A náci Németország után a náci Románia felelős a legtöbb zsidó áldozatért - rövid lapszemle
Létezett egy náci Románia, és ezzel az utókornak szembe kell néznie – véli Florin Iepan, akinek Odessza című filmjét a héten mutatták be a bukaresti dokumentumfilm-fesztiválon. 1941-ben Odesszában levegőbe röpült a hadparancsnokság épülete, megölve vagy megsebesítve 135 román és német tisztet.
Az épület korábban az NKVD székhelye volt, vélhetőleg szovjetek aknázták alá. Ion Antonescu marsall utasította Nicolae Macici tábornokot, hogy végeztesse ki az összes odesszai zsidót.
22 ezer zsidót raktárakba zárták, majd ezeket felgyújtották vagy felrobbantották.
A rendezőt személyes motiváció vezette a dokumentumfilm megalkotásakor; 2006-ban ugyanis a közszolgálati televízió Nagy románok című műsorában amellett érvelt, hogy Antonescu marsall neve kerüljön a legnagyobb románok lajstromának az élére.
Utólag tudta meg, hogy a 2006-ban még nagyszerű hazafinak és kommunistaellenes harcosnak tartott egykori kormányfő több mint 300 ezer civil, többségében romániai és ukrajnai zsidó és roma haláláért felelős. Valójában a náci Németország után a náci Románia felelős a legtöbb zsidó áldozatért – vallja ma Iepan, aki szerint ezzel a ténnyel honfitársainak is szembe kell nézniük.
Az odesszai mészárlás a második világháború egyik legnagyobb tömeggyilkossága volt, azóta egyetlen román vezető sem vette magának a fáradságot, hogy az áldozatok emléke előtt tisztelegjen.
Népszabadság
Azt soha nem fogjuk elfogadni, hogy választásokon nem legitimált testület, az Alkotmánybíróság váljék szuverenitásunk letéteményesévé - rövid lapszemle
Techet Péter szerint a jelenlegi alaptörvény kritikusainak szempontjai önkényesek. A liberális jogállam hívei jogállamfelfogása nem jogi érveken alapszik, hanem egy általuk favorizált elven, mely szerint: azon országokban, amelyek a liberális jogállam mellett döntöttek, rendszerint az egyéni érdek élvez prioritást a közösségivel szemben. ,
A liberális jogelvek eleinte a korlátlan uralkodó hatalmát akarták korlátozni, majd okulva a nácizmus és a fasizmus tapasztalataiból, a parlamenti többséget is. Erre szolgálnak azok a liberális jogelvek (emberi jogok, alapvető jogok), amelyeket inkább szakmailag és kevéssé demokratikusan legitimált alkotmányvédő testületek hivatottak felismerni, védeni és kikényszeríteni. Akár a többséggel szemben is, akár a parlament vagy a nép akaratával szemben is.
Mindez a népszuverenitás és parlamenti szuverenitás eszméjével tökéletesen ellenkezik.
Nem nevezhető tehát antidemokratikusnak azon törekvések, amelyek parlamenti és népszuverenitást erősítenék.
A nép ugyanis önmagában legitim. Ámde mi a legitimitása egy Alkotmánybíróságnak? Mi a legitimitásuk azon liberális jogelveknek, amelyeket ezen kisszámú testületek ismerhetnek csak fel?
Azok a körök, amelyek a mai alaptörvényt bírálják, nem a demokratikus legitimitást hiányolják, hanem a liberális jogállamiságot és védelmének biztosítását. Az alaptörvény híveinek a jogállam az az állam, ahol a parlamenti többség jogalkotó tevékenységét semmi nem korlátozza.
A radikáldemokrata baloldal szerint az a jogállam, ahol a nép közvetlenül határozhatja meg a reá vonatkozó jogszabályok tatalmát. A liberálisok szerint az a jogállam, ahol az egyén érdekeit védelmező jogelvek uralják és határozzák meg – akár a többség akaratával szemben is – a politikai közösséget.
