Tanulságos lapszemle a "demokratikus" Nyugat piszkos sakkjátszmáiról
Ormos Mária szerint a németeket jórészt a versailles-i béke igazságtalan döntései állították Hitler oldalára. A győztesek valóban elképesztő jóvátételt követeltek, területeket vettek el Németországtól, megalázták az országot. A történelmi hazugsággal, de valós tényekre építve nyerte meg a németeket a nácizmus.
Magyarországon viszont mindenki revizionista volt. Trianon tehát 24 évig központi kérdés volt, utána pedig negyven évig hallgatni kellett róla – politikai okokból. Trianon békés revíziója egyetlen rövid történelmi szakaszban, 1925-1929 között lehetett reális, amikor a francia Briand és a német Stresemann próbálták korrigálni az igazságtalan békét, hogy megakadályozhassák a háborút.
De jött az 1929-es gazdasági világválság és Hitler.
Amikor a deportálások elkezdődtek,Horthy szinte egyedül ült a várban, miután bizalmasainak korábbi körét letartóztatták a németek, vagy bujkáltak a letartóztatástól tartva. Amikor leállította a deportálásokat, az is egyfajta magányos és nehéz lépés volt.
Népszabadság
Borhi László, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa szerint a nyolcvanas évek végén az idősebb Bush tanácsadói unos-untalan biztosították az oroszokat, hogy nem kívánják távozásukat a térségből, nem szándékuk a Varsói Szerződés feloszlatása, s elismerik, hogy a kelet-közép-európai sáv szovjet érdekszféra.
Dokumentumok szerint Bush Budapesten jobban megtalálta a hangot az MSZMP reformer politikusaival, mint az ellenzékiekkel. A franciák legalább annyira óvatosak voltak. Kecskés D. Gusztáv kutatásai azt bizonyítják, hogy a kelet-európaiak sorsánál jobban izgatta őket az, nehogy a németek arassanak le mindent a keleti termésből.
Mitterrand elképzelni sem tudta, hogy a német megosztottság egyszer véget ér. Varsóban méltatta Wojciech Jaruzelski hozzájárulását a békés átmenethez. Az NSZK politikusai sem számítottak forradalomra, feltehetően nem is szerették volna. A jelszót, amely az egységhez vezetett: „Egy nép vagyunk!”, a keletnémet társadalom mondta ki.
Népszabadság
Czakó Gábor szerint a múlt század végi hosszú béke ellen jöttek a kitalált járványok. Nagy-Britanniában 1995 és 2000 között 75 ember halt meg a kergemarhakór különböző változatai okozta betegségekben. Kevesebben, mint konyhai balesetekben. Százezer szám irtották a teheneket, millió szám a baromfit a madárinfluenza idején.
Fölmérhetetlenül sok gazdaság ment tönkre, és még több gazdálkodó család élete munkája semmisült meg. Közben jókat lehetett játszani az élelmiszer-árfolyamokkal.
A Nagy Rettegő maga a Gonosz, aki állandó ijesztgetéseivel elbizonytalanítja az embereket. A lelkekért folyik a harc. Mostanában nincs kergemarhakór, madárinfluenza és hasonlók. A gazdasági válság kirobbanása óta új járványok nélkül is épp elég reszketés van most a világban.
Magyar Nemzet
Az IMF a globális pénzvilág ökle
Bogár László szerint az IMF nem az, mint aminek a statútuma mondja. Törekvései nem szemben állnak a piacok spekulatív hisztériájával, hanem annak döntő fontosságú kiegészítői. A különbség csupán annyi, hogy a piacok brutalitása „gyorsan öl”, a Valutaalap diktátumai, amelyeknek „elfogadását” szabja a realíve alacsonyabb kamatok feltételéül, „lassan ölő” méregként roncsolják szét az adott ország társadalmi-gazdasági szövetrendszerét.
