Kövér László szerint, csak az önmagukra büszke nemzetek lehetnek erősek
Mert a XXI. század Európájában egy összetartó kis nemzet is lehet nagy. A nagy nemzet nagyobb egyén, de a kis nemzet lehet nagyobb egyéniség. Egyéniségének kifejtésén – azon, hogy megtudja-e saját értékeit találni és azokat a világnak felmutatni – múlik, hogy elér-e valamit.
Fel kell ébresztenünk magunkban azt a tudatot, hogy egy nép ma már nem annyit ér, amennyi lelket számlál, hanem amennyit tesz az egész emberiség javára. Európa valaha volt nagysága a jelenben, a szemünk láttára válik egyre viszonylagosabbá. A válság változást követel. Európa nem újra nagy kell legyen, hanem tökéletes. És mély! Mutassuk hát meg, milyen nagyszerű mélységek vannak ilyen kicsi tengerszemekben, mint mi vagyunk. Ahogy a kiváló magyar író, Németh László fogalmazott: „Nőni azonban nemcsak kifelé lehet; barázdálódhat, színesedhet, tömörülhet, mélyülhet elért határain belül is az élet, s Európa éppen egy ilyen befelé irányuló, barázdálódó növés előtt áll.
Részlet, Kövér László, az Országgyűlés elnöke Lentiben, az I. Kerka-Mura Ifjúsági Találkozón elhangzott beszédéből
koverlaszlo.hu, MTI
Orbán Viktor: Ha igazi hazát akarunk...
Ha igazi hazát akarunk, akkor mindenkinek magában kell végrehajtania azt a változást, amellyel végérvényesen a becsület, a haza, a szorgalom, és a munka mellé állunk.
… Magyarországnak nincs más dolga, mint követni olimpikonjait. Nincs más dolga, mint az, hogy az olimpikonok példáját követni akaró gyermekeket neveljen. Magyarországnak nincs más dolga, minthogy saját olimpiai hőseinek oldalára álljon, de minden nap.
Orbán Viktornak a magyar olimpikonok kitüntetésekor mondott beszédéből a Parlament kupolatermében - 2012. szeptember 18.
Véget ér a zsebszerződések időszaka
A kormány célja, hogy másfélszeresére növelje a mezőgazdaságból élők számát - mondta a vidékfejlesztési miniszter. Fazekas Sándor elmondta, mindenkinek önbevallást kell majd készítenie arról, hogy mennyi földje van, ami véget vet a zsebszerződések korszakának.Fazekas Sándor azt mondta: ezzel véget ér a zsebszerződések időszaka, mert látható lesz, kik a valódi tulajdonosok. Az erről szóló törvényt még idén benyújtják - tette hozzá.
A kormány célja, hogy másfélszeresére növelje a mezőgazdaságból élők számát, erre a minisztériumban már kész tervek vannak - hangsúlyozta Fazekas Sándor, aki szerint félmillió foglalkoztatottról 750 ezerre lehet emelni a kifejezetten a mezőgazdaságból élők számát.
Fazekas Sándor sikeresnek értékelte a dinnyekereskedés közelmúltbeli szabályozását. A miniszter cáfolta a kartellgyanút, és kiemelte: a piacon rend van, ráadásul a nagybani piacok környékén már nem lehet számlatömböt kapni, a többség a legalitás útjára lépett. Fazekas Sándor szerint ezzel a dinnyeneppereket sikerül kiszorítani a piacról.
inforadio.hu
Határon átnyúló egészségügyi együttműködés EU-forrásból
A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (DEOEC) és a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház együttműködésének eredményeként a két intézmény uniós támogatással fejleszti a szülészeti és nőgyógyászati ellátást. Az erről szóló dokumentumot hétfőn Debrecenben írták alá a két fél képviselői.
A Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013. (www.huro-cbc.eu) megvalósítása mindkét országban kiemelt fontosságú - mondta Tóth Attila, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke és Stef Mihai Adrian, a Szatmár Megyei Tanács elnöke az aláírást megelőző sajtótájékoztatón.
