Áder János miként köszönthetett volna egy rasszista nézeteket hangoztató írót? - rövid lapszemle
Lovas István felidézi Konrád György néhány korábbi nyilatkozatát. Konrád szerint a zsidók „az egyetlen világnép és ebből fakad rendeltetése is ... A zsidók nem lesznek utcaseprők, mert a sok évezred alatt felhalmozódott intellektuális tőke tovább öröklődik az utódokra. Az érzékenységet, az alkatot és valószínűleg intelligenciánk természetét is összeadjuk abban a génkoktélban, amik a gyerekeink. Hordozható örökség ez és bárhol működtethető.”
Az író máskor önkéntes numerus clausust ajánlott: „Indokolt, hogy a zsidók ne tóduljanak be a politikai osztályba, és hogy a teljesítményük legyen minél inkább személyes. A zsidók gyakoroljanak némi rezervált önkorlátozást, ami olyan emberhez illik, aki tudomásul veszi, hogy az emberek többsége őt mint kisebbségit szemléli”.
Lovas szerint „a kérdés tehát nem az, hogy Áder János miként nem köszöntötte az írót 80-ik születésnapjára, hanem az, hogy miként köszönthetett volna egy rasszista nézeteket hangoztató írót? Hogy azután Konrád maga jelentse fel őt ezért a Die Zeit-ben?”
Magyar Nemzet
A Négy Mancs a globális pénz- és gazdasági hatalom "állatvédő" tagozata - rövid lapszemle
A Négy Mancs alapítvány újabb, nagyméretű lejárató kampánnyal készül a magyarországi hízott kacsa- és libamájat előállító termelők ellen. Tóthné Kecskés Mária, a Hungerit Zrt. belkereskedelmi és marketingigazgatója szerint a Négy Mancs törleszteni akar, amiért beperelték.
Szakemberek egybehangzó véleménye szerint a Négy Mancs mögött német gazdasági érdekcsoportok állnak, amelyek az elmúlt években nem kevés pénzt fektettek a lengyelországi liba- és kacsatenyésztésbe.
Az ő érdekük a lejáratás, hogy a magyar lúdtenyésztés meggyengüljön.
Magyar Hírlap
Nem a nemzetközi pénztőke szekerét toló huhogóknak lett igazuk - a kormány politikáját a tények igazolják - rövid lapszemle
Egyre inkább bebizonyosodik, nem volt igazuk azoknak, akik azt mondták, Magyarország egy újabb IMF-megállapodás nélkül csak nagyon drágán, vagy sehogy sem képes finanszírozni önmagát a piacon.
Az Államadósságot Kezelő Központ sorozatosan egyre alacsonyabb kamatszinten értékesíti az állampapírokat, óriási érdeklődés mellett.
Az átlagos hozamszint 4,44 százalék volt, alacsonyabb a jegybanki alapkamatnál.
Magyar Nemzet
Féléves mélypontra süllyedt a külföldiek állampapír-állománya, a hozamok sem olyan magasak már, mint néhány hónappal ezelőtt. A nemzetközi intézmények vásárlási kedve valamelyest visszaesett, de a hazai piac felszívja a kieső mennyiséget.
Részben a bankszektor vásárolja a kötvényeket, amelyek korábban a kéthetes jegybanki kötvényeket kedvelték a legjobban. Ám ezek kamata már csak 5 százalékos, a hosszú hozamok ezzel szemben még mindig 6-6,25 százalékon állnak.
Mivel a bankokba még mindig áramlanak be a betétek a forrásoldalon, hitelezni viszont főleg a kereslet hiánya miatt a pénzügyi intézmények nem tudnak, így kénytelenek állampapírokat vásárolni. A másik nagy felvevőpiac a lakosság. A háztartások a csökkenő kamatok ellenére is intenzíven vásárolják az állampapírokat.
Világ Gazdaság
Németországnak is megvilágosult? - rövid lapszemle
Több adót akar kivetni a multinacionális vállalatokra a német pénzügyminiszter. Wolfgang Schäuble szerint nem lehet, hogy az egész államháztartást csak a béreket terhelő adó fizetésre kötelezettek finanszírozzák. Az OECD felmérése alapján a nemzetközi vállalatok forgalmukhoz, nyereségükhöz képest feleannyi adót fizetnek, mint azok a cégek, amelyek csak a hazai piacon működnek.
Magyar Nemzet
A nyugati világ gaztettei nem maradnak tragikus következmények nélkül
Lovas István szerint a nyugati világ gaztettei – orwelli nyelven: demokráciaterjesztő missziói - nem maradnak tragikus következmények nélkül. Ezt – cinikusan - „járulékos kárnak” is szokták nevezni.
