"A pluralizmus és a szabad verseny mellett kiálló nyugati vezetők a gyakorlatban arcátlanul megsértik ezeket az elveket” - rövid lapszemle
Alekszandr Tolkacs távozó orosz nagykövet szerint nagyra értékelik az Oroszországgal a kapcsolataikat a jelenlegi hangulat ellenére is pragmatikusan, a kölcsönös előnyökre alapozva építő országokat. „A bajban ismerszik meg az igazi barát, és mi a barátokat nem hagyjuk cserben. Aki nehéz pillanatokban a kezét nyújtotta felénk, az adott esetben számíthat a támogatásra”.
„Ami pedig a partnereinkre kétségkívül nehezedő nyomást illeti, csak sajnálni tudom, hogy a demokratikus értékek, a pluralizmus és a szabad verseny mellett kiálló nyugati vezetők a gyakorlatban arcátlanul megsértik ezeket az elveket”.
A kereskedelmi kapcsolatok korlátozásának a politikája nem vezet sehova. Ez a felismerés könnyebb lesz, ha Európa végre a saját fejével kezd gondolkodni, a saját érdekeit követi, nem pedig kívülről jövő utasításokat követ. Nem véletlen, hogy a „szankciós hisztéria” egybeesik a transzatlanti szabad kereskedelemről szóló tárgyalásokkal. Az Oroszországgal folytatott kereskedelem korlátozása az alternatívától fosztja meg Európát, amelynek így ezen az egyeztetéseken jelentősen csökken a mozgástere.
Tolkacs nem gondolja, hogy le kellene mondanunk a Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő Európa tervéről. Készek a párbeszéd felújítására, amennyiben az EU változtat kioktató hangnemén. Fontosnak tartják azt is, hogy Európa önállóan és ne lakáj módjára Washington felé pillantgatva döntsön.
„Minden elismerésem az önök miniszterelnökéé, aki az európai értékek általános devalválódása közepette ráérzett a magyar társadalom többségének igényére, és nem fél belefogni a hagyományos értékekre alapozott átalakításba. Őszintén kívánom, hogy törekvést siker koronázza!”
A Gazprom nem rúgta fel soha a szerződéseket, és a gázellátást nem használta nyomásgyakorlásra. Európa gázellátását mindkétszer Kijev veszélyeztette, s ahogy Ukrajnát ismerjük, erre a jövőben is számíthatunk. 2009-ben Ukrajna lopta a gázt, és most sincs pénze, így hozzá fog nyúlni az Európának szánt gázhoz.
Magyar Nemzet
Mi csak maradjunk nyugton - a "felsőbbrendű Nyugaton" majd ismét megírnák nekünk a saját történelmünket - rövid lapszemle
Schmidt Mária a kormányellenes erők gyengesége és határozatlansága miatt elégedetlen értelmiségi körök nyomásával magyarázta, hogy a Mazsihisz a holokauszt emlékév bojkottjával vállalta, a kormány elleni támadások élére áll. Soha olyan mértékű bel- és külföldi támadást nem tapasztalt, mint a Sorsok Háza ügyében. Már több mint egy tucat diplomata közölte elvárásait az ügyben.
Ám visszautasította, hogy Nyugatról mondják meg, hogyan értékeljük a történelmünket. Schmidt megdöbbenését fejezte ki, amiért Lázár János megígérte, csak konszenzussal nyitják meg a Sorsok Háza kiállítását. Arra, hogy egy hitközség cenzúrázzon egy fontos kormányberuházást, az állam és az egyház XIX. századi szétválasztása óta nem volt példa.
Ez ügyben a nemzetközi zsidó szervezeteknek beleszólási jogot adni anélkül, hogy beszálltak volna a finanszírozásba, szembemegy a szuverén magyar állam felelősségével. Lázár nem érti, hogy ezúttal az identitásunkról van szó. Ha a politika a mindent átható cinizmusra és az elvtelenségre látszik lecsupaszodni, akkor megkezdődik a visszaszámlálás.