Az elnyert 1,96 millió euró összegű támogatást az intézmények egyebek között egészségügyi eszközök beszerzésére, infrastruktúra-fejlesztésre fordítják - jelezte Tóth Zoltán, a DEOEC női klinikájának igazgatója és Matiz Vasile, a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház nőgyógyászati osztályvezető főorvosa.
Tóth Zoltán hozzátette: a DEOEC szülészeti és nőgyógyászati klinikáján a műszerbeszerzésre fordítható 251.965 eurós összegből lehetővé válik - többek között - a legkorszerűbb sebészeti műtőasztal beszerzése, ahhoz szükséges eszközökkel, valamint laparoszkópos felszerelések vásárlása.
Az épületberuházásra elnyert 1.181.511 euróból összkomfortos kórtermek, egyágyas szülőszobák létesítése, vizesblokkok kialakítása, a klíma és tűzvédelmi rendszer korszerűsítése valósulhat meg - tájékoztatott a professzor.
A Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház 294.188 eurós összegből berendezésekkel, eszközökkel fejleszti egészségügyi ellátó rendszerét - fűzte hozzá Matiz Vasile főorvos.
Kalapáti Magdolna, a VÁTI Nonprofit Kft. igazgatója a határon átnyúló projektek stratégiai céljaként jelölte meg, hogy közelebb hozzák egymáshoz a határ menti régiókban élő embereket és az ott működő szervezeteket. A pályázatoknál prioritásként veszik figyelembe a határ menti infrastruktúra-fejlesztést és a gazdasági kohézió erősítését - jegyezte meg.
Az igazgató elmondta azt is, hogy a négy magyarországi, illetve négy romániai megyét érintő projekteket - köztük a debreceni és a szatmárnémeti közötti együttműködést - az Európai Regionális Fejlesztési Alap 85 százalékban támogatja. A társfinanszírozást a két állam biztosítja, míg a pályázóknak magyar részről öt százalék, román részről két százalék önerővel kell rendelkezniük.
MTI - fidesz.hu
A Beneš-dekrétumokról tárgyal az Európai Parlament szakbizottsága
Brüsszelben szeptember 20-án vitatják meg a Beneš-dekrétumok ellen benyújtott petíciót. Juhász Imrét, európai jogi szakjogászt, a petíció egyik kezdeményezőjét kérdeztük az előzményekről és a várható eseményekről. Magyar kezdeményezésre szeptember 20-án vitatja meg az Európai Parlament Petíciós Bizottsága azt a Beneš-dekrétumok elleni beadványt, amelyet két magánszemély adott át Brüsszelben a szakbizottság elnökének ez év januárjában.
A Beneš-dekrétumokat fenntartó szlovákiai jogszabály ellen Hahn-Seidl Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője és dr. Juhász Imre PhD európai jogi szakjogász adott át petíciót Brüsszelben Erminia Mazzoni szakbizottsági elnöknek.
A civil kezdeményezést - amelynek célja, hogy az Európai Unió érdemben foglalkozzon a jelenleg is érvényben lévő, diszkriminatív intézkedéseket tartalmazó Beneš-dekrétumokkal, továbbá gyakoroljanak nyomást az azokat fenntartó jogszabályok megszüntetése érdekében -, Bagó Zoltán Fideszes EP- képviselő karolta fel. Hosszas egyeztetés és szakmai lobbi eredménye, hogy az Európai Parlament Petíciós Bizottsága szeptember 20-i ülésének napirendjére tűzte a Beneš-dekrétumok ellen benyújtott petíciót.
Dr. Juhász Imre a petíció szerzője a Felvidek.ma hírportálnak elmondta, hogy nem először próbálták meg a döntéshozók figyelmét felhívni a témára.
„Ez a második próbálkozás, 2008 áprilisában egy nagyobb társadalmi megmozdulás keretében átadott petíció ugyanis nem járt sikerrel. Akkor 170 civil szervezet nevében közel 50 ezer aláírással nyomatékosított a Beneš-dekrétumok elleni petíciót nyújtottak be civilek és közéleti személyiségek a Strasbourgban az Európai Unió Parlamentjéhez, köztük Wittner Mária országgyűlési képviselő, Andrásfalvy Bertalan volt kulturális miniszter, Fehér Csaba szlovákiai és Hunyadi István strasbourgi történész, Hahn-Seidl Alida a Hunnia Baráti Kör részéről és jómagam az egykori Civil Jogász Bizottság tagjaként.
