Az állam nem is olyan rossz tulajdonos? - rövid lapszemle
A
Az immár többségi állami vállalatként működő Rába Nyrt. féléves jelentése szerint az gépgyártó üzemi teljesítménye soha nem látott szintre emelkedett, eredménye pedig az ezredforduló óta eltelt évek rekordja.
Napi Gazdaság
Az amerikai gyakorlat: mivel az USA a demokrácia mintaországa, neki bármi megengedett - rövid lapszemle
Nem hazudott Edward Snowden, amikor azt állította, hogy az amerikai nemzetbiztonsági hivatal, szerződéses alkalmazottjaként bárkinek az e-mailjeit elolvashatta, vagy bárki internetes aktivitását követhette – állítja a Guardian.
Egy XKeyscore nevű program segítségével bárkinek az elektronikus leveleit, internetes böngészését, chateléseit megkereshetik és követhetik a titkosszolgálat alkalmazottai. Ehhez semmiféle engedélyt nem kell kérniük, és nem is ellenőrzik őket. A teljes kontrollnak csak az adathalmaz nagysága szab határt.
Barack Obama bejelentette, hogy a közfelháborodás nyomán az egész lehallgatási rendszert át fogják gondolni. Orosz és kínai részről közölték, hogy kivonják a nyugati alkatrészeket a csúcstechnológiás berendezésekből, mert azokon keresztül lehallgathatóak.
Népszabadság
Szövetségesnek hazudták ellenség státuszban tartják Németországot - avagy az USA és "barátai" - rövid lapszemle
Zárug Péter Farkas és Fóris József szerint amit a Spiegel feltárt a Németországot érintő, NSA adatgyűjtési, lehallgatási dokumentumokból, az bőven elegendő lehetne még egy hadüzenetnek is. A németek ma sem tértek még magukhoz. Ha Németország valahonnan nem sejtett a jogállamiságot felrúgó és szuverenitását semmibe vevő támadást, akkor az az Egyesült Államok volt.
Az Egyesült Államok a különböző országokat egyfajta megbízhatósági partneri rangsorba helyezi, s e rangsor szerinti besorolás értelmében végzi az adott országgal szembeni kémtevékenységét.
A németeknek azzal kellett szembesülniük, hogy nincsenek benne az Amerika által megbízhatónak tartott első számú partnerek körében. A sokkot viszont az okozta, hogy Németország még a második partnerségi szintbe sem került bele, hanem a harmadrendű országok tagja.
Ezek az NSA belső, szigorúan titkos dokumentuma szerint megfigyelés és lehallgatás szempontjából célországokként vannak deklarálva.
Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok egy szövetségesének mondott országgal szemben titokban úgy jár el, mint ahogyan ellenségeivel. Lehallgatta a német politikai és gazdasági szereplőket.
Európában a harmadrendű partnerségi országok közül is egyetlen ország kapott sárga jelzést, vagyis a kiemelt kémtevékenységgel megfigyelt státust, Németország.
Magyar Nemzet
Képzeljük el, hogy Orbán Viktor megvétózik egy bírósági döntést - rövid ellenzéki lapszemle
Rövid távon dollármilliárdokban mérhető hasznot hoz az Apple számára Barack Obama elnöki vétója, amivel megakadályozta az amerikai technológiai cég régebbi modelljeinek importját megtiltó washingtoni bírósági ítélet hatálybalépését. A bíróság júniusban elrendelte a Kínában gyártott iPhone 4 és az iPad2 3G készülékek behozatali tilalmát, miután bizonyítottnak látta, hogy az Apple megsértette a Samsung több szabadalmát.
Hiába aratott tehát jogi diadalt a Samsung, az ügy újra bíróság elé kerül, ahol azt döntik el, hogy milyen kártérítés járhat számára. A jogsértés tényét ugyanis Obama sem vonta kétségbe. Igazi anyagi elégtételt az jelentett volna, ha a betiltott Apple-készülékek ütötte piaci rést saját modelljeikkel tudták volna betölteni.
