Erdélyi turnén a temesvári társulat
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház a korábbi évek hagyományaihoz híven az idei évben is erdélyi turnéra indul, ezúttal a Furnitur és a Deviancia című előadásokat láthatja a közönség. Első állomásként Marosvásárhelyen vendégszerepel a társulat Vinnai András kortárs magyar drámaíró zenés vígjátékával. A marosvásárhelyi előadást követően a produkciót Székelyudvarhelyen láthatja a publikum, az V. dráMA Kortárs Színházi Találkozón, amelynek keretén belül a nézők Németh Ákos Deviancia című drámáját is megtekinthetik.
Vinnai András Furnitur című darabja melyet Göttinger Pál rendezésében ősbemutatóként vitt színpadra a temesvári színház, Marosvásárhelyen, a Maros Művészegyüttes termében látható. A szerző, Vinnai András a középiskola elvégzése után színésznek készült, később színdarabokat kezdett el írni. Jelenleg Magyarország egyik legelismertebb és legtöbbet játszott fiatal drámaírója, nevéhez számos sikeres bemutató fűződik.
Az előadás létrejöttét a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
A marosvásárhelyi állomás után a társulat Székelyudvarhelyen lép fel, az V. dráMA kortárs színházi találkozó keretén belül. A Furnitur című előadás a Tomcsa Sándor Színház Nagytermében lesz látható , míg Németh Ákos, a Deviancia a színház Stúdió Termében tekinthető meg .
Németh Ákos egyike a legismertebb magyarországi kortárs szerzőknek. Egészen fiatalon kezdett el írni drámákat, első műve, a Lili Hofberg 1986-ban született. Műveinek nagy részét több színházban is bemutatták, magyar, illetve idegen nyelvterületen egyaránt. Rendezőként eddig budapesti, illetve német nyelvű színházaknál dolgozott, saját darabját viszont először rendezi
A turné létrejöttét a Bethlen Gábor Alap támogatta.
Patrióta Európa Mozgalom, szinpad.ro
Szatmárnémetiben ismét műsoron A helység kalapácsa
A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata újra műsorra tűzi Petőfi Sándor klasszikus vígeposzát, A helység kalapácsát. A felolvasószínház kissé másképp alcímet viselő produkciót a 2012/2013-as színházi évadban az ifjúsági- és kisiskolás bérlettel rendelkező, nézők tekinthetik meg.
A Galló Ernő rendezte produkció igyekszik közelebb hozni a színházat az irodalomhoz, és a pedagógusok, illetve a diákok segítségére is lehet a klasszikus drámai műfajok tanulmányozásában. Emellett a dalbetétekkel, élő zenével és klasszikus humorral fűszerezett előadás kitűnő, könnyed szórakozási lehetőséget kínál a színházszerető közönségnek.
Petőfi A helység kalapácsában kora legkedveltebb irodalmi műfaját, az eposzt parodizálja: egyszerű helyszínen élő, banális problémákkal küzdő szereplőket választ, ám mindvégig odafigyel a kellő pátoszra és az elengedhetetlen eposzi kellékekre. A történet nagyszerűsége egyszerűségében rejlik, ugyanis a romantika korabeli magyar paraszti élet egy szeletét ragadja ki, és emeli hőskölteményi magasságokba.
Partrióta Európa. Mozgalom, szinpad.ro
Orbán Viktor bejelentései az „Önkormányzatok az adósság csapdájában” című budapesti rendezvényen
Eljött az ideje annak, hogy a kormány megnyissa az eladósodás elleni küzdelem harmadik frontját, ez pedig a települések megmentése.
Az MSZP-kormányok 2002 és 2010 között programszerűen hajtották végre az ország, az emberek és az önkormányzatok eladósítását. Az ország, az emberek és az önkormányzatok tönkremenetelén néhányan nagyon jól kerestek, olyanok, akik ott voltak az előző szocialista kormányokban vagy azok közelében - mondta a rendezvényen.Majd folytatta: az elmúlt időszakban sokan próbálták eltéríteni a magyar kormányt az adósság elleni küzdelemtől, elég elolvasni azokat a sunyi, rókafajta írásokat, amelyek arról szólnak a lapokban - időnként politikusoktól is -, hogy nem is az adósság a legfontosabb dolog. Ez a gondolkodásmód elfogadhatatlan, a kabinetnek ki kell tartania az adósrabszolgaságból való kijutás mellett.