Magyar Nemzet
Schmidt Mária szerint a Sorsok Házával kapcsolatban nyugati nagykövetségek sora érzi úgy, ki kell oktatnia őt arról, hogyan kell értelmeznünk a XX. századi történelmünket, különös tekintettel Horthy Miklós szerepére. Anglia nagykövete arról biztosította, hogy őfelsége kormányát nagyon érdekli a magyar holokauszt. Ami szép tőle különösen annak fényében, hogy mialatt az európai vagy a magyar zsidóság elpusztulása folyamatban volt, elődeit különösebben nem foglalkoztatta az ügy.
Tucatnyi diplomata fogalmazta meg elvárásait és kívánságait a készülő kiállítással kapcsolatban. Úgy az izraeli, mind a washingtoni nagykövetünket berendelték, kifogásolva, hogy a könyvbemutatón Schmidt azt mondta: a XX. század legnagyobb tragédiája az első világháború utáni bűnös békerendszer volt, és hogy Horthyt Kádárhoz hasonlóan, árnyaltan és méltányosan kell megítélnünk, nem pedig fehéren-feketén.
Az Egyesült Államok felelős tisztségviselői közül többen annak a határozott igényüknek is hangot adtak, hogy a magyar kormánynak nemzetközi történészbizottságot kellene felkérnie arra, hogy írja meg Magyarország XX. századi történelmét a számunkra. Ennek érdekében folyamatosan nyomást gyakorolnak.
Az újabb arab-izraeli háborús konfliktus idején az izraeli miniszterelnök Benjamin Netanjahu időt szakított arra, hogy levélben forduljon Orbán Viktorhoz a Sorsok Háza-projekttel kapcsolatban. Sir Andrew Burns, a Nemzetközi Holokauszt Emlékezés Szövetség angol elnöke felszólította, hogy a jövőben ne írjon cikkeket, mert felelősséggel tartozik a Sorsok Háza-projektért, amit nem veszélyeztethet esszék publikálásával.
„Mindez csak még jobban elmélyítette bennem azt a csodálatot, amit a fejlett nyugati világ iránt érzek annak szólás- és gondolatszabadság iránti mély kötelezettsége okán, még akkor is, ha kezdem kapiskálni, hogy itt a végeken még sok tennivalónk van, mielőtt ez a kiváltság reánk is vonatkozik majd. Addig is a legjobb, ha nem írunk cikkeket, és nem gondolkodunk saját történelmünkön, hanem hálás szívvel elfogadjuk, hogy megteszik ezt ők helyettünk”.
Schmidt szerint a hitközségekhez a rendszerváltoztatás után sem tódultak a tagok. Néhány száz nyugdíjas kivételével jószerivel alig találunk soraikban másokat. A hitközségi vezetők ezért semmilyen általános elfogadottságot nem élveztek a magyar társadalomban, ami a legutóbbi idők sorozatos botrányai csak még jobban a felszínre hoztak.
Hiába sorakoznak fel mögéjük a befolyásos nemzetközi zsidó szervezetek és Izrael képviselői a magyar társadalommal nem lehet elfogadtatni sem egy transzvesztita fellépő művészből a budapesti hitközség ügyvezető igazgatójává avanzsált tisztségviselőt, sem egy vesztegetésért elítélt volt bankár ügyvezető igazgatót.
Heti Válasz
Rövid hazai ellenzéki lapszemle Orbán Viktor politikájáról
Török Gábor szerint voltak már olyan szituációk Magyarországon is, amikor a politikai, a gazdasági és a médiapozíciókban jelentős aszimmetria lépett fel. Most is így van. De ezzel még nem lépték túl a demokratikus határokat. A választási szabályokkal, a kerülethatárokkal való trükközés, az Egyesült Államokban is gyakorlat, de benne van a játékban.
Magyarországon inkább az a kérdés: miért működtethető egyetlen központból, egyetlen akarat által a rendszer? A politika a hatalomról szól, de minden hatalomnak ellenakaratokkal kell megküzdenie. Nálunk van egy ember, aki elképesztő energiával és tudatossággal rengeteg politikai munkát végzett annak érdekében, hogy ezeket az ellenakaratokat először a saját oldalán, majd a politika egészében minimálisra csökkentse.
