A családi gazdaságokról
Az Élőlánc Magyarországért tiltakozik az ellen a félrevezető beállítás ellen, amely szerint a Raskó György által képviselt mega- és gigabirtokokon folytatott tevékenység lenne a „professzionális mezőgazdaság”, a családi gazdaságok pedig skanzenbe illőek lennének. Ács Sándorné és Ertsey Attila szerint Raskó emblematikus alakja annak a körnek, akikről Ángyán József lemondása kapcsán írt. „A mezőgazdaságban pénz van" mondja, és ebből számára az következik, hogy az csakis neki, és köreinek rendeltetett. Raskót kileli a hideg a gondolattól is, hogy a vidék jövedelemtermelő erőforrásai ne hozzá és a hasonló nagybirtokosokhoz kerüljenek, hanem a családi gazdaságok megélhetését, a helyi közösség gyarapodását szolgálják. Az 50-300 hektáros magyar családi gazdaságok Európa legnagyobb gazdaságai közé tartoznak. Az EU-ban átlagos birtokméret ugyanis – amiről Raskó mélyen hallgat – 30 hektár. Ha átmegyünk a magyar határon Hegyeshalomnál, saját szemünkkel is megláthatjuk, hogy a nálunk sokkal rosszabb mezőgazdasági adottságú területeken is virágoznak a falvak; megélnek, sőt jól megélnek a családok akár kicsi területeken is. De így van ez Dániában is, ahol az egész mezőgazdaság családi gazdaságokra és azok szövetkezeteire épül.
Ha a földet a helyi családi gazdaságok művelik, helyben marad a jövedelem, fejlődésnek indul a helyi társadalom és gazdaság. A gigagazdaságok hosszú távon gazdaságilag és ökológiailag fenntarthatatlanok. A tőkés társaságok odébbállnak majd, ha keveslik a profitot, és visznek, amit lehet. A családi gazdaságok ellenben helyben maradnak, és a kőolajkorszak után is képesek lesznek egy munka intenzív, fenntartható működésre. Raskó szerint a családi gazdaságokra épülő mezőgazdaság csak állami támogatással tartható életben – és mélyen hallgat arról, hogy az EU által a családi gazdaságok, a vidék megerősítésére, fejlesztésére szánt támogatásokat sok ezer hektár után ő és a hozzá hasonló újkori nagybirtokosok teszik zsebre. Szó sincs tehát arról, hogy ezek a nagybirtokok nem igényelnek támogatást, sőt „professzionális” módon halásszák el a helyi társadalmaktól ezeket az eredetileg nekik szánt támogatásokat. (greenfo.hu)
Az állami beruházások szervezéséről
Mészárosné Győrvári Bella, a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért vezetője szerint míg nálunk több száz kisvállalkozást tett már tönkre, hogy nem fizették ki alvállalkozói munkájukat, Németországban elképzelhetetlen, hogy a konkrét termelőmunkát nem végző cégnél akadjon meg egy nagyobb beruházás kifizetése.
Ott ugyanis csak erre szakosodott és szigorú követelményeknek megfelelő cég közvetíthet munkát, s haszonkulcsa nem lehet többszöröse a tényleges munkát végző alvállalkozóénak. A jogszabály ellen vétőknek súlyos büntetésre kell számítaniuk. Nálunk viszont az állami és önkormányzati megrendelések esetén sem titka a lánctartozás kialakulása, s rendszeresen kapnak újabb megbízásokat az alvállalkozók kifizetésével adós cégek is. Az MMV ezért azt javasolja, hogy nonprofit állami vállalkozás szervezze az állami beruházásokat, amely közvetlenül a munkát végző cégekkel szerződik. (MN, 12. 03. 04.)
A patrióta gazdaságpolitikáról
Kiszelly Zoltán szerint a patrióta gazdaságpolitika úgy erősíti az adott országot, hogy az nem más nemzeteknek, csupán néhány – igaz nagyon befolyásos – multinak árt. Az új rendszerben a cégek az itt megtermelt profit egy méltányos részét különadóként fizetik be, és a kormány abból kezeli a legégetőbb társadalmi problémákat.
Magyarország visszatér a rendszerváltáskori szabályhoz, amely szerint az itteni vásárlóerőből táplálkozó profit 51 százaléka maradjon az országban, míg 49 százalékot az itt befektető külföldi cég használhat fel. Az elgondolás sikerességét mutatja, hogy ezt a joint venture elvet, azóta Kína, Oroszország és Törökország is használja. A rendszerváltáskor a külföldi befektetők (még) hajlandók voltak az árat megfizetni, hogy a magyar és ezáltal akkori KGST-piacra léphessenek. Ne csodálkozzunk, ha az EU az ilyen szabályokat nem szereti, mert ezek nem a nagy nyugati konszernek érdekét szolgálják. Ugyanezek a konszernek azonban a kínai, orosz vagy török esetben mégis elfogadták ezt a szabályt, hiszen az ottani piacokhoz való hozzáférés megéri nekik ezt az árat. Egy erős Magyarország és Lengyelország az EU-nak is érdeke lenne, ha valóban közösségi célok lebegnének előtte, és nem néhány tőkeerős csoport és befolyását féltő régi tagállami elit részérdeke. (MN, 12. 03. 12.)
