Szentesi Zöldi László: Proli
Ismerős? - Kicsit hosszú, de nagyon érdemes elolvasni!
Szentesi Zöldi László: Proli
Így nevezzük őt, és még véletlenül sem proletárnak vagy melósnak, esetleg munkásembernek. A proli mindezek selejtje, tudatlan és rosszindulatú lény.
Óvatos becsléssel azt mondjuk, inkább milliószámra, mint százezrével fordul elő hazánkban, és korántsem a nagyvárosokban, a kommunizmus évtizedei alatt mindenhol elterjedt. Igazi közege mindenesetre Budapest, itt szó szerint percenként botlunk prolikba, ha akarunk, ha nem.
Ha a proli lényegét óhajtjuk meghatározni, ezek a szavak jutnak eszünkbe: hőbörgés, irigység, hazudozás, igénytelenség, sunyiság, rosszindulat. Ebből a pompás koktélból keverték ki őt, és bármi történjék is vele, ezek a tulajdonságai beleivódtak lényébe, ahogyan az anyaföld is beszívja a radioaktív esőt.
Állandóan panaszkodik. Valahogy úgy kanyarítja a szót, hogy belásd, mindannyian áldozatok vagyunk. Megállás nélkül fröcsög belőle a gyűlölet, és rögtön ki is mondja, amire közben gondol.
Útfelújítás a Rákóczi úton? „Rohadjon meg, aki kitalálta!” Határon túli magyarok? „Felőlem megdögölhet az összes!” Eleve úgy tekint a világra, hogy csak a rosszat vegye észre belőle. Semmilyen szép és nemes körülmény nem érdekli, észre sem veszi, mert lelki beállítottsága negatív, intrikus.
Ha valahol rosszat észlel, harsányan közzéteszi, és legbelül elégedetten nyugtázza, hogy tessék, ez sem működik, az élet őt és az ő sötét világképét igazolja minden áldott percben. Igen, a világ rossz, és neki is rossznak kell lennie, különben felfalják, gondolja, és nagyot böfög a sör mellé.
És beszél, egyre csak beszél. A rossz pesti jassz az anyanyelve, de annak is az ócska, Kádár-korszakbeli változata. Olyanokat mond, mint „köcsög, ötker, hatker, Jugóba járni, faszikám, bevállalós, nem-e lehetne-e megoldani okosba” és így tovább.
Vezetés közben Sebestyén Balázst hallgatja a rádióban, teljesen szinkronban van vele, szereti és értékeli a kereskedelmi rádiózást. Gyakran idézi Hofit, ilyenkor hangosan felröhög, olcsó műfoga megcsillan a napfényben. Nadrágja farmer, lábán szandál, pólója közönséges fekete darab, otthon még tizenöt ilyet tart, és mindennap felvesz egy újat, hónap közepén aztán az élettársa elébe teríti a frissen kimosottakat.
A proli mindig hazudik. Pontosabban szólva, nem tudod, mikor hazudik öncélúan és mikor hazudik valamilyen kifejezett céllal. Talán ő sem tudja, mikor éppen miért nem mond igazat, de miután teljesen hülyének tart, nem is fontos a számára, mit gondolsz erről. Mások történeteit csomagolja a sajátjaként, de csak akkor, ha ő jól jön ki belőle. Párbeszédre képtelen, amíg te beszélsz, ő erőt gyűjt, aztán folytatja, ahol abbahagyta, nem reagál a te mondandódra.
A proli lételeme a szabályok áthágása. Semmilyen előírást nem tart be, úgy gondolja, hogy a világ szemfülesekre és balfácánokra osztható, és ő értelemszerűen nagyon okos, mert nem tartja be az előírásokat. Önképének lényege a vélt élelmesség.
Nem az igazság keresése hajtja, hanem a kiskapukat nyitogatja. Úgy tartja, hogy az előírásokat gazdag és szerencsés rohadékok hozzák, de ő, a kisember, sokkal okosabb náluk, és egyszerűen csak az életben maradásra törekszik, amikor senkit és semmit nem tisztelve átgázol az akadályokon.
Szerinte szemesnek áll a világ, lelkiismeretről, kötelességről soha nem hallott. Az emberek többségében a szellemi és testi erőfeszítések tiszteletet ébresztenek, benne viszont irigységen kívül semmit sem kelt a Nobel-díjas tudós vagy az olimpiai bajnok jelenléte.