A jogfosztó rendeletek ellen tiltakozó dokumentumban többek között kértük, hogy az Európai Parlament tűzze napirendre a Beneš-dekrétumok, a Szlovák Nemzeti Tanács és egyéb (cseh)szlovák hivatalos szervek által a kérdéses időszakban alkotott, és a magyar és német kisebbséget súlyosan diszkrimináló jogszabályok ügyét, valamint a parlament vizsgálja meg azok európai uniós jogrendszerrel való összeegyeztethetőségét. A petíció átadását akkor világszerte tüntetések kísérték, békés tiltakozást tartottak Szlovákia helyi nagykövetségeinél Európa számos városában, az Egyesült Államokban és Kanadában is" – emlékezik Juhász Imre.
A dekrétumok egy része összeegyeztethetetlen az uniós alapszerződéssel és az alapjogi chartával, ennek ellenére a szlovák parlament 2007-ben, már uniós tagállamként, erősítette meg sérthetetlenségüket, mintegy kőbe vésve azokat az emberi jogi jogsértéseket, amelyek 1945-ben, az akkori Csehszlovákiában élő magyarok és németek ellen irányultak.
„Az Európai Uniót jellemzi, hogy szava sem volt eddig a kollektív bűnösség elve alapján készült jogszabályok szlovákiai megerősítése kapcsán. Az új petíció felépítésében, jogi érvrendszerében is más, mint az előző" – mondja Juhász Imre.
Hozzátette: „Igyekeztük a gyermekbetegségeket kiküszöbölni és megelőztük néhány ismert, az érdemi vizsgálatot elutasító EU-s panel alkalmazásának a lehetőségét. Fontos megemlíteni, hogy míg Csehország uniós csatlakozásakor az EU vizsgálta a Beneš-dekrétumokat, Szlovákia esetében ez már nem történt meg.
Az egykori Csehszlovákia két utódállamának 1945-ben sem volt azonos a jogrendszere, mint ahogy nem azonos ma sem. A Beneš-dekrétumokat nem szabad egyfajta jogtörténetként szemlélni, hiszen nagyon sok tekintetben ma is az élő jog részét képzik (pl. szlovák háborús bűnösök büntetlensége), és a dekrétumok következményeit ma is elszenvedi a felvidéki magyarság, akárcsak a negyvenes éveket követően. Ezek miatt is fontos, hogy az Európai Unióban most napirendre vették a kérdést" - tette hozzá az európai jogi szakjogász.
A petíció benyújtói bíznak benne, azzal, hogy most az EP napirendre tűzi ezt a kérdést, nemzetközi figyelmet kaphat a téma és sikerül a bizottsági meghallgatáson a Beneš-dekrétumok megtárgyalását egy szakmai vitává tenni.
A szeptember 20-i brüsszeli meghallgatás történéseiről az eseményt követő héten sajtótájékoztatón és konferencián számolnak be a résztvevők. Hogyan tovább felvidéki Magyarság? címmel a Hunnia Baráti Kör konferenciát szervez szeptember 29-én, szombaton 14 órától Budapesten a Polgárok Háza Dísztermében (1089 Budapest, Visi Imre u. 6.), amelyre szeretettel várnak minden érdeklődőt. Ez a tanácskozás is azon konferenciák sorába tartozik, amelyeket a Beneš-dekrétumok 2007-es szlovákiai megerősítésének évfordulója tájékán, 2008 óta minden évben megrendeznek a szervezők.
A konferencia pontos programját bővebben Eseménynaptárunkban találják.
http://www.felvidek.ma/idopont/esemenyek/details/2305-hogyan-tovabb-felvideki-magyarsag
Felvidék.ma
Gyurcsány Ferenc és kormánya nem volt beszámítható állapotban
Rogán Antal szerint 2008-ban a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodásnak radikális megszorító intézkedések lettek az eredményei. Erről a Fidesz frakcióvezetője hétfőn napirend előtti felszólalásában beszélt a parlamentben. A kormánypárti politikus a megszorító intézkedések közé sorolta, hogy a szocialista kormányok 2009-ben eltörölték a 13. havi nyugdíjat és bért, megszavazták az ingatlanadót, jelentősen megemelték a személyi jövedelemadót (szja), illetve bevezették a félszuperbruttót.
