Hoffmann Rózsa szerint az önkormányzatok túlértékelve saját szerepüket szinte napi rendszerességgel beavatkoztak az iskolák szakmai munkájába, nem volt egységes mérce, alacsony színvonalú volt a gyerekek tudása, óriásivá nőttek a különbségek az iskolák és a gyerekek teljesítménye között, megengedhetetlen módon szétszabdalódóban az oktatási rendszer. Az állami fenntartásba vétellel az iskolák szakmai önállóságába senki nem fog beleszólni.
Népszabadság
Révész Sándor szerint amilyen természetesen utasítja el Komoróczy Géza A zsidók története Magyarországon című könyvében a magyar nemzetállami szemléletet, ugyanolyan természetesen fogadja el a zsidó nemzetállamot, mint sikert és célt. Az izraeli politika bírálatát pedig a zsidóellenességgel azonosítja.
Aki használja a „gyűlölködő magyarok” kifejezést, az a „gyűlölködő zsidók” kifejezés használatát legitimálja. Ahogy közeledünk a jelenhez, egyre erősebben érvényesülnek a szerző elfogultságai. A könyv utolsó fejezetei már majdhogynem aktuálpolitikai publicisztikává szűkülnek.
Komoróczy professzor mélyen alul dramatizálja Trianont. Tele volt ez a század fontos pozitívumokat és negatívumokat egyszerre hordozó, változékony életekkel, s Komoróczy professzor mintha azzal az elszánt egyoldalúsággal tárgyalná ezeket az életeket, mint a „jobboldali” konjunktúra a „másik oldalon”.
Így kapunk ellentorzított képet népi írókról, egyházi vezetőkről, Horthyról és horthysta politikusokról, id. és ifj. Antall Józsefről. A legtorzabb képet Mindszentyről kapjuk, kinek a Hűség mozgalomban való részvételéről szó sem esik, viszont mindenféle forráskritika nélkül vádoltatik meg a legkevésbé sem bizonyító erejű források alapján zsidóellenes „rémtörténetekkel.”
Számos forrásból közismertek azok az arányszámok, melyek a zsidóság nagyon jellegzetes elhelyezkedését mutatják a két világháború között a társadalmi munkamegosztásban. Képtelenség, hogy egy ilyen és ekkora monográfiában ezek a számok ne jelenjenek meg.
A Landeszmann-ügyet a szerző úgy bagatellizálja el, hogy az azt kirobbantó hírhedt mondatot nem is tárja az olvasó elé. A rendszerváltás utáni rész szinte már csak sérelmek inventáriuma. A zsidó identitás fölélénküléséről, a zsidó kulturális élet fölpezsdüléséről, fölszabadulásáról szinte csak érintőlegesen esik szó.
A zsidó származású, de nem zsidó identitású történelmi személyiségeket nem tekinthetjük zsidónak, bármennyire annak tekintette őket a többség – figyelmeztet a szerző, nagyon helyesen. Ám csak ott figyelmeztet erre, ahol a 1919-es népbiztosokról vagy Rákosiról és társairól van szó, viszont a jelenkor zsidó származású szabad demokrata vezetők súlyosan elítéltetnek.
Ha róluk van szó, akkor a szabad identitásválasztás már nem elidegeníthetetlen emberi jog, hanem gyáva árulás. Révész szerint a zsidóság (vagy bármiség) vállalása mint erkölcsi posztulátum egy szabad és szekuláris államban elfogadhatatlan. „Én például szívesen vagyok zsidó bárkinek, főleg az antiszemitáknak, de akik a kötelességemmé akarják tenni, azoknak nem”.
Népszabadság
A három legfontosabb területet foglalja el a Nemzetközi Valutaalap a keleti célországokban – véli Ilie Şerbănescu román gazdasági elemző.