Sopánkodik az ellenzék pedig az első lépésben csak egy feladata lenne, az embereket meggyőzni. Ehhez azonban dolgozni is kellene, ahogy Orbán és a Fidesz tette. Amíg nem értik meg, hogy Orbán mitől lett ennyire erős, nem győzhetnek. A kormányfő amúgy nemcsak jó hatalomtechnikus, hanem víziója is van.
168 óra
Lánczi András, a Századvég Alapítványnak a vezetője szerint az önmérséklet és a sikeresség politikai kényszeréből a sikeresség erősebb parancs. Mit kell csinálni egy kétharmaddal?
Úgy kell viselkedni, mint ha csak egyharmadom lenne? „Nem lehet, hogy önnek a demokráciával van igazából problémája? Az, hogy egy demokrácia eljuthat oda, hogy ilyen hatalmat biztosít?” A politikában minden próba-szerencse. Orbán Viktor megpróbálta, és úgy néz ki, hogy működik. Hát akkor miért ne csinálná?
Ez nem azt jelenti, hogy ő nem tévedhet, de nagy stratéga, mert egyszerre figyeli, hogy mi történik Magyarországon, van valami nagyon fontos érzéke és igénye, hogy a néplelket megértse. Nem tud senki sem irányítani, ha nem próbálja megérteni a néplelket. A miniszterelnök stratégiai képességének része, hogy ha teheti – ahogy ezt el szokta mondani – a csütörtökjét olvasásnak szenteli. Rendszeres erőfeszítést tesz, hogy megértse, mi zajlik a világban.
Népszabadság
Török Gábor szerint igaza van Tölgyessy Péternek: Orbán állami kontroll mellett működő kapitalizmust akar. Magyar Bálint állítása - nem a politika, nem a hatalom a lényeg, hanem a szerzés - az orbáni politika teljes félreértése.
Ő nem csupán azért biztatja az oligarchákat, hogy azok gyarapodjanak, hanem, hogy kormánya politikai céljait könnyebben, kevesebb ellenerővel valósíthassa meg. Az ellenzéknek köszönhetjük, hogy a mai helyzet kialakult: az ő gyengeségük alapvető oka Orbán példátlan erejének. A rendszer felépítésére a Fidesz demokratikus keretek között volt képes, ami azt jelenti, hogy egy potens ellenzék mellett könnyen bukhatott is volna 2014-ben. 2006 után a baloldal bukási spirálba került; mai formájában, a mai vezetőivel és a mai mondanivalójával már nem tud visszatérni a hatalomba. A baloldal politikusai önsorsrontó politikát folytatnak.
168 Óra
Izraelnek esze ágában sincs békét kötni a palesztin néppel - rövid lapszemle
Az Egyesült Államoktól kapott éles bírálatot Izrael, amiért zsidó telepesek Kelet-Jeruzsálembe költöztetéséről döntött. Ezzel keresztülhúznák azokat a palesztint elképzeléseket, amelyek saját fővárost hoznának létre a térségben. Washington szerint a lépés megkérdőjelezi, hogy az izraeli kormányzat valóban elkötelezett abban, hogy békét kössön a palesztin néppel.
A Fehér Ház szóvivője szerint az intézkedéssel Benjamin Netanjahu eltávolítja az országát még legközelebbi szövetségeseitől is. Netanjahu ugyanakkor elutasította a washingtoni bírálatot és kijelentette, hogy az arabokat nem lehet megakadályozni izraeli ingatlanok megvásárlásában, úgy a zsidók számára sem lehet megtiltani ennek a fordítottját.
Martin Lindegaard dán külügyminiszter közölte, ha Izrael nem hagy fel az illegális telepek építésével, nem oldja fel a Gázai övezet blokádját, s nem lépnek előre a béketárgyalások során, akkor Koppenhágának módosítania kell kereskedelmi viszonyát Izraellel.
Magyar Nemzet
A nyugat ópium és destabilizációs fegyver a "demokrácia erőszakos terjesztése" - rövid lapszemle
Bogár László szerint a Hongkong ürügyén kibontakozni látszó újabb súlyos globális konfliktus évszázadok óta tartó stratégiai konfliktus része, amelyet egyfelől a Nyugat globális dominanciáját megjelenítő angolszász birodalom, másfelől e hatalom földi uralmát egyre nyíltabban megkérdőjelező erők – egyelőre laza és heterogén – „nagykoalíciója” testesít meg.
