Csak érdekegyesítéssel lehetünk sikeres nemzet
Kossuth Lajos nemcsak az érdekérvényesítés, hanem az érdekegyesítés szószólója és megtestesítője is volt, az 1848-ban általa kovácsolt társadalmi összefogás, az emberek közös akarata, támogatása és egyetértése nélkül ma sem lehet sikeres nemzet a magyar - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető államtitkár Cegléden.
Lázár János a Kossuth Lajos ceglédi toborzóbeszédének emlékére tartott rendezvényen hangsúlyozta: mi gyakran tele vagyunk panasszal, reménytelenséggel, de Kossuth a mostaninál jóval nagyobb áldozatvállalást kért és kapott az emberektől. Hozzátette, hogy sokan veszteségként élik meg az elmúlt két évtized történéseit, miközben az 1848-as hősökre és a szabadságharc utáni időkre gondolva az általunk meghozott áldozatok csekélynek tűnnek. Kossuth Lajos volt az első politikus az országban, aki nemcsak a "pesti úri környezetben", hanem vidéken, így Cegléden is képes volt szót érteni az emberekkel - mondta az államtitkár.
Lázár János kiemelte: minden népnek vannak közös pontok az emlékezetében. A magyarságnak 1848 tavasza az első ilyen, meghatározó, közös emlék, ekkor született meg ugyanis a magyar szabadság - tette hozzá.
A politikus történelmünknek e korszakát felidézve azt mondta: a ceglédiek büszkék lehetnek városukra és elődeikre, azokra az emberekre, akik Kossuth idejében vagy azt követően a szenvedést, sőt a halált is vállalták hazájukért. Lázár János külön méltatta azt a száztagú ceglédi küldöttséget, amelynek tagjai Torinóba utazva 1877-ben az önkéntes száműzetésben élő Kossuthot arra kérték: térjen haza és legyen Cegléd képviselője.
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár köszöntőjének elmondása után részt vett a Pest megyei város díszpolgári címeinek átadásán és a Szabadság téri református templom előtt tartott honosítási ceremónián. A XVII. Kossuth-toborzó péntektől vasárnapig tartó rendezvénysorozatának ez utóbbi eseményén Cegléd határon túli testvértelepülései közül Gyergyószentmiklósról 53 székely magyar tett ünnepélyes állampolgársági esküt.
MTI, fidesz.hu
Orbán Viktor sajtótájékoztatója Vilniusban
A litvánok nem tudják, milyen szerencsések, ők ugyanis szabadok, és nehéz elképzelniük egy olyan sorsot - ilyen a magyaroké -, amelyik nem szabad. A 2010-es kormányváltáskor Magyarországon 80 százalék felett volt a GDP-hez mért államadósság, ami már közel van az adósrabszolgasághoz. Litvánia 38 százalékos mértékű államadóssága maga a szabadság - mondta Orbán Viktor Vilniusban tartott sajtótájékoztatóján.
Mi naponta folytatunk egyfajta szabadságharcot - folytatta - hogy le tudjuk hozni az államadósságot az 50 százalék alá, ahol már biztonságban érezheti magát az ember. Ha a Jóisten megengedi, hogy még egy-két évig dolgozzunk Magyarországon, akkor mi is csatlakozni fogunk az alacsony adóssággal rendelkező közép-európaiak családjához.
Magyarország ugyanazon az ösvényen szeretne haladni, mint amelyen a litvánok. Ma nem könnyű Közép-Európában az élet, az emberek ugyanis sokat küzdenek a megélhetésért, de a napi gondok perspektíváján túl legyünk tudatában annak, hogy mi Európa leendő sikerövezetéhez tartozunk.
Közép-Európa egy fantasztikus évtized előtt áll, bár ez a litván gazdaság számain ma még jobban látszik, mint a magyarén. Mi szeretnénk olyan gazdasági növekedést, mint a litván, de Magyarország még a recesszió ellen küzd, nem a magas növekedésért.
Az energiabiztonság kérdésében egy húron pendül a két ország: mi is nukleáris fejlesztésben gondolkodunk.