A volt Ciorbea-kabinet reformügyi minisztere szerint az első a nyersanyagforrások piaca, ahol Magyarország kevésbé érintett ugyan, mivel nincs sok erőforrása. A második az energiaellátás piaca, ám sehol sem az energiatermelésbe fekteti a tőkét, hanem a szolgáltatásba, mert ott forog gyorsan a pénz. A harmadik pedig a bankszektor. A bankoknak ma már nem kell igazán megküzdeniük az ügyfelekért, hiszen immár törvények kötelezik az állampolgárokat, hogy pénzügyi tranzakcióikat a bankokon keresztül bonyolítsák.
„De miért kellene feltétlenül profitot termelniük?” – teszi fel a provokáló kérdést a Román Közgazdasági Társaság elnöke a Heti Válasznak adott interjújában. Şerbănescu szerint ha az embereket arra szorítják rá, hogy vegyék igénybe kényszerűen a pénzintézetek szolgáltatásait, akkor miért ne működhetnének a bankok nonprofit intézményként?
A szakértő úgy látja: a kelet-európaiaknak csak egyetlen reális gazdaságpolitikai célkitűzésük maradt, mégpedig az, hogy megakadályozzák a nyugatiak további rombolását. A Nyugat kelet-európai szerepvállalása nem a fejlődést, hanem a leigázást szolgálja.
Şerbănescu szerint a Nyugat a kelet-európai államok áldozatvállalása árán akar kilábalni a válságból, holott a krízis nem Keletről, hanem Nyugatról érkezett.
hetivalasz.hu
1975. szeptember 29-én avatták fel Budapesten a Palesztin Felszabadítási Szervezet képviseletét. Az avatásra ötvenhárom palesztin érkezett a magyar fővárosba. Ötvenhárom jegyet váltottak a Malév 240-es bejrúti járatára másnapra, akik minden valószínűség szerint sejtették – nem biztonságos azzal a géppel hazarepülniük.
A gépen így hatvan fő utazott ők hatvanan lelték halálukat a tengerbe zuhanó repülőn. Hiteles utaslista nincsen. Ugyanis eltűnt. Minden eltűnt. A magyar gép tragédiája előtt egy hónappal egy Damaszkuszba tartó csehszlovák repülőgép zuhant le 17 kilométerrel Damaszkusz előtt.
Az a gép – micsoda véletlen! – szintúgy egy nappal azután indult a Közel-Keletre, hogy Prágában megnyitották a Palesztin Felszabadítási Szervezet prágai irodáját. És a gépre jegyet váltott Jasszer Arafat helyettese is. Csakhogy az utolsó pillanatban őt autóval Bukarestbe szállították, és onnan vitték tovább Damaszkuszba.
Helyette Vujicsics Tihamér zeneszerző és népzenekutató halt meg akkor. Bayer Zsolt szerint harminchét éve hallgatunk mindarról, amit tudunk, s amit nem tudunk a Malév 240-es bejrúti járatáról. Akkor (is) sejteni lehetett, hogy kik is állhatnak a magyar gép tragédiája mögött. S akkor a Párt irányítása alatt álló sajtó valamiért mégis hallgatott. Annak ellenére, hogy a „hatnapos háború” után Magyarország megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel. És a libanoni felségvizeken, ötszáz méter mélyen fekszik egy roncs magyar repülőgép, a fekete dobozával.
A tragédia hiteles története felderíthető lenne, csak el kellene határozni végre.
Magyar Hírlap
Silvio Berlusconi egyértelműen Németországot okolta azért, hogy távoznia kellett a miniszterelnöki székből, mert kiállt Görögország azonnali megsegítése mellett, és nemet mondott a megszorításokra. A német bankok utasítást kaptak arra, hogy adják el a tulajdonukban lévő olasz államkötvényeket.
Az olasz gazdaság gondjai ezt követően kezdődtek, miután mesterségesen szították az állampapírok elértéktelenedését. Németország okozta az olasz recessziót, Berlin volt az, amely nem engedte, hogy az Európai Központi Bank valóban európai legyen. Berlin hegemonista és önző politikája Olaszországot belöki a recesszió spiráljába, és ebben részes Mario Monti kabinetje is, amely száz százalékig végrehajtja a Németországból kapott parancsokat.