A közteherviselésről
Orbán Viktor szerint hosszú távon tragédiához vezet, ha nem változtatunk a korábbi helyzeten, amikor 2,6 millió adófizető tartott el egy tízmilliós országot. 2010-ben 3,8 millió ember dolgozott, akik közül 1,2 millió nem fizetett adót. (De olyan alacsony volt a bére, hogy így is a létminimum alatt maradt.) Többen éltek állami juttatásokból, mint munkából, sőt 2002 és 2010 között szavazatszerző gépezet erősítette azt, hogy nem munkából, hanem állami juttatásból kell élni.
Ez vezetett az eladósodáshoz is, mivel munka híján pénz sem volt, nem maradt más, mint a hitelfelvétel. (Az eladósodás okait keresve nem kellene figyelmen kívül hagyni, hogy a teljes szja-bevétellel egyezik meg csak az államadósság kamatszolgálata. S hogy a külföldi befektetők adóparadicsomi szinten fizetnek csak társasági adót.) Az új társadalmi szerkezetnek a középosztályra kell épülnie, ezt a réteget támogatja az új adórendszer is a családi adókedvezményekkel. Ezt a rendszert a középosztály magáénak kell, hogy érezze. Ha a bank- és válságadókkal nem vonták volna be a nagytőkét a közteherviselésbe, nem lehetett volna elindítani a reformokat az egészségügytől az oktatáson és az önkormányzati szektoron át az igazságszolgáltatásig. (MH, 12. 03. 12.)
A hátrányos helyzetűekről
Új típusú szociális szövetkezetek létrehozásáról döntött a kormány, melyek a 47 leghátrányosabb kistérség 800 településén élőknek adna lehetőséget, hogy mezőgazdasági munkákkal, állattenyésztéssel, gyümölcstermesztéssel megteremtsék az önfenntartás feltételeit. A pályázat keretösszege 5 milliárd, így mind a 800 érintett településnek lehetősége lesz szövetkezetet indítani. (MN, 12, 03. 13.) - Roma telepek rekonstrukciójára uniós forrásból 4,7 milliárd, hazai forrásból 400 millió forint fordítható – jelentette be Balog Zoltán Nyíregyházán a zömében cigányok lakta Huszártelep bejárása után. Az országos rehabilitációs program arról szól, hogy esélyt teremtsünk a felzárkózásra azoknak az embereknek, akik hajlandók tanulni és dolgozni, saját magukért és a környezetükért tenni. (MN, 12. 03. 10.)
A nemzetközi pénzügyi érdekcsoportokról
Fricz Tamás szerint a demokráciára a legnagyobb veszélyt a nemzetközi gazdasági-pénzügyi érdekcsoportok jelentik, amelyek nem megszüntetni akarják a demokrácia intézményeit, hanem felhasználni azokat saját céljaik érdekében. A világ pénzügyi forgalmát, a tőzsdei mozgásokat, a hitelminősítő intézeteket és hedge foundokat, valamint a multinacionális cégeket irányító körök függetlenek minden demokratikus kontrolltól, a médianyilvánosságtól, az elszámoltathatóságtól, természetüknél fogva rejtőzködnek és szervezetileg-intézményileg nehezen megnevezhetők. E befolyásos világhatalmi kör demokratikus eszközökkel nem ellensúlyozható, hiszen működése nem transzparens és nem számon kérhető, ami a demokráciában alapkövetelmény. A félig nyílt, félig rejtőzködő pénzügyi körök diktálhatnak még a nagyhatalmaknak vagy az EU-nak is, mert bármikor képesek arra, hogy kisebb országokat államcsőd közeli állapotba kényszerítsenek, amivel viszont dominóeffektust tudnak elindítani. A neoliberalizmus uralkodóvá vált eszméjének segítségével a piac vette át a meghatározó szerepet az államtól, ezáltal a közjó és a társadalmi szféra érdekei nagymértékben háttérbe szorultak. (MN, 12. 03. 10.)
