Németország magára maradt a megszorítások politikájához történő ragaszkodással. Az Európai Bizottság engedékenyebbnek mutatkozik a növekedésösztönzéssel kapcsolatban, amennyiben az ideiglenesen nagyobb költségvetési hiányt eredményező gazdaságpolitika együtt jár a versenyképességet javító reformok véghezvitelével. Nagy Gergő szerint az EB-nek egyre kevesebb muníciója marad hazánkkal szemben. Szemöldökráncolások lehetnek, de a számok és az idő is az Orbán-kormánynak dolgozik.
hvg.hu
Hegyi Gyula (régi kommunista! szerk.) szerint a jövő szempontjából érdemes elgondolkodni azon, mi lett volna, ha szocialista többségű kormány mérsékli központilag a rezsiköltségeket, növeli meg a bankszektor adóját, és az így befolyó pénzből segíti a leszakadó régiókat. Nem a lehetőség hiányzott, hanem az elszánás.
Annak belátása, hogy a demokratikus állam kiemelt kötelessége a kiszolgáltatott társadalmi rétegek érdekeinek képviselete a nagy hatalmú gazdasági és pénzügyi vállalkozásokkal szemben.
Az államnak a magántőkét szabályoznia kell. Hegyi még az MSZP-SZDSZ kormányzása idején az energiaszolgáltatók extraprofitjára és a növekvő háztartási rezsiköltségekre hivatkozva azt javasolta, hogy a kormány vizsgálja meg a közműszolgáltatók árképzési politikáját, és mérsékelje a további áremeléseket.
Felvetése még egy lenéző elutasítást sem váltott ki a „tulajdon szentségét” thatcheri elszántsággal hirdető vezetéstől. Többen feszegették a szocialista párton belül azt is, hogy Magyarországon a külföldi tulajdonban levő bankok aránytalanul kevés közterhet fizetnek, s a kormánynak joga és lehetősége lenne ezen változtatni.
Informális válasz erre érkezett, eszerint a külföldi bankok a legenyhébb állami beavatkozás esetén is totális csődbe dönthetik Magyarországot. Néhány évvel később a Fidesz közérzetjavító programjait jelentős mértékben a bankok megsarcolására és újabban a rezsiköltségek hatósági csökkentésére alapozta, ami láthatóan tartós népszerűséget hozott az Orbán-kormánynak. A tények mindenesetre azt mutatják, hogy egyik szektor sem halt volna bele. Aki 2010-ben elfordult a szocialistáktól, az döntően azért tette ezt, mert úgy látta, hogy az MSZP lényegében a nagytőke érdekeit szolgálja.
Népszabadság
Matolcsy György szerint az új vezetés a jegybank eszköztárát a bebetonozott monopolpozíciók feltörésére, az ország pénzügyi működési költségeinek csökkentésére kívánja felhasználni. Nem mindenki örül a verseny erősítésének, de a pénzintézetek kétharmada melléjük állt. Az előző jegybanki vezetés nem elemezte a 2008 után kialakult pénzpiaci helyzetet, s nem támogatták a jegybankban a gondolati megújulást. Volt olyan kutatás, amelyet leállítottak, mert az eredmény ellentmondott az akkori iránynak.
Heti Válasz
A magyar európai parlamenti képviselők segítségét kéri a szlovák állampolgárságától megfosztott 101 éves felvidéki tanítónő, aki nem utazik Brüsszelbe, mivel az EP petíciós bizottságának a jogfosztott felvidéki magyarok ügyét tárgyaló zárt ülésén az érintettek nem vehetnek részt – közölte pénteken az idős tanítónő lánya, Fehérné Tamás Judit.
A 101 éves Tamás Ilonka írásban küldte el az MTI pozsonyi irodájába az ezzel kapcsolatos nyilatkozatát. „Nemrégiben értesültem róla, hogy a bizottsági meghallgatás zártkörű lesz. El akartam menni Brüsszelbe, de ahhoz már idős vagyok, hogy fölöslegesen tegyek meg egy ilyen utat, és csak az ajtó előtt tudjak várakozni. Ez megalázó lenne, ezért inkább nem megyek” – olvasható a korábban Magyar Becsület Renddel kitüntetett felvidéki tanítónő nyilatkozatában.
A sajtó és a nyilvánosság teljes kizárásával tárgyalnak majd hétfőn Brüsszelben arról a petícióról, amely a magyar állampolgárság felvétele miatt meghurcolt felvidékiek védelmében született.
