"Kommunista kutyából sohasem lesz demokratikus szalonna"
A baliberális oldal elkeseredetten próbálja bebizonyítani a kormány által kezdeményezett rezsicsökkentésről, hogy az voltaképpen káros mindannyiunk számára. Teszi mindezt egy olyan országban, ahol uniós összehasonlításban is rendkívül magasak a háztartások rezsiköltségei.
Sinkovics Ferenc
Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom
Sok van mi csodálatos, de a nyugati demokráciáknál nincsen csodálatosabb - hogy nem sül le a képükről a bőr
Miközben a nyugati nagyhatalmaknak nagy részük volt abban, hogy hazánk szovjet érdekszférába került, az uniós csatlakozási tárgyalásokon éppen a négy évtizedes szovjet megszállásból fakadó lemaradásokat vetették a szemünkre.
Az unió gyors harmonizálást sürgetett, miközben kényesen ügyelt arra, hogy a későbbiekben lehetőleg ne termelő, hanem felvevő piac váljék országunkból.
A visszaintegrálódás során Magyarország úgy vált nemzetközivé, hogy a nemzeti érdekeit egy pillanatig sem sikerült megtartania, avagy azokat visszaállítania. A visszaintegrálódás jogi és szabályozási kérdésekre történt leszűkítése ma már nehezen fölmérhető károkat okozott.
A szocialista kormányok tálcán kínálták azokat a lehetőségeket a külföldi gazdasági erők számára, amelyek ennek folytán behatoltak a magyar politikai és gazdasági erőtérbe, és ezen keresztül hosszú távra megalapozhatták jelenlétüket, s az ezzel járó extraprofitjukat. Ezek a lehetőségek a pénzügyi, a tulajdonosi és termelési pozíciókat meghatározó területek voltak, amelyeket az Orbán-kormány épp most törekszik visszaszerezni.
Magyar Hírlap
Cameron Angliában is aláásta a házasság intézményét
A brit alsóház 303 konzervatív képviselője közül mindössze 127 voksolt a homoszexuálisok házasságát engedélyező törvényjavaslat mellett, 136 ellene, miközben tizenkét konzervatív miniszter is ellenezte a javaslatot. A liberális demokraták kezdettől fogva a javaslat mellett voksoltak, így Cameron sokak szerint ezzel aláásta a házasság intézményét és olyan mély vágást ejtett pártja egységén, amelyet aligha tud begyógyítani a két év múlva esedékes választásig. Az új törvény ellen az anglikán és a katolikus egyház is fellépett, illetve sérti a muzulmán közösséget is. A törvény nem kötelezi egyik felekezet papjait sem arra, hogy meggyőződésük ellenére adjanak össze egynemű párokat, és a felekezeti iskolák pedagógusainak sem tiltja meg a törvény, hogy kifejezzék ellenérzésüket.
Magyar Nemzet
Németországban rohamosan növekszik a cigányokkal szemben megnyilvánuló rasszizmus
Németországban rohamosan növekszik a cigányokkal szemben megnyilvánuló rasszizmus. A bielefeldi egyetem tanulmánya szerint a német lakosság 40 százaléka nem akar cigányok közelében lakni, miközben minden negyedik német állampolgár a romák eltávolítását követeli a városok központjából. Még magasabb azokak a száma, akik azt hangoztatják, hogy a cigányok hajlanak a bűnözésre. A szászországi Schneebergben megjelenő regionális újság úgy fogalmazott: velük a bűnözés is beköltözött a városba. Klinghainban felgyújtottak egy többségében romák lakta házat, míg az észak-rajna-vesztfáliai Gelsenkirchenben tizenhét lakókocsi borult lángokba.
Magyar Nemzet
Amikor a naponta Magyarországot rasszistázó nyugati országok "testközelbe" kerülnek a cigányokkal, nagyon finnyássá válnak. Németországban, a cigányok országból való eltávolítását követelik, míg Franciaországban évek óta elüldözik, vagy egyszerűen visszaszállítják őket , oda ahonnan jöttek. Legyen toleráns Közép- és Kelet-Európa! Majd ők időről-időre figyelmeztetik ezeket az országokat, hogy ne legyenek rasszisták, mert az nem fér bele a "demokráciába"
"Nem adjuk ezt a házat!" - Európai hang a Vajdasági tartományi kormányfőtől
A Temerinben történt incidenst nyilatkozatban ítélte el Bojan Pajtic tartományi kormányfő. „A ház, ahová a megtámadott fiatalok bemenekültek, tulajdonképpen az a Vajdaság, amelyben évszázadok óta építjük a nemzetek közötti bizalmat és tiszteletet. Azoknak pedig, akik ezt a házat sörösüvegekkel dobálják meg, sértéseket és szitkokat zúdítanak rá, gyűlölet grafitikkel csúfítják el, és el akarják pusztítani, csak azt mondhatjuk: nem adjuk ezt a házat”.