A Klubrádió, eszköz
Lovas István szerint a Klubrádió eszköz volt a balliberális oldalon a magyar kormány elleni támadásban. És ezt az eszközt egy budapesti bírósági döntés, amely értelmében a Klubrádió tovább sugározhat, most kiverte a nyugati média kezéből. Ám míg az állítólagos elhallgattatásról több ezer nyugati médium tudósított, addig a látszat szerint a Klubrádió további sugárzásáért szurkoló nyugati sajtóból néhány kivételtől eltekintve teljes mértékben hiányzott az örömteli hír. Ugyanis az azt bizonyította volna, hogy Magyarországon nincs médiadiktatúra, sőt semmilyen diktatúra. Márpedig ez hatalmas csapás lenne a torzképet eladó médiának. (MN 5) - Lovas szerint kérdés, hogy amiért Geert Wilders kifejezi hő szeretetét Izrael iránt, és kirekesztő pártja vezetői között a holland zsidó közösség tagjai is megtalálhatóak, ez nem szolgál magyarázattal arra, hogy a Szabadság Pártot nem ábrázolják annyira „veszélyesnek”, hiszen az „csak” a muzulmán és kelet-európai bevándorlók ellen uszít? Sümeghy Gyula hágai magyar nagykövet szerint sok országban vannak radikális nézeteket valló pártok, amelyek egy része idegenellenes. Egy stabil demokráciának egy ilyen pártot is el kell viselnie. (MN, 12. 03. 07.))
Valami nagyon nincs rendben
Paulius Saudargas litván parlamenti képviselő szerint a litván társadalomban erős a gondolat, hogy az EU által közvetített értékekkel valami nagyon nincs rendben. A Magyarország elleni összehangolt támadásnak három oka van: a liberális és keresztény értékek szembenállása, az ellentétes gazdasági és pénzügyi érdekek, illetve a Brüsszelben aktívan működő magyar ellenzék. Mantas Adomenas képviselő szerint a lengyel és a magyar kormány után várhatóan a litvánok is ezzel kerülnek majd szembe a családi értékekről szóló alkotmány kiegészítés megszavazásakor, ezért is bír különleges tartalommal határozatuk, amely a tagállamok önrendelkezési jogát és nemzeti érdekeit helyezi a szupranacionális érdekek elé. (MN, 12. 03. 07.)
Álszent dolog Budapesten elverni a port
Donald Tusk lengyel miniszterelnök elismerően nyilatkozott Magyarország deficitcsökkentő erőfeszítéseiről. Lengyelország megpróbálja meggyőzni az EU vezetőit: mérlegeljék a túlzottdeficit-eljárás szankcióinak mértékét. Mesterházy Attila szerint nem szerencsés egy felzárkóztatási támogatásra szoruló országot a kohéziós pénzek elvonásával büntetni. (MN, 12. 03. 02.) A Wall Street Journal véleménycikkében álszentnek nevezi, hogy az Európai Bizottság Budapesten veri el a port a deficit jövőbeli vélelmezett megsértése miatt, amikor ezt a hiányplafont csak nagyon kevés tagállam képes betartani. Fazekas Szabolcs emlékeztettt arra, hogy alig egy hónapja José Manuel Barroso bizottsági elnök és Hahn regionális politikáért felelős biztos azt fejtegette: ahhoz, hogy Görögország (a magyarnál háromszorta nagyobb) deficitjét le tudja építeni, újabb 9 milliárdos kohéziós támogatást kell kapjon. Belátják ugyanis, hogy egy ország, amely gazdasági gondokkal és deficittel küzd, csak akkor tudja ezeket leküzdeni, ha forrásokat kap hozzá. Ezt a döntést Fazekas szerint a számvevőszék akkor üdvözölte, ezért állnak most értetlenül az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatos döntése előtt. Különös, hogy az Európai Bizottság által Athénbe küldött „felügyelők” minden egyes költségvetési tételt alaposan átnéznek, a honvédelmi kiadásokhoz azonban nem nyúltak hozzá, noha egy 3 milliárdos tétel tankok megvásárlására vonatkozik. (MN, 12. 03. 01)
A szankciónak semmilyen jogalapja nincsen
Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista elnöke (szocialista politikus – szerk. megjegyzése) szerint a bizottságnak el kellene gondolkodnia azon, nem kontraproduktív-e a súlyos gazdasági helyzetben lévő országok, például Magyarország esetében forrásokat elvonni? (Nb, 12. 03. 02) Csaba László szerint önmagában már az is kérdéseket vet fel, ha egy recessziós környezetben a GDP 2,5 százalékénak megfelelő megszorításokat vár el az unió egy országtól. (MN, 12. 03. 03.) Csaba László szerint a kohéziós alap befagyasztását pedagógiai okokból helyezte kilátásba csak velünk szemben az Európai Bizottság. A fizetésképtelenség szélén álló Görögország vagy Írország esetében egy ilyen szankciónak már a bejelentése is óriási pánikot keltene a piacokon. Marad tehát a középmezőny, benne Magyarország. Könnyen belátható: ennek a szankciónak semmilyen jogalapja nincsen. Tökéletesen ellentétes a lisszaboni szerződéssel. A bizottság és a befektetők szeretnék tudni, hogy miképp képzeli a kormány a hiánycsökkentést az egyszeri intézkedések kifutása után. De ez egy közgazdasági vita, ebbe nem fér bele egy jövőbeli költségvetési hiány miatti szankcionálás. (168 óra)