Péterréve, Szaján, Törökfalu, Mohol - Szerveződnek a polgárőrségek Délvidéken
A Magyar Remény Mozgalom (MRM) üdvözli azoknak a tettre kész délvidéki polgároknak a kezdeményezését, akik polgári figyelői szolgálatok, illetve polgárőrségek felállítására szánták el magukat már több délvidéki településén is, ahol drasztikus mértékben megromlott a közbiztonság.
A bácskai Törökfalun és Péterrévén, illetve a bánáti Szajánon is sikeresen működnek már az alulról szerveződő csoportok. A hétvégén Moholon is úgy határoztak a helyi polgárok, hogy a továbbiakban segítik a rendőrség munkáját, akik szintén pozitívan álltak a lakosok akciójához.
A politikusok fenyegetőztek és tiltakoztak a polgárok akarata ellen. Ugyanakkor, számos ígéretet is tettek a közbiztonsági helyzet javítása vonatkozásában. Az ígéreteiket ismét nem tartották be.
Az MRM-nek pedig igaza volt akkor, amikor a polgárőrségek megszervezésére és lakossági összefogásra buzdított. Továbbra is adott a feladat a kritikus települések érintettjei számára. Mozgalmunk hajlandó mindenben segítséget nyújtani ahhoz, hogy a figyelői szolgálatok felállhassanak, ezért bátran forduljanak hozzánk az iroda@mrm.rs e-mail címen vagy a 064/249-8061 telefonszámon keresztül.
Egyúttal, felszólítjuk a délvidéki magyar és nem magyar képviselőket is, hogy tegyék meg a törvényjavaslatot a zéró tolerancia elérése érdekében, valamint a polgárőrség törvényi hátterének megteremtésére.
A választópolgárok bizalmáért nem elég választási kampányonként kuncsorogni, hanem azt az adott négyéves ciklusban tettekkel is ki kell érdemelni.
A Magyar Remény Mozgalom (MRM) nevében,
László Bálint, elnök
Patrióta Európa Mozgalom, delhir.com
Székely zászló leng a Parlamenten
Székely zászlót tűztek ki az Országház épületére. Az országgyűlés sajtóosztálya az Index kérdésére azt válaszolta: a zászló kitűzését a házelnök rendelte el, mivel éppen most zajlik a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris munkaülése.
Az ülésen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt mondta: alapvető emberi jog a nemzeti közösségek szimbólumainak használata. Semjén köszönetet mondott azoknak a magyarországi önkormányzatoknak, amelyek "erdélyi barátaink melletti szolidaritásuk jeleként" kiteszik a székely zászlót.
Semjén Zsolt a székely zászlók nyilvános használatával kapcsolatban Románia és Magyarország között az utóbbi hetekben kialakult helyzetre utalva azt mondta: nem szándékunk "bármiféle feszültség erősítése Romániával".
Tavaly év végén Kovászna és Hargita megye prefektusai arra kérték a helyi önkormányzatokat, hogy a román zászlón kívül más zászló ne legyen kint a polgármesteri hivatalok épületein. A hatóságok azóta bírósági ítéletekre hivatkozva el akarják távolíttatni a magyar és a székely zászlókat a közintézményekről, illetve jelentős pénzbüntetéseket helyeztek kilátásba.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára ezután azt mondta, hogy „zászlóháború dúl a Székelyföldön”, és azt kérte a román kormánytól, hogy szüntesse be a szimbolikus agressziót az erdélyi magyar közösség ellen. Viktor Ponta román miniszterelnök erre azt válaszolta: nem tűrnek el semmilyen leckét senkitől arról, hogyan alkalmazzák a törvényeket Romániában. Január 29-án egy román televíziós műsorban a műsorvezetők többek között rongynak nevezték a székely zászlót, és nevetségesnek az autonómiatörekvéseket.