Rogán Antal felidézte, 2008. október 9-én Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azzal hívta fel a Nemzetközi Valutaalap központját, hogy „elszabadult a pokol, jöjjön az IMF!” A frakcióvezető hozzátette, ha jól értelmezi a mai MSZP-s szóhasználatot, mindezt valahogy úgy kellene lefordítani, Simornak azért kellett 2008-ban az akkori pénzügyminiszter helyett felhívni a washingtoni IMF-központot, mert Gyurcsány Ferenc és kormánya, illetve a mögötte álló parlamenti többség „nem volt beszámítható állapotban”.
Az akkori IMF-tárgyalás következményeiről szólva elmondta, 2008 októberét követően az akkori magyar kormány gazdaságpolitikai intézkedéseiben radikális megszorítások jelentek meg, például 2009-ben eltörölték a 13. havi nyugdíjat, amivel mintegy nyolc százalékkal csökkentették az akkori nyugdíjasok nyugdíját, és eltörölték a 13. havi bért, amivel több mint nyolc százalékkal csökkentették a közszférában dolgozók fizetését.
Úgy folytatta, az akkori kormányzat jelentősen megemelte a személyi jövedelemadót, és bevezették az úgynevezett félszuperbruttót. Ez a Bajnai-kormány egyik igazán nagyszerű találmánya volt, hogy az embernek még azután is adóznia kellett, amit egyébként jövedelemként meg sem kapott – fogalmazott a nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője. Rogán Antal kitért rá, a szocialisták ugyanebben az időszakban benyújtották a parlamentnek az általános értékalapú ingatlanadóról szóló törvényt, ami végül nem valósult meg.
Az itt ülő MSZP-s képviselők miért szavazták meg akkoriban a nyugdíjak vagy a bérek csökkentését, az ingatlanadó bevezetését, vagy a személyi jövedelemadó jelentős megemelését? – tette fel a kérdést Rogán Antal, hozzátéve, talán azért, „mert úgy gondolták, sok volt az emberek nyugdíja, a közszolgák bére, vagy nem fizetnek a magyar állampolgárok elég adót.”
A fideszes honatya az akkori adatokat ismertetve elmondta, 2007-ben a munkanélküliség körülbelül 320 ezer fő körül mozgott, amely 2009 végére 470 főre emelkedett. A foglalkoztatási rátáról szólva arról beszélt, 2007-2008 fordulóján hazánkban 50,7 százalék körül mozgott, 2009-2010 fordulójára viszont 49,2 százalékra esett. Magyarországon sokkal több ember veszítette el az állását ennek a gazdaságpolitikának az eredményeként, mint ahány munkahelyet meg tudtak őrizni a szocialisták – összegezte gondolatait Rogán Antal.
A fideszes honatya végül arról beszélt, „elgondolkodtató” az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a központi költségvetés eladósodásáról augusztusban közölt jelentése, amelyben az olvasható, hogy a szervezet szerint 2008-ban szükségtelen lett volna olyan nagy sürgősséggel megkötni az IMF-megállapodást, mert a központi költségvetés akkori adóssághelyzete ezt nem tette indokolttá.
Mi a Fidesz képviselőcsoportjában azt gondoljuk, ezek alapján válaszolniuk kell, miért volt akkor olyan sürgősen szükség a nyugdíjak és a fizetések csökkentésére, ezért az Országgyűlés gazdasági bizottságának jövő heti ülésén az ÁSZ és az akkori pénzügyminiszter jelenlétében ezt a kérdést mindenképpen szeretnénk megvitatni – zárta felszólalását Rogán Antal.
fidesz.hu
A Kárpát-medence egységes oktatási tér
A magyar kormány számára rendkívüli jelentőségű, hogy szülőföldjén saját nyelvén tanulhasson a magyarság - hangsúlyozta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára hétfőn Csíkszeredában, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) központi tanévnyitó ünnepségén.
"A Kárpát-medence egységes oktatási tér, függetlenül az országhatároktól, és mi ebben a térben szeretnénk a magyar hallgatók számára magas szintű képzést biztosítani" - mondta az államtitkár.
