Börtönbüntetést is járhat a zsebszerződésekért - rövid lapszemle
A nyár elején életbe léphet az új földtörvény és ezzel egy időben a büntető törvénykönyv azon kitétele is, amelynek értelmében akár börtönbüntetést is kockáztatják azok, akik zsebszerződések létrejöttében vesznek részt.
Magyar Nemzet
Nem érvényesek a színlelt szerződések. A zsebszerződést kötött felek elszámolhatnak egymással, de bírósági útra terelt ügyekben nem lesz visszaszerezhető, behajtható szerződésekre kifizetett pénz - jelentette be Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Magyar Hírlap
A hallgatók harmada meg sem közelíti a felsőoktatásra való alkalmasságot
Bihari Mihály szerint a hallgatók harmada teljességgel alkalmatlan egyetemi tanulmányok folytatására, az egyszerűbb dolgokat sem képesek követni. A korábbi kormányok sorozatos elvonásokkal rákényszerítették az intézményeket, hogy a taníthatóság határán túl is egyre több fiatalt vegyenek fel.
Kedvezőtlen volt, hogy a felvételi vizsga megszűnt, nagyon rosszul képzett, nem kellően szelektált rétegek jutottak el a felsőoktatásig. Közben indokolatlanul nőtt a főiskolák, egyetemek száma.
Jórészt a helyi és központi lobbik nyomására olyan intézmények jöttek létre, amelyekről kezdettől tudni lehetett, hogy fölöslegesek lesznek.
A diákok számának növekedése nem járt együtt az oktatói kar jelentős bővülésével. A nyolcvanas években 12 ezer tanár 110 ezer hallgatót tanított, a mai 330-360 ezer fiatalt 15-16 ezer szakember oktatja. A liberális oktatáspolitika kétarcú volt: az oktatás-nevelés teljes szabadságát hirdette, de közben egyre agresszívabban avatkozott be az egyetemek életébe.
Magyar Nemzet
Gazdabarát lesz az új földtörvény, és megvédi a magyar földet a spekulánsoktól - rövid lapszemle
Fazekas Sándor szerint Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy az új földtörvény gazdabarát intézkedéssorozatot tartalmaz. Földet csak az azt megművelők vásárolhatnak, s helyi földbizottságok fognak dönteni arról, hogy ki lehet a vevő. A földszerzés hatósági engedélyezési eljáráshoz kötésével is a helyben lakó kis- és közepes gazdaságok megerősítését kívánják szolgálni.
A helyben lakó gazdák minden szempontból előnyben fognak részesülni. A mezőgazdasági üzemet, vagyis a földhöz kapcsolódó tanyát, termelőeszközöket, ingatlanokat egy egységnek tekintik.
Ezáltal tudják megvédeni a földet a kül- és belföldi spekulánsoktól. Az üzemgazdasági törvény azzal, hogy meghatározza a családi gazdaság fogalmát, a középbirtokokat erősíti.
Egyértelmű viszonyokat fognak teremteni, hogy a gazdálkodni akaró családok ne cégtömegek alapításával igyekezzenek versenyképesek maradni. Nem kell majd különböző trükkökkel és gazdasági társaságok alapításával megkeresni a legjobbnak vélt megoldásokat. Fő szabály szerint az üzem összetartozó egységet képez, ami értékesítés vagy öröklés esetén sem aprózódhat.
Magyar Nemzet
Ezt nevezik szabadrablásnak - rövid lapszemle
Bogár László szerint a devizahitelnek nevezett konstrukció a szó eredeti értelmében nem is hitel, hanem egy olyan spekulatív ügylet, amelyben a spekulációból adódó hátrányok – a jelek szerint – kivétel nélkül mindig a hitelfelvevőt, az előnyök viszont mindig a hitelező pénzhatalmi rendszert illetik.
Normális esetben ugyanis, ha az adós számára egyre nehezebbé válik a törlesztés és a kamatfizetés, akkor a hitelező igyekszik mindent megtenni azért, hogy a helyzeten javítva elősegítse a zavartalan adósságszolgálatot.
