A "demokratikus" nyugati hatalmak és az ő antidemokratikus, cinikus politikájuk - rövid ellenzéki lapszemle
Schmidt Mária történész Münchentől Jaltáig címmel tartott előadásában leszögezte: a második világháború előtt a Hitler és Sztálin közé beszorított kelet-és közép európai népek kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Anglia és Franciaország elárulták a térséget, és odadobták koncnak a szovjet birodalomnak.
Hitler, Chamberlain és Churchill is az hitték, Európai ügyeit maguk intézhetik, az USA, illetve a Szovjetunió nélkül. 1938-ban pillanatnyi kétségük sem volt afelől, hogy ahogy Versaillesben, úgy itt is joguk van a közép-európai népek megkérdezése nélkül, sorsukról dönteni.
Münchenben az általuk két évtizede kialakított békerendszert garantálni immár képtelen Franciaország és Nagy-Britannia lemondott Közép-Európáról. Átengedte Hitlernek, mert tudta, nem tud és nem is akar érte harcolni. Chamberlain erről a konferencia előtt két nappal levélben biztosította Hitlert. Csehszlovákiáról még maguk a győztesek döntöttek, a magyar, lengyel, román ügyek rendezését a németekre és az olaszokra hagyták.
Ahogy az angol külügyminiszter, Lord Halifax mondta: „Az egy dolog, hogy megengedjük a közép-európai német terjeszkedést, - ami szerintem normális és egyben természetes -, de a nyugat-európai irányúnak már gátat kell szabnunk, különben a mi pozícióink kerülnek veszélybe.”
Chamberlain Közép-Európa átengedésével lemondott az erőegyensúly politikáról, és Daladier-vel együtt hozzájárult ahhoz, hogy Németország váljék Európa urává. Azt remélte, ha Hitler biztonságban érezheti magát Nyugaton, Kelet felé fordul, és a nagy összecsapásra a két diktátor között kerül sor, Anglia pedig a kellő időben megsegíti majd a gyengébbet.
1939 nyarán a szovjetek angol és francia katonai delegációkkal tárgyaltak a közös németellenes fellépésről. Az „imperialisták” közötti összecsapást Sztálin elkerülhetetlennek tartotta, és azt a nyugat szovjetizálására akarta felhasználni. Mindkét háborúban mindkét amerikai elnök, Wilson és Roosevelt is arra törekedett, hogy a harcokba csak akkor kapcsolódjon be, amikorra a háborús felek kellően leharcolták már egymást, hogy a győzelmet a lehető legkisebb emberáldozattal és a legnagyobb haszonnal arathassák le.
Wilson mondta bizalmasának: „Ha a háború befejeződik, rájuk kényszerítjük a mi gondolkodásmódunkat, hiszen anyagilag úgy is a kezünkben lesznek”. Roosevelt a harcok lezárulta után, az USA érdekeinek megfelelően akarta kialakítani az új világrendet. Ehhez le kell győznie a Harmadik Birodalmat és Japánt, fel kellett számolnia a brit gyarmatbirodalmat, át kellett vennie a Földközi tenger térségében illetve a Közel-Keleten lévő pozícióikat. Chamberlainnel szemben Churchill abban a hitben ringatta magát, hogy az angolszászokat különleges kapocs fűzi egybe.
Miközben a britek egyedül álltak szemben a két totális diktatúra: a nácik és a szovjetek szövetségben egyesített erejével, az USA ötven kiselejtezett hadihajó átadásának ígéretével „segített” rajtuk. Annak ellenére, hogy a briteknek Karib- tengeri támaszpontokat kellett cserébe átadniuk, 1941 januárjáig csak két hajót kaptak meg. Az 1941. augusztus 12-én elfogadott Atlanti Charta, amely a háború utáni rendezéssel kapcsolatos közös amerikai, angol célkitűzéseket tartalmazta, több a brit birodalom érdekeivel szöges ellentétben álló célkitűzést is megfogalmazott (nemzeti önrendelkezés, szabadon választott kormányzati forma, a kereskedelem szabadsága, a nyersanyagokhoz való hozzáférés.)
Mindez annyira nyilvánvaló volt, hogy Churchill magyarázkodásra kényszerült a brit alsóházban. Politikai ellenfelei ugyanis azzal vádolták Churchillt, hogy a segélyekért cserébe az USA le akarja mondatni Nagy Britanniát a birodalmi vámkedvezményekről, és rá akarja tenni a kezét az egész brit birodalomra. Tény, hogy az USA pont ezt akarta.