Hozzátette: az oktatáson túlmenően az egyetemnek fontos közösségszervező szerepe is van, a kulturális és tudományos élet számára is teret biztosít, segíti a modernizációs törekvéseket. Budai kiemelte: fontos lenne a Székelyföld jövőformáló kezdeményezéseit összehangolni, ezért is tartja fontosnak, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium erre irányuló kezdeményezése pozitív visszajelzést kapott.
"A júliusban Magyarországon megtartott Székely Kerekasztal és a mai agrár-innovációs fórum egy olyan párbeszédnek adhat újabb lendületet, amely összefoghatja a térség modernizációs kezdeményezéseit. Ezek a fejlesztések elképzelhetetlenek egy jól képzett szakmai gárda nélkül" - mondta az államtitkár.
Dávid László rektor a Csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Kar aulájában tartott ünnepségen rámutatott: a Sapientia első alkalommal rendezhette meg akkreditált intézményként a tanévnyitóját.
"Románia legjobb magánegyetemét választottátok, azt az egyetemet, amely párhuzamosan fejlesztett, támogatta a fiatal oktatóit, tanította a fiatalokat, és nem utolsó sorban kereste azt, hogy miként lehetne leginkább hasznára ennek a közösségnek" - mondta a rektor az elsőéves hallgatókhoz intézve szavait.
A magyar állam által finanszírozott - Romániában jogilag a magán oktatási rendszerhez tartozó - egyetemen mintegy kétezer hallgató, köztük 671 gólya kezdte meg hétfőn a tanévet.
A három helyszínen - Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - 28 alapképzési szakon és négy kihelyezett mesteri szakon kezdődött meg az oktatás a Sapientián. Újdonság a marosvásárhelyi karon induló tájépítészet szak, amelyik illeszkedik az ott működő kertészmérnöki szakhoz és a kampusz 27 hektáros területének adottságaihoz.
A Sapientia EMTE intézményi akkreditálásról szóló törvényt 2012 elején fogadta el a román parlament: ezáltal vált lehetővé hogy az egyetem államvizsgát szervezzen az akkreditált szakokon és oklevelet állítson ki az itt végzett hallgatóknak.
A Sapientia EMTE-t a magyar történelmi egyházak által 2000-ben bejegyzett Sapientia Alapítvány hozta létre. Az egyetem 2001-ben ideiglenes működési engedéllyel kezdte meg tevékenységét. A magyar kormány és az Országgyűlés 1999-ben döntött úgy, hogy támogatja az önálló erdélyi magyar egyetemi oktatást, és létrehozza az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet.
MTI-fidesz.hu
Akadálymentes lesz a választás
A választási eljárási törvény egyik legfontosabb alapelve, hogy minél többen vehessenek részt Magyarországon a választásokon, és minél nagyobb felelősséggel adhassák le a szavazatukat – mondta el Lázár János Kósa Ádámmal közösen tartott sajtótájékoztatóján. Kósa Ádám fideszes EP-képviselő fontos előrelépésnek nevezte, hogy a törvény előírná, hogy szavazókerületenként legalább egy szavazókört akadálymentessé kell tenni.
Így a választási eljárási törvény nagyobb lehetőséget biztosít a választáson való részvételre, annak a nagyjából 600 ezer magyar honfitársunknak, akik valamilyen fogyatékkal élnek – mondta el Lázár János.
Emlékeztetett, Kósa Ádám hosszú évek óta lobbizik azért, hogy a választások és más alapjogok gyakorlása könnyebb, hozzáférhetőbb legyen minden fogyatékkal élő honfitársunk számára. Ezért várhatóan a törvényjavaslat jelentős könnyítéseket tartalmaz számukra – húzta alá az államtitkár. Szeretnénk lehetővé tenni, hogy minden településen akadálymentes legyen a választás. A választási eljárás és a választási eljárási törvény teljes akadálymentesítésén leszünk mind az elektronikusan történő joggyakorlás, mind a személyes voksolást tekintetében is – hangsúlyozta a politikus.