Irak hazug érvekkel indokolt lerohanása „járulékos kára” a világ egyik legrégebbi civilizációjának szinte teljes elpusztítása, 1 millió ember felesleges halála, és 3-4 millió ember földönfutóvá tétele volt. Járulékos kár volt az is, hogy az Irak megszállása előtti szankciókban félmillió iraki gyerek pusztult el.
„Megérte”, mondta annak idején Albright amerikai külügyminiszter asszony.
Vajon azon amerikai politikusok vagy újságírók, akik egy más ország területén bírói ítélet nélkül végrehajtott és félresikerült kivégzési kísérletet is „járulékos kárnak” neveznek, mit szólnának ahhoz, ha hasonló tragédia érné szeretteiket és rokonaikat saját hazájukban, mondjuk egy pakisztáni revánsakció nyomán?
Magyar Nemzet
A többségi társadalmat védtelenné teszi a nyilvános beszéd tiltása, a cigányok által elkövetett nagyszámú bűnelkövetésekről - rövid lapszemle
Bayer Zsolt Pokol Béla tanulmányát idézi; eszerint a cigányság soraiban lévő magas bűnözési gyakorlatot mutatja, hogy a büntetlenül hagyott „megélhetési bűnözés” ellenére a szabadságvesztésre ítéltek között óriási mértékben felülreprezentáltak a cigányok.
Bayer szerint nem véletlen tehát, hogy a lakosság a cigányságnál rögtön a bűnözésre asszociál.
Nem vitatható azonban, hogy ez sértő a beilleszkedett, tisztességesen élő cigány családokra nézve.
A cigánysággal együtt élő és a mindennapjaikban a cigányok bűncselekményeinek áldozatává váló többségi társadalmat védtelenné teszi, hogy tiltják a nyilvános beszédet a cigányság soraiban lévő nagyszámú bűnelkövetésről, illetve rasszizmusként ítélik meg azt.
Magyar Hírlap
Az új hazai szabályozás a fejlettebb világéhoz hasonlatos - rövid ellenzéki lapszemle
Barát József szerint a világ fejlettebb része már túljutott azokon a tévedéseken, hogy egy tébécésnek emberi joga az aluljáróban haldokolni; hogy akkor mennek jól a dolgok, ha senki sem zavarhatja meg a delírium állapotába jutott szenvedélybeteget abban, hogy éljen az aluljáróban a fetrengés jogával.
A súlyosan beteg emberek helye nem az utcán van. Tízből négy amerikai városban máig tilos nyilvános helyen aludni, még ténferegni is.
New York-ban azonban komolyan vették a krónikusan hajléktalan emberek igényét, hogy a legnagyobb szükségük lakhatásra lenne. Feltételül csak azt szabják, hogy a segélyből hozzá kell járulni a költségekhez, és havonta kétszer fogadni kell a gondozói csapat valamelyik tagját.
Az eredmény még a kísérlet kezdeményezőit is elképesztette: tíz esetből legalább hétben működött a módszer! Bekapcsolódott valamiféle öngyógyító mechanizmus, ami erre a rétegre egyáltalán nem jellemző.
168 óra
Elképesztő mértékben megnőtt a gyermektelen nők száma - rövid lapszemle
A friss adatok szerint a nők 37 százaléka élete folyamán legalább egyszer házasságot köt, és 63 százalék nem. Ez az arány az 1990-es években pont fordított volt, a 70-es években pedig majdnem elérte a 100 százalékot azok száma, akik házasságot kötöttek. Pongrácz Tiborné szerint mindez a demográfiai mutatókat alapvetően befolyásolja. A 35-39 évesek tekintetében 2001-ben 9.8 százaléknak nem volt gyermeke, most pedig 20 százalékuknak.
Vagyis elképesztő mértékben megnőtt a gyermektelen nők száma, és egyre több az egygyermekes anya. Riasztók ezek az adatok.
És a mai képlet alapján ez csak rosszabb lehet, hiszen 1980 után egyre kevesebben születtek. Magyarországra az a jellemező, hogy a gyermekszám nem csak az alacsony iskolai végzettségű emberek esetében magasabb, hanem az egyetemet, főiskolát végzetteknél is.
Ugyanakkor főleg a felsőfokú végzettségűekre jellemző, hogy nem születnek meg a kívánt gyermekek, ezért elsősorban nekik kell segítséget nyújtani, abban, hogy annyi gyermeket hozzanak világra, amennyit szeretnének.