Szándékai olyannyira nyilvánvalóak voltak, hogy Roosevelt néhány hónappal később már India függetlenségének garantálását követelte Churchilltől. Közben busás árat követelt minden segélyszállítmányért. Anglia 1942 elejére teljesen fizetésképtelenné vált, kénytelen volt maradék exportbevételét is átengedni az USA-nak. Cordell Hull amerikai külügyminiszter egyértelműen fogalmazott: „Az USA segítsége késként nyitja fel a brit birodalmat, mintha az egy kagyló volna.”
Roosevelt számára az USA háborús céljai közé nem a brit birodalom megőrzése, hanem épp ellenkezőleg, világhatalmi státuszának megsemmisítése tartozott. Esze ágában sem volt az anyagilag, pénzügyileg teljesen kiszolgáltatott Nagy Britanniával osztozkodni.
Molotov Teheránban Kelet-Európával kapcsolatban már nem engedett beleszólást Angliának. A legégetőbbet, a lengyel kérdést is az USA-val vitatta meg. Roosevelt nem csinált titkot abból, hogy sem Lengyelországot, sem Kelet-Európát nem tekinti amerikai érdekszférának.
Nyilvánvalóvá tette, hogy ezek a kérdések számára csak a közvéleményre gyakorolt hatásuk szempontjából érdekesek. Utalt arra, hogy nem mondhat le a több mint hat millió lengyel származású amerikai polgár szavazatairól. Rugalmasságáért cserébe Sztálin beleegyezett az ENSZ létrehozásába, amit Roosevelt a háború utáni rendezés döntő kérdésének tekintett.
„Teheránban éreztem meg először, milyen kis ország vagyunk. Az egyik oldalamon ott ült a nagy orosz medve, kinyújtott karmokkal, a másikon a nagy amerikai bölény, és köztük ült a szegény angol szamár” – döbbent rá Churchill a brit világbirodalom valódi helyzetére.
Churchill tudta, hogy az amerikaiak nem fognak háborúzni Lengyelországért az oroszokkal. De az angolok állítólag Lengyelországért üzentek hadat a Harmadik Birodalomnak. Churchill azt követelte a lengyelektől, hogy fogadják el a Curzon-vonalat és határaik nyugatra tolását, mégpedig lelkesen, hiszen Anglia „nem Lengyelország keleti határaiért lépett be a háborúba.” Ha nem teszik, „az oroszok át fognak gázolni magukon és ki fogják irtani a lengyeleket. A megsemmisülés szélén állnak… Ha azonban jók lesznek, kaphatnak a háború után amerikai segélyt. Mi nem tudunk adni, mert szegények leszünk –fenyegetőzött, és ígért.
Chamberlain Münchenben egy a nyilvánosság előtt, a nagyhatalmak között folytatott konferencián mondott le Közép-és Kelet-Európáról, és adott szabad kezet Hitlernek illetve Mussolininak a térség felett.
Nyilvánvalóvá tette, hogy nem képes és nem is akar beleszólni a jövőjükbe. Hat évvel később, Churchill cinikusan, suttyomban adta el a térség országait a másik diktátornak, Sztálinnak, aki már 1944-ig is ártatlan áldozatok millióit mészároltatta le.
Churchill évtizedek óta tisztában volt a bolsevizmus valódi természetével. Pontos információi voltak Katynról, a nagy terrorról, egész népek deportálásáról. 1942-ben azt mondta Edennek: „Határtalan szerencsétlenség lesz, ha az orosz barbárság leigázza Európa ősi államainak kultúráját és függetlenségét”.
Az 1938-as müncheni egyezménnyel szemben Churchillnek az volt a fő érve, hogy Hitlerben és rendszerében nem lehet megbízni, mert „Egy olyan rendszer, amelyik tárgyalás nélkül börtönzi be és gyilkolja le ellenfeleit, és amelyik olyan könnyen szegi meg adott szavát, amilyen könnyen adja, azzal nem szabad nemzetközi egyezményeket kötni. Németország veszélyezteti a hatalmi egyensúlyt, és nyilvánvaló, hogy nagyobbak az ambíciói, mint amit bevall”. Sztálin vajon különb bánásmódban részesítette ellenfeleit Hitlernél?
Mit akart elérni vajon Churchill a magyarországi 50%-os befolyással? Vajon hogyan zajlottak volna a szabad választások azokban az országokban, amelyekről százalékaiban már megállapodtak?