index.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Vajdaság Szerbia egyenrangú partnere lenne
... a legújabb “erőszak offenzíva” alkalmából Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke levéllel fordult Ivica Dačić kormányfőhöz és belügyminiszterhez, amelyben “mélységes aggodalmának” adott hangot “amiatt, hogy a személyi és vagyoni biztonság intézményes mechanizmusai Vajdaság Autonóm Tartományban nem működnek”, emlékeztetve arra, hogy február első hetében egész sor olyan incidens történt, ami veszélybe sodorta Újvidék, Temerin, Becse és Szabadka lakosainak biztonságát. Valószínűleg leginkább az “etnikailag motivált” tömegverekedésre célozva,
Pásztor ebben a levélben azt mondta, hogy az incidensek veszélyeztetik Vajdaságban az egymás közötti bizalmat és a nemzetek közötti tiszteletet, amely “türelmesen és lassan épül, de gyorsan összeomolhat a nemzeti kisebbségek tagjainak fizikai veszélyeztetésével és identitásuk szimbólumainak megsemmisítésével, amit nem engedhetünk meg”.
A “SZERBIZÁCIÓ” HULLÁMA: Mi az, ami ebben az újabb hullámban “valami újat” jelent a vajdasági hatalom “szerbizációjában” és autonóm helyzete, valamint fővárosa, Újvidék helyzete körüli “csatározásban”? Hát az újdonság egyedül abban van, hogy itt-ott felbukkannak ezzel az offenzívával szembeni “ellenállás jelei” és olyan szervezetek jelennek meg, amelyek felveszik az “eldobott kesztyűt” – ami negyed évszázaddal ezelőtt, a famózus “joghurt forradalom” után szinte elképzelhetetlen volt.
Ebben az értelemben a legnagyobb figyelmet az a már említett tény keltette, hogy a kis Vajdasági Párt plakátok százait ragasztotta ki Újvidéken, amelyeken azt írta “Vajdaság Köztársaság”. Ez az “ellenállási akció” nagyobb figyelmet keltett minden eddigi autonomista határozatnál és kiáltványnál, mert arra az egykori emlékezetes parolára asszociál, miszerint “Koszovó Köztársaság”.
Igaz, ez az ellenállás is egy politikai dokumentumon alapszik, a Negyedik Vajdasági Konvenció határozatán. Ez egész sor kisebb politikai pártot és civil szervezetet tömörít, amelyek Vajdaság nagyobb fokú autonómiájáért szállnak síkra (Vajdasági Klub, Polgári Kezdeményezés, Vajdasági Párt és mások).
Ez a csoportosulás tavaly április 1-jén rukkolt elő az “Új vajdasági alkotmányos kezdeményezéssel”, amelynek keretében meghozta a “Vajdaság és Szerbia Szerbia Szövetségi Köztársaságban való demokratikus egyesülésének alapjairól szóló határozatot”.
Már a dokumentum elnevezéséből is kiviláglik az a szándék, hogy “új történelmi megállapodást” hozzanak tető alá Vajdaság és Szerbia között, amely révén Szerbia föderalizációja felé haladnának, amelyben Vajdaság Szerbia egyenrangú partnere lenne.
Érdekes megfigyelni, hogy e határozat összeállítói bejelentették, amennyiben a választások után egy évvel nem jön létre az említett megállapodás Szerbiával, kötelességüknek és joguknak tekintik, hogy megfontolják egy “széleskörű akció” elindítását, amely keretében “Vajdaság polgárai és polgárnői népszavazás keretében nyilatkoznának arról, milyen alkotmányos helyzetet akarnak Vajdaságnak és milyen államot fogadnak el”.
Dimitrije Boarov (Vreme)
VajdaságMa
Orbán Viktor interjúja a Kossuth Rádióban
A napokban lezajlott dollárkötvény-kibocsátással eldőlt, hogy Magyarország az IMF nélkül is képes megállni a saját lábán - mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. A kötvénykibocsátás eredménye azt is bizonyítja: óriási bizalom van a magyar gazdaság iránt, amelyet kiszámíthatónak látnak a befektetők, hiszen öt és tíz évre vették meg a papírokat - folytatta.
Az az állampapír, amit hatszorosan jegyeznek túl, az semmiképpen nem minősül „bóvlinak”, mert bóvliért nem szoktak az emberek sorba állni.
Az adósság hullámzik, nem érdemes a havi adatokat nézni, az éves mutatót kell vizsgálni. Magyarország ahhoz az öt európai uniós országhoz tartozik, amely folyamatosan csökkenti az államadósságát. Ha az államadósság nincs csökkenő pályán, akkor nem lehet munkahelyeket létrehozni, nem lehet beindítani a növekedést.
