A kohéziós, vagyis a fejletlenebb térségek felzárkóztatását szolgáló uniós támogatás eddigi összegét meg kell védeni.
A találkozón a kohéziós támogatási főösszeg csökkentésének elutasításán túlmenően egyetértés volt abban is, hogy a kohéziós támogatási pénzek jobb felhasználása - amit a gazdagabb EU-országok kérnek számon - nem vezethet felesleges bürokráciához. A „kohézió barátai” amellett vannak, hogy tartsák fenn az uniós társfinanszírozás 85 százalékos arányát, az áfaelszámolás szabályozását pedig ne változtassák meg.
Ezek azok a legfőbb pontok, amelyekben az országcsoport valamennyi tagja egyetért, a további részletkérdésekben már nincs akkora egyetértés, hogy feltétlenül együtt tudjanak maradni, mindenkinek meg kell tehát vívnia a saját harcát is.
Mind a szakszervezetek, mind a munkaadók osztják azt az álláspontot, hogy ha az előző hét évben volt valami jó az unióban, akkor az az volt, hogy a kohézión keresztül munkahelyeket és gazdasági növekedést tudott elérni olyan országokban, ahol erre egyébként önerőből nem lettek volna képesek. Ezt a képességet nem elveszíteni kell, hanem megerősíteni. Az egyetlen bevált eszköztől akarnak lemondani azok, akik vissza akarják vágni az összegeket.
Védhetetlen álláspont, hogy a legkevésbé fejlett uniós régióktól pénzt akarnak elvenni, miközben a fejlettebb régiók közül jó néhánynak megemelnék a támogatását, emellett pedig a növelnék az unión kívüli országok támogatását.
Miért van az, hogy Szabolcs-Szatmár megyétől pénzt veszünk el, Afrikának meg adunk?
A pillanatnyi hadijelentés nem néz ki jól, hiszen a jelenlegi előterjesztések alapján Magyarország 30 százalékkal kapna kevesebb kohéziós pénzt 2014 és 2020 között, mint 2007 és 2013 között.
Ugyanakkor érzékelhető a hangulatváltozás Magyarország körül, az Európai Bizottság 2012-re és 2013-ra vonatkozó gazdasági előrejelzése ugyanis jelentős mértékben megnövelte az ország tekintélyét.
Magyarország abban az ötös csoportban van, amely képes a következő évben csökkenteni az államadósságát, úgy, hogy már idén is csökkentette, és a csökkentés aránya Magyarországon a legnagyobb.
Brüsszel jövőre gazdasági növekedést jósol Magyarországon, még ha alacsonyabbat is, mint ahogy azt a magyar kormány várja.
Magyarországnak most, a pénzügyi konszolidáció megvalósítása után arra kell választ találnia, hogy miként lehet több munkahelyet létrehozni alacsony európai növekedés mellett.
Ami a „kohézió barátai” által együttesen vallott fő pontok egyikét, az uniós társfinanszírozás 85 százalékos arányának a megőrzését illeti, van olyan javaslat, amely szerint ezt 75 százalékra kellene csökkenteni. Ez Magyarországnak rossz lenne, és ha az önerőt így 15 százalékról 25 százalékra kellene emelni, akkor az lenne a magyar igény, hogy az a pénz, amit így pótlólagosan elköltenénk a magyar költségvetésből - tehát ami a kohéziós beruházások 10 százaléka lenne -, az ne számítson be a 3 százalékon maximált költségvetési hiányba.
Orbán Viktor
miniszterelnök
Az a kihívás, ami előtt ma az európai emberek állnak, az a feladat, amit meg kell oldaniuk a kontinens országainak - köztük Magyarországnak is -, az legalább annyira megdolgoztatja az európai politikusok szürkeállományát, mint a 22 évvel ezelőtti átmenet megtervezése, kiharcolása, és végrehajtása.
Orbán Viktor a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és az Egyesült Arab Kamara (GUCCIAAC) által közösen szervezett fórumon 2012. november 12.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom
Sikerült a magyar gazdaság pénzügyi konszolidációja, az új magyar gazdasági modell működőképes.
Az IMF/EU tárgyalások a közeljövőben felgyorsulhatnak, a magyar kormány ugyanis minden akadályt elhárított az útból.
Felsőoktatási intézmények és sportági szakszövetségek adósságának rendezését is tervezi a kabinet. _ mondta Orbán Viktor az MTI-nek adott interjújában.