Kulturális ízlése alantas és felszínes. A művészeti ágak közül csak és kizárólag a zenét képes értelmezni, persze azt is csak díszletként, semmit nem akar és nem is tudna megfejteni, megérteni belőle.
Régen Zámbó Jimmy volt az istene, most Kis Grófo. Ha ellágyul, a dalban az olcsó érzelmeket, a hamis szentimentalizmust, ha jó a kedve, a pattogós ritmusokat keresi, persze a létező legócskább hangszerelésben és előadásmódban: a hatásos, primitív megjelenítést végtelenül szépnek érzi.
A proli képtelen halkan, visszafogottan hallgatni a kedvenc zenéit. Autójából ordít a lakodalmas és a tuctuc, falunapon és majálison az ő kedvéért tekerik csutkára a hangerőt, és jól is teszik, beszélgetni úgysem szokott, legalább hadd kábuljon.
A proli húsz éve ugyanabba a kocsmába jár, ott piál és hangoskodik. Ha kell, strandpapucsban is leugrik egy pofa sörre. Mindig ugyanarról van szó: tegnapi és mai lerészegedések, egymás feletti kárörvendés, és persze politika orrba-szájba.
A proli mindig bölcselkedik, ez a kocsmai alapállása, fitogtatja jólértesültségét. Ha magánál műveltebbel találkozik, igyekszik felzárkózni, persze nem műveltségben, csak dumában. Holtbiztos recepteket tud az ország megmentésére, ezeket haladéktalanul közli is a barátaival.
Aki jól néz ki, nyugalmat és erőt sugall, a proli természetes ellensége. Egyszerűen nem bírja elviselni a szellemi jelenlétet, sunyi gyűlöletet táplál minden olyan politikus iránt, aki nem hízeleg neki, a prolinak. Időlegesen azt a pártot támogatja, amelyik a leginkább felébreszti benne rossz tulajdonságait.
Az időleges jelző egyáltalán nem véletlen: a proli soha nem horgonyoz le egyetlen gondolat, eszme vagy irányzat mellett sem. A politikát remények és csalódások váltakozásának látja, a közélet semmilyen más elemét nem érti, nem fogja fel. Mindig a markát tartja, az államtól azt várja, hogy adjon neki valamit.
Előszeretettel szavaz új mozgalmakra, amelyek megszédítik demagóg ígéreteikkel, hogy aztán újabb kedvencet keressen magának. Túlságosan persze azokban sem hisz, és mert az irigysége mindennél erősebb, kárörvendve nézi a hanyatlásukat, és úgy beszél róluk, mintha pár hónappal azelőtt nem rájuk szavazott volna. Ha leleplezik, a proli sóhajtva csak ennyit mond: bennük is csalódtunk…
Ha gazdag a proli, magát vállalkozónak nevezi. Vagy rejtélyesen mosolyog, amikor a foglalkozását kérdezed. Különféle cégeket vezet, és két-három percen át is magyarázza, egészen pontosan mivel foglalkozik. De valahogy nem áll össze az egész. Céges tanácsadás, alkatrészek, cégalapítás, vámügyek, export-import, nyersanyag, híradástechnika. Minden érdekli, mindent forgalmaz, mindent vásárol. Lassan, lomhán mozog, ahogyan példaképeitől, a nála módosabb vérbarmoktól elleste. Meggyőződése, hogy a gazdag embernek már nem kell kapkodnia semmi és senki után. Úgyis minden és mindenki megvásárolható a világon.
Ha sportol a proli, nagyon fontos számára minden külsőség. Elsősorban a saját külseje. Naponta egy-két órát tölt az edzőteremben, állhatatosan gyúr, kondizik, hosszan elnézegeti magát a tükörben. Meg is látszik az eredmény: látványos konditermi izmai vannak, kigyúrt, gyönyörűen kidolgozott a teste, igaz, a lába továbbra is pipaszár.
Olyan ruhákat is visel, amelyek felsőtestén kidomborítják a lényeget, nagyon kedveli például az izompólót. Szedeti a szemöldökét, szőrtelenít, szoláriumba jár. Nyári cipőhöz soha nem húz zoknit.
Tetoválása nonfiguratív motívumokból áll. Látványos megjelenéséhez azonban – furcsa kontrasztként – vagy bőgő baromhang, vagy selypes motyogás járul, amit azonban ő férfiasnak, illetőleg intellektuálisnak gondol, és a saját köreiben igazat is adnak neki.
