Hálájuk jeléül Horthy portugáliai emigrációjában egy Magyarországról menekült zsidók pénzelte alapítvány támogatásából élt haláláig - rövid lapszemle
Czakó Gábor szerint tény, hogy Horthy Bethlen István személyében megtalálta azt a politikust, aki képes volt talpra állítani az országot tíz év alatt. Ennek ára volt egyebek mellett a nagybirtokrendszer fönntartása.
Tény, hogy Horthy hatalma idején, 1944. március 19-ig, az ország német megszállásig hazánk az egyetlen menedék volt a hitleri szövetségi övezetben.
Magyarország az ide menekülteket nem adta ki a náci Németországnak. Sehol ennyi túlélője nem volt üldözésnek. A német megszállással a magyar állami önállóság megszűnt. 1944 nyarára Horthy hatalma jelképesre szűkült, de a hozzá hű Koszorús Ferenc ezredes az ő parancsára katonáival 1944. július 6-án megakadályozta Baky Endre „csendőrpuccs”-át.
A kormányzó ekkor tiltotta meg a budapesti zsidóság deportálását. Ez volt az egyetlen eset a Hitler által megszállt övezetben, hogy egy szövetséges ország hadereje zsidókat mentett. A németek ezért ősszel Szálasit ültették a hatalomba, Horthyt családostul internálták. A Nünbergi törvényszék nem emelt ellene vádat, ellentétben a tengelyhatalmak vezetőivel, akiknek többségét kivégezték. Még Sztálin sem szólt ellene.
Sőt, az üldözöttek serege is mérlegelte a lehetőségeket, és úgy döntött, hogy adott körülmények között ők sem érhettek el volna el jobb eredményt. Horthy Miklós és családja később Portugáliába költözött, ahol egy Magyarországról menekült zsidók pénzelte alapítvány támogatásából élt haláláig, 1957-ig.
Magyar Nemzet
Az ellenzék által lejáratni kívánt közmunkaprogram az érintettek szerint nagyon pozitív lépés volt a kormány részéről - rövid ellenzéki lapszemle
A Népszabadság baranyai aprófalvakban készült riportja szerint az állástalanságtól erősen sújtott falvakban egyre többen úgy tekintenek a közmunkára, mint az utolsó mentsvárra, jótéteményre. Akik évtizedekig napszámba jártak vagy minimálbérérért ingáztak, s munkáltatójuk a válság kitörése után a buszbérletet sem állta, azt se bánnák, ha a közmunka, ez a biztos állás kitartana a nyugdíjig.
Másfél-két éve még a kérdezettek döntő többsége ellenezte a közmunkát, most már mintha azok lennének többségben, akik nem szidják, sőt hálásak a közmunkáért. Ismerős sorstársak között dolgozhatnak, „itt minden barátságos”. A közmunka biztos, a bér időben érkezik, kiegészíti a helyi kertészettől ingyen vagy áron alul kapott krumpli, hagyma, paprika, paradicsom, borsó, bab, sárgarépa.
Jár az egészségügyi ellátás, gyarapodik a nyugdíjalapjuk, s nem kell költeniük munkaruhára, szerszámra, utazásra. A legszükségesebb ételekre telik, a gyerekek ingyen ehetnek az iskolában, a rezsit valahogy kiizzadják, öltözködni a legolcsóbb kínai és a bálás ruhákat kínáló boltokból tudnak. Megtakarított pénze senkinek sincs. Ha valaki hozzá akar tenni a 49 ezer forinthoz, akkor szombat-vasárnap elvállal még néhány napszámot, s így még keres 10-20 ezer forintot.
A polgármesterek, pártállástól függetlenül, megerősítik, hogy a felsorolt okok miatt javul a közmunka elfogadottsága. Hoffmann Antal, Bezedek 78 éves, független polgármestere szerint fontos, hogy a korábban állástalan emberek felkeljenek minden reggel, és a munka révén egyfajta tréningben legyenek. Így van esélyük arra, hogy ha egyszer javul a gazdaság állapota, akkor újra találjanak alkalmazást.
És az is fontos, hogy a közmunkások kiskorú gyermekei azt lássák, a szüleik mindennap mennek dolgozni, mert ettől rögzül bennük a példa. Az egyik baranyai falu független polgármestere szerint az állással rendelkező és a nyugdíjas helybéliek úgy vélik, senki se kapjon munka nélkül segélyt, ezért számukra szimpatikus a közmunkaprogram. Most már a közmunkások között is javul a kormány támogatottsága. Tízezreknek biztonságot hozott a közmunka is, ők szeretnék, ha legalább ez megmaradna, ezért legközelebb Orbánra szavaznak.