A mai napon bejelentjük, hogy az önkormányzatok függetlenségének helyreállítása érdekében kiszabadítjuk a településeket az adósságcsapdából. Összesen 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át az állam 1956 önkormányzattól.
Az ötezernél kevesebb lakosú települések adósságát teljes mértékben, szőröstül-bőröstül átvállalja az állam. Az országos adósságállomány körülbelül nyolc százaléka oszlik meg mintegy 1700 ilyen település között. Ennek konszolidációja a települések napi működési nehézségeit oldaná fel. Mindezek miatt az adósság teljes mértékű, közvetlen, célhoz kötött támogatással történő átvállalása látszik megvalósíthatónak. Az átvállalás 1673 önkormányzatot érint, amelyek mindösszesen 97,3 milliárd forint adósságállománnyal rendelkeznek. Ebből 23,2 milliárd forint működési, 74,1 milliárd forint fejlesztési célú adósság. A kötvények állománya 35,1 milliárd, a hiteleké pedig 62,2 milliárd forint.
Az ötezer lakosúnál nagyobb települések adósságállományának egy részét is átveszi az állam, mégpedig úgy, hogy ezek esetében egyenként - az egy főre jutó helyi adóbevételek alapján - számoljuk ki az adósságátvállalást. A gazdagabbaknak kisebb mértékben segítünk, az ötezernél nagyobb lélekszámú települések adósságállományát átlagosan 40 százalékos mértékben vállalja át a központi kormányzat. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol az egy főre jutó helyi adóbevétel az átlagnál kevesebb, ott az állam nagyobb segítséget nyújt.
Ha egy ötezer lakosnál nagyobb település önkormányzatának egy főre jutó - az említett módszer alapján képzett - mutatószáma a településkategória átlagának 100 százalékával egyezik meg vagy meghaladja azt, az adósságállományt 40 százalékos mértékben konszolidálja az állam. Ez 134 önkormányzat 244,7 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. Ebbe a kategóriába tartozik például a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok, Budakalász vagy Sárvár.
Ha az említett mutatószám a településkategória átlagának 75 és 100 százaléka közé esik, az adósságállomány felét konszolidáljuk, ami 54 önkormányzat - köztük Pápa és Szigetvár - esetében összesen 145,1 milliárd forint adósságátvállalást jelent.
Ha a mutatószám a településkategória átlagának 50 és 75 százaléka között van, az adósság 60 százalékát veszi át a központi kormányzat, amely ezzel 57 önkormányzaton segít, összesen 79,4 milliárd forintnyi adósság átvállalásával. Idetartozik például Törökszentmiklós és Gyula.
Amennyiben a mutatószám a kategória átlagának felét sem éri el, az adósságállományt 70 százalékban konszolidáljuk. 38 önkormányzat - köztük Komló és Isaszeg - élhet majd ezzel a megoldással. Esetükben a segítség összesen 45,6 milliárd forint adósság átvállalását jelenti.
Komoly erőcsoportok, amelyek úgy gondolják, hogy elveszítették a sápszedés egy formáját, meg fogják támadni a most bejelentett kormányzati lépést.
El kell kerülni, hogy újabb önkormányzati adósságok keletkezzenek.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom
A kultúra a nemzet szellemi kisugárzásának megtestesítője
Épp a válságban van leginkább szükség arra, hogy a maihoz hasonló kiállításokkal megmutassuk: az élet több a létért folytatott puszta harcnál – jelentette ki Orbán Viktor a Szépművészeti Múzeum Cézanne és a múlt - Hagyomány és alkotóerő című kiállításának csütörtöki megnyitóján. A kiállított festmények a világ 40 nagy múzeumából érkeztek, a több mint 150 művet felvonultató tárlat február közepéig tekinthető meg. Az eseményen készült képeket itt nézheti meg.
Magyarország egy olyan ország, amely szinte mindent másképp csinál, és mindenki más számára érthetetlen nyelven beszél – mondta Orbán Viktor. „Amikor sírni kellene, a fekete humort hívja segítségül, amikor mindenki más megkönnyebbül, a horizontot kémleli, nem fenyeget-e újabb veszély. Amikor mások kétségbe esnek, csak azt mondja: olyan még nem volt, hogy ne lett volna valahogy” - fogalmazott.
Hangsúlyozta: Magyarország másképp kezeli a válságot is, máshogy osztja el a terheket, másfajta alkotmányt farag, másfelé keresi a jövőt. „Nem tartja vissza, legfeljebb bosszantja az értetlenség. Hazánk a maga útját járja” – jegyezte meg. A miniszterelnök elismerésének hangot adva kifejtette: nagyra becsüli azt a munkát, amit a múzeum munkatársai és a kiállítás szervezői végeztek.