Ha autót vezet a proli, akkor úgy van vele, hogy verseny az élet, és neki is életben kell maradnia. Soha nem enged be senkit maga elé a másik sávból, mereven maga elé bámul, mintha észre sem venne, közben persze tökéletesen észleli, hogy ott vagy.
Néha finoman gázt is ad, éppen csak annyit, hogy garantáltan ne férj be elé. A proli habozás nélkül beáll a mozgássérült helyekre, olykor keresztbe, hogy úgy tűnjön, rendkívül siet, vagy egyszerűen csak azért, hogy egyszerre két helyen is elfoglaljon, mert neki az jár.
Ha bármilyen nehézsége támad a közlekedésben, például várnia kéne fél percig, amíg kifordul elé egy parkoló autó, válogatott szidalmakat zúdít a másik emberre. Ilyenkor nyaki erei kidagadnak, és szidja az anyádat, és biztos lehetsz abban, hogy rosszabb a kocsid az övénél, ezt is belefoglalja mondanivalójába.
Ha a proli nő, mindig és mindenütt cigarettázik, ízléstelenül és harsányan festi magát, és domborulatait gondosan közszemlére teszi. Nagyon trágár a beszéde, harsányan és válogatás nélkül jár a szája, egyáltalán nem zavarja, hogy az ajkáról elröppenő mocskos kifejezéseket bárki meghallhatja.
Intrikus, pletykás és rosszindulatú, kibeszél másokat, akivel éppen együtt van, azzal kórusban szidja a távollévőt, majd a távollévő társaságában az előbbit.
Szerelmi élete érzelmi végletek között ingadozik: látványos, nyálas ellágyulásokkal és őrjöngő hisztériával közeledik partneréhez. Minden proli nővel töltött perc egy-egy életdráma, ahol azonban a főszerepet nem Ruttkai Évákra, hanem az ekhós szekéren terpeszkedő mosónőre szabták.
A prolinak nincsen apja, se anyja, se Istene, se hazája. Embernek hitvány, magyarnak alkalmatlan. Itt él köztünk, vegetál. Társadalmi, közösségi ügyekben tökéletesen használhatatlan.
Ami a közösségé, azt semmire sem tartja, nem épít, csak rombol. Általában adót sem fizet, én tartom el. A prolihoz voltaképpen semmi köze a embernek.
Nem honfitársunk, csak ugyanúgy néz ki a személyi igazolványuk. És annak ellenére, hogy mintha valami udvariatlanság volna, társadalmi tilalom övezi a megnevezését, jellemzését, igazából nagyon is létezik.
Szerintem viszont az az udvariatlanság, hogy a fajtájából még mindig annyi járkál köztünk a XXI. században.
Demokrata
2023. January 10. 00:00
Ellenzéki lapszemle az egészségügyről
Ellenzéki lapszemle az egészségügyről
Gógl Árpád volt egészségügyi miniszter a legjelentősebb lépésnek a hálapénz kivezetését lehetővé tévő béremelést tartja. A praxis-közösségek létrehozását korszakos jelentőségűnek tartja, ahogy az elektronikus szolgáltatási tér elkészítését is, példamutatónak tartja a koronavírus elleni vakcinák biztosítását is.
Csehák Judit, aki 2002-2003-ban szocialista egészségügyi miniszter volt, az eredmények közé sorolja az orvosi béremelést, valamint azt is, hogy erősödött a lakosság egészségtudatossága, amit az oltások elfogadottsága és a maszkviselés elterjedtsége is megmutat.
Kóka János volt SZDSZ-es gazdasági miniszter szerint az ágazat a hálapénz kivezetésével és a bérek felzárkóztatásának megkezdésével tisztább viszonyokat nyert. Nyereségnek tartja a minőségi magánszolgáltatók bevonását az ellátásba, valamint a kiegészítő magán egészségbiztosítás megjelenését, megerősödését.
Zombor Gábor volt fideszes egészségügyért felelős államtitkár (2014-2015) az elmúlt 12 év egyik legnagyobb eredményének az Egészségügyi Szolgáltatási Tér létrehozását tartja. E rendszer érdeme, hogy a járvány alatt gördülékeny maradhatott orvos-beteg találkozás nélkül is például a krónikus betegek gyógyszerelése.