Számos külföldi szociológus szerencsésnek tartotta a házasság előtti együttélést, mondván hogy ebben a próbafázisban a konfliktusok tisztázódnak, és kiderül, hogy együtt tud-e élni a két fiatal.
Ennek épp az ellenkezője vált bizonyossá. Sokkal nagyobb valószínűséggel bomlanak fel az együttélést követő házasságok. Valószínűleg ennek az az oka, hogy az együttélést nem végleges elköteleződés szándékával kezdik el, ami a későbbi időkre is hatással van. Más lesz a kötődés és a konfliktuskezelés is.
Magyar Nemzet
Király Júlia esete a fasírttal
Szégyenteljes módon távozott Király Júlia a Magyar Nemzeti Banktól.
Hiába, a stílus maga az ember: : Király Júlia sértettsége és hiúsága mindent felülírt, még a munkatársai, a jegybank vagy az ország iránt megmaradt lojalitást is, ha egyáltalán ismerős számára ez az érzés. Lemondása ugyanakkor tragikomikusra sikeredett.
Elmehetett volna emelt fővel is, ha Simor András elnök távozásakor veszi a sátorfáját, ekkor is elmondhatta volna a jegybankot érintő szidalmait az erre mindig éhes médiapartnereinek. De Király Júliában még ennyi tartás sem maradt. Kiválasztotta azt a pillanatot, amikor a nemzeti bank és a monetáris tanács bejelentette az ország új gazdaságösztönző programját, amelyet mind a szakma, mint a bankok kedvezően fogadtak, így Király Júlia végül egymaga elégedetlenkedhetett a sajtóban. Pechje volt.
Lemondása ugyanis egybeesett a bankszövetség pozitív véleményének publikálásával, sőt a forint erősödésével is. Hát, így járnak azok, akik már eljövetelük után néhány órával, vélhetőleg időben leszervezett interjúkban kürtölik tele a világot saját sérelmeikkel.
És ami ezek után következik, az csak erős idegzetűeknek ajánlható. A volt alelnök asszony, akit még a Gyurcsány-kabinet alatt neveztek ki, a következő idézettel vett búcsút a jegybanki kollégáktól: „Figyelem! Nekünk, emlősöknek nem mellékes kérdés, hogy mi daráljuk-e a húst, vagy bennünket darálnak-e meg.” A mottót Örkény István Fasírt című művéből vette, a volt kollégák ilyen mértékű lenézésének megítélése mindenkinek szíve joga. Véleményszabadság van, és Király Júlia ezzel tette le a névjegyét. Távozása módját elnézve, csak helyeselhető döntése, kár, hogy nem hamarabb hozta meg. Neve így kerülhetett egy szintre például Paul Lendvaival, aki az osztrák lapokban gyűlölködik és szítja az indulatokat Magyarország ellen hosszú évek óta.
Egyikük sem értette meg, hogy kirohanásaikkal nem a kormányt, hanem saját magukat minősítik, mert a vádak mögötti személyes indulatokat még a laikus, a magyar viszonyokat nem ismerő újságolvasók is kiérzik. Király Júlia mandátuma lejár, őt tehát senki sem „darálta be”.
Király Júlia (ön)lejárató kampánya legfeljebb három napig tart, de emberi méltóságból csak egy van. Sajnáljuk.
Szabó Anna
Magyar Nemzet
Merjük-e végre nevén nevezni a dolgokat, és bátran, hittel cselekedni azt, amit Jézus hirdetett és hagyott örökül ránk?
Bogár László szerint Jézus egyetemes szeretete talán sikeresen fékezte az elmúlt két évezred során a kufárok háromezer évvel elkezdődött haláltáncának mindent elpusztítani igyekvő drámáját, de legyünk őszinték, megállítani máig sem tudta. A kereszténység a cinikus deszakrális Nyugat globalitásának „szép új világában” még a mélyen hívő emberek többsége számára is legfeljebb egy szép és mélyen átélt hobbi. Az egyházak hivatalos „besorolása” sem sokkal több ennél, magáról az állam és az egyház szétválasztásáról már nem is beszélve, hisz ez nagyjából a „lét és létező” szétválasztását jelenti. Szinte csak csupa olyan dolgot művelünk, amiről pontosan tudjuk, hogy a minket körülvevő kufár világ önfelélő, létpusztító őrjöngését szolgálja. Legalább kicsit merengjünk el azon, hogy vajon méltók vagyunk-e a megváltásra. Merjük-e végre nevén nevezni a dolgokat, és bátran, hittel cselekedni azt, amit Jézus hirdetett és hagyott örökül ránk? Magyar Hírlap