Lázár János elmondta, a tervek szerint legalább három szakaszból fog állni a választás; a választási feliratkozásból, a kampány időszakából, és a magából a szavazási napból. Mindhárom esetben speciális szabályokat alkotunk a fogyatékkal élők közössége számára – fűzte hozzá. Az államtitkár ezeket a szabályokat európai értelemben egyedülállónak nevezte, mert a jogok minden típusa itt fog először összeállni egységes rendszerré.
Kósa Ádám emlékeztetett, a korábbi választási eljárási szabályok semmilyen formában sem feleltek meg a fogyatékossággal élő emberek igényeinek. Ez nyilvánvaló, köztudott dolog volt – jegyezte meg. A jelnyelven kommunikáló EP-képviselő azt is közölte, a választási eljárási törvénytervezet tartalmazza, hogy a látássérültek Braille-írásos választási segédletet kapnak majd, hogy önállóan tudják leadni szavazatukat.
Eddig csak kísérővel tudtak szavazni, mely megsérti a választási titok jogát – fűzte hozzá. Fontos előrelépésnek nevezte azt is, hogy a törvény előírná, hogy szavazókerületenként legalább egy szavazókört akadálymentessé kell tenni. A képviselő ezt szintén fontos előrelépésnek tartja, mert eddig csak a mozgóurnás megoldás volt biztosítva az érintetteknek – fejtette ki Kósa Ádám.
A fideszes EP-képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárási törvényjavaslat akadálymentességet biztosít az információhoz való hozzáféréshez is. A politikus arról is beszélt, hogy nemcsak magát a szavazást, hanem az előzetes tájékozódást is akadálymentessé kellene tenni. Példaként említette, hogy a választási hivatal honlapja jelenleg csak a látássérülteknek akadálymentes, ezért a jövőben a hallás- és az értelmi sérülteknek is biztosítani kell az információkhoz való teljes körű hozzáférést. A tervek között szerepel továbbá az egész választási eljárás és a kampány akadálymentesítése is – mondta el Kósa Ádám.
Újságírói kérdésre válaszolva Lázár János elmondta, azt fogja indítványozni, hogy szűnjön meg az ajánlószelvény-gyűjtés, így egyszerűsödne a rendszer, és nemzetközi példák alapján tesznek majd javaslatot arra, hogy mi legyen helyette. Az államtitkár aláhúzta, az európai joggyakorlat több megoldást is ismer a jelöltállításra, példaként említette néhány száz aláírás összegyűjtését, kauciót, korábbi országgyűlési képviselők vagy közéleti személyiségek ajánlását, vagy azt, hogy a már parlamentben levő pártoknak ne kelljen aláírást gyűjteniük. "Sokkal könnyebb lesz jelöltté válni, mint volt az elmúlt 22 esztendőben" – jegyezte meg.
Kérdésre válaszolva Lázár János arról tájékoztatott, hogy a feliratkozás általános választástól általános választásig terjed, és 2013 szeptemberétől indul. Az első időszakban, amikor az időpontok egymástól nem válnak el, egy feliratkozással három választásra jelentkezik be valaki 2014-re, az országgyűlési, az európai parlamenti és a helyhatósági választásokra – fejtette ki.
fidesz.hu
A magyar állampolgárság jogos örökség
Hende Csaba védelmi miniszter vasárnap beiktatta hivatalába Gergátz Istvánt, Magyarország sarasotai tiszteletbeli konzulját és jelen volt 14 új magyar állampolgár eskütételénél a floridai Venice Petőfi Magyar Klubházában. Gergátz István doktor, aki korábban New Orleansban volt tiszteletbeli konzul, az Észak-Floridában élő, mintegy 50 ezres magyarság képviselőjeként fog eljárni a jövőben.
A honvédelmi miniszter az eskütevőknek kijelentette, hogy a magyar állampolgárság nem ajándék, hanem juss, jogos örökség, amelyért a jelenlévők és felmenőik a vérükkel és a munkájukkal szolgáltak meg. "Arra kértem őket, hogy éljenek az állampolgári jogaikkal, tegyenek meg mindent a választott hazájukért, Amerikáért és az óhazájukért, szülőföldjükért, Magyarországért" - nyilatkozott Hende Csaba.