Továbbra is óvjuk a magyarokat azoktól a szirénhangoktól, amelyek azt mondják, hogy az államadósság növelésének az árán kell a gazdaságot működtetni.
2013-ban az a kormány legfontosabb feladata, hogy ismét növekvő pályára állítsa a magyar gazdaságot.
Az európai válság elvitte azt a GDP-növekedést, amelyet 2011-ben sikerült elérnünk (a magyar gazdaság teljesítménye 2012-ben 1,7 százalékkal volt kisebb, mint az előző évben).
Ugyanakkor hat gazdasági mutatóból öt - az államadósság alakulása, a költségvetési hiány, a külkereskedelmi mérleg, a folyó fizetési mérleg és a foglalkoztatás - rendben van Magyarországon. A hatodik szám a növekedés, amelyet idén be kell indítani.
Az eddig példátlan eredményeket elérő Nemzetgazdasági Minisztériumtól és a tárca vezetőjétől ezért most azt várjuk, hogy kezdjen olyan programokat, amelyekkel segíteni lehet a gazdasági növekedést. Meg fogjuk indítani a hitelezést a magyar gazdaságban, mert ma a kis- és középvállalkozók nem vagy csak nagyon magas kamattal jutnak kölcsönhöz.
A Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás ügyében valóban vannak olyan elemei a magyar költségvetésnek - például az új autópályadíj-rendszer és a pénztárgépek összekötése az adóhivatallal -, amelyekről az EU azt gondolja, hogy nem bizonyítható a teljesülésük. Mi azt állítjuk, hogy természetesen működnek ezek. Bízunk magunkban, eddig is amit vállaltunk, mindig elvégeztük.
Jó esélyt látunk arra, hogy a nyáron megszűnjön a túlzottdeficit-eljárás.
A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklussal kapcsolatban Magyarország helyt állt, mivel az elmúlt két évben olyan változásokat hajtott végre, amelyek megalapozták az országgal szembeni bizalmat, és így sikerült az érdekérvényesítés Brüsszelben, márpedig csak az tud eredményt elérni, aki kiáll magáért.
Mióta Magyarország belépett az Európai Unióba, a magyar gazdák folyamatosan kevesebb támogatást kaptak, mint a régebbi tagállamokban élők, most azonban sikerült elérni, hogy 2014 és 2020 között Magyarország is megkapja azt, amit a nyugat-európaiak, vagyis nincs többé versenyhátrány.
Jelenleg is zajlik a közoktatás, valamint a szakképzés átszervezése, és folynak a tárgyalások a felsőoktatás átalakításáról is, egy ember pedig ennyi munkát nem tud ellátni, ezért indokolt volt Balog Zoltán javaslata, hogy külön államtitkár foglalkozzon a felsőoktatással.
Az ágazat átalakításának kérdése úgy hangzik: mit kell tennie a kormánynak azért, hogy Magyarország legtehetségesebb fiataljai korszerű, vonzó, a munkaerőpiac által is elismert tudásra, ezzel együtt egy teljesebb élet lehetőségére tegyenek szert. Az alaptörvény azt rögzíti majd, a magyar társadalomnak jogos igénye az, hogy ha felsőoktatási támogatást ad, akkor azért cserébe kapjon valamit.
Patrióta Európa Mozgalom
Orbán Viktor budapesti sajtótájékoztatója a hazai gazdák támogatásáról
A területalapú támogatások összege - amelyek úgynevezett direkt kifizetések, vagyis közvetlenül jutnak el a gazdákhoz - 2014 és 2020 között árfolyamtól függően 480-500 milliárd forinttal több lesz, mint az ezt megelőző hétéves ciklusban volt - mondta Orbán Viktor a sajtótájékoztatón.
Az EU-s tárgyalások eredménye nyomán a magyar gazdáknak nincs okuk arra, hogy hátrányosan megkülönböztetettnek képzeljék magukat, amit egyébként joggal gondoltak magukról a megelőző hét évben, mert az egy hektárra jutó támogatásuk kisebb volt, mint versenytársaiké - folytatta.