Hozzátette: a német ipar és a magyar kormány gondolkodása az európai gazdaságról egybeesik: az európai gazdaságnak akkor van jövője, akkor lehet versenyképes, ha az ipari termelési kapacitásait újraszervezi és megnöveli. Magyarország egyre nyilvánvalóbban a nagy, fejlett, magas technológiával működő német ipari területnek a déli nyúlványán helyezkedik el, vagyis a magyar gazdaság és magas technológiával dolgozó ipar jövője elsősorban a németekkel való együttműködésben van.
A rugalmas és jól képzett munkaerőé a jövő, ugyanis csak az ilyennel rendelkező országok lesznek képesek életszínvonalat emelni és munkahelyet teremteni. Mivel az új magyar munka törvénykönyve éppen a rugalmasságra épül, nagyon sok munkahelyet hoz létre, és egyben meg is véd.
A magyar gazdaság pénzügyi konszolidációja sikerült, az új magyar gazdasági modell pedig - habár sokak ízlésének nem tetszik, sokak érdekét sérti - működőképes. A hiány 2011 óta három százalék alatt van, és Magyarország azon öt ország egyike, ahol ezzel párhuzamosan csökken az államadósság, ráadásul nálunk a legnagyobb mértékben.
A brüsszeli előrejelzés 2014-es költségvetést érintő részével - vagyis hogy az EU szerint akkor a GDP 3,5 százalékára emelkedik Magyarországon a deficit - most nem foglalkozunk, tekintettel arra, hogy még a 2013-as költségvetést sem alkotta meg a parlament. A 2014-es hiány mértéke azon múlik majd, milyen büdzsét alkot a Ház arra az évre. Erről beszélni idő előtti, elkapkodott, indokolatlan dolog, mert az erre vonatkozó kijelentések olyan feltételezések, amelyeknek jelenleg semmilyen reális gazdasági alapjuk nincsen.
Az elmúlt két hónapban a kormány valójában folyamatosan egyeztetett a IMF/EU tárgyalódelegáció "EU-s lábával", a túlzottdeficit-eljárás alól kikerülés érdekében folytatott deficittárgyalások ugyanis ennek - a majdani megállapodás fontos állomásának - tekinthetők.
Az elmúlt két hónapban mi óriási lépéseket tettünk előre az IMF/EU-megállapodás irányába. Hiszen most már nyilvánvaló, hogy Magyarország költségvetése 2012-re, 2013-ra rendben van. Mi minden akadályt elhárítottunk. Ezért úgy gondoljuk, semmi akadálya annak, hogy a tárgyalások felgyorsuljanak.
Sose jó, ha a kocsi megelőzi a lovat. Azok a spekulációk, amelyek arról szólnak, hogy az önkormányzatoktól átvett adósságot hogyan rendezi majd az állam a bankokkal, idő előtti viták, mert még nem vettük át az adósságot.
Először a helyhatóságokkal kell megállapodni, ami a nagyobb települések esetében nem lesz könnyű, ugyanis azoknál egyenként, tételesen kell átnézni az adósságállomány helyzetét. A kormány ezért minden nagyvárosba tárgyalódelegációt küld, amely több fordulóban átvizsgálja az adósságot, és megállapítja, hogy milyen mértékű átvállalás indokolt.
Mindaddig, amíg ez nem zajlik le, a kabinet nem foglalkozik az átvállalt adósság banki rendezésével. Az a spekuláció pedig, hogy ha a kormány nem fizeti ki az adósságot vagy annak egy részét, az államcsődnek minősül, olyan felismerés, mint a kétszer kettő. A modern pénzügyi világban mindenki tudja, ha az adós nem fizet, azt csődnek minősítik, mindezt nem érdemes szenzációként tálalni.
27 olyan városi önkormányzatot találtunk, amelynek nincs adóssága, a kabinet pedig velük is méltányosságra törekszik, ezért olyan fejlesztési koncepciókon dolgozik, amelyeket az említett 27 önkormányzatnak kínálunk majd fel, hogy ezek is nyertesei legyenek az adósságrendezésnek.
Rémhír, hogy a kabinet felülbírálná korábbi döntéseit: a kormány továbbra is azt szeretné, hogy a fiatalok úgy tekintsenek felsőoktatási tanulmányukra, mint a későbbi életükbe való befektetésre, ezért egyetlen diákot sem fogunk egy-egy rosszul működő felsőoktatási intézmény fenntartása érdekében olyan helyre vezényelni, ahová ők nem akarnak menni.