Magyar Hírlap
Léteznek teljesen normálisan gondolkodó, európai románok is - rövid lapszemle a székely zászló ügy kapcsán
Szolidaritása jeléül „kitűzte” a Facebook-oldalára a székely zászlót Lucian Mandruta újságíró, az egyik legnagyobb hírtelevízió népszerű műsorvezetője. „Nem értem mi bajuk a Székelyföld zászlójával. Nyugaton mindegyik vidéknek megvan a történelmi zászlója.
Miért ne lehetne ez így nálunk is? Végül mi bajunk a magyarokkal? Nem igaz, hogy legalább ezer éve itt vannak? Tudják a román emberek, hogy hány csatában haltak meg magyarok, hogy megvédjék Erdélyt a töröktől, és a tatártól?
Nem tudják. A hazaszeretete nem azt jelenti, hogy bunkó módon viselkedsz azokkal, akiknek a neve nem végződik „escu”-val.
Úriember elfogadja azt, hogy a mellette élők identitásának éppen annyi joga van, mint az övének”.
Népszava
Sabin Gherman román újságíró szerint a nemzeti és regionális identitáshoz való alapjog biztosítása civilizációs, emberiességi kérdés. Másrészt jogi kérdés.
A székely zászló kapcsán pedig két, román bíróság és román bíró által meghozott döntés született, amelyek kimondják, hogy a székely zászlót, mint saját szimbólumot használhatja az adott közösség.
Közintézményekre is kitűzheti. Az ország több megyéjében, helységében és helyiségében ott lengedezik az adott település zászlaja. A Gorj megyei prefektus boldogan jelentette be, hogy megvan az olténiai megye zászlaja, amelyet Ponta miniszterelnökkel együtt tűz ki a Papusa-csúcsra. De Ialomita megyének is van saját zászlaja, mint ahogy a moldvai Neamt várán is büszkén lengedezik a történelmi Moldva lobogója, holott a havasalföldiek és a moldovaiak a történelem folyamán talán többet harcoltak egymással, mint a törökkel vagy tatárral.
Népszava
A globális válság a hozzánk hasonló félperifériás országokat sújtja legerősebben - Rövid lapszemle
Tanács István szerint mostanában sokat beszélnek arról, hogy félmillió magyar dolgozik Nyugat-Európában. A hazai közbeszédben úgy tűnik fel, mintha ez sajátosan magyar jelenség volna – holott már évek óta fogalom a „lengyel vízvezeték-szerelő”. A kínai, indiai munkás akármennyire rosszul él ma is, másként éli meg, mert sokkal jobban él, mint tavaly meg tavalyelőtt.
Ők emelkednek, mi csúszunk le – talán majd 2050 körül összeérünk, ha a mindenkori kormányunk a munkajövedelmek erőteljes csökkentésével vagy elinflálásával fel nem gyorsítja a kiegyenlítődést.
A globális válság a hozzánk hasonló félperifériás országokat sújtja legerősebben. A kutatás-fejlesztés megvan nélkülünk, az összeszerelő rabszolgamunkára pedig tömegével áll glédában a miénknél olcsóbb munkaerő Ázsiában és Afrikában.
Miután Bulgáriából egy egész nemzedék távozott Nyugatra, két-hárommillió román robotol Spanyolországban és Olaszországban, Tanács nem is talál rá magyarázatot, hogy egy olyan mély válságban lévő gazdaság, mint Spanyolországé, ahol 25 százalék körül van a munkanélküliség, miből képes eltartani a sok millió saját állástalanját, akik nem dolgoznak semmit, és azt a másfél millió románt meg a családjukat, akik elvégzik helyettük a munkát.
Görögországba az athéni olimpia idején egymilliónál több pakisztáni és bangladesi feketemunkás szivárgott be.
Népszabadság
A rendőrállam hivatalosan megérkezett Amerikába
Lovas István úgy látja: az Egyesült Államok amerikai bírálói szerint országukban megszűnt a valódi demokrácia. Naomi Wolf, egy hamisítatlan amerikai balliberális híresség szerint miután az amerikai hadsereg és kereskedelmi érdekeltségek több tízezer robotgépet importálnak az amerikai légtérbe azzal a kifejezett küldetéssel, hogy ott megfigyelést végezzenek, ez azt jelenti, hogy a rendőrállam hivatalosan megérkezett.
A Daily című San Franciscó-i napilapban Michael Brick tudósít arról, hogy kormánytényezők csendben szofisztikált lehallgató-rendszereket szerelnek fel városi buszokra, hogy kihallgassák, miről beszélnek az utasok.
Vajon „drágabolgárúr” hány órát töltene el a világszerte köztudottan „elnémított” Klubrádióján, ha ugyanezt Tarlós István főpolgármester tenné a főváros kék buszain?