A kormány teljesítette azt a megbízást, amelyet a Magosztól kapott, vagyis hogy a magyar gazdák támogatása semmiképpen ne csökkenjen, sőt ha lehet, inkább emelkedjen. A csökkenés veszélye fennállt, hiszen az egész európai uniós büdzsén belül az agrárgazdaságnak juttatandó támogatások összegét és súlyát mérsékelni akarták, de sikeresen működött az ez ellen küzdő francia-lengyel-román-magyar tengely.
Sikerült felhozni Magyarországot a nyugatiakkal azonos szintre, megszűnt az eddigi pénzügyi hátrány, ezért innentől kezdve már a magyar gazdák tehetségén, az időjáráson, a jó agrárpolitikai kormányzáson és a jó agrárkamarai érdekképviseleten múlik az, hogy az európai versenyben hogyan állunk helyt.
Patrióta Európa Mozgalom
Ki kell állnunk a székelyföldi magyarokért
Budafok-Tétény önkormányzatának vezetői 33 magyarországi önkormányzatnak adták át a Tisztességes Választásért Alapítvány által felajánlott székely zászlót. Németh Zoltán fideszes országgyűlési képviselő szerint amikor a székelyföldi magyarokat sérelem éri, ki kell állnunk, és nemcsak szavakkal, hanem cselekedetekkel is.
Eddig egyebek között a főváros III., IV., VII., XIV., XVII., XVIII., XXI. és XXII. kerülete, valamint Gyöngyöspata, Diósd, Eger, Siófok, Barcs, Rakamaz, Tata, Somogyvár, Szombathely, Tököl, Vác és Cegléd tűzte ki a zászlót a helyi önkormányzati hivatal épületére. Szombaton a csákvári református templom is kitűzte a székely zászlót, amelyet székely testvérgyülekezetük lelkipásztora és településük polgármestere adományozott az egyházközségnek. Az Agerpres hírügynökség hétfői közlése szerint Hargita megyében negyven polgármesteri hivatalon, 62 iskolán és több más középületen leng a székely zászló.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Orbán Viktor a Vasárnapi Újságban elhangzott interjújából
Ki kell állni saját magunk mellett. Nagy vita volt Magyarországon az elmúlt két évben, hogy helyes-e az a politika, ami ha kell, konfliktust is vállal. Ez korábban nem így volt. Minket is sokan biztattak, hogy húzzuk meg magunkat, lapuljunk a szőnyeg alá, mert egyébként pórul járunk. Ha így tett volna a kormány, Magyarország nagyon sok pénzt bukott volna. Magyarország most azért járt jól, mert végre kiállt magáért, és ezt már a világ is tudja, és meg is szokta.
Januárban több fontos dolog is történt, hiszen több mint öt százalékkal emelkedett a nyugdíj és a minimálbér, megvalósult a rezsicsökkentés, és megindult a munkahelyvédelmi akcióterv. Emellett aktív külpolitikai tárgyalássorozatot tudhatunk a hátunk mögött: stabilizált az ország viszonya az EU-val, az oroszokkal egyenesbe jöttünk, és a törökökkel is kialakított a kabinet egy gazdasági megállapodást.
Patrióta Európa Mozgalom
A patrióta civil szervezetek támogatják a kormány munkáját
Közös nyilatkozat elfogadásával támogatta a kormány közjót szolgáló munkáját országértékelő nagygyűlésén a Civil Összefogás Fórum (CÖF), a Békemenet Egyesület és a Civil Együttműködési Tanács (CET) Budapesten.
A nyilatkozat, amelyet a hallgatóság közfelkiáltással fogadott el, támogatja a kormányzat azon törekvését, amellyel be kívánja fejezni az 1989-ben kezdődött rendszerváltást. Az aláírók ugyanakkor elvárják a korrupt politikusok és gazdasági vezetők politikai és jogi számonkérését, egyben sürgették távozásukat a közéletből, és bocsánatkérésre szólították fel őket.
Fricz Tamás politológus, a CÖF alapítója, szóvivője szerint sorsdöntő év lesz 2014, amikor történelmi döntést kell hozni a két világszemlélet között. Álláspontja szerint újabb négyéves bizalmat kell adni az Orbán-kormánynak, mert ha hibáznak is, jó irányba haladnak.