Ám a hamis beszédtér lehetetlenné teszi ennek az evidenciának a kimondását, mint ahogy annak a kimondását is, hogy a 2008-as és a leendő 2013-as hitel-megállapodás ugyanarra a hazug forgatókönyvre épül. Ennek lényege, hogy először a piacok „ráijesztenek” az adott országra, így az az IMF-hez menekül. A birodalmi függés tette lehetővé, hogy akkor is és most is alaptalan hisztériakeltéssel lehetett belekényszeríteni az egyre mélyebb adósságcsapdába.
Magyar Hírlap
Mára a semmilyen választáson meg méretett intézmények vezetik a világunkat
Tamás Gáspár Miklós szerint a „tőkés uralkodó osztály” fikció, a tőkések befolyása az úgynevezett „tőkés rendszerre” nagyon kicsi. A beruházási döntéseket menedzserek hozzák, akik fölött a részvényesek befolyása egyre kisebb. Ez kétszáz éves trend.
Ma már nem személyek, hanem absztrakciók uralkodnak, egyre nagyobb jelentőségük van a politika irányításában a meg nem választott elitintézményeknek, mint a Világbank, az Európai Központi Bank vagy a WTO.
A minden országban működő (valamilyen) alkotmánybíróság a nem választott, arisztokratikus hatalom mintapéldája. Már nem is az állam közvetlen szabályozó szerepe érvényesül a gazdaságban - ahogyan ez a jóléti államnak az 1970/80-as években bekövetkezett végéig volt -, hanem a jog és a közgazdaság tudomány, mint önállósult hatalom.
jobbklikk.hu
A keresztény világot a, "fehér ember" kultúráját, életterét egyre inkább felemészti az öngyilkos vadliberalizmus
Pósa Tibor szerint ezekben a napokban nyugaton sokakban felmerült a kérdés: nem túlságosan érzékenyek-e a muzulmánok, hogy ennyire ugranak egy őrült provokátor filmjére, miközben a világ másik fele szinte szó nélkül nézi hittársai elüldözését szülőföldjükről? Vajon miért hallgat, vagy épphogy csak hallatja szavát a keresztény világ, amikor a muzulmánok jó közösségként azonnal kitódulnak az utcára, ha bármilyen sérelem éri őket?
Nyugaton uralkodóvá vált a mindent összemosó jogegyenlőség. Eközben kiszolgáltatjuk a fanatikus fundamentalisták dühének a velünk azonos vallásúakat. Az iszlám vallás legradikálisabb szárnya egyes nyugati országokban a vallásszabadság köpenyébe burkolózik.
Csak annyi szabadságot kellene nekik adni fellépéseikhez, mint amennyit saját hazájukban ők biztosítanak a más vallásúaknak – mondják régóta egyes gondolkodók, akikre, ha korábban hallgattunk volna, mára nem alakul ki ez a helyzet, hogy az otthon jogtiprók, nálunk a jog védelmét élvezik.
Magyar Nemzet
Az euró a gyarmatosítás eszköze: a gyengéket még gyengébbé, az erőseket még gazdagabbá teszi
Lóránt Károly szerint az euró bevezetése egyértelműen Németországnak kedvezett, könnyű mozgást biztosítva a német ipar számára egy háromszázmillió lakosú piacon. Ugyanakkor a „globalizáció” keretében történt kereskedelmi liberalizáció a dél-európai országok iparait tette tönkre, míg a high-tech német termékeknek szabad utat biztosított a távol-keleti országokba.
Erkölcsileg súlyosan elítélendő, hogy ezekről a könnyen bizonyítható tényekről az unió vezetői egyszerűen nem hajlandók tudomást venni, és e helyett azokat vádolják, akik legkevésbé tehetnek a válságról. Egy, a szűk politikai elit rövid távú érdekeit szolgáló ideológia jegyében hadjáratot folytatnak az unió egyéb tagállamai ellen, azokat okolva minden bajért, holott az euró bevezetéséről minden szakértő előre megmondta, hogy a jelenlegi válsághoz fog vezetni.