Mit gondolhattak Churchillék arról, hogyan kell 10-20 vagy akár 50% birtokában szabadon választásokat tartani, és megválasztani azt a kormányzati formát, amelyet az ott élő népek akartak?
Sztálin sokáig tartotta magát a moszkvai százalékokhoz. Igaz, hogy Lengyelországban nem tartottak szabad választásokat, és a Szovjetunió bekebelezte Bulgáriát és Romániát is, de hogy Görögországban sem tartottak választásokat, és az angolok azt tehettek a görögökkel, amit akartak.
hvg.hu
A II. világháborút követően a nagyhatalmak is látták Trianon igazságtalanságát a magyarokra nézve, de végül is nem tettek semmit ellene - rövid ellenzéki lapszemle
Romcsics Ignác a BBC History Magyarország a második világháborúban című különszámában leírja, hogy a II. világháború után a nemzeti ellentétek minimalizálása érdekében az amerikaiak Magyarország javára módosításokat javasoltak a trianoni békeszerződésben. Erdély esetében a partiumi sáv Magyarországhoz csatolása mellett a Székelyföld számára széles körű területi autonómiát javasoltak.
A brit béke-előkészítő bizottság az amerikaihoz nagyon hasonló határjavaslatokat dolgozott ki. A szovjet álláspont azonban élesen eltért az amerikai és a brit elképzelésektől. A szövetséges hatalmak külügyminisztereinek 1945. szeptember 20-i londoni konferenciáján Ernest Bevin brit és James Byrnes amerikai külügyminiszter azt javasolta, hogy a román-magyar határ ügyét a két állam követeléseinek elemzése után kellene eldönteni.
Az amerikai-brit javaslatot ezúttal a francia külügyminiszter, Georges Bidault is támogatta. Molotov viszont makacsul ellenállt a román-magyar határ akár jelképes módosításának is. A vita befejező szakaszában Bidault a szovjeteket támogatta. Az ülés végén már csak egyedül Bynes ragaszkodott egy 7000 négyzetkilométernyi határ menti sáv visszaadásához.
Döntés Londonban nem született. 1946 februárjában a brit külügyminisztérium úgy döntött, hogy román-magyar viszonylatban is a trianoni határok helyreállítását támogatják. Ezt részben azzal indokolták, hogy olyan megoldás kezd kirajzolódni, amely Erdély kérdésének megoldását inkább az autonómiában látja.
Népszabadság
Orbán Viktor rájött arra, hogy az EU nem segíti elő az elmaradott tagországok fejlődését
Az Ökopolisz őszi konferenciáján Róna Péter – hallgatóságát megbotránkoztatva – ezt mondta: Nyugat-Európa megbocsáthatatlan történelmi bűnt követ el azáltal, hogy Orbán Viktor sajátos, különutas politikájában kapitalizmusellenességet lát, és nem ismeri el, hogy ez a politika egy perifériára szorult ország felzárkózási törekvéséből fakad.
Orbán Viktor ugyanis rájött arra, hogy az EU jelenlegi intézményi rendszere és politikája nem segíti elő az elmaradott tagországok fejlődését.
Magyar Nemzet
A tőke a világ egyik felét rabszolgasorba hajtja, szétzilálja a másik felén kialakult szociális piacgazdaságot - rövid lapszemle
Nyíri János emlékeztet, hogy a szociális piacgazdaság kidolgozóit (Wilhelm Röpke, Alexander Rüstow, Walter Eusken stb.) nem tanítják a gazdasági egyetemeken, amelyekről az erkölcsi szempontot száműzték, a nyersen pénzügyi kapitalizmus az uralkodó „tudomány”, noha ez az út a válságba vezet, nem pedig abból ki.
Az első rehabilitálandó igazság, hogy a gazdálkodás célja nem a haszon, hanem az ember. Ebből következik az is, hogy a munka elsődleges a tőkével szemben, hiszen a mai tőke a tegnapi munka eredménye.
A magántulajdon az erények jogos jutalma, de a közösség java megelőzi az egyénét. A tőke 1990 után birtokba vette a glóbuszt. A világ egyik felét rabszolgasorba hajtja, szétzilálja a másik felén kialakult szociális piacgazdaságot.
A tízcentes órabérért dolgozó ázsiai munkájának eredménye egyfelől saját nyomora, másfelől az amerikai és nyugat-európai gazdaság szétzilálása. Ennek véget kell vetni. Véget kell vetni a tőke korlátlan haszonhajhászásának is. A nemzetközi tőkemozgást szabályozni kell.