Azok az amerikai állampolgárok, akik az ilyen vonalak átlépése ellen külföldön tiltakoznak, rosszul járnak. Hazatérve az amerikai repülőtereken megállítják, órákon át hallgatják ki őket. Laptopjaikat az amerikai kormány lefoglalja, és olykor csak hónapok után adja vissza nekik.
Laura Poitras dokumentarista filmest amerikai repülőtereken több mint negyven alkalommal tartóztattak fel, hallgatták ki, másolták le hitelkártyáit és jegyzeteit, majd egy ízben laptopját, fényképezőgépét és mobilját negyvenegy napon át „a szervek” maguknál tartották.
Képzeljük el, milyen fejmosást kapna most az EU-tól, és az amerikai kormánytól is a mai budapesti kormány, ha így cselekedne Heller Ágnessel vagy Konrád Györggyel.
Magyar Nemzet
A Fidesz nem enged az Alkotmánybíróságnak eredeti elképzeléseiből - azokat beemeli az Alaptörvénybe
Minden kormánypárti képviselő aláírta az alaptörvény negyedik módosításáról szóló javaslatot. Rögzítik, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.
A Fidesz abból nem enged, hogy csak a közmédiában legyenek kampányhirdetések.
Az Alkotmánybíróság csak azokat a rendelkezéseket vizsgálhatná, amelyeket az indítványozó kért, vagy amelyek azokkal „szoros tartalmi összefüggésben” állnak. Ennek jelentőségét az adja, hogy Áder János eredetileg nem kérte a választási regisztráció felülvizsgálatát, az Ab mégis megtette és alaptörvény-ellenesnek találta.
A jövőben erre nem lesz lehetősége. Bekerül az Alaptörvénybe, hogy az Országos Bírói Hivatal elnökének joga van áthelyezni a pereket, illetve a parlament különbséget tehet a vallási csoportok közt.
Rögzítenék, hogy az önkormányzatok feladata szállást biztosítani a hajléktalanoknak, de cserébe rendeletben jogellenessé minősíthetik, ha valaki bizonyos meghatározott közterületen életvitelszerűen tartózkodik.
Az alaptörvényben rögzítené a Fidesz a hallgatói szerződés lehetőségét is: a felsőoktatási tanulmányok államilag finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.
Bekerül az alaptörvénybe, hogy sarkalatos törvényt kell alkotni a „családi gazdaságokra, továbbá más mezőgazdasági üzemekre” vonatkozó szabályokról.
hvg.hu
Az alkotmányba kerül a kommunizmus bűneiről szóló politikai nyilatkozat nagy része is, bár az MSZP-t név szerint már nem említik meg.
Az AB – a választási regisztráció kivételével, amelyet idén januárban minősített alkotmányellenesnek – nem zárta ki, hogy a megsemmisített rendelkezéseket az alaptörvénybe emeljék, csupán arra figyelmeztetett, hogy azok nem bonthatják meg az alkotmány egységét, és az alapjogok védelmének szintjét nem lehet mérsékelni.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy az alaptörvényt, illetve annak módosítását tartalmi szempontból a bírák nem értékelhetik.
Népszabadság
Egy Orbán-Putyin találkozó soha nem csak arról szól, hogy a gázvezetéken mennyiért jön a gáz - rövid lapszemle
Járosi Márton szerint ha az energiaellátás biztonsága elsősorban nemzeti hatáskör és kormányzati felelősség, akkor az energiapolitikára nem szabad ráhúzni a „neoliberális piaci kényszerzubbonyt”.
Világosan kell látni, hogy nyugati szövetségeseinktől csak (piaci) ideológiai tanácsokat kaptunk, s ezekre alapozva nemcsak energetikai vagyonunk nagy részét szerezték meg a nyugati multinacionális befektetők, de annak hasznát is kiszivattyúzták az országunkból.
Tény, hogy ezzel szemben a primer energiák: az olaj, a földgáz és a hasadóanyag Oroszországból áramlik hazánkba.
Az ellátásbiztonság elsősorban politikai garanciákkal, az ezt megalapozó közös energetikai befektetésekkel lehetséges. Az állami közösségi tulajdonosi jelenlét legalább részleges helyreállítása megkerülhetetlen.
Ennek egyik fontos eleme a közszolgáltatások elhibázott privatizációjának részleges visszafordítása is.
Magyar Nemzet
Lázár János szerint úgy áll a helyzet, mint Bethlen Gábor erdélyi fejedelem idején, amikor a török és az osztrák között próbáltunk egyensúlyozni. Most a németek és az oroszok között próbálunk talpon maradni.
Egy Orbán-Putyin találkozó soha nem csak arról szól, hogy a gázvezetéken mennyiért jön a gáz.
Népszabadság