Ha valaki olyan bűnt ostoroz, melyet egyébként zsidó származású személy, vagy Izrael állam követett el, az miért lenne antiszemitizmus?

Köves Slomó rabbi szerint a párbeszéd legnagyobb akadálya, hogy ugyanaz a fogalom egészen mást jelentést kaphat az egyik és a másik fél számára. Ezért érdemes ezeket tisztázni. Szigetvári Viktor aktuális történésekre utalva úgy vélekedett, nem nevezhető antiszemitizmusnak az, ha felvetik a Claims Conferencenek, hogy a zsidó kárpótlási pénzekkel nem bánt jól, ahogy a jelenlegi izraeli kormány politikájának bírálata sem minősíthető annak. Magyar Hírlap Megjegyzés: Egyébként Szigetvári Viktor, az MSZP gyűlöletre és hazugságra építő kampányvezetője (volt).  

Hont András szerint az MSZP összes kormánykritikája kamu, a valóság az imént idézett mondatok. Ismételten lehullt a lepel a szocialisták valódi szándékairól, az egyetlen, amit komolyan vesznek, hogy Szekeres Imréből megint legyen valami. Minden más hisztéria és szemfényvesztés. Mivel a két oldalnak nincsen ötlete, hogy miként is kéne máshogy irányítani az országot, létezésük értelmét a másik léte adja, a híveknek pedig – hogy valami különbség is legyen, amin össze lehet veszni – identitáspótlékot kínálnak föl. Ilyen a Fidesz (és a Jobbik) esetében a „magyarság” és ilyen a baloldali ellenzéknél a „demokrácia”. Mondhatják, hogy ez csak egy tervezet, ám ettől függetlenül az MSZP évek óta szó szerint ezt csinálja. Mindent elkövet, hogy egyedüli „demokratikus erő” maradjon, míg jobboldali alteregójával közösen azon ügyködik, hogy tartalmi viták helyett álkonfliktusok uralják a közbeszédet, azok viszont minél hevesebbek legyenek, így valósítva meg azt a paradox bravúrt, hogy a politika egyszerre szélsőségesen megosztott és egyben alternatívák nélküli. Jó lenne végre tisztán látni: a közélet normalizálásában és úgy általában az ország élhetőbbé tételében a Magyar Szocialista Párt – a kormánypártokhoz hasonlóan és csatolt részeivel egyetemben – ellenérdekelt. (hvg.hu)  

Lapszemle a kormány és IMF szándékairól

Mráz Ágoston Sámuel szerint Magyarország nem a szociális szférába való újabb megszorításokkal szeretné elérni a valutaalap által követelt alacsony költségvetési hiányt, hanem munkahelyteremtéssel és az abból származó új adóbevétellel. Ha az IMF-nek nem a bankadó eltörlése az érdeke, vagy a kormány politikai öngyilkosságba kényszerítése a megszorítások által, hanem kizárólag a költségvetési hiány tartós csökkentése, el kellene fogadnia ezt az ajánlatot. Magyar Nemzet     Kiszelly Zoltán szerint Orbán elsősorban azokat a társadalmi csoportokat szólította meg, amelyek korábban a Fideszre szavaztak, de most nem érzik át, hogy az ő bőrükre megy a játék az IMF-tárgyalásokon. A kormányfő azt igyekezett vázolni, hogy a kormánypártok értük küzdenek a megbeszéléseken. A bizonytalan szavazók visszaszerzésére tett ezen kísérlet a középosztály és a leszakadó rétegek közötti korábbi szövetség megerősítését célozza. Magyar Nemzet