Balogh Zoltán, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a 12 év sikerei között említette, hogy a megújuló infrastruktúrával korszerűbb körülmények között dolgozhatnak, valamint a járvány alatti nagyobb társadalmi figyelmet, támogatottságot, technológia fejlődését, a robottechnika térnyerését a műtéti eljárásokban.
A veszteségek közé sorolta, hogy nem sikerült bérfelzárkóztatást elérni és a szakdolgozók a közalkalmazotti státuszukat is elvesztették. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke az elmúlt 12 év sikereként jelölte meg a gyógyszerpiaci liberalizáció megszüntetését. Ennek nyomán stabilizálódott a patikahálózat, a gazdálkodás, megszűnt az eladósodás.
A veszteségek közé sorolta, hogy nő a külföldi befolyás a gyógyszertárak működésében, a tiltás ellenére mégis alakulnak patikaláncok. Soós Andrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint nyereség, hogy főként uniós forrásokból sok új diagnosztikai eszköz került a rendszerbe, és elindult az egészségügy digitalizációja.
(Népszava - 03. 26.)
2022. April 01. 00:00
A Rothschildok és a nemzetközi bankvilág törték le az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot - rövid ellenzéki lapszemle
A Rothschildok és a nemzetközi bankvilág törték le az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot - állította mohácsi ünnepi beszédében Hargitai János, a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetője.
A bécsi banknak akkor pénzverési és hitelezési monopóliuma volt Magyarországon, valójában a Rothschildok pénzügyi érdekeit alapvetően sértette, ha Magyarország önállóvá válik.
Ezért a Rothschildok pénze kellett, hogy az oroszok 200 ezres sereggel elinduljanak a magyar seregek ellen. Majdán János, a Pécsi Tudományegyetem újkortörténet tanszékének docense állítja: az tény, hogy Miklós cár a pétervári Rothschildoktól vett fel személyi hitelt a Magyarország ellen indított hadművelethez.
Népszabadság - 2014
2022. March 15. 00:00
Egykori politikai utasításokból lett „tudományos irányvonalak” megkövesedése okán tartják még ma is a magyar nyelv helyét a finnugor nyelvek családjában – rövid könyvszemle - magyar nyelv
Egykori politikai utasításokból lett „tudományos irányvonalak” megkövesedése okán tartják még ma is a magyar nyelv helyét a finnugor nyelvek családjában – rövid könyvszemle
Marácz László, az Amszterdami Egyetem professzora, az összehasonlító nyelvészet világhírű szaktekintélye könyvének lényege: a magyar nyelv helyét hibás módszertan alapján állapították meg és tartják ott ma is, a finnugor nyelvek családjában.
A magyar nyelvészek nem hajlandók figyelembe venni, hogy adott szavak, amelyeknek finnugor eredetet tulajdonítanak, megvannak az altaji (török, mongol) nyelvekben is.
Marácz László szerint fel kell adni a nyelvcsaládokkal való nyelvmeghatározás jelenleg használt formáját, és helyette az areális (egy földrajzi térségben beszélt nyelvek kölcsönhatását kutató) nyelvészet eszköztárát használva kell megvizsgálnunk egyes nyelvek kialakulását, helyzetét.
A magyar nyelv a jelenlegi Kazahsztán területén, Közép-Ázsiában fejlődött ki az Andronovo-kultúra alapján (i. e. 1800-1400).
A magyar ősnyelv északon érintkezett bizonyos finnugor csoportokkal, délről és keletről az altajiakkal és törökökkel. A magyar nyelv nem átvett ezektől, hanem átadott ezeknek nyelvi elemeket.
Ezek nem csupán szavak, hanem nyelvi struktúrák is, amelyek nemcsak a magyarban vannak meg, hanem megjelennek a türk és a finnugor nyelvekben is.
Marácz szerint a magyar nyelv az ősmagyar törzsek lovas nomád életmódjából eredően az i. e. 1. évezredtől kezdve egyfajta közvetítő nyelvként működött széles nagy térségben.
Ez magyarázza, hogy bizonyos jelenségek bekerültek a balti-szláv és az iráni nyelvekbe is. Miért a magyar nyelv az, amely hat másokra, nem azok rá, ahogyan ma tanítja a nyelvészet?