Amennyiben azonban az alkotmánybírák értelmezése a végső szó az alkotmány jelentéséről folytatott vitában, akkor valójában nem a parlament, nem is nép, hanem az Alkotmánybíróság válik a szuverenitás letéteményesévé.
Magyar Nemzet
Az Alaptörvény módosítása magyar belügy - rövid lapszemle
Strassbourgban a liberális, szocialista és zöld frakcióvezérek azonnali eljárás megindítását követelték Magyarország ellen, amiért a magyar parlamentben hétfőn módosították az alkotmányt.
Lovas István szerint „a 10 millió kongói szisztematikus kiirtásáért felelős és azt tabutémaként kezelő Belgium hírügynöksége újságírójának” azon kérdésére, hogy nem kellene-e kiebrudalni a Fideszt a néppárti frakcióból, Joseph Daul utalt rá: az EP-ben korábban már lezajlott egy „kisebbfajta forradalom” Magyarország ellen. Most már az alkotmánymódosítást bíráló különféle intézményeknek kell eldönteniük, hogy mi a kifogásuk, és akkor Orbán Viktor – ugyanúgy mint korábban, igencsak együttműködő szellemben - fogja a kérdést kezelni az Európai Bizottsággal és az Európa Tanáccsal.
Szájer József szerint egyértelmű kettős mérce uralkodik az Európai Parlamentben.
Az Alaptörvény módosítása magyar belügy, ahogyan azt az európai uniós szerződés 4-ik cikke azt világossá teszi: a nemzeti alkotmányos struktúrák az adott ország szuverenitásának részét képezik és ezt senki nem kérdőjelezheti meg.
A magyar kormány a negyedik módosítást már jóval korábban benyújtotta a strasbourgi Európa Tanács Velencei Bizottságnak, és eddig senki nem kifogásolta e módosításokat. Szájer a beszéde közben mikrofon nélkül hangosan háborgó Verhofstadtra és a felállva mutogató Cohn-Benditre is nézve konkrét jogsértések említését kérte.
Magyar Nemzet
Az álarc mögé rejtett újgyarmatosítás
Laurent Louis független belga képviselő szerint Belgiumban nincs szólásszabadság és nincs sajtószabadság. A médiában a hatalomnak adnak megszólalási lehetőséget, azoknak nem, akik a rendszer ellen szólalnak meg. A közszolgálati televízióban is a politikai pártok döntenek arról, hogy ki szólalhat meg és ki nem.
Ez az a Belgium, amelyik a sajtószabadság ügyében más országoknak akar leckét adni. Louis a belga parlamentben egy éve javasolta, hogy hozzanak egy határozatot, amely elismerné, hogy Belgium II. Lipót király idején népirtást követett el Kongóban, valamint elítélné az akkor ott alkalmazott rabszolgamunkát.
Képviselőtársai azzal utasították el a javaslatot, hogy a politika nem a történelemről szól.
De más esetben persze a politika naponta szól a történelemről.
Egy hónappal ezelőtt a belga szenátus elismerte Belgium felelősségét a zsidók belgiumi deportálásáért. A holokauszt katasztrófa volt, amelyet mélységesen el kell ítélni.
És naponta el is ítéljük. Ezzel szemben a gyarmatosítás áldozatairól soha nincs szó.
„Nekem egy kongói halála pontosan olyan fontos, mint egy zsidó halála”.
Kongó rendkívül gazdag ország, páratlan természeti kincsei vannak, mégis fejlettség tekintetében a világ utolsó előtti helyét foglalja el. „Mert mi nem az ottani emberek érdekét védjük, hanem a nyugati pénzérdekeket.
Ami ma ott történik, az álarc mögé rejtett újgyarmatosítás”.