Jelezte: arra kéri az ügyüket a meghallgatáson képviselő Lomnici Zoltánt, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnökét, hogy a bizottsági ülésen tegyen meg mindent sorstársai és az ő érdekében. Egyben szeretné megkérni a petíciós bizottság magyar tagjait és az összes magyar európai parlamenti képviselőt, jelenjenek meg a bizottsági meghallgatáson, és jelenlétükkel, hozzászólásaikkal is foglaljanak állást a Szlovákiában élő, magyar állampolgárságot felvett személyek jogfosztásának, fokozódó üldöztetésének a megszüntetése mellett. „Kérem védjenek meg minket!” – fűzte hozzá.
A szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyar állampolgárok ügyével foglalkozó beadványt, Lomnici Zoltán és Gubík László, a szlovák állampolgárságától megfosztott egyik felvidéki magyar tavaly ősszel nyújtotta be az EP petíciós bizottságához.
Azt a petíciós bizottság januárban „kivizsgálandónak” ítélte, később pedig május 27-re tűzte ki érdemi megtárgyalását. A beadvány két előterjesztője részt vehet a bizottsági ülésen.
Gubík az MTI-nek elmondta: az ügy további érintettjei, a szlovák állampolgárságuktól megfosztott Boldoghy Olivér, Fehér István és Kassai Gyula is elkísérik őt Brüsszelbe, ott lesz még Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke. Ők azonban a bizottság döntése alapján nem vehetnek részt az ülésen.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom, mno.hu
Rasszista bűncselekménynek minősítette a sajóbábonyi cigányok gárdisták elleni fellépését a Miskolci Törvényszék. A közösség tagja elleni erőszak vádjával első fokon mind a kilenc vádlottat fegyházban, illetve börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte.
A romák botokkal, baltákkal, karókkal támadtak, közben olyanokat kiabáltak, „meghaltok, büdös magyarok”, „megdöglötök!”; a vádirat szerint három ember megsérült.
A Társaság a Szabadságjogokért szerint az előítélet által motivált bűncselekmények szigorúbb büntetését a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok védelme indokolja.
S nem fordítva.
Népszava
David Grossman izraeli író véleménye szerint a palesztinokkal való békekötés Izrael megmaradásának a záloga. Izraelben hatmillió zsidó él, körülötte háromszázmillió mozlim. Izrael biztonsága nem alapulhat kizárólag a hadseregre. Ha megszállsz egy országot, akkor te magad sem vagy szabad.
Néhány évtized múlva ugyanannyi palesztin és zsidó fog élni a Földközi-tenger és a Jordán folyó közti területen. Az állítólag hazafiasan gondolkodó jobboldal a zsidó hazából kétnemzetiségű államot csinál. Nem ismerik el, talán félnek is tőle, de ez az igazság.
Azok álmodoznak, akik szerint fenntartható a megszállás és a demokrácia egyszerre. Most még van arra esély, hogy kiegyezzünk egymással.
Nagyon nehéz politikai kompromisszumokat kell megkötni, vissza kell vonulni a megszállt területekről. Eltávolítani onnan a telepeseket, meg kell osztani Jeruzsálemet, s megoldásra jutni a palesztinokkal. Ha viszont várunk öt évet, mindenütt radikálisok lesznek, mindenki hamaszos lesz.
Az emberek kiábrándulnak, elkeserednek, és a fundamentalistákhoz fordulnak. Természetes ez a reakció. Igen a Hamaszt az izraeli jobboldal alkotta.
Nem hiszem, hogy egy ember szellemi képességei teljes birtokában bemagyarázhatja magának, hogy jó, amit itt teszünk, nekünk olyan miniszterelnökünk van, aki mesterien keveri össze a jelenlegi félelmeket a múltbéli traumák emlékeivel.
„Hányszor halljuk a Holokausztot, pedig már nem abban a korban élünk, nagyon erős hadseregünk van, ott az Egyesült Államok és európai szövetségeseink!” Azok gondolkodnak rosszul, akik azt hiszik, hogy az Egyesült Államok mindig itt lesz Izrael mellett, és támogatja minden messianisztikus, megalomániás ötletét.