A másik alternatíva maga a tévedés, sőt a bűn - fogalmazott.
Fricz Tamás hiányérzetének adott hangot az elszámoltatás és a lezáratlan ügynökügyek kapcsán.
Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke, a CET alelnöke beszédében hangsúlyozta: felelős magyar nemzetpolitikát várnak el, ezt tartják szükségesnek és méltányosnak.
Álláspontja szerint 2004 után újra kellett gondolni a magyar-magyar kapcsolatokat. Mint elmondta: Romániában a bíróság által is törvényesnek ítélt módon helyezték ki a székely zászlót, ezért álláspontja szerint a zászlóügy jogilag nem, csak politikailag létezik.
A magyar kormánynak meg kellett szólalnia ebben az ügyben, amiért köszönetet mondott.
Patrióta Európa Mozgalom
Bencsik András Bajnait egy temetkezési vállalkozóhoz hasonlította
Bencsik András, a Békemenet egyik szervezője a CÖF évértékelőjén tartott beszédében Bajnai Gordont egy sikeres temetkezési vállalkozóhoz hasonlította, aki, ahol megjelent a gazdasági életben, ott romhalmaz keletkezett, ott temetnie kellett, akinek valamennyi cége megszűnt, megsemmisült, kormányfőként pedig ugyanezt folytatta az országgal.
Patrióta Európa mozgalom
Brüsszelben annak van becsülete, aki kiáll az érdekeiért - Orbán Viktor kiállt, Magyarország nyert!
Magyarország egy főre jutó európai uniós nettó támogatása annak ellenére nő, hogy az EU költségvetésének összege csökken. Magyarország Litvánia után a második az egy főre jutó támogatásokat tekintve- mondta Orbán Viktor a brüsszeli maratoni költségvetési tárgyalások után.
Majd folytatta: a most kialkudott keretköltségvetés értelmében 2014 és 2020 között Magyarország egy főre jutó támogatása 712 ezer forint lesz, míg az idén záruló hétéves ciklusban ez 660 ezer forint volt. Ezzel az ország a harmadik helyen állt a tagállamok között. Magyarország egy főre jutó nettó pozíciójának javulását úgy sikerült elérni, hogy eközben a teljes uniós költségvetés összege csökken.
Magyarországnak összesen 7080 milliárd forint jut, 20 milliárddal több, mint az idén záruló hétéves ciklusban. Ez az összeg 20 ezer forintosokban hat, 500 eurósokban pedig egy tehervagont töltene meg.
Megmarad a korábban vitatott áfaelszámolás lehetősége, a projektek 75 százalékos uniós támogatási részaránya pedig 85 százalékra emelkedik Magyarország esetében. Ez évi 210 milliárd forint megtakarítást jelent a magyar büdzsének.
A közép-magyarországi régió már nem számít elmaradottnak. A legszegényebb négy magyar régiónak jutó támogatás nem csökken. Az elmaradott térségek méltánytalanul hátrányos helyzetét az unió külön 1 milliárd 560 millió euróval kívánja kompenzálni.
Magyarország jobban teljesít a következő hét évben a fejlesztési források tekintetében, mint korábban. Sikerült elkerülni, hogy a nagy költségvetési nyesés az agrártámogatásokat is érintse, inkább a "Connecting Europe" infrastrukturális keretből vettek el. 48 millió eurót sikerült kialkudni a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemre.
A költségvetési egyeztetések során Magyarország másokkal azonos bánásmódot kért, az Európai Unió állam- és kormányfői pedig a csúcstalálkozón elismerték a magyar emberek által az adósság és a hiány csökkentésére tett erőfeszítéseket.
Az alkufolyamat eredményéből két következtetést vonható le: annak van becsülete, aki kiáll az érdekeiért, illetve egyedül nem megy, mindig szövetségeseket kell keresni. Ez utóbbi tekintetben először a visegrádi négyeken belül alakítottunk ki közös álláspontokat, majd a "kohézió barátai" nevű csoporton belül sikerült érvényesíteni azt az elvet, hogy semmiről sincs megállapodás, amíg mindenről nincs megállapodás.
Patrióta Európa Mozgalom