Vannak ugyanakkor bizonyos szakmák, amelyek esetében az állam növelni kívánja a végzősök számát, és ezt ösztöndíjjal motiválni is fogja, de olyan helyre nem ad kvótát, ahová nem akarnak menni a diákok.
A kormány segíteni fogja az egyetemeket, hogy az önerő híján elakadó fejlesztéseik megvalósuljanak, és szeretné az eladósodott felsőoktatási intézményeket is - azokat, amelyekben a diákok látnak jövőt - kimenteni az adósságból, felkínálni nekik a tiszta lappal való indulást.
Ugyanígy teszünk majd a sportszövetségekkel: egy a Magyar Olimpiai Bizottság által kiválasztott nemzetközi könyvvizsgáló elemzi majd az első körben támogatandó sportági szakszövetségek gazdálkodását, és ennek alapján a kormány rendezni fogja bizonyos szövetségek adósságát.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom
74 éves korában meghalt Páll Lajos, pénteken Székelyudvarhelyen, a kórházban, temetése hétfőn Korondon, a római katolikus temetőben lesz. Páll Lajos egy korondi fazekascsalád gyermekeként a kolozsvári képzőművészeti akadémián kezdte tanulmányait, amelyeket nem tudott befejezni. Az 1956-os magyar forradalmat követően 1958-ban összeesküvés vádjával bebörtönözték. 1962-es szabadulása után Korondon élt és alkotott. Képeinek témája szülőföldjének tája és népe; lírájában a népköltészeti hagyomány avantgárd stilizálással ötvöződik. Versesköteteit saját képeivel illusztrálta.
Életpályája során rangos irodalmi és művészeti díjakat vett át: 1995-ben Aranka György irodalmi díjjal, 1998-ban Pro Cultura Hungarica díjjal, 2002-ben a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díjjal, 2011-ben a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díjjal tüntették ki, 2006-ban az '56-os aranykeresztet, 2011 decemberében pedig a Szervátiusz-díjat vehette át.
Páll Lajos hangulatos képei, lélekkel teli versei egymástól elválaszthatatlanok, egymást kiegészítik. Páll Lajos életútjával, művészetével kitörölhetetlen nyomot hagyott az erdélyi, a székelyföldi kulturális örökségben, munkái az egész nemzet kulturális értékkészletének fontos darabjai .
székelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom
Kattints a linkre:
http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=185950
Az MSZP szerint az előzetes regisztráció a demokrácia halálát jelenti. Ezzel a szocialista párt nem kevesebbet állít, mint azt, hogy Angliában, Franciaországban, Görögországban, vagy akár a jövő héten kedden elnököt választó Egyesült Államokban sincs demokrácia - olvasható a Fidesz-frakció közleményében.
A Fidesz elítéli az MSZP szélsőséges – Magyarország külkapcsolataira nézve káros – megnyilatkozásait és arra kéri a szocialistákat, hogy Magyarország érdekében hagyjanak fel az efféle kijelentésekkel - zárul a közlemény.
fidesz.hu
Kattints a linkre:
http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=185954
A biztonságot, a ma békességét és a jövendő reménységét nem a körülmények határozzák meg, hanem mennyei Atyánk ígérete és akarata. A 21. században csak akkor tudjuk hitvallásunkat megtartani, ha korunk kihívó kérdéseire a magunk helyén, felelős őrállóként egyedül Istent valljuk! – hangzott el a Tiszáninneni Református Egyházkerület őszi lelkész-presbiteri konferenciáján október 20-án, Tarcalon. A zempléni városban rendkívüli közgyűlés során emlékeztek az 1561. és 1564. évi részzsinatokra, illetve a Tarcali Hitvallás elfogadásának 450. évfordulójára.
A Tiszáninneni Református Egyházkerület minden tájáról, mintegy 700 résztvevő érkezett a tarcali református templomba és környékére, hogy emlékezzenek azokra az elődökre, akik 450 évvel ezelőtt a református keresztyén hit alapvető kérdéseiről tusakodtak. Az 1561-ben és 1564-ben Tarcalon tartott részzsinatokon az eleve elrendelés kérdéséről, illetve a genfi Kátéról tanácskoztak az egyházvidék lelkipásztorai. 1562-ben - kisebb módosításokkal - elfogadták Kálvin János genfi munkatársának és utódának, Theodor Béza-nak két évvel korábban elkészült hitvallását, ezzel világosan állást foglalva a reformáció svájci-helvét irányzata mellett.