Marácz szerint az ok roppant egyszerű: a megoldás a magyar nyelv természetében keresendő. A magyar nyelv ugyanis gyöknyelv, amely változatlan nyelvi gyökök képzésével jött létre, így fejlődik, nem idegen elemek beépítése segítségével, mint a nyelvek nagy többsége.
A magyar nyelvet logikus felépítése és szabályosságai tették ellenállóvá a változásokkal szemben és lehetett ezért belőle közvetítő nyelv. Hogy miért nem vették figyelembe ezt a magyar nyelvészek korábban?
Nos azért, mert a török-ugor (nylev)háború előtt már lezajlott egy nagy nyelvészeti háború, és ebben a gyöknyelvészetet a hivatalos irányadók (Hunfalvy Pál és Budenz József) elítélték, mint provinciális irányzatot és adminisztratív eszközökkel kegyetlenül felléptek a követők ellen.
A gyöknyelvészet a régiségtárba került, amivel komoly tudós nem foglalkozott. Hasonló bánásmódban részesült a harmadik akadémiai háborúban a rovásírás. E három nagy akadémiai per tipikusan politikai manipuláció.
Hogy miért történt ez így, arra Marácz pontos leírást ad. Újdonság néhány egykori titkos ügynök konkrét azonosítása az osztrák belügyi papírok alapján.
További gondos munkát igényel az egykori politikai utasításokból lett „tudományos irányvonalak” hagyományozásmódja is.
Magyar Hírlap
2016. August 18. 00:00
1956 A Rákosi-Gerő-klikk tervszerűen készítette elő, és a kommunista rendszer elleni provokációnak szánta az 1956. októberi „nemzeti szervezkedéseket” (melyek azután forradalommá és szabadságharccá nőttek) – rövid lapszemle
Ez érdemes elolvasni! - Megdöbbentő - vagy talán mégsem?
".Hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van
nemcsak a puskacsőben,
nemcsak a börtönökben,
nemcsak a vallató szobákban,
nemcsak az éjszakában
kiáltó őr szavában,
ott zsarnokság van
.
.
.
mert ahol zsarnokság van,
minden hiában,
a dal is, az ilyen hű,
akármilyen mű,
mert ott áll
eleve sírodnál,
ő mondja meg, ki voltál,
porod is neki szolgál."
Egy mondat a zsarnokságról - részlet
Illyés Gyula (1902—1983) költő és író
A Rákosi-Gerő-klikk tervszerűen készítette elő, és a kommunista rendszer elleni provokációnak szánta az 1956. októberi „nemzeti szervezkedéseket” (melyek azután forradalommá és szabadságharccá nőttek) – rövid lapszemle
Jobbágyi Gábor Professzor könyvében azt állítja, hogy az 1956-os forradalom nem spontán népfelkelés volt, hanem a KGB mesterkedésének eredménye. Érveihez forrásokat használ.
A szovjeteknek érdekük volt komoly haderőt állomásoztatni nálunk. Ausztriai kivonulásuk után azonban a párizsi békeszerződés értelmében ki kellett volna vonniuk csapataikat. Mindezt megakadályozandó „casus bellit” kellett keresni.
Ezt pedig egy levert forradalomban találták meg a moszkvai vezetők. Andropov akkori szovjet nagykövet kijelentette: előfordulhat, hogy a magyar vezetés majd hozzánk fordul segítségért. Nagy Imre emlékiratai szerint a Rákosi-Gerő-klikk tervszerűen készítette elő az októberi provokációt, Révai és Rákosi vérfürdővel fenyegetett.
Szabó Zoltán, jeles írónk Londonban írott naplójában az olvasható: itt a kommunista történelemben is párját ritkító ocsmány kártyajátékról van szó, amelynek lényege, hogy a készületlen Nagy Imrét tőrbe csalják, és a szovjet szuronyokra támaszkodva hatalmon maradhassanak.
Ezt erősíti meg október 23-án Sefton Delmer angol képviselő: a szovjet játszma szerint a magyarok kommunista vezetők előbb belemennek Nagy Imre kinevezésébe, majd kérik a szovjet beavatkozást.
Október 20-án és 21-én Záhonyban pontonhidakat szereltek össze.
A sortüzek közül nyolcat elemez Jobbágyi, sok közös vonás van a történésekben. A tömeg mindig fegyvertelen, ennek ellenére a helyszínen mindig felfegyverzett alakulatok várják őket.
