Lovas István szerint Brüsszel attól tart, hogy jövőre a jelenlegi koalíció győz Budapesten, rá egy évre pedig Kaczynskiék Törvény és Igazság Pártja Varsóban, az Európai Uniónak 2015-re már majdnem egy ötvenmilliós területen kell szembenéznie az „orbánizmussal”.
Lovas szerint a választók emnacipálódtak. Elegük lett abból az öngyűlöletből, amelyből minden esetben a határon túli – multi, bank és társai – érdekek kerülnek ki győztesen, amely a hajrázás helyett szétcikizi az aranyat nyert sportolókat, amely minden, a nemzetnek a határokon túl is hírnevet szerző esemény megrendezésénél hirtelen a lélegeztetőgép-egyenérték jut eszébe, miközben az uralkodása alatt kórházakat zárnak be.
Ez az egyenjogúsodás már átcsapott olykor saját táboruk keménymagos peremére is. Aki nem hiszi, hallgasson bele a Klubrádióba, ahol a betelefonálók egyre gyakrabban támadják a Gyurcsány- és Bajnai-hívő műsorvezetőket, amiért azok a bankok kontra devizaadósok harcában az előbbiekért hullatnak folyamatosan krokodilkönnyeket.
Vak gyűlöletük pozitív erővé vált abban az értelemben, hogy irracionális tettekre és kijelentésekre sarkallja őket, amelynek láttán és hallatán a választók nagy része hangosan vagy csöndben szavaz jobbra.
Magyar Nemzet
Miklós Gábor szerint Snowden újra ráébresztette a szabad világot, mennyire álságos és mennyire álszent a polgárok és államok biztonsági rendszere.
Népszabadság
Jimmy Carter kijelentette: nem működik a demokrácia az Egyesült Államokban. A kémkedési botrány az egész világon aláássa a demokráciát, amint az emberek egyre inkább gyanakszanak az amerikai internetes platformokat - közöttük a Google-t és a Facebookot használva.
Magyar Nemzet
Az izraeli kormánypártok felháborodottan ítélték el az Európai Unió döntését, amelyben Brüsszel az 1967-es területre korlátozta a zsidó állam és az EU közötti jövendő szerződések hatályát. Válaszul a kormány a ciszjordániai telepeken közel 1100 új lakás építését engedélyezi. Uri Ariel lakásügyi miniszter szerint az EU lépése fajgyűlölő, és a zsidó néppel szembeni diszkriminációval terhes, egyben azokra a tilalmakra emlékeztet, amelyeket a második világháború előtt és alatt gyakoroltak Európában a zsidók ellen.
Az izraeli baloldal viszont gratulált az EU-nak, mert az kijelölte az ország határát, amelyet a kormány elmulasztott megtenni.
Népszabadság
Rámalláhban John Kerry bejelentette: megállapodás született a béketárgyalások újrakezdéséről. Augusztus elején, a Ramadán lejárta után többoldalú, közvetlen békepárbeszéd indulhat Izrael és a Palesztin Hatóság között. Ahmed Majdalani palesztin vezető politikus szerint Kerry 6-9 hónapos tárgyalássorozatot javasol, s kiinduló pontnak tekinti az 1967 előtti határokat.
Népszava
Orbán Viktor szerint a nagyhatalmak fő célja az, hogy az erőforrásokat maguk felé irányítsák. Magyarországnak és minden kis országnak pedig az az állandó törekvése, hogy ezeknek ellenálljon, védekezzen. A fejlett országok mások erőforrásait is bevonják, náluk több a rendelkezésre álló termék, mint amit ők termelnek, a kis fejlődő országok esetében viszont fordítva van.
Hazánk esetében ez a különbség évi kétezer milliárd forint, ami megfelel az egy évben kifizetett nyugdíj kétharmadának vagy majdnem kétévi államadósság utáni kamatfizetésnek; ám ez a pénz eltűnik. Amikor olyan kormánya van az országnak, amely arra törekszik, az országban maradjon az érték, azt nemzeti kormánynak nevezhetjük, ha nem ezért dolgozik, azt jelenti, nem nemzeti szempontokat állít előtérbe.
Ha egy bank nem magyar kézben van, és Magyarországon hitelez, de a profitja magasabb, mint amit máshol elő tudna állítani, akkor indokolt nagyobb adót kivetni rá.
