A polgári kormányzás leggyengébb láncszeme a Külügyminisztérium
Csermely Péter szerint nagyítóval nem lehet találni ebben az országban gyávább, gerinctelenebb társaságot, mint amelyik 2010 közepe óta irányítja a Külügyminisztériumot. Lényegileg elhatárolódtak Jeszenszky Gézától. Szerintük ugyanis a vitatott sorok félreérthetőek.
Nem. Nem érthetők félre. Csak kemény akarattal. Feltette a kezét a Corvinus Egyetem is. És ez az igazi szégyen.
Magyar Nemzet
Csermely szerint a KüM a „vattacukoréval vetekedő keménységű” kiállást tanúsított az elmúlt bő két évben minden egyes ügyben, amikor külföldön és külföldről folyamatosan hazug vádakkal támadták Magyarországot és a kormányt.
A hazánkkal szemben sorozatosan alkalmazott kettős mérce létére és elfogadhatatlanságára egyetlenegyszer sem mutattak rá és nem tárták a nyilvánosság elé, hogy Magyarország ellen politikai hadjárat folyik”.
Magyar Nemzet
A vicc az, hogy az atlantista Jeszenszky igazából faragtak célpontot, akit a korlátoltabb helyi bozótharcosok által rázúdított tűztől barátai is megvédenek. Senkit sem szabad elítélni konzultáció nélkül és egy terjedelmes könyv egyetlen mondata okán – tudatta Jeszenszky Géza védelmében írt nyílt levelében Charles Gati, Simonyi András volt washingtoni nagykövet és Deák István, a Columbia Egyetem professzor emeritusa.
Népszabadság
A nagyon demokratikusan működő EU-ban, még a bíróság sem független a politikától
Hátrányos megkülönböztetésnek minősül a magyar bírák nyugdíjkorhatárának radikális leszállítása – mondta ki az Európai Unió bírósága. Fleck Zoltán szerint a bíróság határozata annak is köszönhető, hogy van egy erős szándék az EU-ban arra, hogy a renitens államokat szigorúan "megbüntessék", a jogállami normák betartását pedig nagyobb erővel kikényszerítsék.
A jogszociológus megjegyezte: az Európai Bíróságnak nem az volt a fő baja a bírák kényszernyugdíjazásával, hogy sérti a diszkrimináció tilalmát - viszont ezzel tudták „megfogni”
Népszava
Lám, a luxembourgi Justitia mindkét szeméről letépte a kendőt, hogy jobban lássa Barroso karmesteri pálcáját… (megjegyzés: Szerkesztő: emel)
Meg kell tanulni Európában írni-olvasni … ez nem gén
Czeizel Endrét a Radnóti-díj átadásakor, amit antirasszista (!) tevékenysége elismeréséért kapott – támadták meg, mert merte jelezni: „cigányok pedig nem azért értelmi fogyatékosok, mert rosszak a génjeik, hanem egyszerűen azért, mert a zsidó kultúra tudja, hogy a tudás és a tanulás a legfontosabb.
Az Indiából jött cigányaink azok meg ragyogóan táncolnak, énekelnek… dalolnak, de… de nem tudják azt, hogy meg kell tanulni Európában írni-olvasni … ez nem gén”.
Népszabadság
Amennyiben az agyament PC beszédet nem számoljuk fel, az a "fehér ember" kultúrájának végét jelenti
Csermely Péter szerint Jeszenszky Géza mondatával nincs semmi baj. Jeszenszky Gézával van baj, mégpedig az, hogy Orbán Viktor kormányzása idején, éppen Magyarország nagykövete Norvégiában. Ez a baj.
Az őt most falkában körbevonító ordas polkorrektek ezer mentséget találnak Kertész Ákos számára, amikor leírta, hogy a magyarok genetikailag alattvalók, noha ez a mondat maga a nácizmus. Jeszenszky inkriminált idézetére egyetlen komolyan vehető tudományos cáfolat sem érkezett, csak a hörgést tekerték egyre nagyobb hangerőre.
Aztán Andrassew Iván a Népszavában kibökte az igazságot: ezt, itt Európában már nem illik… Csermely szerint ez a polkorrektek világának a magva.
Nem illik leírni, kimondani, hiába igaz.
Magyar Nemzet
Rövid lapszemle a cigányság marginált helyzetének okairól
A Magyar Faluszövetség szerint a cigányság beilleszkedése és legális jövedelemszerzése előtt akadályok tornyosulnak.
Az áldatlan állapotokért a társadalompolitika a felelős, amely nem képes sem az antiszociális magatartást szankcionálni, sem érdemben támogatni a tisztességes munkára vágyó romákat.
Népszabadság
Marosán György szerint a mai roma közösségekben tetten érhető szinte minden olyan környezeti gond – a szegénység, az alultápláltság, marginalizálódás, a magas szintű stressz, a pozitív hatások hiánya, a betegségeket előidéző rossz higiéniai feltételek, az anya kiszolgáltatottsága, a rendszeres orvosi felügyelet és a későbbi szocializációt segítő közösség hiánya –, amely előidézi azokat a problémákat, amelyeket sokan – tévesen – genetikainak minősítenek.
Népszabadság
Czeizel Endre „A magyarság genetikája” című könyvében úgy fogalmaz: a cigányság körében a társadalmi elszigeteltség beltenyészettel társul. A rokonságon belüli házasodás gyakorisága miatt a cigányság körében bizonyos rendellenességek fordulnak elő.