Napi Gazdaság
Az MSZP megroppanását az okozta, hogy egy olyan modellt erőltettek, ami működésképtelen - rövid lapszemle
Kósa Lajos szerint a Fidesz modellje, az aktívak támogatása, a rászorultak aktivizálása és segítése, az egyenlő, igazságos közteherviselés, a bankok és a pénztőke arányos megadóztatása a magyarok többségének a támogatását elnyerte.
A szocialisták azért képtelenek talpra állni, mert csak megszorításban gondolkodnak, állandóan adóemelést tervezgetnek, amelyben a lakosság töredéke viseli a terhek nagy részét, a tőke pedig mentesül. Az MSZP megroppanását tehát az okozta, hogy egy olyan gazdasági és társadalmi modellt erőltettek, ami működésképtelennek bizonyult.
Hetek
Pogátsa Zoltán szerint gazdaságpolitikai pártprogramokban nincs előrelépés 2008-hoz képest. Ugyanazok a személyek írják őket, mint korábban. Gazdaságfilozófiai és nemzedékváltásra lenne szükség. Mivel ez nem ment végbe szocialista és a liberális oldalon, ez is egyik oka annak, hogy ilyen gyenge a támogatottságuk.
Az nem elég, ha csak annyit mondanak, hogy mindent visszafordítana, amit a mostani kormány tett. Nem tudnak felmutatni vonzó jövőképet, a válság előtti eladósodottság korszakára való visszatérés ma már nem perspektíva.
Heti Válasz
Orbán Viktor: Visszaszereztük az országot a magyaroknak - a Magyar Televízió, Az este című műsorának rövid összefoglalója
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy " az elmúlt négy évben visszaszereztük az országot a magyaroknak."
Az eredmények közül a miniszterelnök kiemelte az új alaptörvényt - amellyel megvetették a jövő alapjait -, a gazdasági összeomlás elkerülését és a korábban rosszul működő rendszerek, például az egészségügy, az oktatás, a gazdaság, az adósságkezelés és az adórendszer átalakítását.
OKTATÁS -Még sok a tennivaló: az oktatásban például nincs ok elégedettségre, mert bár helyes, hogy ma már állami felügyelet alatt van az ágazat, de meg kell állítani a diákok teljesítményének gyengülését. Ha nem leszünk Európa egyik legokosabb népe, akkor nem leszünk versenyképesek sem.
EGÉSZSÉGÜGY - Az egészségügyben meg kell erősíteni a háziorvosi rendszert, mert a háziorvosok nem kapnak elegendő fizetést, nincs elegendő műszerük és képzésük sem.
REZSICSÖKKENTÉS - A nonprofit közszolgáltatási rendszer kiépítésén keresztül lát lehetőséget további rezsicsökkentésre a háztartásoknál, de az igazi nagy lépés most az lenne, ha az energia az iparnak is olcsóbb lenne, sőt a cél az, hogy 2018-ra Európában Magyarországon kerüljön a legkevesebbe az ipar működéséhez szükséges áram.
DEVIZAHITELESEK - Ha megszületnek a szükséges bírósági ítéletek, várhatóan május végére, a még bajban lévő devizaalapú lakáshiteleseket is kihozzuk a jelenlegi reménytelen helyzetből. A bankokban is megvan a szándék a megállapodásra.
BANKRENDSZER - Nincs az ország kezében a saját sorsa, ha a pénzügyi rendszernek legalább a fele nincs magyar kézben. Az OTP-vel együtt jelenleg 30-40 százalék ez az arány. A magyar bankrendszerben nincs elég verseny, "túlságosan leosztottak a pozíciók".
MEZŐGAZDASÁG – A jövőben a nagybirtokok aránya legfeljebb húsz százalék lehet, a fennmaradó résznek kis- középgazdálkodók kezében kell lennie. Ezért alkottuk meg a földtörvényt, amelyért meg kell majd vívnunk. Bár a rezsicsata a legerősebb küzdelem az idén, de erősség szempontjából a második számú küzdelem a földcsata lesz Brüsszellel.