Népszabadság
A muzulmán emigránsok nagy részének egész Európában a beilleszkedése lehetetlen - rövid lapszemle
Helmut Kohl kormányzása elején arról informálta Margaret Thatchert, hogy Németországnak nincs problémája az odaérkezett portugálokkal, olaszokkal, és dél-ázsiaiakkal, mert ők sikeresen illeszkednek be új környezetükbe, a törökök viszont más kulturális környezetből származnak. A kultúrák közötti különbség ecsetelésére Kohl két példát hozott fel: a kényszerházasságot és a feketemunkát. A kancellár az integrációs feladatot megoldhatatlannak tartotta, tekintettel az országban élő külföldiek magas számára.
Váratlan őszinteséggel reagált Helmuth Kohl arra a hírre, hogy 1982-ben komolyan foglalkozott az NSZK-ban dolgozó török vendégmunkások létszámának radikális csökkentésével.
A mozlimok integrációs hajlamát bíráló volt berlini szenátor, Thilo Sarazzin hasonlóságra utal Kohl egykori állásfoglalása, és a mai helyzet között. „Ismert muzulmán emigránsok nagy részének egész Európában vitatott beilleszkedési problémája, de a politikusok ezt szívesen elhallgatják vagy elkenik”.
Az Európai Unió jogsértéssel vádolja Németországot egy olyan rendelkezés kapcsán, amelyet a berlini kormány az integrációs politika egyik legfontosabb alapelemének tart: ellenőrizni azon nem EU-polgárok németnyelv-tudását, akik már a köztársaságban élő házastársukhoz akarnak áttelepülni.
Magyar Nemzet
Az Alkotmánybíróság felháborító, és elfogadhatatlan döntéséről - rövid lapszemle
Paksy Mária pszichiáter-addiktológus az Alkotmánybíróság hajléktalanokkal kapcsolatos döntésével száll vitába. Az Ab szerint a foglalkozásnélküli hajléktalan alkoholfüggő, lecsúszott és reményét, motivációját vesztett egyénnek jogai vannak az életmód fenntartását illetően akár saját egészsége és élete ellenében is.
Az adófizető állampolgárnak viszont nincs joga ahhoz, hogy egészséges környezetben, biztonságos körülmények között – nem pedig emberi ürülék, vizelet, hányadék, gennyes köpettócsák között szlalomozva közelítse meg a szomszédos élelmiszerboltot, otthonát, munkahelyét.
Nincs joga ahhoz, hogy büszke legyen hazája szépségei iránt érdeklődő turisták előtt, ne szemlesütve menjen szembe velük, akik fejüket csóválják és undorodva haladnak át az egyik legforgalmasabb, a Várhoz és az Országos Levéltárhoz, a Halászbátyához és a Mátyás-templomhoz átvezető budai téren.
A hajléktalanhelyzet megoldásához nem elegendő a társadalom részéről biztosított sokrétű és összetett stratégia, az egészségügyet és a szociális hálózatot is magába foglaló komplex segítségnyújtás. Elengedhetetlen az érintett fél számon kérhető, adott esetben szankcionálható kötelezettsége is a mindennapi társadalmi normák betartását illetően.
Magyar Hírlap
Ilyen Európát akarunk! - rövid lapszemle
Gál Péter olvasói levelében elgondolkodtató javaslatokat fogalmaz meg a Barroso által kezdeményezett Európa-narratíva kereséséhez. Európa a szuverén országok megegyezésen alapuló szövetsége, a nyelvek fennmaradásának záloga.
Az egyének szabadságjogai és a közösségek jogai mellérendelten léteznek és gyakorolhatók.
A nemzetek vezetői készek a történelmi kiegyezésekre, a világban a béketeremtés és a békességszerzés lenne a hajtóerő. Európa: bátor megszüntetni a virtuális tőke okozta adósrabszolgaságot, és nem tűri el az uzsorakamatot.
A gazdaság alapja az értékteremtő munka, nem a spekuláció.
A multinacionális cégek és bankok profitjuk arányában részt vesznek az államok társadalmi közteherviselésében.
Minden munkaképes ember dolgozni tud, és keresetéből eltartja magát és családját. A munkavállalók, a munkaadók és a kormányzatok közt partneri viszony uralkodik.
Európa felelősséget vállal minden természeti érték fennmaradásáért. Nem pocsékolja az energiaforrásokat, az öncélú fogyasztási igény keltését nem pártolja.
Európa: a szegény országok felkarolója, a családi gazdaságok és vállalkozások védelmezője.
