Titus Corlatean szerint a decentralizáció és a régiósítás fontos intézkedés, amelyről a román politikusok szuverén módon döntenek, miután a magyar kisebbséggel is konzultáltak.
Számos elem, amelyet az RMDSZ vezetői autonómiaformaként mutatnak be, valójában nem egyéb, mint a közigazgatási decentralizáció része. Ennek a kétértelműségnek a fenntartása a politikai nyelvezet szintjén okozza a félreértéseket.
Valentin Stan kisebbségkutató, volt diplomata, a Bukaresti Egyetem történészprofesszora szerint ki kell mondani, hogy Magyarország igenis támogathatja a Románia területén élő magyar kisebbséget, beleértve az autonómiatörekvéseket is. Ezt a nemzetközi jog is elismeri.
A trianoni békeszerződés utal a nemzeti kisebbségekről szóló, 1919. decemberi szerződésre, amelyben a román állam vállalta, hogy autonómiát ad a székelyeknek, biztosítja a magyarok vallási, oktatási szabadságát és így tovább.
Népszabadság
Zétényi Zsolt szerint egy nép történelmi szállásterületein élő, de más államok főhatalma alá nagyhatalmi békeparancsokkal odakényszerített tömegei nem kezelhetők ugyanúgy nemzetközi jogilag és politikailag, mint valamely bevándorolt vallási, nyelvi, etnikai kisebbség.
Magyarországnak gyakorolnia kell alaptörvényében és a nemzetközi jogban meghatározott, létező jogosítványait és kötelmeit. A magyar-román alapszerződés szerint a felek a magyarországi román, valamint romániai magyar kisebbség etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának védelme érdekében alkalmazzák az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Biztonsági és Együttműködési Tanács valamennyi érdemleges dokumentumát.
Együttműködnek az előbbi szervezetek nemzeti kisebbségvédő ellenőrző mechanizmusainak működtetésében.
Magyar Hírlap
A marosvásárhelyi rendőrség a gazdasági-kereskedelmi reklámot szabályozó romániai törvényre hivatkozva felszólította az Erdély Magyar Néppártot, az Erdély Magyar Nemzeti Tanácsot és a Magyar Polgári Pártot, hogy távolítsák el helyi székházukról a székely zászlót. A marosvásárhelyi rendőrség parancsnoka szerint a székely lobogó nem létező intézményt reklámoz.
Magyar Nemzet
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, s vele a Székely Nemzeti Tanács kettős autonómiát kér. Kulturális autonómiát a Románia összmagyarságnak.
Ez azt jelenti, hogy a kisebbségi közösség választott szervei átvennék az államtól a kultúrájuk és nyelvük megőrzéséhez szükséges jogokat és intézményeket, így az oktatási intézményeket.
A Székelyföldnek igényelt területi autonómia kiterjedne Hargita, Kovászna megyére és Maros megye székelyek lakta területére. A helyi parlament szerepét az önkormányzati tanács, a végrehajtó hatalomét az önkormányzati bizottság töltené be.
Az autonóm terület pénzügyi, önálló költségvetési jogosítványokkal rendelkezne. Kérdések így is maradnak. Hol lenne az autonóm terület fővárosa?
Marosvásárhely ugyanis több mint egy esztendeje sajnos elvesztette magyar többségét. Része lenne-e a város az autonómiának, vagy csak a környékbeli településeket csatolnák hozzá? Mi lenne a székely területektől adminisztratív úton leválasztott, de történelmileg oda tartozó településekkel, például a Bákó megyébe kényszerített Gyimesbükk-kel?
Magyar Nemzet
Székely László szerint magát a hajléktalan létformát és az élethelyzetet nem lehet kriminalizálni, viszont a cél mindannyiunk számára közös: lehetőleg a hajléktalanszállókat, a menedékhelyeket vegyék igénybe és a biztonságot válasszák a hajléktalanok, ne az utcát.
Népszava
Ausztria nem különbözik Magyarországtól a hajléktalanokkal szembeni bánásmódjában – állítja a Standard. Tíz nappal ezelőtt vette kezdetét az offenzíva, amelynek keretében a bécsi Stadtparkból 25 embert lakoltatott ki a rendőrség.
A park megtisztítását a környék lakói sürgették, mert elegük volt a bűzből, az erős alkoholszagból. Salzburgban az illegális utcán alvás büntetését 370-ről tízezer euróra emelték, ami a gyakorlatban kétheti elzárást jelent.