A nyugati birodalom az iszlám világot az „arab tavasszal”, a volt Szovjetuniót a narancsos, rózsás, szegfűs forradalmakkal, Kínát pedig eddig főként Tibetben, most pedig egyre inkább Hongkongban szított megmozdulásokkal igyekszik szétzilálni. E destabilizálás fő célja az, hogy lekössék a potenciális riválisok minden létező energiáját, és így lehetetlenné tegyék számukra, hogy a birodalommal szemben valóságos kihívóként léphessenek fel.
A globális média szerint a Nyugat a demokrácia eltökélt híve és szelíd terjesztője szerte a világban. Ezzel Kína, Oroszország és az iszlám országok a diktatúra és elnyomás képviselői, ezért a birodalom feladata e népek „szabadságának” helyreállítása.
Mindez azért tragikomikus, mert a Nyugat az elmúlt évszázadok során minden rendelkezésére álló alkalommal igyekezett a lehető legbrutálisabb függésbe hozni, illetve kifosztani ezeket az entitásokat. Ami Kínát illeti, noha évszázadokon keresztül gazdaságilag és katonailag egyaránt sokkal erősebb és hatalmasabb volt, mint a Nyugat egésze, soha fel sem merült benne a Nyugat alávetésének az elképzelése.
Ezzel szemben viszont a Nyugat az ópium szabad kereskedelmének megsértése ürügyén két menetben is olyan megtorló háborút indított ellene, amelynek egyetlen célja Kína egyszerű és nyers kirablása volt. Hongkongot éppen e rabló hadjárat során szakították el Kínától.
Kínát az elmúlt háromezer év során mindig hierarchikus elit vezette, vezeti, és ez a jövőben sem lesz másként. Ennek az évezredes szerveződési rendszernek legfeljebb a felszínét karcolta meg az a sajátos, rövid epizód, amely önmagát kommunizmusnak nevezte. Ám a kommunizmust szintén a Nyugat brutalitása provokált ki, hisz a kommunisták legfőbb stratégiai célja a Nyugattól való teljes elzárkózás volt.
Magyar Hírlap
A magyar nemzet család centrikus - rövid ellenzéki lapszemle
Tóth Olga szociológus szerint a magyar társadalom a vélemények, az attitűdök tekintetében nemzetközi összehasonlításban is igen család- és gyerekbarátnak mutatkozik. Kiugróan magas a házasságot előnyben részesítők aránya. A felnőtt lakosság túlnyomó többsége nem tartja teljesnek egy nő életét, ha nincs gyereke. Az életüket tudatosan gyerek nélkül elképzelő fiatalok aránya, 10 százalék körüli, ami lényegesen alacsonyabb, mint a nyugat európai országokban.
A magyar társadalom családcentrikussága részben abból adódik, hogy az egyének és a makro szintű intézmények (pártok, politika, állam) között közvetítő szereplők - lényegében a civil szervezetek - kis számban vannak jelen Magyarországon, így az emberek számára az egyetlen kapaszkodót a világban a család jelentheti.
Emellett sok vizsgálat bizonyítja, hogy nálunk igen alacsony az emberek bizalmi szintje: sem az intézményekben, sem a többi emberben nem bízunk. Ez is a családba kapaszkodást erősíti.
Népszava
Új muravidéki színházi premier
A lendvai Egy & Más Vándorszínház a ma is sok aktualitással bíró Örkény István darabjával, a Tótékkal nyitotta meg 2014–15-ös évad magyar színházi bérletes előadássorozatot a Muravidéken.
A groteszk fogalmának sajátos örkényi értelmezése – melyben egyszerre van jelen a szarkasztikus humor és a drámai hangulat – a tragikomédia kategóriára mint műfajra is hatással volt. A Tóték megjelenésétől számíthatjuk a magyar dráma és színház – később a film – megújulását, s ha mérföldkő után kutatunk, akkor ez bizonyára az egyik olyan, mely mindmáig biztos fogódzónak számít.