A magyarok elsöprő többsége támogatja Orbán munkahely védelmi programját

Az IMF megszellőztetett feltételeit az MSZP tábor is elfogadhatatlannak tartja – derül ki a Nézőpont Intézet kutatásából. A két legelutasítottabb feltétel a családi pótlék és a nyugdíjak csökkentése: tízből kilenc elfogadhatatlannak tartja ezeket. A nyugdíjkorhatár emelése 85 százalék, az ingatlanadó és privatizáció 68, illetve 58 százalék nemtetszésével találkozik. Orbán Viktor beszéde legtöbb elemével az ellenzéki szimpatizánsok többsége is egyetértett. A közmunkaprogram „segély helyett munkát” elvét, valamint új földtörvény megalkotását a magyarok 93-93 százaléka támogatja. A felnőtt magyar lakosság háromnegyede szerint is a nemzet érdeke, a jogok és kötelességek egyensúlyára, valamint a kölcsönös felelősségvállalásra kell építeni Magyarország rendszerét. A devizahitelek elleni küzdelem sikerességével nem értett egyet a magyarok többsége, 42-42 százalékuk erősítette meg, illetve cáfolta a miniszterelnök állítását. Magyar Nemzet Manipulatív kérdésfelvetéssel vádolják a Nézőpontot (amely e téren amúgy nem lóg ki a többi intézet közül...) Az azonban így is kiderül, hogy a szakértői kormányzásra készülő Bajnai Gordon elképzeléseivel szemben még ma is jóval többen támogatják a kormány számos szimbolikus jelentőségű elgondolását. (Szerkesztő megjegyzése)

Amerikai sakkjátszmák

Stier Gábor szerint az iszlám világ haragja érthető, spontán jellege azonban erősen megkérdőjelezhető. Az ominózus film rövidített változata az internetes videomegosztó portálon hónapok óta látható. Egyáltalán nem légből kapott tehát a feltételezés, hogy a célkeresztben valójában Obama áll. Erre utalnak a botrány kirobbantására irányuló lépések, a film arab feliratozásának elkészülte s a neoprotestáns fundamentalista Terry Jones aligha véletlenül szeptember 11-re időzített figyelemfelhívása.Az iszlám világban tomboló, erőszakkal párosuló vad Amerika-ellenesség ugyanis az átlagpolgár szemében éppen azokat a konfrontációt nemegyszer szándékosan kereső neokonzervatívokat igazolja, akik nem tanulva az elmúlt évtized kudarcaiból, ma is kemény kézzel, fegyverrel biztosítanák Amerika szuperhatalmi státusát, s mindig puhánynak tartották Obamát. Az Egyesült Államoknak drámai körülmények között kell szembesülnie azzal, amit kifőzött, az arab világ káoszba torkolló instabilitásával és radikalizálódásával. S hiába figyelmeztettek sokan a játék veszélyességére, a Fehér Házban úgy számoltak, hogy Amerika az elégedetlenségi hullámra ráülve, az iszlám kegyeinek megnyerésével szilárdíthatja meg gyengülő világuralmát, s a sikerhez a harmadik világ káoszán keresztül vezet az út. Cinikus elképzelés ez, játék a tűzzel, amely éppen ott, Bengáziban pukkadt ki, ahonnan elindult. A Brzezinski által „új világrendetlenségnek” nevezett demokrata doktrína most ugyanúgy porlad el a felgyújtott nagykövetségek lángjai között, mint ahogy megbukott a republikánusoknak a katonai erőre és a vazallusok rendszerére alapozott stratégiája. Magyar Nemzet

A jó "rosszak" és rossz "rosszak"

Bíró Zoltán szerint ideje lenne egyszer s mindenkorra leszámolni azzal, hogy vannak megbocsáthatatlan és büntetendő sértések, és vannak megbocsáthatók és büntethetetlenek, vannak sérthetők és sérthetetlenek e fenemód civilizált nyugati társadalmakban. Az sem lenne utolsó dolog, ha az elemzések szólnának végre a kiváltó okokról is, például az országok kizsákmányolásáról, az energiahordozókért folyó világméretű küzdelemről, a gátlástalan fegyverkereskedelemről, a belügyekbe való folyamatos beavatkozásról. És arról a régi gyakorlatról, hogy a gyarmatosító szempontjából vannak jó és rossz diktátorok, és a rosszak azok, akik nem akarnak a gyarmatosítók kedvében járni. Meddig tartható fent az az álságos nyugati liberális demokrácia, amely ilyen provokációkat és aljasságokat eltűr, miközben más esetekben még a vélemény kinyilvánítását is bünteti? Magyar Hírlap