Népszabadság
Kolozsvárott felavatták a Sapientia Erdélyi Egyetem új épületét. Dávid László rektor szerint bár a román állam nem vesz részt az intézmény finanszírozásában, a Sapientia közszolgálati jellegéhez nem férhet kétség.
Kató Béla erdélyi református püspök köszönetet mondott, hogy Magyarország súlyos válságban is áldozatot hozott az egyetemért.
Magyar Hírlap
Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja szolidaritásképpen együtt vásárolt a hét végén egy marosvásárhelyi piacon azzal a nővel, akit amiatt bírságolt meg a román rendőrség, hogy kétnyelvű árcédulákat osztogatott az árusoknak. Magyar és román árusoktól egyaránt vásároltak, a főkonzul pedig megköszönte egy román árusnak, hogy kétnyelvű árcédulákkal kínálja portékáit.
Magyar Nemzet
Már elkészült, és a román kormány hamarosan elfogadhatja azt a határozatot, amely tárgytalanná tenné a székelyföldi jelképek ellen folyó bírósági perek sorozatát. A kabinet lényegében azt tisztázná, hogy törvényes a helyi közösségek jelképeinek kitűzése a középületekre.
Népszabadság
Parkolópályára került a Tavares-jelentés, miután Viviane Reding biztos kizárta, hogy az abban előirányzott háromoldalú ellenőrző testületben a Bizottság részt vegyen. Reding szerint Magyarország mindent megtett, amit a Bizottság kért, ezért nincs legitim alapjuk tovább monitorozni az országot. Az uniós elnökséget adó Litvánia szintén elzárkózik attól, hogy részt vegyen a magyar kormány megfigyelésében. A litvánok sok államhoz hasonlóan attól tartanak, hogy ők lehetnének a következő megfigyeltek.
Népszabadság
Herczog Edit a köztévé műsorában megerősítette, az MSZP elnökségének állásfoglalása alapján kellett részt venniük a Tavares-jelentés összeállításában. Annak összeállítása elsősorban Göncz Kinga és Tabajdi Csaba érdeme, „végigharcolásában mindannyian részt vettünk, elfogadtatásáért valamennyien mindent megtettünk” – ismerte el annak ellenére, hogy korábban az MSZP az állította: nem ők állnak a dokumentum mögött.
Magyar Nemzet
Az Origo információi szerint az MSZP-ben nem fogadták kitörő örömmel azt, hogy együtt ünnepelnek majd a DK-vezérrel október 23-án. Ezért úgy döntöttek, hogy Gyurcsány mellett minél több, mérhető támogatással nem rendelkező pártot is meghívnak a tüntetésre.
„A legjobb, ha minél többen vagyunk, legyen tömeg a csoportképen, valahogy el kell rejtenünk Ferit a színpadon, így is félő, hogy elviszi a show-t” – mondta egy MSZP-s vezető, aki szerint Gyurcsány az utóbbi hetekben egyre „vehemensebben kampányol, és mindenkin átgázol”.
MNO
Friss Róbert szerint Gyurcsány és a Demokratikus Koalíció egyre kevésbé megkerülhető akadályként továbbra is a többiek útjában van. Ha a DK erősödése folytatódik, s esetleg tartósan az ötszázalékos parlamenti küszöb fölött mérik majd, míg az Együtt még egy kicsit gyengül, teljesen új helyzetbe kerülhet az ellenzék.
Kénytelenek lesznek ismét megnyitni a tárgyalásokat a DK-val, mégpedig a saját szempontjukból rosszabb esélyekkel, mert nagyobb ereje tudatában immár Gyurcsány keményebb feltételeket szabhat.
Népszabadság
Indulatos vitában győzködte a Bajnai-stáb néhány tagja szeptember elején Gyurcsány Ferencet, hogy vonuljon vissza a politikától, mert a személye taszítja a választók jelentős részét. Ám hiába győzködték, a volt kormányfő nem tágít, elhatározta, rábírja az MSZP-t és az Együtt 2014-et, hogy vegyék be az ellenzéki együttműködésbe.
A Demokratikus Koalíció egyik magas rangú politikusa szerint feltett szándékuk, hogy akár az E14 rovására növeljék a népszerűségüket, és így vegyék rá az MSZP-t: nyissa meg újra az ellenzéki megállapodást, vegye be ebbe a pártjukat.