A litván és a magyar nép XX. századi szenvedéstörténete szinte azonos, a különbség talán annyi, hogy a litvánok azon kevés nép közé tartoznak, amelyeknek nehezebb volt a XX. századi történelme, mint Magyarországé. A litván nép is elveszítette - ma éppen ennek van emléknapja – a velük együtt élő zsidó közösség javarészét, mint ahogy mi, magyarok is elveszítettük, Litvánia is ugyanúgy elveszítette a függetlenségét, mint Magyarország, és Litvániát is megtaposta a kommunizmus, mint Magyarországot, de az ő országuk még ráadásul a Szovjetunió részévé is vált, ami nehezebb sors, mint a mienk volt.
Köszönetet mondtunk azért, hogy az elmúlt két év nagyon nehéz európai vitáiban a litvánok mindig a magyarok mellett álltak. Köszönjük a barátságot, a segítséget és a szolidaritást.
patriotaeuropa.hu
Magyarország egy gazdasági és társadalmi siker küszöbén áll
Orbán Viktor szerint Magyarország egy gazdasági és társadalmi siker küszöbén áll, mert egyszerre képes csökkenteni az államadósságot, növelni a versenyképességet, és egyre több a munkából élők száma. A miniszterelnök erről pénteken a Kereszténydemokrata Internacionálé vezetőségi ülésén beszélt, Rómában.
A kormányfő beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország a gazdasági válságot és az abból származó társadalmi kihívásokat jobban kezeli, mint sok más ország.
"Egy rendkívül széles társadalmi támogatás és nemzeti konzultáció után sikerült az ország keresztény hagyományaiból táplálkozó, modern, XXI. századi, új alaptörvényt elfogadnunk, amely az előttünk álló korszakokban biztos alapot ad Magyarország számára" - idézte a miniszterelnök szavait Szijjártó Péter államtitkár. Azt is elmondta, hogy Orbán Viktor Rómában részt vett egy munkaebéden, amely "mini EU-csúcsnak" is nevezhető, mert azon jelen volt a magyar kormányfő mellett az olasz, a spanyol, az ír és a görög miniszterelnök, akik az eurózónát sújtó gazdasági válságot tárgyalták meg.
MTI, patriotaeuropa.hu
Amíg a hercegprímás élt, léte a nemzet megtartó ereje volt
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese szerint Mindszenty József példája olyan erőt adott, ami nagyban segítette az emigrációban a magyarság, a nemzeti identitás megtartását, és az asszimilációtól való megmenekülését jelentette nemzedékeknek. Semjén Zsolt a Magyarok lelkiismerete - Mindszenty József címmel rendezett nemzetközi konferencián azt mondta, amíg a hercegprímás élt, léte a nemzet megtartó ereje volt, egy olyan iránytű volt, amely a magyarság erkölcsi megmaradását, önbecsülését, jövőjét jelentette.A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke szerint Mindszenty József nem beleszólt a politikába, és nem anakronizmus volt az alkotmányos álláspontja, állampolgári kötelességét teljesítette. Ez politikai értelemben, két megszállás után és alatt maga volt a remény alternatívája - állapította meg.
Semjén Zsolt szerint Magyarország új alaptörvénye rehabilitálta Mindszenty József alkotmányos felfogását.
MTI, fidesz.hu
Ha mindenki hallgat, valakinek akkor is szólnia kell
Mindszenty József mindig szót emelt az igazságért és a szabadságért - jelentette ki a köztársasági elnök a néhai hercegprímás életéről a Terror Háza Múzeumban tartott nemzetközi konferencián. Áder János azt mondta, Mindszenty József minden tőle telhetőt megtett embertársaiért, az elesettekért és a kitaszítottakért, kompromisszumok nélkül vette vállára a haza becsületével járó felelősség minden terhét. A hercegprímás emberi példája, szellemi-erkölcsi hagyatéka méltó arra, hogy történelmi emlékezetünkben való méltó elhelyezését a nemzet legkomolyabb erkölcsi ügyei között tartsuk számon - hangoztatta az államfő.Áder János rámutatott: a jó példák csak akkor találhatnak követőkre, ha "ismertté, felmutathatóvá, elfogadhatóvá és vonzóvá" teszik őket, csak az ilyen példákon keresztül érthető meg, hogy "ha mindenki hallgat, valakinek akkor is szólnia kell". Azt mondta, Mindszenty neve, munkássága máig sem kapta meg a méltó helyet a közéletben és a közgondolkodásban, nem kapta meg a teljesítményének kijáró figyelmet.
