Szabó Anna szerint az uniós átlagnál szegényebbeknek járó források zöme a fejlesztésekkel megbízott külföldi kivitelezők révén gyakorlatilag visszafolyt a gazdagabb államokhoz. A fizetési mérlegek régóta óriási eltérést mutatnak a gyengébbek kárára, vagyis a tőke és az áru szabad áramlása a fejletteknek kedvez. Az egyenlő bánásmód Európájában a szegény és a gazdag tagországok közötti szakadék tovább mélyül. Hazánk helyzete az unió hitelességi válságának csak egy fejezete, de a méltánytalanságnak sajnos az eddigi legjobb példája. Így lehetett a Malévot épp most 80-100 milliárdos bírsággal sújtani tiltott állami támogatás miatt, miközben ugyanez az állami támogatás a bankok és a multinacionális nagyvállalatok esetében megengedett. Így lehetett 0,25 százalékpontnyi feltételezett deficitkülönbség miatt a nekünk jogosan járó felzárkózási alapokat befagyasztani, és az összesen 2000 uniós kötelezettségszegés közül csak hazánk elleni ügyekről vitanapokat tartani az Európai Parlamentben. (MN, 12. 03. 03.)
Mohi Csaba szerint az Európai Bizottság és annak elnöke számos reá bízott feladatot nem teljesít. Nem csupán Görögországnak, de egész Európának, sőt a globális monetáris rendszernek okozott súlyos károkat azzal, hogy tíz éven keresztül elmulasztotta a görög adósságállomány szigorú és folyamatos ellenőrzését, pedig az kötelező feladata lett volna. A lisszaboni szerződés öt éve tiltja az „uniós polgárok közötti diszkriminációt, az alapvető emberi jogok sérelmét, és egyúttal megköveteli a nemzeti hagyományok az anyanyelv használatához való jog, az emberi méltósághoz való jog és általában az emberi jogok ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását.”. A Bizottság azonban tűri, hogy az unió két tagállamában intézményes alapon kollektív bűnösnek minősítsenek két uniós nemzetet (Benes-dekrétumok), vagy hogy Szlovákiában betiltották a magyar nyelv (tehát az unió egyik hivatalos nyelvének) használatát. A magyar állampolgárság felvétele miatt szlovák állampolgárságától megfosztott felvidékiek esetében nem érvényesítik a letelepedés és a munkavállalás szabadságát, az európai parlamenti és a helyhatósági választásokon való szavazati jogot vagy az egészségügyi, szociális ellátáshoz és a nyugellátáshoz való alapvető jogot. (MN, 12. 03. 03.))
A 2011-es szlovákiai népszámlálási adatok szerint a felvidéki magyarok száma a lélektani határ, azaz félmillió alá csökken. Szlovákiában 458 ezer magyar nemzetiségű lakos él, ami az össznépesség 8,5 százalékát teszi ki. A 2001-es népszámláláshoz képest 62 ezres fogyás tapasztalható, és az elmúlt húsz év alatt 109 ezer magyarral lett kevesebb Szlovákia területén. Száz év alatt 30-ról 8,5 százalékra csökkent a magyarok aránya Szlovákiában. A mostani adatokban megdöbbentő, hogy 382 ezer ember nem vallotta be nemzetiségét, ami a népesség hét százalékát jelenti. A 2001-es népszámláláskor ez csak egy százalék (54 személy) volt. 508 ezer személy magyar anyanyelvűnek vallotta magát, 10,1 százalék magyarul beszél a családjával. Felmerül a kérdés: aki otthon magyarul beszél, az nem magyar nemzetiségű? (MN, 12. 03. 05)
Lakner Zoltán szerint deficites az ellenzéki jövőképgyártás. Nem csak az ellenzéki szervezetek széttagoltak, hanem az intellektuális erőforrásaik is. A tanácsadóik vagy nem beszélnek egymással, vagy nem adják át szellemi termékeiket egyetlen szerveződésnek sem, mert nincs bizalom, illetve nem látják a folyamat kimenetelét. Az ellenzéki szervezetek jelenleg egymás kifárasztására játszanak: a nagyok a kicsik megroppantására, a régiek az újak kifulladására, az újak a régiek elkopására számítanak. (168 óra) Szekeres Imre szerint Orbán Viktornak igaza van abban, hogy túl kell lépni az elmúlt húsz év gondolati rendszerén és politikáján. Az MSZP-nek is meg kell újulnia, de nem formai, nem szervezeti és nem stiláris értelemben. Szembe kell nézni annak a következményével, hogy kormányon nem tették világossá, hogy még ha gazdasági kényszerek előtt kell meghajolnak is, tudják, helyre kell majd állítani „a sokak által elszenvedett sérelmeket”. El kell ismerniük, hogy érzéketlenek voltak, vagy nem figyeltek mindig, ha valakiket sérelem ért. És be kell vallaniuk, hogy bennük is volt illúzió a szabadpiac és a verseny iránt. „Amit most javasolunk, mindenkinek érdemes megfontolni, mert minden hibánk tudatában és azokból tanulva mondjuk”. (Nb, 12. 03. 03)
Orbán Viktor a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában beszél arról, hogy 2010-ben Magyarországon a baloldal összeomlott, és a balliberálisok kiestek a parlamentből. Most a nemzetközi baloldal megpróbálja ismét felépíteni, nemcsak Európából, hanem Amerikából is, ahonnan alapítványokat és baloldali beállítottságú személyeket támogatnak. (MN, 12. 03. 05)
V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár szerint vagy feloldjuk a földmoratóriumot, vagy kilépünk az Európai Unióból. Azt a dán és osztrák szabályozást, amely teljesíthetetlen feltételeket írt elő a külföldi földvásárlóknak, megsemmisíttette az Európai Bizottság, így hasonlókat mi már nem vezethetünk be. Jelenleg a saját gazdatársadalmát sikeresen védelmező francia szabályozás elemeit tanulmányozzák. A magyar földet akkor lehet megóvni, ha a magyar emberek meg tudnak élni rajta. A családi gazdaságok segítése csak akkor működőképes, ha ezek a gazdaságok hajlandók szövetkezni egymással. V. Németh szerint a kormány fölvállalja Ángyán koncepcióját. A kormány kitart amellett, hogy a monokultúrás termesztést környezet- és tájgazdálkodás váltsa. Erre az Európai Unió formálódó új közös agrárpolitikája is rákényszeríti a tagországokat. Ahhoz, hogy a mezőgazdaság több munkát adjon az embereknek, erősödnie kell a feldolgozói szegmensnek, és több állatot kell tartani. (Nb, 12. 03. 03)
Egyetlenegy hajléktalant sem bírságolt meg a Fővárosi Közterület-felügyelet. Az FKF célja nem elsősorban a bírságolás, hanem az, hogy szabálykövető magatartásra bírják a lakosokat az életvitelszerűen közterületen tartózkodás tilalma esetében is. Ennek érdekében az FKF szorosan együttműködik a Menhely Alapítvány és a Máltai Szeretetszolgálat szociális munkásaival, és segítségükkel minden hajléktalant el tudtak helyezni vagy - amennyiben erre szükség volt - egészségügyi ellátáshoz tudtak juttatni, ezért nem volt szükség bírságolásra. (Nv, 12. 03. 02.)