A gyarmatosítás 21. egyik századi formája
A német kormány 2010-ben 30 milliárd forintos különadóval sújtotta a német energetikai szektor szereplőit. Ez a döntés az RWE esetében évi 600-700 millió eurós költségtételt jelent. Heller Zoltán szerint az RWE vezetése példás önfegyelemmel fogadta el saját kormánya lépését, pedig ehhez képest a cégnek filléres veszteség a magyar kormány döntése. Nem fenyegetőztek, nem fordultak Brüsszelhez, hanem német cégként megértették a kormányuk döntésének szükségességét, és elfogadták.
A magyarországi döntésekkel kapcsolatban az RWE már korántsem ilyen megértő, és határozottan elítéli az üzleti érdekeit sértő intézkedéseket, sőt fenyegetően lép fel.
Magyar Nemzet
Borzasztóan brutális támadások délvidéki magyarok ellen - nincs valódi szerb akarat a rasszizmus eme formájának a megfékezésére - rövid lapszemle
Végel László szerint míg a vajdasági magyar sajtó jelentései szerint szerb fiatalok verik a magyarokat, a többségi sajtó marginalizálja az etnikai jelleget, és az elhatalmasodó erőszakos cselekedetek közé sorolja. A társadalomnak nincs olyan ethosza, amely ezeknek az eseményeknek a szereplőit nyilvánosan, azaz hangosan elítélné, rendre utasítaná, esetleg erkölcsileg kiközösítené.
Eközben a szerb és a magyar állam politikusai igen jó viszonyra törekszenek. A nemzeti konfliktusoknak a szerb és a vajdasági magyar értelmiségiek között sincs nyoma. A politikai és a kulturális elit tehát konfliktusmentes, az utca népe azonban nyughatatlan.
Legutóbb a kormányfő és a belügyminiszter ígéretet tett, hogy legközelebb beveti a csendőrséget a bajok megelőzése érdekében. Sajnos, elmaradt a válasz arra a kérdésre, hogy az oktatásügyi miniszter mit szándékozik tenni. Az oktatási miniszter felelőssége nagyobb, mert a probléma valójában a nevelésben kezdődik.
Népszava
Sajtóközleményben üdvözli az Amnesty International, hogy a szerb miniszterelnök és a vajdasági autonóm tartományi hatóságok elkötelezettek a magyar kisebbség jogainak garantálására. Pásztor István, a vajdasági parlament elnöke találkozott Ivica Dacsics szerb miniszterelnökkel, és felszólították a rendőrséget, hogy tegyenek meg mindent a nemzetiségek közötti további erőszak megfékezésére.
Magyar Nemzet
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere is a a "székely megyéket" magába foglaló régiót szorgalmaz - rövid lapszemle
Marosvásárhely központú, „főleg” Maros, Hargita és Kovászna megyét magába foglaló közigazgatási régió megalakítását javasolta Dorin Florea, Marosvásárhely ellenzéki polgármestere, aki több ízben állást foglalt a mellett, hogy Marosvásárhely régióközponttá váljék.
Legutóbb a március 10-i marosvásárhelyi demonstráció alkalmából a székelyföldi autonómia híveitől kért ehhez támogatást.
Magyar Nemzet
A magyar alaptörvény mintaszerű, modern európai alkotmány - rövid lapszemle
Hazánk és a magyar alaptörvény mellett állt ki Rupert Scholz volt német védelmi miniszter. A magyar alaptörvény mintaszerű, modern európai alkotmány: a demokrácia a jogállamiság és a szociális állam alapelveit rögzíti.
A magyar alkotmány körüli harcok a kommunista múlt és a modern kor küzdelmeként jellemezte.
Magyar Nemzet
Méltánytalanok és kettős mércét alkalmaznak azok a bírálatok, amelyek a magyar kormányt érik a demokrácia és az emberi jogok helyzetével kapcsolatban – foglalt állást Christopher H. Smith republikánus képviselő, az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke.
Magyar Nemzet
Lovas István szerint a bécsi Presse egy megvilágosodott pillanatában azt írta, nincs erkölcsi alapja az álszenteskedő Bécsnek és Berlinnek bírálni a magyar alaptörvény módosítását, mert e két országban hasonló visszaélések történtek.
Christian Ortner szerint a bécsi nagykoalíció „a reggeli fogmosás gyakoriságával” emelt törvényeket alkotmányossági szintre, hogy elkerülje az alkotmánybíróság norma kontrollját, beleértve a bécsi taxirendeletet.
Magyar Nemzet
Orbán Viktor határozottan kiállt az ország szuverenitásának a megőrzése mellett! - rövid lapszemle
Orbán Viktor szerint a kormánytöbbség mindenki véleményét meghallgatja, a magyar nemzeti szuverenitást azonban nem fogja feladni. „Azt egy magyar ember sem fogja elfogadni, hogy Magyarországon zajlik egy vita a parlamentben, és idetelefonálnak Brüsszelből vagy akármelyik városból, hogy állítsam le a törvényalkotást, és halasszuk el a vitát. Ez már a nemzeti szuverenitás kérdése, és amíg én vagyok a miniszterelnök, addig ilyen nem is fog megtörténni”.
hvg.hu
Ez a demokrácia nem az a demokrácia - ez a liberalizmus nem a szabadelvűség - ez a tolerancia: arrogancia, és kirekesztő - rövid lapszemle
Bogár László szerint a politikai korrektség csupán globális véleményhatalmi diktátum, egy a sokféle lehetséges világértelmezési logikák közül. Ám egy olyan elbeszélési mód, amely abszolút monopol helyzetével gátlástalan cinizmussal visszaélve, korlátlan világuralmat gyakorol.