Korunkban azonban minden másképp van. Ha az adós nehéz helyzetbe kerül, akkor ezt a hitelező a kockázat növekedéseként értelmezi, és elkezdi rohamosan emelni a „kockázati felárat”, aminek nyomán, ha addig esetleg nem lett volna, ezután már biztosan kialakul az adósságválság.
Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom
Nem a magyar államnak van jegybankja, hanem a külföldi tulajdonú bankoknak
Szabó Anna szerint úgy tűnik, nem a magyar államnak van jegybankja, hanem az itt működő külföldi tulajdonú kereskedelmi bankoknak. Miközben a hozzánk hasonló gazdasági és inflációs gondokkal küszködő Románia jegybankja 1,2 százalékos kamatot ad a kereskedelmi bankoknak, addig nálunk ez a kamat 4,25 százalék.
A jegybankba hordott ezermilliárdok nem a gazdasági vérkeringésbe kerültek be, hanem biztos és magas profitot hoznak a pénzintézeteknek, amelyeknek így végképp nem éri meg hitelezni a magyar vállalatoknak vagy a lakosságnak.
Az MNB-ben fialtatott pénzek nemcsak hogy kikerültek a magyar gazdaságból, hanem a magyarországi leányvállalatok haza is utalták az itt megszerzett hasznot. Ma már azzal az abszurd helyzettel kell számolnunk, hogy a magyar betétesek pénzéből hiteleznek az anyabankok külföldön.
Magyar Nemzet
A „magyar modell” orvosság az IMF áfium ellen - rövid lapszemle
Boros Imre szerint sokkal nagyobb árat fizetne az ország, ha nem a piacról, hanem az IMF hitelével finanszírozná magát. Ha a jelenlegi kabinet is beadta volna a derekát a valutaalapnak, akkor évente 1100 milliárd forinttól esne el a költségvetés.
Nem lehetne ugyanis alkalmazni a „magyar modellt”, amely bevonja a közteherviselésbe a bankszektort és más ágazatokat. Érdemes megnézni Romániát, ahol a valutaalap diktál.
Egymást érik a megszorítások, többek között az egészségügyben és az oktatásban olyan szolgáltatási díjakat kell bevezetniük, amellyel a Gyurcsány-kormány is megpróbálkozott. Hazánkban nemhogy csökkenteni, de még befagyasztani sem lehetett volna a rezsiköltségeket.
Magyar Hírlap
Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke szerint a dollárkötvény-kibocsátás nagyszerű dolog hosszú távon, és mérföldkő abban a tekintetben, hogy a hitelminősítői véleményekkel szemben Magyarország forrást tudott szerezni.
Magyarországon az eurót akkor szabad bevezetni, ha az ország megközelíti az Európai Unió egy főre jutó GDP-jének 90 százalékát. Ha Magyarország bevezette volna az eurót, akkor még inkább visszaesett volna a magyar gazdaság
hvg.hu
Új gyarmatosítás Európában: a gazdag országok nemzeti jövedelmük egy százalékát "áldozzák" a szegények felzárkóztatására - majd ennek a többszörösét kiszivattyúzzák azokból - rövid lapszemle
Demján Sándor szerint elkerülhetetlen konfliktust okoz az Európai Unió keleti és nyugati része között, hogy a források nem elegendőek a keleti régió felzárkózásához, a térségben nincs tőke, nem tud fejlődni.
hvg.hu
Boros Imre szerint az uniós szolidaritási elv fő céljának, a felzárkóztatásnak az elmúlt két évben a közösség lemaradt országai a közelébe sem kerültek.
A kitűzött céltól való távolodás azt követelte volna, hogy a következő hétéves periódusban növekedjenek a források legalább a szabályok adta minimumig. Ehelyett a nettó befizető országok tovább szűkítették a forrásokat. A költségvetési feltételek úgy értendők, hogy az unió fenntartja a nemzeti korlátozásoktól mentes piaci közösséget, sőt annak intenzitását fokozni is óhajtja a szorosabb pénzügyi integrációval, ugyanakkor valójában lemondott a valós felzárkóztatásról.