Mindszenty igaz ember volt, méghozzá a szó legigazabb értelmében - hangsúlyozta az államfő. Hozzátette, hogy szabad ember is volt, a legszabadabb azok közül, akik "a sokféle rabságot hozó XX. században" lelki vagy politikai vezetők voltak. Egy volt a kevesek közül, akik nem a hatalom kényszerének engedelmeskedve, hanem szabad akaratukból cselekedtek - értékelte.
Emlékeztetett, a hercegprímás az emberpróbáló időkben is kitartott hazája becsülete és egyháza igazsága mellett, nemzetét sohasem árulta el, "sem tettben, sem gondolatban". Nem volt "világmegváltó gondolatok rabja, sem hordozója", de mindig kimondta, amit helyesnek gondolt - idézte fel. Áder János szavai szerint diktatúrák idején szabadnak lenni annyit tesz: az emberség, a hazafiság, a lelkiismeret parancsát követni, és eszerint cselekedni.
Mindszenty szabadságszerető polgárként viselkedett akkor is, amikor veszprémi püspökként a nyilasuralom zsidó deportálásaival helyezkedett szembe - közölte, hozzáfűzve: így tett akkor is, amikor a nép oldalára állt a kegyetlen, "embert, Istent nem kímélő" kommunista diktatúrával szemben. Mindszenty József alakja eggyé vált a magyarság sorsával, a szabadsággal és minden igaz emberrel - jelentette ki. Hangsúlyozta, élete, életműve a magyarokban "sérthetetlen egységben marad fenn a végtelen időben".
MTI, fidesz.hu
Az emberi jogi bíróságnak erkölcsileg megalapozott döntéseket kell hoznia
A magyar hatóságoknak végre kell hajtaniuk az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletet, amelyben kártérítési kötelezettséget írtak elő a vörös csillag használatának büntetőjogi szankcionálása miatt - erősítette meg újságírók előtt Kövér László Strasbourgban. Az Országgyűlés elnöke előzőleg, az Európa Tanácshoz (ET) tartozó országok parlamenti elnökeinek konferenciáján elhangzott beszédében erkölcsileg elfogadhatatlannak nevezte az ítéletet.Utóbb újságíróknak nyilatkozva azt mondta: ha ebből esetleg valakik üzletet csinálnának, akkor "nem nagyon lesz más megoldásunk, mint vagy vég nélkül kell fizetünk
..., vagy pedig felülvizsgáljuk az ide vonatkozó törvényhelyeket, és úgy, ahogy van, hatályon kívül helyezzük, kivesszük a büntető törvénykönyvből mind az egyik, mind a másik diktatúrára vonatkozó preventív szabályunkat".
Kövér László hozzászólása azon eszmecsere során hangzott el, amelyet az Emberi Jogok Európai Bíróságának jövőjéről, illetve a nemzeti parlamenteknek e strasbourgi bírósági fórummal kapcsolatos szerepéről folytattak az ET-országok parlamenti elnökei. A magyar házelnök úgy vélekedett, hogy az ET égisze alatt működő európai emberi jogi bíróság az ítélettel kettős mércét alkalmazott, hiszen egymástól eltérő megítélést érvényesített az egyes önkényuralmi jelképek tekintetében.
Idézte Václav Havelnek - mint fogalmazott, a rendszerváltozás szimbolikus alakjává nemesült politikusnak -, azt a kijelentését, miszerint nincs különbség a horogkereszt és a sarló és kalapács között.