Liberalizmusára, toleranciájára büszke, harsányan elítéli a kirekesztés minden formáját, miközben végletesen intoleráns, kirekesztő; és kegyesen megengedi, hogy mindenki azt gondolja és tegye „szabadon, amit szabad”.
Szaniszló Ferenc kitüntetésé olyan volt, mint egy oktatófilm.
A globális véleményhatalom, miközben a türelem, a szabadság és a demokrácia nevében elítélte Szaniszlót, az intolerancia, a kirekesztés, a szuverenitásba való durva beavatkozás mintapéldáját mutatta be.
Valójában ő maga leplezte le azt, amit folyton cáfolni igyekszik.
Magyar Hírlap
Lukács Csaba szerint elgondolkodtató, hogy egyes országok nagyköveteinek miért kell azt gondolniuk, szemrebbenés nélkül beleszólhatnak egy ország belügyébe.
Romániában köztiszteletben álló újságírók, véleményformáló értelmiségek gyakran élő adásban, habzó szájjal uszítanak a magyarok, romák, zsidók ellen. Ha a fent említett országok bukaresti nagykövetségei csak tizedannyira figyelnének az ottani műsorokra, mint budapesti társaik az itteniekre, akkor már régen a NATO-csapatok beavatkozását kellene sürgetniük.
Nyilvánvaló a kettős mérce. És arról ne is beszéljünk, hogy adott esetben, Amerikában vagy Izraelben milyen nézeteket lehet szabadon és büntetlenül propagálni.
Magyar Nemzet
Az új gazdasági nagyhatalmak összefogásról tárgyaltak - rövid lapszemle
Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika csúcstalálkozóján egy saját fejlesztési bank létrehozása volt a fő téma. Az IMF és a Világbank kiiktatásával alternatívát kínálnának azon országoknak, amelyek nem akarnak rászorulni e két pénzintézetre.
Új pénznemet vezetnének be a dollár és az euró helyett. Az öt állam már nem csak gazdasági érdekközösség, hanem politikai célokat is kitűzött maga elé.
Magyar Nemzet
A pénzügyi vezetők megállapodtak abban, hogy 100 milliárd dollár tőkével létrehoznak egy deviza-válságalapot, amelyre támaszkodva enyhítenék az árfolyammozgások hatását.
A BRICS devizatartalékai együttesen elérik a 4,4 ezer milliárd dollárt. A BRICS ellenőrzése alatt álló hitelminősítő alternatív besorolásokat adna a feltörekvő országokra. A feltörekvő országok körében általános az a meggyőződés, hogy a hitelminősítők elfogultak velük szemben, hajlanak a jogosnál rosszabbra minősíteni gazdasági helyzetüket és a besorolásukat politikai megfontolások is motiválják.
Napi Gazdaság
Amerikában önkényesen átírják a demokrácia szabályait, miközben az egész világot kioktatják - rövid lapszemle
Az amerikai elnök továbbra is jogot formál arra, hogy állampolgárságára tekintet nélkül, akár az amerikai határokon belül, akár azokon kívül, bárkire katonai csapást mérjen, akit harcoló ellenségnek tekint.
S ki tekinthető harcoló ellenségnek? Nagyjából mindenki, aki a hírszerzés adatai szerint közvetlen veszélyt jelent az Egyesült Államokra. Sőt azok is, akik egy terroristazónában tartózkodnak, mindaddig ellenségnek tekintendők, amíg hírszerzési adatok nem igazolják ártatlanságukat. Amikor George W. Bush elnököt Obama váltotta, sokak azt a reményüket fogalmazták meg, hogy a terrorizmus elleni háború megfelelő garanciák közé terelhető.
A reménykedők egyelőre csalódtak. Obama hivatalba lépése után 300 dróntámadással 2500 embert öltek meg. Dróntámadást ismeretlen feltételek mellett, független ellenőrzés nélkül lehet indítani.
Olyan kiemelt jogi értékek és ellensúlyok sérülnek, mint az ártatlanság vélelme.
Magyar Nemzet
Amerika ne akarjon olyan országokat átalakítani, amelynek társadalmát nem érti - rövid lapszemle
Lóránt Károly szerint tíz év után Amerika nemigen akar emlékezni az iraki háborúra. A háború fő értelmi szerzői Dick Cheney és George W. Bush is hallgattak. A tanulságokat Barack Obama minden bizonnyal levonta, amikor minden izraeli nyomás ellenére nem hajlandó Amerikát belevinni egy Irán elleni háborúba, és attól is tartózkodik, hogy csapatokat küldjön Szíriába. Ebben Obamát számos háborúkat megjárt katonatiszt támogatja, arra figyelmeztetvén, hogy az iraki háború legfőbb tanulsága: Amerika ne akarjon olyan országokat átalakítani, amelynek társadalmát nem érti, és nem is tudja ellenőrizni.
Magyar Nemzet
A lopás az bármilyen kommunikációs trükk ellenére lopás marad
Szabó Anna szerint Ciprus esetében a bankbetétek részleges elkobzásához sem törvényben meghatározott esetre, sem közérdekre nem lehet hivatkozni. És ne is próbálják meg ezt a lopást azzal a kommunikációs trükkel eladni, hogy az offshorozó gaz külföldiek pénztárcáját csapolják meg.
Ha ez igaz lenne, akkor rögtön kezdhettek volna, Viviane Reding hazájában, Luxemburgban, ott több ilyen betétet találtak volna és ugyanígy euróban lehetett volna pénzt kasszírozni. Vagy miért nem jutottak el Liechtensteinbe vagy a Csatorna-szigetekre?
Magyar Nemzet