Gazsó Ferenc szerint az Európai Unióban a válságot ugyanazzal akarják kezelni, ami előidézte. A költségeket a népességre terhelik, ám óvakodnak attól, hogy a nagy jövedelemtulajdonosokat megcsapolják. A megszorítás nekik azt jelenti, hogy lakosságtól el kell venni a pénzt, és át kell szivattyúzni a tőketulajdonosi szférába.
Magyar Nemzet
Szerető Szabolcs az Orbán-kormány egyik kritikusát, a magyar és európai viszonyokat jól ismerő Nick Thorpe BBC-tudósítót idézi: „A magyar neonácik többsége tapasztalataim szerint szelíd cica a német vagy a brit, a szerb vagy a horvát neonácikhoz képest. A Welt című napilap idézett egy Budapesten dolgozó nyugati diplomatát, aki – mindkét ország ismeretében – kijelentette, hogy jóval erősebbnek érzékelte az antiszemitizmust a mai Németországban, mint a mai Magyarországon”.
Magyar Nemzet
Nyakó István, az MSZP volt szóvivője szerint Bajnaiék cikinek érzik ugyan az MSZP-t, de mégis arról beszélnek, hogy igénybe kell venni. Ez ugyanaz a lekezelő stílus, mint amelyet az elmúlt 18 évben is tapasztaltak. Egy régi mechanizmus alapján szeretnék berántani egy tisztázatlan érték- és érdekvilágú közösséghez a pártot.
Pedig az MSZP nem teheti meg, hogy ilyesmiben még egyszer részt vegyen. Ha a nyolcévnyi szocialista kormányzás alatt tartották volna magukat a baloldali értékvilághoz, akkor most nem lennének ilyen rossz állapotban a bérből és fizetésből élők tömegei.
Bajnaival értékközösség egy percig sem állt fenn. Abban volt egyedül gondolatközösség, hogy egy évig el kell vinni valahogy az országot.
Magyar Nemzet
Nyakó azt sem hallotta, hogy az MSZP értékközössége egybeesik a Milláéval. Vajon mitől újulna meg az MSZP, ha ismét beállna egy 22 éve folyamatosan ismétlődő formációba, miszerint vannak a megmondó emberek kevesen, az MSZP pedig hozza a tömeget meg a frakciót.
Ugyanaz a lekezelő stílus köszön vissza, mint az utóbbi 18 évben mindig. A szűk látókörű mucsai és/ vagy proli szocialisták nélkül nem megy, de az MSZP-sek magukban megbízhatatlanok, kell melléjük kontroll. Megint ott tartunk, hogy a huszonkét éve a kampányokat egyedül végigküzdő MSZP-től várják, hogy vigye el a hátán az ügyet, aztán megmondják, mi legyen. „Csak eszközök voltunk”.
Népszava
Tamás Pál szerint az Együtt 2014 megalakításakor alapjában pestiek gyűltek össze, zömmel értelmiségiek. Egy részük hagyományosan a baloldalra szavaz, és biztos felülreprezentáltak voltak az egykori liberális szavazók. Bajnait mindenki szívesen, fogadta, de hogyan vélekednek erről Kőbányán, Kecskeméten vagy Kaposváron? Nekik is demokrácia kellene? Vagy inkább valami más: biztonság, nagyobb kenyér? Nem tudjuk, hogy mennyire mosódott össze Bajnai szerepe Gyurcsányéval.
A legfontosabb kérdés azonban Bajnai és az MSZP viszonya. Egy komoly, nagy országos párt álljon be egy ma még nem létező zászló alá? Az első szóra álljon be egy olyan még nem létező koalícióba, amelyben nem is nagyon szeretnék elismerni jelenlegi erejét? Ebben a helyzetben a legnagyobb valószínűséggel a pártképviselet nélküli liberálisok gyűlnek majd az új zászló alá.