Magyar Nemzet
A magyarok szerint a legfőbb értékek: létbiztonság, a környezetvédelem, az emberi kapcsolatok
A European Social Survey szerint a magyarok által legfontosabbnak tartott érték a létbiztonság, amit a környezetvédelem és az emberi kapcsolatok követnek. Az erős állam, a kormány által biztosított biztonság és az egyenlő lehetőségek is az élmezőnyben vannak.
A magyar társadalomban máig nagyon erős az egyenlőségpárti beállítottság. A hagyomány a kétezres évek első felétől egyre fontosabbá vált. Stabilan utolsó helyen a piacgazdasághoz köthető értékek állnak: a sikeresség, az anyagi jólét, a kockázatvállalás, az újdonság és a változatosság.
Népszabadság
Rövid lapszemle arról, hogy a liberálisok kártékonysága mit sem változott hatvan év óta
Ludwig Erhard, a szociális piacgazdaság megteremtője az ötvenes évek elején minden erejével ellenállt az akkor is kísértő liberális gazdasági nézeteknek: „Nem vagyok hajlandó fenntartás nélkül és a fejlődés minden szakaszában elfogadni a piacgazdaság ortodox játékszabályait… Éppen ez a hamisan értelmezett szabadság vitte sírba a szabadságot és az áldásos szabadelvű rendszert.” Lóránt Károly szerint úgy tűnik, hogy Európa, és különösen Németország vezetői már elfelejtették az egykori leckét.
Magyar Nemzet
A legtöbben nem vesznek el számunkra, ugyanis visszajönnek
A Tárki kutatása szerint 2012 elején minden ötödik magyar felnőtt hosszabb-rövidebb időre külföldre költözne, ami a valaha mért legmagasabb értéket mutatja. A 18-29 év közöttiek közel fele szíve szerint távozna Magyarországról. A befogadó országok statisztikái alapján 1994 és 2006 között legalább háromszázezer magyar hagyta el az országot.
A visszatérők számát nem ismerjük, de a kinn tartózkodást mindenképp hosszabb távra tervezik. Juhász Attila, a Political Capital elemzője szerint a számokban benne van a gazdasági helyzet miatti elkeseredés; jobban jelzi a közhangulatot, mint bármilyen pártreferencia.
Eddig a magyarok voltak a legkevésbé mobilak a térségben, még a szomszéd településre sem szívesen költöztek. Ebben történt most jelentős változás. Felnőtt az a generáció, amelyik tud pár nyelvet, és nincs lelki gátja elhagyni az országot.
Sík Endre, a kutatás vezetője szerint szó sincs tragédiáról, nemzethalálról, a legtöbben nem vesznek el számunkra, ugyanis visszajönnek.
168 óra
Itt tök rendben voltak a dolgok, csak aztán jött ez a büdös lábú autokrata
Papp László Tamás szerint a három baloldali parlamenti párt burkolt vagy nyílt idegességgel, ingerültséggel fogadta Bajnai színre lépését, mert tudják, Bajnai kemény vetélytársuk lehet. Hát még milyen idegesek lesznek, amennyiben Bajnai új szervezetet hoz létre. Seres László szerint ha Bajnai csak ráül a létező szervezetekre, akkor nem a vezetőjük lesz, hanem a túszuk marad.
Az igazi változáshoz Orbán bal- és jobboldali szocialista ellenzékét is le kell győzni. PLT szerint így van; egy Bajnai-párt az ellenzékiség koncepcionális reformját is jelenthetné. Jelen pillanatban Magyarországon populista kormánynak van populista ellenzéke.
Nincs olyan parlamenti vagy a bejutásra esélyes parlamenten kívüli párt, amely nyíltan elismerné: valamilyen megszorításra igenis szükség van. Az MSZP és a Gyurcsány-párt úgy szörnyülködik az ország állapotán, mintha nem az ő 2002 és 2009 közötti felelőtlen, tehetetlen kormányzásuk lökte volna a csőd szélére Magyarországot.
Az MSZP és a DK képtelen az önkritikára, nagyjából úgy áll saját múltjához, mint a hatalomból kilakoltatott jelcini oligarchák Putyinhoz. Hogy itt tök rendben voltak a dolgok, csak aztán jött ez a büdös lábú autokrata.
hvg.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Az égbekiáltó bennfentesség sem szúrt szemet a hatóságoknak
Boros Imre szerint a hitelminősítők legfőbb nemzetközi szereplők tulajdonosai között szép számban fordul elő olyan befektető mogul, aki érdekelt a hitelfelvevőktől kisajtolható hozamokban. Csúnya dolog a nagy adósság, mondják manapság a hitelminősítők és a bankok - miután kitömték őket állami pénzekkel!
Azóta is a bennfentes hitelminősítők osztályzataitól rettegnek a hitelfelvevők. A teljesen felszabadított nemzetközi pénzforgalom zavartalanságának őrei nem a szabad működésből adódó zavarok feltárásán ügyködnek, hanem részesei lettek az abból kinyerhető hasznoknak.
Ez az égbekiáltó bennfentesség sem szúrt szemet a mai napig, vagy ha szemet szúrt is a hatóságoknak, nem telt többre, mint sikertelen próbálkozásra egy független hitelminősítő szervezet létrehozására.
A korlátlan szabadság kedvezményezettjei ma már hihetetlenül nagy vagyonokkal rendelkeznek a hatóságok által sem ellenőrizhető offshore-központokban. Mindez bármikor mozgatható, határokon keresztül. Ha visszatér oda, ahonnét menekült (természetesen álruhában), még adókedvezményt is kap.
Magyar Nemzet