"Ha az európai emberi jogi bíróság olyan ítéleteket akar hozni, amit elfogadnak őszintén minden tagállamban, nem csupán kötelezettségként a nemzetközi egyezményhez való csatlakozás miatt, akkor erkölcsileg megalapozott döntéseket kell hoznia a jövőben" - mondta a házelnök az újságíróknak adott nyilatkozatában.
A téma tavasszal került ismét napirendre, miután - a magyar állam fellebbezésének elutasításával - jogerőre emelkedett a strasbourgi bíróság ítélete a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnökének, Fratanolo Jánosnak az ügyében, és ez az államot 4000 euró kártérítés és 2400 euró perköltség megfizetésére kötelezte.
Az Országgyűlés júliusban határozatban is kinyilvánította, hogy nem ért egyet a strasbourgi bíróság ítéletével, és kitart az önkényuralmi jelképek használatának szankcionálása mellett. A parlament akkor döntött arról is, hogy a magyar államra kirótt kártérítést és perköltséget a pártok költségvetési támogatásából fizetik ki.
MTI
Pozitív irányba alakul a hazánkról alkotott kép
Ezen a héten különösen sok olyan cikk jelent meg, ami szerint külföldi kis- és középvállalkozások elégedettek Magyarországon. Osztrák, cseh lapok is írtak erről - jelentette ki Kumin Ferenc. Pozitív irányba alakul a külföldi sajtóban a Magyarországról alkotott kép, de vannak pozitív és negatív példák is bőségesen – folytatta Kumin Ferenc. A nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár továbbá közölte: „rengeteget cikkezik a világsajtó, persze nem olyan intenzíven, mint a csúcsidőszakokban”.
A helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy ezen a héten különösen sok olyan cikk jelent meg, ami szerint külföldi kis- és középvállalkozások elégedettek Magyarországon. Osztrák, cseh lapok is írtak erről – tette hozzá.
Kumin kitért arra, hogy ezen a héten egy nagy beruházás dominálhatja a híreket, mégpedig a szentgotthárdi Opel-csarnok átadása. „Fontos látni, hogy nem csak ezen a szinten van egyfajta elégedettség, nyitás, bővítési szándék külföldiek részéről, hanem egy sokkal kisebb gazdasági méretben is” – mondta.
A Der Standard a ceglédi konfliktusról írt, kiemelve, hogy „400 neonáci skandálta, mocskos cigányok”. Erről Kumin Ferenc elmondta: valószínűleg az történt az újságíróval, hogy találkozni akart a romagárda vezetőjével, de nem jött össze a találkozó, s ilyen esetben beindulhat az újságíró fantáziája. „Az a probléma, ha valaki külföldről ír egy cikket, sokkal könnyebben el tud rugaszkodni a valóságtól” – közölte. Hozzátette: hamis képet sugall ez a cikk.
Kumin Ferenc leszögezte: „van még teendők, ha meg akarjuk előzni, hogy torzító cikkek megjelenjenek Magyarországról”.
hirado.hu- fidesz.hu
Orbán Viktor beszéde az Opel új motorgyárának avatóján
Az Opel új szentgotthárdi motorgyárával Magyarország újabb lépést tett abba az irányba, hogy Közép-Kelet-Európa egyik autóipari központja legyen. Szentgotthárd ezzel az üzemmel Európa egyik motorgyártó központjává válik -mondta Orbán Viktor Opel új motorgyárának avatóján.Hozzá tette: az új motorgyár átadása reménykeltő irányt mutat a bajban lévő, válsággal küzdő Európának is, ugyanis a kontinenst éppen Németország és Közép-Európa egyre mélyülő együttműködése fogja kimenteni a bajból.
A motorgyár 800 új munkahelyet teremt az üzemben, a magyar beszállítókon keresztül pedig akár további több ezret. Több száz magyar családnak biztos lett a jövője ezzel a beruházással, ez nagy dolog, hiszen Európában ma gyárakat zárnak be, munkásokat bocsátanak el, ezért köszönet és elismerés az Opel-gyárnak, hogy úgy döntött, dacára az európai válságnak, Magyarországon nem gyárbezárás lesz, nem elbocsátás, nem leépítés, hanem a világ egyik legmodernebb gyárát építjük fel közösen.
