre ismét alkalmazta a tilalmat. A Bernhard hagyatékát gondozó alapítvány egyes művek bemutatását engedélyezi az osztrák színpadokon.
Prőhle úgy vélekedett, Magyarország nem érdemelte ki a bécsi Burgtheater tiltakozó akcióját. A Nemzeti Színház igazgatói szerződése lejárta után most egy másik ízlésirányzat érvényesül, ami indokolatlanul vált ki politikai támadásokat - mondta.
A múlt héten Matthias Hartmann, a Burgtheater igazgatója "a minisztérium egyes, különösen a magyar színházi életet érintő kultúrpolitikai intézkedései" feletti aggodalomtól vezérelve, hat neves osztrák művésszel, köztük Jelinekkel és Michael Haneke filmrendezővel közösen nyílt levélben fordult Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterhez.
Az interjúban Prőhle a riporter kérdésére azt mondta, nem tud egy konkrét esetről sem, hogy zsidó családok Ausztriába települtek volna ki. Kijelentette: a magyarországi zsidó közösség számíthat a kormány támogatására. "Minden antiszemita és rasszista kijelentést következetesen el kell ítélni" - tette hozzá.
MTI, fidesz.hu, Patrióta Európa Mmozgalom
Magyarország nem kér az MSZP "nemzetpolitikájából"
Újabb sértegető "románozása" után a nyelvbotlásra már aligha foghatja Szanyi Tibor, hogy a szocialisták között még mindig gyűlölettel és megvetéssel beszélnek a határon túli magyarokról - reagált az MSZP-s képviselő szerdai nyilatkozatára a Fidesz Sajtóosztály.
Míg Erdélyben bocsánatkérést színlelnek, itthon továbbra is "románozzák", listázzák őket; "retyerutyának", "zsigeri barmoknak", "boldog-boldogtalannak" nevezik őket - emelik ki, hozzátéve: a szocialisták hiába váltogatják a pártfelirataik betűtípusait, bizonygatván, hogy nem ugyanaz a vér csörgedezik már az ereikben, mint korábban, mégis minden tettük, minden plakátjuk, a hataloméhség menetük, a románozásuk, minden mozdulatuk árulkodik: csak a megosztás, csak a feszültségkeltés, csak a rombolás és az emberek egymás ellen fordítása az egyetlen mozgatórugójuk.
Magyarország nem kér többet a veszélyes "nemzetpolitikájukból".
fidesz.hu
Bajnainak a magyarokkal van baja
A Fidesz közleményében azt írta: „Bajnai Gordonnak ma nem Magyarország miniszterelnökével kellene vitáznia, hanem a magyar emberekkel. Bajnai Gordon csökkenteni akarja a minimálbért, a magyar emberek azonban nem támogatják ezt. Bajnai Gordon a családi adókedvezmény megszüntetésére készül, a magyar emberek viszont nem értenek ezzel egyet”. A kormánypárt szerint „Bajnai Gordon csökkenteni akarja a nyugdíjakat, de a magyar emberek nem kérnek ebből. Bajnai Gordonnak tehát a magyar emberekkel van vitája” – zárul a közlemény.
Azzal kapcsolatban, hogy Bajnai Gordon, az Együtt 2014 választói mozgalom társalapítója vitára hívta Orbán Viktort, Kósa Lajos azt felelte: hatalmi harc zajlik, hogy ki legyen a baloldal vezetője. "Míg ez nem dőlt el, addig egy ilyen felvetés igazából a baloldali hatalmi küzdelem szükséges velejárója" - fogalmazott, eldönthetetlennek nevezve, hogy kivel is kellene vitatkozni. Hozzátette azt is, hogy egyébként még az sem világos, miről kellene vitázni, hiszen a baloldalon "egyszerre mondanak mindenfélét".
Tarlós szerint a szocialisták egyre zavarosabban viselkednek
A főpolgármester érthetetlennek tartja az MSZP és pártfogói megnyilvánulásait a hajléktalankérdéssel összefüggésben. Tarlós István ezzel kapcsolatban 10 pontos nyílt levelet tett közzé szerdán.