A miniszter kitért arra, hogy Magyarország legszorosabb szövetségese az Egyesült Államok és hogy az új állampolgárok különleges helyzetben vannak, mert Amerikában ők értik a legjobban a magyarokat és Magyarországot, a magyar állampolgárok közül pedig ők ismerik a legjobban Amerikát, ami "nagyon komoly szerepre predesztinálja" őket.
MTI-fidesz.hu
Áder János: Recsk a kommunista rezsim kegyetlenségének jelképévé vált
Recsk nemcsak egy internáló tábor volt, hanem akárcsak az Andrássy út 60., a kommunista rezsim kegyetlenségének jelképévé vált - jelentette ki a köztársasági elnök szombaton az egykori recski kényszermunkatábor területén kialakított Nemzeti Emlékparkban tartott megemlékezésen.Annak szimbólumává vált Recsk, hogy hová vezet, ha ember az emberre, magyar a magyarra támad egy emberellenes, elvakult, diktatórikus politikai eszme nevében - mondta Áder János. Ugyanakkor ma is élnek olyanok, akik a Recsken történteket relativizálják. Ezért újra és újra ki kell mondani, hogy a bűnt bűnnek, a bűnösöket bűnösnek, az áldozatokat pedig áldozatnak tekintjük - tette hozzá az államfő.
Áder János hangsúlyozta, hogy Magyarország köztársasági elnökeként fejet hajt az áldozatok emléke, az önkény által kegyetlenül megalázottak, meghurcoltak, a kommunista hatalom nevében elpusztítottak és a túlélők előtt. Mindazok előtt, akiknek nem volt más bűnük, mint, hogy a diktatúra gépezete "kiiktatandóknak", elpusztítandó ellenségnek tekintette őket.
A recski tábor a diktatúra pokla volt, ahová nemcsak azért deportálták az embereket, hogy megfosszák őket szabadságuktól, hanem azért, hogy emberi méltóságukat, és akár az életüket is elvegyék tőlük. Mindennapos volt a megaláztatás, a kínzás és a halál. A szocialista önkény ÁVH-s gyilkosainak módszeres kegyetlensége vetekedett a náci rendszer hóhérainak embertelenségével - fűzte hozzá. Áder János felidézte, hogy az internáltak között volt tanár, bányász, mérnök, földműves, orvos, költő és kétkezi munkás, és akadt köztük, aki korábban a náci lágerek poklát is megjárta.
Ugyan sokféle emberek voltak, ám Recsken mégis közössé vált a sorsuk. Mindannyian magyar emberek voltak, akikkel szemben a proletárdiktatúra nevében követtek el aljas indokból, előre megfontolt szándékkal embertelen tetteket - hangsúlyozta az államfő. Ebben a helyzetben a fiatalabb nemzedéknek újra és újra el kell mondani, hogy a kommunista diktatúra önkényuralmi gépezete a fanatikus gyűlöletre épült.
Az elnyomásra, az elfojtásra, az elhallgattatásra. A rettegés, a fenyegetettség érzése, a létbizonytalanság pedig a recski tábor bezárása után is a magyar társadalom mindennapi rossz élménye maradt - mutatott rá az államfő. Úgy fogalmazott: A recski munkatábor "közös szenvedéstörténetünk és közös újjászületésünk része. Eleven bizonysága annak, hogy amit akár személyesen, akár közösségként sikerül túlélünk, az erősebbé tesz minket."
Krasznay Béla, az egykori rabokat tömörítő Recski Szövetség elnöke, aki felidézte, hogy már csupán 19-en vannak életben az egykori foglyok közül, ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a felnövekvő nemzedékekkel meg kell ismertetni a Recsken történteket, mert csak a történelmi alapokra, a múlt alapjaira építhetnek életképes nemzetet a jövő generációi.
A megemlékezés végén Áder János, Boross Péter volt miniszterelnök, Orbán Viktor kormányfő nevében Tellér Gyula főtanácsadó, illetve pártok, önkormányzatok, társadalmi szervezetek képviselői, az áldozatok hozzátartozói, barátai és egykori rabok megkoszorúzták a kényszermunkatábor helyén állított emlékművet.
A recski táborban 1950 és 1953 között mintegy 1300-an raboskodtak. A tábort 1953-ban Nagy Imre miniszterelnök szüntette meg.
MTI-fidesz.hu