A politikusok nem egy szűk gazdasági és pénzügyi elit végrehajtói.
A népegészség ügye nem a gyógyszergyártók profitszerzésének függvénye. A kultúra gyümölcse a katarzis, nem az elborzasztás vagy a mentális leépülés.
A kulturális bóvlit nem hazudják érdekből értékesnek. Európa nem az amerikai szórakoztatóiparnak nagybani piaca.
Magyar Nemzet
Orbán Viktor megnyerte a „felőrlő háborút” nemcsak az IMF-fel, de az Európai Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal, az Európai Unióval szemben is - rövid lapszemle
Timothy Ash, a Standard Bank vezető elemzője szerint Orbán Viktor újraválasztási stratégiája egyik pillére a közpénzek prudens kezelése, amellyel az alacsonyabb adókat előnyben részesítő középosztálynak kíván a kedvében járni, a másik az Európai Uniónak címzett harcias beszéd, amellyel a középtől jobbra lévő szavazókat kívánja megszólítani.
Orbán Viktor megnyerte a „felőrlő háborút” nemcsak az IMF-fel, de az Európai Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal, az Európai Unióval stb. szemben is.
Egyik intézménynek sincs kedve tovább harcolni a magyar kormányfővel, miközben a régióban másutt komolyabb problémák is vannak. Az unió szapulása tetszik a jobbközép választóknak.
Orbán valószínűleg a Jobbik szavazóira is számít. A piac számára a legrosszabb kimenetel egy szoros eredmény lenne, amely esetleg egy kényelmetlen koalícióra kényszeríthetné és az EU is megérti, hogy a miniszterelnöknek ezt a játékot kell játszania a választások előtt.
Olyan ügyekben, mint az unió költségvetési és bankreformja, az Európai Bizottságnak és az EU-nak szüksége van Magyarország együttműködésére. Napjainkban az európai intézmények meglehetősen népszerűtlenek, sok uniós tagállam van, ahol az Orbán-féle retorika nem váltana ki felzúdulást.
Világ Gazdaság
Ha a székelyek hallatják a hangjukat, előbb-utóbb rákényszeríthetik a románokat - rövid lapszemle
Szentesi Zöldi László szerint mindegy, mit gondolnak Bukarestben és Budapesten, mert az autonómia legelőször is érzés dolga. Az önszerveződés azzal kezdődik, amit pristinai albánok magyaráztak: akkor nyertük el a szabadságot, amikor kijelentettük, hogy mi vagyunk itthon, nem a szerbek.
Mi vagyunk több mint kilencvenszázalékos többségben, nem ők. Ha a székelyek hallatják a hangjukat, előbb-utóbb rákényszerítik a románokat, hogy ugyanazt birtokolhassák, mint az északír katolikusok, a dél-tiroli németek, a skótok.
De ennek előfeltétele, hogy maga a közösség higgyen az autonómiában. Ez a legelső feltétel szerencsére már teljesült: szemmel láthatóan a székelység nagy része igényli az önrendelkezést.
Magyar Hírlap
Fő a "szakértelem és a függetlenség" - avagy aki fizet, annak a nótáját húzzák - rövid lapszemle
Lóránt Károly szerint Veronika Szente Goldston, a Human Right Watch Európa és Közép-Ázsia jogi ügyeivel foglalkozó munkatársa cikke csupa szemrehányás az unió vezetőinek, hogy még mindig nem tettek semmit Magyarországgal szemben, ahol olyan autokratikus rezsim van a hatalmon, amely csak a kazahsztáni és az azerbajdzsáni vezetéshez hasonlítható.
Lóránt szerint a Human Right Watch pártatlansága enyhén szólva megkérdőjelezhető. Még az alapítójának és valamikori elnökének, Robert L. Bernsteinnek is az a véleménye, hogy a HRW jelentései elfogultak.
Nicolas Maduro, Venezuela külügyminisztere szerint ezeket a csoportokat az Egyesült Államok finanszírozza.
Olyan politikát képviselnek, amely támadja azokat az országokat, amelyek új gazdasági modelleket akarnak megvalósítani. A HRW esetében Soros Györgyöt emlegetik az egyik fő finanszírozóként és a szaúd-arábiai kormánytól (!) is kap támogatást, és ez enyhe Izrael-ellenes élt ad jelentéseinek.
Magyar Nemzet