Magyarország mindig is nagy tisztelettel fogadta azokat a befektetőket, akik nemcsak gyors hasznot akartak zsebre vágni, hanem itt akartak maradni, és hosszú távra rendezkedtek be az együttműködésre.
A magyarok szeretik az Opelt, amely megbecsüli a magyar munkásokat, ezért mi is megbecsüljük az Opelt.
A kabinet éppen azzal a szívet-lelket beleadó és szorgalmas hozzáállással szeretné Magyarországot továbbépíteni, amit az Opel a mai napig képvisel. Mi is hiszünk abban, hogy nemcsak a németek lehetnek sikeresek, mi is sikeressé válhatunk, ha lesz erőnk folytatni a válsággal szembeni küzdelmet.
Magyarország azonban csak akkor veheti sikerrel az akadályokat, ha bővíti gazdasági mozgásterét, ehhez pedig gyárakra, üzemekre, sok ezer új munkahelyre és dolgozó magyarokra van szükség.
Ma 220 ezer olyan ember van az országban, aki két évvel ezelőtt még munka helyett segélyből élt.
Magyarország megújításához az új munkahelyeken keresztül vezet az út, és ez az ünnepélyes gyáravató és ez a nagyszerű üzem fontos állomás ezen az úton.
A szabaddá vált Magyarország egyik jelképes pillanata volt, amikor 1992-ben Antall József akkori miniszterelnök az első magyar Opel Astra kormányához ült.
patriotaeuropa.hu
Fontos, hogy lerövidítsük a kereskedelmi láncot
Ösztönözni szeretnénk a magyar vásárlókat, hogy válasszanak helyi termékeket, mert azok jó minőségűek, és helyi gazdálkodók, helyi családok állnak mögöttük, akik felelősséget vállalnak a termékeikért – hangsúlyozta V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár Fegyverneken, ahol átadta a Magyar Piac Szövetkezet első mobil zöldség-gyümölcs pavilonját.
Az államtikár kiemelte:fontos, hogy lerövidítsük a kereskedelmi láncot, és a termelőtől egyenesen a helyi fogyasztó kosarába kerüljön a frissen szedett zöldség-gyümölcs, a friss tej, tojás, sonka és kolbász.
A Vidékfejlesztési Minisztérium a Nemzeti Vidékstratégiában fontos célként fogalmazta meg a helyi élelmiszer feldolgozás és -értékesítés támogatását. A magyar termékek vásárlásával óvjuk a környezetet, csökkentjük az energia-felhasználást, és magyar munkahelyeket őrzünk meg.
MTI, fidesz.hu
Nyelvtörvény: a kormány további lépéseket vár az ukrán kabinettől
Magyarország kormánya üdvözli az ukrán parlament által elfogadott "Az állami nyelvpolitika alapjairól" szóló új nyelvtörvényt, és figyelemmel kíséri azon intézkedéseket, amelyek elősegítik a jogszabály a magyar nyelv regionális státuszára vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtását Kárpátalján - olvasható Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár közös közleményében.
Mint írják, a helyi önkormányzatok eddigi döntései első lépésnek tekinthetők a törvény gyakorlati megvalósítása során, azonban sajnálatosan csak a nyelvtörvény részleges megvalósítását jelentik, mivel nem léptetik életbe valamennyi rendelkezését.
Bízunk benne, hogy Ukrajna kormánya és végrehajtó hatalmi szervei, így Kárpátalja minden szintű önkormányzata nemcsak részleges döntéseket hoz, hanem további lépéseket tesz annak érdekében, hogy a jogszabály előírásainak megfelelően a magyar nyelv teljes mértékben regionális nyelvi státussal rendelkezzék azokban a közigazgatási egységekben, ahol a magyarok aránya eléri a 10 százalékot.
Aggasztónak tartjuk egyes ukrajnai politikusok azon kijelentéseit, amelyek szerint a törvény csak az orosz kisebbségre vonatkozik és más nemzetiségek esetében bevezetése nem indokolt - zárul a közlemény.
OS, MTI, fidesz.hu