A városvezető azt írta: a szocialisták ahelyett, hogy belenyugodnának, hogy álláspontjukkal „rossz pályára” tévedtek, egyre „mérgesebb, önmaguknak is ellentmondó megnyilvánulásokkal zavarodnak bele az általuk kierőszakolt szituációba”.
Tarlós István kifogásolta, hogy az érintett politikusok nem látják be a probléma kettősségét, miszerint részben szociális-egészségügyi, részben igenis rendészeti kérdésről van szó. Bírálta, hogy a többségi érdeket az MSZP demagógnak tekinti, és értetlenséggel fogadják, hogy a város közösségi funkciókra kialakított létesítményeit nem lehet „teljességgel rendeltetésellenes célokra” használni.
A főpolgármester úgy véli: az érintettek filozófiájukkal a hajléktalanok érdekei ellen dolgoznak. Kifogásolta az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárásával összefüggő fejtegetéseket is, a szakmai adatokra hivatkozva azt írta: legalább 86 skizofrén beteg került az utcára, vagyis a szocialisták által hivatkozott infrastrukturális problémát úgy oldották meg, hogy szélnek eresztették az érintetteket.
A főpolgármester szerint akik a hajléktalanokat arra inspirálják, hogy ne menjenek be az ellátó intézményekbe, azok az érintettek ellenségei. Tarlós István hétfőn az M1 Ma reggel című műsorában az MSZP és a DK aluljárókkal kapcsolatos állásfoglalására, illetve akciójára utalva azt mondta: azok bontogatják a korlátokat, akik évtizedeken át nem oldották meg a hajléktalanproblémát.
Politikai haszonszerzésből
A városvezető álláspontja szerint a „lakhatás” jogának követelése nem értelmezhető, senki nem vitatja, hogy bárki lakást vegyen vagy béreljen, de épületek – és különösen veszélyes épületek – „anarchisták által támogatott önkényes elfoglalása”, illetve a lakhatási jog között nem lát összefüggést. „Alantas elhatározás a hajléktalanok – politikai haszonszerzés céljából történő – heccelése” – fogalmazott a főpolgármester.
Utalt arra is, hogy a szocialisták és a szabad demokraták húsz év alatt egyetlen szociális bérlakást sem építettek Budapesten, miközben most ezt követelik, továbbá támadják a hajléktalanszállókat, holott ők évtizedeken át legfeljebb azokban gondolkodtak.
Kitért arra is, hogy a főváros mostani vezetése két év alatt hétszázzal emelte a férőhelyek számát, komfortosította a létesítményeket, gondoskodik az érintettek biztonságáról, foglalkoztatja őket, és egészségügyi központot hozott létre nekik.
Tarlós István visszautasította, hogy nem vonják be a szakmai szervezeteket a munkába, mint írta, két kiemelkedően képzett szervezettel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal és a Menhely Alapítvánnyal hajtják végre lépésről lépésre a programjukat.
MTI, mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Bocsánatkérés után ismét románozni kezdték a szocik az erdélyi magyarokat
Míg az MSZP három héttel ezelőtt bocsánatot kért a 2004. december 5-i népszavazáson képviselt álláspontja miatt, addig a miskolci szocik után Szanyi Tibor románozta le a határon túli magyarokat. A szocialista politikus a békemenet résztvevőit akarta román nyelven köszönteni. Lapunknak elismerte, hogy ezt mondta, majd pedig úgy fogalmazott: „mindenkit úgy köszöntök, ahogy akarok”.
A baloldal gyulai demonstrációján felszólaló Szanyi Tibor az Indexvideónak nyilatkozva azzal tréfálkozott, hogy románul fogja köszönteni a békemenet résztvevőit, mert szerinte sokan onnan érkeztek.
A politikus az MNO-nak később elismerte, hogy valóban ezt nyilatkozta, de végül nem tudta köszönteni a békemeneten résztvevőket. Arra a kérdésre, hogy miért mondta ezt, azt válaszolta, hogy az MSZP és a DK tüntetésén részt vevők azt mondták neki, hogy a mai nap során sok románul beszélő embert hallottak a városban.