Magyar Nemzet
Franciaországban az iskolai tananyagban a francia gyarmatosítások "pozitív vonásait kell hangsúlyozni" - rövid lapszemle
A Hír Tv Célpont franciaországi tudósításából kiderül, hogy ott az általános iskola felső tagozatában elkülönítve tanítják a cigány gyerekeket, és a családi pótlékot is megvonják, ha a diák lóg az iskolából. Lovas István felteszi a kérdést: a magyarok szomorúságát Trianon miatt ki érti egy olyan országban, amelyben egyetlen könyv nem kifogásolta például azt, hogy a francia kormány 2005-ben törvényt hozott, amelynek értelmében a középiskolában és az ott használt történelemkönyvekben „a francia gyarmatosítás pozitív vonásait kell hangsúlyozni”! Magyar Nemzet Franciaországban a gyarmatosításaik pozitív vonásait kell hangsúlyozni az iskolai tanaanyagban
A mai feje tetejére állított világban a nemzeti bank függetlensége azt jelenti, hogy a magyar nemzettől független
Bogár László szerint megtehetnénk hogy„visszavennénk” a nemzeti valutánk feletti (ön)rendelkezést, de akkor a menetrendszerű megtorlást aligha kerülhetnénk el. Éppen ennek a visszavételnek a megakadályozása érdekében van szükség a nemzeti bank függetlenségére, ami értelemszerűen azt jelenti, hogy a magyar nemzettől független.
Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy békés egyezkedéssel szülessen újfajta kapcsolati rendszer a most már a magyar nemzet érdekeit képviselni kívánó MNB és a globális pénzhatalmi rendszer között.
Ha a szuverén nemzetállam pénzkibocsátási jogának teljes visszavétele rövid távon nem is látszik járható útnak, de legalább a stratégiai manőverezés lehetősége megnyílhatna két területen is.
Az egyik a devizatartalékok, a másik pedig a nyílt piaci műveletek ügye. A devizatartalék fő funkciója az, hogy a jegybanknak legyen elég fedezete ahhoz, hogy a spekulatív támadásokat visszaverje. Az eddigi jegybanki vezetés hamis érvei mögött felsejlik a törekvés, hogy a magas devizatartalék valóságos funkciója inkább az lehet, hogy a spekulatív forró tőkének a frissen szerzett zsákmánnyal a gyors kiáramlását elősegítse.
Változásokat kellene elérni a nyílt piaci műveletekben, ami azt jelenti, hogy az MNB közvetlenül is finanszírozhatja az államadósságot, ha állampapírt vásárol. Bár a nyugati jegybankok ezt a napi rutin szintjén művelik, az eddigi MNB-vezetés ezt is kategorikusan ellenezte.
Magyar Hírlap
Más-más a beszéd a politika színpadán, és a színfalak - mögött rövid sajtószemle
Az EU részéről rövid távon nem várható semmilyen konkrét következmény, mert a szervezet működése ezt nem teszi lehetővé. Az alkotmánymódosítás miatt kötelezettségszegési eljárás indulhat ugyan, de ez több évig tartó bírósági procedúrába torkollhat. Rövidebb távon az EU annyit tehet, hogy nem függeszti fel az év első felében a túlzott-deficit eljárást.
A brüsszeli hangulatot azonban érzékeltetheti, hogy a liberális frakció vezetőjének, Guy Verhofstadtnak nem sikerült elérnie, hogy az Európai Parlament eheti ülésének napirendjére felkerüljön a „magyar ügy”.
Nem valószínű, hogy Orbánnak kényelmetlen kérdésekkel kellene szembenéznie brüsszeli tárgyalásai során. Kormánytagok rendszeresen azt kommunikálják, hogy négyszemközti tárgyalásokon még olyan uniós vezetők, külföldi miniszterek, miniszterelnökök is Orbán lépései iránti rokonszenvükről biztosítják őket, akik a sajtóban egyébként kritikus hangokat ütnek meg.
Egy kormányzati forrás szerint Herman Van Rompuy is azt mondta Budapesten Orbánnak, hogy volt kormányfőként megérti, ha egy a gazdaságpolitikáját támogató jegybankelnököt szeretne magának.