Hogy a mentőnek nevezett csomag nem a görögöket, hanem a német áruexportot meghitelező bankokat menti, arról sem az unió vezetői, sem az Európát uraló liberális média nem kíván tudomást venni. Az egyetlen józan hang Silvio Berlusconié, aki nem függ az európai pénzügyi és üzleti körök jóindulatától. Az eurót nagy csalásnak minősítette, a németeknek pedig azt vetette a szemére, hogy a jelenlegi helyzetben nem szolidaritást mutatnak, hanem hegemóniájukat érvényesítik.
Magyar Nemzet
Barroso fontos arcot vágva megint nem arról beszél, amiről kellene
Az Európai Bizottság elnöke hivatalos nyilatkozatában megállapította, hogy az immár négy éve csitulni nem akaró válságot a nemzetközi bankok felelőtlen piaci viselkedése okozta. Boros Imre szerint Barroso azért tette ezt, mert tovább tagadni már értelmetlen lett volna. Barrosónak szólnia kellene arról az égbekiáltó ellentmondásról, hogy a világgazdaság pénzellátása ismeretlen tulajdoni szerkezetű magánbankrendszertől, a Federal Reverse Systemtől függ, amelyet még az Amerikai Egyesült Államok sem képes teljes körűen ellenőrizni.
Beszélnie kellett volna a csalárd hitelminősítői eljárásokról, a hitelminősítők és pénzügyi befektetők tulajdonosi összeférhetetlenségéről, a világpiac vezető referencia-kamatlábainak manipulálásáról. El kellett volna magyaráznia a laikus közönségnek, hogy nem igaz a tanmese, hogy a nemzetgazdaságok költségvetési hiányát és felhalmozott adósságát maguk az állampolgárok okozták, mert (úgymond) sokkal többet fogyasztanak, mint amennyit megtermeltek.
El kellett volna mondania, hogy a pénzügyi egyensúlytalanságokból az ország lakóinak a legcsekélyebb hasznuk sem származott, de a finanszírozók a megemelt kamatokon és az árfolyamok rapszodikus mozgásán keresztül milliárdokat húztak ki az országból. Számot kellett volna adnia arról a sok ezermilliárd euróról és dollárról, ami az adófizetés elől adóparadicsomokba menekülve adja a globális gazdaság tőkéjének gerincét.
Ez a tőke hirdet versenysemlegességet azokkal, akik otthon leadóznak, és adómentességet követel magának, ha valahol hajlandó éhbér közeli szinten munkahelyeket teremteni. Rendszerint ott, ahol ezeket korábban megszüntette. Barrosónak ezekről kellett volna beszélnie, ha valóban meg akarja reformálni Európát.
Ő azonban ezeket az ügyeket kerüli. Víziója a több Európa. A fiskális költségvetési unió. Ebben ugyanis elvonnák az országoktól a jogot, hogy maguk döntsenek arról, hogy mire költik az adókat. Barroso most azt ajánlja nekünk reformként, hogy a nemzetenként összegyűjtött pénzből először markolják ki részüket a bankok, majd ami megmarad, abból gazdálkodjanak az államok.
Magyar Hírlap
A román kormány sötét ügyei
Huszonötezer euró kártérítés kifizetésére kötelezte a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság a román államot a római katolikus egyház javára amiatt, hogy nem szolgáltatta vissza a gyulafehérvári érsekségnek a Batthyáneumot.
A páratlan értékű könyvtárnak és tudományos gyűjteménynek otthont adó épület restitúciójáról 1998-ban született kormányrendelet Bukarestben, ám a jelenleg is hatalmon lévő Szociáldemokrata Párt keresete nyomán a román igazságszolgáltatás meggátolta az ingatlan tulajdonba helyezését.
Százezres csalás módosíthatta a román államfő leváltásáról tartott nyári népszavazás eredményeit - közölte Bukarestben az Állandó Választási Hatóság, amely szerint csaknem ötvenezer nem létező személyi számmal leadott voks is bekerült az urnákba.
A korrupcióellenes ügyészség befolyással üzérkedés gyanújával bűnvádi eljárást indított Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt főtitkára ellen, mivel azzal gyanúsítja, hogy politikusi befolyását felhasználva csalásra bujtatta fel a választási bizottságok tagjait az érvényességi küszöb elérése érdekében.