Mindehhez hozzátette: hogy az Európai Unióban vagyunk, „mindenkit úgy köszöntök, ahogy akarok”. Szanyi beszámolt arról is: hogy beszédében külön köszöntötte a határon belülről és túlról érkező békemeneteseket is.
Hasonló szocialista vádak Miskolcon
Nem ez az első ilyen jellegű megnyilvánulás a baloldal részéről. Kriza Ákos fideszes miskolci polgármester január 16-án arról beszélt, hogy az erdélyi magyarokat a szocialisták következetesen románoknak nevezik. A városvezető akkor kifejtette: „megalázó és gusztustalan” az a módszer, ahogy a helyi MSZP-sek saját városuk lakóit immáron évek óta félrevezetik.
A szocialisták ugyanis azzal vádolják a városvezetést, hogy erdélyi származású magyarokat „hoznak helyzetbe”.
Kitörölhetetlen december 5.
Emlékezetes, hogy az állampolgárság kiterjesztéséről szóló 2004. december 5-i népszavazáson a szocialisták elképesztő mozgósításba kezdtek, hogy rávegyék híveiket, szavazzanak nemmel arra a kérdésre, hogy „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?”
Lendvai Ildikó MSZP-s politikus akkor azzal riogatott, hogy egy tömeges bevándorlás összeroppanthatja az anyaország gazdaságát, a baloldali lapokban pedig hemzsegtek az olyan vélemények, miszerint „többet kell majd várni a rendelőben, ha az idős erdélyi, vajdasági magyarok a számukra is ingyenessé váló magasabb színvonalú ellátás miatt itt keresnek gyógyulást fájdalmas betegségeikre”.
Mit ér Mesterházy bocsánatkérése?
Mindezért Mesterházy Attila jelenlegi MSZP-vezér szintén január 16-án Erdélyben bocsánatot kért a határon túli magyaroktól. Úgy fogalmazott: a 2004-es népszavazáson „egy rosszul feltett kérdésre rossz választ adtak”. Szanyi megnyilvánulásából úgy tűnik, ezt a gesztust nem minden szocialista érzi magáénak. Kolozsváron egyébként Mesterházy a határon túli magyarok felé történő bizalomépítésről beszélt, és hangsúlyozta, hogy szívesen vennék a határon túlról érkező szavazatokat, ugyanakkor a városban tartott MSZP-s fórumon román csendőrök védték a szocialistákat, ahonnan kizártak harminc fiatalt.
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezet által mozgósított fiatalok transzparensekkel felszerelkezve próbáltak bejutni akkor a rendezvényre. Egy transzparensen az MSZP egyik kampányüzenetét közölték, amellyel a párt a 2004. december 5-i népszavazáson az állampolgárság kiterjesztésének elutasítására biztatta a magyarországi szavazókat.
mno.hu
Több ezren voltak a békemeneten, Gyulán
Több ezer fő vett részt Gyulán a békemeneten. A városban a Fidesz–KDNP háromnapos frakcióülést tart. A kedd délután elkezdődött ülés legfőbb témája a rezsicsökkentés lesz, valamint szóba kerül a tavaszi jogalkotási menetrend.
Több ezer fő vett részt a gyulai békemeneten, amely a Kossuth térről indult. A polgármester a várnál megjelentek előtt arról beszélt, hogy Gyulán az MSZP semmit sem tett a gyárbezárások ellen, a város egy „modern Karthágó” volt. Ez a folyamat 2010-ben változott meg. Amióta a Fidesz–KDNP van kormányon, a városban lévő vállalkozások, beruházások 11,5 milliárd forintnyi támogatásban részesültek – mondta el Görgényi Ernő.
A rendezvény végén Bencsik András arra kérte az embereket, hogy békésen térjenek haza. A békemenet elején Bencsik András, Bayer Zsolt és Csizmadia László egy molinót vitt, melyen a következő felirat volt olvasható: „Bajnai és Gyurcsány együtt tették tönkre az országot”.
A menetben magyar zászlókat és transzparenseket lehetett látni, többek között a következő feliratok voltak olvashatók: „Viktor, veled vagyunk”, „Gyula nem kér a gyűlöletkeltésből”. Német nyelvű transzparenst is lehetett látni: „El a kezekkel Európától és Magyarországtól".
