Szájer József szerint amit Európa tett az elmúlt ötven évben, az gyakran éppen az európai alapértékeknek az elfelejtése, hovatovább kidobása volt. Egyesek hagyományellenes ideológia által vezérelve a közös európai múlt teljes felszámolásával voltak elfoglalva. De ez a „semmiből Európát” projekt eddig nem sok sikerrel járt.
A szellemi csata nem Magyarország és Európa között húzódik, hanem Magyarország reprezentánsa egyfajta gondolkodásnak. A magyar országgyűlés az új alaptörvény elfogadásakor Magyarország és a magyar állam keresztény gyökereinek megemlítése mellett döntött.
Az ideológiai támadás mellett van egy gazdasági természetű is, amelynek be nem vallott oka, hogy több külföldi gazdasági érdeket sértettünk, amikor megpróbáltuk a saját kezünkbe venni a magunk dolgait.
Van persze az európai, amerikai jogvédő szervezeti, alapítványi körnek egy önző szempontja is. Ahhoz, hogy a jogot védeni lehessen, kell hogy legyen mindig valaki, aki ezeket megsérti.
Ha ilyen nincs, kreálni kell. Innen az a sok hazugság, amivel teleírják rólunk a világsajtót. Legyünk velük persze néha empatikusak: mennyivel kellemesebb a gyönyörű Budapesten védeni az „emberi jogokat”, mint mondjuk Dusanbéban.
Népszabadság
Elutasította a marosvásárhelyi orvosi egyetem román többségű szenátusa a magyar nyelv gyakorlati oktatásba való bevezetését, és a tagozathoz tartozó önálló diákcsoport létrehozását. Szilágyi Tibor rektorhelyettes szerint a MOGYE semmibe veszi a tavaly kötött kétoldalú megállapodást.
Magyar Nemzet
Nem sugározza többé a Derricket a világhírű krimisorozat gyártó ZDF német közszolgálati televízió, miután kiderült, a hogy a felügyelőt alakító a 2008-ban elhunyt Horst Tappert serdülő ifjú korában a Waffen SS tagja volt. Hollandiában, Belgiumban és Franciaországban is befejezik a Derrick sugárzását.
Eric Schulte történész szerint a fiatalembereken akkoriban, 1943-ban óriási volt a nyomás, hogy csatlakozzanak a Waffen SS-hez.
Magyar Nemzet
Nyugtalanságot váltott ki Kijevben a lengyel hatalmi koalícióhoz tartozó Parasztpárt által a varsói szejm elé beterjesztett határozattervezet, amely bűnszervezetté nyilvánítaná azokat a nacionalista formációkat, amelyeket Nyugat-Ukrajnában az ország függetlenségéért folytatott küzdelmek legfőbb letéteményeseinek tekintenek.
Nyugat-Ukrajnában a települések egymással versenyre kelve állítanak emlékműveket Sztepan Banderának, és az ukrán felkelő hadsereg több vezetőjének, miközben mélyen hallgatnak azokról a bűntényekről, amelyeket az ukrán nacionalisták a lengyel nép ellen a múlt század közepén elkövettek.
Az előterjesztők szerint a hét évtizede lezajlott tragikus események ne menjenek feledésbe, s főképp ne próbálja azokat senki a saját elképzelése szerint újraértékelni, illetve kifényezni azok szereplőit. Ha ugyanis valaki bűntényt követett el, akkor tettét bűnténynek kell nevezni.
Magyar Nemzet
Szigetvári Viktor, az Együtt 2014 tárelnöke szerint problémás, hogy Mesterházy Attila köreiben az Együtt 2014-et sokan „piócának”, „élősködőnek” tartják. A társelnök úgy érzi, hogy az MSZP nem Orbán Viktort, hanem Bajnai Gordont tekinti ellenfélnek.
Az MSZP úgy reagált, jó lenne tisztázni, hogy Bajnai vagy Szigetvári vezeti-e az Együtt 2014-et. Egyébként ha az ellenzéki szövetség felkérné rá, elvállalná a miniszterelnök-jelöltséget Bajnai Gordon.
Magyar Hírlap
Tóbiás József válaszul közölte: egy demokráciában azt nem szokták elvitatni, hogy egy szövetségben a legerősebb párt nevezi meg a miniszterelnök-jelöltet.