Nem biztos, hogy elsősorban ezekre számítana Bajnai, de ezek jönnek biztosan. Egy versenyszakasz Bajnai és az MSZP között most kikerülhetetlen. Jövő tavaszig komoly pozicionális játéknak kell folynia, mégpedig úgy, hogy a másik felet nem szabad nagyon megsérteni, mert ez megnehezítheti a későbbi választási szövetséget.
A Fidesz értelmiségi támogatói kitartanak az általuk választott oldalon. Ha a következő évben a jobboldali térfélen nincs alapvető robbanás, és a gazdaság nagyjából a mai módon csúszkál, akkor innen aligha mennek át nagyobb tömegek. Nem sikerült ebből a miliőből Debreczenivel Gyurcsányéknak sem nagyobb csoportokat átállítani.
Jövő nyárig tehát három forgatókönyv valószínű. Az első a csoda: a pártok elfogadják, ha junior partnerek lehetnek a Bajnai-projektben. A második lehetőség, hogy létrejön egy komoly platform, ez azonban először csak a választók 5-8%-ára számíthat, és elsősorban az egykori SZDSZ-támogatókat fogja össze. Részben ugyanerre a bázisra, számít Gyurcsány és az LMP is, de a közeg szűk ahhoz, hogy három pártot eltartson. A harmadik forgatókönyv óvatos Bajnai-MSZP-versenyre épít. Az itt megszerezhető tömegek nélkül Bajnai egy új kis liberális párt élén aligha aspirálhat vezető szerepre.
Népszabadság
A Fidesz felső vezetése, maga Orbán Viktor is úgy látja, több ponton jelentős módosításokra van szükség a földtörvény-tervezetben. Az eredeti szövegváltozatot még Ángyán József jegyezte, aki most az egyik leghangosabb kritikusa az előterjesztésnek, azonban „jól látható, hogy a szövegbe több ponton belenyúltak, mégpedig kívülről, a nagybirtokos lobbi”.
Magyarországon jelenleg kevesebb mint tíz család százezres hektárnyi nagyságrendű föld fölött diszponál; az ő nyomásukra került be a szövegbe egy „gumiszabály”, amellyel az 1200 hektáros birtokmaximum ellenére maradhatnak akár tízezres nagyságrendű birtokok is.
HVG
Szinte minden kérdésben megállapodásra számít az új földtörvény ügyében Orbán Viktor. Ángyán József szerint a legnagyobb nézetkülönbség a birtokméretek kérdésében van. Bencsik János úgy érzékelte, a miniszterelnök és a Fidesz-frakció is „nyitottságot mutatott” az Ángyán Józseffel közös módosító indítványaikra.
A Fidesz frakció jó része szerint az Ángyán-Bencsik-javaslat is elfogadható, hogy első helyen az adott településen élők juthassanak az ottani termőföldhöz, azután a szomszéd településeken élők, s csak azután lenne érvényes a húsz kilométeres körzethatár.
Népszabadság
Nem találta általános vitára alkalmasnak a Gazdasági Versenyhivatal múlt évi beszámolóját az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága. A bizottság tagjai kifogásolták, hogy a hatóság nem lép fel hathatósan a termelőkkel szemben erőfölényt alkalmazó társaságokkal szemben.
Pócs János képviselő konkrét termékeket mutatott fel, amelyek mindenféle retorzió nélkül lehetnek jelen a boltok piacain úgy, hogy bár azok külföldiek, csomagolásukon magyar zászló, illetve magyarságra utaló jelzések találhatók.
Újra lesz háztáji Magyarországon – jelentette ki Fazekas Sándor. E gazdasági forma fejlesztésével elérhető, hogy minden termőföld meg legyem művelve, és csökkenthető a vidéki emberek kiszolgáltatottsága is. Szabó Csaba miniszteri biztos szerint vissza kell fordítani azt az egészségtelen tendenciát, hogy a vidékiek városi áruházakban vásárolnak élelmiszert.
Magyar Nemzet