Az E14 egyik befolyásos politikusa szerint a volt miniszterelnök kikosarazásával az MSZP szándékosan állította elő a mostani helyzetet. A közvélemény-kutatók szerint Bajnaiék 2012 ősze óta folyamatosan gyengülnek, a Tárki és az Ipsos szerint még az öt százalékos bejutási küszöböt sem lépnék át.
hvg.hu
Felhatalmazást adott a Párbeszéd Magyarországért elnökségének a párt taggyűlése arra, hogy szükség esetén akár közös szervezetként induljanak a választásokon az Együtt pártjával. A szövetséget rendre tíz százalék körül, de inkább alatta mérik a kutatócégek, vagyis rizikós lehet szövetségi listát állítaniuk.
Népszabadság
Az MSZP választmánynak később is joga lesz változtatni a megállapodáson. Így, ha „meg kell menteni” a listán a bejutási küszöb alatt teljesítő E14-et, vagy Gyurcsány megerősödésével indokolttá válik a DK bevonása, erre lesz lehetőség később is. Tehát az MSZP-ben azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy újranyitják a tárgyalásokat, ám ezt legkésőbb idén rendezni kell, mert az egyéni választókerületi jelöltek véglegesítése nélkül nagyon nehéz lesz helyben kampányolni.
hvg.hu
Szabó Iván pécsi ügyvéd szerint a közműszolgáltatásokban érdekelt nemzetközi nagytőke médiahisztériát keltett a pécsi vízmű önkormányzati kézbe vétele kapcsán. Az egyik francia tévécsatornán összemontírozták a masírozó gárdistákat a pécsi vízműszékházat ábrázoló képekkel, hangsúlyozván, hogy a vízművek visszavétele a magyar helyzet „fasizálódására” utal.
Olyan kijelentéseket is olvashattunk, hogy „Pécs végül elvesztette a Suez ellen a pert”. A valóságban a felek a Suez kezdeményezésére egyezséget kötöttek, s a Suez pontosan annyi pénzt kapott, ami szerződés szerint eredetileg is járt volna neki.
Az aggodalom érthető volt, hiszen világszerte repedések jelentkeztek a 70-es évek óta kiépült közmű-privatizációs rendszeren. Európa nagyvárosai egymást követően vették saját kezükbe az ivóvíz-szolgáltatást. A sors fintora, hogy Párizs szinte ugyanakkor mondta fel a Suez és a Veolia szerződését, mint Pécs.
A multinacionális nagytőke által pénzelt liberális sajtó tehát még a sikeresen zárult pécsi vízműügy kapcsán is megpróbálkozik azzal, hogy visszarettentse az államot vagy az önkormányzatokat attól, hogy a közszolgáltatások közösségi kézbe vételéről gondolkodjon.
Igyekeznek ezt a törekvést egy eleve bukásra ítélt, irracionális, gazdaságtalan és EU-ellenes lépésként feltüntetni. Ugyanakkor az európai folyamatok éppen ezzel ellentétes tendenciát mutatnak. 2013 júniusában háromoldalú egyeztetések kezdődtek az Európa Parlament, az Európa Bizottság és az Európa Tanács között, amelynek eredményeként egy kompromisszumos megállapodás született arról, hogy az unió speciális árunak tekinti az ivóvizet, és nem támogatja az ivóvíz-szolgáltatás magánkézbe adását.
Magyar Nemzet
A magyar energiapiaci szabályozás több elemét is kifogásolta az Európai Bizottság, amely továbbra is szorgalmazza, hogy a hatóságilag szabályozott árakat meg kell szüntetni, és kiskereskedelmi szinten is a piacnak kell szabályoznia az árakat. Gulyás Gergely közölte: semmilyen hivatalos uniós dokumentum nincs arról, hogy a hatósági ármegállapításra ne lenne lehetőség az EU-tagállamokban. Ilyen jellegű kísérlet történt, de ilyen dokumentumot nem fogadtak el.
A fizetésekhez képest Budapesten egy kétkeresős háztartás esetében a gáz- és áramköltségek már aggasztóak: az uniós fővárosok közül csak Bukarest lakóinak nehezebb a háztartási energiaköltségek kifizetése.
Népszabadság