Magyar Nemzet
Tamás Pál szerint a szocialisták tudják, hogy ha Bajnainak lennének tömegei, azok elsősorban tőlük áramlanának át. Liberális értelmiségiek vannak, tömegek, már látjuk, most sincsenek.
És a jobboldali értelmiségi törzsválasztó nem átállítható, az alsó középosztálynak meg a volt miniszterelnök túl intellektuális, és persze túl sokat fényképezték korábban Gyurcsánnyal. Tehát úgy tűnik, hogy a szocialisták legfontosabb dolga a párt eddigi pozícióinak stabilizálása.
Hogy tőlük minél kevesebben lépjenek át majd az új formációhoz. A törzsválasztók jó része azonban ma az ellenzéki oldalon értelmiségi. S most súlyos reményhiánytól szenved. Őt nem a kampány érdekelné, hanem a remény. Azonnal. Az ellenzéki elitek ehhez egyezzenek meg most. Mindegy, hogy miben. Népfrontot egy órán belül.
Miközben ezen az oldalon tovább folyik a „most vagy ősszel” vita, megjelent a „rezsicsökkentés”, az első kormányajándék, amelyet hasonlók sora fog követni. S a közönség hálásan reagál.
Az alsó középosztálybeli tömegek visszaépítése itt és most azon az oldalon elkezdődött, szabad szemmel is látható módokon. Az ellenzéknek ilyenkor kevés eszköze van. Elmagyarázni, hogy milyen kártékonyak e friss lépések a hazai energiagazdaságra, persze lehet, de az alsó középosztálybeli világban, ahol az igazi játszma folyik, mindez csak újabb eleme lenne a politikai öngyilkosságnak.
Most kiemelkedő fontosságú lenne valamilyen megegyezéses üzenet az ellenzéki politikai elitekből. Sürgősen szimbolikus lépéseket lehetne tenni. Ajánlatra van szükség például arról, hogy milyen technikai segítséget kaphatnak az ellenzéki pártirodákban azok, akiknek vitáik vannak a víz- vagy villamos társaságokkal, akik nem értik az új biztosítói és bankajánlatokat.
Népszabadság
Hiába fejezték ki elégedetlenségüket a polgárok, hiába vártak a baloldaltól új kezdetet – a régi arcokat kapták meg. Az új kormány nem az olaszok örömére jött létre – hanem főleg Berlin és az oly sokszor meghivatkozott piacok kedvére.
Az európai demokrácia már olyan lett, hogy kormányokat nem a népek, hanem „a piacok” váltanak és a választannak.
Enrico Letta feladata az lenne, hogy folytassa Mario Monti megszorító politikáját, szolgáltassa ki az olasz ipart a globális versenynek, lazítsa fel a munkahelyi védelmet, építse le az olaszok államot.
Monti mozgalma ugyan csúnyán leszerepelt, programja mégis újra érvényes, és az ország első és második pártja, amelynek egy demokráciában egymás riválisainak kéne lenniük, ma azért fogott össze, hogy továbbvihesse a neoliberális követelések megvalósítását.
Magyar Nemzet
Sosem látott magasságba emelkedett az EU-val szembeni bizalmatlanság – mérte a Eurobarometer az uniós lakosság kétharmadát kitevő hat tagállamban. Különösen nagy a csalódottság Spanyolországban, ahol az EU-val szembeni bizalomhiány 23-ról 72 százalékra ugrott.
Népszabadság
Orbán Viktor szerint nem nekünk kell magyarázkodnunk az alkotmányban a család fogalmáról leírtak miatt, hanem a minket bírálóknak. A mi álláspontunk sziklaszilárd, egy négyezer éves szokást nem adunk fel.
Nyugaton azt mondták, a család fogalmának értelmezése ellentétes a modern európai fejlődéssel. Ám mi lesz a fogalmainkkal, ha addig tágítjuk őket, amíg minden és annak ellenkezője is belefér?
Európa képtelen saját biológiai fenntartására; aki a családot támadja, a jövőt dobja ki az ablakon.
mno.hu
A Népszava főszerkesztője, Németh Péter szerint nem fogadta kitörő öröm Bajnai Gordont az MSZP választmányi ülésén. Sőt: kifejezetten kemény kritikát kapott.
A politikai kulisszákban jártas elemzők pontosan tudták, hogy az összefogás váratlan nehézségekbe ütközik. És ez a nehézség elsősorban abból adódott, hogy Bajnai vagy tanácsadói alapvetően az MSZP-vel szemben akarták meghatározni az új formációt.
