Romániának engedélyeznie kell a székely zászló használatát
Romániának engedélyeznie kell a székelyek számára a zászlójuk használatát a hivatalos épületeken is. hangsúlyozta az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója. Martha Stocker, a szervezet dél-tiroli elnöke úgy véli az Európai Uniónak kötelessége volna közbelépni, támogatni a kisebbségek álláspontját. Borbély László az RMDSZ politikai elnöke felhívta Dumitru Merinescu Kovászna megyei prefektus figyelmét, hogy a törvény nem tiltja a helyi szimbólumok használatát. A politikus a magyar nyelvhasználatot illetően felmerült vitákról azt mondta: tisztázni kell, hogy az ügyfelekkel kapcsolatban kerülő közalkalmazottaktól természetes elvárás, hogy beszéljenek magyarul. Magyar Hírlap
Nem mindegyik szervezet lehet egyház, ami annak hirdeti magát - rövid lapszemle
Ausztriában húszéves létezés és tizenhatezer hívő, Romániában tizenkét éves működés és húszezer hívő, Szlovákiában pedig húszezer hívő kell ahhoz, hogy a vallási közösség államilag elismert egyházként működhessen.
Az Alkotmánybíróság elég egyértelműen kiemelte, hogy nem alkotmányos elvárás az egyházak azonos jogosultsága.
Tehát az állam nem kötelezhető arra, hogy minden egyháznak (vagy ekként nevezett vállalkozásnak) egyforma mértékben juttasson támogatást.
Magyar Nemzet
Zavargások egy rasszista izraeli intézkedés miatt - ellenzéki rövid lapszemle
Zavargások törtek ki az Izraeliek által megszállt Nyugati parton, miután a hatóságok külön buszjáratokat vezettek be a palesztinok és a zsidó telepesek számára. Húszezernél több palesztin arab ingázik lakóhelye és az izraeli munkahelye között. Eddig az izraeli busztársaság szállította őket. Most két arabok által üzemeltetett vonal buszaival kellet utazniuk az átkelőpontig. A rendelkezést azzal indokolták, hogy a telepesek szerint a palesztinok biztonsági kockázatot jelentenek számukra, és egyébként is túlzsúfoltak a reggeli buszok. Izraeli jogvédők az intézkedést rasszizmusnak minősítették, s apartheidbuszoknak nevezte a járatokat.
Népszabadság
Izrael kelet-jeruzsálemi és ciszjordániai telepes politikája elfogadhatatlan - rövid lapszemle
Izrael kelet-jeruzsálemi és ciszjordániai telepes politikája jelenti a legnagyobb veszélyt a palesztin-izraeli konfliktus kétállami megoldására – véli egy belső jelentésében az Európai Unió jeruzsálemi és rámallahi képviselete.
A jelentés „módszeresnek, szándékosnak és provokatívnak” nevezeti az Izrael által folytatott építkezéseket, és azzal vádolja a zsidó államot, hogy tudatos politikai döntésekkel aláássa a felek közti bizalmat.
Az Európai Unió azt javasolja 27 tagállamának, hogy ne hagyjanak jóvá semmilyen pénzügyi tranzakciót, amely a Jordán folyó nyugati partján fekvő települések bővítését segíti elő, és hívják fel a figyelmet ezek veszélyeire.
A szöveg tíz szankciót helyez kilátásba a telepbővítéseket végző szervezetek ellen. Követeli továbbá településekről származó termékek megkülönböztetését és azokra a kereskedelmi kedvezmények megvonását.
Magyar Nemzet
A berlini kancellári hivatal a telepítésére hivatkozva állította le a holokauszt túlélőinek megítélt kárpótlásról esedékes megbeszéléseket.
Népszabadság
Simor András nem a nemzet bankjaként működtette az MNB-t, hanem idegen érdekeket szolgált - rövid lapszemle
Boros Imre szerint a neoliberális sajtó az MNB-t a demokrácia utolsó fellegvárának állítja be, noha a hazai jövedelemelosztás külföldi érdekeltjeinek legerősebb hadoszlopa.
Simor András az elmúlt hat évben úgy működtette az MNB-t, mintha már tagja lenne az eurózóna központi bankjainak, pedig nem az, és ki tudja mikor lesz. Ami ott már nem a tag-jegybankok, hanem az EKB feladata, azt Simorék nem is csinálták.
Nem refinanszírozták a hazai üzleteket, igaz, hogy ilyesmit a külföldi tulajdonban lévő hazai bankok sem igen kezdeményeztek. Nem éltek intervenciós lehetőségükkel a hazai pénzügyi értékek védelmében sem az államkötvények, sem a devizák piacán.
Magyar Nemzet
Simor András tevékenysége kártékony volt az országnak, kártékony volt minden magyar családnak
Róna Péter szerint Simor Andráséknak sokkal óvatosabban kellett volna az alapkamat emeléseiről dönteni. A magyar gazdaság ugyanis képtelen kitermelni ekkor kamatszintet. Ezért a monetáris tanács négy külső tagjának döntésével, a kamatcsökkentésekkel Róna teljesen egyetért.
Ez jót tesz a magyar gazdaságnak. A jegybanktörvény sokkal nagyobb eszköztárat biztosít a tanácsnak, ám ezekkel nem igazán élt a Magyar Nemzeti Bank.
Magyar Hírlap
Varga István szerint Simor Andrást mindvégig az a cél vezérelte, hogy magasan tartsa az alapkamatot és végeredményben ez fojtotta meg a magyar gazdaságot.