Magyar Nemzet
Csermely Péter szerint Orbán Viktor higgadt, barátságos, az antiszemitizmust keményen elítélő beszédét tapssal fogadta a közgyűlés. Mégis percek a beszéd után, számonkérő hangú – és megkockáztatjuk: előre megírt – közlemény került fel a világszervezet honlapjára, amely szerint Orbán Viktor „nem nézett szembe a probléma valódi természetével”. Zéró tolerancia, hangsúlyozta Orbán Viktor - ezt nem tartották elégségesnek. A zérót. Nagy lehetőséget szalasztott el a nemzetközi zsidó szervezet, amikor a magyar kormányfő kinyújtott kezét elütötte. Ám ebből sem derült ki más, mint amit eddig is tudtunk: a nemzetközi és magyarországi zsidó szervezetek a magyar baloldal mellett tették le a voksukat. Adott volt a lehetőség, hogy a zsidó szervezetek vezetői új fejezetet nyissanak abban a szomorú könyvben, amely a magyar mérsékelt jobboldallal kialakított kapcsolataikról szól. Eldobhatták volna a kettős mércét. Orbán Viktor meggyengítéséből nem az ő itteni politikai barátaik, üzletfeleik és főként nem a magyar zsidók fognak hasznot húzni, hanem a Jobbik. Ha ez a céljuk, jó úton járnak. (MN 8)
Bajnai Gordon múlt októberi demonstrációjának egyik szónoka, a volt magyar nemzetes Balavány György ma már nem állna ki a szónoki emelvényre. Az akkori ígéretek ugyanis a rendszerváltozás óta történtekhez képest is új politikai légkör megteremtéséről szóltak. Arról volt szó, hogy az átkos „bal-jobb” háború helyett „középre tartó”, konszenzuskereső, a részvétel kultúráját meghonosítani óhajtó politizálás jön. Bajnai Gordon csak azzal bizonyíthatta volna a rendszerkritikus narratívája komolyságát, ha elmondja, milyen korábbi hibákkal és hogyan akar szakítani, s a régi arcoktól való egyértelmű elkülönülés nyilvánvaló gesztusait is megteszi.
Ez elmaradt, s mára biztosan kimondható, hogy nem lesz esszenciálisan más, mint ami régen volt.
A középre politizálás ambícióját feladó E-14 közös jelölteket állít az MSZP-vel, a közeli jövőben pedig szervezeti egységet képez majd Gyurcsányékkal, valamint számos rovott múltú politikussal.
hvg.hu
Gulyás József, a nemzetbiztonsági bizottság volt SZDSZ-es tagja szerint a Portik-Laborc-ügy meglehetősen kínos a korábbi szocialista kormányoknak, és nem is védhető. Nem szabad relativizálni a kérdést, mert ami ezeken a találkozókon történt, a jogállam hívei számára elfogadhatatlan.
Népszava
Szalay Tamás Lajos szerint Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban a közelgő közös jelölt- és listaállítás okán – mind többször merül fel: esetleges szerepeltetése több választót taszítana, mint amennyi támogatót hozna. Az MSZP és az Együtt 2014 mozgásán látszik is, hogy igyekeznek egymásra tolni a DK-val (és így a Gyurcsánnyal) való formai összebútorozást.
Tény, hogy Gyurcsány legutóbbi megszólalásai, amelyekben gyakorlatilag azt mondta, hogy a 2010 előtti időszakkal minden rendben volt, sem a kettős állampolgárságról tartott népszavazás, sem a 2006-os rendőri fellépés kapcsán nincs mivel szembenézni – nehezen tekinthető a korszakváltás üzenetének.
Az Együtt 2014-PM szövetséget megdöbbentette a 2010 előtt időszakhoz való ilyen viszonyulás, ami nem segíti az együttműködést. Az MSZP felső vezetőinek körében is hasonló vélemény fogalmazódott meg, és nehezen elképzelhető, hogy Gyurcsány Ferenc neve szerepeljen egy közös ellenzéki listán vagy egyéni körzet közös indulójaként.
Ehhez képest DK-s források szerint nincs olyan pártközi beszélgetés, amelyen ne tennék egyértelművé: a DK-nak helye van a szövetségben. Már csak azért is, mert a DK sokkal szervezettebb és mozgósíthatóbb, mint az érdemi hálózattal még nem rendelkező Együtt 2014.
Népszabadság
Gyurcsány Ferenc őrült álláspontnak nevezte, hogy Bajnai Gordon bocsánatot kért a 2006. őszi eseményekért, és szerinte tehetségtelen és gyáva lépés volt Mesterházy Attila részről, hogy elnézést kért a határon túli magyaroktól.
Gyurcsány megerősítette, azért hagyta el az MSZP-t, mert ott is loptak, sőt „tudnék ennél erősebbet is mondani”.
„Sem a Mol, sem az OTP nem dugdos pénzt a zsebembe, és náluk nincsenek táskás emberek”. Gyurcsány fél éve azért támogatta Bajnai Gordon kormányfővé történő jelölését, mert akkor még az volt a koncepció, hogy az együtt 2014 egy ernyőszervezet lesz.
Az esernyő azonban nem nyílt ki.
Magyar Nemzet