Egy kerékpárra erősített feliraton pedig az állt: „Sumákok”, „Az MSZP elvette a nyugdíjamat”.
Egy 58 éves helyi lakos arról beszélt az MNO-nak: azért vesz részt a békemeneten, mert ki kell állni egy olyan kormány mellett, amely segít az embereken. Beszélt arról is, hogy nagyon örül annak, hogy sikerült a Gyulai Húskombinát Zrt. helyzetét megoldani. Egy hölgy pedig kifejtette, nagyon örül a rezsicsökkentésnek.
„A jelenlét a fontos”
Bencsik András, a békemenet szervezője a menet indulása előtt azt mondta a Hír TV-nek, hogy először a Városháza elé vonulnak, majd onnan mennek a gyulai várba. Bencsik hangsúlyozta, hogy a jelenlét a fontos és az emberek hisznek abban, hogy ez az ország fel fog emelkedni.
A szervező a békemenetet 300 főre jelentette be, de a téren az induláskor körülbelül 1000 ember tartózkodott. Később jóval többen csatlakoztak a megmozduláshoz.
MNO, Hír TV
"Elmehet árulkodni az Alkotmánybírósághoz, de ő nem a felettesünk"
A főpolgármester szerint akik a hajléktalanokat arra inspirálják, hogy ne menjenek be az ellátó intézményekbe, azok az érintettek ellenségei.
Tarlós István hétfőn az M1 Ma reggel című műsorában az MSZP és a DK aluljárókkal kapcsolatos állásfoglalására, illetve akciójára utalva azt mondta: azok bontogatják a korlátokat, akik évtizedeken át nem oldották meg a hajléktalanproblémát. Szavai szerint a főváros milliárd körüli összeget szánt az ellátóhálózat bővítésére, fejlesztésére, gondoskodik az érintettek élelmezéséről, biztonságáról és foglalkoztatja őket.
Azok az emberek, akik csak a hatalomnak akarnak kellemetlenkedni, és arra inspirálják a hajléktalanokat, hogy ne menjenek be az ellátó intézményekbe, hanem inkább lakjanak az aluljáróban, sokkal rosszabb körülmények között, azok ellenségei, rosszakarói az érintetteknek – mondta a városvezető.
Az ombudsman „nem a felettesünk”
Tarlós utalt az alapvető jogok biztosával való vitájára is. Megjegyezte: az ombudsmant két-három száz ember választotta meg, Budapest főpolgármesterét pedig több százezer.
„Az ombudsman feltehet kérdéseket, lehet egy véleménye, elmehet árulkodni az Alkotmánybírósághoz, de ő nem a felettesünk” – jelentette ki Tarlós, hozzátéve, a főpolgármesternek a többség érdekeiről is gondoskodnia kell.
Ismert, az Alkotmánybíróság november 12-én meghozott határozatában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a szabálysértési törvénynek azt a rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát.
MTI, mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Nem értek egyet az ombudsmannal, mert nemcsak a hajléktalanoknak, hanem azoknak is vannak emberi jogaik, akik nem emberi ürülékben lépkedve, elviselhetetlen bűzben kívánnak közlekedni. Folytatjuk a rendteremtési programunkat – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Tarlós István február 2-án.
Három évig tévedésben volt az IMF és Brüsszel
Az elmúlt három évben a valutaalap és az Európai Bizottság is szkeptikus volt a kormány intézkedéseit illetően. Most el kellene ismerni, hogy három éven keresztül ebben tévedtek – mondta Csaba László közgazdász professzor. A kamatcsökkentés ellenére a forint nem gyengült, ez pedig azt mutatja, hogy a monetáris tanács jól érzékeli a piaci hangulatot – fejtette ki, hozzátéve: Magyarország még mindig vonzó célpont a befektetéseket illetően.
„Az elmúlt 25 évben először fordult elő, hogy mind a hiány, mind az adósságrátára vonatkozó célt az ország teljesíteni tudta, így – különösen az adott európai összefüggésben – sikertörténetről beszélhetünk – mondta Csaba.
mno.hu