A szocialisták választmánya tudomásul vette azt a négy pontot, amely az együttműködés lényegi alapjait teremtette meg, ugyanakkor egyértelművé tette azt is: az MSZP az ellenzék vezető ereje ragaszkodik a baloldali értékekhez.
Népszava
Bajnai Gordon és az MSZP választmány találkozóján egy 4+1 pontos megállapodást mutattak be, amely szerint közös jelölteket állítanak a 2014-es választásokon, a hátralévő egy évben az MSZP és az E14-el egyeztetve állít jelölteket és kampányol, nem egymás rovására építik a szervezeteiket, politikai akcióik nem gyengíthetik az összefogásban érintett partnereket. Bajnai javaslatára utolsó pontként „forródrót” kialakításáról döntöttek.
Még az egyébként sem erős belső ellenzékét is meggyőzte Mesterházy Attila, hogy pozíciója kikezdhetetlen, triumfált Bajnai Gordon felett – értékelik MSZP-s választmányi tagok a történteket.
A szocialisták egyik névtelenséget kérő vezetője szerint „ha ez egy miniszterelnök-jelölő pártkongresszus lett volna, akkor Attila simán legyőzte volna Bajnait”.
Megdöbbentő volt látni, hogy Bajnai egyedül és totálisan felkészületlenül érkezett, az emberei voltaképpen cserbenhagyták azzal, hogy bedobták egy lehetetlen helyzetbe. A Bajnai-stáb most már csak azért „futtatná” a volt miniszterelnököt az MSZP elnökével szemben, hogy végül „kettős leléptetéssel” egy „kompromisszumos” jelölt indítására bírja a szocialistákat.
Az E-2014-ben azonban ezt az interpretációt határozottan visszautasítják. Szerintük azért akarják előrehozni az MSZP-ben az együttműködési megállapodást, mert jelenleg valóban kikezdhetetlen Mesterházy pozíciója.
Bajnai stábjában úgy értékelik, a kormányváltó szövetséget nem dominálhatja az MSZP – részint azért, mert egyedül nem képes se kormányt váltani, se kormányozni, részint pedig azért, mert egy ilyen összetételű koalíció épp a bizonytalanokat taszítaná.
Ám az E-2014-nek éppen a bizonytalanok megszólításában nem sikerült eredményt elérnie októberi zászlóbontása óta.
hvg.hu
Súlyos szakmai hibának tartják az MSZP-ben, hogy Laborc Sándor személyesen találkozott Portik Tamással. Egy MSZP-s képviselő szerint ebből Laborc nem tudja magát kimagyarázni, ebben a kommunikációs helyzetben védhetetlen.
A pártban csak azon lepődtek meg, hogy a Fidesz nem csapta ki hamarabb a kezében lévő ütőkártyát, több mint fél évet vártak vele.
hvg.hu
Németh Péter Népszava-főszerkesztő szerint ha úgy van, ahogy a Fidesz mondja, akkor Laborc Sándor védhetetlen. Ráadásul nehéz helyzetbe hozza akkori miniszterét és miniszterelnökét; azok ugyanis hiába magyarázkodnak, azt nem tudják lemosni magukról, hogy rossz embert választottak egy kiemelkedően fontos posztra.
Ha egy Laborc-féle gyöngyszem kerül elő, ostoba lenne bármely politikai formáció, ha nem használná ki.
Népszava
Orbán Viktor szerint húsz évvel a rendszerváltás után el kellene jutnia Magyarországnak oda, hogy bűnözőkkel nem egyezkedünk, az ellenfeleinkkel szemben a bűnözőkkel nem fogunk össze.
Népszabadság
Orbán szerint ha az Európai Unió valamit vizsgálni szeretne, jobb lenne, ha inkább a Portik-Laborc-üggyel foglalkozna.
galamus.hu
José Manuel Barroso hivatala nem kíván foglalkozni ezzel. Nem érdekelte a Potrik-ügy a nagy nyugati hírügynökségeket sem, amelyek egyetlen szóval sem tudósítottak róla.
Az amerikai AP, a francia AFP és brit Reuters említésre méltónak sem tartotta azt, hogy az MSZP kormányzása idején a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója az ellenzéki pártok befeketítéséről beszélgetett a magyar alvilág egyik vezetőjével.
Magyar Nemzet