Orbán Viktornak az a fontos, hogy Budapest működőképes legyen
A miniszterelnökhöz közel álló forrás szerint Orbán Viktor nem szeretné leszorítani a pályáról Tarlós Istvánt. Sőt szeretné, ha a főpolgármester a kormányülések rendszeres meghívottja lenne. A miniszterelnök értékelte, hogy Tarlósnak a Siemens 70 millió eurós követelését sikerült 30 millió euróra lealkudnia.
Orbán nem foglalkozik a városházi csatározásokkal és személyeskedésekkel, neki az a fontos, hogy Budapest működőképes legyen. Rogán Antalt bízta meg a helyzet konszolidálásával. A Fidesz-KDNP-t Budapesten Tarlós István hozzá tudja segíteni a győzelemhez, ha ő lesz a jelölt. Támogatottsága a nyáron 40–53 százalék között mozgott. De ha nem ő lesz, akkor a Fidesz-KDNP-aspiráns bukását is elő tudja idézni, ha függetlenként elindul. Ha szeretne ismét elindulni a főpolgármesterségért, megkerülhetetlen tényező lesz.
Népszabadság
Sokba kerül nekünk ez a „hitelesség”, és haszna másnak van belőle
A Nemzetközi Valutaalap tanulmánya szerint a vizsgált 151 ország közül mindössze 51 tiltja egyértelműen, hogy a jegybank finanszírozza a költségvetést. Miközben kontinensünkön a jegybank függetlensége megkérdőjelezhetetlen axióma, a számos országban a kormány és a központi pénzintézet közösen határoz a kamatpolitikáról.
Ilyen például India, Japán, Malajzia és Izrael, de a norvég jegybanktörvény is előírja ezt. Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is a központi bankok aktívan részt vesznek az állampapír-piaci feszültségek csillapításában. A jegybanki kötvényvásárlás lehetőségéről az MNB berkeiben is készült már az idén szakmai tanulmány.
Ebben elismerik, hogy a művelet mérsékelheti túlzott a kockázati felárat, megakadályozhatja a piac kiszáradását és a pánik miatti túllövéseket. Ugyanakkor végső következtetésként elvetik a lehetőséget, ugyanis „a jegybanki hitelességet erodálhatja”.
Sokba kerül nekünk ez a „hitelesség”, és haszna másnak van belőle. /Szerkesztő megjegyzése)
Magyar Nemzet
A válságnak eddig Németország a nagy nyertese
Ulrike Guérot, az európai külpolitikai tanács nevű agytröszt berlini vezetője elismerte, hogy a német kormány eddig a „túlélésre játszott”, amely azt célozta, hogy az euró ne omoljon össze.
A német sajtó hajlamos volt arra, hogy az utóbbi két évben úgy mutassa be Németországot, mint Európa „fejőstehenét”, holott épp az ellenkezője igaz: senki nem járt olyan jól az eurózónában, mint Németország, amelynek vállalatai szabályosan elárasztották exportcikkeikkel a térséget. Még a válság kitöréséből is profitáltak: a spekulációs és befektetői tőke ide menekült, és a német kamatok történelmi mélypontra süllyedtek. Guérot tanulmánya szerint 80 milliárd eurót kerestek csak ezen két év alatt (miközben a Görögországnak juttatott német segély 50 milliárd euró körüli).
Népszabadság
Román közgazdász dicséri az orbáni politikát
A magyar kormány IMF-politikáját dicsérte az egyik legismertebb román közgazdász Ilie Serbanescu. Románia sokkal közelebb került ahhoz, hogy gyarmattá váljon, mint Magyarország.
A magyar kormány ugyanis nem hajlandó beleegyezni a háztartások terheinek növelésébe a bankok megadóztatása helyett. A román politikusok megvédik a bankokat, és a válságkezelés terheit a lakossággal fizettetik meg.
Magyar Nemzet
Torkos Matild szerint Lagarde asszony ma Orbán Viktor politikájának legnagyobb támogatója. Nem öncélú megszorítást akar, hanem azt, hogy az országok tartósan képesek legyenek a piacról finanszírozni magukat.
Pontosan ezért küzd a magyar kormány is. A piac el is ismeri az eredményeket: a forint árfolyama erősödött, a kockázati felár csökkent. A hazai baloldal és a liberális ellenzéken kívül szinte csak a hazánkat bóvli kategóriába soroló hitelminősítők erőltetik az IMF-fel való megállapodást.
A szocialisták szeretnék leginkább a pénzügyi kiigazítást, a strukturális reformot a hitelmegállapodásért cserébe.
Magyar Nemzet
Az emberek helyeslik a félkarú rablók betiltását
A Századvég felmérése szerint a megkérdezettek 89 százaléka támogatja a nyerőgépek kormányzati tilalmát. 21 százaléka mondta azt, hogy közvetlen környezetében ismer olyan embert, aki a havi keresetének egy részét nyerőgépekre költi.
Világ Gazdaság
Orbán Viktor küzd a pedagógusok béréért
Orbán Viktor küzd azért, és lát is esélyt rá, hogy a 2013 szeptemberében bevezethető legyen a tanárok életpályamodellje. A miniszterelnök szerint az unió olyan pénzelvonással fenyeget bennünket, hogy „bár nem értek velük egyet, az erő előtt ilyenkor meg kell hajolni”.
Népszabadság
Egyedüliként maradtunk talpon a válságban
Csaba László szerint képtelenség beindítani a növekedést úgy, hogy már négy éve folyamatosan mindent alárendelünk a kívülről meghatározott pénzügyi mutatóknak. Normális ország nem fordul az IMF-hez hitelért. Magyarország az elmúlt harminc évből huszonhatot eltöltött a valutaalap nélkül, s igen jól boldogult így is.