Népszabadság
Az aluljárók lakhatási célokra épültek - rövidke lapszemle
Tarlós István szerint néhány orgánum brutálisan félrevezeti a közvéleményt. A főpolgármester egyértelmű törekvést érez arra, hogy valamilyen furcsa lelkifurdalást ébresszenek, ha nem engedik, hogy az aluljárókat lakhatás céljára lehessen használni. „Nem vagyunk emberellenesek, a szocialisták és a szabad-demokraták húsz évig voltak azok”. „Igyekszünk egyre több lehetőséget biztosítani, aki viszont nem él velük, annak nem engedjük, hogy randalírozzon a városban”. A korábbi ciklusokhoz képest most csaknem ezerrel nőtt a hajléktalanszállók és éjjeli menedékek befogadóképessége. Ezen felül külön kórházat rendeztek be az utcán élőknek, de komfortosították a már meglévő szálláshelyeket is.
Lakásokkal pedig korábban sem látta el a fedélnélkülieket sem Demszky Gábor, sem Horváth Csaba. Ott hagyták őket az aluljáróban. Amíg Demszky Gábor és Horváth Csaba ciklusában százharmincegy ember fagyott meg közterületen, addig 2010 óta ez egy emberrel fordult elő. Az is sok.
Magyar Hírlap
A jog mindig a győztesek fegyvere, az erkölcs pedig ilyenkor hallgat - rövidke lapszemle
Bogár László szerint a jog mindig a győztesek fegyvere, az erkölcs pedig ilyenkor hallgat. Nürnbergben a képmutató Nyugat már nem szólt arról, hogy Münchenben még ő bátorította Hitlert, a képmutató Kelet (Sztálin) meg nem szólt arról, hogy arra készült, hogy Hitlerrel összefogva számolja fel a Nyugatot, amellyel Nürnbergben már szövetségben állt.
A történelem során az állandóan kavargó konfliktustenger feletti szabályozó erő szerepét az erkölcsi és a jogrend volt hivatott betölteni, de a jelek szerint erre éppen akkor képes a legkevésbé, amikor a legnagyobb szükség volna rá.
Magyar Hírlap
A kormány jó úton jár, mert kommunisták ismételten "visítanak" - ellenzéki lapszemle
Az MTA Történettudományi Intézetében felháborodással fogadták a Veritas Intézet létrehozásának tervét, amelynek feladata „a nemzeti összetartozás erősítése érdekében a magyar közjogi hagyományok méltó módon történő bemutatása, valamint az elmúlt másfél évszázad sorsfordító politikai és társadalmi eseményeinek hiteles, torzításmentes, a mai kor elvárásainak megfelelő, multidiszciplináris szemléletű, kutató, elemző, ismeretterjesztő igényű, és a nemzettudatot erősítő céllal történő feldolgozása”.
Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója szerint a Veritas létrehozása újabb kihívás a humán értelmiségnek, megvédi-e szakmai autonómiáját, érdekeit. A most az egyetemi, akadémiai kutatóintézetekben szétszórt, jobboldali tudósokat alighanem egy helyre szeretnék koncentrálni.
Így a Veritas újabb erődítménye lehetne a kormány és a Fidesz emlékezetpolitikájának. A cél az, hogy az Alaptörvény preambulumának történelemfelfogását mindenáron bevigyék a köztudatba. A hivatalos felfogás – egyfajta visszalépésként – Horthy Miklóstól láthatóan Bethlen István felé fordul, aki a két világháború közötti rendszer elfogadhatóbb változatát képviseli.
Egyetlen nemzeti hagyománnyá akarják tenni a jobboldali hagyományt, s kiszorítani abból a baloldali és a liberális örökséget. Ez az emlékezetpolitika hideg polgárháborús politika. Az ünnepi beszédeket, amelyek valójában politikai vádbeszédek, s amelyekből tisztán látszik, hogy a kormány célja a gyűlölet fenntartása és szítása, hogy a történelmi sebeket ne hagyja behegedni, inkább újra és újra feltépje, csak hogy táborát egyben és éberen tartsa.
Népszabadság
Szocialista értelmiségiek a szocialista pártról a videóhamisítási ügy kapcsán - rövid ellenzéki lapszemle
Tamás Ervin szerint a legnagyobb ellenzéki párt vezető garnitúrája vészhelyzetben még kapitulálni is képtelen. A legostobább hazugságba menekültek, s az ügyben a megfutamodás máig tart.
Látszik, hogy a vezérlőpultnál a kármentés csupán személyi viszonylatban próbálják minimalizálni.