A Szépművészeti Múzeumot és környékét jellemezve Orbán Viktor úgy fogalmazott: különösen fontos hely ez Magyarország számára, mert a Hősök tere, az oda vezető Andrássy út és a tér két szélén álló múzeumok a magyar nagyság jelképei. „A magyarok úgy gondolják, hogy a nemzet az élők, a már meghaltak és a majdan megszületők közössége” – mutatott rá, hozzátéve: múlt és jelen találkozása ez a tér.
A miniszterelnök kiemelte, hogy épp a válságban van leginkább szükség arra, hogy a maihoz hasonló kiállításokkal megmutassuk: az élet több a létért folytatott puszta harcnál. A kultúra képes megmutatni a nagyságot, és azt, hogy képesek vagyunk a világ élvonalába tartozó események megszervezésére is – hangsúlyozta Orbán Viktor.
„A kultúra nem bokréta a nemzet kalapján, hanem a nemzeti büszkeség záloga” – húzta alá a kormányfő, kifejtve: a kultúra egy nemzet erejének kifejeződése és szellemi kisugárzásának megtestesítője.
Paul Cézanne-ról a miniszterelnök elmondta, hogy autodidakta módon tanulta a festészetet, többször felvételizett a szépművészeti akadémiára sikertelenül, és a későbbiekben is elutasítás és értetlenség fogadta műveit. Azonban, mint ahogyan Orbán Viktor rámutatott: élete végén a művész megérhette, hogy munkáját az értő közönség és a kortárs alkotók – „kalapjukat megemelve” -, elismerjék.
„Cézanne élete arról győz meg bennünket, hogy mégiscsak lehet a világban valami egyensúly, valami érdemek alapján működő libikóka, amely az arra érdemes alkotóknak és nemzeteknek megadja, ami jár nekik. Köszöntjük Paul Cézanne-t Budapesten, nálunk otthon fogja érezni magát” – zárta szavait Orbán Viktor.
fidesz.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Nincs más kiút a válságból, mint amin hazánk jár
Selmeczi Gabriella az M1 Ma reggel című műsorában azt mondta: a kiigazító intézkedésekre azért van szükség, hogy az államháztartás GDP-arányos hiánya 3 százalék alatt legyen. Hangsúlyozta: ezt várja tőlünk Brüsszel. „Ne felejtsük el, hogy a kormány részéről eltökélt a szándék, hogy Magyarország kikerüljön a túlzott deficit-eljárás alól. Hazánk 2004 óta nem tudja teljesíteni ezt a célt, magyarul túlköltekezünk, nagyon nagy a hiány."
A szóvivő szerint a magyar intézkedések java része a multinacionális világot, a bankokat és a külföldi nagy cégeket, vállalatokat érinti. Brüsszel nem erre számított, hiszen az európai gazdasági válságot máshol úgy kezelik, hogy az embereket, az állampolgárokat érintő megszorításokat hoznak. Hozzátette: Magyarország teljesen más úton jár, a miniszterelnök 2010-ben meghirdette és világossá tette, a kormány pedig azóta ezt teszi, hogy a terheket megosztja.
Erről szólnak a különadók, a multinacionális cégekkel fizettetett adók és a bankadó. Ezeknek a cégeknek azonban nagy a befolyásolása a külföldi sajtóban, azt próbálják elérni, hogy Magyarország intézkedéseit ne fogadják el – szögezte le Selmeczi Gabriella.
A Fidesz szóvivője szerint nincs más út a gazdasági válságból való kilábalásra, mint amin hazánk jár. Az Európai Unió belesüllyedhet a gazdasági válságba, és ennek nagyon komoly politikai, illetve társadalmi következményei lehetnek. Azt mondta: nézzük meg, hogy nemcsak Görögországban, de a magyarok által csodált, erős gazdasággal rendelkező Spanyolországban is milyen tüntetések és társadalmi feszültségek vannak.
Az Európai Unió akkor tud erős maradni, ha más politikát folytat - vélte. Magyarország után ezt kezdik máshol is felismerni, én csak javasolni tudom, hogy vizsgálják a magyar megoldásokat, és vegyék át őket – ajánlotta Selmeczi Gabriella a Ma reggel adásában.