Csaba semmilyen pénzügyi kényszert nem lát. Az IMF-hitel nem szükséges, mivel a fizetési mérleg pozitív, az ország képes magát finanszírozni úgy, hogy ennek reálköltsége alig haladja meg a történelmi trendet. Egész Európában szinte egyedüliként maradtunk talpon a válságban.
168 óra
A megélhetési cigány-ügyi jogvédő
Elutasította a Mohácsi Erzsébet vezette Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványnak a nyíregyházi huszártelepi iskola azonnali bezárását szorgalmazó fellebbezését a Debreceni Törvényszék.
Lakatos István, az Országos Roma Önkormányzat alelnöke továbbra sem érti, miért a bíróságon keresi Mohácsi a megoldást, és miért nem kérdezi meg a szülőket és a kisebbségi vezetőket arról, hogy melyik iskolában látják biztosítva a gyermekek megfelelő szintű oktatás-nevelését.
Kocsis Fülöp püspök szerint a huszártelepi iskola nem csak szeret, de követel is; a gyerekek többsége másodikos kora végére megtanult írni-olvasni, az oda járóknak komoly esélyük lesz arra, hogy használható tudás és elfogadott viselkedésminták birtokában eredményesen illeszkedjenek be a társadalomba.
Ehhez az kell, hogy a jogvédők hagyják dolgozni az egyházat és a pedagógusokat. Hiába a szülők ellenállása, a gyermekek tanulmányi eredményei, viselkedésük és beilleszkedési képességük jelentős javulása, az alapítvány foggal-körömmel harcol azért, hogy a Huszártelepen egyáltalán ne legyen iskola. Juhász Éva, az egyház cigány-ügyi referense szerint Mohácsi korábbi látogatásakor elismerte, nem érdekli, mit mondanak a szülők, és az sem, hogy milyen szintű nevelőmunka folyik, addig nem nyugszik, míg be nem zárják az iskolát.
Magyar Nemzet
Az embernek az a vicc jut eszébe, erről az egyáltalán nem vicces, inkább felháborító magatartásról: amikor az úttörők minden áron jó cselekedetet akarnak csinálni - ez a feladatuk. Át akartak kísérni egy öreg nénit a zebrán, aki hiába kapálózik, kiabál, hogy ő nem akar átmenni a túloldalra. Akkor is átkísérik, mert ők jót akarnak. - Szerkesztő megjegyzése
Nem egy konyakot kell rendelni, mikor életről, halálról van szó!
Lemondásra szólította fel a kormányszóvivőt az LMP. Giró-Szász András a megszorító csomag elleni pedagógus tiltakozás kapcsán azt mondta, hogy „amikor nagy vihar van a tengeren, akkor azt is értékelni kell tudni, hogyha valaki kikötőbe vezet minket, nem biztos, hogy éppen konyakot kell rendelni”.
Igaza van a szóvivőnek. Az LMP egy felelőtlen, vagdalkozó pártalakulat, amelynek semmi sem drága, csak minél hangosabban randalírozhasson a remélt politikai előnyökért - szerkesztő megjegyzése.
Népszabadság
A gazdasági visszaesés következtében tizenhat európai ország csökkentette, illetve fagyasztotta be a tanári fizetéseket – derül ki a pedagógusok világnapja alkalmából készített európai bizottsági jelentésből.
Sokan még mindig nem fogták fel, hatalmas bajok vannak Európa szerte a gazdasággal. Számtalan országban nem béremelésekről szól az élet, hanem elbocsátásokról, bércsökkentésekről, stb. Jó lenne végre felébredni, és nem a szirén hangokra, a három ellenzéki pártra figyelni, hanem tájékozódni, micsoda csapda helyzetbe kerültünk mindannyian. És valóban örüljünk, hogy végre van egy olyan országvezetésünk, amely mindent megpróbál, hogy a mi érdekeinket képviselje a világban és idehaza. Segíteni, támogatni kell őket, nem pedig rángatni a kezüket, mikor egy zátonyos szűk öbölben próbálják kormányozni hajónkat a nyílt tenger felé - szerkesztő megjegyzése
Magyar Nemzet
A nevelés célja az egyént és általa a társas közösséget tökéletesíteni
Hofmann Rózsa szerint a szemlélet-, azaz kultúraváltás talán legfontosabb eleme, a nevelés, az óvodától az érettségiig vagy a szakképzettség megszerzéséig a teljes folyamatban jelen van, amelyben a köznevelés intézményei partnerséget, segítséget nyújtanak a családoknak. A nevelés a személyiség formálódásának segítését jelenti (különös hangsúllyal a testi és az erkölcsi, akarati tényezők fejlesztésére).
Ahogyan a múlt század Európa szerte elismert nevelésfilozófusa, Fináncy Ernő írja: a nevelés célja az egyént és általa a társas közösséget tökéletesíteni. Ennél fogva a nevelés nem magánügy, hanem az egész nemzet befektetése.
A szolgáltatás felfogás piaci kategória és mind a feladatot ellátó, mind a finanszírozó részéről a költséghatékonysági szempontok mindenek fölöttiségéhez vezet. Az új törvény szakít ezzel a szemlélettel, és a köznevelést az állam közszolgálati feladataként határozza meg. Az egyén fejlődését, előrehaladását a család, a helyi közösségek és végső soron a nemzet boldogulásának közegébe helyezve teszi.
Magyar Nemzet