Gergely Márton szerint a baloldali politikusok közül sokan nem értik, mi a gond a bajai videohamisítással. Fodor Gábor például azt írta Gyurcsány Ferencnek, hogy az egész botrány a Fidesz érdekeit szolgálja. A baloldali sajtó azonban remélhetőleg nem azért írt megannyi cikket a trafikok országos lenyúlásáról, mert az árt a kormánypártoknak, hanem mert az ügy minden részlete sértette igazságérzetét.
A hamisított felvétellel valakik politikai előnyt akartak kovácsolni abból, hogy a demokratikus rendszer legitimációját aláássák.
Ennél nagyobb bűnt politikában nehéz elkövetni. Ezért kell a botrány minden vétkes szereplőjének távoznia a közéletből, kedvezzen jelen pillanatban bárkinek is az ügy feltárása.
Népszabadság
Henri Malosse: A magyar kormányt nem kritizálni, hanem dicsérni kellene törekvései miatt - rövid lapszemle
Több oka is van annak, hogy Henri Malosse Magyarországot választotta úti célul. Az elmúlt időszakban uniós vezető alig látogatott Magyarországra, amit „indokolatlan kiközösítésnek” tart. Nagyon érdeklik azok a nem szokványos megoldások, amelyek lehetővé tették a 2008-2009-ben Görögországhoz hasonló helyzetben lévő Magyarország számára, hogy a társadalmi kohézió fenntartásával zabolázza meg az államadósságot és a költségvetési hiányt.
Különösen szeretné megérteni azokat a megoldásokat amelyeket Magyarország alkalmaz az energiaárak és -függőség, az ifjúsági munkanélküliség terén, a bankszektorban a fogyasztók megvédése érdekében, a kisvállalkozások ösztönzésére a kiskereskedelemben, például a dohánytermékek és a gyógyszertárak esetében.
Igyekszik nem ideológiai alapon vagy arrogáns módon hozzáállni ezekhez a lépésekhez, hanem pragmatikus szempontok alapján vonja majd le a következtetéseket, hogy alkalmazhatóak-e ezek uniós szinten.
Malosse szerint folytatni kell az olyan hagyományostól eltérő gyakorlatokat is, amelyek bizonyítottak a gyakorlatban, és olykor - mint Magyarországon - elősegítették a recesszióból való kilábalást és a foglalkoztatás fenntartását.
A francia politikus támogatja azt a kezdeményezést, hogy el kellene választani a társadalmilag hasznos pénzügyi tevékenységeket a társadalmilag haszontalanoktól.
„Ideje, hogy azokat támogassuk, amelyek fenntartható projekteket finanszíroznak és táplálják a reálgazdaságot. És miért is ne merjük megtiltani azokat, amelyek ártanak, és amelyek már olyan sok áldozat forrásai voltak?" - tette fel a kérdést Malosse.
A francia politikus arra is keresi a választ, hogy a válság kezdete óta milyen tanulságokkal szolgált a gyors nyereség utáni hajsza, amely szerinte számos európai ország gazdaságát süllyesztette a recesszióba, s amelyben kereskedők helyett algoritmusok hajtják végre a tranzakciókat akár a másodperc törtrésze alatt, és egy vállalkozás tőzsdei értékének semmi köze a cég tényleges helyzetéhez.
MHO
Malosse szerint a gazdasági válság a bankok miatt robbant ki, az általuk okozott kárt pedig nem az állampolgároknak vagy a vállalkozásoknak kell megfizetni, így a szektort sújtó adók nem igazságtalanok, hanem teljesen jogosak. Magyarország az elmúlt években olyan úton indult el, amely Európa több országának is követendő példaként szolgálhat.
A kormányt nem kritizálni, hanem dicsérni kellene törekvései miatt, melyek azt a célt szolgálják, hogy az ország gazdasága versenyképesebb legyen.
hirado.hu
A szegregáció az USA-ban a minden napok "szerves" része - ellenzéki lapszemle
Simon Géza magyar–amerikai orvos szerint Amerikában az integráció lényegét, az egymás mellett élés gyakorlatát nem sikerült megoldani, illetve bevezetni. A lakónegyedekben és az iskolákban a fehérek és négerek de facto elkülönítése folytatódik.
Az európai-amerikai középosztály kivonult a külvárosokba; gyerekeiket elkülönített körzeti vagy felekezeti iskolákba küldik. Az afroamerikaiak zöme ma is elkülönített, nagyvárosi szegénynegyedekben él. Iskoláikba jóformán csak feketék járnak.
A sok (pozitív megkülönböztetés) ellenére a neves egyetemek diákságának 2-3 százaléka afroamerikai. A vegyes házasság ritkaság. A feketék politikai és felekezeti vezetői még mindig magukon viselik őseik rabszolga múltjának a terhét, a rendszert hibáztatják, és keveset tesznek, hogy környezetük belső körülményein változtassanak. Az egységesülés két fél kölcsönös hozzájárulása. Ez az eltökéltség nemcsak az európai-amerikaiak többségéből hiányzik, hanem az afroamerikaiak többségéből is.