Annak ugyanis már évtizedes bizonyítéka van, hogy egy százalékból az nem megy, ennél magasabb szintű költségvetési hozzájárulásról pedig a nettó befizető csoport hallani sem akar. Ilyen körülmények között a periféria-országokból a támogatásnál sokkal magasabb összegű a jövedelemkiáramlás, a legfejlettebb országokba.
Népszabadság
Németországban is dúl a liberális orwelli őrület - rövid lapszemle
Kristina Schröder kereszténydemokrata családügyi miniszter szerint újra át kéne nézni az egész német gyerekirodalmat – kezdve a „szexista” és „rasszista” kiszólásokat tartalmazó Grimm-meséktől. Hiába áll a könyvben „néger” vagy „cigány” szó, ő azt másképp olvassa másfél éves kislányának.
Schröder még Isten nemét is kifogásolja a szövegekben.
Szerinte a hímnemű „der Gott” helyett a semleges „das Gott” lenne a megfelelőbb a gyerekek számára. A svéd Lindgren által a negyvenes években írt és a német gyerekek számára alapvető olvasmányélményt jelentő Pippi Langstrumf történeteit politikailag korrektté akarja fazonírozni a német Oettinger kiadócsoport.
A balliberális Zeit olyan orwelli világ képét festette fel, ahol mindent, ami a múltból származik, a jelen igényei szerint írnak, értelmeznek újra, visszamenőleg is törölve a jelennek nem tetsző szavakat.
Otto Brunken kölni egyetemi tanár, akinek a német gyerekirodalom a kutatási területe, úgy véli, hogy a kiadók nem fognak megállni egy szónál: (nemsokára kiderül, hogy irodalmi művek komplett történelmi részei nem illenek a modern korunkba, és szépen kiretusálják őket.
Magyar Nemzet
A szoclib kötődésű és a hozzájuk csatlakozó kollaboráns haszonélvezők mindent elkövetnek a Magyar Művészeti Akadémia térnyerésének a megakadályozásáért - rövid lapszemle
Fekete György ki akarja tölteni a jövő novemberig szóló mandátumát. Érvelése szerint a támadások hátterében azok állnak, akik a kultúrafinanszírozással évtizedek óta jól járnak. Az MMA új tagjainak jelölésében a tagozatoknak teljes autonómiájuk van, az pedig az ő magánvéleménye csupán, hogy a nemzeti elkötelezettség szükséges a taggá válásához.
Népszava
Az ellenzék a hazai kulturális élet botrányos letarolását emlegeti, az MMA viszont értékmentésre, a magyar kultúra értékeinek megőrzésére s felvirágoztatására készül.
Lelkes Péter szerint a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia már a szerveződés folyamán zárt körré változott, a jelentős alkotók nagy része, sok-sok Kossuth-díjas is kirekedt belőle. Ez ellenérzést váltott ki ezekben az emberekben, akik úgy gondolták, ha ez így nem megy, akkor létrehozzák az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nevű egyesületet.
Haris László szerint az MMA – a Széchenyivel szemben - minden művészeti ágat felkarolt. Nincs olyan tagja, aki ne kapott volna már valamilyen művészeti díjat.
Az MMA-nak az a célja, hogy köztestületi tagjává fogadjon legalább minden magyarországi Kossuth-díjas alkotót. Több mint hatszáz rendezvényük volt, ideértve több nemzetközi konferenciát is. A Széchenyinél viszont a közgyűléseken kívül csak néhány székfoglaló előadás hangzott el.
Lelkes Péter szerint vannak MMA-tagok, akik roppant nehéz helyzetbe kerültek. Mert továbbra is erősek a régi reflexek, a liberális kirekesztés és hegemónia a hazai szellemi életben. Vegyünk például egy színészt, akiről, ha kitudódik az MMA-tagsága, lehet, hogy nem kap szerepeket a színházában.
Magyar Hírlap
Aki a pénzét adja, azt megilleti a beleszólás joga is!
Parragh László szerint álságos autonómia felfogás, hogy felsőoktatásunk jelesei ötpercenként kijelentik: mi autonómok vagyunk, add ide a pénzedet és majd én megmondom, mire költöm. Aki a pénzét adja, azt megilleti a beleszólás joga is!
168 óra