A szóvivő továbbá elmondta, hogy a Fidesz szerint tudatos politika a külföldi sajtó egy részének részéről, hogy elbagatellizálják a kormány mögötti támogatottság mértékét. Ennek az eredménye és nem a véletlennek köszönhető a külföldi sajtóban megjelent ferdítések a nemzeti ünnep résztvevőinek a számáról is - szögezte le.
hirado.hu, fidesz.hu. Patrióta Európa Mozgalom
Orbán Viktor küzd a pedagógusok béréért
Orbán Viktor küzd azért, és lát is esélyt rá, hogy a 2013 szeptemberében bevezethető legyen a tanárok életpályamodellje. A miniszterelnök szerint az unió olyan pénzelvonással fenyeget bennünket, hogy „bár nem értek velük egyet, az erő előtt ilyenkor meg kell hajolni”.
Népszabadság
Orbán Viktor beszéde a Kossuth téren 2012. október 23.-án
A BM illetve az MTI becslése szerint mintegy 400 ezer ember vett részt a rendezvényen.
Ma az egész világ tudja és elismeri, hogy a magyarok forradalmával és szabadságharcával az egész világ lett jobb.
1956 magyar hősei adtak erőt négy évtizeddel később, a rendszerváltáskor a szovjetek kiszorításához, a szocialista munkáspárt földre döntéséhez és a szögesdrót akadályok megsemmisítéséhez.
Október 23-a minden évben emlékeztet minket, hogy az 1956-os forradalmat leverők törekvései nem tűntek el a magyar közéletből. Elég, ha 2006 októberére gondolunk: lovasroham, könnygáz, majd a brutalitásban élen járók kitüntetése, jó, ha ezt észben tartjuk.
A szocializmus és 2008-ban a nyugati világgazdaság is azért rendült meg, mert egyik sem az igazság útján járt.
A magyar kormány elfogadja az európai együttműködés mindenkire érvényes szabályait, de azt nem, hogy valamilyen kifinomult módszerrel idegenek kormányozzák a magyarokat.
Az európai kultúrnemzetek közös erkölcsi mércéjét Magyarország elfogadja, a kettős mércét viszont nem.
Az Európai Unió egyetlen intézménye sem bánhat tiszteletlenül a magyarokkal.
Európának meg kellene értenie, hogy nemzetek nélkül nincsen szíve, kereszténység nélkül pedig nincsen lelke.
„Annyira élünk csak, amennyire Magyarország él”.
Ki kell tartani, és képesek leszünk olyan Magyarországot ácsolni, ahová néhány év múlva visszajönnek a ma idegenben szerencsét próbáló fiatalok is. Mi nem azt üzenjük a fiataloknak, hogy el lehet innen menni, hanem azt, hogy vissza lehet ide jönni.
A csüggedőknek és a reményvesztetteknek azt üzenjük: 1956 legnagyszerűbb leckéje az volt, hogy a forradalmat javarészben munkások, az akkori bérből és fizetésből élők csinálták, akik nem törődtek bele a kilátástalanságba. Ha csak feleannyi hitünk lesz, mint nekik volt, akkor hegyeket tudunk megmozgatni.
patriotaeuropa.hu
Azok az al-Kaida csoportok, amelyeket a Nyugat pénzel, azok jó terroristák
Nógrádi György szerint Szíriával kapcsolatban érdemes figyelembe venni az ENSZ nemrég véget ért közgyűlésén történteket is, ahol a tagállamok sokan értetlenül állnak az előtt, hogy miközben a Nyugat mindenhol fellép a nemzetközi terrorizmussal szemben, addig Szíriában - ahol kifejezetten sok al-Kaidához köthető milícia működik – miért fegyverzik fel őket.
Magyar Nemzet
A török kormány – nagy társadalmi tiltakozások közepette – felhatalmazást kapott a parlamenttől fegyverei külföldi bevetésére, noha elemzők szerint a szíriai lázadók lőttek a török határ menti területeken.
Magyar Hírlap
Százévesen sem alkuszik meg Tamás Aladárné
Nem követtem el semmilyen hőstettet. Egyszerűen azt tettem, amit az őseim rám és mindnyájunkra bíztak. A hazaszeretetet, és hogy szeressük azt, ahova tartozunk. Magyar nyelvet és irodalmat tanítottam: mindkettő a leggyönyörűbb a világon, boldog lehet, aki ezt birtokolhatja – mondta a Magyar Hírlapnak Tamás Aladárné, miután helytállásáért átvette az Emberi Méltóság Tanácsa díját Lomnici Zoltán elnöktől.