A rádió épületétől eltekintve mindenhol „beterelik” az adott helyre a tüntetőket. Nincs ésszerű magyarázat arra, miért lőttek a fegyvertelen tömegbe. Csak a sztálinista hatalom tudatos provokációja lehet a közös mozgatórugó.
Magyar Idők
fotón: Megsemmisített T-34-es szovjet tank a Corvin köznél, az 1956-os forradalom idején
2016. June 25. 00:00
Két Árpád-kori templom egymás mellett - Tizenkét Apostol-körtemplom - Szűz Mária-apátsági templom -Bény - Felvidék
2016. June 19. 00:00
Magyarországon nincs igazságszolgáltatás! Helyette egy, a folyamatosan a "törvényekre" hivatkozó "jogi maffia" diktatúrája rombolja naponta értékeinket, igazságérzetünket, igazságelvárásainkat, az állítólagos demokráciát, azaz a népfelségelvét!
Magyarországon nincs igazságszolgáltatás!
Helyette egy, a folyamatosan a "törvényekre" hivatkozó "jogi maffia" diktatúrája rombolja naponta értékeinket, igazságérzetünket, igazságelvárásainkat, az állítólagos demokráciát, azaz a népfelségelvét!
2016. June 18. 00:00
Ligeti Antal (1823-1890) - festőművész munkáiból
Ligeti Antal (1823-1890) - festőművész munkáiból
Tanulmányait Szathmáry Papp Károlynál kezdte Kolozsváron. 1845-ben mestere tanácsára Itáliába utazott, ahol felkereste a legismertebb magyar tájképfestőt, idősebb Markó Károlyt.
1848-ban részt vett a szabadságharcban, majd a fegyverletételt követően Sopronban bujkált. Itt Hekler Antal néven festett arcképeket, mígnem mecénása, gróf Károlyi István segítségével lehetősége nyílt egy földközi-tengeri utazásra: bejárta Itáliát, Észak-Afrikát, Kis-Ázsiát, és a Szentföldön is hosszabb időt töltött.
Utazása során készített számos tájvázlata alapjául szolgált sok későbbi olajképének. 1861-ben felhagyott az utazásokkal, és a fővárosban telepedett le.
Akadémikus hangvételű tájképeivel rövidesen nagy sikereket aratott. Festményein – korábbi utazásainak színhelyei mellett – gyakran bukkannak fel hazai tájrészletek.
Aktívan részt vett a hazai művészeti élet szervezésében: 1868-ban a Nemzeti Múzeum képtárőre lett, és egyike volt a fiatal Munkácsy támogatóinak is.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 13. 00:00
A Ceusescu-diktatúrát megdöntő népfelkelés után alakult romániai kormányok egytől, egyig „maszatolásban” voltak érdekeltek - lapszemle
A Ceusescu-diktatúrát megdöntő népfelkelés után alakult romániai kormányok egytől, egyig „maszatolásban” voltak érdekeltek - lapszemle
Ismét elmarasztalta Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy huszonhat év elteltével sem tárta fel az igazságot az 1989-es forradalomról. Az EJEB kimondta, a román állam köteles megállapítani, kik a felelősök azért, hogy Ceusescu-diktatúrát megdöntő népfelkelés idején több mint 1200-an életüket vesztették.
Most Bogdan Licu ügyvivő főügyész utasítására a nyomozó hatóság újranyitja a forradalomdossziét.
Magyar Idők
2016. March 05. 00:00
Az Európai Unióban mostanra fogadták el a magyar megoldást – Európa most tart ott, ahol legalább egy éve már lennie kellene - rövid lapszemle
Az Európai Unióban mostanra fogadták el a magyar megoldást – Európa most tart ott, ahol legalább egy éve már lennie kellene - rövid lapszemle
Az uniós állam- és kormányfői kimondták: Európa külső határait meg kell védeni, a migránsok tömegét meg kell állítani és a schengeni megállapodást teljes körűen mindenkinek be kell tartania.
Ezzel Orbán Viktor szerint most először az Európai Unióban elfogadták a magyar megoldást. Orbán szerint Európa most tart ott, ahol legalább egy éve már lennie kellene. A balkáni útvonal országai és Ausztria a józan ész útjára léptek, mert amit most ezek az államok tesznek, az a magyar megoldás; kerítést építenek, megállítanak és visszafordítanak.
Mandiner
2016. March 03. 00:00