ELMÚLT 4 ÉV - Ma már átláthatóbb, biztonságosabb a magyarok élete, mint négy éve. Ma egy nyugdíjasnak nem kell attól tartania, hogy elveszik a nyugdíját, a nyugellátásokat ugyanis megvédtük, sőt emeltük is. Az új adórendszer miatt komolyan lehet gondolni, hogy munkából megélhet egy család. Az a gazdasági rendszer jó, amely munkára ösztönöz, és minél több pénzt hagy az embereknél, vagyis amelyikben a személyi jövedelemadó minél alacsonyabb.
Miniszterelnök-jelölti vita - Az elmúlt négy évben minden vitát lefolytattak a ország nyilvánossága előtt. Ráadásul az emberek láthatták, milyen az élet, ha a szocialisták kormányoznak, és milyen, ha a Fidesz-KDNP van kormányon, vagyis minden információ a választók rendelkezésére áll. "Úgy látom (...), hogy valójában nem is vitázni akarnak velem, hanem támadni akarnak engem, leginkább ócsárolni. Ehhez én nem kellek, ezt nélkülem is megtehetik" .
Patrióta Európa Mozgalom
Rövid hírek napilapokból
Végleg elutasította az amerikai fellebbviteli bíróság az a keresetet, amelyet a MÁV és a magyar állam ellenindított holokauszttúlélők egy csoportja Chicagóban még 2010-ben. A bíróság nem látta bizonyítottnak, hogy az ügyben Magyarországon kimerítettek valamennyi jogorvoslati lehetőséget.
Magyar Nemzet
Az Arab Liga éves csúcstalálkozóján a résztvevők teljes mértékben és kategorikusan elutasítják Izrael elismerését zsidó államként, és visszautasítanak minden ezt célzó, a palesztinokra gyakorolt nyomást.
Népszava
Szentmihályi Szabó Péter szerint a kampány finisében derül ki, milyen tévedés volt részünkről, hogy örvendeztünk az SZDSZ bukásának. Valójában az SZDSZ átvette a teljhatalmat a baloldalon. A szocialisták zavart és kényszeredett mosollyal átengedik a terepet a színt váltó kaméleonoknak. A szabadelvű kemény mag minden kormányváltónak nevezett formációban ott ül és irányít.
Magyar Hírlap
Nem véletlen, hogy baloldali és liberális körökben ez váltja ki a legnagyobb dühöt és tiltakozást - rövidke lapszemle
Tóth Gy. László szerint amíg a jobboldal nem rendelkezik megfelelő pozíciókkal és háttértámogatókkal a pénzügyi-gazdasági életben, addig minden törekvése bukásra ítéltetett.
Folytatni kell a nemzeti érzelmű, és Magyarországon adózó kis- és középvállalkozók, valamint a nagyvállalkozók helyzetbe hozását. Nem véletlen, hogy baloldali és liberális körökben ez váltja ki a legnagyobb dühöt és tiltakozást, mert a folyamat végeredményeként a balliberális nagytőke befolyása jelentősen csökkenhet.
Magyar Nemzet
Egy csak egy őszödi beszéd volt, az a Gyurcsányé, a szocialistáké, pont - rövidke lapszemle
Kósa Lajos szerint van a baloldalon egy fixa idea, egy olyan várakozás, hogy egyszer majd Orbán Viktornak lesz egy őszödi beszéde, de elfelejtik, hogy ez lényegében kizárt.
Gyurcsány nem azt mondta az Őszödön, hogy hibáztunk. „Politikusok hibáztak, mi is hibáztunk”. De Gyurcsány azt mondta, tudatosan összeszövetkezve becsaptak mindenkit.
Egy csak egy őszödi beszéd volt, az a Gyurcsányé, a szocialistáké, pont.
Népszabadság
Heidegger: a világ zsidósága tartja kezében a modern nyugati társadalmakat
Martin Heidegger német filozófus most nyilvánosságra hozott, fekete jegyzetek névre keresztelt írásában, egy helyen azt írja, hogy a világ zsidósága tartja kezében a modern nyugati társadalmakat, míg másutt azt taglalja, valójában a zsidók azok, akik a legrégebb óta a fajelmélet szerint élnek. A könyvben hangot ad véleményének, hogy a világ zsidósága a háborúban áldozatok nélkül csak a tovább növelte befolyását, miközben a németek legjobbjaik vérét áldozták a fronton.
A fekete jegyzetek kiadása ellen egyes tudósok sokáig tiltakoztak, arra hivatkozva, hogy tönkretenné a filozófus életművét. Végül azonban úgy határoztak, az igazság feltárásához szükség van a múlt feldolgozására.
Magyar Nemzet