Lényegesen intenzívebb lett volna a pénzkeringés a magyar gazdaságban, ha az MNB alacsonyabb szinten tartja az alapkamatot.
Kábítás, hogy az infláció leszorítására szükséges a magas kamat. Nálunk főleg azért magas az infláció, mert külföldről drágán vesszük az árut, és az árfolyamot a spekulánsok elmozdítják.
Magyar Hírlap
A rendőrök bekeményítettek - azóta egyetlen betörés sem történt
Sátoraljaújhelyi rendőröket vezényeltek Cigándra. A cigányok nem vitatják, hogy szükség volt erősítésre: egy idő óta elképesztő módon „elhatalmasodtak” a betörések.
A rendőrök azt akarták, hogy a cigányok „adják ki maguk közül” a tetteseket. Miután nem jártak eredménnyel, bekeményítettek. A romák elmondása szerint valóságos kijárási tilalmat vezettek be. Bírságoltak, ha a biciklin kopottnak találták a gumit, bírságoltak, ha valaki nem viselt láthatósági mellényt, bírságoltak, ha néhány roma a kertkapu előtt összegyűlt beszélgetni. Oláh Krisztián független polgármester szerint azóta, hogy a sátoraljaújhelyi rendőröket ide vezényelték, egyetlen betörés sem történt.
Népszabadság
Lett is sok világhírű tudósunk! - rövid lapszemle a felsőoktatás színvonaláról
Maróth Miklós, az Magyar Tudományos Akadémia alelnöke szerint nem növeli a felsőoktatás színvonalát, hogy nincsen szóbeli felvételi. A sokszor nem megalapozott, eltérő középiskolai osztályzatok igazságtalanul befolyásolják a fiatalok esélyeit. A poroszos jelző nem negatívum. A huszadik században nem véletlenül jelentette a német tudományosság a minőséget.
A hazai középiskolai oktatást is a német rendszer szerint tervezték meg. Lett is sok világhírű tudósunk. Angliában az egyetemeken olyan szigorú hierarchikus rend uralkodik, hogy sokan csodálkoznának, ha látnák.
Sajnos manapság az önálló gondolkodás helyett közhelyeket pufogtatnak, és címkéznek. Egy német kolléganő olyan fiatal szakembert kért, aki németül, latinul, görögül, héberül, arabul egyaránt tud, hogy kiadhassák egy tudós Koránhoz írott kommentárjait.
Náluk a bolognai rendszerben ilyen sokoldalú szakembereket nem képeznek, de Maróth még tudott ilyet ajánlani.
Magyar Nemzet
Egy régi, vérbeli magyar kommunista véleménye pártjáról az MSZP-ről - rövid lapszemle
Hegyi Gyula szerint a jobboldal a sikerét végső soron annak köszönheti, hogy – nem utolsósorban a liberálisok nyomására – a szocialisták feladták saját ideológiájukat, s így a közösségi élményekre, kollektív történelem- és kultúraértelmezésre, egységes világlátásra törekvő embereknek (főleg a fiataloknak) leginkább csak a jobboldali ideológia maradt.
A szocialisták, szociáldemokraták az elmúlt két évtizedben – s nemcsak Magyarországon, hanem a nyugat-európai országokban is – a legsúlyosabb kritikákat azért kapták, mert úgymond feladták a dolgozó emberek képviseletét és a közösségi társadalom értékrendjét, túlságosan nagy engedményeket téve a nagytőkének és a multiknak.
Ezzel egyrészt maguk is hozzájárultak a jóléti társadalom meggyengítéséhez, másrészt átengedték a radikális szociális tematikát a szélsőjobboldali, esetenként szélsőbaloldali pártoknak. Amikor a pénzügyi-gazdasági válság lecsapott, és a spekuláció lufija kipukkadt, a szocialisták késlekedtek kihasználni a kiváló alkalmat a saját eredeti, kapitalizmuskritikus ethoszukhoz való visszatérésre.
Az MSZP vereségében mindháromszor jelentős szerepe volt annak a közvélekedésnek, hogy a párt már nem a szegényeket és a dolgozó embereket, hanem a hazai és külhoni nagytőkét, s a tőke számára kedvező liberális gazdaságpolitikát képviseli.
Népszabadság
Zászlóháború után nyelvháború robbant ki Székelyföldön
Tőkés László szerint Pontához képest még Nicolae Ceausescu is „nagyvonalúbb” volt a magyarokkal. Mert rezsimje idején egyfajta autonómiát biztosított a magyaroknak, míg a jelenlegi bukaresti hatalom a Székelyföld létét sem ismeri el.
Magyar Nemzet
Zászlóháború után nyelvháború robbant ki Székelyföldön magyar önkormányzati vezetők és a román hatóságok képviselői között. Mircea Dusa védelmi miniszter „példátlan arcátlanságnak” nevezte Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester kijelentését, miszerint a magyar nyelv használata kötelező a hargitai megyeszékhelyen.
A bukaresti diszkriminációellenes tanács 40 ezer forintnak megfelelő pénzbírsággal sújtotta Rádulyt amiatt, hogy a magyar nyelv ismeretét is feltételül szabta a városi főépítészi állás betöltésére kiírt versenyvizsgán. Adrian Jean Andrei,
Hargita megye prefektusa magyarul is megszólalt, közölve mind írásban, mind szóban használja a Hargita megyei többség anyanyelvét.
Magyar Hírlap