A groteszk fogalmában elrejtett kettősség nem is áll olyan távol egymástól, mint ahogy a „sírva vigadás” is a magyar lélek sajátja, erre a századvégi novellistáktól Mikszáthtól Móriczon át Kosztolányiig rengeteg példa akad.
A hazai társulat új sikerszáma ismét megdobogtatta a színházkedvelő lendvai közönség szívét. A komor téma ellenére – a groteszk jegyében – lehet szórakozni, nevetni is. A bemutató után Szloboda Tibor a rendező is elégedett volt a darab előadásával, s kifejtette, az állandó színház kivételével már minden megvan Lendván: nagyszerű társulat, nagyszerű közönség.
Muravidék
Történelem hamisítás, ballib hazugságok, és a tények - rövidke lapszemle
Ujváry Gábor, a Veritas Horthy-kori kutatócsoportjának vezetője emlékeztet rá, hogy 1944-ben négy német támadó csoportosítás tört az országra, ebből csak az északnyugati önmagában akkora tűzerővel rendelkezett, mint a magyar haderő összessége.
A németek már csírájában elfojtották az ellenállást: amikor bevonultak, letartóztatták, vagy internálták a hazafias és ismerten németellenes politikusokat, közéleti személyiségeket. Április végére körülbelül tíz-tizenháromezer embert hurcoltak el.
Betiltottak 129 újságot s a civil szférát is megfojtották. Magyarországon pezsgő egyesületi élet zajlott, rengeteg társadalmi és kulturális szervezet működött. A Sztójay-féle bábkormány ezerkilencszázat tiltott be közülük. A háború után száz törvény született a zsidó vagyonok sorsáról, de ezek egyike sem rendelkezett arról, hogy a tulajdonosoknak vissza kell adni elvett, elkobzott értékeiket.
Magyar Hírlap
Ferenc pápa szerint a szociális jogállamot nem szabad felszámolni - rövid lapszemle
Reformokra van szükség, hogy biztosítsuk a javak újraelosztásához, az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést a legszegényebbek részére is. Ezáltal felszámolhatóvá válik az igazságtalanság, és helyreállhat a felborult egyensúly.
A pápa megerősítette, hogy a munkához való jog nem alku tárgya, valamint elítélte az emberek kihasználásának minden formáját. „Nem lehet a tőzsdék szeszélyének függvénye az, ami az ember számára a méltóságot jelenti. Különösen akkor nem, amikor emberek milliárdjainak méltóságát kevesebb mint napi két dollárra értékelik”.
A munkához való jog nem függhet a pénzügyi és monetáris piacoktól. Ezek olyan szemléletet képviselnek, amely a munkapiaci megszorítások árán akarja növelni a jövedelmezőséget. Ez újabb kirekesztetteket eredményez a társadalomban, ami nem felel meg az ember és a közjó szolgálatában álló gazdaságnak, a részvételi és befogadó demokráciának.
A globalizációról szólva kiemelte, hogy az „gyakran nem tartható ellenőrzés alatt, hiába nőtt ugyanis sok állam gazdagsága, növekedett a társadalmi csoportok közötti különbség, ami egyenlőtlenséget és a szegénység újabb formáit hozza létre a gazdagabbnak tekintett országokban is”.
magyarkurir.hu
Extra profit - etikus gondolkodás - erős állam - rövid lapszemle
Fricz Tamás szerint a neoliberális gazdaságfilozófia elhitette a világgal, hogy a „befektetők” extraprofitja előbb-utóbb „lecsorog” a munkavállalókig.
Nos, az utóbbi húsz-harminc évben a multinacionális cégek extraprofitja brutálisan nagyra nőtt, a spekulatív műveletekből szerzett banki, biztosítótársasági, hedge fund-i bevételek, az offshore cégekbe mentett vagyonok pedig nem csorogtak le sehová. Az etikus gondolkodást úgy tudjuk megjeleníteni, ha piacot erős jogi törvényi eszközökkel kordában tartjuk, s az állam szerepét megnöveljük.
A leggazdagabb réteg önmérséklete nélkül – amelyre, ha másképp nem megy, rá kell kényszeríteni az érintetteket – nem tudjuk megoldani a szegénység és a közjó problémáját.
Napi Gazdaság