Népszabadság
Washington úgy hiszi, nekik mindent szabad - ráadásul továbbra is az arcukba vigyorog, és azt mondja, ez így van jól - rövid lapszemle
Dianne Feinstein, az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának elnöke szerint Barack Obama azon gondolkodik, hogy megtiltja a szövetséges országok vezetőinek lehallgatását, az NSA, hagyjon fel a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap épületének elektronikus megfigyelésével, illetve „fogja vissza” a New York-i ENSZ-székházban folytatott tevékenységét.
John Kerry külügyminiszter elismerte: az NSA néha túlzásokba esett, és ő is azt ígérte, felülvizsgálják ezeket a programokat. Az igazságügyi bizottságban készül egy javaslat, amely beszüntetné a „halászháló” típusú adatgyűjtést. A javaslatnak épp az a két szenátor a szerzője, akik a 2001. szeptember 11-i merénylet után a terrorizmusellenes patriot törvényt írták. A demokrata Patrick Leahy és a republikánus James Sensenbrenner már korábban közölte: ők az említett törvény szerzői, ám az NSA vezetőinek állításával ellentétben szerintük az nem jogosít fel ilyen kiterjedt adatgyűjtésre.
A lehallgatási ügy felderítéséhez segítséget ígért a német kormánynak Edward Snowden, aki moszkvai ideiglenes otthonában találkozott Hans-Christian Ströbelével, a német Zöldek politikusával. A találkozó hírére Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter közölte, ha Snowden kész rá, akkor megtalálják a módját, hogy beszélgessenek vele, mert minden adat vagy információ jól jön.
Népszabadság
Snowden a kancellárnak, a főállamügyésznek és a parlament elnökének címzett – levelet adott át Ströbelének. Ezekben magyarázattal szolgál a titkosszolgálatokat leleplező tettéről. „Mint a NSA, a CIA és a DIA technikai szakértője, munkám során a kormány olyan rendszeres törvénysértéseire bukkantam, amelyek erkölcsi kötelességemnek megfelelően cselekvésre késztettek. Nem bűntett az igazságot kimondani”.
Magyar Nemzet
Kőműves Anita szerint az uniós vezetőket és a közvéleményt is inkább az háborította fel, ami a a Google-t is: a megfigyelés mértéke és pimaszsága. Hogy bár egyre több lehallgatási ügyre derül fény, Amerika továbbra is az arcukba vigyorog, és azt mondja, ez így van jól.
Az amerikai hírszerzés technológiában utolérhetetlen, Washington úgy hiszi, nekik mindent szabad: vádemelés nélkül, korlátlan ideig fogságban tartani embereket, vagy ha épp az elnök így tartja helyesnek, hamis bizonyítékok alapján háborút kezdeni.
Sokáig úgy hihettük, George W. Bush távozásával ez megváltozott, ám Edward Snowden dokumentumaiból kiderült, az ellenvetést nem tűrő hozzáállás szemernyit sem módosult. És ez botránkoztatja meg a világot igazán.
Népszabadság
Az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi megállapodás frontális támadás a demokrácia ellen - rövid lapszemle
Az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi megállapodás frontális támadás a demokrácia ellen címmel jelent meg vezércikk a Guardianban. George Monbiot szerint az egyezmény révén a nagyvállalatoknak lehetőségük lesz óriási pereket indítaniuk azok ellen a kormányok ellen, amelyek állampolgáraik érdekeit próbálják megvédeni.
Az ausztrál kormány határozott úgy, hogy a cigarettadobozok címkéjén csak elrettentő egészségügyi figyelmeztetéseket lehet feltüntetni, márkanevet nem. A Philip Morris az ausztrál-hongkongi kereskedelmi megállapodásra hivatkozva csikart ki hatalmas kártérítést Ausztráliától.
Több milliárd dollár kompenzációt kellett fizetnie Argentínának is, amely befagyasztotta a túl magas energiaárakat. Egy kanadai vállalat pedig azért nyújtott be keresetet Salvador ellen és követel 315 millió dolláros kártérítést, mert a kormány elállt a vízkészletre potenciálisan veszélyes aranybánya megnyitásának engedélyezésétől.
Mindezek a nagyvállalatok kereskedelmi megállapodásokban foglaltak alapján cselekszenek és perelnek, a peres tárgyalások azonban titkosak, a bírák többsége pedig vállalati jogász. Az ügyben érintett állampolgároknak és közösségeknek ezekben az esetekben nincs jogorvoslati lehetőségük.
Magyar Nemzet