Hasonló pénzszivattyú működik akkor is, amikor a forintárfolyamot lerontják, Magyarország államadósságának kamata magas, ezért többet fizet, és egyesek ebből nyernek Orbán szerint ennek megakadályozása legitim cél. A privatizáció idején monopol pozíciókat szereztek Magyarországon nemzetközi cégek, főképp a közszolgáltatások terén, ők határozzák meg az árakat, ez a profit is jogosulatlan, amit szintén kivisznek az országból; a devizahitel szintén ilyen - ha ezeket összeadjuk, megkapjuk a 2 ezermilliárd forintot.
Népszava
Bogár László szerint Orbán Viktor távlati elképzelései a dél-koreai felzárkózási modelléhez hasonló logikára épülnek. Koreában az elmúlt két évtized során sikeresen kiteljesedni látszik egy olyan stratégia, melynek a központi elemét a viszonylag rövid idő alatt hatalmasra nőtt vállalatok (Samsung, Hyundai, Daewoo, LG stb.) képezték, melyek egyes szektorokban már világszerte meghatározó szereplők.
Ez az elképesztő nagyságrendű változás óriási áldozatot követelt a koreai néptől. Az iszonyú áldozat hozadéka, ezeknél a hazai multiknál halmozódott fel, s ez tette lehetővé és szükségessé is, hogy később a koreai társadalom is részesüljön a felhalmozott gazdagságból.
A magyar társadalom már meghozta a dél-koreaihoz mérhető óriási áldozatokat, hiszen békésen tűrte, hogy béreinek reálértékét visszavigyék a hetvenes évek végének megfelelő szintre. Ráadásul jelentős mértékben a „bennszülöttek” áldozatvállalása nyomán felnövekedőben vannak a hazai multik, a nemzeti nagytőke is.
A dolgok koreai logikája alapján tehát most a nagy visszaosztásnak, a magyar társadalom kárpótlásának kellene következnie. A miniszterelnök pontosan látja ezt. Az ide települt globális szereplők adóinak jelentős növelésével erőforrásokhoz kíván jutni, hogy a dél-koreai típusú stratégia árát ne csak a magyar nép fizesse meg.
A hazánkban tevékenykedő globális vállalatok eddig azzal fenyegetőztek, hogy kivonulnak, ha nem kapják meg a kedvező elbánás általuk megkövetelt elemeit. Helyes, mondja erre most már egyre magabiztosabban a miniszterelnök, akkor az így leértékelődő itteni vagyonotokat máris felvásárolja a hazai nagytőke, és egyúttal azonnal átveszi a piacaitokat is, úgyhogy csak tessék, el lehet menni. A pénzügyi, kereskedelmi és energiahálózatoknál már javában zajlik is a helycsere.
Magyar Hírlap
Orbán Viktor szerint a kormány kísérletet tesz arra, hogy az alanyi jogú juttatásokon alapuló társadalmat érdemeken alapuló társadalommá változtassa. „Nagyon közel vagyunk hozzá. Az ilyen átalakulás nagyon bonyolult. Már csak az maradt hátra, hogy kiderüljön, ezt megvalósítva is lehetséges-e választást nyerni”.
Nagy Vajda Zsuzsa szerint bajban van az ellenzék, nem tudnak ugyanis csődöt kiáltani, miközben folyamatosan csökken az ország kockázati felára, és mára a kormányfőt legvehemensebben kritizáló elemzők is elismerik: Magyarországon javul a helyzet, stabilizálódás figyelhető meg.
Magyar Nemzet
Tállai András önkormányzati államtitkár szerint ami állami feladat, az legyen az államé. Az oktatás szervezése például mindig is állami feladat volt. Az önkormányzatoknak nem kell amiatt idegeskedniük, hogy az iskolákban ki tudják-e fizetni a fűtést, tudnak-e bért adni a pedagógusoknak. Ma már fel sem vetődik, hogy kórházakat vagy szociális intézményeket zárjanak be. Az önkormányzatok azzal foglalkozzanak, ami tényleges helyi feladat: a településüzemeltetés, az ivóvízellátás, a szennyvízelvezetés, a hulladékgazdálkodás.
Ott maradt a háziorvosi ellátás és a hivatali ügyintézés is. Az átalakítással megszüntették a pazarlást, a kistelepüléseknél bevezették a közös hivatalokat. Egy év alatt a nagyvárosok is elfogadták, hogy a kicsiknek, a szegényebb önkormányzatoknak ez a kormány többet ad.