Magyar Hírlap
Rövid lapszemle az iráni kérdésről
N. Rózsa Erzsébet Irán-szakértő egyértelmű iráni sikernek tartja, hogy a teheráni konferencián ennyi résztvevőt fel tudtak sorakoztatni. Az el nem kötelezettek egyfelől félreérthetetlen üzenetet küldenek a nagyhatalmaknak: vannak a világban az övékétől eltérő hangok, ellenvélemények is.
Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője szerint országa nem törekszik atomfegyver kifejlesztésére, ellenben – csakúgy, mint bármely más állam – jogot formál a nukleáris energia békés, polgári célú felhasználására.
Népszabadság
Hamenei szerint „nagy és megbocsáthatatlan bűn”, ha valaki atom-és vegyi fegyvereket használ.
Patrik Ventrell amerikai külügyi szóvivő szerint Iránnak bizonyítania kell, hogy nem törekszik atomfegyver előállítására.
A bűnösség vélelme, mint Visinszkij szovjet főügyész idején… - Az ajatollah szerint korunk egyik „keserű iróniája”, hogy a legtöbb atomfegyverrel bíró (és azokat egyedüliként használó) Egyesült Államok állt az urándúsítás korlátozását célzó törekvések élére.
Magyar Hírlap
Brüsszel Magyarország érdekeit sértő költségvetést erőltet 2014-2020-ig
Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár szerint nincs összhangban az uniós kohéziós politika céljaival, hogy a hiánycsökkentés terén az utóbbi időben jelentős eredményt elérő Magyarország a tárgyalások alapjául szolgáló európai bizottsági javaslat értelmében közel 30 százalékkal kevesebb uniós fejlesztési pénzt kapna a 2014-2020 közötti időszakban, mint a jelenlegi hétéves ciklusban.
Brüsszel a nettó befizető tagországok kedvében járva 354 milliárd euróról 338 milliárdra csökkentené a költségvetés kohéziós keretét. A fejlesztési támogatások teljes EU-ra vetített 16 milliárdos veszteségének több mint harmada Magyarországra jutna. A csökkentés akkor lenne indokolt, ha hazánk fejlettsége növekedett volna az EU átlagához, de a számok nem ezt mutatják.
Világ Gazdaság
Nem is gondoljuk, hogy Magyarországnak milyen kulcsfontosságú hatása van a világ családpolitikájára - Lapszemle
A liberális felfogással ellentétben a gyerek nem magánügy, hanem a közjó egyik legfőbb eszköze. A gyerekvállalás pedig nemzetstratégiai kérdés – közölte Kövér László a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének konferenciáján. Carlo Casini olasz EP-képviselőnek, az Olasz Életvédő Mozgalom elnökének gyakran meg kellett védenie a magyar alkotmányt az EP-ben, mert szerepel benne a magzati élet védelme és a házasság, mint két különnemű ember egysége.
Sharon Slater, az amerikai Family Watch International elnöke szerint nem is gondoljuk, hogy Magyarországnak milyen kulcsfontosságú hatása van a világ családpolitikájára.
Szerinte két világnézet csap össze: a szexuális jogok aktivistái az egyik oldalon, a családtámogatók a másikon.
Népszabadság
Október 15-én az emberi élet védelmében, hazánkban is aláírásgyűjtés kezdődik a magzati élet védelmében. Amennyiben hét tagállamból egymillió ember aláír egy kezdeményezést az EP köteles azt megvitatni. Carlo Casini szerint el kell érni, hogy az EP elismerje: a fogantatástól kezdődik az emberi élet. A cél eléréséhez a katolikus egyháznak össze kell fogni a zsidó és az iszlám egyházi szervezetekkel is.
Magyar Nemzet
Az Út a Békéhez Díjjal tüntette ki Áder Jánost a Szentszék, mivel Magyarország sokat tett az emberi élet és a házasság intézményének tiszteletben tartásáért. Edward Egan, New York érseke a magyar alkotmány ezen rendelkezéseit „a nyugati kultúra legjobb értékeinek” minősítette.
MR 180 perc