A százéves, új magyar útlevele miatt szlovák állampolgárságától megfosztott felvidéki tanítónő arra biztatta a szlovákiai magyarságot, hogy ha magyarnak születtek, akkor bírják ki ezt a tortúrát, és ne csak a falak közt legyenek magyarok.
Lomnici Zoltán a díjátadón „a nemzet tanító nénijének” nevezte Tamás Aladárnét, és azt mondta: megkockáztatja, azzal, amit tett, már most hős. Arról is beszélt, hogy sok felvidéki magyar van kitéve rendőrségi zaklatásoknak. Magyarországnak alapvető kötelessége fellépni, ha felvidéki nemzettársainkat sérelem éri.
Vörös Szabolcs
Magyar Hírlap
Exkluzív interjú Orbán Viktorral a Hír TV-n ma délután!
A nagy cégek azért lobbiznak Brüsszelben, hogy a magyar kormány ne a multikat és a bankokat, hanem az embereket adóztassa meg – jelentette ki Orbán Viktor a Hír TV-nek adott interjújában. A miniszterelnök szerint a magyar kormány erre nem hajlandó; ha az unió újabb intézkedéseket vár Magyarországtól, akkor tovább emelik a bankadót vagy az energiaadót.
Orbán Viktor a Hír TV-nek a tárgyalás után adott exkluzív interjúban azt mondta: nagy európai cégek lobbiznak a magyar válságadók ellen Brüsszelben. Kiemelte, hogy olyan mamutvállalatokról van szó, melyek többek között olyan stratégiai ágakban aktívak, mint az energia- és a bankszektor. „Megpróbálják befolyásolni a brüsszeli döntéshozókat, és Brüsszelen keresztül elérni, hogy csökkentsük a bankadót, vagy ne is legyen. Hogy ne őket terheljük az adókkal, hanem a nyugdíjasokat, vagy a bérből és fizetésből élőket.Mi otthon meg ennek az ellenkezőjét csináljuk” – jelentette ki a miniszterelnök.
Felháborodott az Európai Unió újabb üzenetén Surján László, az Európai Parlament alelnöke a Lánchíd Rádió szombat reggeli hírműsorában úgy nyilatkozott: megdöbbentő, hogy a szakvélemények, észérvek ellenére sem hiszi el Brüsszel hazánknak, hogy 3 százalék alatt tudja tartani a költségvetési hiányt.
Maradnak a nagyok különadói?
Fricz Tamás szerint ha nem akarjuk, hogy egy szűk érdekkör mondja meg számunkra, hogy hogyan éljünk, akkor cselekedni kell, ezért van jelentősége a békemenetnek, amely januárban megmentette az Orbán-kormányt. A politológus a Hír TV Péntek8 című műsorában azt mondta: a magyar kormány legnagyobb bűne az unió és a globális körök előtt az, hogy határozottan képviseli a nemzeti szuverenitás értékeit.
Egyelőre a bankszövetség és az energiaágazat képviselői sem reagáltak a növekvő terhekről szóló bejelentésre. Egyes elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy a bankadóhoz hasonlóan a közműcégek különadóját sem vezeti ki jövőre a kormány. Az iparűzési adó szabályainak szigorítása és a közművagyon adóztatása is a nagyobb cégeknek jelent terhet – vélekedett Madár István, a Portfolio.hu elemzője.
Az MSZP ellenzi a szektorális adók emelését, 3 millió forintból készült tanulmányuk a bankok terheit is csökkentené. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője szerint a szocialisták ismét a bérből és fizetésből élőkre tolnák a terheket. A Jobbik saját monitoring rendszerrel figyelné az áthárítási kísérleteket. A radikális párt emellett népszavazást tartana hazánk uniós tagságáról.
Rogán: Gátat szab a rezsistop
A Fidesz frakcióvezetője szerint viszont a közműcégek a rezsistop miatt nem tudják a költségeiket a fogyasztókra terhelni. A telefonadó áthárítását pedig törvényjavaslatban akadályoznák meg: megtiltanák az egyoldalú szerződésmódosítást a társaságoknak – fejtette ki Rogán Antal a Hír TV Rájátszás című műsorában. A telefonadóból idén 25-30, jövőre 50 milliárd forintot vár a kabinet. A teher további emeléséről szóló sajtóhíreket a nemzetgazdasági minisztérium cáfolta.
Az Orbán Viktorral készített interjút teljes terjedelmében a Hírvilág e heti műsorában láthatják vasárnap délután 17.30-kor.
Magyar Nemzet