Magyar Nemzet
Bedő György, a Kairosz könyvkiadó vezetője szerint a mostani Európa elitje már megtagadja azokat az értékeket, amelyekre egykor a klasszikus Európa felépült. Mostanában két irányban érnek bennünket a leggorombább támadások: az egyik a hitünk, a vallásunk, a másik célpont pedig a magyarságunk. Ha végignézzük a Kairosz kiadó könyveinek listáján, szinte mindegyiknél megfigyelhető, hogy ezeknek a veszélyeknek az egyikét próbálja kivédeni.
Magyar Hírlap
Sokezres tömeg vonult az utcára az Egyesült Államok több nagyvárosában, miután Floridában az esküdtszék felmentette a tizenhét éves fegyvertelen fekete bőrű középiskolás, Trayvon Marton meggyilkolásával vádolt Robert Zimmerman önkéntes rendészt.
A vád azt próbálta bizonyítani, hogy Zimmerman rasszista előítélet miatt gyilkolt, ügyvédje pedig azt, hogy önvédelemből ölte meg az áldozatot, mert az rátámadt, leütötte, és betonba verte a fejét. Azonban a férfi letartóztatásakor készült rendőrségi felvételeken jól kivehető, hogy Zimmerman arca sérülésmentes.
A Hattagú - öt fehér és egy latin-amerikai nőből álló – esküdtszék nem találta bűnösnek Zimmermant.
Szentesi Zöldi László szerint íme Amerika, ahol elég egy szikra és az egész társadalom egymás torkának esik.
Ahol az állam réges-rég kivonult a gettóból, ahol a bandák, a fanatikus tiszteletesek, a hivatásos emberbarátok, a korrupt bíróságok, az elfogult esküdtszék, a tanulatlan, ostoba csőcselék írja a történelmet.
Meg ahol lehallgatják a polgárokat, elolvassák az e-mailjeidet, megfigyelnek és nyilvántartanak.
Tanuljuk a demokráciát, de a jelek szerint még nem igen értjük ezt a sajátosan amerikai lelki emelkedettséget.
Magyar Hírlap
Nyílt levélben figyelmeztette Liviu Dragnea régió-átalakítással megbízott román miniszterelnök-helyettest Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke arra, hogy még Nicolae Ceausescu sem merte figyelmen kívül hagyni az etnikai szempontokat Románia közigazgatási reformjakor.
Izsák törvények és nemzetközi egyezmények sorára hivatkozva száll vitába a miniszterelnök-helyettesnek azzal a kijelentésével, amely szerint a tervezett romániai régióátalakítás nem etnikai, hanem fejlesztési szempontok szerint fog végbemenni.
Idézi a jelenlegi romániai megyerendszert kialakító 1968-as törvényt, amely szerint a megyék kialakítása „földrajzi, gazdasági, társadalmi-politikai, etnikai körülményeknek és a lakosság kulturális kapcsolatainak és hagyományainak a figyelembevételével” történt. Az elnöki hivatal megbízásából készült korábbi szakértői jelentés kimondta: „Minden közigazgatási átszervezést célzó érőfeszítésnek kötelező módon tekintettel kell lennie a nemzeti kisebbségeket érintő dimenziókra”.
Románia nemzetközi kötelezettségvállalásai sorában Izsák a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt és a helyi autonómia európai chartáját említi.
A román-magyar alapszerződés szerint a Szerződő Felek tartózkodnak az olyan intézkedésektől, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott régiók lakosságának arányait megváltoztatva arra irányulnak, hogy korlátozzák e személyek szabadságjogait.
Izsák a hivatkozások alapján megállapítja: a régiósítás kérdése kisebbségi jogokat érint, és ezáltal nemzetközi együttműködés tárgya és európai biztonságpolitikai kérdés is. Nem fogják tudni figyelmen kívül hagyni az egy tömbben élő 700 ezer székely akaratát, akik nem értenek egyet a kormány régiósítási tervével, és akik kifejezték azt az akaratukat, hogy Székelyföld legyen önálló közigazgatási régió. A székelyek ha kell, a polgári engedetlenség eszközével élnek Székelyföld egységének a megőrzéséért.
stop.hu