Egy független forrás szerint Donald Tusk is mély rokonszenvvel figyeli Orbán gazdaságpolitikai lépéseit, és csak azt sajnálja, hogy kétharmados többség híján neki kisebb a mozgástere. Az energiaszolgáltatók rezignáltan vették tudomásul Orbán „kirohanását”, és a meghirdetett újabb rezsicsökkentő intézkedéseket.
Egy iparági szereplő szerint „még perspektivikusan sem vetődött fel, hogy valamelyik nagy cég tulajdonosa esetleg kivonul a piacról”.
A magyar piacot még a jelenlegi helyzetben is egy fontos, megtartandó terepnek tartják, ahol lehet profitot elérni.
hvg.hu
Franciaországban bizonyos kerületekbe már nem megy be a rendőrség - rövid lapszemle
Bayer Zsolt szerint a szemünk előtt omlik össze a ’68-as generáció egész életműve. A szemünk előtt omlik össze a globális piacgazdaság, a multikulturalizmus, a liberális demokrácia elviselhetetlen „szabadsága”. A külvárosokban és a falvakban gyűlik a bűn, a kín, gennyednek a sebek, a többségi társadalom segítségért üvölt.
Franciaországban bizonyos kerületekbe már nem megy be a rendőrség. Ha mégis, állig felfegyverkezve teszik és még így is rájuk támadnak a bevándorlók. A Nyugat külvárosaiban bevándorlók milliói rúgják fel a törvényt és elmebetegek hiénafalkái mentegetik őket.
„Még nem is sejtitek, micsoda szörnyeteget élesztgettek. Azt pedig végképp nem sejtitek, hogy értetek csak mi fogunk szót ejteni. Csak mi fogunk elbújtatni titeket”.
Magyar Hírlap
"Tetézi, ki elfödi a bajt" - rövid lapszemle a németországi cigány helyzetről
Egy berlini kávézó-trafik török tulajdonosnője szerint „a cigányok nehéz téma”. „Valahogy meg kellene állítani őket. A gyerekek pucéran rohangálnak az utcán, ott fürdenek a csapnál, és a parkban könnyítenek magukon, a szemünk láttára. Aztán kéregetnek, és hát, lopnak”.
A környékbeli lakások rohamosan veszítenek az értékükből.
Senki nem tesz semmit, a hivatal elfordítja a fejét. Csakhogy ez fals dolog – hívja fel a figyelmet Reinhard Veser, a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője: az elhallgatás veszélyesebb.
Egyrészt ez adja a szélsőjobb alá a lovat, másrészt a probléma megoldását is gátolja.
Dortmundnak az idén hétmillió eurót kell félretennie csak arra, hogy a roma bevándorlók szálláshelyén biztosítani tudják az alapvető higiéniai követelményeket.
Népszabadság
Öt éve tart a válság, és az európai politikai elit nem tanult semmit - rövid lapszemle
Lóránt Károly szerint a választásokon nyilvánvalóan vesztes Mario Montit a választások után Brüsszelben a győzteseknek kijáró ovációval fogadták. A Guardian szerint ez azt üzente az olaszoknak, hogy a „politikusaitokat leválthatjátok ugyan, de a politikánkat nem”.
Csakhogy ez az út nem vezet sehova. A válság kitörése óta már öt év telt el, és Európa semmi jelét nem mutatja, hogy túljutott volna rajta.
Beppe Grillo gyakorlatilag interneten szervezte meg kampányfellépéseit. Az egész médiát elátkozta, mert szerinte legalább akkora felelősséget viselnek az ország kiszolgáltatottságáért, megtévesztéséért, mint maga a politikus elit.
Ezért ő maga sem lép fel semmilyen politikai tévés vitaműsorban, és pártja képviselőjelöltjeit is kizárás terhe alatt tiltotta el attól. Berlusconi országában először ért el egy politikus kimutatható eredményt a tévé mellőzésével.
Új korszakhoz érkeztünk. Először használták a rendszer ellen választáson sikerrel az internetet.
Magyar Nemzet