Megfelelő szakmai tudás esetén, a magyarok versenyképesek

Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke szerint a magyar kormány időben felismerte, hogy a K+F és az innováció az egyik legfontosabb kitörési pont, és az Európai Unió is eddig soha nem látott mennyiségű forrást, 87 milliárd eurót különített el erre a célra a 2014-2020-as periódusra. Ahol rendelkezésre áll a megfelelő szakmai tudás, ott a magyarok versenyképesek és ezt a hazai beszállítók révén a kormány is támogatja. Már nem agyelszívásról, hanem a magyar kutatók által külföldön megszerzett tudományos ismeretek visszahozásáról, hazai hasznosításáról van szó. Magyar Nemzet

Róna Péter szerint a húsz éve Európával kialkudott felzárkózási pálya megbukott. Alapvetően téves, de legalábbis 30-40 éve bizonyosan túlhaladott az a máig működő közgazdasági alaptétel, hogy a külföldi tőkére, az olcsó magyarországi munkaerőre építi a gazdaságot szigorú, az inflációt visszafogó monetáris politika mellett. Ebből a modellből alacsony hozzáadott érték, kevés szellemi tartalom következik, ez zsákutca. A kiút az állami milliárdok átcsoportosítása, a humántőke, vagyis a szellem fejlesztésének radikális felfuttatása. Róna második tétele az energiagazdálkodás. A kőbe vésett munkahelyvédelmi akcióterv nagy marhaság, 300 milliárd forintja az energiagazdálkodásban évente 160-180 ezer munkahelyet hozna létre. (Somogyi Hírlap) - Köllő János szerint nehezen érthető, hogy miért vonatkozik a járulékcsökkentés a meglévő munkahelyekre is. Egy ilyen program olyan munkahelyeket támogat tömegével, amiket a munkáltatóknak eszük ágában sincs megszüntetni. Nagymértékű járulékkedvezménynek inkább csak a létszámfelvételnél és olyan részpiacok esetében van létjogosultsága, ahol valami – például a minimálbér – akadályozza a piac működését. A képzetlen, tartós munkanélkülieké például egy ilyen részpiac, de esetükben már régóta létezik ilyen jellegű kedvezmény. (hvg.hu)  

Lesz végre újra magyar tulajdonú bank!

Visszavásárolhatja a Takarékbank 38 százalékos tulajdonrészét a német DZ takarékbanktól a magyar állam. A kelet-közép-európai térség valamennyi államában a miénknél jóval alacsonyabb a külföldi tulajdonú a bankok aránya. A világranglistán így felmért 137 ország közül hátulról a hatodik (!) helyet foglaljuk el. Magyar Nemzet  

A feje tetejére állt pénzvilág és EU leckéztetni kívánja a normális gondolkodáshoz visszatért hazai kormányt

Boros Imre szerint a szabad versenyt hirdető nemzetközi intézmények az IMF-fel az élen sikerrel hozták létre a szabad verseny karikatúráját, ahol adózott jövedelmekből képződő tőkék „versenyeznek” adóelkerülő tőkékkel. A világgazdaság egy jelentős része emiatt olyan sajátos helyzetbe jutott, hogy az „adómentes” tőkének további adókedvezményeket juttatni kényszerül, miközben a hazaiakat menteni a versenysemlegesség jegyében szigorúan tilos. Az IMF a forrásokért cserébe ugyanazt kéri, mint korábban: privatizálj, deregulálj, liberalizálj, fogd vissza a költést saját polgáraid oktatására, egészségügyére, nyugdíjára stb. Mindazok részére, akik az egyensúlyt az adóterhelés méltányosabb elosztásával kívánják létrehozni, mint hazánk 2010 óta tette, az EU politikai leckéket is megfogalmaz a hitelek előfeltételeként. Az IMF megállapodásért cserébe azt kéri, ismét állítsuk vissza a régi elosztási szabályokat, azaz mentesítsük a hazánkban működő nemzetközi tőkét, kiváltképpen a bankokat attól a minimális tehertől, amit az elmúlt két évben viselni voltak kénytelenek. Magyar Nemzet