A jelenlévők fennállva, Szűcs Endre püspök-helyettes vezetésével ünnepélyes nyilatkozatot fogadtak el.
A nyilatkozat kimondja, az egyházkerület Isten iránti hálaadással emlékezik hitvalló Atyáink, Isten kijelentésére alapozott és hűségükkel hitelesített bizonyságtételére, a Tarcali Hitvallásra. „A 21. század magyar református népeként Urunk irgalmas szeretetébe ajánljuk magunkat, hogy abból erőket nyerve értékőrző szolgálatunk lendületet vegyen. Egyházunkat építő munkálkodásunk gyümölcsöket teremjen, hiteles bizonyságtételünk életeket újítson sokaknak üdvösségére, és az Ő nagy nevének dicsőségére.”
Kojsza Péter
tirek.hu, Patrióta Európa Mozgalom
A Tiszáninneni Református Egyházkerület ünnepi rendkívüli Közgyűlése a Tarcali Zsinat 450. évfordulóján Isten iránti hálaadással emlékezik hitvalló Atyáink – Isten kijelentésére alapozott és hűségükkel hitelesített – bizonyságtételére, a Tarcali Hitvallásra.
Hálát adunk a történelem Urának, hogy ezt a lelki-szellemi örökséget a nehéz évszázadok alatt nem engedte elveszni, s azzal Egyházunk életét a kálvini reformáció útján megtartotta és megőrizte.
Gyülekezeteink szolgálatára elhívást kapott közösségként – Eleink hitbeli látásával azonosulva – ma újra elkötelezzük magunkat, hogy
„ … az Urnak igazságát, a mint maga kijelentette; követjük mindenekben, jól tudván, hogy nekünk egészsz minden szolgálatunkról számot kelletik adnunk a Pásztorok Fejedelmének, az igaz Birónak, a mi Urunk Jésus Christusnak, kinek sajáti az mi gondviselésünkre bizattatot Juhok.”
A XXI. század magyar református népeként Urunk irgalmas szeretetébe ajánljuk magunkat, hogy abból erőket nyerve: értékőrző szolgálatunk lendületet vegyen, Egyházunkat építő munkálkodásunk gyümölcsöket teremjen, hiteles bizonyságtételünk életeket újítson sokaknak üdvösségére, s az Ő nagy nevének dicsőségére.
Tarcal, 2012. október 20.
Patrióta Európa Mozgalom
Beaumarchais A sevillai borbély című vígjátékának bemutatójával elkezdődött a 2012-2013-as évad bérletes előadásainak sorozata a nagyváradi Szigligeti Színházban. Erről az előadásról és a közelgő Interetnikai Színházi Fesztiválról is tájékoztatták a sajtó képviselőit a színház vezetői.
Czvikker Katalin menedzserigazgató elsőként a bérletesek számának alakulását vázolta fel: eddig körülbelül 2700 bérletet értékesítettek, amely az elmúlt évadhoz képest 40 százalékos növekedést jelent. A diákbérletesek száma ugyanakkor megduplázódott és elérte az 1200-at, amely az elmúlt évadban útjára indított Iskola a színházban, színház az iskolában elnevezésű programnak és az évad eleji népszerűsítési akcióknak is köszönhető. Az egyetemisták számára kialakított Partium-bérlet teltházas lesz a Partiumi Keresztény Egyetemmel kötött megállapodásnak köszönhetően.
Szabó K. István, a Szigligeti Társulat művészeti igazgatója elmondta, hogy a Beaumarchais, A sevillai borbély című vígjátékát Zakariás Zalán, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művészeti vezetője rendezte, a jelmezeket Kiss Zsuzsanna tervezte, az előadás zenéjét és díszletét Csiki Csaba jegyzi. A főbb szerepekben Kardos M. Róbertet, Dobos Imrét, Tóth Tündét és Dimény Leventét láthatja a közönség. Beaumarchais vígjátékára – Szabó K. István elmondása szerint – részben azért esett a választás, mert a rendező néhány éve Sepsiszentgyörgyön már színre vitte a szerző egy darabját, a Figaro házasságát, és a mostani produkció révén folytatódhat ez a kalandozás Beaumarchais világában.
Patrióta Európa Mozgalom, szinpad.ro